⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/174. Benyújtás dátuma: 2026-06-09 20:35 Parlex azonosító: UXMH82AW0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, igazságügyi miniszter Törvényjavaslat címe: az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény (1) Az 1. § az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 6. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 7. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 16. § és a 18. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 23. § és a 24. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 11. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 32. §, a 33. §, a 35. § és a 36. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 34. § az Alaptörvény 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 39. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (10) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (11) A 45–48. § és az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (12) Az 51. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (13) A 28–31. alcím, a 113–120. §, a 122. §, a 33–37. alcím, a 39. alcím, a 44. alcím és a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (14) A 140. § és a 141. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése és IX. cikk (6) bekezdése és XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (2) és (5) bekezdése és 12. cikk (5) bekezdése, 23. cikke és 24. cikk (9) bekezdése és 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése és 29. cikk (7) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról [1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítése szükséges az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatban megállapított rendszerszintű problémák kiküszöböléséhez, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatokban meghatározott vállalások teljesítéséhez. Ezen túlmenően továbbá a tudományos élet szabadsága tekintetében szükséges az Európai Unió Alapjogi Chartája megfelelő végrehajtására és alkalmazására vonatkozó horizontális feljogosító feltétel teljesítése is. [2] A törvényjavaslat különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja. Az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor. [3] A törvényjavaslat elfogadása a Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi. A szabályozás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek erősítik a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, a közérdek védelmét, valamint a korrupció megelőzését és visszaszorítását szolgáló garanciákat. [4] A törvényjavaslat kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem. A törvényjavaslat célja kizárólag a korábban vállalt és ismert feltételek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források mielőbb hozzáférhetővé váljanak a magyar emberek számára. [5] A fentiekre figyelemmel az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásával összefüggésben álló törvényi rendelkezések széles körű felülvizsgálata és reformja elengedhetetlen. Az e törvényjavaslat módosítja, illetve hatályon kívül helyezi azon törvényi rendelkezéseket, amelyek az európai uniós források felszabadításához elengedhetetlenül szükségesek. [6] A törvényjavaslat ennek érdekében szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, továbbá az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését. [7] A törvényjavaslat továbbá az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról is. 1 [8] A korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében a törvényjavaslat módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát, segítve ezáltal a bűnüldöző szervek, illetve korrupció ellen fellépő más hatóságok munkáját is. [9] A törvényjavaslat jelentősen fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot. Az átláthatóságot és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését továbbá az is erősíti, hogy a törvény jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva ezáltal a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását. [10] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés – figyelemmel Magyarország Alaptörvénye E) cikkére is – a következő törvényt alkotja: 1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása 1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő fejezettel egészül ki: „IV/C. Fejezet A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjének vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége 9/C. § (1) A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselője − amennyiben más törvény alapján nem köteles azonos tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tenni − a megbízatása keletkezését, illetve a párt támogatásra jogosulttá válását követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését, illetve a párt támogatásra jogosultságának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (családtag) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat az Ogytv.-ben meghatározottak szerint kell kezelni, azzal, hogy az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a párt volt képviselőjének, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a párt képviselőjének a civil szervezetek névjegyzékéből való törlését követő három évig őrzi. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a pártnak járó állami támogatás folyósítását − a kötelezettség teljesítéséig − fel kell függeszteni.” 2. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény VI. Fejezete a következő 18. §-sal egészül ki: „18. § A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében 2 feltüntetett képviselője az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.” 3. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 12. §-ában az „a IV/B. Fejezet” szövegrész helyébe az „a IV/B-C. Fejezet” szöveg lép. 2. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 4. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/O. §-sal egészül ki: „95/O. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 3. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása 5. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy, illetve az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát az őrzésért felelős személy abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. § rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről, az Integritás Hatóság eljárása esetében az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.” 3 6. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a 17. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki: „Eljárás az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő megállapításai esetén” 7. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a következő 17. §-sal egészül ki: „17. § (1) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az e törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az e jelentésnek az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. (2) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.” 4. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása 8. § (1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában) „d) kizárt közjogi tisztségviselő: da) a köztársasági elnök, db) a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, dc) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, dd) a polgármester, a főpolgármester, továbbá a vármegyei közgyűlés elnöke, de) a db) alpont alá nem eső további, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, df) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti 4 politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, dg) a rendőrségi szerv országos parancsnoka és országos főigazgatója, dh) a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója, di) a Honvéd Vezérkar főnöke, dj) a belső kontrollrendszer működtetésére kötelezett szervezet első számú vezetője, dk) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai; e) nem kizárt közjogi tisztségviselő: ea) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja, valamint a vármegyei közgyűlés tagja, az alpolgármester, illetve a főpolgármester-helyettes, eb) a nemzetiségi szószóló, az országgyűlési képviselői mandátummal nem rendelkező háznagy, ec) a Kit. szerinti – a d) pont alá nem eső – szakmai felsővezető, ed) a központi államigazgatási szerv – a d) pont alá nem tartozó – vezetője és helyettesei;” (2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „h) felelős személy: az adott jogi személy vezető tisztségviselője, létesítő okiratában, illetve belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy más döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a jogi személy döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a jogi személy képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.” 9. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban) „e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,” 10. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a pályázó) 5 „e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,” (köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.) 5. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása 11. § Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény a) 5. § (3) bekezdés f) pontjában a „ , valamint” szövegrész, b) 5. § (3) bekezdés g) pontja, c) 5. § (4) bekezdésében a „ , természetvédelmi, környezetvédelmi” szövegrész. 6. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 12. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 218/E. §- a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Médiatanács tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 7. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása 13. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz 6 eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti.” (2) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (5) bekezdés szerinti kizárást az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles kezdeményezni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.” 14. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.” 15. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 35/D. §-sal egészül ki: „35/D. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 8. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása 16. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7 „(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.” (2) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Integritás Hatóság, valamint az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.” (3) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A (7) bekezdés szerinti eljárást az alkotmányügyi bizottság köteles lefolytatni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában a köztársasági elnök kapcsán hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.” 17. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 8. alcíme a következő 26. §-sal egészül ki: „26. § (1) A köztársasági elnök az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Azz európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 18. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (9) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép. 9. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 19. § 8 Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.” 20. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja. ” (2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.” 21. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/H. §-sal egészül ki: „45/H. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 9 10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 22. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében a) az államháztartásról szóló törvény szerinti törzskönyvi jogi személyek – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek, d) az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok, e) az a) és b) pontban meghatározott szervek által létrehozott alapítványok, valamint f) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban együtt: a felületen közzétételre kötelezettek) – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdésében, valamint 7/I. §-ában meghatározott adatok kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik. A közzétételre kötelezettek a kéthavi rendszerességgel megtett adatszolgáltatások alkalmával a soron következő adatszolgáltatás határnapját megelőző 30. napig keletkezett adatokat teszik közzé.” (2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan) „a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások, azzal, hogy e § alkalmazásában ide kell érteni az államháztartás önkormányzati alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatásokat is – kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond –,” (adatait teszik közzé.) 23. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárást a miniszterelnök köteles lefolytatni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Hatóság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt 10 szándékosan valótlanul közölt.” (2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén az Integritás Hatóság jelentését is ideértve – megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök, illetve – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén – az Integritás Hatóság tekinthet be.” 24. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 75/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 25. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a) 37/C. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „szerződés megnevezése (típusa),” szövegrész helyébe a „szerződés megnevezése (típusa), kelte,” szöveg, b) 37/C. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „szerződés megnevezése (típusa),” szövegrész helyébe a „szerződés megnevezése (típusa), kelte,” szöveg, c) 37/C. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „alvállalkozó (alvállalkozók) neve” szövegrész helyébe az „alvállalkozó (alvállalkozók) és a teljesítésben közvetlenül közreműködő más beszállító (beszállítók) vagy kapacitásszolgáltató (kapacitásszolgáltatók) neve” szöveg lép. 26. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (2a) bekezdése. 11. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása 11 27. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.” (2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az Alkotmánybíróság elnöke - érintettsége esetén elnökhelyettese - kezdeményezi a 16. § (5) bekezdés szerinti eljárást.” 28. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 74/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az Alkotmánybíróság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 29. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép. 30. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 1. § c) pontja, b) 16/A. alcíme. 12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 31. § 12 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 166. § (2) bekezdés d) pontjában a „képviselőjének nevét,” szövegrész helyébe a „képviselőjének nevét, valamint” szöveg lép. 13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása 32. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 74. alcíme a következő 207/A. §-sal egészül ki: „207/A. § (1) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a bíró vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, a személyi és vagyoni részt adatait egymáshoz kell rendelni. (2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a bíró vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja.” 33. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 209. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, a személyi és vagyoni részt adatait egymáshoz kell rendelni. (5) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl, annak eredményéről - így különösen a megtett intézkedésekről - az Integritás Hatóságot is tájékoztatja.” 34. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 203. § (1) bekezdésében a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szövegrész helyébe a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság, továbbá az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szöveg lép. 35. § 13 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 211. §-ában a „197–207. §” szövegrész helyébe a „197–207/A. §” szöveg lép. 36. § Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 232/X. § (1) bekezdésében az „A szolgálati viszony szünetelését követően a bírót a választása szerinti ítélőtáblára kell beosztani.” szövegrész. 14. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása 37. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. Az összeférhetetlenséget a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, b) a legfőbb ügyész helyettes esetében a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök állapítja meg.” (2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az összeférhetetlenség megállapítását – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök, illetve a legfőbb ügyész kezdeményezi.” 38. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel – a 44. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök, b) a többi ügyész esetében pedig a legfőbb ügyész – az ügyészi tanács előzetes véleményét kikérve – állapítja meg az összeférhetetlenséget.” 14 39. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/U. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 15. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 40. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: (Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,) „a) aki a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt,” 41. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozójának (e § tekintetében: hozzátartozó) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.” (2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és őrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, amit a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság 15 betekinthet, arról másolatot készíthet. Az önkormányzati képviselő, valamint hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát az erre kijelölt bizottság az önkormányzati képviselő megbízatásának a megszűnését követő három évig őrzi.” (3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (4) bekezdés szerinti eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság hivatalból folytatja le, illetve annak eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.” 42. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság gondoskodik. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.” 43. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–g) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)–g) pontjában” szöveg lép. 16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 44. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki: „51/A. § (1) A Tanács elnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 16 17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 45. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti adattartalommal.” (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A vagyonnyilatkozatokat elektronikus formában kell benyújtani, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően igénybe vehető felületen. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a törvény alapján az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett tisztviselő és vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag) vagyonnyilatkozatára is. (1b) A strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja. Az elektronikus formátumban benyújtott vagyonnyilatkozatokat a Mentelmi Bizottság papír alapon is őrzi. (1c) Az Integritás Hatóság számára biztosítani kell, hogy a Mentelmi Bizottság által őrzött digitális és papír alapú nyilvántartásokhoz az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény előírásaival összhangban hozzáférjen. (1d) Ha az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán indított eljárása nyomán hozott jelentésében kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló, illetve csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságot tárt fel a vagyonnyilatkozat tartalmával kapcsolatban, a vagyonnyilatkozatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon − kiegészítő nyilatkozat formájában − helyesbíteni kell.” (3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozójának (családtag) az e törvény 1. melléklete szerinti tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát a 94. § (1a) bekezdésben meghatározott módon.” 46. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 17 „(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat – illetve az ahhoz esetlegesen kapcsolódó helyesbítést tartalmazó nyilatkozat – nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás – így különösen regisztrációs kötelezettség – nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint törvény szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselők vonatkozásában.” (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi.” 47. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Mentelmi Bizottság elnöke az a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást akkor is megindítja, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.” 48. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 145/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A képviselő, a nemzetiségi szószóló és a háznagy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 49. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe a 1. melléklet lép. 18 18. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 50. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 305. §-t követően a következő, a „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése” című alcímmel egészül ki: „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése 305/A. § (1) Aki jogszabályban rögzített vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a hiánypótlásra meghatározott határidőn belül önhibájából elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” 19. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 51. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerinti tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (családtag) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a Nemzeti Választási Bizottság volt választott tagja, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a megbízatása megszűnésétől számított három évig őrzi.” 52. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 14. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki: „34/A. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet. (2) Összeférhetetlenség miatt megszűnik a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjának a 19 megbízatása, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a (2) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (3) bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani.” 53. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja vagy 34/A. § (2) bekezdése szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő póttag lép.” 54. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 353/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese, valamint a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 20. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 55. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 183/M. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott 20 tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 21. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása 56. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény a következő 40/C. §-sal egészül ki: „40/C. § (1) A Bizottság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát is. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 57. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép. 22. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 58. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 11. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A kérelmező – amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok – tájékoztatja a Felügyeletet:) „c) az ABA-k kezelési szabályzatáról;” 59. § 21 A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § Az ÁÉKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon ÁÉKBV-alapkezelőt kell érteni.” 60. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa a) a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést; b) a befektetési alap kezelési szabályzatát; c) az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve teljesítésének igazolását; d) ingatlanalap és vegyes alap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.” 61. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni.” 62. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye, amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára, vagy e döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 95. § (1) bekezdése szerinti jogait.” 63. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények 22 módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.” 64. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a következő 203/D. §-sal egészül ki: „203/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv2.) módosított, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontja alapján a Kbftv. hatálya alá kerülő befektetési alap alapkezelője 2026. szeptember 30-ig megfelel a Módtv2.-vel beiktatott rendelkezéseknek.” 65. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 66. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a) 69. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a c) pontban” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a b) és c) pontban” szöveg, b) 74. § (2) bekezdésében az „a Felügyelet előzetes engedélye alapján és a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának” szövegrész helyébe az „a Felügyelet előzetes engedélye nélkül a befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának” szöveg, c) 74. § (3) bekezdés b) pontjában az „a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának” szövegrész helyébe az „a befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának” szöveg lép. 67. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a) 1. § a) pontjában az „a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét – ide nem értve az alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére vagy növelésére, valamint a kezelési szabályzatra vonatkozó engedélyt –, valamint” szövegrész, 23 b) 11. § (3a) és (3b) bekezdése, c) 67. § (11) bekezdése, d) 73. § (1a) bekezdése, e) 73. § (3a) bekezdése, f) 74. § (4a) bekezdése, g) 83. § (3a) bekezdése, h) 163. § (4) bekezdése, i) 203/B. §-a. 23. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 68. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „10a.Átlátható gazdasági szereplő: Az a gazdasági szereplő, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a)–b), d), e) vagy g) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja;” 69. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvényt nem kell alkalmazni) „a) a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyta, b) az a) pont alá nem tartozó ba) azon beszerzésekre, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, bb) olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem garantálhatóak, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében jóváhagyott;” 70. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a 24 következő rendelkezés lép: [Vélelmezni kell, hogy fennáll a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség, ha a (4) bekezdés szerinti személy] „b) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, alkalmazottja vagy Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa; vagy” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) a köztársasági elnök, b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke, c) a Kormány tagja, d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az Alkotmánybíróság elnöke, g) az Állami Számvevőszék elnöke, h) a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke tulajdonában, vagy az a)–i) pont szerinti személy hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.” 71. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton, – az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjainak kivételével – az EKR nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni. (2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével – korlátlan, teljes körű hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen – adott esetben az elektronikus úttól eltérő – módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.” 72. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő g) ponttal 25 egészül ki: (Az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni) „g) az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződések tekintetében a szerződés megkötését követően 12 havonta, a 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokon kívül ga) az adott időszakban teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírását, gb) az adott időszakban teljesített kifizetések összegét, és gc) a szerződéstől eltérő teljesítés esetén az erre vonatkozó információkat.” 73. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:) „kb) nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek, vagy” 74. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 69. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A 62. § (1) k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlatkérő a bírálat során a gazdasági szereplőktől bármikor további információkat kérhet a gazdasági szereplő felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosítása és a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyainak átláthatósága érdekében.” 75. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az ajánlatkérő köteles az eljárás előkészítése során írásban dokumentálni és az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban közzétenni: a) az előzetes piacfelmérés, valamint – amennyiben arra sor került – az előzetes piaci konzultáció eredményeit, b) a kockázatok felmérésére vonatkozó értékelését, amelynek alapján teljesül a szerződés koncesszióként történő minősítéséhez szükséges, a 8. § (7) bekezdése szerinti kockázatvállalás, c) a koncessziós jogosult befektetésének megtérülésére vonatkozó számításokat, amelyek alátámasztják, hogy a koncesszió tervezett időtartama nem haladja meg a 133. § (2) bekezdésének megfelelő időtartamot, és d) a verseny biztosítása érdekében megtett intézkedéseit.” 76. § 26 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 126. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az eljárás – az (5)-(7) bekezdésekben foglaltak mellett – eredménytelen, ha kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye. Az eljárás eredményessé nyilvánítása esetén az ajánlatkérő az összegezésben ismerteti az e bekezdés szerinti vizsgálatának eredményét.” 77. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, korrupcióellenes, valamint az innovációt ösztönző feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes feltételek az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában korrupcióellenes feltételnek minősül a szerződés teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást erősítő követelmény, így különösen: a) a szerződés teljesítése során az átlátható működésre, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésére és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírása; b) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó korrupciós kockázatok azonosítására és értékelésére irányuló követelmény meghatározása; c) a b) pont szerinti kockázatok kezelésére vonatkozó, a szerződés teljesítésére kiterjedő intézkedések előírása; d) a szerződés teljesítésében részt vevő személyek tekintetében alkalmazandó magatartási szabályok meghatározása; e) a szerződés teljesítésében részt vevő, korrupciós kockázatoknak kitett személyek részére célzott tájékoztatási vagy képzési kötelezettség előírása; f) a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozók átláthatóságára és ellenőrizhetőségére vonatkozó követelmények meghatározása; g) a szerződés teljesítésével összefüggő visszaélések bejelentésének lehetőségét biztosító, a teljesítéshez kapcsolódó eljárások előírása; h) a szerződés teljesítésének átláthatóságát elősegítő, az ajánlatkérő által ellenőrizhető együttműködési vagy monitoring mechanizmusok meghatározása; i) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó korrupciós kockázatok kezeléséért felelős személy vagy szervezeti egység kijelölésére vonatkozó követelmény előírása; j) a szerződés teljesítése során alkalmazott korrupcióellenes intézkedésekről szóló, arányos és rendszeres beszámolási kötelezettség meghatározása. (5) A (4) bekezdés szerinti korrupcióellenes feltételek a szerződés tárgyához kapcsolódó korrupciós kockázatokkal arányosan, a szükséges mértékig határozhatóak meg.” 27 78. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 136. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő) „b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti, valamint a 143. § (3) bekezdése szerinti szervezetek tekintetében az ajánlatkérő kérésére rendelkezésre bocsátja az e szervezetek felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosításához és az e szervezetek tulajdonosi és irányítási viszonyainak megismeréséhez szükséges információkat.” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 136. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő) „c) köteles együttműködni a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, így különösen a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés, valamint a Btk. szerinti költségvetési csalás, valamint a Btk. XLI. fejezetében meghatározott versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.” 79. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:) „o) az Integritás Hatóság.” 80. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 156. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az Integritás Hatóság kezdeményezi, a Közbeszerzési Döntőbizottság elrendeli a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.” 81. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. § (11) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint 28 a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét, így különösen) „g) az ajánlatkérővel szerződő gazdasági szereplő jogsértésért való felelősségének megállapítása esetén a gazdasági szereplőnek a jogsértés kapcsán kifejtett magatartását” (figyelembe veszi. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.) (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A Közbeszerzési Döntőbizottság közleményt ad ki az általa alkalmazott, bírságok kiszabásával kapcsolatos elvekről. A közlemény – a jogsértések egyedi körülményeinek mérlegelése lehetőségének biztosítása mellett – tartalmazza a tipikus jogsértés típusok esetén irányadónak tartott bírság mértékek tartományát.” 82. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 168. § (4a)–(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4a) A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak egyharmada, a 152. § (1) bekezdése szerinti bármely személy vagy szervezet vagy a közbeszerzési szolgáltatók érdekképviseletét ellátó szervezet jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez fordulni és javaslatot tenni összkollégiumi állásfoglalás közzététele szükségességének vizsgálatára. A javaslatot tevő a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez címzett kérelmében megjelöli az eljáró tanácsok – álláspontja szerint ellentétes elvi alapokon nyugvó – azon döntéseit, amelyekre tekintettel a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében összkollégiumi állásfoglalásra lehet szükség, és hogy álláspontja szerint miben áll e döntések közötti elvi alapú ellentét. (4b) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a (4a) bekezdés szerinti kérelemre 30 napon belül választ küld a javaslatot tevő részére, amelyben tájékoztatja a (4c) bekezdés szerint megtett intézkedésekről. (4c) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a (4a) bekezdés szerinti kérelem alapján a) a (4b) bekezdés szerinti válaszában a javaslatot tevőt arról tájékoztatja, hogy nincs szükség, valamint, hogy miért nincs szükség összkollégiumi állásfoglalás közzétételére, vagy b) a (4) bekezdés szerint tájékoztatja az összkollégiumot.” 83. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki: „(30) E törvénynek a közbeszerzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel (a továbbiakban Mód9. tv.) megállapított 43. § (2) bekezdés g) pontját azon szerződések tekintetében is alkalmazni kell, amelyek teljesítése a Mód9. tv hatályba lépésekor még nem zárult le.” 84. § 29 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 197/G. §-sal egészül ki: „197/G. § (1) A Hatóság elnöke és elnökségi tagja, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökségi tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 85. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. § (11) bekezdés f) pontjában a „kapcsolódhat” szövegrész helyébe a „kapcsolódhat,” szöveg lép. 86. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (11) és (12) bekezdése. 24. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 87. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A törvényt nem kell alkalmazni) „4. a 61–63. alcím kivételével, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján jóváhagyott,” 88. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény a) 5. § (3) bekezdésében a „szerinti felmentés” szövegrész helyébe a „szerinti jóváhagyás” szöveg, b) 5. § (6) bekezdés a) pontjában a „meghatározott felmentés” szövegrész helyébe a „meghatározott jóváhagyás” szöveg lép. 30 25. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 89. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában: tényleges tulajdonos:) „a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,” (2) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában: tényleges tulajdonos:) „g) a 48. pont szerinti zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa;” (3) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. §-a a következő 48. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „48. zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa: a) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, c) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, 31 d) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen: da) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a természetes személy az alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el; db) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a kezelési szabályzat módosításához, az alapkezelés átruházásához vagy az alap megszüntetésének megindításához szükséges, a kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához; dc) az a természetes személy, aki az a)–c) alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére; e) amennyiben ezen pont a)–d) alpontja alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője.” 90. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a következő 9/C. §-sal egészül ki: „9/C. § (1) Ha az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles – a 9. §-ban foglalt azonosítási intézkedéseken túlmenően – megismerni: a) a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát; b) az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát; c) a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések során – kockázatérzékenységi szempontból – külön figyelmet fordít arra, hogy: a) az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak- e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e; b) az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az adatszolgáltató – a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel; c) az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.” 32 91. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a következő 16/B. §-sal egészül ki: „16/B. § A zártkörű befektetési alapokra – ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot – vonatkozó, a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató a 16. § szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás keretében végzi el. Ha a szolgáltató a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedések során az alapstruktúrában vagy a tulajdonosi körben magas kockázatot azonosít, a fokozott ügyfél-átvilágítás keretében további intézkedéseket alkalmaz, különösen a mögöttes befektetői láncolat mélyebb feltárása, az alapkezelő belső döntéshozatali struktúrájának és javadalmazási rendszerének vizsgálata tekintetében.” 92. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében az Integritás Hatóság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges vagy azt elősegítő és az Integritás Hatóság által kezelhető adatok megküldésével.” 93. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (E törvény) „g) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének” (való megfelelést szolgálja.) 94. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából” szövegrész helyébe a „bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése, továbbá az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése céljából” szöveg lép. 26. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 95. § 33 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 482. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nincs helye fellebbezésnek) „f) az Integritás Hatóság 817/C. § (1) bekezdése szerinti felülbírálati indítványának elbírálásáról szóló határozat kivételével a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat” (ellen.) 96. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket, amelyet közzé kell tenni az Integritás Hatóság honlapján, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul megküldi az Integritás Hatóság részére.” 97. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást. Az eljárás újabb megszüntetésére nem kerülhet sor, ha felderítetlenség esetén a bírósági határozatban szereplő hiányosságok kiküszöbölésére nem került sor, kivéve, ha arra az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívülálló okból nem volt lehetőség.” 98. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bírósághoz.” 99. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a vádindítvány elutasításának a 817/N. § alapján nincs helye, az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható- e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.” 34 100. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/P. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a) pontja vagy a (2) bekezdés alapján nincs helye, akkor az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítványt az ügyiratokkal együtt legkésőbb a 817/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követő nyolc napon belül továbbítja a 19-22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem állapítható meg. (7) A vádindítvány részbeni elutasítása esetén a (6) bekezdésben meghatározott határidőbe az (5) bekezdésben meghatározott időszak nem számít bele.” 101. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. január 1. előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazandó.” (2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni és a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a 379. § alapján új határozatot hoz a feljelentésről akkor is, ha a) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentés azonos cselekményre vonatkozik, mint egy korábbi, a 2023. január 1. napját megelőzően tett és elutasított feljelentés, és b) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésre a 817/B. § (1) bekezdése alapján a CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye.” 102. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 101. § (1) bekezdésében a „kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szövegrész helyébe a „kormányzati ellenőrzési szerv, az Integritás Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, b) 817/C. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „öt munkanapon belül egy hónapra” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül két hónapra” szöveg, c) 817/C. § (6) bekezdésében a „közzétételét követő egy hónapon” szövegrész helyébe a „közzétételét követő két hónapon” szöveg, d) 817/C. § (8) bekezdésében a „feljelentő kivételével” szövegrész helyébe a „feljelentő és az Integritás Hatóság kivételével” szöveg, e) 817/F. § (7) bekezdés c) pontjában a „sértett vagy a feljelentő terjesztette elő” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság terjesztette elő” szöveg, f) 817/H. § (2) bekezdés a) pontjában a „sértett és feljelentő részére” szövegrész helyébe a „sértett, feljelentő vagy az Integritás Hatóság részére” szöveg, 35 g) 817/J. § (8) bekezdésében az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó kijelölésével” szövegrész helyébe az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó érintett az ügyben, mely indítványozó kellően jártas a vádindítvány képviseletére, illetve mely indítványozó kijelölésével” szöveg, h) 817/N. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, i) 817/N. § (3) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, j) 817/N. § (6) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, k) 817/P. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, l) 817/P. § (2) bekezdésében az „a bíróság indítványozza” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság indítványozza” szöveg lép. 103. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el” szövegrész, b) 817/H. § (2) bekezdés b) pontjában az „és (7)” szövegrész. 27. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása 104. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.” 105. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság 36 jelentésében azt állapítja meg, hogy a 3. § (3) bekezdés b)-e) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a miniszterelnök a (2) és (2a) bekezdés szerint jár el. Ha a miniszterelnök az e kötelezettségének tizenöt napon belül nem tesz eleget, az Integritás Hatóság határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a Kúriától a miniszterelnöknek az Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A kérelmet a Kúria harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. (4) A Kúria (3) bekezdése szerinti döntésével szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezései szerint három napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről a beérkezésétől számított három napon belül dönt.” 106. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 186. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A politikai felsővezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai felsővezető az Országgyűlés honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül az Országgyűlésnek megküldi. (2) A politikai felsővezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai felsővezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.” 107. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/F. §-sal egészül ki: „300/F. § [Átmeneti rendelkezés az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvényhez] (1) A (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével a politikai felsővezető az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Amennyiben a politikai felsővezető megbízatása 2026. január 1-je és 2026. december 31-e között szűnt vagy szűnik meg, a Módtv11.-gyel a 183. § (1) bekezdésében megállapított rendelkezésnek megfelelően annak hatálybalépését követő 30 napon belül tesz – a a Módtv11. hatálybalépésének napján fennálló állapot szerint – vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. 37 (3) A Módtv11. hatálybalépését követően a Miniszterelnöki Kormányiroda 30 napon belül megküldi az általa kezelt valamennyi országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, illetve vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága részére. (4) A Módtv11. hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 108. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a) 183. § (2) bekezdése, b) 183. § (4)–(7) bekezdése. 28. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény módosítása 109. § Hatályát veszti a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény a) 2. alcíme, b) 1. melléklete. 29. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény hatályon kívül helyezése 110. § Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény. 30. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény hatályon kívül helyezése 111. § Hatályát veszti az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény. 31. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény hatályon kívül helyezése 112. § Hatályát veszti a Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény. 38 32. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása 113. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kuratóriumi tagot, illetve a felügyelőbizottsági tagot legfeljebb 4 évre lehet kijelölni. A kuratóriumi tag, illetve a felügyelőbizottsági tag legfeljebb egy alkalommal jelölhető ki újra, legfeljebb további 4 évre. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.” 114. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 7. § (1)– (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a Kormányt illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy a Kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul. (2) Az alapítói jogot a Kormány nevében a Kormány határozatában kijelölt miniszter kizárólagosan gyakorolja. (3) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis.” 115. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (1b) Nem lehet kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője, aki a) köztársasági elnök, b) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke, d) az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, illetve e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, vagy a Kit. szerinti szakmai felsővezető, f) e törvény szerinti kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy felelős személye, vagy g) aki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági megbízatását megelőző egy évben, 39 illetve aki a vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)-f) pont szerinti tisztséget töltötte be. (1c) E törvény alkalmazásában az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró vezető tisztségviselője. E törvény alkalmazásában a felsőoktatási intézménynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti – nem gazdasági vezetői feladatkört ellátó – vezetője nem minősül az (1b) bekezdés szerint kizárt személynek. (1d) Kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha az (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja.” 116. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő alcímmel egészül ki: „10/A. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 15/A. § (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában. A nyilatkozatot tevő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát, amit az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában kell tenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak. (3) A vagyonnyilatkozatot az alapítványi vagyonellenőr őrzi a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője megbízatásának megszűnését követő egy évig. (4) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. (5) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tiszségviselője által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi.” 117. § 40 A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „10/B. Összeférhetetlenségi nyilatkozat tételi kötelezettség 15/B. § (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokra nézve a 15/A. § (2)–(5) bekezdései megfelelően alkalmazandók.” 118. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény részére gazdálkodó szervezet alapítását, valamint gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését.” (2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 22. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára az Nftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (7) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók. (4b) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés d), eb) és ed) pontjai alkalmazandók.” 119. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő fejezettel egészül ki: „V/A. Fejezet Egyes alapítványok vagyoni viszonyai rendezéséről, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásáról, valamint megszűnéséről szóló különös szabályok 25/A. § (1) A 2. mellékletben felsorolt azon alapítvány megszüntetéséről, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: nem felsőoktatási alapítvány) az alapítói jogok gyakorlója e fejezet hatálybalépését követő öt napon belül dönt, amely döntésre figyelemmel a Kormány e fejezet hatályba lépését követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerinti 41 nyilvános határozatot hoz. (2) A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével összefüggő kormányhatározatban meg kell határozni a) az alapítói jogok gyakorlójának döntése alapján a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésének napját, amely nem lehet későbbi, mint 2026. július 31., b) a nem felsőoktatási alapítvány közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának módját, c) azokat a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott, azonban kötelező közfeladatnak nem minősülő feladatokat, továbbá a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott közérdekű vagy egyéb feladatokat, amelyet az állam a továbbiakban is ellát, d) a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait átvevő, az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának kijelölt központi költségvetési szervet (a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv), valamint e) azt a személyt, aki az e törvény szerinti elszámolási feladatokat ellátja (a továbbiakban: elszámolási biztos). (3) Az elszámolási biztos feladatainak ellátása érdekében – e fejezetben meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat, amit a nem felsőoktatási alapítvány a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából (a továbbiakban: nyilvántartás) való törléséig tűrni köteles. Az elszámolási biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha e fejezetben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel. (4) Az elszámolási biztos minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. (5) Az elszámolási biztos tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (6) Az elszámolási biztos a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével. (7) A 14. § (2) bekezdéstől eltérően a nem felsőoktatási alapítvány e fejezet szerinti megszüntetésére, vagyoni viszonyainak lezárására, a nyilvántartásból való törlésére az Ectv. II. fejezetének rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha e fejezet rendelkezése előírja. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 25/B. § (1) A nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapján, a Ptk. 3:403. § (5) bekezdésének, valamint a Cnytv. 43/A. §-ának alkalmazása nélkül hivatalból, jogutód nélkül törli a nyilvántartásból, kivéve ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta. 42 (2) Az (1) bekezdés szerinti, a nem felsőoktatási alapítvány törlését elrendelő végzés, valamint a 25/C. § (9) bekezdése szerinti végzésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adat törlését elrendelő rendelkezése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincsen helye. Ezen határozat, illetve rendelkezés a határozat meghozatala napján jogerőre emelkedik, a bíróság a határozatához, illetve a rendelkezéséhez ugyanezen naptól kötve van. (3) A nem felsőoktatási alapítvány azon a napon szűnik meg, amikor a bíróság a nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartásból törli. Ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtja, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása szerinti vagyon tulajdonjoga államra történő visszaszállásának az időpontja – a változásbejegyzési kérelem bíróság általi elbírálásától függetlenül – a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja. 13. A nem felsőoktatási alapítvány nem állami alapító általi továbbműködtetése 25/C. § (1) Ha a nem felsőoktatási alapítványban nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: államháztartáson kívüli alapító) is van, és a nem felsőoktatási alapítvány alapító okirata szerint a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű cél ellátását is biztosítja, az alapítói jogok gyakorlója a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat meghozatalát követő három napon belül írásban felhívja ezen személyeket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzanak arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott, a közfeladaton túli közérdekű cél, más célok megvalósítására a nem felsőoktatási alapítványt a Vatv. szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a Ptk. szerinti alapítványként tovább kívánják-e működtetni. (2) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén egyetlen államháztartáson kívüli alapító sem kívánja a nem felsőoktatási alapítványt ezen alcím szerint tovább működtetni, ideértve azt is, ha határidőben az arra jogosult nem nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésére és vagyoni viszonyainak lezárására e fejezet szerint kerül sor. (3) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén legalább egy államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím szerinti továbbműködtetési szándékáról határidőben nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy Ptk. szerinti alapítványként – változásbejegyzési kérelem alapján – a nyilvántartásba való bejegyzésének akkor van helye, ha a) az államháztartáson kívüli alapító változásbejegyzési kérelmét legkésőbb 2026. augusztus 30. napján éjfélig – a választott továbbműködési formától függően – a Vatv. vagy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapítói okirattal és jogszabályban előírt mellékletekkel a bírósághoz benyújtja, és b) az a) pont szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolja a 25/G. § szerinti megállapodásra tekintettel – az alapítói jogok gyakorlójának a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésére vonatkozó döntésének visszavonása alapján – a Kormány határozatát a 25/A. § (2) bekezdése szerinti határozat 25/A. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó döntés visszavonásáról. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a nem felsőoktatási alapítvány létesítő okiratának módosítását az államháztartáson kívüli alapítónak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie a bíróságnak. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a Cnytv. 37. § (2) bekezdés nem 43 alkalmazható. (5) Az alapító okirat módosítása során a választott alapítványi formára a Vatv.-ben vagy a Ptk.-ban vagy előírt rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a választott alapítványi formára irányadó jogszabály vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejét a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásához vagy nyilvántartásba vételhez (létesítéshez) köti, nyilvántartásba vételi kérelmen e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmet, nyilvántartásba vételen a választott alapítványi formának az e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmen alapuló bejegyzését kell érteni. Az alapító okirat módosítása során a) az állami szerepvállalásra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni, b) a továbbműködő alapítvány célja a Ptk. 3:393. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása hiányában is érvényesen módosítható, c) a továbbműködő alapítvány vagyonának az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyon mértékével történő csökkentése tekintetében a Ptk. 3:384. § (2) bekezdése nem alkalmazható, az alapító okirat e tekintetben történő módosítása a Ptk. 3:393. § (2) bekezdésével szemben, érvényes, d) a továbbműködő alapítvány államháztartáson kívüli alapítója által juttatott vagyonaként csak olyan vagyon határozható meg, mely a 25/G. § szerinti megállapodás alapján nem vitás, valamint e) a továbbműködő alapítvány névváltoztatásra nem köteles. (6) A változásbejegyzési eljárásban a bíróság az alapító okirat és mellékletei tekintetében azt is vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a választott alapítványi formára előírt jogszabályokban, valamint e fejezetben foglalt rendelkezéseknek. A változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, ha a választott alapítványi forma nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. A bíróság a változásbejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az alapító okirat vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e fejezetben foglalt feltételeknek. (7) Ha a bíróság a változásbejegyzési kérelemnek helyt ad, a változásbejegyzési kérelemnek megfelelő adatokat jegyzi be a nyilvántartásba azzal, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy a Ptk. szerinti alapítvány a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni, szerződéses és egyéb jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyek a nem felsőoktatási alapítványt az alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél teljesítéséhez, más célok teljesítéséhez, illetve feladatellátáshoz kapcsolódóan megillették vagy terhelték. (8) Az alapítói jogok gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő lejártát követő munkanapon tájékoztatja a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságot az államháztartáson kívüli alapító nyilatkozatában foglalt szándékáról, vagy arról, hogy az államháztartáson kívüli alapító nem nyilatkozott. (9) Ha a változásbejegyzési kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja vagy elutasítja, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül eltelik, a jogerőre emelkedést, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő utolsó napját követő napon a bíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartási adatai közül. Az adattörlésre vonatkozó jogerős határozat – külön eljárás lefolytatása nélkül – egyben a nem felsőoktatási alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező, a Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok bekövetkezte bíróság általi megállapításának minősül, és a bíróság elrendeli a nem felsőoktatási alapítványnak az Ectv. 9/J. §-a szerinti kényszer-végelszámolását. 44 14. A nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségei 25/D. § (1) 1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma, egyéb szerve e fejezet hatálybalépésének napjától a nem felsőoktatási alapítvány nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a nem felsőoktatási alapítványt terhelő, napi működést meghaladó kötelezettséget nem elégítheti ki, a nem felsőoktatási alapítvány vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg; az ezzel ellentétes jognyilatkozat semmis. (2) A nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben e fejezet hatálybalépésének napjától törvényességi felügyeleti eljárásnak, csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésének helye nincs, a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni. (3) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumát, egyéb szervét az ezen alcímben foglalt kötelezettségek a 25/B. § szerinti törlés napjáig terhelik. (4) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagját az ezen alcímben foglalt kötelezettségek akkor is terhelik, ha megbízatása az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény alapján a (3) bekezdés szerinti időszakban megszűnik. 25/E. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma e fejezet hatálybalépésétől számított tíz napon belül előterjesztést készít. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét, külön jelezve az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapjától a normál napi működést meghaladó, a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét érintő változásokat, b) az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyonelemeket, bemutatva az állami által jutatott vagyon természetben meglévő vagyonelemeit, az esetlegesen annak helyébe lépő természetben visszaszálló vagyonelemeit, a pénzügyi eszközként vagy pénzbeli vagyonként kimutatható vagyonelemeket, valamint az állam által juttatott vagyon hozamaként jelentkező vagyont, c) az államra vissza nem szálló vagyonelemeket, d) a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben, illetve a javára fennálló valamennyi nem vitatott és vitatott követelést, a követelés jogosultjának nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét, szervezet esetén nyilvántartási számát, a követelés jogalapját, összegét és esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját, e) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével vagy tagságával működő jogi személyeket, és arról való tájékoztatást, hogy a nem felsőoktatási alapítvány megszűnésével ezen jogi személyek tekintetében a megszűnéssel összefüggésben milyen intézkedési kötelezettségek merülnek fel, f) a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást, g) azokat az érdemi jelentőséggel bíró körülményeket, kötelezettségeket, amelyek a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak rendezése során figyelembe veendők. (2) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni. 45 (3) Az előterjesztésben bemutatott vagyont könyv szerinti értéken kell megjelölni. (4) Az előterjesztéshez mellékelni kell az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket. (5) Az előterjesztéshez mellékelni kell az alapítványi vagyonellenőrnek az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségére vonatkozó álláspontját tartalmazó okiratot is. (6) Az előterjesztést és mellékleteit a kuratórium a határidő lejártát követő napon megküldi a nem felsőoktatási alapítvány alapítói jogait gyakorlónak és az elszámolási biztosnak. (7) Az elszámolási biztos, illetve az alapítói jogok gyakorlója az előterjesztés kézhezvételétől számított három napon belül a kuratóriumot az előterjesztés kiegészítésére, javítására hívhatja fel, ha okkal feltételezhető, hogy az hiányos vagy hibás. A kuratórium a felhívásnak három napon belül köteles eleget tenni vagy igazolni, hogy az előterjesztés nem hiányos vagy hibás. 25/F. § (1) A 25/E. §-ban foglaltak elvégzését követően a nem felsőoktatási alapítvány és az elszámolási biztos jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az elszámolási biztos átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A feladatátvétel esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat-megőrzési kötelezettségét. (2) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagjai az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről, b) a nem felsőoktatási alapítvány fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről, c) a nem felsőoktatási alapítvány vagyonára vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és d) a nem felsőoktatási alapítvány részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról. (3) A kuratórium tagjai a 25/E. §-ban és e §-ban meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak. (4) Az elszámolási biztos az előterjesztésben foglaltak alapján megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást az érintett vagyontárgy tulajdonjogának állam javára történő átvezetése iránt. Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően az állam tulajdonjogának átvezetésére az elszámolási biztos kérelme alapján kerül sor, az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt egyéb feltétel meglétére nincs szükség. 15. Az államháztartáson kívüli alapítóval való elszámolás általános szabálya, az állam helytállása a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért 25/G. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány az e fejezet szerinti vagyoni viszonyainak rendezése során az 46 államháztartáson kívüli alapítóval a 13., a 16. és a 17. alcím szerinti esetekben az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint számol el, és az állam az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint áll helyt a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért. (2) A nem felsőoktatási alapítvány közfeladatához, valamint a 16. alcím szerinti feladatátvétel alapján az állam által átvett feladatához kapcsolódó hitelezői igényekért az állam áll helyt. (3) Az államháztartáson kívüli alapítót megilleti az általa juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon és annak hozama, azonban a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az államháztartáson kívüli alapító a neki járó vagyon erejéig áll helyt. (4) Az állam áll helyt a nem felsőoktatási alapítványnak az e fejezet hatályba lépésének napja előtt keletkezett azon kötelezettségeiért, amelyek a (3) bekezdés ellenére nem kerülnek kielégítésre. (5) Az állam és az államháztartáson kívüli alapító a közöttük történő elszámolásról, a vagyon szétválasztásáról és kiadásáról, a hitelezői követelésekért való helytállásról megállapodást köt. A megállapodást az elszámolási biztos készíti elő a 14. alcímben meghatározott iratok alapján, az államháztartáson kívüli alapítóval való együttműködés mellett. Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az együttműködési kötelezettség kiterjed arra, hogy a megállapodás olyan időponttal jöjjön létre, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtására az államháztartáson kívüli alapítónak lehetősége legyen. A változásbejegyzési kérelem határidőben történő előterjesztéséért azonban az állam nem felel. (6) A felek kötelesek a nem vitatott elszámolási, vagyonmegosztási, vagyonkiadási, valamint a helytállás mértékére vonatkozó, és egyéb felmerülő nem vitás kérdésekben legkésőbb 2026. augusztus 30. napjáig megállapodni. A vitássá tett vagyon az államháztartáson kívüli alapító részére nem adható ki, a vitás kérdésekkel kapcsolatos igény perben érvényesíthető. (7) Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az (5) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az államnak visszajáró, pénzforgalmi és egyéb számlán lévő pénzeszközt, tőke- és pénzpiaci befektetési eszközöket a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőző napig az államnak vissza kell adni, az elszámolási biztos nem szerez rendelkezési jogot a továbbműködő alapítvány számlái felett. (8) Az (5) bekezdés szerinti megállapodásban a (3) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség teljesítésére az államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon terhére tartalékot kell képezni. A hitelezői követelések kielégítése után maradó tartalékként szolgáló vagyon az államháztartáson kívüli alapítót illeti meg. 16. Az állam általi feladatvétel szabályai 25/H. § (1) Ha a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladat átvételének időpontja 2026. augusztus 31. Az átvevő költségvetési szerv a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni és személyes jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyeket költségvetési szerv megszerezhet, illetve amely költségvetési szervet terhelhet. A költségvetési szerv által meg nem szerezhető jogok és kötelezettségek jogutódja az 47 állam. Az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (3) Azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a feladat átvételének napján e törvény erejénél fogva megszűnik. (4) A folyamatban levő eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány helyébe a költségvetési szerv lép. A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány jogutódjának az átvevő költségvetési szerv tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az elszámolási biztos gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. (5) A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételét követően haladéktalanul kezdeményezi. (6) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik. Az elszámolási biztos a feladat átvételét megelőzően – ha a számla feletti rendelkezési jog megszerzésére később kerül sor, a rendelkezési jog megszerzését követő munkanapon – átutalja a nem felsőoktatási alapítvány valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. 25/I. § (1) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének napján a kedvezményezett nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételétől számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre. (2) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének napján a pályázó nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. (3) A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének napján a nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. 25/J. § Azon feladatokat érintő jogviszonyok lezárására, amelyet az állami feladatátvétel nem érint, a 17. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni. 17. A nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak lezárása 48 25/K. § (1) A nem felsőoktatási alapítványnak a 25/C. § szerinti továbbműködéssel, vagy a 25/H. § szerinti feladatátvétellel nem érintett vagyoni, szerződéses és egyéb jogviszonyainak, folyamatban lévő ügyeinek lezárására ezen alcím szerint kerül sor. (2) A nem felsőoktatási alapítvány (1) bekezdés szerinti jogviszonyaiból, ügyeiből folyó jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én az államra szállnak, az állam képviseletében az elszámolási biztos jár el. Az elszámolási biztos a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím hatálya alá tartozó vagyoni viszonyai lezárását szolgáló, valamint ezen alcímben meghatározott intézkedések megtétele érdekében jár el. (3) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik, kivéve a 25/G. § (7) bekezdése szerinti esetet. 25/L. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány megszüntetése nem érinti a nem felsőoktatási alapítvány üzleti évét, azt folyamatosnak kell tekinteni az elszámolás befejezésének időpontjáig. (2) Az elszámolás időszaka alatt a nem felsőoktatási alapítvány analitikus és főkönyvi nyilvántartásait úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek az elszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint az utolsó üzleti évről készítendő beszámoló alátámasztására. 25/M. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány hitelezői a követeléseiket a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be az elszámolási biztosnak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban hatósági, közjegyzői, bírósági végrehajtási vagy más bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de az elszámolási eljárás befejezésének napját követően hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. (2) A Kormány a saját honlapján, valamint a nem felsőoktatási alapítvány a saját honlapján a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét öt napon belül felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben foglaltakról. E bekezdés szerinti közzététel nem érinti az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát. (3) Az elszámolási biztos a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. (4) Az elszámolási biztos a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a) a hitelező követelésének vagy követeléseinek pontos megjelölését, feltüntetve az esedékesség időpontját, b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelést az elszámolási biztos elismeri vagy vitatja, pontosan megjelölve a vitatott és elismert követelést vagy követelésrészt, a vitatás indokát, 49 c) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az elismert követelés vagy követelésrész kielégítése mikorra várható, d) tájékoztatást az (5) bekezdésben foglaltakról. (5) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését az elszámolási biztos vitatja, igényének érvényesítése iránt az elszámolási biztos értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül az igény érvényesítésére vonatkozó jogszabály szerint eljárást indíthat az állammal szemben. Az igény érvényesítése iránti eljárás megindítását az elszámolási biztosnál ugyanezen határidő alatt igazolnia kell. 25/N. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket a nem felsőoktatási alapítvány tekintetében a számviteli, adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, a nem felsőoktatási alapítvány követelései behajtásához szükséges intézkedéseket megteszi, nem vitatott tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti. (2) Az elszámolási biztos jogosult a nem felsőoktatási alapítvány által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Az elszámolási biztos nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében. (3) Ha a nem felsőoktatási alapítvány vagyonában olyan vagyoni értékű jog – szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegy használati jog – tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a nem felsőoktatási alapítvány a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani. (4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében az elszámolási biztos egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy az elszámolási biztos köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni. 25/O. § A Kormány elrendelheti, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét az elszámolási biztos piaci forgalomban értékesítse. A Kormány dönt a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsáról. 25/P. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a) az adóbevallásokat, b) a 2026. évről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, c) a költségek viselése és a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyonról, szükség esetén a tartalék visszafizetéséről szóló kimutatást, 50 d) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsára vonatkozó intézkedési javaslatot, e) szükség esetén a jogok engedményezésére és a kötelezettségek átruházására, illetve a nem felsőoktatási alapítvány tartozásának állam által történő viselésére vonatkozó javaslatot, f) azon le nem zárt eljárásokról szóló tájékoztatást, amelyek a 25/S. § alapján folytatódnak, g) a nem felsőoktatási alapítvány iratanyagának elhelyezésére, őrzésére vonatkozó intézkedési javaslatot, valamint h) beszámolóját az elvégzett feladatokról. (2) Ha a nem felsőoktatási alapítványban államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az (1) bekezdés szerinti előterjesztést véleményezési célból az államháztartáson kívüli alapítónak is meg kell küldeni. Ha a Kormány az elszámolási biztos által előterjesztett anyagokat elfogadja, azokat jóváhagyás céljából megküldi az Állami Számvevőszék részére. Az államháztartáson kívüli alapító írásban tett észrevételeit is meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek. (3) Az elszámolási biztos társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. (4) Ha az államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az elszámolási biztos indítványt tesz az államháztartáson kívüli alapító által tartalékképzés céljából elkülönített vagyonából a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonnak a kiadására. (5) A megmaradó vagyonelemeket az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a nem felsőoktatási alapítvány törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a személyt kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz. Ha a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni. 25/Q. § (1) Az elszámolási eljárás befejezésének napja az a nap, amikor az Állami Számvevőszék a 25/P. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat jóváhagyja. (2) Az elszámoló biztos az elszámolás befejezését az Állami Számvevőszék jóváhagyó véleményének kézhezvételét követő öt napon belül bejelenti a nem felsőoktatási alapítványt a törléskor nyilvántartó bíróságnak. 18. Jogorvoslatra vonatkozó szabályok 25/R. § (1) Az elszámolási biztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél az elszámolási időszak alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított harminc napon belül a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságnál kifogással élhet, akkor is, ha a nem felsőoktatási alapítványt már törölték a nyilvántartásból. A kifogásra az Ectv. 9/F. §-át kell alkalmazni azzal, hogy végelszámoló alatt az elszámolási biztost kell érteni. 51 (2) Ha az államháztartáson kívüli alapító az e fejezetben foglalt eljárás során sérelmet szenvedett vagy a 25/G. § szerinti elszámolás során vitás kérdés merül fel, amely megállapodás útján nem volt rendezhető, az államháztartáson kívüli alapító igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. A nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésétől, ha az igény a 25/P. § (4) bekezdés szerinti tartalékkal kapcsolatos, az elszámolási eljárás befejezésétől számított egy éves, jogvesztő határidő után az államháztartáson kívüli alapító az igényérvényesítése iránt pert nem indíthat. 25/S. § Az elszámolási eljárás befejezésének napján folyamatban lévő bírósági és hatósági, peres és nemperes eljárásokban, valamint a 2026. október 31-ig le nem zárható jogviszonyokban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.” 120. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 31/D–31/H. §-sal egészül ki: „31/D. § A 6. § (4) bekezdés szerinti megbízatási időtartam a már kinevezett kuratóriumi tagra és felügyelőbizottsági tagra is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépése napján 4 évnél hosszabb ideje tart, a megbízatása a 15. § (1a) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását követő új tag kijelölésének napján megszűnik. 31/E. § 31/E. § A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozat-tételi kötelezettség a már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. 31/F. § Amennyiben az Állami Számvevőszék a 15. § (1d) bekezdése alapján megállapítja a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az adott személy a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. 31/G. § A 2. mellékletben felsorolt, azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet, az alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig, a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt 2027. augusztus 1. napjáig megszünteti. Törvény állapítja meg a 52 felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyoni viszonyai rendezésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának, illetve megszűnésének szabályait. 31/H. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel megállapított 22. § (4a) bekezdésben az Nftv. 12. § (7) bekezdésére vonatkozó rendelkezésének a felsőoktatási intézmény legkésőbb 2026. október 31. napjáig biztosítja a megfelelést.” 121. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 122. § Hatályát veszti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 7. § (4)–(8) bekezdése. 33. A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezése 123. § Hatályát veszti a Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény. 34. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény hatályon kívül helyezése 124. § Hatályát veszti a Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény. 35. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény hatályon kívül helyezése 125. § Hatályát veszti a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény. 36. A Makovecz Campus Alapítványról, a Makovecz Campus Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, valamint állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen történő tulajdonba 53 adásáról szóló 2021. évi XVIII. törvény hatályon kívül helyezése 126. § Hatályát veszti a Makovecz Campus Alapítványról, a Makovecz Campus Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, valamint állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen történő tulajdonba adásáról szóló 2021. évi XVIII. törvény. 37. A MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény hatályon kívül helyezése 127. § Hatályát veszti a MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény. 38. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 128. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–g) alpontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;” 129. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Zártkörű befektetési alap adatszolgáltató esetén az (1) bekezdés gf) pontja szerinti érdekeltség jellegének és mértékének meghatározása során az alapkezelő feltünteti a befektetési jegy arányát.” 130. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) 54 bekezdés g) pontja szerinti adatait, ide értve a módosított korábbi adatokat, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.” (2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Harmadik személy – az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó arányos díj fizetése ellenében – a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében – anélkül, hogy erről értesítenék az érintett jogi személyt vagy kapcsolódó jogviszonyban érdekelt személyeket – megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait – ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat, valamint a módosított korábbi adatokat, beleértve az azon jogi személyek vagy jogviszonyok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is, amelyek az előző 8 évben felszámolásra kerültek vagy megszűntek, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét igazolja.” (3) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A (6) bekezdésben említett jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll, b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, c) jogszabályon vagy szerződésen alapuló üzleti kapcsolatban áll, vagy d) vagyonjogi perben áll. (6b) A (6) bekezdésben felsorolt információkhoz való hozzáféréshez jogos érdeke fűződik továbbá különösen a következő természetes vagy jogi személyeknek: a) aki szerződéskötési tárgyalásba lép az érintett jogi személlyel vagy jogi konstrukcióval, és aki vagy amely meg kívánja előzni azt, hogy az adott ügylet pénzmosáshoz, annak alapbűncselekményeihez vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódjon, b) aki médiatartalom-szolgáltatóként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként újságírás, tudósítás, vagy a médiában való egyéb megnyilatkozás céljából jár el a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez kapcsolódóan, c) aki civil szervezetként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként vagy kutatóként a tudományos tevékenysége keretében a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem terén a nyilvánosság előtt szakmai tevékenységet végez, és a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével vagy az ellenük folytatott küzdelemhez kapcsolódóan jár el.” 55 131. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 15. alcíme a következő 26/C. §- sal egészül ki: „26/C. § (1) Az e törvény 1. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában – az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított – a Pmt. 3. § 38. pont a) alpontja szerinti elsőbbségi részvényfajtákhoz, valamint kifizetésekhez, illetve kifizetési jogosultságokhoz kapcsolódó, e törvény 7. §-a szerinti adattovábbítást először a 2026. szeptember hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni. (2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalmú adatszolgáltatást az 1. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában első alkalommal – a 7. § rendelkezéseitől eltérően – az adatszolgáltató nevében eljáró alapkezelő a nyilvántartó szerv felé közvetlenül, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon 2026. október 5. napjáig végzi el az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak 2020. február 1-ig – de legalább az adatszolgáltató létrehozásának időpontjáig – visszamenő átadásával.” 132. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 27. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény) „d) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. és 74. cikkének” (való megfelelést szolgálja.) 39. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény hatályon kívül helyezése 133. § Hatályát veszti a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény. 40. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény hatályon kívül helyezése 134. § 56 Hatályát veszti a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény. 41. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása 135. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, eljárások vagy projektek tekintetében. A Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad.” 136. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hatóság vizsgálati feladat- és hatáskörei keretében) „a) vizsgálati, illetve vagyonnyilatkozati eljárást folytathat,” (2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében) „d) a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárással összefüggésben vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást folytat.” 137. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek ellenőrzésével összefüggő feladatkörei ellátása érdekében a Hatóság az integritáskockázat-értékelése keretében azonosítja azon vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett személyek körét, akik tekintetében az integritáskockázat mértéke magas. Az ezen értékelés során a Hatóság különösen a betöltött tisztség, feladatkör alkotmányos súlyát, illetve az ezzel kapcsolatos, az integritásban jelentkező sérülékenység mértékét veszi figyelembe.” 57 138. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyintézési határidőn belül eljárási kötelességének nem tesz eleget, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat.” 139. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hatóság a vizsgálati eljárásban minden olyan rendelkezésre álló információt értékel, amely a feladatai szempontjából releváns. Feladatainak ellátása érdekében a Hatóság bármely az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat – illetve azon törvény által védett titkokat –, amelyek az eljárása lefolytatásához szükségesek. Az adat megismerésére a Hatóság általi megkeresés útján, illetve – jogszabály rendelkezése szerint, ha a Hatóság az adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő adatkapcsolattal rendelkezik – közvetlen adatkapcsolat útján is sor kerülhet.” (2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Hatóság eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak – így különösen adótitoknak, banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő – és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, és amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.” (3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Hatóság (1) bekezdés szerinti adatkérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított – legfeljebb 30 napos – határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet. Ha a Hatóság (1) bekezdés szerinti, közhiteles nyilvántartás vagy állami szervnél vezetett nyilvántartás kapcsán intézett megkeresése olyan adat megismerésére irányul, amely nem áll rendelkezésre a megkeresett szervnél vagy amely törvény rendelkezése alapján nem adható át, erről a Hatóságot a Hatóság által megállapított határidőn belül tájékoztatja. A Hatóság a nem teljesített megkereséssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül, azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz.” 58 140. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki: „7/A. A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása 19/A. § (1) A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során ellenőrizheti 1. a köztársasági elnök, 2. az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és – amennyiben az e személy nem országgyűlési képviselő – az Országgyűlés háznagya, 3. a polgármester és a főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi önkormányzati képviselő, 4. az Alkotmánybíróság tagja, 5. az alapvető jogok biztosa és helyettese, 6. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, 7. a Kúria elnöke és elnökhelyettese, 8. az Országos Bírósági Hivatal elnöke és elnökhelyettese, 9. a bíró, 10. a legfőbb ügyész és helyettese, 11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke és a Monetáris Tanácsnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja, 12. a Költségvetési Tanács elnöke, 13. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagja, 14. a Médiatanács tagja, 15. a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, b) politikai vezető, c) biztosi jogviszonyban álló személy, valamint d) politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó), 16. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti önálló szabályozó szerv, illetve az autonóm államigazgatási szerv vezetője, helyettese, illetve valamely ügydöntő testületi szervének azon tagja, aki vonatkozásában az önálló szabályozó szervet vagy az autonóm államigazgatási szervet létrehozó törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő, 17. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy, 18. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy, 19. a Vnytv. 3. §-a alapján vagyonnyilatkozatra kötelezett személy, 20. az 1-19. pont alá nem tartozó, törvény által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, illetve a törvény által a Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának hatáskörébe utalt más személy vagyonnyilatkozatának, valamint e személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát. 59 (2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti hatáskörét a) az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti személyi kör tekintetében kizárólagosan, b) az a) pont hatálya alá nem eső személyi kör tekintetében más – törvényben meghatározott – szervvel, szervezettel megosztottan gyakorolja. (3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, a vagyonnyilatkozat teljeskörűségének és hitelességének megállapítására, valamint az ellenőrzés alá vont személy vagyonnyilatkozata alapján nem igazolható vagyonváltozása forrásának ellenőrzésére irányulhat. (4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Hatóság önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja azzal, hogy a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárására vonatkozóan a 7. alcímben meghatározott – így különösen az adatok megismerésére vonatkozó – rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Hatóság a 9. § (4a) bekezdése szerint kialakított integritáskockázat-értékelése – és az ehhez kapcsolódó módszertan – alapján az (1) bekezdés szerinti eljárást rendszeresen, hivatalból is lefolytatja. (5) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során az azt jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy útján hozzáférhet a vizsgálat alá vont személy, valamint – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatához, valamint arról másolatot készíthet. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabály a vagyonnyilatkozat-tételt zárt boríték útján rendeli kezelni, az őrzéséért felelős a Hatóság feladat- és hatáskörében eljáró személy jelenlétében a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot felbontja, illetve a felbontás tényéről és körülményeiről – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – jegyzőkönyvet készít. A zárt boríték felbontását és a másolatkészítést követően a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a zárt borítékon a felbontás tényét és időpontját rögzíti, valamint a jegyzőkönyv egy példányát a borítékban elhelyezi, illetve azt ezt követően a borítékot ismételten lezárja. (6) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Hatóság felszólítja a vizsgálat alá vont személyt, hogy a Hatóság számára adja meg a vagyonnyilatkozat tartalmának alátámasztása érdekében szükséges felvilágosítást, továbbá, hogy a Hatóság számára adja át a kapcsolódó adatok, iratok másolatát. Ha a vizsgálat alá vont személy a Hatósággal való együttműködést megtagadja, az e körülményt a Hatóság az eljárása során készült jelentésében rögzíti. (7) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás alá vont személynek a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül előterjesztett kérelmére személyes meghallgatást tarthat. A Hatóság a meghallgatás időpontját a felszólítástól számított harminc napon belül tűzi ki. A meghallgatásra jegyzőkönyvezés mellett – a vagyonnyilatkozati ellenőrzési eljárás alá vont személy kérelme esetén – a vagyonnyilatkozati vizsgálat alá vont személy által megbízott más személy jelenlétében is sor kerülhet. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét és idejét, a meghallgatáson részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a meghallgatás lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. (8) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásában feltárt és beszerzett információkat az eljárás lezárása során összességében ítéli meg, valamint az ezzel összefüggő megállapításait jelentésében értékeli azzal, hogy ha a) a vizsgálat alá vont személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette vagy abban lényeges adatot – különösen, ha ezzel összefüggésben valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetét leplezve – szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, a vizsgálat alá vont személy 60 megbízatása, jogviszonya megszüntetését kezdeményezve a – törvény rendelkezése alapján – erre hatáskörrel rendelkező szervhez, személyhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordul, vagy b) a vizsgálat alá vont személy ba) vagyonnyilatkozata kapcsán az a) pont alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló – hiányosságot tárt fel, vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, vagy, ha annak lefolytatása az e törvény rendelkezése alapján kizárt, ugyanakkor annak kiszabására – törvény rendelkezése alapján – az aa) alpont szerinti valamely szerv, személy, hatóság jogosult, az e szerv, személy, hatóság előtt bírság vagy ezzel egyenértékű vagyoni szankció (a továbbiakban együtt: bírság) kiszabását kezdeményezi, vagy bb) vagyonnyilatkozata a Hatóság által feltárt információk alapján a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges – az a) pont és a b) pont ba) alpont alá nem eső, csekély vagy elhanyagolható jelentőségű – hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét lezárja. (9) Ha a Hatóság által a (8) bekezdés a) pontja keretében kezdeményezett eljárások lefolytatása során a megkeresett szerv, személy, hatóság, bíróság a Hatóság megállapításaitól eltérő megállapításra jutva a megbízatás, jogviszony megszüntetése, továbbá bírság kiszabása iránt nem intézkedik, köteles ennek okait részletesen indokolni, illetve erről a Hatóságot tájékoztatni. (10) A Hatóság (8) bekezdés a) pontja szerint hozott jelentését, továbbá a (9) bekezdés szerint kapott tájékoztatást a jelentéséhez kapcsolt módon nyilvánosan közzéteszi.” 141. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki: „7/B. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás 19/B. § (1) Ha az a (2) bekezdés szerint nem kizárt, a Hatóság a 19/A. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít. (2) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás megindítása a 19/A. § (1) bekezdés 1-12., 15. pont a) alpontja szerinti személyek esetében kizárt. (3) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. (4) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság a 7/A. alcím szerinti eljárásában született jelentését, továbbá az annak alapjául beszerzett információkat, megállapításokat bizonyítási eszközként felhasználhatja. (5) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság megállapíthatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő jogsértése tényét, továbbá bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötmillió forintig terjedhet. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban figyelmeztetés alkalmazása kizárt. 61 (6) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a mulasztással érintett adatok számát és az eset összes körülményét is figyelembe veszi. (7) A Hatóság e § szerint hozott határozatát – a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nevének, megbízatásának közzétételével – nyilvánosságra hozza.” 142. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Hatóság Igazgatósága a) a Hatóság 5. §-ban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggő érdemi döntéseket, b) a Hatóság költségvetésének elfogadását, c) a Korrupcióellenes Munkacsoport munkájában részt vevő nem kormányzati szereplőket képviselő tag kiválasztását vagy felkérése visszavonását az 57. és 58. §-ban foglaltakkal összhangban, d) a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb ügyekkel kapcsolatos döntéseket testületként, többségi döntéshozatal útján hozza meg.” 143. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről hatvan napon belül dönt. (7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökének a (4) bekezdés szerinti keresete megalapozott, a bíróság a) határozatában együttesen megszünteti a Hatóság elnöke és elnökhelyettesei jogviszonyát, feltéve, hogy a kereset azért megalapozott, mert a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese a 36. § kinevezési feltételeknek a Küt. 24. § (1) bekezdés a) pontja, (2)-(4) bekezdésére figyelemmel nem felel meg, b) az a) pont alá nem eső esetben a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyát megszünteti.” (2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. §-a a következő (7a) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A jogviszony a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított harmincadik napon szűnik meg. (8) A bíróság (7) bekezdése szerinti ítéletével szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.” 62 144. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy az Alkalmassági Bizottságnak nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok. Ezt a nyilatkozatot a Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan. (2) A nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel.” (2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese összeférhetetlenségének ellenőrzése során az Alkalmassági Bizottság megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.” 145. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 44. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az Alkalmassági Bizottság a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlen szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.” 146. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjainak a kijelölése legfeljebb öt évre szól azzal, hogy a kijelölésüket a kijelölő személy bármikor visszavonhatja.” 147. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 55. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A Munkacsoport elnöke felkéri a következőket, hogy állandó meghívottként, konzultatív és tanácsadói minőségben vegyenek részt a Munkacsoport munkájában:) 63 „g) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy.” 148. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a Munkacsoportban végzett munkájukért külön díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek. A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke Magyarország operatív programjainak monitoring bizottságaiba civil szervezet által delegált tagok díjazásához igazodik, és amit a Hatóság költségvetésében kell elkülöníteni. E juttatás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.” 149. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a Hatóság Igazgatóságának a tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a kiválasztás szempontjaira vonatkozóan az 54. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.” (2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A nem kormányzati szereplőket képviselő tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.Távollétük esetén képviseleti megbízást adhatnak egy másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval azzal, hogy a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg.” 150. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik) „c) a felkérés visszavonásával, ha a Hatóság Igazgatósága a Munkacsoport elnökének javaslatára úgy dönt, hogy az 57. § (2) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumok már nem teljesülnek.” (2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 58. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: 64 (A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik) „d) a kinevezéstől számított öt év elteltével.” 151. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Munkacsoport a szervezetét és működését szabályozó ügyrendjét, illetve az éves munkatervét az elnök javaslatára maga állapítja meg.” 152. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. ... évi törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja a Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai vonatkozásában akkor is alkalmazandó, ha a kinevezésük a Módtv. hatálybalépése előtt történt.” 153. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 19/A. § (1) bekezdés a) 1. pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján, b) 2. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján, c) 3. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, d) 4. pontja az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján, e) 6. pontja az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján, f) 7-9. pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, g) 10. pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján, h) 14. pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján, i) 17. pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, valamint az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 154. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a) 51. § (1) bekezdésében a „március 15-éig” szövegrész helyébe az „április 30-áig” szöveg, b) 72. §-ában a „két évvel felülvizsgálja” szövegrész helyébe a „két évvel, majd utána évenként felülvizsgálja” szöveg 65 lép. 155. § Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a) 5. § (6)–(7) bekezdése, b) 77/A. § (2) bekezdése. 42. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény módosítása 156. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 37. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (5) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 43. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezése 157. § Hatályát veszti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény. 44. Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló 2025. évi LII. törvény hatályon kívül helyezése 158. § Hatályát veszti az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló 2025. évi LII. törvény. 45. Záró rendelkezések 159. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép 66 hatályba. (2) A 13. alcím, a 14. alcím, a 26. alcím, a 27. alcím és a 41. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. 160. § (1) A Tudás-Tér Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) alapítói jogait – a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. (2) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis. (3) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket az Alapítvány 2026. augusztus 31-i hatállyal történő megszűnése érdekében. (4) Az Alapítvány megszüntetése során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el. (5) Az Alapítvány részére az állam által alapítóként vagy más jogcímen ingyenesen juttatott vagyon, az ennek helyébe lépett vagyon, valamint az e vagyon hozamának tulajdonjoga az alapítvány megszűnése napján ingyenesen visszaszáll az államra. (6) A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 8. alcímétől eltérően az Alapítvány megszüntetésére, illetve megszűnésére egyebekben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény V/A. Fejezetének a nem felsőoktatási alapítványra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. 161. § (1) Az 1. § az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 6. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 7. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 16. § és a 18. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 23. § és a 24. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 11. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 32. §, a 33. §, a 35. § és a 36. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 34. § az Alaptörvény 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 39. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (10) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (11) A 45–48. § és az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak 67 minősül. (12) Az 51. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (13) A 28–31. alcím, a 113–120. §, a 122. §, a 33–37. alcím, a 39. alcím, a 44. alcím és a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (14) A 140. § és a 141. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése és IX. cikk (6) bekezdése és XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (2) és (5) bekezdése és 12. cikk (5) bekezdése, 23. cikke és 24. cikk (9) bekezdése és 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése és 29. cikk (7) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 162. § Ez a törvény a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének történő megfelelést szolgálja. 68   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez „1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat adattartalma országgyűlési képviselő, illetve az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő1 − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)2 számára A NYILATKOZATOT ADÓ ÉS A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT SZEMÉLY ADATAI 1. A nyilatkozatot adó3: a) országgyűlési képviselő b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag) c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett más tisztviselő d) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő − Ptk 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti − hozzátartozó (családtag) 2. A nyilatkozatot adó családi- és utóneve, családtag nyilatkozattétele esetén a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő családi- és utóneve neve, tisztsége A) rész4 VAGYONI NYILATKOZAT I. Ingatlanok5 a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is) b) Az ingatlan területnagysága c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése) d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.) f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.) 69 g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete), ellenértéke II. Nagy értékű6 ingóságok 1. Gépjárművek: a) személygépkocsi, típusa, szerzés ideje, jogcíme b) tehergépjármű, autóbusz, típusa, szerzés ideje, jogcíme c) motorkerékpár típusa, szerzési ideje, jogcíme 2. Vízi vagy légi jármű jellege, típusa, szerzés ideje, jogcíme: 3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a) egyedi alkotások megnevezése, szerzés ideje, jogcíme: b) gyűjtemény megnevezése, szerzés ideje, jogcíme 4. Egyéb nagy értékű ingóság megnevezése, szerzés ideje, jogcíme III. Követelések (ha az releváns, átváltási árfolyammal7) 1. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás8 vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás stb.) esetén megnevezés (ISIN kód, ha van), értéke (névérték, biztosítási összeg), 2. Hitelintézeti számlakövetelés és bankbetétben elhelyezett megtakarítás összege, forintban és devizában bontva, külföldi hitelintézeti számlakövetelés vagy bankbetét esetén a pénzintézet(ek) SWIFT/BIC kódja, átváltási árfolyama 3. Készpénz összesen9, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal) 4. Más, szerződés alapján fennálló követelések (pl. pénzkövetelés10, ingatlanon vagy vagyoni részesedésen fennálló vételi jog) megnevezése, követelés jogcíme és szerződés ideje IV. Tartozások11 1. Köztartozás12 jellege (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.), összege 2. Hitelintézettel szembeni tartozás összege (hitel, kölcsön stb.), forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal): 3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás összege, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal) V. Jogszabály szerint jogszerűen elfogadott protokoll ajándék13 megnevezése, ajándékozó neve VI. Egyéb közlendők14 B) rész15 70 JÖVEDELEMNYILATKOZAT az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmeiről I. A nyilatkozatot adónak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott időpont szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozása(i), állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i) vagy megbízatása(i), valamint gazdálkodó szervezetben16 vagy más, jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i) Foglalkozás, megbízatás, tisztség vagy tagság17 Díjazás nélküli Havi átlagos jövedelem összege18 1 2 3 4 II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozása(i), illetve rendszeres vagy alkalmankénti tevékenysége(i), amely(ek)ből adóköteles jövedelme származik Foglalkozás, tevékenység19 Havi átlagos jövedelem összege 1 2 3 4 5 C) rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT I. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló gazdálkodó szervezetben20, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagsága(i) (ideértve a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagságot is), tisztsége(i), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása(i) Tagság, tisztség, tevékenység, valamint vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás21 Díjaz ás nélkü li Havi átlagos jövedelem összege22 1 2 3 4 71 5 II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló bármilyen olyan érdekeltsége(i) gazdasági társaságban, amely(ek) befolyást gyakorolhat(nak) a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége(i), amely(ek) meghatározó befolyást biztosít(anak) számára gazdasági társaság ügyei tekintetében Közpolitikával kapcsolatos kérdésekre esetleg befolyást gyakorló érdekeltség vagy gazdasági társaság23 (a meghatározó befolyást biztosító tulajdoni érdekeltség arányát zárójelben kell jelölni) Díjaz ás nélkü li Havi átlagos jövedelem összege 1 2 3 4 5 III. Egyéb érdekek, amelyek észszerűen befolyásolhatják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő közhivatali feladatellátását24 IV. A nyilatkozattétel helye, kelte *** Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm/hozzátartozóim nyilatkozatát/nyilatkozatait.25 Jelen nyilatkozatomat, mint országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó adom.26 *** [1] A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy családtagjának minősül a vele azonos – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti – bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozója. [2] E vagyonnyilatkozat alkalmazásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – ’hozzátartozó’ fogalma, illetve a ’családtag’ fogalma megegyezőek. [3] Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki! A megfelelő betűjel bekarikázandó. [4] Amennyiben e vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat bármely részénél a nyilatkozatot adónak több adatot kell feltüntetnie, azt külön lapon kell megadni a nyilatkozat vonatkozó részével megegyező tartalmi struktúra szerint. [5] Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni! Fel kell tüntetni a Magyarország joghatóságán kívül található ingatlant is. Fel kell tüntetni azt az ingatlant is, amelyet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló 72 állapotot megelőző évben szerzett a nyilatkozatot adó személy. [6] Nagy értékűnek minősül az ingóság, ha értéke eléri az 5 millió forintot. [7] A vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni az átváltási árfolyam megjelöléséhez. Az átváltási árfolyam valamennyi alábbi részre vonatkozik – akkor is, ha ennél a résznél nem releváns! [8] Külföldi pénznemben elhelyezett megtakarítás esetén a megtakarítás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [9] Külföldi pénznemben lévő készpénz esetén a készpénz összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben kell megadni. [10] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. Külföldi pénznemben fennálló pénzkövetelés esetén a pénzkövetelés összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [11] Külföldi pénznemben fennálló tartozás esetén a tartozás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán szükséges forintértéken megadni. [12] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. [13] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő. [14] Egyéb közlendőnek minősül például a vagyoni helyzet változásához fűzött kiegészítő magyarázat. [15] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő. [16] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is. [17] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozásról, megbízatásról, tisztségről, illetve vállalt tagságról kell nyilatkozni, a korábbi országgyűlési képviselői vagy más közhivatali tisztséget is beleértve. [18] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült- e vagy sem; illetve díjazás esetén a fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. 73 [19] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a tevékenység megjelölése; b) a kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek) [20] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is. [21] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdálkodó szervezet, testület neve vagy vagyonkezelői jogviszony megjelölése; b) tagság (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.), tisztség, tevékenység megjelölése. [22] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült- e vagy sem; illetve díjazás esetén fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [23] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdasági társaság neve; b) az érdekeltség formája (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.) [24] Egyéb érdeknek minősül például a korábbi beosztás, érdekképviseleti tevékenység vagy civil tevékenység, továbbá a nyilatkozatot adó személlyel közös háztartásban nem élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. §-a szerinti közeli hozzátartozó vagy hozzátartozó által folytatott politikai vagy jelentős hatású gazdasági vagy egyéb közéleti tevékenység, amelyről egy közéleti eseményekről kellő távolságtartással kritikusan gondolkodó magyar állampolgár észszerűen és alapos okkal azt feltételezheti, hogy az befolyásolja vagy a látszatát kelti annak, hogy befolyásolja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő nyilatkozatot adó személy integritásalapú közhivatali feladatellátását. [25] Csak az országgyűlési képviselő vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő jelöli! [26] Csak az országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó jelöli!” 74   2. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet 66.1. pontja helyébe a következő pont lép: „66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája” 2. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) cégneve, székhelye,” 75   3. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez „2. melléklet a 2021. évi IX. törvényhez Közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványok 1. ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány 2. Hauszmann Alapítvány 3. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 4. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 5. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 6. Közép-európai Oktatási Alapítvány 7. Magyar Kultúráért Alapítvány 8. Makovecz Campus Alapítvány 9. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány 10. MOL – Új Európa Alapítvány 11. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány 12. Batthyány Lajos Alapítvány 13. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 14. Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 15. ZalaZONE Alapítvány” 76   Általános indokolás Magyarország alapvető érdeke, hogy a számára rendelkezésre álló európai uniós források teljes körűen hozzáférhetővé váljanak, és azok a magyar emberek, a magyar vállalkozások, valamint a közszolgáltatások fejlődését szolgálják. Az elmúlt időszak egyeztetései és tárgyalásai nyomán lehetőség nyílt arra, hogy Magyarország rendezze mindazon kérdéseket, amelyek az uniós források folyósításának akadályát képezték. A törvény célja, hogy egységes keretben rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek szükségesek Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférésének biztosításához. A szabályozás elősegíti a Magyarország és az Európai Unió intézményei közötti megállapodások végrehajtását, valamint a fejlesztési források mielőbbi rendelkezésre állását. A törvényjavaslat előkészítésére és benyújtására olyan kivételes körülmények között került sor, amelyek gyors és határozott jogalkotói fellépést tettek szükségessé. Magyarország érdeke azt kívánta, hogy a törvényben foglalt intézkedések a lehető legrövidebb időn belül elfogadásra kerüljenek. Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1. § Az Alaptörvény 39. cikke szerint a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Mindezekre figyelemmel a Javaslat kiterjeszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott, a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire is az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét. A Javaslat értelmében az kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a pártnak járó állami támogatás folyósítását − a kötelezettség teljesítéséig − fel kell függeszteni. 2. §, 4. §, 12. §, 15. §, 17. §, 21. §, 24. §, 28. §, 39. §, 44. §, 48. §, 54-56. §, 84. §, 107. § Átmeneti rendelkezés a vagyonnyilatkozat-tétel első időpontját illetően, az ezzel összefüggő szabályozás felülvizsgálatával összhangban.  77 3. §, 35. § Jogtechnikai pontosítás a sarkalatossági záradék tekintetében. 5-7. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályozás felülvizsgálatának keretében szükséges összhangot teremteni az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) és az Integritás Hatóság eljárása között is. A Javaslat értelmében az Integritás Hatóság az őrzésért felelős személy esetleges eljárásától függetlenül is ellenőrizheti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését, illetve a vagyonnyilatkozat tartalmát. A Javaslat továbbá különös szabályokat állapít meg az Integritás Hatóság eljárásával összefüggésben is. A Javaslat e körben az Integritás Hatóság eljárásához ugyanazon jogkövetkezményeket alkalmazza, amelyeket az őrzésért felelős személy által lefolytatott eljárás esetében a Vnytv. jelenleg is levon. Eszerint, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Vnytv. szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az érintett személy jogviszonya megszűnik vagy azt - meghatározott esetekben - meg kell szüntetni, illetve ahhoz elhelyezkedési tilalom is kapcsolódik.   8-10. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knytv.) meghatározza azon személyek körét, akik nem vagy csak külön rendelkezések alkalmazásával részesülhetnek támogatásban. A Javaslat e tekintetben egyrészt tovább részletezi a hatályos szabályok szerint már jelenleg is meghatározott, ún. kizárt és nem kizárt közjogi tisztségviselők körét. A Javaslat továbbá meghatározza a felelős személy fogalmát is, amely szerint az e személy az olyan személy, aki az adott jogi személy vezető tisztségviselője, létesítő okiratában, illetve belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy más döntési jogkörrel rendelkezik, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a jogi személy döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a jogi személy képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult. A felsorolt szervezetek tekintetében felelős személynek minősülő személyek sem indulhatnak a jövőben pályázóként, és nem részesülhet támogatásban, ha a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben a Knytv. 6. § (1) bekezdés a)–c) pont alá tartozó személynek minősültek. 11. § A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 78 meghatározza azon tervezetek körét, amelyek esetében a társadalmi egyeztetés nem szükséges, illetve amelyek esetében - ha annak feltételei fennállnak - a társadalmi egyeztetés kizárt. A Javaslat értelmében a jövőben az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése és 46. § (3) bekezdése szerinti utónévjegyzékről szóló jogszabályokat is társadalmi egyeztetésre kellene bocsátani, továbbá a természetvédelmi, környezetvédelmi jogszabályokat minden esetben egyeztetésre kellene bocsátani. 13-14. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az egyes ágazati törvényekben annak egyértelmű meghatározása, hogy a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő rendelkezések esetében milyen eljárással alapozható meg az érintett közjogi tisztségviselő megbízatásának megszüntetése.  Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény esetében a Javaslat ezt akként határozza meg, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása, továbbá a nyilatkozattétel során szándékosan és valótlanul tett adatok közlése esetén az Országgyűlés kizárással szünteti meg az Állami Számvevőszék elnökének megbízatását. Továbbá, a Javaslat szerint az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles volna a kizárási eljárást kezdeményezni akkor is, ha az Integritás Hatóság elentésében azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Ehhez hasonlóan - figyelemmel arra, hogy az Állami Számvevőszék elnökhelyettese tekintetében a kizárással történő megbízatás megszüntetése az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik - szükséges az Állami Számvevőszék elnöke esetében is a fentiekkel analóg szabályok elfogadása. 16. §, 18. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges a köztársasági elnök jogállását szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy a köztársasági elnök, illetve - főként a nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett családtag- vagyonnyilatkozatába az Integritás Hatóság is betekinthet. Szükséges továbbá annak meghatározása is, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával összefüggő eljárást köteles akkor lefolytatni, az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. A Javaslat továbbá meghatározza azt is, hogy a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a jövőben a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi. 19-20. § 79 A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az alapvető jogok biztosa jogállását szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatának az Integritás Hatóság általi ellenőrzése nyomán az Országgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága tisztségtől való megfosztással összefüggő eljárást köteles lefolytatni, ha az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa vagy helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. 22. §, 25. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37/C. § (1) bekezdése szerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében Központi Információs Közadat-nyilvántartás felület működik, amelyen a közzétételre kötelezett szervek meghatározott gazdálkodási adataikat kötelesek kéthavonta közzétenni, illetve amelyhez bárki, korlátozásmentesen és díjmentesen hozzáférhet. A felületen való közzététel teljesítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban ellenőrzi - hivatalból és bejelentés alapján -, amely eljárásában a mulasztó adatkezelőt akár ötvenmillió forintos bírság megfizetésére is kötelezheti.  A Javaslat jelentősen bővíti azon kört, amelyek tekintetében a felületen történő közzététel kötelező. Ekként a felületen a törzskönyvi jogi személyeken (a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével) kívül közzétételre kötelezetté válnak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek, az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve  a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is. A Javaslat továbbá pontosítja az Infotv. 37/C. § (2) bekezdése a) pontját akként, hogy abból egyértelműen kitűnjön azon jogalkotói szándék, hogy a helyi önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is közzé kell tenni a felületen, függetlenül attól, hogy azokat az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből nyújtották. Végül, de nem utolsósorban a Javaslat kiegészíti a felületen közzéteendő adatok körét is, így a jövőben a szerződések keltét, illetve az alvállalkozók mellett a teljesítésben közvetlenül közreműködő más beszállító (beszállítók) vagy kapacitásszolgáltató (kapacitásszolgáltatók) nevét is közzé kell tenni. 23. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének jogállását szabályozó rendelkezések körében annak meghatározása is, hogy a NAIH elnöke vagyonnyilatkozatának az Integritás Hatóság általi ellenőrzése nyomán a miniszterelnök a vagyonnyilatkozati eljárást köteles lefolytatni akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja 80 meg, hogy a NAIH elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. A Javaslat ezzel összefüggésben továbbá pontosítja az Infotv.-ben már rögzített adatkezelési és tájékoztatási rendelkezéseket is.  26. § Az Infotv. 30. § (2a) bekezdése szerint az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévő – így különösen az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő – adat beszerzését, begyűjtését, vagy a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé. Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, indokolt a fenti rendelkezés hatályon kívül helyezése annak érdekében, hogy az információszabadság megfelelő érvényesülése a gyakorlatban is biztosított legyen, függetlenül attól, hogy az az adatkezelő számára esetlegesen - kisebb mértékű, a tevékenységét érdemben nem befolyásoló - többletmunkát eredményez-e vagy sem.  27. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése valamely alkotmánybíró esetében azt állapítja meg, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. A Javaslat - figyelemmel az Alaptörvény C) cikkére is - a hatályos szabályozáshoz illeszkedően az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörében hagyja a kizárási eljárás lefolytatását, azzal, hogy az eljárás megindítása minden esetben kötelező, amelyet az elnök, illetve érintettsége esetén az elnökhelyettes kezdeményez az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt. A Javaslat végül meghatározza azt is, hogy a főtitkár az Alkotmánybíróság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának a megszűnését követő három évig őrzi. 29. § A Javaslat az Alkotmánybíróság tagjai (és hozzátartozói) körében is megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozatokat a megbízatásuk megszűnésétől számított három évig meg kell őrizni. 30. § 81 Az Abtv. 16/A. alcíme szerint az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága megkeresésére és az uniós alapító szerződésekben biztosított hatáskörének tiszteletben tartása mellett - meghatározott alkotmányos kérdések értelmezésére vonatkozóan - előzetes véleményt nyilvánít az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából, ha az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben történő döntéshozatallal összefüggésben felmerül ezen kérdések érintettsége, és az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből. Megállapítható, hogy ez az eljárás az Abtv. rendszerében idegen és szükségtelen, annak továbbá az Európai Uniós jogában sincs jogalapja, így az eljárás valójában nem funkcionál, mindezekre figyelemmel a Javaslat az ezzel összefüggő rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. 31. § Jogtechnikai pontosítás. 32-34. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) annak egyértelmű meghatározása, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, illetve a nyilatkozat tartalma az Integritás Hatóság által is ellenőrizhetővé váljon, illetve hogy milyen eljárással alapozható meg az érintett bíró szolgálati viszonyának megszüntetése, ha a bíró a nyilatkozattétel során szándékosan és valótlan adatokat közölt. A Javaslat szerint egyrészről - a hatályos szabályozással összhangban - az Integritás Hatóság ellenőrzése során az ehhez szükséges adatokat megismerheti, amely érdekében a személyi és vagyoni részt egymáshoz kell rendelni. Másrészt szükséges annak meghatározása, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása, továbbá a nyilatkozattétel során szándékosan és valótlanul tett adatok közlése esetén az OBT a Bjt.-ben jelenleg is meghatározott vagyonnyilatkozati eljárást köteles lefolytatni a bíróval szemben, biztosítva, hogy a bíróval szemben megállapított bármely jogkövetkezményt csak a Bjt.-ben rögzített hatályos rendelkezéseknek megfelelően - az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító módon - lehet levonni. A Javaslat - összhangban a Bjt. hatályos rendelkezéseivel - azt is meghatározza, hogy az OBH és a Kúria elnöke esetében az e személyek vagyonnyilatkozati eljárása esetében felállítandó vizsgálóbizottság eljárása kötelező. 36. § A Javaslat a Bjt. átmeneti rendelkezését is pontosítja. A módosítás nyomán a korábban hatályos rendelkezések szerint szükséges eljárni a bírák beosztása során. 37-38. § A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az ügyészek 82 jogállását szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése a legfőbb ügyész, illetve helyettese, továbbá valamely ügyész esetében azt állapítja meg, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Figyelemmel arra, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény értelmében az összeférhetetlenséget a legfőbb ügyész esetén a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész helyettese esetén pedig a legfőbb ügyész vonja le, szükséges a szabályozást ehhez igazítani.  40-43. § A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő szabályok felülvizsgálatával összhangban szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  (a továbbiakban: Mötv.) módosítása is. A Javaslat egyrészt kezeli az Mötv. hatályos szövegében fennálló azon hiányosságot, amely nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat-tétel esetén milyen eljárásrend követendő. A Javaslat értelmében az e jogsértésekkel összefüggésben méltatlansági eljárást lefolytatható le, amelynek eredménye, hogy a képviselő (illetve a polgármestert, főpolgármester) megbízatását a képviselő-testület megszünteti. Ezzel párhuzamosan a Javaslat azt is meghatározza, hogy ha Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a vagyonnyilatkozati eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság hivatalból folytatja le, illetve annak eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet. 45-47. §, 49. §, 1. melléklet A Törvény pontosítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ogytv.) részletszabályait, amelyek az országgyűlési képviselőkön kívül más tisztségviselők vagyonnyilatkozataira is alkalmazandóak. Az Ogytv. 90. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti − hozzátartozójának (családtagjának) vagyonnyilatkozatát köteles csatolni.  A vagyonnyilatkozat tartalmát és formáját az Ogytv. új 1. melléklete határozza meg, amely immáron - az elektronikus kitöltésre is figyelemmel - kötelező adattartalmat (és nem egy kész nyilatkozati formát) rögzít. Az Ogytv. 94. § (1a)-(1c) bekezdése előírja, hogy a vagyonnyilatkozatokat digitális formátumban kell benyújtani, elektronikus azonosítást követően. A strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 83 Ennek köszönhetően a vagyonbevallások valóban kereshetőek lesznek. Az Ogytv. 94. § (2) bekezdése szerint a 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint az e törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselők vonatkozásában. A digitális formátumban benyújtott vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága papír alapon is őrzi. Az Ogytv. 94. § (4) bekezdése értelmében a volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi a jelenlegi egy év helyett. A Javaslat rögzíti továbbá annak eljárásrendjét is, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az országgyűlési képviselő valamely adatot szándékosan, valótlanul közölt,. Ebben az esetben a Mentelmi Bizottság elnöke az a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást mérlegelés nélkül megindítja. A Javaslat továbbá - az e körbe nem eső hiányosságok - helyesbítésének lehetőségét is rögzíti arra az esetre, ha a Hatóság intézkedési javaslatot, ajánlást fogalmaz meg. Ebben az esetben a nyilatkozat további kiegészítő nyilatkozattal helyesbíthető. 50. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett személyek tekintetében az átlátható és világos vagyoni viszonyok ismeretéhez fűződő társadalmi érdek védelme alapvetően szükséges ahhoz, hogy a közélet tisztasága megerősíthető legyen. Az új tényállással a módosítás a hivatali bűncselekmények körét egészíti ki, amely a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését önálló büntetőjogi értékelés alá vonja. Az új tényállás azzal együtt is szükséges, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése egyes formáiban a hatályos büntetőjog alapján is büntetendő lehet. Így különösen a vagyonnyilatkozat valótlan adatok szolgáltatásával történő teljesítése jelenleg is megvalósíthat közbizalom elleni bűncselekményt. Ez a büntetőjogi védelem ugyanakkor egyrészt nem kellően hangsúlyos ahhoz, hogy a jogalkalmazás megfelelően és következetesen kezelje az ezzel kapcsolatos szabályszegéseket, másrészt nem is teljes körű, mert bizonyos, a közélet tisztaságára és a társadalmi bizalomra is veszélyt jelentő kötelezettségszegések nem feltétlenül valósítanak meg bűncselekményt. Ilyen hiányosságként jelentkezhet különösen az, ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy egyáltalán nem tesz vagyonnyilatkozatot. A szabályozás célja annak egyértelművé tétele is, hogy a nyilatkozat tartalmi szempontból valótlan volta nem kizárólag kifejezetten valótlan tényállítás útján valósulhat meg, hanem akkor is, ha a nyilatkozattevő egyes lényeges tényeket elhallgat, és emiatt a vagyonnyilatkozat összességében nem tükrözi a valós vagyoni helyzetet. A vagyoni helyzet eltitkolása körében a büntetőjogi értékelés szempontjából annak a körülménynek 84 is jelentősége van, ha az adott vagyon formálisan nem a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy nevén szerepel, hanem azt harmadik személy tartja a nevén, miközben a vagyon ténylegesen a nyilatkozattételre köteles személy sajátja, illetve a vagyon tekintetében tényleges tulajdonosként értékelhető. Ebben az esetben ugyanakkor az „eltitkolás” elkövetési magatartása feltételez valamely többlet elemet, amely magában foglalja az elkövető konspiratív, kifejezetten leplező szándékú, rosszhiszemű többletmagatartását. A tényállás bevezetése összességében a közélet tisztaságának védelmét a vagyonnyilatkozati rendszer hitelességének erősítésén keresztül, a korábbi büntetőjogi védelem hiányosságainak pótlásával szolgálja. 51-53. § A Javaslat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény keretei között, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjaira vonatkozóan is megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtétele kötelezettségét, illetve az elmulasztás és a vagyonnyilatkozatban szándékosan és valótlan adatközlés jogkövetkezményeit.  Eszerint a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a (2) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Továbbá, amennyiben az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (3) bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani. 57. § A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága esetében a Bizottság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a jövőben a Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő három évig kellene őrizni. 58-67. §, 2. melléklet A Javaslat alapján a jövőben a kockázati tőkealapkezelőkre vonatkozó felügyeleti keretrendszer átalakul – kiegészítve a Pmt. és az Afad.-ra vonatkozó módosításokkal –, ezért a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) módosítása is szükséges. A Javaslat alapján a Kbftv. egyes korábbi rendelkezéseit az alapok kezelési szabályzatára és a minősített befolyásra vonatkozóan szükséges hatályon kívül helyezni, illetve módosítani. A javasolt rendelkezések következtében a felügyeleti szempontok érvényesíthetőbbé, illetve az egész szektor prudensebbé válnak. 85   68. § Az átlátható gazdasági szereplőnek a törvényjavaslattal bevezetett fogalma alapján a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is végez arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek. A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához. 69. § A közbeszerzési eljárás mellőzésének jogalapja lehet az uniós irányelvek alapján, amikor azt az ország alapvető biztonsági érdekei vagy különleges biztonsági intézkedések indokolják. Ez a kivétel kifejezetten szűken értelmezendő, az alkalmazás indokoltságát pedig szakmai szempontok szerint szükséges megítélni. A módosítás meghagyja az országgyűlési bizottsági kontrollt a kivétel alkalmazása felett, azonban a közbeszerzés alkalmazása alóli „felmentés” helyett a bizottság az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról dönt. A módosítás kifejezi, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is felelős beszerzésének jogszerű megvalósításáért, a kivétel alkalmazásának jogszerűségéért. 70. § Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos módosítások célja az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása és megerősítése. A módosítás a 25. § (5) bekezdése szerinti vélelmet kiterjeszti a ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tényleges tulajdonosára, valamint a tényleges tulajdonosok hozzátartozóira. Ha egy vállalkozás tényleges tulajdonosa vagy annak hozzátartozója részt vesz a közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntéshozatalban, ez szintén komoly aggályt vethet fel a döntéshozatal pártatlanságával kapcsolatban így indokolt a vélelem ezen személyekre való kiterjesztése. A 25. § (6) bekezdésében felsorolt személyek esetén a hatályos szabályozás az összeférhetetlenséget a „közös háztartásban élő hozzátartozó” fordulat alkalmazásával állapítja meg, így a szabály a hozzátartozói minőséget egy további, életviteli feltételhez köti.  Ez a jogalkalmazás során bizonytalanságot és nehézséget okozott, ugyanis nem zárta ki kategórikusan a (6) bekezdésben felsorolt tisztségeket betöltő személyekkel közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozó közbeszerzésekben történő részvételét, amely szintén összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. A fenti módosítások erősítik a közbeszerzési eljárások tisztaságát és az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzését, mivel kizárják a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét szélesebb körben. Összességében a módosítás hozzájárul az összeférhetetlenségi szabályok egyértelműbbé tételéhez, a visszaélések megelőzéséhez, valamint a közbeszerzési eljárásokba vetett közbizalom erősítéséhez. 86 71. § A módosítás révén a közbeszerzési dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége a lehető legszélesebb körben megvalósul, azáltal, hogy azok az EKR publikus felületén bárki számára elérhetővé válnak. A közbeszerzési dokumentumok megtekinthetőségének nem lesz feltétele az EKR-ben történő előzetes regisztráció, valamint a közbeszerzési eljárásban az érdeklődés jelzése egy adott gazdasági szereplő részéről, így jelentősen egyszerűsödik a dokumentumok elérése. A 41/C. §-ban hivatkozott kivételes esetek mellett a dokumentumok nyilvános közzététele alól csak az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjai képeznek kivetélt, ami azonban nem befolyásolja érdemben a közbeszerzési eljárások részleteinek széles körű érdemi megismerhetőségét. A Kbt. 39. § (2) bekezdésének pontosítása annak egyértelművé tétele érdekében szükséges, hogy az ajánlattételhez szükséges elektronikus űrlapok regisztrációt követően lehetséges elérése továbbra is megfelel az elektronikus kommunikációval szemben támasztott elvárásnak, amely lehetővé teszi az ajánlattételi határidők rövidebb meghatározását a nem elektronikus kommunikáció eseteihez képest.  72. § A módosítás célja a közbeszerzési szerződések teljesítésének átláthatóságát és utólagos ellenőrizhetőségét erősíteni, különös tekintettel az egy évnél hosszabb időtartamú vagy határozatlan idejű szerződésekre. E szerződések sajátossága, hogy teljesítésük több költségvetési évet érinthet, valamint a szerződéskötést követően hosszabb időn keresztül fejtenek ki gazdasági hatást, ezért indokolt, hogy a közpénzek felhasználásáról ne csak a szerződés megkötésekor, hanem a teljesítés során is rendelkezésre álljanak releváns adatok. A hatályos szabályozás elsősorban a szerződéskötéskor aktuális adatok közzétételére helyezi a hangsúlyt, azonban a szerződés teljesítésének előrehaladása, tényleges alakulása – így különösen a mennyiségi teljesítés, a kifizetések ütemezése és a teljesítés során felmerülő eltérések – jelenleg korlátozottan követhetők nyomon. Ez a gyakorlatban csökkenti az átláthatóságot, és megnehezíti mind az ajánlatkérői, mind a külső ellenőrzési mechanizmusok – ideértve a közpénzek felhasználásának társadalmi kontrollját – érvényesülését. A módosítás ennek megfelelően előírja, hogy az ajánlatkérő az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időtartamú szerződések esetében a teljesítés folyamatáról évente, a szerződés megkötésének napjától számítottan 12 havonta kiegészítő adatokat tegyen közzé az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. Az éves gyakoriság biztosítja, hogy az adatszolgáltatás rendszeres és összehasonlítható legyen. A közzéteendő adatok köre kifejezetten a szerződés teljesítésének lényegi elemeire irányul. A teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírása segíti a szerződés tartalmának és a tényleges teljesítésnek az összekapcsolását. A kifizetések összegére vonatkozó adatok biztosítják a pénzügyi teljesítés átláthatóságát, míg a késedelemre vagy eltérésre vonatkozó információk feltárják a szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges problémákat. 87 73. § Az átlátható gazdasági szereplő fogalmának bevezetésével összefüggésben változik a tulajdonosi- ellenőrzési viszonyok átláthatóságát biztosító kizáró ok szövege. 74. § Az átlátható gazdasági szereplőnek a törvényjavaslattal bevezetett fogalma alapján a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is végez arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek. A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához. 75. § A koncesszió fogalmának központi eleme, hogy a nyertes ajánlattevő tényleges működési kockázatot visel a szerződés alapján nyújtandó szolgáltatáshoz vagy építmény építéséhez- üzemeltetéséhez kapcsolódóan. A Kbt. 133. § (2) bekezdése szerint, ha az építési vagy szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek számításokkal kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek a koncesszióra vonatkozó befektetései és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni. A koncesszióra vonatkozó előbbi elvárások ellenőrzését segíti az ajánlatkérő számára annak kifejezett előírása, hogy az előkészítés során dokumentálja a megfelelő kockázatvállalás és időtartam tekintetében a vizsgálatot és ennek eredményét publikálja a közbeszerzési dokumentumokban. Mivel a koncessziók jellemzően hosszú távú, összetett szolgáltatást tartalmazó és nagyértékű szerződések, az ajánlatkérőnek kiemelt figyelmet kell fordítania az előkészítés során a piac felmérésére és a lehető legszélesebb versenyt biztosító feltételek alkalmazására. A törvényjavaslat ezek tekintetében is előírja a közbeszerzési dokumentumokban információk közzétételét. 76. § A törvényjavaslat értelmében, ha a koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlat érkezik, csak akkor lehet építési vagy szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szerződést kötni, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye. A szigorú szabály annak biztosítéka, hogy az ajánlatkérő ne alakíthasson ki olyan közbeszerzési feltételeket, amelyek a verseny korlátozására irányulnak. A versenyt nélkülöző eljárásokban az ajánlatkérő számára sokszor hátrányos gazdasági feltételekkel köthető szerződés, a koncessziók pedig jellemzően hosszú távú és nagyértékű szerződések, ezért indokolt, hogy esetükben szigorú feltétellel lehessen egyajánlatos eljárásban szerződést kötni. 88 77. § A módosítás célja a közbeszerzési szerződések teljesítési szakaszához kapcsolódó integritási és korrupcióellenes garanciák megerősítése, valamint a közbeszerzések stratégiai szerepének erősítése a közpénzek átlátható és ellenőrizhető felhasználása érdekében. A közbeszerzési szabályozás hagyományosan az eljárási szakasz tisztaságára és a verseny biztosítására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor a korrupciós kockázatok jelentős része a szerződés teljesítése során merül fel. A módosítás ennek megfelelően kiterjeszti az integritási követelmények érvényesítését a teljesítési szakaszra is, és kifejezetten nevesíti a korrupcióellenes feltételek alkalmazásának lehetőségét. A 132. § (1) bekezdésének módosítása a korrupcióellenes feltételek kifejezett megjelenítésével egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérők a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan olyan követelményeket határozhatnak meg, amelyek az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást szolgálják. Ez a módosítás illeszkedik az Európai Unió közbeszerzési irányelveiben megjelenő azon törekvésekhez, amelyek a közbeszerzéseket a közpolitikai célok érvényesítésének eszközeként is értelmezik. A 132. § új (4)–(5) bekezdései részletesen meghatározzák a korrupcióellenes feltételek lehetséges tartalmát. A felsorolás nem taxatív jellegű, hanem példálózó módon sorolja fel azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a korrupciós kockázatok csökkentésére. Ide tartoznak különösen az átlátható működésre, az összeférhetetlenség kezelésére, az alvállalkozói lánc ellenőrizhetőségére, valamint a visszaélések bejelentésére és a monitoring mechanizmusokra vonatkozó követelmények. A szabályozás kockázatalapú megközelítést követ: a korrupcióellenes feltételek csak a szerződés tárgyához kapcsolódóan, azzal arányosan határozhatók meg. Ez biztosítja, hogy a rendelkezések ne jelentsenek indokolatlan terhet a gazdasági szereplők számára, ugyanakkor lehetővé teszik a magasabb kockázatú beszerzések esetében erősebb kontrollmechanizmusok alkalmazását. 78. § Az átlátható gazdasági szereplő fogalmának bevezetésével összefüggésben a 136. § (1) bekezdés b) pontjában szükséges kiegészíteni azokat a rendelkezéseket is, amelyek a szerződés teljesítésének időtartama alatt biztosítják a nyertes ajánlattevő tulajdonosi-ellenőrzési viszonyaival kapcsolatos átláthatóságot. A 136. § (1) bekezdés új c) pontja a korrupcióellenes megközelítést kötelező szerződéses elemmel erősíti meg. A nyertes ajánlattevő együttműködési kötelezettségének előírása a korrupciós és versenykorlátozó bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében biztosítja, hogy a szerződés teljesítése során a gazdasági szereplők aktívan hozzájáruljanak a jogszerű és tisztességes működéshez. A módosítás különösen hangsúlyozza a Büntető Törvénykönyvben meghatározott korrupciós és gazdasági bűncselekmények megelőzésének jelentőségét, ezzel erősítve a közbeszerzési és büntetőjogi eszközök közötti kapcsolatot. Ez a megközelítés hozzájárul a közpénzek védelméhez és 89 a közbeszerzési piac integritásának erősítéséhez.   79. § A módosítás célja a közbeszerzési jogorvoslati rendszer hatékonyságának erősítése, valamint az állami korrupcióellenes és integritásvédelmi intézményrendszer és a közbeszerzési jogorvoslat közötti kapcsolat megerősítése. A módosítás keretében az Integritás Hatóság általános jogkört kap a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezésére, ezen joga a jövőben nem korlátozódik az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekre. Bár az Integritás Hatóság feladat- és hatásköre az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódik, nem szükséges a Kbt-ben kifejezetten korlátozni a jogorvoslat- kezdeményezési jogosultságot az uniós forrásokra szűkítéssel. A módosítás révén csökken annak kockázata, hogy az Integritás Hatóság által feltárt jogsértések következmények nélkül maradjanak.       80. § A jelenleg hatályos rendelkezések rögzítik, hogy az Integritás Hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelésétől függ, hogy ilyen esetben ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését elrendeli-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyekben lép fel, ahol a közbeszerzési eljárás integritása sérülhet, így ezek esetében indokolt az eljárás felfüggesztése. A Javaslat szerinti módosítással az erre irányuló kötelezettség egyértelművé válik. 81. § A jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési jogsértésért való felelősségnek az ajánlatkérővel szerződő fél oldalán történő megállapítása és az azzal kapcsolatos szankció kiszabása tekintetében indokolttá vált a szabályozás pontosítása az arányosság elvének érvényesítése érdekében. A Kbt. rendelkezései nem tartalmaztak eddig kifejezett szabályt arról, hogy az ajánlatkérővel szerződő fél terhére is megállapítható jogsértés és szankció a közbeszerzési szabályok megsértése miatt, egyúttal ugyanakkor nem is zárják ki ennek lehetőségét. Az Európai Unió Bírósága a C-263/19. T-Systems ítéletben megállapította, hogy az uniós jog nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy, az irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződés jogszerűtlen módosítása esetén a nyertes ajánlattevőként szerződő fél felelősségét is megállapítsák és vele szemben bírságot szabjanak ki, ugyanakkor a jogorvoslati eljárásoknak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, amely az uniós jog általános elvei közé tartozik.   Figyelemmel arra, hogy a hazai joggyakorlat olyan irányba fejlődött, amely az uniós bírósági ítéletben az arányosság elvének alkalmazása tekintetében nyújtott értelmezést kizárólag a bírság mértéke tekintetében tartotta irányadónak, és az ajánlattevői oldal jogsértésért való felelősségét az objektív felelősség elvére hivatkozással állapítja meg, indokolttá vált a szabályozás pontosítása. Az 90 arányosság elvét a jogalkotó álláspontja szerint a közbeszerzési jogsértések megállapítása során is alkalmazni kell. Ebből az következik, hogy az ajánlattevői oldal felelőssége kimondása tekintetében minden esetben vizsgálni szükséges, hogy az adott jogszabályi rendelkezés melyik félre ró kötelezettséget, és az ajánlattevő magatartása olyan cselekményt valósított-e meg, amelyet az érintett jogszabályi rendelkezés meg kíván akadályozni. Ezen túl, az arányosság elvéből az is következik, hogy az ajánlattevőként szerződő felek esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni annak értékelését a felelősség megállapítása során, hogy az adott féltől milyen információk ismerete várható el és ennek megfelelően milyen magatartás várható el tőle. Nem arányos például az ajánlattevői oldalon szerződő fél felelősségének kimondása és szankció kiszabása akkor, ha a közbeszerzés mellőzésével történt szerződéskötéskor egy gazdasági társasági formában működő ajánlatkérő nem szerepelt az ajánlatkérők hatósági nyilvántartásában, így a szerződő félben fel sem merülhetett, hogy közbeszerzési kötelezettség megszegésében vesz részt a szerződéskötésnél. Másrészről ugyanakkor, egy állami vagy önkormányzati szervvel nagyértékű szerződést kötő gazdasági társaságtól egyértelműen elvárható annak ismerete, hogy ilyen beszerzést megelőzően közbeszerzési eljárást kell lefolytatni és egy közbeszerzési eljárásban indult nyertes ajánlattevőtől is elvárható, hogy tisztában legyen azzal a körülménnyel, hogy a közbeszerzési eljárás során kialakult feltételek újratárgyalása csak a jogszabályban foglalt feltételekkel lehetséges.  Míg az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési jogsértés megállapíthatósága és annak reparálhatósága, az ehhez fűződő közérdek érdekében indokolt az objektív felelősség elvéből kiindulni, és ez a jogalkotó álláspontja szerint azért sem aránytalan, mert az ajánlatkérőtől elvárt, hogy a közbeszerzési kötelezettségével összefüggő minden releváns körülményt ismerjen, az ajánlattevői oldalon indokolt vizsgálni az ajánlattevői oldalon szerződő fél konkrét magatartását az adott helyzetben – az adott helyzetben általában elvárható magatartás fényében. A 165. § kiegészül egy új (14) bekezdéssel, amelynek értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közleményt köteles kiadni a bírságolási gyakorlatára vonatkozó elvekről. Ennek keretében meg kell határozni a gyakorlatban azonosított tipikus jogsértés típusok esetén irányadónak tartott bírságok mértékének tartományát. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiadott közleményben szereplő bírság mértékek nem bírnak ugyan kötelező erővel, viszont ezek közzététele hozzájárul a jogorvoslati rendszer transzparens működéséhez. Az irányadónak tartott bírság mérték tartományának megadása nem jelenti azt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ne alkalmazhatna a megadottnál alacsonyabb vagy magasabb mértéket, amennyiben ezt a jogsértés egyedi körülményei indokolják. Ilyen lehet például, ha a meghatározott tartományba eső bírság mérték alkalmazása a szerződés értéke vagy az ajánlatkérő egyedi helyzete miatt aránytalan lenne.  A módosítás célja annak elősegítése a közbeszerzési jogorvoslatok eredményeképp megállapított jogsértések szankcionálása egységes elvek mentén történjen, valamint kiszámíthatóbbá váljon a Közbeszerzési Döntőbizottság szankcionálási gyakorlata, ezzel is erősítve a közbeszerzési jogorvoslatokba vetett bizalmat.    82. § 91 A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai kiemelt szerepet töltenek be a közbeszerzési joggyakorlat alakítása szempontjából, így alapvető fontosságú a jogorvoslati döntések kiszámíthatósága és egységes elvek mentén történő meghozatala. A Kbt. rendelkezik ugyan az összkollégiumi állásfoglalás jogintézményéről, azonban ez a gyakorlatban csak nagyon ritkán kerül alkalmazásra. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak egyharmadán felül, a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kezdeményezésére jogosult bármely szervezet vagy személy, illetve a közbeszerzési szolgáltatók érdekképviseletét ellátó szervezet is kezdeményezhesse a Közbeszerzési Döntőbizottság összkollégiumi állásfoglalásának kiadását.  83. § Átmeneti rendelkezés. 85. § Jogtechnikai pontosítás a beiktatandó új pontra figyelemmel. 86. § A beszerzésekkel összefüggő közérdekű adatokhoz való hozzáférést korlátozó Kbt. 9. § (11)-(12) bekezdésének hatályon kívül helyezése. 87. § A közbeszerzési eljárásokhoz hasonlóan a védelmi beszerzések körében is megvalósul az ország alapvető biztonsági érdekeihez kapcsolódó kivétel szakmailag megalapozott alkalmazását biztosító törvénymódosítás. A módosítás meghagyja az országgyűlési bizottsági kontrollt a kivétel alkalmazása felett, azonban a Vbt. alkalmazása alóli „felmentés” helyett a bizottság az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról dönt. A módosítás kifejezi, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is felelős beszerzésének jogszerű megvalósításáért, a kivétel alkalmazásának jogszerűségéért.    88. § A közbeszerzési eljárásokhoz hasonlóan a védelmi beszerzések körében is megvalósul az ország alapvető biztonsági érdekeihez kapcsolódó kivétel szakmailag megalapozott alkalmazását biztosító törvénymódosítás. A módosítás meghagyja az országgyűlési bizottsági kontrollt a kivétel alkalmazása felett, azonban a Vbt. alkalmazása alóli „felmentés” helyett a bizottság az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról dönt. A módosítás kifejezi, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is felelős beszerzésének jogszerű 92 megvalósításáért, a kivétel alkalmazásának jogszerűségéért.    89-92. §, 94. § A Javaslat célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni uniós jogi keretrendszerből  eredő kötelezettségek teljesítése, különösen a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges tulajdonosi átláthatóságának terén. Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiterjesztette a tényleges tulajdonosi azonosítás és nyilvántartás követelményeit a befektetési alapok, különösen az alternatív befektetési alapok körére. Az (EU) 2015/849 irányelv (AMLD4) és annak az (EU) 2018/843 irányelv (AMLD5) általi módosítása kötelezővé tette a tagállamok számára, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartást az összes jogi személyre és kapcsolódó jogviszonyra kiterjesszék, valamint biztosítsák annak teljességét, pontosságát és naprakészségét. Az (EU) 2024/1640 irányelv (AMLD6) tovább szigorítja a tényleges tulajdonos azonosítására vonatkozó követelményeket, és kifejezetten előírja a tagállamok számára, hogy a befektetési alapok összetett tulajdonosi struktúráira vonatkozóan hatékony azonosítási mechanizmusokat vezessenek be. Az uniós szabályoknak való teljeskörű megfelelés, valamint az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése érdekében szükséges a Pmt. módosítása.  A hatályos magyar jogi keretrendszerben – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pmt.) vonatkozásában az alábbi szabályozási hiányosságok azonosíthatók: a) a Pmt. 3. § 38. pont g) alpontjának hatályos szövege nem fedi le azokat a természetes személyeket, akik de facto irányítási jogok vagy blokkoló szavazati jog révén tényleges befolyást gyakorolnak a zártkörű befektetési alap felett; b) a Pmt. jelenleg kifejezetten nem rögzíti a zártkörű befektetési alapok összetett struktúrájára szabott fokozott ügyfél-átvilágítási előírásokat, amelyek a párhuzamos alapok, holdingstruktúrák révén megvalósuló tulajdonosi láncolatok feltárását kötelezővé tennék. A Javaslat alapján a Pmt. 3. § 48. pontjának új szövege nevesíti azokat a természetes személyeket, akik a zártkörű befektetési alap felett de facto irányítási jog, blokkoló szavazati jog vagy egyéb tényleges befolyás révén tényleges tulajdonosnak minősülnek, kiegészítve a Pmt. általános tényleges tulajdonosi fogalmát az elsőbbségi részvényfajtákra és speciális üzletrészekre vonatkozó rendelkezéssel is. A Javaslat szerint továbbá a Pmt. új 9/C. §-a a zártkörű befektetési alapokat befogadó pénzügyi és egyéb szolgáltatókra speciális, arányos fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő, amelynek keretében a szolgáltató megismeri az alap kezelési szabályzatát, tőkestruktúráját és befektetői körét, valamint vizsgálja a lehetséges tulajdonosi láncolati kockázatokat. 93 93. §, 132. §, 162. § Jogharmonizációs záradék. 95. § A módosítás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 482. § f) pontjának kiegészítésével az Integritás Hatóság korrupció elleni küzdelemben betöltött szerepkörével összhangban erősíti meg a Hatóság eljárási pozícióját. Ennek érdekében biztosítja, hogy az Integritás Hatóság a felülbírálati indítvány elbírálásával hozott határozattal szemben fellebbezéssel élhessen, és ezáltal a törvényesség kérdésében a másodfokú bíróság dönthessen. A jogorvoslati lehetőség az Integritás Hatóság törvényben meghatározott kontrollfunkciójának tényleges és hatékonyabb érvényesülését szolgálja. 96. § Az Integritás Hatóság megerősített, korrupció elleni küzdelemben betöltött szerepkörének biztosítása érdekében szükséges, hogy amennyiben felülbírálati indítvány benyújtásának lehet helye, az Integritás Hatóság a releváns határozatokat ne csupán anonimizált formában ismerhesse meg, hanem azt részére eredeti formában is megküldjék. A módosítás a Be. 817/C. §-ának kiegészítésével előírja továbbá, hogy az anonimizált határozatot és az anonimizált ügyiratjegyzéket az Integritás Hatóság honlapján is közzé kell tenni. Ez egységes felületet biztosít arra, hogy a jogkereső közönség a külön eljárással összefüggő döntéseket és eljárási információkat elérje, megismerhesse, és ezek alapján mérlegelhesse, hogy él-e a külön eljárásban számára biztosított jogkörével. 97. § A módosítás azt az eljárási szakaszt érintve, amikor a felülbírálati indítványnak helyt adó döntést követően a nyomozás megindítására vagy az eljárás folytatására kerül sor, erősebb kötőerőt biztosít a bírósági határozat indokolásában meghatározottaknak, mert nem csupán az ott megjelölt hiányosságok kiküszöbölésére való törekvést írja elő, hanem azok tényleges orvoslását követeli meg. A szabályozás ezzel egyértelműbb és erőteljesebb jogi feladatot határoz meg az ügyészség és a nyomozó hatóság számára annak érdekében, hogy a bíróság által megállapított hiányosságok kiküszöbölésére sor kerülhessen. A kötőerőt az is megerősíti, hogy kizárja az eljárás ismételt megszüntetését azokban az esetekben, amikor a felderítettség vagy a hiányosságok kiküszöbölése még nem éri el a bírósági határozatban foglaltaknak megfelelő szintet. Ez a megerősített kötelezettség ugyanakkor nem jelent eredményfelelősséget. Ha a hiányosságok kiküszöbölésére objektív és igazolható körülmények folytán nem kerülhet sor, ideértve azt is, ha olyan megszüntetési ok merül fel, amely nem függ össze a hiányosságok orvoslásával, nincs 94 akadálya annak, hogy az eljárás megszüntetésére sor kerüljön. 98-101. § A módosítás a vádindítvány megalapozottsági vizsgálatának elvégzésére irányuló feladatkört a hatályos szabályozásban szereplő perbíróságtól az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult nyomozási bíróhoz telepíti. E feladatkört országos illetékességgel a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja látja el. A hatáskör-áthelyezés alkotmányos garanciális szempontból is indokolható. Nem célszerű, hogy a későbbi érdemi elbírálásra hivatott perbíró előzetes döntést hozzon a bizonyítási eszközök, illetve a rendelkezésre álló adatok értékeléséről, mert ez potenciálisan befolyással lehet a későbbi, bűnösség kérdésével kapcsolatos bírói álláspontra vagy legalábbis annak látszatára. A módosítás egyúttal uniós elvárásból is fakad, amely szerint a hatáskörök országosan illetékes nyomozási bíróhoz indokolt, hogy kerüljenek. A megoldás ezért egyszerre biztosítja a bírói feladatok világosabb elhatárolását és a külön eljárás garanciális szerkezetének megerősítését. 102. § A Be. 101. §-ának szövegcserés módosításával a Javaslat lehetővé teszi, hogy az Integritás Hatóság a saját feladatainak ellátása és kibővített jogköreinek gyakorlása érdekében közvetlenül is megkereséssel élhessen a büntetőeljárást folytató szervek felé a büntetőeljárási iratok megismerése érdekében. Bár a Hatóság erre a korábbi szabályozás alapján közigazgatási hatóságként is jogosult volt, a törvény most kifejezetten nevesíti e jogkörét. A módosítás ezért a gyorsabb, egyértelműbb és a Hatóság feladatellátásához igazodó információáramlást szolgálja. A határozatok közzétételére vonatkozó határidő meghosszabbítása indokolt a Javaslattal annak érdekében, hogy az érdekelt személyek megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzenek jogaik gyakorlásának előkészítésére. A hosszabb határidő ezáltal hozzájárul ahhoz is, hogy megalapozottabb indítványok előterjesztésére kerülhessen sor. A Javaslat által előirányzott módosítások az Integritás Hatóság szerepének megerősítésére irányulnak, és a Hatóságot a sértetthez és a feljelentőhöz hasonló eljárási helyzetbe hozzák a büntetőeljárás ügyiratainak megismerésével összefüggésben. Ez a megoldás biztosítja, hogy a Hatóság a külön eljárásban a törvényben meghatározott feladatait kellően hatékonyan gyakorolni tudja. A Javaslat továbbá a vádindítvány képviseletével kapcsolatos hatékonyságot is javítja Végül, a módosítások alapján a Javaslat szerint az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság kap felhatalmazást a megalapozottsági vizsgálat elvégzésére. Ez a megoldás összhangban áll azzal a szabályozási céllal, hogy a megalapozottsági vizsgálat ne a későbbi érdemi döntést meghozó bíróság előzetes állásfoglalásaként jelenjen meg, hanem elkülönült bírói kontrollként működjön. A hatáskör ekként való telepítése a bírói feladatok világos elhatárolását, az eljárás pártatlanságának védelmét és a külön eljárás garanciális szerkezetének következetességét szolgálja. 95 103. § A javaslat bővíti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények körét, továbbá jogtechnikai pontosítást végez el. 104-106. §, 108. § A Javaslat újraszabályozza a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 183. §-a szerinti országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezetők (és hozzátartozóik) vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslat szerint az e személyi kör a vagyonnyilatkozatait a jövőben már nem a Miniszterelnöki Kormányiroda, hanem az Országgyűlés kezeli.  Emellett a Javaslat meghatározza, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a fenti körbe tartozó politikai felsővezető a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Eszerint a miniszterelnök a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár esetében a Kit. 185. § (2) és (2a) bekezdésében már jelenleg szabályozottak szerint jár el, azaz kezdeményezni kell az e személyek felmentését vagy - ha amely esetben ez a miniszterelnök hatáskörébe tartozik - a miniszterelnök a felmentés érdekében maga intézkedik. A hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elvére is figyelemmel továbbá a Javaslat önálló jogorvoslatot is biztosít az Integritás Hatóság számára, ha a miniszterelnök az Integritás Hatóság jelentése nyomán a felmentésről nem intézkedik. Ebben az esetben az Integritás Hatóság harminc napon belül keresettel kérheti a Kúriától a miniszterelnöknek az Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A kérelmet a Kúria harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. A Kúria döntésével szemben továbbá - az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezései szerint - további jogorvoslatnak van helye, amelyről az Alkotmánybíróság szoros határidőben dönt. Végül megjegyzendő, hogy a miniszterelnök esetében a Kit. hatályos szabályozásának felülvizsgálata nem szükséges, figyelemmel arra, hogy a Kit. 185. § (1) és (2) bekezdése szerint az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását. 109-112. §, 123-127. §, 133. §, 156. §, 158. § A Javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével egyidejűleg elvégzi az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényi rendelkezések, illetve törvények hatályon kívül helyezését. 113. § A Javaslat korlátozza a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagok kijelölésének lehetséges 96 időtartamát. Ennek értelmében egy tag legfeljebb egy alkalommal jelölhető újra, amelynek maximális időtartama négy évben kerül meghatározásra. Az e rendelkezéssel szemben hozott alapító okirati rendelkezés semmisnek minősül. 114. § A Javaslat meghatározza, hogy az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a Kormányt illeti, illetve csatlakozókénti való részvétel esetén a Kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul. A Javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy az alapítói jogot a Kormány határozatában kijelölt miniszter gyakorolja kizárólagos jelleggel, e rugalmas szabályozás megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány diszkrecionális jogkörében dönthessen a jogokat gyakorló miniszter személyéről. A Javaslat továbbá a fentiek alapján szükségtelen rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. 115. § A Javaslat meghatározza azon személyek körét (ideértve az ebből kizárt személyeket is), akik kuratóriumi, illetve felügyelőbizottsági taggá kinevezhetőek.  Garanciális szabályként jelenik meg, hogy kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha a megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja. Az akadémiai szabadság elvével összhangban azonban az adott egyetemi szenátus által szabadon választott rektor, rektorhelyettes, dékán – feltéve, hogy nem lát el gazdasági vezetői feladatokat – nem zárható ki e törvény erejénél fogva a kuratóriumi, vagy felügyelőbizottsági tagságból, így a jogszabály ezt is egyértelművé teszi. Az egyetemek belső szabályai alapján választható tisztségviselői, például a tanszékvezető hasonlóképpen nem zárható ki a vezető testületből e törvény erejénél fogva. 116. § A Javaslat kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselő tekintetében - nem nyilvános tartalmú - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő, amelyet az e személyek az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően tesznek meg. A Javaslat meghatározza a vagyonnyilatkozat őrzésére vonatkozó szabályokat, illetve a nyilatkozat megtételének elmulasztására vonatkozó szigorú jogkövetkezményeket is. 97 117. § A Javaslat értelmében a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselő a vagyonnyilatkozaton túlmenően összeférhetetlenségi nyilatkozatot is köteles tenni, amelynek megtételére - ideértve az elmulasztás esetét is - egyebekben a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  118. § A Javaslat célja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények működési és irányítási kereteinek pontosítása, valamint azok egyértelmű összhangba hozása a nemzeti felsőoktatási jogszabályi rendszerrel, annak érdekében, hogy a tudományos élet szabadsághoz kapcsolódó horizontális feljogosító feltétel alapján blokkolt Európai Uniós források is hozzáférhetővé váljanak.  A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények szervezeti és működési rendje, valamint egyes irányítási és működési kérdései tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény garanciális szabályai irányadóak. A módosítás hozzájárul a felsőoktatási intézményrendszer egységes működéséhez, a jogbiztonság erősítéséhez, valamint ahhoz, hogy az alapítványi fenntartású intézmények működése megfeleljen az állami fenntartású egyetemekre vonatkozóan az Nftv. által megfogalmazott követelményeknek.   119. § A 25/A. §-hoz A fejezet rendelkezései azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, feladataik további sorsának rendezését, valamint vagyoni viszonyaik lezárását, rendezését biztosítják, amelyek közfeladatként nem látnak el felsőoktatási tevékenységet. Melléklet sorolja fel az érintett alapítványokat, amelyeket nem felsőoktatási alapítványnak nevez.  A fejezet alapvető szabályozási célja, hogy 2026. augusztus 31. napjáig biztosítsa az állami vagyon kivonását a nem felsőoktatási alapítványokból, és azt, hogy a jelenlegi nem felsőoktatási alapítványok a továbbiakban a Kekva tv. hatálya alá tartozóan ne működhessenek. Ezen alapítványok sorsának rendezésére több szakaszos folyamatban kerül sor.  Az első fontos intézkedés, hogy az alapítói jogok gyakorlója határozatban dönt az érintett alapítvány megszüntetéséről, amelyet a Kormány további lényeges kérdésben való döntéssel együtt kormányhatározatban hoz nyilvánosságra. A Kormány dönt a közfeladat további ellátásának módjáról, másrészt a közfeladatnak nem minősülő közérdekű és egyéb célok és feladatok tekintetében pedig dönt arról, hogy a feladat ellátását a továbbiakban az állam vállalja-e. A közfeladat további ellátására költségvetési szervet kell kijelölni. Az, hogy a Javaslat a költségvetési szerv útján történő feladatellátás modelljét jeleníti meg, természetesen nem korlátozza az államot 98 abban, hogy később a feladat ellátását egyéb formában biztosítsa (például nonprofit gazdasági társaság útján). A KEKVA modell egyértelmű és gyors kivezetése azt indokolja, hogy a Javaslat ne az összes lehetséges, hanem az észszerűen és alapvető megoldásként jelentkező megoldásokról rendelkezzen.  A nem felsőoktatási alapítványok viszonyainak lezárásával, az elszámolással számos feladat keletkezik, amelynek ellátására feladatellátó személy kijelölése indokolt.  Fontos jelezni, hogy a Javaslat szerinti eljárások nem ágyazódnak be az alapítványok normál működésében érvényesülő nyilvántartási, végelszámolási szabályokba, hanem a nem felsőoktatási alapítványok gyors kivezetése érdekében sajátos, külön eljárási rendként érvényesülnek. A Civil törvény rendelkezései csak akkor érvényesülnek, ha a Fejezet kifejezetten erről rendelkezik. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezésitől pedig több ponton el kell térni.  A 25/B. §-hoz A rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy főszabályként az érintett, a kormányhatározattal megszüntetett nem felsőoktatási alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak hivatalból, tehát külön kérelem vagy jelzés nélkül, a törvény és a kormány határozata alapján 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal törölnie kell a nyilvántartásból.  A törlés alól két esetben van kivétel. Ha a közfeladat nélkül „megmaradó” alapítványi célként értelmezhető közérdekű cél megvalósítása érdekében – nem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként működve – az alapítványban érintett nem állami személyek (akiket a Javaslat az államháztartáson kívüli alapítóknak hív) az alapítványt továbbra is fenn kívánják tartani vagy közérdekű cél nélkül Ptk. szerinti alapítványt kívánnak továbbműködtetni. Erre lehetőséget biztosít a Javaslat. Ha e lehetőséggel eredményesen élnek az államháztartáson kívüli alapítók, a nem felsőoktatási alapítvány a nem közfeladatnak minősülő egyes céljai immár csak magánvagyonnal bíró alapítványként kerülhetnek megvalósításra.  Az Alaptörvény tizenhatodik módosítására figyelemmel a Javaslat tételesen kimondja, hogy a nem felsőoktatási alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ha az államháztartáson kívüli alapító, alapítók a nem felsőoktatási alapítványt tovább kívánják működtetni, akkor is megvalósul 2026. augusztus 31-ig az állami vagyon kivonása, az állami szerepvállalás megszüntetése. Ebben az esetben a továbbműködtetéshez szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtásának ténye az a fordulópont, amely után az állam alapítói státuszban már semmilyen módon nem vesz részt az alapítvány működésében, az állami vagyon visszaszállásának időpontja ezért a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja, vagyis legkésőbb 2026. augusztus 30-a.  A 25/C. §-hoz A Javaslat lehetővé teszi azt, hogy ha a nem felsőoktatási alapítványban nem állami szereplő akár alapítóként, akár csatlakozóként érdekelt, lehetőséget kapjon arra, hogy az alapítványt a közfeladat nélkül, az egyéb célok megvalósítása érdekében a továbbiakban is fenntartsa.  Ennek a lehetőségnek a feltétele, hogy az állammal megegyezik az államot illető vagyon 99 meghatározásáról és annak kiadása módjáról, valamint az, hogy az álamháztartáson kívüli alapító biztosítani képes a közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a Ptk. szerinti alapítványként való továbbműködéshez szükséges feltételeket. A szabályozás azt biztosítja, hogy ha az államháztartáson kívüli alapító a közfeladaton túli célok elérését továbbra is biztosítani akarja, ne kényszerüljön arra, hogy új alapítvány létesítésével kelljen újra létrehoznia a már fennálló jogviszonyokat. Ebben az esetben egy sajátos módosítása történik meg az alapító okiratnak. E sajátos helyzetre tekintettel a Javaslat számos ponton biztosít eltérést a Ptk. alapítványi szabályaitól, az észszerűség keretein belül megkönnyítve a sikeres módosítást. Így különösen a szigorú vagyonelvonási, vagyoncsökkentési szabályokat az államra visszaszálló vagyonra és az állammal történő elszámolásra tekintettel rugalmassá teszi. Kiemelhető az is, hogy az alapítványnak nem kell nevet változtatnia. A változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, ha a választott alapítványi forma nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. Így például ha a választott továbbműködési forma közérdekű vagyonkezelő alapítvány, akkor a Javaslat alapján a Vatv. 9. § (1) bekezdés folytán kötelező a jogi képviselet. A szabályozás a folytonos működtetés érdekében egyértelművé teszi, hogy a továbbműködő alapítványban fennmaradó feladatokhoz – tehát a közfeladaton kívül ellátható feladatokhoz – kapcsolódó jogviszonyok, folyamatban lévő eljárások tekintetében a jogutódlás történik.  A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatok a civil nyilvántartásból a változásbejegyzési eljárás kimenetelére tekintet nélkül törlésre kerülnek.  25/D-25/F. §-hoz Fontos, hogy az alapítvány kuratóriuma részletesen bemutassa az alapítvány helyzetét, a vagyoni viszonyokat tisztázza, az állam és az államháztartáson kívüli alapító között a vagyonmegosztás, elszámolás pontos és gyors lefolytatása érdekében a szükséges tájékoztatást megadja, vagyis az előkészítő munkát elvégezze. Emiatt a Javaslat az alapítvány kuratóriumára rója a feladatot, hogy részletes előterjesztést készítsen az alapítvány vagyoni helyzetéről, a hitelezőkről, és általában azokról a lényeges körülményekről, amelyek a fennálló vagyoni és szerződéses viszonyok lezárását érintik. Azon kuratóriumi tagokra is vonatkozik a kötelezettség, akiknek a megbízása a törvénymódosítás alapján tervezhetően megszűnik. A közelgő megszűnés azonban nem mentesíti őket azon kötelezettség alól, hogy az alapítvány helyzetének világos, átlátható és teljes értékeléséhez szükséges munkát elvégezzék.   Ez az előterjesztés lesz az alapja az állami vagyon és az alapítványban lévő korábbi magánvagyon szétválasztásának, a jogosultnak való visszaszolgáltatásának. Ez az előterjesztés kell elsődlegesen ahhoz, hogy az állam és az államháztartáson kívüli alapító egymással el tudjon számolni, a közöttük a szükséges megállapodás létrejöjjön. Igaz ez arra az esetre is, ha az államháztartáson kívüli alapító az alapítvány továbbműködtetését kívánja, ha az alapítvány feladatainak továbbvitelét az állam vállalja, és akkor is, ha az alapítvány jogviszonyainak teljes felszámolása, megszüntetése történik. Ezért tehát ezen feladatokat és az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét minden esetben el kell végezni.  A 25/G. §-hoz 100 E § az állam, az alapítványban érdekelt államháztartáson kívüli alapító és a hitelezők közötti viszony egyik fontos alapja. Ezen elszámolás fő rendezési elve, hogy az állam a közfeladat ellátásához rendelve juttatta a vagyont, ezért főszabályként ezen közfeladathoz tapadó hitelezői igényekért felel.  Ezen logika mellett pedig a nem az állam által juttatott vagyon a közfeladaton túli feladatok ellátásának alapjaként értelmezhető, vagyis a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, és más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az államháztartáson kívüli alapító a neki visszajuttatott vagyon erejéig áll helyt. Ezen felelősségi szabály megfelel a korlátozott alapítói tagi felelősséggel működő jogi személyek megszűnésekor érvényesülő általános polgári jogi szabálynak. Ugyanakkor azért, hogy egyetlen jogos igénnyel fellépő hitelező se maradjon kielégítetlen, az állam helytáll, ha az államháztartáson kívüli alapítótól a hitelező kielégítést nem kapott. A hitelezői igények kielégítésére tartalékot kell képezni.  A megállapodás előkészítését az elszámolási biztos végzi, azonban minden fél közös érdeke, hogy a vagyoni viszonyokkal és a helytállási kérdésekkel összefüggő megállapodás minél előbb, és vitás kérdés fennmaradása nélkül létrejöhessen. A Javaslat kifejezetten kimondja az együttműködési kötelezettséget. Az együttműködési kötelezettségnek kiemelten nagy jelentősége van akkor, ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, mert a változásbejegyzési kérelem benyújtására szűkös időkeret áll rendelkezésre. Annak érdekében, hogy augusztus végéig az alaptörvényből folyó jogi helyzet gyakorlati megvalósítása is megtörténhessen, a Javaslat a megállapodás megkötésére is szoros határidőt állapít meg. A gyakorlati észszerűség mentén a Javaslat nem vitás, nem vitatott vagyoni viszonyokra és elszámolásra írja elő, hogy az arra vonatkozó megállapodást 2026. augusztus 30-ig meg kell kötni. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a 25/C. § (5) bekezdés alapján a továbbműködő alapítvány vagyonának rendelkezésre bocsátása csak nem vitatott vagyonelemekre terjedhet ki, vitás vagyonelem nem ajánlható fel a továbbműködő alapítvány vagyonaként. A 25/H. §-25/J. §-hoz Egyes feladatok állam általi átvétele más jogi személytől nem példa nélküli. Van rá szabályozás az államháztartási törvényben is, és a közalapítványok tekintetében is ismert megoldás az alapítványi feladatok átvétele annak érdekében, hogy a feladatellátás a lehető legeredményesebb legyen.  A rendelkezések a jogviszonyok, vagyoni viszonyok garanciális rendelkezéseit állapítják meg. A feladatátvétellel együtt az ahhoz tapadó jogok, kötelezettségek is átszállnak az átvevő költségvetési szervre.  A 25K. §-hoz A nem felsőoktatási alapítvány feladatainak, céljainak további biztosítására lehetőséget biztosít a Javaslat, ugyanakkor lesznek olyan feladatok, így akár a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott valamennyi feladat ilyen lehet, amelyek ellátása 2026. augusztus 31. után külön nem lesz nevesítve, vagyis ezen feladathoz kapcsolódóan létrejött jogviszonyokban nem lesz a nem felsőoktatási 101 alapítványnak jogutódja. Ha nincs olyan jogutód, aki az alapítvány feladatát, vagy egyes feladatait tovább viszi és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyokban eljár, akkor ezeket a jogviszonyokat, vagyoni viszonyokat rendezni kell.  Ahhoz, hogy a jogviszonyok rendezhetőek legyenek, az kell, hogy alapítvány ezen (más által át nem vett, tovább nem vitt) jogaival és kötelezettségeivel valaki élhessen. Ezért a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni, szerződéses, peres és egyéb jogviszonyaiból folyó jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én az államra szállnak. A 25/L. §-hoz Normál elszámolásnál, a végelszámolásnál a vagyoni viszonyok lezárását számviteli szempontból rendezett szakaszokra lehet osztani. Így van tevékenységet lezáró, végelszámolást nyitó számviteli elszámolási rend. Ezek alkalmazása jelen esetben nem indokolt, mert az alapítvány alapvető jogviszonyainak lezárására nyitvaálló időszak olyan rövid, hogy ezen számviteli feladatok elvégzése önmagában felőrölhetné ezt az időszakot. Ezért – az alapítvány kuratóriumának részletes tájékoztatásán alapuló átadás-átvétel alapján – a Javaslat az alapítvány üzleti évét nem bontja meg.  A 25/M. §-hoz A hitelezőkkel kapcsolatos feladatok nem különböznek a végelszámolásnál alkalmazott megoldástól, alapvetően mintázzák azt.  25/N. §-25/O. §-hoz Az elszámolási biztosnak szűk időkerete van arra, hogy a lezárható jogviszonyok lezárása iránt intézkedjen (helyiségbérlés, előfizetések, munkavállalók sorsának rendezése stb.) A jogviszony lezárására vonatkozó alapvető rendelkezéseket rögzíti a Javaslat.  Vélhetően az alapítvány az állami vagyon és az államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon kivonása után érdemi, értékesíthető vagy értékesítendő vagyonnal nem fog rendelkezni, azonban ennek elvi lehetősége adott. Ennek kezelésére a Javaslat kimondja azt a végelszámoláskor megszokott szabályt, hogy a „felesleges” vagy a hitelező kielégítésére szolgáló vagyon a piaci forgalomban értékesíthető.  A 25/P. §-25/Q. §-hoz Az elszámolási folyamatnak az elszámolási biztost érintő legfontosabb része, hogy a működési jogviszonyok megszüntetésére nyitva álló időszak végével az elszámolási biztosnak részletes előterjesztést kell készítenie, amelyben rendelkezésre bocsátja a záró számviteli iratokat, bemutatja a még függő ügyeket, és részletes beszámolót tesz.  A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésének egyik fontos kiindulópontja, hogy az alapítvány megszüntetése harmadik személyek jogérvényesítési lehetőségeit ne szüntesse meg, tehát a hitelezők ne járjanak rosszabbul, mint ha működne az alapítvány. Ezért a Javaslat az elszámolási eljárás befejezéséig nem azt várja el, hogy minden jogviszony vagy jogi helyzet le legyen zárva (például minden per legyen megszüntetve), hanem azt, hogy a napi működéssel összefüggő kötelezettségek ne álljanak fenn. A hosszabb ideig elnyúló, adott esetben az alapítvány igényét érvényesítő eljárás vagy az alapítvánnyal szembeni igényérvényesítés azonban tovább folyhat. 102 Az elszámolási biztos tevékenységét a Kormány is értékeli, azonban végső soron az Állami Számvevőszék az, aki jóváhagyja az elszámolási biztos előterjesztését.  A 25/R. §-hoz Az elszámolásra nyitva álló időszak szűk volta azt indokolja, hogy ahol arra lehetőség van, az elszámolást hatósági vagy bírósági szabályozott eljárási keretek ne korlátozzák. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy bárki, aki az elszámolás során érdeksérelmet szenved, vagy álláspontja szerint érdeksérelmet szenved, bíróság előtt eljárást tudjon indítani.  Ezért a végelszámolási kifogás intézményének szabályait az elszámolási biztos intézkedésével szemben biztosítani kell. Továbbá tételesen ki kell mondani, hogy per útján rendezhetőek az elszámolás vitás vagyoni kérdései.  A 25/S. §-hoz Az elszámolási eljárás befejezése, mint az a Javaslat rendelkezéséből következik, nem jelenti, hogy ne lehetnének folyamatban igényérvényesítési vagy egyéb eljárások. Mivel azonban az elszámolási eljárás befejezésével az elszámolási biztos feladata megszűnik, a továbbiakban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.  120. § Átmeneti rendelkezések. 121. §, 3. melléklet A Javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény mellékleti rendszerének kiegészítését tartalmazza egy új, 2. melléklet beiktatásával. A jogbiztonság és normavilágosság elveivel összhangban a hivatkozott melléklet taxatívan rögzíti azon alapítványokat, amelyek a Javaslat által módosított törvény alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal összefüggő törvényi szabályozás értelmében közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványoknak minősülnek és ennél fogva a Javaslat által módosított törvény alapján az alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig megszüntet. 122. § A Javaslat hatályon kívül helyezi a módosítás nyomán szükségtelenné váló rendelkezéseket. 128-130. § Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiterjesztette a tényleges tulajdonosi azonosítás és nyilvántartás követelményeit a befektetési alapok, különösen az alternatív befektetési alapok körére. A 2015/849/EU irányelv (AMLD4) és annak a 2018/843/EU irányelv (AMLD5) általi módosítása kötelezővé tette a tagállamok számára, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartást az összes jogi személyre és kapcsolódó jogviszonyra kiterjesszék, 103 valamint biztosítsák annak teljességét, pontosságát és naprakészségét. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) hatályos 1. § (1) bekezdés 30. pontja a zártkörű befektetési alapot adatszolgáltatóként nevesíti, azonban nem tartalmaz az alap sajátosságaira figyelemmel lévő speciális adatszolgáltatási szabályokat. A Javaslat a fentiek szerint megteremti az ehhez szükséges rendelkezéseket a tényleges tulajdonos fogalmának újradefiniálása, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási keretek - ideértve a harmadik személyek hozzáférését is - megteremtése, továbbá a tényleges tulajdonosi nyilvántartás naprakészségének biztosítása útján.   131. § Átmeneti rendelkezés az Afad. módosításával összefüggésben. 134. §, 160. § A Javaslat alapján a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény hatályát veszti, illetve a Javaslat ezzel összefüggésben - a Tudás-Tér Alapítvány alapítói jogainak az állam részére történő átadása, illetve az Alapítvány megszüntetése érdekében - meghatározza a kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket is. 135. § A Javaslat akként módosítja európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. §-át azzal, hogy abban egyértelműsítse, a Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad. 136-137. § A Javaslat új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, illetve a nyilatkozat teljeskörűségének ellenőrzését illetően.  A Javaslat taxatív módon meghatározza, hogy az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultsága a vagyonnyilatkozat-tételre lényegében valamennyi jogszabályi rendelkezés előírása folytán - ideértve az Országgyűlésről szóló törvény, illetve az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján - vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyre kiterjed, illetve ezekhez kapcsolódóan a Javaslat az Integritás Hatóságot érdemi jogosítványokkal is felruházza annak érdekében, hogy a vizsgálat teljes körű lehessen.  Az Integritás Hatóság ezen eljárását önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja, 104 továbbá, a Hatóság az eljárása befejezésekor kiadott jelentésében további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet az arra jogosult szervnél, személynél, hatóságnál vagy bíróságnál. Ha a Hatóság a vizsgálata alapján csak kisebb mértékű, – kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló – hiányosságot tár fel, úgy hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, illetve százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az érintett személlyel szemben. Az arányosság elvét is figyelembe véve, ha a vizsgált személy vagyonnyilatkozata a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat (így különösen a nyilatkozat helyesbítése) sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét az Integritás Hatóság lezárja. 138. § A Javaslat a közbeszerzésekről szóló törvény módosításával párhuzamosan az Eufetv. keretei között is rögzíti, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyintézési határidőn belül eljárási kötelességének nem tesz eleget, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat. 139. § A Javaslat pontosítja az Integritás Hatóság vizsgálati eszköztárát, így ezek között kiemelten az Integritás Hatóság adathozzáféréshez való jogát. A Javaslat keretei között kimondásra kerül, hogy az Integritás Hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat – illetve azon törvény által védett titkokat –, amelyek az eljárása lefolytatásához szükségesek. Az Integritás Hatóság az adat megismerésére egyrészt megkeresés útján jogosult, amelyre további jogszabályi rendelkezésre tekintet nélkül közvetlenül jogosult, másrészt az adat megismerésére közhiteles nyilvántartáshoz vagy adatbázishoz való hozzáférés útján jogosult amennyiben azt jogszabályi rendelkezés kifejezetten lehetővé teszi és amennyiben –az Integritás Hatóság az adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő elektronikus adatkapcsolattal rendelkezik. A Javaslat továbbá meghatározza azt is, hogy az Integritás Hatóság adatkérésének  vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított – legfeljebb 30 napos – határidőn belül köteles eleget tenni. Az Integritás Hatóság a nem teljesített megkereséssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül, azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz. 140-141. § 105 A Javaslat új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, illetve a nyilatkozat teljeskörűségének ellenőrzését illetően.  A Javaslat taxatív módon meghatározza, hogy az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultsága a vagyonnyilatkozat-tételre lényegében valamennyi jogszabályi rendelkezés előírása folytán - ideértve az Országgyűlésről szóló törvény, illetve az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján - vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyre kiterjed, illetve ezekhez kapcsolódóan a Javaslat az Integritás Hatóságot érdemi jogosítványokkal is felruházza annak érdekében, hogy a vizsgálat teljes körű lehessen.  Az Integritás Hatóság ezen eljárását önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja, továbbá, a Hatóság az eljárása befejezésekor kiadott jelentésében további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet az arra jogosult szervnél, személynél, hatóságnál vagy bíróságnál. Ha a Hatóság a vizsgálata alapján csak kisebb mértékű, – kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló – hiányosságot tár fel, úgy hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, illetve százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az érintett személlyel szemben. Az arányosság elvét is figyelembe véve, ha a vizsgált személy vagyonnyilatkozata a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat (így különösen a nyilatkozat helyesbítése) sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét az Integritás Hatóság lezárja. 142. § A Javaslat az Eufetv. keretei között pontosan meghatározza, hogy az Integritás Hatóság mely döntéseket hozza meg testületi szinten.  143. § A Javaslat pontosítja az Integritás Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetése iránt indított per kapcsán alkalmazandó szabályokat. Azt is rögzíti a Javaslat, hogy - összhangban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezésekkel - a bíróság ítéletével szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. 144. § A Javaslat pontosítja az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy az Integritás Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles azt a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan. Ezen túlmenően, nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, 106 ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel. A Javaslat meghatározza végül az ehhez szükséges rendelkezéseket is. 145. § A Javaslat által előirányzott módosítás célja az Integritás Hatóság Igazgatósága tagjai Alkalmassági Bizottság által végzett vagyonnyilatkozati ellenőrzési eljárása hatékonyságának növelése. A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az Alkalmassági Bizottság a Hatóság elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során jogosult megismerni mindazon adatokat, amelyek a Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása keretében is megismerhetők, azonban kizárólag az eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és a jogszabályi keretek között. A szabályozás célja, hogy biztosítsa az ellenőrzési tevékenységek megalapozottságát és teljességét, miközben fenntartja az adatkezelésre vonatkozó garanciális követelményeket, különösen a szükségesség és arányosság elvét. A módosítás ezáltal hozzájárul az Integritás Hatóság Igazgatóságának átlátható és ellenőrizhető működéséhez, erősítve a közbizalmat és az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos intézményi kontrollrendszer hatékonyságát. 146-148. §, 151. § A Javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésére vonatkozóan. Az állami szerveket képviselő tagok kijelölése a Javaslat alapján legfeljebb öt évre szól, de a kijelölés bármikor visszavonható. Állandó meghívottként részt vehet a munkában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy is. Az állami tagok és a meghívottak a Javaslat szerint továbbra sem kapnak külön díjazást, ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat tiszteletdíj illeti meg. A nem kormányzati tagok megbízatása továbbá megszűnhet akkor, ha már nem felelnek meg a kiválasztási feltételeknek, illetve az megszűnik a törvény erejénél fogva a kinevezéstől számított öt év után. A Javaslat alapján továbbá az ötéves időkorlát a korábban kinevezett nem kormányzati tagokra is vonatkozik. Emellett a Munkacsoport saját ügyrendjét és éves munkatervét az elnök javaslata alapján maga fogadja el. 107 149. § A Javaslat az Alkalmassági Bizottság kapcsán pontosítja azt is, hogy az Alkalmassági Bizottság az Eufetv. 54. § (1)-(2) bekezdése szerinti kritériumok alapján dönt az Integritás Hatóság Igazgatóságának tagjelöltjeiről.  A Javaslat továbbá akként módosítja az Eufetv. rendelkezéseit, hogy a tagok megbízást adhatnak távollétük esetére másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval, ebben az esetben ugyanakkor a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg. 150. § A Javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésére vonatkozóan. Az állami szerveket képviselő tagok kijelölése a Javaslat alapján legfeljebb öt évre szól, de a kijelölés bármikor visszavonható. Állandó meghívottként részt vehet a munkában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy is. Az állami tagok és a meghívottak a Javaslat szerint továbbra sem kapnak külön díjazást, ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat tiszteletdíj illeti meg. A nem kormányzati tagok megbízatása továbbá megszűnhet akkor, ha már nem felelnek meg a kiválasztási feltételeknek, illetve az megszűnik a törvény erejénél fogva a kinevezéstől számított öt év után. A Javaslat alapján továbbá az ötéves időkorlát a korábban kinevezett nem kormányzati tagokra is vonatkozik. Emellett a Munkacsoport saját ügyrendjét és éves munkatervét az elnök javaslata alapján maga fogadja el. 152. § Átmeneti rendelkezés. 153. § Sarkalatossági rendelkezés ismételt megállapítása szükséges az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának felülvizsgálatára figyelemmel. 154. § A Javaslat újraszabályozza a Korrupcióellenes Munkacsoport éves jelentéseivel összefüggő egyes határidőt, továbbá előírja, hogy az Alkalmassági Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia az Integritás Hatóság Igazgatósága működését. 155. § 108 Figyelemmel arra, hogy a Javaslat teljességgel felülvizsgálja az Eufetv.-ben rögzített, az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozat-ellenőrzési jogosultságait, az ezzel összefüggő szükségtelenné váló rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt.  A fentieken túl a sarkalatossági rendelkezés újbóli megállapítása is szükséges, így a korábban alkalmazott sarkalatossági rendelkezés elhagyása indokolt.  157. § Mivel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény az a szükséges feltételek teljesülése hiányában nem léphetett hatályba, szükséges az e törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezni, figyelemmel arra is, hogy a Javaslat minden olyan kérdést rendez, amely általában a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általa létesített és fenntartott jogi személyeket sújtó uniós intézkedés megszüntetéséhez szükséges.  159. § Hatályba léptető rendelkezés. 161. § Sarkalatossági záradék. 109