⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/188. Benyújtás dátuma: 2026-06-11 11:24 Parlex azonosító: DN8H7DBS0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dúró Dóra (Mi Hazánk) Törvényjavaslat címe: A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos egyes hatásköri szabályok módosításáról Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos egyes hatásköri szabályok módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos egyes hatásköri szabályok módosításáról [1] A javaslat a hatásköri szabályok hatékony kialakítása érdekében bevezeti a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett fogalmát. A fogalom a gyermekvédelmi törvény definícióit használva a javítóintézetben, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő sértettek azonosítására szolgál. [2] A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértettek terhére elkövetett bűncselekményekre jelenleg a területileg illetékes rendőrkapitányságok rendelkeznek hatáskörrel, amelyen a javaslat akként változtat, hogy egyes ilyen ügyek a Rendőrség Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe kerülnek. [3] Jelen törvényjavaslatot kiegészíti a belügyminiszter számára előterjesztett módosító javaslat, mely a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet módosítását célozza. Ugyanakkor nem elegendő ezeknek a hatásköri szabályok belügyminiszteri hatáskörben való módosítása, hanem az egységes elvek biztosítása érdekében szükséges a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása is, melynek felhatalmazása alapján történhet meg a hatásköri szabályok módosítása. 1. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomozására országos illetékességgel a rendőrség külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége rendelkezik hatáskörrel.” 2. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „50. § (1) A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. (2) Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett a javítóintézetben, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő sértett, akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét betöltötte.” 3. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 82. § b) és c) pontja helyébe a következő 1 rendelkezések lépnek: (Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül) „b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet, c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje, valamint” (2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 82. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül) „d) a javítóintézetben, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő sértett, akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét betöltötte.” 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 2   Általános indokolás Magyarország Alaptörvénye az állam oldaláról kiemelt állami kötelezettségként, a gyermekek oldaláról pedig alapvető jogként definiálja a gyermekvédelem alapelveit. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 6. § (1) bekezdése szerint a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A (2) bekezdés szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. Ezen túlmenően az (5) bekezdés alapján a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. Különösen is fel kell hívni a figyelmet a Gyvt. 6. § (5a) bekezdésében rögzített gyermeki jogra, miszerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el. Ugyanakkor a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalok a külön jogszabályokban meghatározott feltételek mellett nagykorúságuk elérését követően is az ellátórendszerben nevelkednek tovább, azonban a kiszolgáltatottságuk az életkorukra tekintet nélkül hasonlóan jelentős. Erre figyelemmel a külön sértetti kategória bevezetése és alkalmazása az ő esetükben is indokolt. Részletes indokolás 1-2. § A javaslat a hatásköri szabályok hatékony kialakítása érdekében bevezeti a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő sértett fogalmát. A fogalom a gyermekvédelmi törvény definícióit használva a javítóintézetben, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő sértettek azonosítására szolgál. A módosító javaslat motivációja annak a problémának a felismerése, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalkorúak (közkeletű elnevezéssel állami gondozott fiatalok) különösen is ki vannak téve a jellemzően az emberi szabadságot és a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknek. 3 Speciális és a családban nevelkedő, a család védelmi funkcióit élvező gyermekekéhez képest lényegesen hátrányosabb helyzetüket kihasználó bűnözői csoportok, sok esetben bűnszervezetek évtizedek óta kialakult módszerekkel és szervezettséggel követnek el ilyen fiatalok sérelmére bűncselekményeket, illetve az ellátórendszerben részt vevő fiatalkorúak bevonásával, beszervezésével tovább nehezítik a bűncselekmények felderítését. Az ilyen – egyébként jól körülhatárolható bűncselekményekre specializálódott csoportok – által elkövetett bűncselekményekre jelenleg az általános hatásköri szabályok vonatkoznak, vagyis a területileg illetékes rendőrkapitányságok járnak el, miközben a bűnszervezetek ezeket az illetékességi szabályokat figyelmen kívül hagyva tevékenykednek. A beszervezési, behálózási módszereik jellegzetesek, ahogyan a szervezetek felépítése is. A általános hatáskörű helyi rendőrkapitányságok leterheltek, a közrend elleni és vagyon elleni bűncselekmények felderítése minden kapacitást leköt. A vizsgálók és nyomozók nem rendelkeznek azokkal a speciális ismeretekkel, és illetékességi területeken átívelő szakmai kapcsolatokkal, ami az eredményes fellépést szolgálja. Jelen törvényjavaslatot kiegészíti a belügyminiszter számára előterjesztett módosító javaslat, mely a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet módosítását célozza. Ugyanakkor nem elegendő ezeknek a hatásköri szabályok belügyminiszteri hatáskörben való módosítása, hanem az egységes elvek biztosítása érdekében szükséges a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása is, melynek felhatalmazása alapján történhet meg a hatásköri szabályok módosítása. A benyújtó szerint ugyanis jelenleg a Rendőrség Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendelkezik azokkal a szakmai kompetenciákkal, ilyen típusú elkövetői hálózatok eredményes felderítéséhez szükséges osztályokkal és mindenekelőtt országos hatáskörrel, ami az ilyen szervezetek elleni fellépést hatékonnyá teszi. Az elnevezéstől és szervezeti struktúrától függetlenül azonban szükséges olyan rendőrségi szervezeti egység kialakítása, amelyik megfelelően kiképzett személyi állománnyal, infrastruktúrával, kapacitással, tapasztalat- koncentrációval rendelkezik és amelyik kizárólagosan, országos illetékességgel vizsgálja az ezen sértetti kör sérelmére elkövetett bűncselekményeket. A módosító javaslat lehetővé teszi a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezésének való megfelelést, hogy a gyermekek védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el. 3. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 82. §-a jelenleg is tartalmaz egy taxatív felsorolást arról, hogy külön döntés nélkül a sértettek mely csoportját kell különleges bánásmódot igénylő személynek tekinteni a törvény alkalmazása szempontjából: a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, 4 b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet, valamint c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje. Ugyanakkor fontos, hogy a javítóintézetben, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézményben, gyermekotthonban és nevelőszülői hálózatban nevelkedő sértett akkor is külön intézkedés nélkül részesülhessen azokban az eljárásjogi védelmekben, ha az a) pontban foglalt feltételnek nem felel meg, mivel a bűncselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét már betöltötte. Ezért a taxáció egy további d) ponttal egészül ki. 4. § Hatályba léptető rendelkezés. 5