⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlés Hivatala Irományszám: T/ Érkezett: 2026 MÁJ 0 9. Mi Hazánk Mozgalom Országgyűlési Képviselőcsoportja Címzett: Az Országgyűlés elnöke Tárgy: Javaslat benyújtása Benyújtó: Toroczkai László, Dúró Dóra, dr. Apáti István, Novák Előd, Dócs Dávid, Szabadi István Javaslat címe: Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása Az Alaptörvény S) cikk (1) bekezdése alapján „Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása" címmel a mellékelt javaslatot kívánjuk benyújtani. Ajavaslat elfogadásához az Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Budapest, 2026. május 9. Novák Előd ~ ~ Dúró Dóra 4#4% /pad István Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása [1] A jelen Alaptörvény-módosítás célja az országgyűlési képviselők mentelmi jogának a megszüntetése. [2] Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja: 1. cikk Az Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat." 2. cikk Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. 3. cikk (1) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és az S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (2) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban. 2 Általános indokolás A ciklus első Alaptörvény-módosításával a Mi Hazánk Mozgalom célja a mentelmi jog megszüntetése a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében. Kezdjük tehát a képviselők önkorlátozásával! A mentelmi jog egy idejétmúlt politikusi privilégium. Mi komolyan gondoljuk azt, ami az Alaptörvényben áll: ,,A törvény előtt mindenki egyenlő." A képviselők felelőtlensége helyett itt az ideje az elszámoltatásnak! A legtöbb európai állam két kategóriáját ismeri a parlamenti mentelmi jognak. Az első kategória a felelősségmentesség, vagy a parlamenti tagok szólásszabadsága a büntetőeljárással összefüggésben, amely a véleménynyilvánítás és a szavazás szabadságát biztosítja a parlamenti kötelezettségek teljesítése során. A második kategória a sérthetetlenség, vagy a szűkebb értelemben vett mentelmi jog a képviselőket védi a letartóztatástól, az őrizetbe vételtől és egyéb büntetőeljárástól a parlament beleegyező döntése hiányában. Míg a felelősségmentesség világszerte homogén és stabilan elismert, a sérthetetlenség rendkívül változatos és vitatott intézmény. Míg az első abszolút és teljes, a második relatív és időleges jellegű. Ez utóbbi egyben kevésbé igazolható akár az érdem, akár ajogegyenlőség szempontjából vizsgálva. A mentelmi jog fenti két típusa közül a képviselők politikai tevékenységének és szólásszabadságának fokozottabb védelmére, azaz a felelősségmentességre vonatkozó szabályok fenntartása továbbra is indokolt lehet, de a büntetőjogi felelősség alóli részleges mentességet jelentő sérthetetlenség intézményének alkotmányos védelme immár fenntarthatatlan. A mentelmi jog utóbbi funkciója ugyanis mind a társadalmi megítélés, mind a kortárs jogelméleti kutatások alapján elvesztette indokoltságát. Több nyilvánosságra került, közfelháborodást okozó eset alapján a társadalom a mentelmi jogban az országgyűlési képviselőknek egyfajta indokolatlan kiváltságát látja, a jogintézmény elvesztette a társadalmi tekintélyét. A közvélemény számos olyan üggyel szembesült, amelyekben a mentelmi jog visszaélésszerű gyakorlásának célja egyes korrupciós ügyek palástolása, illetve az elvtelen menekülés volt az egyébként jogszerű büntetőjogi következmények elől. Alapvető jogelv, hogy az az egyenlőtlenség lehet igazságos, amely arányos is egyben. A képviselő azáltal lesz érdemes az esetleges kiváltságokra, hogy ezt a társadalom szükségesnek ítéli meg. Ennek megfelelően a mentelmi jog az érdemmel arányos, azaz igazságos, és olyan alapelvekkel összeegyeztethető, mint a törvény előtti egyenlőség, csak akkor lehet, ha nem terjeszkedik túl a céljának megfelelő legszűkebb határokon. A társadalmi nyilvánosság jelenkori szerkezetváltozásai, a digitális társadalom információszabadsága ugyanakkor mostanrajelentős ellensúlyt képez ahhoz, hogy a törvényhozáson kívüli hatalmi ágak intézményeinek a képviselőkre irányuló esetleges önkényessége a szűkebb értelemben vett mentelmi jog fenntartása nélkül is meggátolható legyen. Az Országgyűlésnek ezért, egyrészt a társadalom számára példamutató joglemondással helyre kell állítania a képviselői tisztségbe vetett közbizalmat, másrészt vissza kell szorítani a mentelmi joggal 3 történő visszaélés lehetőségét, különösen a korrupcióval összefüggésben. A mentelmi jog az Alkotmánybíróság álláspontja alapján az alkotmányból levezethető ugyan, de nem alapjog. Az Alaptörvényben nevesített intézmény megszüntetése nem zárja ki, hogy a továbbiakban is indokolt, a képviselők szólásszabadságának fokozottabb védelemére irányuló, az alkotmányossági tesztnek megfelelően szükséges és arányos norma az alacsonyabb szintű jogszabályokban helyet kapjon. Minderre tekintettel javasoljuk Magyarország Alaptörvénye javaslatnak megfelelő módosítását. Részletes indokolás 1. Ebben a cikkben került meghatározásra az Alaptörvény hatályon kívül helyezni kívánt fordulatot mellőző, módosított bekezdése. 2-3. Hatályba léptető rendelkezések. A 60 napos felkészülési idő alatt szükséges az országgyűlési képviselők mentelmi jogának megszüntetéséhez szükséges törvényjavaslat megalkotása. 4