⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/189. Benyújtás dátuma: 2026-06-11 11:24 Parlex azonosító: PD6WQZHH0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dúró Dóra (Mi Hazánk) Törvényjavaslat címe: A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személyekre vonatkozó egyes büntetőjogi szabályok meghatározása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személyekre vonatkozó egyes büntetőjogi szabályok meghatározása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személyekre vonatkozó egyes büntetőjogi szabályok meghatározása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról [1] A törvény bevezeti a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személy fogalmát a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben. [2] A törvény célja a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személyek speciális helyzetére és a terhükre elkövetett bűncselekmények felderítéséhez fűződő kiemelt bűnüldözési érdekre figyelemmel szükséges büntetőjogi szabályok meghatározása. 1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XVIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „Egyéb rendelkezés 195/A. § Emberrablás (Btk. 190. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §) elkövetése miatt korlátlanul enyhíthető annak a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személynek a cselekménye, akinek sérelmére az elkövetési idő alatt a jelen törvény XVIII. vagy XIX. Fejezetében foglalt bűncselekmények valamelyikét valósítják meg, feltéve, hogy a bűncselekményt a vádemelésig a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.” 2. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „Egyéb rendelkezés 207/B. § Kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §) elkövetése miatt korlátlanul enyhíthető annak a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személy cselekménye, akinek sérelmére az elkövetési idő alatt a jelen törvény XVIII. vagy XIX. Fejezetében foglalt bűncselekmények valamelyikét valósítják meg, feltéve, hogy a bűncselekményt a vádemelésig a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.” 3. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdése a következő 39. 1 ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „39. gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személy: a javítóintézetben, valamint fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő személy, akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét betöltötte.” 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 2   Általános indokolás Magyarország Alaptörvénye az állam oldaláról kiemelt állami kötelezettségként, a gyermekek oldaláról pedig alapvető jogként definiálja a gyermekvédelem alapelveit.   A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 6. § (1) bekezdése szerint a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A (2) bekezdés szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. Ezen túlmenően az (5) bekezdés alapján a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.   A 9. § (1) bekezdésében meghatározott, a nevelésbe vett gyermekek különös jogai közül ki kell emelni, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban és érdekei érvényesítésére megfelelő törvényes képviseletben részesüljön, támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, személyes kapcsolatait ápolhassa, és utógondozásban részesüljön.   Ugyanakkor a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalok a külön jogszabályokban meghatározott feltételek mellett nagykorúságuk elérését követően is az ellátórendszerben nevelkednek tovább, azonban a kiszolgáltatottságuk az életkorukra tekintet nélkül hasonlóan jelentős. Erre figyelemmel a külön sértetti kategória bevezetése és alkalmazása az ő esetükben is indokolt. Részletes indokolás 1-2. § Speciális és a családban nevelkedő, a család védelmi funkcióit élvező gyermekekéhez képest 3 lényegesen hátrányosabb helyzetüket kihasználó bűnözői csoportok, sok esetben bűnszervezetek évtizedek óta kialakult módszerekkel és szervezettséggel követnek el ilyen fiatalok sérelmére bűncselekményeket, illetve az ellátórendszerben részt vevő fiatalkorúak bevonásával, beszervezésével tovább nehezítik a bűncselekmények felderítését.   Az ilyen bűncselekmények látenciája igen nagy. A jellegzetes elkövetési mód, amikor a különböző, emberi szabadság és a nemi élet szabadságága elleni, valamint a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjeit ráveszik arra, hogy maguk is hasonló bűncselekményeket kövessenek el társaik, adott esetben a még fiatalabbak sérelmére. Abban az esetben, ha ez kényszer vagy fenyegetés hatására történik, akkor az elkövető a jelenlegi szabályok alapján is büntetlenséget élvezhet.   Vannak azonban olyan esetek, amikor a rábírás nem éri el az akaratot hajlító vagy megtörő fenyegetés szintjét, azaz a cselekmény tényállásszerű. Ugyanakkor figyelemmel az ilyen bűncselekmények nagy látenciájára és a gyermekvédelmi ellátásban való mindennapos elterjedtségére, bűnüldözési érdekből kiemelkedően fontos, hogy az ilyen, még éppen nem fenyegetés hatására bűncselekményt elkövető, személyek együttműködése esetén biztosított legyen az elkövető cselekményének korlátlan enyhítése, feltéve, hogy a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.   A jelenlegi szabályozás megoldott abban az esetben, ha ez kényszer vagy fenyegetés határára történik, illetve az együttműködő elkövetők számára büntetlenséget biztosít, ha az elkövetés bűnszervezetben történik. Ugyanakkor igen gyakori, hogy vagy nem jön létre bűnszervezet, vagy annak bizonyítása lehetetlen. Olyan helyzet is gyakorta előáll, hogy a kényszer vagy fenyegetés nem éri el a büntetőjogilag releváns szintet a kényszer, fenyegetés, mint büntethetőséget kizáró ok megállapításához.   Az elkövetői körök sok esetben azzal „fogják” a sértetteket, hogy ha a hatóságokhoz fordulnak, akkor azzal magukat is bűncselekménnyel vádolják, hiszen a sértettek az általuk elkövetett bűncselekményeket nem kényszer vagy fenyegetés hatására követték el. Így ezen fiatalok, akik maguk is sértettjei ezeknek a bűncselekményeknek, nem mernek a hatóságokhoz fordulni, így az ő sérelmükre bűncselekményt elkövetők kilétére sem derülhet fény.   Abban az esetben tehát, ha valamely gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett sérelmére egyszerre követnek el bizonyos emberi szabadság elleni vagy szexuális szabadság elleni bűncselekményt, és bírják rá, hogy ő maga is kövessen el ilyen cselekményt, társadalmilag hasznos és jelentős bűnüldözési előnyt jelent, ha az ilyen elkövetők számára korlátlan enyhítést biztosít a törvény, feltéve, hogy a hatóságokkal együttműködve segít ezen cselekmények (a sérelmére és a 4 saját maga által elkövetett bűncselekmények) felderítésében. Így mind az áldozatok, mind pedig az elkövetők azonosítása, felkutatása eredményesebbé válhat.   A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. Az (5) bekezdés szerint ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. 3. § A javaslat bevezeti a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személy fogalmát. A fogalom a gyermekvédelmi törvény definícióiból kiindulva a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személy fogalmát úgy határozza meg, hogy az alatt a javítóintézetben, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő személyt kell érteni, akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét betöltötte.   A módosító javaslat motivációja annak a problémának a felismerése, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalkorúak (közkeletű elnevezéssel állami gondozott fiatalok) különösen is ki vannak téve a jellemzően az emberi szabadság, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknek.   A definícióban meghatározott személyi kör a felsorolt bűncselekmények tekintetében nem tesz különbséget a bűncselekmények aktív és passzív alanyai között, figyelemmel arra, hogy ezen konkrétan meghatározott bűncselekmények esetében a definíció szerinti csoport esetén igen gyakori, hogy ugyanazon személy egyidejűleg elkövetője és sértettje a emberi szabadságot és szexuális szabadságot sértő bűncselekményeknek. Ennek oka, hogy az elkövetői kör szándékosan, gyakorlatilag elkövetési módszerként úgy szervezi be a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatalokat, hogy egyszerre követnek el azok sérelmére ilyen jellegű bűncselekményeket, illetve veszik rá, hogy maguk is ilyen bűncselekmények elkövetői legyenek.   Figyelemmel arra, hogy a törvény Különös Részében meghatározott több bűncselekmény vonatkozásában is relevanciája van, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő személy definícióját célszerű a Büntető Törvénykönyv Értelmező cím alatt, a 459. § (1) bekezdés 39. pontjaként kell elhelyezni. 4. § Hatályba léptető rendelkezés. 5 6