⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/123. Benyújtás dátuma: 2026-06-02 23:23 Parlex azonosító: 2TZS370Q0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Melléthei-Barna Márton (TISZA) Törvényjavaslat címe: A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Melléthei-Barna Márton Törvényjavaslat címe: A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. A javaslat elfogadásához az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése, az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése és az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges. Budapest, 2026. június 02. ………………...………….. Melléthei-Barna Márton   2026. évi ..... törvény A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről [1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. [2] A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. [3] Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A Szuverenitásvédelmi Hivatal e törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal utoljára e törvény hatálybalépésének napjáig vállalhat kötelezettséget. (2) A Szuverenitásvédelmi Hivatal általános jogutódja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium. (3) A Szuverenitásvédelmi Hivatal által folytatott, folyamatban lévő eljárások e törvény hatálybalépésének napján megszűnnek. (4) A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása e törvény hatálybalépésének napján megszűnik. 2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 2. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (2) bekezdése. 3. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 3. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3a) bekezdése. 4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása 4. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés a) f) pontjában az „, és” szövegrész, és 1 b) g) pontja. 5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 5. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 11. pontjában az „Integritás Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság és a Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezetekhez” szövegrész helyébe az „Integritás Hatóság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezetekhez” szöveg lép. 6. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 6. § Hatályát veszti a) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdés 24. pontja, és b) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdés m) pontja. 7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 7. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés p) pontja. 8. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása 8. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Sándor-palota, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, az Integritás Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között közszolgálati munkaszerződéssel jön létre.” (2) Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdés r) pontja. 9. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása 9. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2 „(6a) A Hatóság feladatainak ellátása során a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Országgyűlés háznagya, c) a bíró, d) az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatban jogosult az a)–d) pontban meghatározott személyi körre vonatkozó szabályok szerinti vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Hatóságot tájékoztatni kell.” (2) Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77/A. § (2) bekezdés d) pontja. 10. A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hatályon kívül helyezése 10. § Hatályát veszti a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény. 11. Záró rendelkezések 11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. § (1) Az 1. alcím, a 9. § (1) bekezdése és a 10. alcím az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 2. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 6. § b) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. 13. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével kapcsolatos részletes szabályokat. 3   Általános indokolás Általános indokolás   A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontossággal bír, hogy megszűnjenek az alkotmányos rezsimben mindazok az intézmények, amelyek semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, illetve a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják.   A Szuverenitásvédelmi Hivatal tisztán politikai célból létrejött szervezet, amelynek semmilyen más feladata nem volt, mint hogy megfélemlítse az állampolgárokat, a sajtó munkatársait, illetve egyes szervezeteket, köztük kiemelten a civil szervezeteket, illetve az ellenzéki pártokat.   A koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenység állami szervek keretében történő támogatásának, illetve ilyen szervek fenntartásának semmilyen észszerű indoka nincsen egy alkotmányos demokráciában, sőt, az veszélyezteti a jogállamot, illetve akadályozza a polgárok részvételét a közéletben.   Ezeken kívül a Szuverenitásvédelmi Hivatal semmilyen tevékenységet nem végzett, és egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását, ezzel szemben elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában. Éppen ezért sürgetően szükséges a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.   Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.   Részletes indokolás   Az 1. §-hoz   A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló rendelkezés.   A 2-10. §-hoz   A Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos egyéb törvényi szabályok kivezetése a jogrendszerből. 4   A 11. §-hoz   Hatálybaléptető rendelkezés.   A 12. §-hoz   Sarkalatossági záradék.   A 13. §-hoz   Felhatalmazó rendelkezés.   5