T/100 – Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról
Bujdosó Andrea Anna (TISZA)Kalázdi-Kerekes Kinga (TISZA) · 05/28/2026 · kihirdetésre vár
Státusztörténet:
📌 2026-06-16 14:00 – köztársasági elnök aláírására vár → kihirdetésre vár
📌 2026-06-15 06:00 – Országgyűlés elnökének aláírására vár → köztársasági elnök aláírására vár
📌 2026-06-08 14:00 – összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra vár → Országgyűlés elnökének aláírására vár
📌 2026-06-04 16:00 – részletes vita alatt → összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra vár
📌 2026-06-04 14:00 – részletes vitára vár → részletes vita alatt
📌 2026-06-02 06:00 – tárgysorozatban → részletes vitára vár
📌 2026-06-01 10:00 – tárgysorozatba vételre vár → tárgysorozatban
📌 2026-05-28 16:00 – benyújtva → tárgysorozatba vételre vár
Országgyűlési képviselő
Iromány száma: T/100.
Benyújtás dátuma: 2026-05-28 08:30
Parlex azonosító: 1IJKU4VB0001
Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Bujdosó Andrea Anna (TISZA), Kalázdi-Kerekes Kinga (TISZA)
Törvényjavaslat címe: Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal
összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.
törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos
módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Az 1. alcím az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A 3–6. §, a 9. §, a 10. § és a 11. § a)–e) pontja az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
2026. évi ..... törvény
az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények
költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról
[1] A felelős és takarékos gazdálkodás elvének következetes érvényesítése érdekében szükséges az
Országgyűlés működési költségeinek csökkentése.
[2] A költségek csökkentése terén az országgyűlési képviselőknek, valamint az országgyűlési
képviselőcsoportoknak elől kell járniuk és példát kell mutatniuk a közhatalmat gyakorló állami
szervek számára.
[3] A pártfinanszírozás átláthatóbbá tétele érdekében meg kell szüntetni azokat a törvényi
lehetőségeket, amelyek átláthatatlan módon tették lehetővé a költségvetési források pártpolitikai
célokra való átcsoportosítását.
[4] A költségelszámolások tekintetében meg kell teremteni a modern, környezetbarát mobilitási
megoldások jogszabályi kereteit.
[5] Az Országgyűlés erre figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása
1. §
Hatályát veszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (1)
bekezdésében az „a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport
működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból,”
szövegrész.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.10. pontja az 1.
melléklet szerinti módosul.
3. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
3. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. és 105. §-a helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„104. §
(1) A képviselő havonta tiszteletdíjra jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év február
végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal
által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó kereset 1,8-szorosának megfelelő összeg.
1
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselő
a)
egy állandó bizottság vagy a nemzetiségeket képviselő bizottság tagja, tiszteletdíja az (1)
bekezdésben meghatározott összeg 1,8-szorosa,
b)
a törvényalkotási bizottság vagy legalább két állandó bizottság tagja, tiszteletdíja az (1)
bekezdésben meghatározott összeg kétszerese.
(3) A képviselő az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíjra az eskütételétől a megbízatásának
megszűnéséig, a (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjra a bizottsági, illetve a további bizottsági tagsági
megbízatás időtartamára jogosult.
(4) A képviselőcsoport vezetője képviselőcsoportvezetői megbízatásának időtartamára az (1)
bekezdésben meghatározott tiszteletdíj 2,65-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.
(5) A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezető-helyettes) a
képviselőcsoportvezető-helyettesi megbízatásának időtartamára az (1) bekezdésben meghatározott
tiszteletdíj 2,4-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult. Az e bekezdésben
meghatározott tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag után egy-egy
képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult.
(6) A képviselőcsoport a 115. § (4) bekezdésében meghatározott keret terhére azoknak a
képviselőcsoportvezető-helyetteseknek, akik nem részesülnek az (5) bekezdés szerinti
tiszteletdíjban, az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjon felül külön juttatást
állapíthat meg. Ebben az esetben a képviselőcsoportvezető-helyettest az (1) vagy (2) bekezdés
alapján megillető képviselői tiszteletdíj, valamint a tiszteletdíjon felüli külön juttatás együttes
összege nem haladhatja meg az (5) bekezdésben meghatározott összeget. Az e bekezdés szerinti
juttatásban legfeljebb az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő számú képviselőcsoportvezető-
helyettes részesülhet.
(7) A képviselőcsoportnak – az (5) és (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó – további
képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem
haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át.
(8) A képviselőcsoport vezetője és a képviselőcsoportvezető-helyettes a (4)–(6) bekezdésben
meghatározott tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének bejelentésétől a megbízatás
megszűnésének bejelentéséig jogosult.
105. §
(1) Az alelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,4-szerese.
(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnökének tiszteletdíja a 104. § (1)
bekezdésében meghatározott összeg 2,4-szerese.
(3) Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző
tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,2-szerese.
(4) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnökének tiszteletdíja a 104. § (1)
bekezdésében meghatározott összeg 2,2-szerese.
(5) Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnöke tiszteletdíjra nem jogosult.
(6) Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja
2
szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának
elnöke, valamint a jegyző az (1)–(4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának
időtartamára jogosult.
(7) Ha a képviselő egyidejűleg több, a 4. § (6) bekezdésében, a 104. §-ban, az e §-ban vagy a 120.
§-ban meghatározott megbízatással rendelkezik, a magasabb összegű tiszteletdíjra jogosult.”
4. §
(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az üzemanyagkártya feltöltése havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az
üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével.
Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és
kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban
meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-
fogyasztási alapnorma-átalány vehető figyelembe.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti felhasználható havi összeg kiszámításához
a)
a benzin-hibrid, valamint a plug-in hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű,
b)
a gázolaj-hibrid hajtású személygépkocsi esetében a gázolajüzemű,
c)
a teljesen elektromos személygépkocsi esetén a 2000 cm3 hengerűrtartalmú, benzinüzemű
személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalányt kell figyelembe venni.”
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Az üzemanyagkártya a kibocsátója szerinti üzemanyagtöltő állomáson üzemanyag-, illetve
áramtöltésen túl felhasználható a közutak használatáért fizetendő útdíj, valamint az autó
karbantartását biztosító szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére is.”
(4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki:
„(6a) A Budapesten a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
szerinti lakóhellyel nem rendelkező képviselő a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével megállapított
havi összeg erejéig számla ellenében
a)
abban az esetben is jogosult az áramtöltés költségének megtérítésére, ha teljesen elektromos
meghajtású gépjárművének töltését nem az üzemanyagkártya kibocsátója szerinti
üzemanyagtöltő állomáson végzi,
b)
a (6) bekezdésben foglaltakon túl jogosult a belföldi közforgalmú közösségi közlekedési
eszköz igénybevételére jogosító helyi és helyközi bérlet, valamint helyközi menetjegy
költségeinek megtérítésére is.”
3
(5) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) Ha az üzemanyagkártya használatára jogosult, Budapesten a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhellyel nem rendelkező képviselő az
üzemanyagkártyát nem veszi igénybe, a (6a) bekezdés b) pontja szerinti közösségi közlekedésre
felhasználható havi összeg megállapításához a (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat, valamint a (2a)
bekezdés c) pontja szerinti alapnorma-átalányt kell figyelembe venni. A felhasznált összeg
képviselő részére történő megtérítése számla ellenében történik.”
5. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a
képviselői tevékenységének ellátásához szükséges, a 111. § (3a) bekezdése szerinti, a képviselő
saját használatára szolgáló felszereléshez és eszközhöz, valamint a 114. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti irodákhoz kapcsolódó elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, továbbá a postai
szolgáltatásokat. A képviselő számára mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételéhez az Országgyűlés
Hivatala biztosít megfelelő készüléket, a szolgáltatás Országgyűlés Hivatala által rendelkezésre
bocsátott SIM-kártyával történő igénybevételéhez az Országgyűlés Hivatala pénzügyi fedezetet
nem biztosít, az igénybevételnek megfelelő összeg havonta a tiszteletdíjból levonásra kerül. Az
Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának
lehetőségét és feltételeit.”
6. §
(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (8) és (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(8) A képviselő megbízatásának időtartama alatt jogosult a (9) bekezdésben szereplő juttatások és
támogatások havi keretmaradványát a jogosultsági hónapot követően is felhasználni a tárgyév
december 31. napjáig vagy - kivételesen - a tárgyévet követő év február 28-ig, ha a tárgyévben tett
kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítése február 28-ig megtörténik.
(9) A 109. § (1) bekezdése, a 110. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 111. § (1) bekezdése szerinti
juttatás képviselő által fel nem használt – tárgyév december 31-én vagy a (8) bekezdés szerinti
esetben tárgyévet követő év február 28-án, továbbá a képviselő megbízatásának megszűnésekor
fennálló – keretmaradványát legkésőbb a tárgyévet követő évben a központi költségvetés javára az
Országgyűlés Hivatala kimutathatóan befizeti.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. §-a a következő (9a) bekezdéssel
egészül ki:
„(9a) A 112. § (3) és (4) bekezdése szerinti keret a jogosultsági hónapot követően a képviselői
megbízatás megszűnéséig, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig használható fel. A keret
maradványát legkésőbb a tárgyévet követő évben a központi költségvetés javára az Országgyűlés
Hivatala kimutathatóan befizeti.”
4
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(10) Az ezen alcím alapján nyújtott juttatások és támogatások fedezetére biztosított keret túllépése,
valamint jogosulatlanul igénybevett szolgáltatás esetén – a havi elszámolást követően – az összeg
levonásra kerül a képviselő tiszteletdíjából, illetve a képviselő azt az Országgyűlés Hivatalának
visszafizeti.”
7. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 116/A. §-sal egészül ki:
„116/A. §
(1) A képviselőcsoport a 113. § (1) és (1a) bekezdése, valamint a 114. § szerinti keretek terhére a
104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tizenkétszeresét meg nem haladó egyedi
bekerülési értékű immateriális jószág, tárgyi eszköz beszerzésére jogosult.
(2) A független képviselő esetében az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
8. §
(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 118. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A képviselőcsoport vezetője a 112. § (4) bekezdése szerint rá átruházott keret, illetve a 113. §
(1) és (1a) bekezdésében, a 114. § (3) bekezdésében és a 115. § (4) és (6) bekezdésében
meghatározott keretek hóvégi maradványait év közben átcsoportosíthatja.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 118. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A képviselőcsoport minden hónap 20. napjáig tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát az (1)
bekezdésben meghatározott átcsoportosításokról.”
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 118. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A képviselőcsoport a megszűnéséig, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig jogosult a
működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 113–115. §-ban meghatározott támogatások havi
keretmaradványát a jogosultsági hónapot követően is felhasználni.”
(4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 118. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) A képviselőcsoport 113. § (1) és (1a) bekezdése szerinti keret képviselőcsoport által fel nem
használt – tárgyév december 31-én vagy a képviselőcsoport megszűnésekor fennálló –
keretmaradványát a tárgyévet követő év január 20-ig, illetve a képviselőcsoport megszűnésekor az
5
Országgyűlés Hivatala előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalja.
(8) A (6) bekezdés szerinti keretmaradványt az Országgyűlés Hivatala legkésőbb a tárgyévet követő
évben – kimutathatóan – a központi költségvetés javára befizeti.
(9) A független képviselő esetében az (1)-(8) bekezdésben meghatározottakat megfelelően
alkalmazni kell.”
9. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. §
A házelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,91-szerese. A házelnök
egyéb juttatásaira – a 122. §-ban foglalt eltérésekkel – a miniszterelnök juttatásaira vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
10. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/H. §-sal egészül
ki:
„145/H. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények
költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel megállapított
rendelkezéseket első alkalommal a 2026. július hónapra járó tiszteletdíjak, egyéb juttatások és
támogatások tekintetében kell alkalmazni.”
11. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a)
109. § (3) bekezdés a) pontjában a „2500” szövegrész helyébe a „0” szöveg,
b)
110. § (2) bekezdésében a „35%-ának” szövegrész helyébe a „40 %-ának” szöveg,
c)
110. § (3) bekezdésében a „35%-ának” szövegrész helyébe a „40 %-ának” szöveg,
d)
112. § (2) bekezdésében a „100%-ának” szövegrész helyébe a „80%-ának” szöveg,
e)
112. § (3) bekezdésében a „3,3-szorosának” szövegrész helyébe a „3,85-szeresének” szöveg,
f)
146. § (2) bekezdésében az „a 149” szövegrész helyébe az „a 145/H. §, a 149” szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a)
118. § (5a) bekezdése,
b)
118/A. §-a.
4. Záró rendelkezések
6
13. §
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
14. §
(1) Az 1. alcím az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 3–6. §, a 9. §, a 10. § és a 11. § a)–e) pontja az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
7
1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.10. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.10. az Országgyűlés hivatali szervezete által az országgyűlési képviselői és a nemzetiségi
szószólói tisztség ellátására tekintettel természetben biztosított eszköz, szolgáltatás (ideértve az
Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. §-a alapján igénybe vehető áru- és
szolgáltatásvásárlást, valamint a közösségi közlekedés igénybevételével kapcsolatos költségtérítést
is);”
8
Általános indokolás
A törvényjavaslat – összhangban az állami szervekkel kapcsolatban elvárt, a felelős és takarékos
gazdálkodásra vonatkozó elvekkel – rendelkezik az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak,
juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források
jelentős csökkentéséről.
A törvényjavaslat előírja az országgyűlési képviselőket megillető, a Központi Statisztikai Hivatal
által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó keresethez rögzített tiszteletdíj jelentős, 40%-os csökkentését, emellett rendelkezik az egyes
– országgyűlési tisztségekhez, bizottsági tagsághoz kapcsolódó – tiszteletdíj-szorzókról. A
képviselői tiszteletdíj a javaslat alapján 10%-tól 35%-os mértékben csökken.
A törvényjavaslat jelentősen szűkíti a képviselők által igénybe vehető juttatások és támogatások
körét is. A lakás- vagy szállodahasznált költsége 31%-kal, az irodabérletre fordítható költségek
52%-kal, a képviselők munkáját segítő alkalmazottakra fordítható keret pedig 30%-kal csökken.
Ezen változásokon túl teljesen megszűnik a képviselők számára biztosított hazai és külföldi
mobiltelefon-költségtérítés, továbbá a budapesti képviselők számára eddig havi 2500 kilométernyi
üzemanyag elszámolására (vagy közösségi tömegközlekedési költségek elszámolására) lehetőséget
adó költségkeret.
A technikai fejlődés következtében egyre jobban elterjed a hibrid, illetve teljesen elektromos üzemű
személygépkocsik használata. Az országgyűlési képviselő a törvény rendelkezései alapján a
képviselői munkájának segítése érdekében a Hivatal által rendelkezésre bocsátott üzemanyagkártya
használatával gépjárművét a kártya kibocsátója szerinti üzemanyagtöltő állomáson üzemanyaggal
feltöltheti, illetve autópálya-matricát vásárolhat és gépjárműve tisztítását is elvégezheti,
elvégeztetheti. Az üzemanyagkártyára feltöltendő összeg a gépjárműre vonatkozó üzemanyag
fogyasztási alapnorma-átalány, és a képviselő Budapesttől számított lakóhelyének távolsága alapján
kerül meghatározásra. A hibrid és a teljesen elektromos meghajtású gépjárművek esetében a norma
meghatározásról szóló jogszabály ezen típusú gépjárművek tekintetében alapnorma-átalányról nem
rendelkezik, így indokolt a törvényszöveg ezekre figyelemmel történő pontosítása.
Az országgyűlési törvény további kiegészítésével egyértelművé válik, hogy a képviselő az
üzemanyagkártyára feltöltött összeget - a havi keret erejéig - közösségi közlekedési eszköz
igénybevételére is felhasználhatja. A módosítással pontosítjuk, hogy a közösségi közlekedés számla
ellenében történő finanszírozására az a képviselő is jogosult, aki gépjárművel nem rendelkezik vagy
az üzemanyagkártyát nem igényli, illetve azt nem veszi igénybe.
Mindezekhez kapcsolódik a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletének módosítása,
amelyben egyértelműsítésre kerül, hogy az üzemanyagkártyával igénybe vehető üzemanyag-, illetve
matricavásárlás, valamint az autótisztítás szolgáltatása, továbbá a közösségi közlekedéssel
kapcsolatos költségtérítés is adómentes bevételnek minősül.
9
A képviselőcsoport vezetőjének lehetősége van arra, hogy a képviselőcsoport számára
rendelkezésre bocsátott keretek között az év folyamán átcsoportosítást hajtson végre.
A képviselői illetményalap változása együtt jár a képviselők által elfogadható, udvariassági
ajándékok maximális értékének csökkenésével is. Ennek értékhatára a törvényjavaslat alapján a
jövőben 40%-kal lesz kevesebb és felső értéke 65 475 forint lehet.
A törvényjavaslat által előirányzott jelentős költségcsökkentés hatással van a képviselőcsoportok
számára biztosított juttatásokra is. Ezek további jelentős megtakarításokat eredményeznek az
Országgyűlés működésében. A tervezett kiadáscsökkentések ugyanakkor egyelőre nem érintik az
Országgyűlésen dolgozó köztisztviselői juttatásokat.
A törvényjavaslat a pártfinanszírozás átláthatóvá tétele érdekében megszünteti azt a korábbi, 2020-
ban bevezetett gyakorlatot, amely a képviselők, illetve a képviselőcsoportok által fel nem használt
keretmaradvány átcsoportosítását teszi lehetővé az országos listán mandátumot szerzett pártok
részére. E rendelkezés erősíti a pártok átlátható gazdálkodását és csökkenti a költségvetési források
pártpolitikai célokra történő felhasználásának lehetőségét. A jövőben a fel nem használt források
nem a pártokhoz kerülnek, hanem a központi költségvetés számára visszafizetésre kerül, javítva a
költségvetés egyenlegét.
Mivel a bevezetni tervezett rendelkezések valamennyi képviselőre és képviselőcsoportra
egységesen vonatkoznak, elfogadásukkal biztosítható, hogy mind a képviselők, mind a
képviselőcsoportok arányosan részt vállaljanak az Országgyűlés működési költségeinek
csökkentésében, továbbá a jövőbeni felelős és takarékos gazdálkodás alapjainak megteremtésében.
A törvényjavaslat által előirányzott rendelkezéseket még az Országgyűlés őszi ülésszakának
megkezdése előtt, a 2026. július hónapra járó tiszteletdíjak, egyéb juttatások és támogatások
esetében kell alkalmazni.
Részletes indokolás
1. §, 12. §
A rendelkezés az Országgyűlési törvényben hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely 2022 után
lehetővé tette, hogy a képviselők, illetve a képviselőcsoportok által fel nem használt
keretmaradványt képviselőcsoport kérésére átcsoportosítsák az országos listán mandátumot szerzett
pártok részére. Ez a rendelkezés lehetővé tette, hogy az Országgyűlés költségvetési fejezetéből
egyes pártok legális forráshoz jussanak. A rendelkezés alapján ugyanakkor a képviselők, illetve a
képviselőcsoportok működésének támogatására szánt forrás más, közvetlen pártpolitikai célokat
szolgálhatott, egyúttal csökkentve a közpénzek átlátható és felelős felhasználásának lehetőségét. A
keretmaradvány a rendelkezés hatályon kívül helyezésével arra ösztönzi a képviselőket, illetve a
képviselőcsoportokat, hogy e forrásokat működésük támogatására használják fel.
Ehhez kapcsolódóan szükséges a párttörvény módosítása is, amely a frakciótól kapott támogatást a
párt vagyonaként tünteti fel.
10
2. §, 4. §, 11. §, 1. melléklet
Az új szabályozás – az üzemanyag-kártya biztosítása mellett – megszüntetni annak lehetőségét,
hogy a budapesti lakóhellyel rendelkező képviselők üzemanyag-költségtérítésben részesüljenek
2500 kilométernyi távolságig. Ez a rendelkezés túlmutat a budapesti országos egyéni
választókerületben megválasztott képviselőkön, hiszen számos olyan képviselő van rajtuk kívül,
akiket Budapesten kívüli egyéni választókerületben választottak meg, de budapesti lakóhellyel
rendelkeznek.
A technikai fejlődés következtében egyre jobban elterjed a hibrid, illetve teljesen elektromos üzemű
személygépkocsik használata. Az arra jogosult országgyűlési képviselő a törvény rendelkezései
alapján a képviselői munkájának segítése érdekében a Hivatal által rendelkezésre bocsátott
üzemanyagkártya használatával gépjárművét a kártya kibocsátója szerinti üzemanyagtöltő
állomáson üzemanyaggal feltöltheti, illetve autópálya-matricát vásárolhat és gépjárműve tisztítását
is elvégezheti, elvégeztetheti. Az üzemanyagkártyára feltöltendő összeg a gépjárműre vonatkozó
üzemanyag fogyasztási alapnorma-átalány, és a képviselő Budapesttől számított lakóhelyének
távolsága alapján kerül meghatározásra. A hibrid és a teljesen elektromos meghajtású gépjárművek
esetében a norma meghatározásról szóló jogszabály ezen típusú gépjárművek tekintetében
alapnorma-átalányról nem rendelkezik, így indokolt a törvényszöveg ezekre figyelemmel történő
pontosítása.
Az országgyűlési törvény további kiegészítésével egyértelművé válik, hogy a képviselő az
üzemanyagkártyára feltöltött összeget - a havi keret erejéig - közösségi közlekedési eszköz
igénybevételére is felhasználhatja. A módosítással pontosítjuk, hogy a közösségi közlekedés számla
ellenében történő finanszírozására az a képviselő is jogosult, aki gépjárművel nem rendelkezik vagy
az üzemanyagkártyát nem igényli, illetve annak használatáról lemond.
Mindezekhez kapcsolódik a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletének módosítása,
amelyben egyértelműsítésre kerül, hogy az üzemanyagkártyával igénybe vehető üzemanyag-, illetve
matricavásárlás, valamint az autótisztítás szolgáltatása, továbbá a közösségi közlekedéssel
kapcsolatos költségtérítés is adómentes bevételnek minősül.
A 11. § b) és c) pontjaiban szereplő módosításokkal a felelős gazdálkodás szempontjainak érvényre
juttatása érdekében csökkennek a képviselői lakásbérletre, illetve szállodahasználatra fordítható
költségkeretek. A rendelkezés – bár számszerűsítve a korábbi 35% helyett 40%-os költségkeretet
biztosít e célra – a képviselői tiszteletdíj alapjának jelentős csökkenése következtében további
megtakarításokat eredményez.
A 11. § a d) és e) pontjaiban szereplő módosításokkal az irodára, illetve a képviselő tevékenységét
segítő személyekre fordítható költségek keretei is - szintén a tiszteletdíj alapjának csökkenésére
figyelemmel - számottevően kisebbé válnak.
3. §
A rendelkezés megállapítja a képviselőkre vonatozó tiszteletdíj új mértékét, valamint átalakítja a
11
bizottsági tagokra, valamint a képviselőcsoportvezetőkre és helyetteseikre vonatkozó juttatásokat új
szorzószámok meghatározásával, fenntartva a korábbi szabályozás arányait, valamint főbb
rendelkezéseit.
A rendelkezés a szabályozási elvekkel összhangban rendelkezik az Országgyűlés tisztségviselőinek
– alelnökeinek, jegyzőinek, bizottsági elnökeinek, bizottsági alelnökeinek, az Interparlamentáris
Unió Magyar Nemzeti Csoportja elnökének – új illetményszorzóiról, fenntartva a korábbi
szabályozás arányait, valamint főbb rendelkezéseit.
5. §
Az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó kiadások csökkentése, valamint a felelős és takarékos
gazdálkodás elveinek érvényre juttatása érdekében megszűnik a képviselők számára biztosított
mobiltelefon-szolgáltatás költségkerete, illetve annak Hivatal általi finanszírozása. E rendelkezés –
különösen a külföldi mobiltelefon és internethasználat esetén – ösztönzi a takarékoskodást és a
felelős gazdálkodást. Biztonsági okokból a képviselők számára az Országgyűlés Hivatala biztosít
mobiltelefont. A mobilszolgáltatást továbbra is a Hivatal biztosítja, azonban annak teljes költségét a
képviselő viseli a tiszteletdíjból történő levonás útján.
6. §, 8. §
A képviselők, valamint a képviselőcsoportok által az év végéig fel nem használt keretmaradvány a
törvényjavaslat rendelkezései alapján a jövőben nem a politikai pártokhoz, hanem az Országgyűlés
Hivatala előirányzat-felhasználási keretszámlájára kerül átutalásra, amely összeget a Hivatal a
tárgyévet követő évben a központi költségvetésbe befizeti. Ez a rendelkezés egyrészt jelentős
költségmegtakarítást jelent, másrészt javítja a mindenkori költségvetési egyenleget.
7. §
A költségtakarékosság érdekében felső értékhatár kerül meghatározásra a nagy értékű tárgyi
eszközök, immateriális javak körében.
9. §
A rendelkezés – összhangban a 3. §-ban szereplő előírásokkal – meghatározza az Országgyűlés
elnökére vonatkozó illetményszorzót azzal, hogy az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok nem
változnak.
10. §
A szabályozás átmeneti rendelkezésként a költségmegtakarítás maximalizálása érdekében rögzíti,
hogy a rendelkezéseket a 2026. július hónapra járó tiszteletdíjak, egyéb juttatások és támogatások
tekintetében kell alkalmazni, elkerülve a tört hónapokra vonatkozó juttatások számításával járó
jogbizonytalanságot.
12
13. §
Hatálybaléptető rendelkezés.
14. §
Sarkalatossági záradék.
13