⚖ parlament.bsdnet.hu

~ Országgyűlés Hivatala Irományszám: [) CO Érkezett: 2026 JÚN 1 2, Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: dr. Hantosi István, Melléthei-Barna Márton, Kulcsár Krisztián Törvényjavaslat címe: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról" címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. Ajavaslat elfogadásához az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Budapest, 2026.06.12. dr Hantosi István Melléthei-Barna Márton L . Kulcsár Krisztián ( 2026. évi ... törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról [ 1] A demokratikus jogállam működésének elengedhetetlen feltétele a szabad, sokszínű és független tájékoztatás, valamint a közérdekű információkhoz való egyenlő és akadálytalan hozzáférés. [2] A közmédia elsődleges feladata a köz szolgálata, a társadalom sokféleségének bemutatása, a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítása, a nemzeti kultúra és nyelv ápolása, a nemzet összetartozásának erősítése. [3] A nemzeti médiaszabályozó hatóságnak kitüntetett szerepe van a véleménypluralizmus, a demokratikus közvélemény és a jogállamiság érvényesülésének elősegítésében. [4] Az Országgyűlés elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságot, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvben és annak módosításaiban meghatározott alapelveket, továbbá elfogadja az európai médiaszabadságról szóló, Európai Unió és a Tanács (EU) 2024/1083 EU rendeletnek a független és pártatlan közszolgálti médiára és nemzeti médiaszabályozó hatóságok átlátható működésére vonatkozó rendelkezéseit, és helyreállítja a Médiatanács és a közszolgálati médiaszolgáltatás függetlenségét a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás, valamint a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében. 1. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 1. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,15. § Különleges jogrendben, valamint a honvédelemről szóló törvény szerinti váratlan támadás (a továbbiakban: váratlan támadás) esetén az Országgyűlés és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni." 2.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény HARMADIK RÉSZ 1. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép: , I. Fejezet A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ÉS MÉDIATARTALOM-SZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ ELVEI ÉS CÉLJAI" 1 3.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapvető elvei" 4.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,82. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás a nemzet egésze számára nyújt a polgárok demokratikus jogainak gyakorlása érdekében pártatlanul és kiegyensúlyozottan minőségi információkat. (2) A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás a) a nemzeti önazonosság és európai identitás megőrzése érdekében a kulturális értékek és a sokszínűség megjelenítésével segíti és erősíti a társadalmi összetartozást, b) a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől függetlenül működik, vezetőit átlátható és megkülönböztetésmentes, objektív eljárással választják ki, autonóm szakmai működésének az alapja a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartása, e) finanszírozását az állam biztosítja, d) rendszere garantálja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását, e) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre." 5.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény HARMADIK RÉSZ II. és III. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek: „ II. Fejezet A FÜGGETLEN KÖZMÉDIA TESTÜLET 84.§ (1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés a Közszolgálati Közalapítvány egyidejű megszüntetésével létrehozza a Független Közmédia Testületet (a továbbiakban: Testület). (2) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt működő önálló jogi személy, amely a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. Költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben állapítja meg, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (3) A Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.) és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Nonprofit Zrt.) felett. 2 (4) A Testület induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg. (5) A Testület alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. (6) A Testület maga alkotja meg a szervezeti és működési szabályzatát és ügyrendjét. (7) A Testület tevékenységét a Független Közmédia Testület Irodája (a továbbiakban: Iroda) segíti. (8) A Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonását az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg. A Testület összetétele 85.§ (1) Az Országgyűlés a Testületbe egyenkénti szavazással 4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot választ. (2) Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportokjelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban. (3) A választást megelőző 30 nappal a Közszolgálati Tanács (Testület) nyilvános felhívást tesz közzé az érintett szervezetek számára a jelölés ügyében, amelyeknek 10 napon belül meg kell nevezni a jelölteket. (4) A szakmai jelölteket a határidő lejártát követő 10 napon belül a Közszolgálati Tanácsnak az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg, és az ülésen résztvevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottságának. (5) A Közszolgálati Tanács a jelöltállításra vonatkozó felhívásával egyidejűleg felhívást intéz a gyermekvédelmi és jogvédő szervezetekhez is, hogy vegyenek részt egy-egy delegálttal a jelölő bizottságban, valamint megkeresi a közmédiában működő szakszervezeteket, hogy közösen delegáljanak két személyt a jelölő bizottságba. A gyermekvédelmi szervezeteknek és a jogvédőknek maguknak kell megállapodniuk a delegáltakról. Megállapodás hiányában kimaradnak a jelölőbizottságból. (6) Az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottsága nyilvános ülésén hallgatja meg az országgyűlési képviselőcsoportok által javasolt tagjelölteket és a médiaszakma Közszolgálati Tanács által támogatott jelöltjeit, majd a meghallgatás után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Testület tagjainak és közülük az elnöknek a személyére. (7) Ha valamelyik képviselőcsoport ajelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal. (8) Ha egy oldalon a jelölhető testületi tagok számánál több képviselőcsoport van, a tagok személye évente paritásos rendszerben változik. A paritásos rendszer érvényesülésének a biztosítása érdekében az Országgyűlés a Testület tagjainak megválasztásával egyidejűleg póttag választásáról dönt. 3 (9) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát. (10) A Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. 86.§ (1) A Testület akkor tekinthető megalakultnak, amikor a tagjait és az elnökét megválasztják, akik az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. (2) Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben a Testület megalakul, amennyiben az országgyűlési képviselőcsoportok és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztják. (3) A Testület megalakulásának nem akadálya, ha az elnök nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot. Az elnök megválasztásáig a Testület soros elnöki rendszerben működik. A soros elnöki tisztséget a tagok háromhavi váltásban ábécésorrendben látják el. (4) Amennyiben valamely politikai oldal nem állít jelöltet, helyettük a Testületbe a 85. § szerinti eljárásban a médiaszakma jelölhet újabb tagokat. (5) A 85. és 86. § alkalmazásában médiaszakmai szervezetnek minősülnek a Magyarországon bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vett a) országos civil szervezetek, amelyeknek tagjai ténylegesen médiatartalom-előállítással foglalkoznak, b) a médiaoktatás és -tudomány területén működő országos szakmai szervezetek, e) a médiaipari országos szervezetek. 87.§ (1) Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerint történik. (2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Testület tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2), (7) és (8) bekezdését kell alkalmazni úgy, hogy annak a - kormány-, illetve ellenzéki - oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik ajelölés. A médiaszakmai jelöltek állítására ugyanazokat a szakmai szervezeteket kell felkérnie a Közszolgálati Tanácsnak, amelyek a megszűnt mandátumú jelöltre javaslatot tettek. (3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Testület tagjait megválasztották, akkor - feltéve, hogy a Testület megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében 4 változás következett be - az új tag személyére a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága teszjavaslatot. (4) A (3) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra - a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére - az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának tekintettel kell lennie. (5) Ha a médiaszakmajelöltjeként megválasztott tagnak szűnik meg a megbízatása az új országgyűlési ciklus alatt, akkor a 85. § (3) és (5) bekezdése szerinti felhívást kell közzétenni a megszűnéstől számított 15 napon belül. (6) Ajelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Testület tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Testület új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz. (7) Amennyiben a Testület tagjainak a létszáma 6 fő alá csökken, a Testület megbízatása megszűnik és új Testületet kell választani. (8) A Testület tagja egy alkalommal újraválasztható. Az újraválasztás tekintetében a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában betöltött tisztséget figyelembe kell venni. 88.§ ( 1) A Testület elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató- helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) és (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (2) A Testület elnöke és tagjai az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóval és közszolgálati hírügynökséggel nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást tőlük. (3) A Testület elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általuk felügyelt közszolgálati médiacégekkel. (4) Ha a Testület elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Testület elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag testületi tagsága megszűnt. A Testület elnöke, illetve tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja. (5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték. (6) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a) a Testület elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy b) a Testület elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztést, a testületi tevékenységnek megfelelő 5 foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg. (7) A Testület elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszűnik. (8) A Testület feloszlik, amennyiben a vezérigazgató választásra irányuló két egymást követő pályázati eljárásban nem tud vezérigazgatót választani. 89. § ( 1) A Testület elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. (2) Ha a Testület teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt. (3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Testület elnökével szemben merült fel, az (5) és (6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Testület soros elnöki tisztséget betöltő tagja jár el. (4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Testület tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Testület elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Testület tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az állami költségvetési szerv vezetőtestülete tevékenységének megfelelő foglalkozástól való vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt. (5) A Testület elnöke a Testület tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli. (6) A Testület elnöke tekintetében a (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Testület elnöke a Testület részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Testület gyakorolja. A Testület e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Testület elnöke nem vesz részt. A Testület feladatai és hatásköre 90.§ ( 1) A Testület: 1. folyamatosan ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapelveinek és céljainak a közszolgálati részvénytársaságok tevékenysége általi megvalósulását, 2. évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendel meg a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére, 3. amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vagy a médiatartalom-szolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti, 4. védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató függetlenségét, 6 5. megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat, 6. megszüntetheti a vezérigazgatók munkaviszonyát, 7. megválasztja a közszolgálati részvénytársaságok felügyelő bizottságainak elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat, 8. megbízza a közszolgálati részvénytársaságok könyvvizsgálóit, illetve megszüntetheti megbízatásukat, 9. elfogadja a Testület éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét, 10. a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait, 11. gazdálkodik az Országgyűlés által a számára biztosított vagyonnal, 12. jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit, 13. a Felügyelő Bizottság jóváhagyását követően elfogadja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását, 14. ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából, 15. megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást, 16. megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató hitelfelvételéhez, illetve az általuk megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást, 17. egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el. (2) Az ( 1) bekezdés 15. és 16. pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót, médiatartalom- szolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét - tárgyuktól függetlenül - egybe kell számítani. 91. § ( 1) Az Országgyűlés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Testületet hatalmazza fel a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogok gyakorlására. (2) Nem jogosult a Testület a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató alapvető tevékenységi körét, b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani, e) a közszolgálati médiaszolgáltatótól és médiatartalom-szolgáltatótól vagyont elvonni, d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, e) közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni, j) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a vezérigazgatók hatáskörébe tartozik. 7 (3) A Testület nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott - a 90. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem. A Testület működése 92.§ ( l) A Testület a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. (2) A Testület akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. (3) A Testület tagjainak - ideértve a Testület elnökét is - a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A Testület a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik. (5) Az ülés napirendjét a Testület elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásbanjavaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés egyszerű többséggel határoz. (6) A tagok többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére a Testület elnöke köteles nyolc napon belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására. (7) Az ülésekre az érintett közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóját tanácskozási joggal meg kell hívni. (8) Az ülésekről szószerinti jegyzőkönyv készül, amely a személyes adatokat és az üzleti titkot tartalmazó szövegrészek kivételével nyilvános. A Testület elnökének és tagjainak a díjazása 93.§ A Testület elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Testület tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá - legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig - költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Testület szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A Testület gazdálkodása 94.§ ( l) A Testület bevételeit képezik: a) a közszolgálati hozzájárulás, b) a rábízott vagyonának hozadéka, e) az általa kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel, d) az egyéb bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás). (2) A Testület kiadásait képezik: 8 a) a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók átalakulási, működési költségeihez való hozzájárulás, b) a Testület és Irodája saját költségei, kiadásai. (3) A Testület üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet. (4) A Testület számláját az Államkincstár vezeti, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. lll Fejezet A KÖZSZOLGÁLAT! CHARTA ÉS A KÖZSZOLGÁLAT! TANÁCS A Közszolgálati Charta 95.§ ( 1) A Közszolgálati Charta (a továbbiakban: Charta) - e törvénnyel összhangban - tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra és médiatartalom-szolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok és feladatok pontosítását. A Charta általános követelményeket fogalmaz meg, és az egyes közszolgálati médiatartalom-szolgáltatásokra külön- külön vonatkozó tartalma is lehet. A Charta alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató számára iránymutatást adjon a törvény keretei között a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan. (2) A Chartát a Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotja meg, amely a Médiatanács véleményének a kikérése után közzéteszi a Chartát a Tanács és a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató hivatalos honlapján. A Charta módosítását a Közszolgálati Tanács, a Testület és a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatói kezdeményezhetik. (3) A Charta szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Tanács felügyeli. 96.§ A Chartában egyebek mellett szabályozni kell: 1. a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás, beleértve a közszolgálati médiaszolgáltatást is, törvényi céljai elérésének eszközeit, módját, 2. a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit, 3. a hírek, időszerű politikai műsorok tényszerűségének, sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket, 4. a szerkesztői szabadság érvényesítésének az eszközeit, 5. a műsorkészítés átláthatóságának követelményeit, a forráskezelés elveit, 6. az álhírek és a dezinformáció elleni fellépés eszközeit, 7. a mesterséges intelligencia használatának a szabályozását, 8. az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait, 9. a magyarországi nemzetiségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit, 10. a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínűség bemutatásának elveit, 11. a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit, 12. a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a műsorszámok támogatására vonatkozó etikai normák elveit, 9 13. a közérdekű közlemények közzétételének elveit, 14. a közszolgálati médiaszolgáltatónál és a médiatartalom-szolgáltatónál alkalmazott munkatársak önállóságának és felelősségének mértékére és biztosítékaira, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket, 15. a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelő tájékoztatás elveit, 16. a munkatársakra vonatkozó - e törvényen túli - alapvető etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban foglalkoztatottakra. A Közszolgálati Tanács 97.§ (1) A Közszolgálati Tanács tizennyolc tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A Közszolgálati Tanács tagjait az l. számú mellékletben meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, az l. számú mellékletben meghatározott módon. A tagok legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Tanács működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával. (3) A Közszolgálati Tanács tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell. (4) A Közszolgálati Tanács titkársági feladatait az Iroda látja el, költségei - beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját - a Testületet terhelik. (5) A Közszolgálati Tanács elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezenfelül - a Tanácshoz kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok - a 118. § (1) bekezdés e) pontja kivételével - irányadók. (6) A Közszolgálati Tanács a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett. (7) A Közszolgálati Tanács a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom- szolgáltatás felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában. (8) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően a következő év február 28-ig beszámolót készít arról, hogy - saját értékelése szerint - a médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak. (9) A Közszolgálati Tanács megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. 10 (10) Ha a Közszolgálati Tanács - a vezérigazgatók személyes meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Testületnek. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Tanács tagjai több mint a felének a szavazata szükséges. (11) A Testület köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. Az ülésre meg kell hívni az érintett vezérigazgatót és a Közszolgálati Tanács elnökét. (12) A Testület a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatot a tagok több mint a felének a szavazatával fogadja el. A határozatot indokolni kell. A munkaviszonyának megszüntetése miatt a vezérigazgató bírósághoz fordulhat. ( 13) Ha a javaslat ellenére a Testület nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Tanács három hónap múlva köteles napirendjére tűzni. (14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására." 6. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény HARMADIK RÉSZ IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép: „IV Fejezet A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIATARTALOM-SZOLGÁLTATÓK" 7. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,98. § (1) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. médiaszolgáltató és az MTI Nonprofit Zrt. médiatartalom-szolgáltató. Feladatuk a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás és médiaszolgáltatás 82. és 83. §-ban meghatározott elveinek és céljainak megvalósítása. (2) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is. (3) Mindkét közszolgálati részvénytársaságnak egy-egy forgalomképtelen részvénye van. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató a kezelésükbe adott állami vagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg." 11 8.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény a következő alcímmel egészül ki: „A közszolgálati médiaszolgáltató 98/A. § (1) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jogutódja a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. § szerinti céljainak megvalósításához kapcsolódó tevékenységek tekintetében. Ide tartozik különösen a közszolgálati műsorok és médiatartalmak előállítása, az állam tulajdonába tartozó és korábban az MTVA kezelésébe adott közszolgálati médiavagyon más szervezet feladatkörébe nem tartozó kezelése, a vele való felelős gazdálkodás. (2) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. az MTVA-nak a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történő beolvadásával jön létre. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA médiaszolgáltatásban részt vevő műsorkészítő és médiatartalom-előállító, és azt támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalói a beolvadást követően jogutódlással a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. munkavállalói lesznek. Az MTVA által alapított Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft., az MTVA Digitalizációs Műhely Kft., a NS Média és Vagyonkezelő Kft. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. gyakorolja. (3) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratát az Országgyűlés a képviselők többségének a határozatával fogadja el, illetve módosíthatja. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. (5) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre, a korábban az MTVA által alapított Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány alapítói jogait ő gyakorolja. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. (7) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak. 98/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni. 12 (3) A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat. (4) Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről - ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is - a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, a részvénytársaság vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató legalább egy digitális platformot működtet. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét a Testület által évente független szakértőktől megrendelt tartalmi auditálás értékeli. (7) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács - a Testülettel történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a költségvetési tervezés és a 83. §-ban meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi további kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok rendszerét. (8) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a közszolgálati médiaszolgáltató által műsorkészítés céljából üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti forgalomban való részvételének - össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó - korlátozására, illetve az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak." 9.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A közszolgálati médiaszolgáltató archívuma" 10.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,100. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató gondoskodik az általa előállított és a kezelésére bízott médiavagyon, továbbá a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül. (2) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait a vezérigazgató a Testület jóváhagyásával, szabályzatban állapítja meg. A Médiatanácsnak a szabályzattal kapcsolatban egyetértési joga van. A szabályzat tartalmazza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási jogok hasznosítását is. 13 (3) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel. (4) Eltérő megállapodás hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatónak a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére az Szjt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni." 11. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 100/A. és 100/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,100/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait, különös, de nem kizárólagos tekintettel az alábbi szempontokra: a) nemzetközi és hazai médiapiaci tendenciák, b) technológiai fejlődés és innováció, e) a 100/B. § szerinti közszolgálati érték felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó eljárás tapasztalatai, d) a Közszolgálati Charta tartalma, e) a Közszolgálati Tanács véleménye, j) a közszolgálati érték vizsgálatának eredményei, g) a nézettségi és hallgatottsági, valamint más médiafogyasztási adatok. (2) Az általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a közszolgálati médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e törvény rendelkezéseire, a Charta előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez. 100/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni. (2) A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett. A közszolgálati értéket vizsgáló öt tagú Közérték Bizottságban a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója mellett helyet kell kapnia a Médiatanács, a Közszolgálati Tanács egy-egy delegáltjának és a Testület által felkért, a médiapiac és a közszolgálatiság értékelésében kompetens két független szakértőnek. 14 (3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Charta előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira." 12.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató" 13. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,101. § ( 1) Az Országgyűlés létrehozza a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvénnyel a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történt egyesítéssel megszüntetett nemzeti hírügynökséget, az önálló MTI Nonprofit Zrt.-t. (2) Az Országgyűlés az MTI Nonprofit Zrt. alapító okiratát országgyűlési határozatban a képviselők többségének a szavazatával fogadja el. (3) Az MTI Nonprofit Zrt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a 90. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Testület gyakorolja. (4) Az MTI Nonprofit Zrt. mint közszolgálati médiatartalom-szolgáltató feladatai: a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, írott és videó tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat, b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez, e) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában, d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza, e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól, j) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyarország határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt, g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről, h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról, i) rendkívüli helyzetben, különleges jogrendben törvényben meghatározott feladatokat végez, j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről, k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában. 15 (5) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató hírügynökségi feladatainak ellátása érdekében a) az ország minden vármegyéjére és a fővárosra kiterjedő, b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő, e) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot működtet. (6) Különleges jogrendben, valamint váratlan támadás esetén az Országgyűlés és a Kormány, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdése szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló helyzettel, állapottal kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve megtilthatnak közzétételt." 14.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának választása" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójának választása" 15.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 102. és 103. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,102. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását a vezetése alatt álló közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört - beleértve a vezérigazgató kinevezését és munkaviszonya megszüntetését - a Testület gyakorolja. (3) A vezérigazgató választása a következő lépések szerint történik: a) a Testület a Közszolgálati Tanáccsal egyeztetve nyílt pályázatot ír ki a vezérigazgatói pozíció betöltésére, amelyet a saját és a Médiatanács honlapja mellett legalább három, kiemelkedő látogatottsággal rendelkező független online hírportálon, továbbá szakmai portálokon megjelentet, b) a jelentkezési határidő 30 nap, e) amelynek elteltével a Testület a pályázók nevét nyilvánosságra hozza. (4) A pályázók személyes meghallgatását a határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani. A meghallgatást a Testület honlapján közvetíti. (5) A szavazás két körben zajlik, az első szavazási körben a Testület a pályázók alkalmasságáról dönt az összes tagja - ideértve az elnököt is - szavazatával. A második körbe a két legtöbb támogató szavazatot kapott pályázó kerül, akiket - amennyiben ezt szükségesnek tartja - a Testület még egyszer 16 meghallgathat. Az a pályázó lesz a vezérigazgató, aki a Testület tagjai többségének a támogató szavazatát megkapja. Szavazategyenlőség esetén a Testület elnökének a szavazata dönt. (6) Amennyiben a Testület nem tud vezérigazgatót választani, 5 napon belül köteles megismételni a szavazást ugyanazon pályázókról. Amennyiben a választás ekkor sem lesz eredményes, a pályáztatást és a választási eljárást a (2)-(4) bekezdés szerint újból le kell folytatni. (7) Amennyiben a Testület a második pályáztatást követően sem tud vezérigazgatót választani, a Testületnek fel kell oszlatnia magát és az Országgyűlés új Testületet választ. Az új Testület tagjainak választásánál nem lehet jelölt, aki a feloszlatott Testület tagja volt. (8) A Testület a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Testület által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Testület újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani. (9) A vezérigazgató munkaviszonya megszűnik a) felmentéssel, b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással, e) halállal, d) a 97. § (10)-(12) bekezdésében foglalt esetben, ha a Testület a Közszolgálati Tanács előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt. ( l 0) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya, ha a) cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték, b) a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó -jogerős ítélete állapította meg, e) három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, d) az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, e) bíróság foglalkozásától, vagy a közűgyektől eltiltotta. (11) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Testület állapítja meg. (12) A vezérigazgató egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére jogosult. A vezérigazgató- helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Testület hagyja jóvá. 103. § ( l) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és vezetői tapasztalattal rendelkezik. (2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység. (3) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és öt év vezetői tapasztalattal rendelkezik. 17 (4) Szakmai gyakorlatnak tekintendő az újságírói, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység. (5) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző öt évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt, vagy állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet fo1ytatott. (6) A közszolgálati vezérigazgató büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni." 16.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok" 17.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 104. és 105. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,104. § ( 1) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § ( 1) bekezdés a)-c) és j) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a Testület felügyelete alatt működő közszolgálati részvénytársasággal üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóktól e jogcímeken sem jogosult díjra. 18 (4) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója munkaszerződésének megkötése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg. 105.§ (1) A vezérigazgatók e törvény, más jogszabályok, a Testület és a közszolgálati médiatartalom- szolgáltatók alapító okirata és a Testület határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságokat. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója: a) dönt a műsorrendről, b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot, e) gondoskodik a Közszolgálati Charta végrehajtásáról, d) meghatározza, és a Testületnek jóváhagyásra bemutatja. az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról, e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a Testületnek, j) a 90. § (1) bekezdés 15. és 16. pontjának megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat, g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását, h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Testület alapító okirata vagy határozata előír, i) gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres szakmai továbbképzéséről, j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban, k) új médiaszolgáltatási platformokat alakít ki a Testület jóváhagyásával, l) biztosítja a közszolgálati részvénytársaság jogszerű, hatékony és átlátható működését, m) a társaságon belüli integritás- és korrupciómegelőzési rendszert alakít ki és gondoskodik annak felügyeletéről, n) képviseli a közszolgálati médiaszolgáltatót a nemzetközi szervezetekben, o) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. (3) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója a) gondoskodik a gyors, hiteles és megbízható hírszolgáltatásról, meghatározza a hírügynökség hosszútávú céljait, b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot, e) gondoskodik a Közszolgálati Charta végrehajtásáról, d) meghatározza és a Testületnek jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról, e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a Testületnek, 19 .fJ a 90. § (1) bekezdés 15. és 16. pontjának megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat, g) gyakorolja a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását, h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Testület alapító okirata vagy határozata előír, i) gondoskodik a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres szakmai továbbképzéséről, j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban, k) dönt új üzleti modell bevezetéséről, digitális fejlesztésről a Testület jóváhagyásával, l) biztosítja a közszolgálati részvénytársaság jogszerű, hatékony és átlátható működését, m) a társaságon belüli integritás- és korrupciómegelőzési rendszert alakít ki és gondoskodik annak felügyeletéről, n) képviseli a nemzeti hírügynökséget a nemzetközi szervezetekben, o) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója a Testülettől - a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül - semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást." 18.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálója" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltatók könyvvizsgálója" 19.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,107. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató könyvvizsgálóját a Testület választja két évre. A két közszolgálati részvénytársaságnak külön könyvvizsgálója van, akik megbízatásának megszüntetése is a Testület hatáskörébe tartozik. (2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések keretei között, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók alapító okiratában kell meghatározni." 20.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása" 20 21. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,108. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató költségvetését az Országgyűlés a Testület egységes költségvetéséről szóló, három évre vonatkozó önálló törvényben fogadja el. Első alkalommal a Testületre vonatkozó egységes hároméves törvényt a 2028-as évtől állapítja meg az Országgyűlés. (2) Az egységes törvény külön bontásban tartalmazza a médiatartalom-szolgáltatás nevesített szolgáltatásait és az annak finanszírozására meghatározott összeget. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató külön-külön elkészített hároméves költségvetési tervéről a Közszolgálati Költségvetési Tanács nyilvánít véleményt, amelynek tagjai a következők: a) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, b) a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, e) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált tag, d) a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató előző éves tevékenységének auditálásával a Testület által megbízott független szakértők két képviselője. (4) A Költségvetési Tanács a két tervezetről külön nyilvánít véleményt, a részvénytársaságok vezérigazgatói csak a saját költségvetésük megvitatásában vesznek részt. (5) A (3) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt tagokra a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. E tagok tiszteletdíját a Testület állapítja meg. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató (1) bekezdés szerinti javaslatukat a törvény meghozatala előtti év június 15-ig teszik meg. A Költségvetési Tanács a javaslatokról július 31-ig fogalmazza meg (3) bekezdés szerinti véleményét. Véleménye megalkotása során figyelembe veszi az e törvényben, a Közszolgálati Chartában, valamint a 100/A. § alapján készült stratégiai tervekben meghatározott közszolgálati célokat, terveket, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató különleges feladatait. A Tanács véleményét egyszerű többséggel fogadja el, indokolással látja el. (7) Amennyiben a Költségvetési Tanács véleménye elutasítja a vezérigazgató javaslatát, úgy az elutasított vezérigazgatónak újabb javaslatot kell kidolgoznia és augusztus 15-ig be kell nyújtani a Költségvetési Tanács számára. Az újabb javaslatban vagy elfogadja a Tanács véleményében foglaltakat, vagy indokolással ellátva elutasítja azt. (8) A Költségvetési Tanácsot a Testület elnöke - aki elnököl a Tanács ülésein, de nem szavaz - hívja össze legkésőbb június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg. (9) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel." 21 22.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok" 23.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 108/A. és 108/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,108/A. § (1) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI Nonprofit Zrt. közszolgálati médiatartalom-szolgáltató által foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató tevékenysége rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység. (3) A foglalkoztatottak vonatkozásában - a munkakörök sajátosságaira tekintettel - a munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni. (4) A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem alkalmazandó. (5) A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. 108/B. § (1) Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI Nonprofit Zrt. közszolgálati médiatartalom-szolgáltató tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket jogszabály határozza meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott személyt kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli 22 felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít. (5) Az ( 1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát." 24.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (2) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(2) A Hatóság jelen törvényben meghatározott keretek között ellátja a médiapiac, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét. (3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. (4) A sajtószabadság és a médiapluralizmus érvényesítése érdekében a médiaszolgáltatások és a médiatartalom-szolgáltatások piacra lépésének az elősegítésével, a szerkesztői függetlenség védelmével, a tartalmi és kulturális sokszínűség erősítésével, továbbá a médiatartalom-szolgáltatók alapvető kötelezettségeivel kapcsolatos felügyeleti és hatósági feladatokat a Médiatanács látja el. (5) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány jogszabályokban meghatározott - politikájának a végrehajtásában. A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata - különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete. (6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja. Az Elnök évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek." 25.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 111. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az Elnök továbbifeladatai:) ,,a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit, b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről," 23 26.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 112. és 113. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,112. § ( 1) Az Elnököt a 125. §-ban foglalt eljárást követően a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki öt évre. (2) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel, vagy b) a média- vagy a telekommunikációs iparban szerzett vezetői gyakorlattal, vagy b) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket: a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a Médiatanácsnál, illetve az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, d) a Médiatanács, illetve az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a Testületben vagy jogelődjében, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben betöltött tagság. (4) Az elnökhelyettes a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult - megfelelően körülírt felhatalmazással - az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. (5) Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a. Egyebekben az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkárjogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. 24 (6) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (7) Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (8) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására. (9) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja. 113. § ( 1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha a) a megbízatás időtartama lejár, b) lemond, e) meghal, d) a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerint felmenti. (2) A köztársasági elnök felmenti az Elnököt, a) ha a 118. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg, b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg, e) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy e) ha Médiatanács elnöki megbízatása a 129. § szerint megszűnik. (3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti döntését a miniszterelnök javaslata alapján hozza meg. (4) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (5) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik a) lemondással, b) halállal, e) az Elnök általi, a (6) bekezdés szerinti felmentéssel, d) az Elnök általi, (7) bekezdés szerinti visszahívással, e) az Elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével. (6) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, 25 a) ha a 118. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg, b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg, c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. (7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni. (8) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (9) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette. (10) Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása az (5) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni." 27.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,115. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki. (2) A főigazgató kinevezésére a 112. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A főigazgató havi illetménye az Elnök havi illetményének 60%-a. Egyebekben a főigazgató államtitkári juttatásokra jogosult. (4) A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni. (5) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során. (6) A főigazgató megbízatása megszűnik 26 a) lemondással, b) halállal, e) az Elnök általi, a (7) bekezdés szerinti felmentéssel, d) az Elnök általi, a (8) bekezdés szerinti visszahívással, e) az Elnök és a főigazgató közös megegyezésével. (7) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha a) a 118. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg, b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg. (8) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell. (9) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve e) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette. ( 10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (11) A főigazgató tekintetében a 112. § (7) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (8) bekezdésében meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja." 28.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,118. § (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester- helyettes, polgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja, b) a Testületnek és a Közszolgálati Tanácsnak az elnöke, tagja, a közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, 27 e) helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja, e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, j) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel, g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság ad) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, h) az a)-b) és d) pont alá eső személy közeli hozzátartozója. (2) Az (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. (3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet." 29.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124-126. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „124. § ( 1) A Médiatanács az Országgyűlés által egyidejű, listás szavazással választott öt tagból álló testület. (2) A Médiatanács két tagját a kormánypárt, két tagját az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A Médiatanács elnökének a tisztsége pályázat útján tölthető be. (3) Az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a szakmai pályázat útján kiválasztott elnök megbízatása öt évre szól. (4) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, b) a média vagy a telekommunikációs iparágban legalább ötéves vezetői gyakorlattal, vagy e) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban ca) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy eb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket: 28 a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a korábbi Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában betöltött tagság, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben betöltött tagság. (6) Nem választható a Médiatanács tagjává és elnökévé, aki a jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. 125.§ ( 1) A Médiatanács tagjainak a megbízatása időtartamának letelte előtt a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága felkéri a képviselőcsoportokat a jelöltállításra, továbbá nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlönyben, a Médiatanács hivatalos honlapján és legalább öt, nagy elérésű elektronikus és nyomtatott sajtótermékben a médiatanács elnöki tisztség betöltésére. (2) A pályázat benyújtásának határideje 30 nap. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életútját, a médiaigazgatással és a hírközlési szabályozással, a Médiatanács és a Hatóság közigazgatási és nem hatósági tevékenységével kapcsolatos koncepcióját. (3) Az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára az Országgyűlés határozattal létrehozza a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő 9 tagú eseti bizottságot, amelynek az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának alelnökei mellett a kormánypárti és ellenzéki oldal képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tag, továbbá a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek mindegyike által külön delegált egy-egy megbízottja a tagja. Az eseti bizottság nyilvános meghallgatáson a pályázók személyes részvételével alakítja ki álláspontját a jelölésről. A szakmai testületek delegáltjai a szavazásban az Ogytv. 23.§ (3) szerint nem vesznek részt, de az elnöki pályázat értékelésénél a bizottság csak arról a pályázóról szavaz, akit a civil szakmai tagok legalább fele támogat. Az eseti bizottság az általa támogatott jelöltek személyéről javaslatot tesz az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának. (4) Az Országgyűlés állandó bizottsága nyílt ülésen 8 napon belül meghallgatja a képviselőcsoportok jelöltjeit és a szakmai jelölteket, majd a képviselők többségének a támogató szavazatával javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Médiatanács elnökének és tagjainak a megválasztására. 29 126. § ( 1) A Médiatanács megalakul, amikor az Országgyűlés az elnökét és legalább két tagját megválasztja. Amennyiben valamely tag nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, de a képviselők harmadának a támogatását bírja, 8 nap múlva ismét meg kell kísérelni a szavazást. A második eredménytelen szavazást követően új jelöltet kell állítani a 125. § szerint. (2) Amennyiben az elnök nem kapja meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, a választás ismételt megkísérlése nélkül új elnököt kell jelölni 125. § szerinti eljárásban. (3) Amennyiben a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, az eseti bizottságba tagot delegáló önszabályozó testületek jelölhetnek az országgyűlési képviselőcsoportok helyett. (4) A Médiatanács megválasztott elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök öt évre kinevezi a Hatóság elnökének. (5) A Hatóság elnökének a megbízatása a Médiatanács elnöki mandátumához kötött, amennyiben az megszűnik, akkor egyidejűleg megszűnik a Hatóság elnökségére vonatkozó megbízatása is. (6) A Médiatanács elnöke és tagja egy alkalommal újraválasztható. (7) Amennyiben a Médiatanács elnökének vagy valamely tagjának a megbízatása megszűnik a mandátum lejárta előtt, az új tagot vagy elnököt a 125. § szerint a korábban megválasztott tagok megbízatásából hátralévő időre kell megválasztani." 30.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A Médiatanács választása" alcíme a következő 126/A. §-sal egészül ki: ,,126/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az ( 1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására. (3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt." 31. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „130. § 30 (1) A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult. (2) A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 60%-ának megfelelő mértékű illetményben részesül, illetve költségtérítésre jogosult. (3) A Médiatanács tagjainak jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít." 32.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,132. § (1) A Médiatanács a 182-184. §-sal összhangban a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között, b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát, e) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat - a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján, d) a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről, f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását, g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére, j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását, k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében, l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. (2) A Médiatanács látja el a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet) alkalmazásában a nemzeti szabályozó hatóságot érintő feladatokat. (3) A Médiatanács képviseli Magyarországot a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 8. cikke szerinti Médiaszolgáltatások Európai Testületében. (4) A Médiatanács végzi el a médiapiaci összefonódásoknak tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 22. cikke szerinti értékelését és az ehhez kapcsolódó, a 22. cikkben meghatározott 31 jogalkalmazási feladatokat. A Médiatanács minden, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet hatálybalépése után megvalósult médiapiaci összefonódást megvizsgál. (5) A Médiatanács hatósági és nem hatósági hatáskörben hozott döntései - az adatvédelmi előírások figyelembe vételével - nyilvánosak." 33.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 134. és 135. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,134. § (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult e törvény szerinti eltérésekkel, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből - a bírság kivételével - évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére és a (6) bekezdésben meghatározott célra használható fel, más célra nem vonható el. (2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére hagyja jóvá. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését vagy a 136. § (2) bekezdése szerinti mellékletet is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik. (3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét - nyújtja be az Országgyűlésnek. Az új költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik. (4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült zárszámadást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. A Hatóság bevételét képezik a hírközlési és mozgóképszakmai piac szereplőitől befolyó bírságok is, amelyeket a Hatóság kizárólag a (10) bekezdés szerint használhat fel. (5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét az Elnök rendeletben határozza meg. A Hatóság saját bevételének azon részét, amelyet a Hatóság - a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján - működésére nem használ fel - ideértve azt a részt is, amelyet feladatai ellátása érdekében kötelezettségvállalással nem köt le -, illetve amelyekből nem képez az ( 1) bekezdés szerinti tartalékot, - az Elnök rendelkezése alapján - tárgyév december 31-ig befizeti a Sajtóalapba. Az így befizetett összeg nem minősül tényleges maradványnak. (6) Az Elnök rendelkezésével az (1) bekezdés szerinti tartalékot vagy annak egy meghatározott részét, valamint a (11) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy 32 részét a közérdekre való hivatkozással felszabadíthatja, és az (5) bekezdés szerinti módon és szabályok szerint a Sajtóalap részére befizetheti, ha ez nem veszélyezteti a Hatóság magas szakmai színvonalú működését vagy a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. Az Elnök a (11) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a Hatóság működéséhez kapcsolódó egyéb célra is felszabadíthatja, ha ez nem veszélyezteti a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. (7) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül az Elnök rendeletben határozza meg. (8) A felügyeleti díjat félévente - a félév végéig - kell a Hatóság részére befizetni. (9) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság a tárgyévet követő év június 30-ig a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig visszautalja az érintett szolgáltatók részére, amennyiben a visszautalandó összeg meghaladja az Elnök által rendeletben meghatározott összeget. E többlet felügyeleti díj visszautalása csak azon szolgáltatók számára teljesíthető, akik a tárgyévi fizetési kötelezettségüknek a (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően eleget tettek. (10) A Hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a hírközlési, a média- és a filmjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, a mozgóképszakma tudományával, médiatudománnyal, a hírközléssel kapcsolatos tudományokkal, illetve a fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó tudományos és oktatási programok támogatására, szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra - támogatást vagy hozzájárulást nyújthat vagy e célra forrásait és eszközeit maga is felhasználhatja. A Hatóság kizárólag a jelen bekezdés szerinti célra jogosult felhasználni a Hatóság bevételeként befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben fel nem használt bírságok tényleges maradványként nem vehetők figyelembe, az összeg a következő évekre átvihető, és a jelen bekezdés szerinti célokra fordítható. A bírságok összegét a Hatóság elkülönítetten köteles nyilvántartani. (11) Az Országgyűlés a - (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (2) bekezdése szerinti mellékletet is. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az Országgyűlés a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány - felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31. 33 (12) A ( 11) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére a jövőben fizetési kötelezettség keletkezik. (13) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetve e törvény alapján a Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. (14) A Hatóság vagy jogelődje költségvetése terhére létrejött kötelezettségvállalás alapján beszerzett ingó és ingatlan vagyon tekintetében a Hatóság e törvény erejénél fogva - az állami tulajdonszerzés napjával - gyakorolja a vagyonkezelői jogot, e vagyon a Hatóságtól nem vonható el. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az e bekezdés alapján vagyonkezelt vagyon értékesítéséről a Hatóság elnöke önállóan - a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés nélkül - dönt. Az értékesítésből származó bevétel a Hatóságot illeti meg. (15) Azon vagyonelemeket, amelyek tekintetében a Hatóság szerződés alapján vagyonkezelői jogot gyakorol, csak abban az esetben lehet a Hatóságtól elvonni, ha a Hatóság elnökének döntése szerint az érintett vagyonelem a Hatóság feladatának ellátásához nem szükséges. (16) A Hatóság vagyonkezelőként díj vagy egyéb ellenérték fizetésére nem kötelezhető. (17) A Hatóság támogatási megállapodás alapján a jelen törvény szerinti támogatási célból beszerzett eszközöket vissza nem térítendő támogatásként ingyenesen átadhatja. ( 18) A Hatóság a 184. § (2) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátására a Kormány által felhatalmazott kormányzati igazgatási szervvel közszolgáltatási szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés és a hatósági feladatellátás feltétele, hogy a központi költségvetésben a feladat ellátásához a fedezet a kormányzati igazgatási szerv költségvetésében biztosított legyen, és azt a Hatóság részére átadja. 135. § (1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti. (2) A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetéséről szóló törvényben, A Médiatanács jogosult ajóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra." 34.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A Sajtóalap" 35.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. és 137. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 34 ,,136. § (1) A Sajtóalap olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése. (2) A Sajtóalap jogi személy, kezelője a Médiatanács. Költségvetése az NMHH egységes költségvetésének a része, az NMHH költségvetését megállapító törvény 4. melléklete tartalmazza. Számláját az Államkincstár vezeti. A Sajtóalap kezelési szabályzatát a Médiatanács határozza meg. A Sajtóalap a támogatásokat érintően a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja. (3) A Sajtóalap bevételei különösen: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdése alapján a Sajtóalaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (4) bekezdés alapján befizetett támogatás, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések. (4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség a Sajtóalap részére befizetett pénzösszeggel, vagy a Sajtóalap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja. (5) A Sajtóalapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben a Sajtóalapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni. (6) A Sajtóalap képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. A Sajtóalap ügyvezető igazgatóját a Médiatanács választja nyílt pályázati eljárás útján, a kinevezett ügyvezető felett a munkáltatói jogkört - ideértve a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is - a Médiatanács nevében a Médiatanács elnöke gyakorolja. (7) A Sajtóalap ügyvezető igazgatója javaslatot tehet legfeljebb két igazgató-helyettes kinevezésére a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá az ügyvezető javaslata alapján a munkáltatói felmondásról. Egyebekben az ügyvezető igazgató gyakorolja az igazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört. (8) A Sajtóalap ügyvezető igazgatójára és igazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) és (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okok megfelelően irányadók. (9) A Sajtóalap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács állapítja meg. (10) A Sajtóalap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak. 35 (11) A Sajtóalap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § ( 1) bekezdése szerint átlátható szervezet. 137. § (1) A filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások, továbbá az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatását nyilvános pályázat útján a Médiatanács végzi. (2) Az átláthatóság, követhetőség, diszkriminációmentesség és garanciális kiszámíthatóság érdekében a Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt pályáztatás tekintetében Általános Pályázati Feltételeket határoz meg, amelyben meghatározza a pályázat elbírálásának és lebonyolításának szabályait. (3) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott Általános Pályázati Feltételek alapján fogadja el és teszi közzé az egyes pályázati felhívásokat. (4) Az (1)---{3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és a Sajtóalap által folyósított, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. (5) Az ( 1 )---{3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és a Sajóalap által folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül." 36 § ( 1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 183. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban) ,,k) kezeli a Sajtóalapot, elfogadja az annak pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, meghozza a támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket, elfogadja az Sajtóalap éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi a Sajtóalap kezelése részletes szabályait," (2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 183. § (1) bekezdése a következőt) ponttal egészül ki: (A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban) ,,t) a médiapiaci összefonódásoknak tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 22. cikke szerinti értékelését és az ehhez kapcsolódó, a 22. cikkben meghatározott jogalkalmazási feladatokat." 37.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 36 „211. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvény (a továbbiakban: 2026. évi ... törvény) hatálybalépésével a Közszolgálati Közalapítvány megszűnik, a Közalapítvány vagyona az államra visszaszáll, és az Országgyűlés a korábbi Közalapítvány vagyonán létrehozza a Testületet, amelyre átruházza e törvényben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlását. (2) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésével a Közalapítvány kuratóriumának a megbízatása megszűnik. (3) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésével a Médiatanács tagjainak és elnökének a megbízatása megszűnik. A Médiatanács elnöke megbízatásának a megszűnésével az Elnököt a Hatóság elnöki tisztségéből a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti. (4) A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának a 2026. évi ... törvény hatálybalépésekor volt tagjai, valamint a Médiatanács volt tagjai a korábbi mandátumuk időtartamára tekintettel a Testületbe és a Médiatanácsba nem jelölhetők. (5) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésekor működő Közszolgálati Testület tagjainak a megbízatását a testület Közszolgálati Tanáccsá alakulása nem érinti, ők a továbbiakban a Közszolgálati Tanács tagjai lesznek. A Közszolgálti Tanács kiegészítése érdekében az 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpont m), p) és q) pontja szerinti kategóriákba történő delegálással kapcsolatos feladatokat az NMHH a 2026. évi ... törvény hatálybalépést követő 30 napon belül elvégzi. Az új tagok mandátuma a 2026. évi ... törvény hatálybalépésekor működő Közszolgálati Tanács tagjai mandátumának a lejáratáig tart. (6) A Testület megalakulását követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának és a könyvvizsgálójának a megbízatása a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. új felügyelőbizottságai, illetve könyvvizsgálói megválasztásakor szűnik meg. (7) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésével a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának a vezető tisztségviselői megbízatása megszűnik. (8) A Kormány az audiovizuális médiapolitikáért felelős miniszter útján haladéktalanul gondoskodik a (7) bekezdésben meghatározott eljárás lebonyolításáról, továbbá a közmédia folyamatos és zavartalan működése, valamint a 2026. évi ... törvény szerinti átalakítása érdekében a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA átmeneti vezetéséről mindaddig, amíg az e törvényben meghatározott új vezető tisztségviselők megbízatása létre nem jön." 38.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltatókra és médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok" 37 39.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 212-215. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „212. § (1) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Közszolgálati Közalapítvány megszűnik; vagyona visszaszáll az államra, az Országgyűlés a Független Közszolgálati Testület alapító okiratát megállapító országgyűlési határozatban részletezett - korábban a Közszolgálati Közalapítvány vagyonát képező - állami tulajdonú vagyonelemekkel kapcsolatos jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével - a (2)---{6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Testületet hatalmazza fel. (2) A megszűnő Közszolgálati Közalapítványt terhelő kötelezettségek teljesítéséért a Testület felel. (3) A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésének időpontjáig keletkezett, de még el nem számolt bevételek és ráfordítások, valamint a folyamatban lévő pénzügyi teljesítések elszámolását a Testület végzi. (4) A Közszolgálati Közalapítvány által a megszűnés időpontját megelőzően kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek - külön jognyilatkozat nélkül - a Testületet illetik, illetve terhelik, az alanyváltozás a szerződések érvényességét és fennállását nem érinti. (5) A Testület első gazdálkodási tervét a 2026. évi ... törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül fogadja el. (6) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésétől a Testület számláját az Államkincstár vezeti, a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány pénzforgalmi számláin lévő pénzeszközöket a megszűnés napját követő 15 napon belül a Testület számlájára kell átutalni. (7) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét a 4. számú melléklet határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig az Országgyűlés által elfogadott költségvetésük alapján 2027. január 1-étől közvetlenül a Testület, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. Államkincstárnál vezetett számlájára fizeti meg. (8) A 2026. évben a Testület működésének a forrása az NMHH 2026. évi egységes költségvetését megállapító, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvénynek az MTVA költségvetését tartalmazó 4. mellékletében a Közszolgálati Közalapítvány előirányzat címen meghatározott összeg, amelynek még fel nem használt részét a Testületet létrehozó országgyűlési határozat elfogadását követő 15 napon belül a Testület számlájára át kell utalni. (9) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvényt a 2026. évi .... törvény hatályba lépését követő 60 napon belül módosítani szükséges. 213. § (1) A 2026. évi ... törvény hatálybalépésével az MTVA beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, az MTVA-nak a közszolgálati médiaszolgáltatási és médiatartalom-szolgáltatási feladatok 38 ellátásához szükséges vagyona teljes egészében, ideértve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvényben az MTVA számára jóváhagyott költségvetést is, térítésmentesen átkerül a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez. A beolvadást követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezése Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-vé változik. (2) Az Országgyűlés létrehozza az MTI Nonprofit Zrt.-t a 101. § (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására. Az MTI Nonprofit Zrt. megalakulását követő 60 napon belül a Testület képviselője, a Testület által a közszolgálati részvénytársaságok vezetésére kinevezett vezérigazgatók, illetve hiányukban a közmédia vezetésére átmeneti megbízást kapott vezetők és a Médiatanács képviselőjéből álló vagyonelosztási bizottság javaslatot tesz az MTVA beolvadásával a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-hez került vagyonelemeknek az érintett jogi személyek közötti közszolgálati funkciók szerinti felosztására. A javaslat alapján a Testület dönt, és minden szervezetnél nyilvántartásba veszik a vagyonelemeket. A Médiatanácsnak a Sajtóalap vonatkozásában vétójoga van. A vagyonelemek átadásáig a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. gondoskodik a működéshez szükséges anyagi forrásokról. (3) Funkcionális feladathoz kötődő vagyonnak minősül a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató belső munkamegosztása során kialakított szervezeti egységek által ellátott társasági működést, azaz az intézmény-fenntartási, illetve belső igazgatási feladatok ellátását szolgáló vagyon, így különösen a humánerőforrás gazdálkodási, költségvetés gazdálkodási, pénzügyi, jogi, kommunikációs ellenőrzési, koordinációs, továbbá a saját szervi működést szolgáló informatikai feladatok tárgyi, műszaki feltételeit szolgáló vagyon. (4) A vagyon átadása illetékmentes. A térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató és a MTVA által vezetett könyv szerinti értékének. (5) Az MTVA által kötött szerződéseken alapuló jogok és kötelezettségek jogutódlással arra a jogi személyre szállnak át, amelynek feladatkörébe a szerződés tárgya szerint tartozik. Így elsősorban az audiovizuális és rádiós műsorkészítéssel, a digitális médiaszolgáltatással, a sajtótermékekkel kapcsolatos szerződésekben a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., a hírügynökségi tevékenységre vonatkozó szerződésekben az MTI Nonprofit Zrt., a támogatásokkal kapcsolatos szerződésekben a Sajtóalap minősül a szerződő fél jogutódjának. (6) A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., illetve az MTVA megalapítása előtt a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.-ben munkavállalóként, átalakulásuk előtt pedig Rt-ként működött műsorszolgáltatókban és hírügynökségben, azok megalapítása előtt a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban és a Magyar Távirati Irodában közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálati médiaszolgáltatásban foglalkoztatott munkavállalóknak a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a Magyar Rádió, a Magyar Televízió , a Duna Televízió, az MTI részvénytársaságoknál, majd zártkörűen működő részvénytársaságoknál, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nél és az MTVA-nál munkaviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a jelen törvénnyel létrehozott közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságoknál töltötték volna. (7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt.-nél és a Magyar Távirati Iroda Rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell 39 számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani. (8) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (6) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére az Mt. rendelkezései az irányadók. 214.§ (1) Az átalakulás cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében szükséges intézkedéseket a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. a Testülettel, valamint az átalakulással érintett további társaságokkal együttműködésben köteles megtenni annak érdekében, hogy a tényleges átalakulás a 2026. évi ..... törvény hatálybalépést követő 90 napon belül bekövetkezzen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az alábbi eltérésekkel alkalmazandó: a) az Átv. 9. §-ában, 10. § (2)--{4) bekezdésében és 14. § (5) bekezdésében, a Ptk. 3:40. §-ában, valamint a Ctv. 57. § (la) és (5) bekezdésében és 1. számú melléklet III. pont 5. alpontjában foglalt szabályok nem alkalmazandók; b) a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése akként alkalmazandó, hogy nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének; e) a Ctv. 57. § (1) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a kérelem elbírálására nyitva álló határidő tíz munkanap. 215.§ (1) A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. tulajdonosa a 2026. évi ... törvény hatálybalépését követően a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt, amelynek gondoskodnia kell a fenntartásáról és fejlesztéséről a művészeti színvonal megőrzése érdekében. (2) Az MTVA Digitalizációs Műhely Kft. tulajdonosa a törvény hatálybalépését követően a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. Az ( 1) és (2) bekezdésben megnevezett társaságoknak a közszolgálati médiában betöltött szerepéről és feladatáról a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Testület számára beszámolót készít és javaslatot tesz a társaságok működésére. A kultúráért felelős miniszter és a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. a Testület egyetértésével szerződésben megállapodhatnak a művészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról. (3) Az N.S. Média és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság részesedése vonatkozásában az államot megillető és az MTVA által gyakorolt tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. az MTVA jogutódja lesz, és 2026. december 31-ig javaslatot tesz a társaság fenntartására, átalakítására vagy megszüntetésére a sportért és a kultúráért felelős miniszter véleményének a kikérésével." 40.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 230. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: 40 (Ez a törvény a következő európai uniósjogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „ h) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete (2024. április 11.) a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet)" 41.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 42.§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 43.§ Hatályát veszti a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény a) 48. § (7) bekezdés a) pontjában az „ismételten vagy" szövegrész, b) 111/A. §-a, e) ,,Az Alap állami vagyonnal való gazdálkodása" alcíme. 2. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 44.§ Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) Ajelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges a) a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez, b) a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a nemzetiségi szószóló összeférhetetlenségének kimondásához, e) település vármegyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben, d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (8) bekezdésében foglaltak szerint, 41 g) a Független Közmédia Testület alapító okiratának megalkotásához, módosításához vagy visszavonásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint, h) a Független Közmédia Testület tagjainak megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 85. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, i) a Független Közmédia Testület elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, k) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, l) a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 15. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, m) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben, n) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,- o) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása - a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)-g) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, p) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/A. § (1) bekezdése szerinti döntéshez." 3. Záró rendelkezések 45.§ Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 46.§ Az 1. alcím és az l.melléklet az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 47.§ A 2. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. 42 1. melléklet a 2026. évi ... törvényhez „1. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV törvényhez 1. A Közszolgálati Tanácsba az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az következők szerint: 1.1. Jelölő Szervezetek: a) Magyar Tudományos Akadémia b) Magyar Katolikus Egyház c) Magyarországi Református Egyház d) Magyarországi Evangélikus Egyház e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége f) Magyar Olimpiai Bizottság g) Magyar Rektori Konferencia h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara i) Magyar Művészeti Akadémia j) Magyarország települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei k) a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatai 1) a Magyarországgal szomszédos államokban bejegyzett, száz főnél nagyobb taglétszámú magyar kulturális szervezetek m) a gyermekek jogait, érdekeit és jóllétét védő, képviselő és érvényesítő Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezetek, amelyeknek az alapszabályából a működés országos jellege megállapítható n) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható o) a fogyatékossággal élő személyek Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetei, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható p) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható, és amelyek tagsága elsősorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató személyekből vagy szervezetekből áll q) a környezet-, természet- és állatvédelmi Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható. 2. Az 1. pont 1.1. alpont a)-i) pontjában meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak. 43 3. Az 1. pont 1. 1. alpontj)-q) pontjában meghatározott szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb harminc nappal nyilvántartásba vetették magukat a Hivatalnál. A Hivatal a nyilvántartásba vételről hatósági határozatban dönt, amely döntéssel szemben fellebbezésre nincsen mód, annak felülvizsgálatát bíróság előtt lehet kémi. 4. Az 1. pont 1.1. alpontj)-o) és q) pontjában meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy az egyazon pont alatt megjelölt szervezetek összesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt és regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Hivatal sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható. 5. Az 1. pont 1.1. alpont p) pontjában meghatározott szervezetek két főt delegálhatnak." 4. melléklet a 2026. évi ... törvényhez „4. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV törvényhez „A közszolgálati hozzájárulás mértéke a 2012. évben négymillió magyarországi háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven forinttal számolva összesen 64 800 OOO OOO, azaz hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével. Az indexálás során figyelembe kell venni a technológiai fejlődésből adódó műszaki szinten tartás költségeit. Erre tekintettel a közszolgálati hozzájárulás 2020. évben 94 540 800 OOO forint, mely összeget 2021. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével." 44 Általános indokolás A demokratikus jogállam működésének egyik alapvető feltétele a sokszínű, független és a közérdeket szolgáló médiaszolgáltatási rendszer. A közszolgálati médiának kiemelt szerepe van a hiteles tájékoztatásban, a nemzeti kultúra és önazonosság közvetítésében, valamint a társadalmi párbeszéd elősegítésében. Ezeket a feladatokat a 2010 utáni közmédia nem látta el megfelelően, nem érvényesült a szerkesztői függetlenség, az információhoz való szabad hozzáférés, a közmédia funkcionális függetlensége, így a hitelessége és az iránta való közbizalom súlyos csorbát szenvedett. A pártatlanság teljes hiánya állandó jellemzője volt a közszolgálati tájékoztató médiatartalmaknak, főleg a sorsdöntő időszakokban, a választások idején. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) monitoringjai választásról választásra megállapították, hogy a közmédia elfogult a kormánypártok irányába, nem biztosítja az esélyegyenlőséget a választáson résztvevő pártok között. A közmédia szervezete átláthatatlan, gazdálkodása pazarló volt, a felelősségi szintek nem tükrözték a tényleges hatásköri és feladatmegosztást. A közmédiában tapasztalt visszásságok miatt sem a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma, sem a Médiatanács nem lépett fel, esetlegesen indított vizsgálatokat, és a Médiatanács átláthatósági deficittel történő működése és összetétele sem garantálta, hogy megfeleljen a független szabályozó hatóságtól a médiapuralizmus érdekében elvárt követelményeknek. A Médiatanácsnak nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon a médiapiacon torz viszonyok alakultak, főleg a rádiós piac és közönsége sínylette meg a független helyi adók ellehetetlenülését és a csupán néhány tulajdonosi kör kezében összpontosuló frekvencia birodalmakat. A Velencei Bizottság már 2015-ben komoly bírálatot fogalmazott meg a magyar médiarendszerrel kapcsolatban, kritizálta a médiahatóság tagjainak jelölési metódusát, megválasztásának a módját, azt hogy az NMHH elnöke a Médiatanács elnökévé válik, és az rögzítette, hogy garantálni kell a kormánynak a Médiatanács függetlenségét. Az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseiben 2020 óta fogalmaz meg kritikát a Médiatanács összetételével és működésével kapcsolatban. Az országjelentések kiemelik, hogy bár a médiahatóság megválasztására és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Médiatörvény határozza meg, amelyeknek elvileg a politikai konszenzus a célja, a gyakorlatban nem biztosítanak objektív és átlátható eljárásokat, sőt azt sem akadályozták meg, hogy a kormánypártok jelöljék a Médiatanács mind az öt tagját, és a médiahatóság határozatai tovább súlyosbították a tényleges függetlenségével kapcsolatos aggályokat. 2022-től kezdve a Bizottság minden évben megismételte ajánlását a jogállamisági országjelentésben arról, hogy Magyarország vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat. 2022 óta a közszolgálati média vonatkozásában is évente megismételt ajánlással élt a Bizottság annak érdekében, hogy Magyarország erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai normákat. 2024. május 6-án hatályba lépett és 2025. augusztus 8-tól alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, EMFA ), amely a hatályba lépésével külön jogi aktus nélkül azonnal a magyar jogrendszer része lett. A rendelet 5. cikke a közszolgálati médiaszolgáltatásra, a 7. cikke (2) bekezdése a Médiatanácsra, mint nemzeti szabályozó hatóságra nézve tartalmaz kötelező szabályokat. Az 5. cikk (2) szerint "A 45 közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőjét és igazgatósági tagjait átlátható, nyílt, hatékony és megkülönböztetésmentes eljárás keretében, nemzeti szinten előzetesen meghatározott átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok alapján kell kinevezni. Hivatali idejük időtartamának elegendőnek kell lennie a közszolgálati médiaszolgáltatók tényleges függetlenségének biztosításához." ,,7. cikk (2) A nemzeti szabályozó hatóságokra vagy szervekre az e rendeletben rájuk ruházott feladatok ellátása tekintetében az audiovizuális médiaszolgáltatásokról (AVMS) szóló 2010/13/EU irányelv 30. cikkében meghatározott követelményeket kell alkalmazni." Az irányelv 30. cikke azt írja elő, hogy a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok jogilag, szervezetileg és funkcionálisan is elkülönüljenek a kormánytól, továbbá „pártatlanul, átláthatóan és ezen irányelv céljaival összhangban gyakorolják ajogköreiket, különös tekintettel a médiapluralizmusra, a kulturális és nyelvi sokszínűségre, a fogyasztóvédelemre, az akadálymentességre, a megkülönböztetésmentességre, a belső piac megfelelő működésére és a tisztességes verseny ösztönzésére." Az EMFA által a nemzeti szabályozó hatóságokra ruházott legfőbb feladat a médiaszolgáltatások függetlenségének és a médiapluralizmusnak a védelme. Az ajánlásokat a 2010 és 2026 közötti kormányok figyelmen kívül hagyták, és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet szerinti intézkedéseket sem hozta meg, így 2025 decemberében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a rendelet és az AVMS irányelv egyes rendelkezései alapján, amely többek között a médiatulajdon átláthatósága, a médiakoncentráció mellett a közszolgálati média és a médiahatóság függetlenségének az elégtelensége miatt. Ajavaslat célja az az uniós elvárások teljesítése, de legfőképpen a magyar demokratikus nyilvánosság erősítése, a vélemény- és sajtószabadság kiteljesítése, a sokszínűség, az információkhoz való akadálytalan hozzáférés, azaz egy olyan független közmédiarendszer megteremtése, ahol minden néző, hallgató, olvasó, médiafogyasztó megtalálja az őt érdeklő hiteles, pártatlan, érdekes, tartalmakat. Ennek első lépése ez a módosítás, amely az intézményrendszer átalakításával átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a közmédiát, megszünteti a médiaszolgáltató és a médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő kettősségét, a közszolgálati médiaszolgáltatást a Magyar Rádió és Televízió nonprofit részvénytársaságba szervezi, emellett újra létrehozza az önálló Magyar Távirati Irodát. és a két részvénytársaság fölötti tulajdonosi jogok gyakorlását a kormánypárt, az ellenzék és a szakmai szervezetek által jelölt tagokból álló, az országgyűlés által választott Független Közmédia Testületre bízza. A Médiatanács összetételében érvényesíti a jelölés során a politikai paritás mellett a szakmai pályázatot, amelynek sikerét követően az elnököt, aki az NMHH elnöke is lesz egyben, megválasztják. A javaslat nyílt, átlátható és szakmai szempontokon alapuló pályázati rendszert vezet be, amely biztosítja, hogy a vezető tisztségeket széles körű szakmai és társadalmi legitimációval rendelkező személyek tölthessék be. A tagok esetében is előírás a szakmai alkalmasság, kizáró ok a pártpolitizálás. A kiválasztási eljárások nyilvánossága és az objektív alkalmassági követelmények elősegítik az intézményi függetlenség erősítését és a politikai befolyásolás lehetőségének csökkentését. A Médiatanács számára többletfeladatokat is előír a módosítás, az EMFA rendeletben a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai által elvégzendő jogalkalmazói feladatok ellátása a Médiatanács kötelezettsége lesz. Ajavaslat eleget tesz az Európai Unió Bíróságának egy, Magyarország számára perveszteséggel záruló ügyben hozott ítéletében foglaltaknak is, és módosítja a törvényben a C-92/23. számú eljárásban hozott döntésnek megfelelően az Mttv. kifogásolt rendelkezését. A törvényjavaslat összhangot teremt a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelettel. Az EMFA által megfogalmazott alapelvek érvényesítésével - különösen a szerkesztői függetlenség, az átlátható irányítás, a politikai befolyástól mentes működés és a közszolgálati médiaszolgáltatók 46 függetlenségének garanciái - biztosítható, hogy a magyar közmédia működése megfeleljen az európai uniós jogállamisági, médiaszabadsági és pluralizmus-követelményeknek. A törvényjavaslat elfogadása ezért egyszerre szolgálja a közszolgálati média demokratikus megújítását, a közbizalom helyreállítását, valamint Magyarország európai uniós kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését. Részletes indokolás 1.§ Technikai módosítás. 2.§ -3.§ A módosítás elengedhetetlen a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló (EU) 2024/1083 rendelet (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet) célkitűzéseivel való összhang megteremtéséhez. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet 18. cikke és a hozzá kapcsolódó bizottsági iránymutatás (C/2026/901) technológiasemleges megközelítést követel meg, amely a szerkesztői felelősség mellett előállított tartalmakra vonatkozó elvek érvényesülését a közzététel módjától függetlenül biztosítja. Ennek megfelelően a fejezet címének pontosítása rögzíti, hogy a közszolgálati értékek és szakmai normák az online médiatartalom-szolgáltatás keretében közzétett tartalmakra is irányadók, elősegítve a közszolgálati tartalmak integritásának érvényesülését a digitális platformokon is. 4.§ A módosítás célja a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet közszolgálati médiára vonatkozó követelményeinek hazai érvényesülését szolgáló szabályozási környezet megerősítése. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet a közszolgálati média esetében kiemelten kezeli a szerkesztői függetlenség tényleges biztosítását, a vezetői kiválasztás átlátható és megkülönböztetésmentes rendjét, valamint a finanszírozás kiszámíthatóságát és azt, hogy a közszolgálati feladatellátás az állami, kormányzati, politikai és gazdasági befolyástól függetlenül valósuljon meg. A 82. §újraszabályozása-a közszolgálati médiaszolgáltatás mellett a médiatartalom- szolgáltatásra is kiterjesztve - rögzíti a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a társadalmi összetartozást erősítő kulturális és sokszínűségi küldetést, továbbá a szerkesztői függetlenség, az átlátható vezetőválasztás, a közfeladatot biztosító állami finanszírozás, az elszámoltathatóság és társadalmi felügyelet, valamint a nyereségérdekeltséget nem elsődlegessé tevő működés alapelveit. E rendelkezések együttesen biztosítják, hogy a közszolgálati tartalmak platformtól függetlenül is megfeleljenek a demokratikus közvélemény kialakulását támogató, független közszolgálati médiaszolgáltatás európai uniós rendelet szerinti minimumkövetelményeinek. 5.§ A módosítás társadalmi és szakmai indoka, hogy a közszolgálati média irányításának és felügyeletének szervezeti keretei közvetlenül befolyásolják a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás feltételeit, valamint a közszolgálati feladatellátás iránti közbizalmat. A közpénzből finanszírozott közszolgálati feladatok ellátása olyan intézményi 47 garanciákat igényel, amelyek egyszerre biztosítják a szerkesztői autonómia tiszteletben tartását és az átlátható, nyilvános, számonkérhető döntéshozatalt. Ennek érdekében a javaslat a Közszolgálati Közalapítvány megszüntetésével egy, az Országgyűlés felügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező Független Közmédia Testületet hoz létre, amely részben politikai paritásos, részben civil szakmai összetétellel, több elemében nyilvános jelölési és meghallgatási eljárással működik. A Testület feladatai és tulajdonosi joggyakorlási keretei tételesen meghatározottak, a tartalmi döntésekbe való beavatkozás tilalma pedig garanciális korlátot képez; mindez a vezetői kiválasztás és az ellenőrzési mechanizmusok átláthatóságát, az elszámoltathatóságot, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás és a médiatartalom-szolgáltatás intézményi függetlenségének védelmét erősíti. A gazdálkodási szabályok és az Állami Számvevőszék ellenőrzése a közpénzek felhasználásának kontrollját erősíti, míg az átmeneti rendelkezések a közszolgálati média- és hírszolgáltatás folyamatosságát biztosítják. A módosítás összhangban áll a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet célkitűzéseivel és a közszolgálati média függetlenségére vonatkozó követelményeivel. A Független Közmédia Testület létrehozása, a vezetői kiválasztás átlátható és megkülönböztetésmentes elemei, a hatáskörök tételes kijelölése, valamint a tartalmi döntésekbe való beavatkozás tilalma olyan intézményi garanciákat erősít, amelyek a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet 5. cikke szerinti független közszolgálati működés feltételeit támogatják. 6.§ - 7.§ A módosítás célja, hogy a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók körének és jogállásának egyértelmű meghatározásával elkülönítse a közszolgálati médiaszolgáltatási és hírügynökségi (médiatartalom-szolgáltatási) feladatellátást és nevesítse az e feladatokat ellátó szervezeteket. A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók törvényi szintű megjelölése és feladatuknak a 82-83. § szerinti elvekhez és célokhoz kötése erősíti a szerkesztői felelősség és az intézményi átláthatóság kereteit. Ez összhangban áll a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet célkitűzéseivel, amelyek a médiaszolgáltatók szerkesztői integritásának és a szakmai normákkal összhangban előállított, megbízható információk terjesztésének védelmét hangsúlyozzák a digitális környezetben. A kezelésükbe adott állami vagyon elidegenítésének, átruházásának és megterhelésének tilalma a közszolgálati feladatellátás folyamatosságát és a közvagyon védelmét szolgálja. 8.§ A módosítás célja a hazai közszolgálati médiarendszer összhangba hozatala az uniós rendelettel. Ennek során olyan intézményi függetlenségi és működési garanciák kerülnek beépítésre, amelyek csökkentik a közszolgálati feladatellátás külső befolyásolásának kockázatát. Az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összevonása egyetlen szervezetbe (98/A. §) megszünteti a jelenlegi intézményi kettősséget: a tartalommegrendelés, a gyártás, a médiaszolgáltatás és a vagyonkezelés ezentúl egyetlen szervezeti kereten belül, egységes felelősséggel valósul meg- ezzel érdemben erősödik a szerkesztői és funkcionális függetlenség a külső befolyásolással szemben. A kötelező szerződéses nyilvántartás (98/A. § (6)) és a nyereségfelhasználási tilalom biztosítja a közfinanszírozás átláthatóságát és az elszámoltathatóság erősítését, elősegítve a források rendeltetésszerű és ellenőrizhető felhasználását. A digitális platform üzemeltetésének kötelezettsége (98/B. § (5)) megfelel az EMFA technológiasemlegességi elvének, garantálva a közszolgálati tartalom elérését a modern médiakörnyezetben is. A független szakértők által végzett tartalmi átvilágítás (98/B. § (6)) lehetővé teszi, hogy rendszeresen, kívülálló kontroll mellett értékeljék a közszolgálati tartalmak teljesítését, ezáltal erősítve a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás követelményének érvényesülését. 48 A jogutódlásra vonatkozó átmeneti rendelkezések és a mentességek biztosítják a közszolgálati feladatellátás folytonosságát és zavartalanságát. 9.§ - 10.§ Ajavaslat megszünteti a közszolgálati feladatellátáshoz szükséges médiavagyon kezelésében fennálló intézményi kettősséget, és az Archívum feletti rendelkezési és felhasználási jogokat közvetlenül a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz telepíti. A módosítás garanciális jelleggel erősíti a szerkesztői autonómiát, egyszerűsíti az archiválás belső szabályozását, valamint pontosítja a szerzői jogi felhasználás kereteit. E változtatások együttesen elősegítik a közszolgálati küldetés hatékony, autonóm és átlátható teljesítését a digitális környezetben is. 11. §- A technikai módosítás mellett ajavaslat a Közérték Bizottság újraszabályozásával a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikk (4) bekezdésében előírt független nyomonkövetési mechanizmust valósítja meg. A bizottság vegyes összetétele, valamint a Független Közmédia Testület által felkért szakértők részvétele garantálja a kormányzati befolyástól mentes, objektív értékelést. Ez biztosítja a rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti funkcionális függetlenséget és a pártatlan közszolgálati feladatellátás ellenőrizhetőségét. A szabályozás a minőségi tájékoztatást és a médiapluralizmust védő, transzparens mérési módszertant vezet be. E garanciák együttesen felelnek meg az uniós rendelet által elvárt szakmai és intézményi autonómia követelményeinek. 12. § - 13. § A módosítás helyreállítja a nemzeti hírügynökség funkcionális és szerkesztői függetlenségét. Az önálló MTI Nonprofit Zrt. létrehozása és a tulajdonosi jogok gyakorlásának a Független Közmédia Testülethez telepítése biztosítja a kormányzati befolyástól mentes felügyeleti mechanizmusokat. A független működés megszünteti az intézményi nyomást, elősegíti a sokszínű hírkínálatot, a hitelesség növelését, erősíti a közbizalmat. A hírekhez való szabad hozzáférés rögzítése a pluralista médiatartalmak igénybevételéhez való jogot szolgálja. 14.§-15.§ A módosítás célja a közszolgálati média politikai függetlenségének és átláthatóságának biztosítása, maradéktalanul megfelelve a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikkének. A jelen normaszabály a zárt jelölési rendszert nyílt pályázati eljárással és nyilvános, online közvetített meghallgatással váltja fel. A kinevezési jogkör a Médiatanács befolyása alól a Független Közmédia Testülethez kerül. A szabályozás öt évben határozza meg azt az időtartamot, amelyen belül pártpolitikai tisztséget betöltő személy nem tölthet be vezető tisztséget a közszolgálati médiában, kizárva a közvetlen politikai kötődésű kinevezések lehetőségét. (Az öt éves időtartam az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2012) 1 ajánlásában foglalt iránymutatással összhangban került meghatározásra, amely a közszolgálati média vezetőinek kinevezésénél elegendő 'hűtési időszakot' (cooling-off period) ír elő a korábbi pártpolitikai kötődések háttérbe szorítása érdekében. ) Az eljárás sikertelensége esetére bevezetett önfeloszlatási kötelezettség a döntéshozók szakmai felelősségét erősíti. A transzparencia növelése érdekében a pályázók névsora és a meghallgatások a teljes nyilvánosság számára hozzáférhetők. A módosítás megteremti a közszolgálati média szerkesztői szabadságának intézményi garanciáit és társadalmi ellenőrzését. 16.§ - 17. § 49 A technikai módosításon túl a javaslat a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikkének végrehajtásaként kiterjeszti az összeférhetetlenségi tilalmakat a médiatartalom-szolgáltató (MTI) vezetőire és - a nemzeti jogalkotói mérlegelés körében - azok közeli hozzátartozóira. A korábbi kuratóriumi modellt a Független Közmédia Testület felügyeletével váltja fel, nevesítve a vezérigazgatók felelősségét a műsorrend és a gazdálkodási terv tekintetében. Az új norma kötelezővé teszi a társaságon belüli integritás- és korrupciómegelőzési rendszer kialakítását, valamint tiltja a vezetők külső kereső foglalkoztatását. A szabályozás közvetlen korlátozásokat állapít meg a közszolgálati részvénytársaságokkal üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedésekre. Ez a struktúra intézményi szinten biztosítja a szerkesztői döntések politikai és gazdasági befolyásmentességét. Az előírások garantálják a közpénzek elszámoltatható és az uniós jognak megfelelő felhasználását. 18.§-19.§ A módosítás célja a közszolgálati médiaszolgáltatás feletti független felügyelet megerősítése. A rendelkezés a könyvvizsgáló megválasztására és felmentésére vonatkozó jogkört a kormányzati és politikai befolyástól mentes, szakmai alapon működő Független Közmédia Testülethez telepíti, rögzítve, hogy a közmédia mindkét részvénytársaságánál külön könyvvizsgálót kell megbízni. 20.§ A cím módosítása technikai jellegű. 21. § A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikke (3) alapján a közszolgálati média függetlenségének és finanszírozásának biztosítása kötelező. Az új norma a hároméves költségvetési ciklussal (108. § (1 )) közvetlenül ezt az előírt stabilitást és kiszámíthatóságot valósítja meg a politikai befolyásolás ellen. A független szakértők bevonása a Költségvetési Tanácsba garantálja a funkcionális függetlenséget az költségvetés tervezhetőségében, ugyanakkor a biztosítéka a szakmai kontrollnak a nyomon követésben. 22.§ A cím módosítása technikai jellegű. 23. § A javaslat - a munkajogi szabályok fenntartása mellett - név szerint rögzíti a közszolgálati feladatot ellátó jogi entitásokat, és megszünteti a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikk (1) bekezdésével össze nem férhető „Alap" (MTVA) foglalkoztatói és irányítási szerepét. Ezzel helyreáll a közvetlen jogviszony a ténylegesen feladatot ellátó szervezet és a munkavállaló között, biztosítva a funkcionális függetlenséget. A speciális munkaidő-szabályok és a kötetlen munkarend változatlanul a közszolgálati küldetés teljesítéséhez szükséges rugalmasságot szolgálják, és ezen keresztül erősítik a szerkesztői szabadság garanciáit. 24. § A javaslat rögzíti a Hatóság kettős, a médiaigazgatással és hírközléssel kapcsolatos feladatkörét és azok terjedelmét. 50 25. § A Médiatanács elnökének új kiválasztási mechanizmusához kapcsolódó technikai módosítás. 26. § A javaslat a Hatóság elnökének a kinevezését a Médiatanács elnökének új, átlátható, nyílt pályázat úján történő kiválasztásához köti, továbbá az elnök és elnökhelyettesek egyéves elhelyezkedési tilalma vonatkozásában rögzített kártalanítás intézményét megszünteti, a juttatást a Médiatanács tagok és a Hatóság főigazgatója elhelyezkedési tilalma esetére rögzített végkielégítéssel egyezően állapítja meg. 27. § Technikai módosítás. 28.§ A közmédia új struktúrájához kapcsolódó technikai módosítás. 29.§ A javaslat a Médiatanács összetételére, a tagok és az elnök megválasztására új szabályozást vezet be, amely egyszerre paritásos és szakmai alapú, és amely szabályok biztosítják a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 7. cikkében foglalt, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének a garanciáit, kizárva annak a lehetőségét, hogy a Médiatanácsban bármely politikai erő túlhatalmat gyakoroljon. Az elnök a megbízatását pályázat útján nyerheti el, amely nyilvános éppúgy, mint maga az eljárás egésze. A pályázat elbírálására létrehozott eseti országgyűlési bizottságban a médiaszakma jelentős szervezetei által delegált bírálók is szerepet kapnak, akiknek az elutasító véleménye esetén a pályázót nem lehet a Médiatanács elnökének jelölni. A függetlenséget erősíti az a megoldás is, hogy a pályázat útján megválasztott elnök megbízatásának időtartama hosszabb, mint az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagoké. A korábbi szabályozásnál rövidebb időtartamú a mandátum, de az újraválasztás egy alkalommal megengedett. Ajavaslat a sajtó alkotmányos jelentőségére tekintettel megfordítja a Hatóság elnökének és a Médiatanács elnökének a pozícióját: a nyílt és átlátható pályázati eljárással jelöltté vált, az Országgyűlés által választott elnököt nevezi ki a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök az NMHH elnökévé, így biztosítva a kiválasztási folyamat teljes demokratizmusát. 30. § Technikai jellegű módosítás. 31. § Ajavaslat a Médiatanács tagjainak az illetményét a Hatóság főigazgatójának az illetményéhez igazítja, de egyértelműsíti, hogy a Médiatanács tagjainak megbízatása nem közszolgálati jogviszony, de megbízatásuk időtartama alatt a társadalombiztosításra való jogosultság tekintetében közszolgálati jogviszonyban biztosítottak, a megbízásuk időtartama a nyugellátásra jogosító közszolgálati 51 jogviszonyban töltött időnek számít, összhangban az Mttv. 129. § (9) bekezdésében rögzített foglalkoztatási tilalommal. 32. § Ajavaslat egyértelművé teszi, hogy Magyarországon a Médiatanács a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletben hivatkozott nemzeti szabályozó hatóság, és a rendeletben nevesített ezzel járó összes hatáskört és feladatot - kibővítve ezzel a Médiatanács korábbi tevékenységét - a Médiatanács látja el, amikor képviseli hazánkat a Médiaszolgáltatások Európai Testületében. A Médiatanács tevékenységének átláthatósága érdekében szükséges volt a törvényi rögzítése annak, hogy a Médiatanács döntései nyilvánosak. 33. § Az MTVA megszüntetése okán egyszerűsödik és takarékosabbá válik a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodása, a transzparens gazdálkodás követelményeinek érvényesítésért való felelősség egyértelműen meghatározott és számonkérhető lesz. A rendelkezéseket az MTVA megszüntetése miatt szükséges módosítani, kihagyva az Alapra hivatkozó szabályokat. 34. § - 35. § A módosítás az MTVA médiatámogatási feladatait a Médiatanács kezelésében lévő Sajtóalapra telepíti, amely a nem közszolgálati médiaszolgáltatásban és médiatartalom-szolgáltatásban közzétett közszolgálati műsorszámok, a független sajtótermékek előállítását támogatja pályázatok útján. Egyszerre lesz szűkebb és bővebb a támogatási kör, a filmalkotások támogatása nem a Médiatanács kezelésében lévő Sajtóalap tevékenységébe tartozik, ugyanakkor a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő, gyakran forráshiányban szenvedő hagyományos médiaszolgáltatók, print vagy elektronikus tartalomszolgáltatók, újszerű médiatartalmak gyártói részesülhetnek anyagi hozzzájárulásban a Médiatanács támogatáspolitikája alapján. A pályázatokról a szakmai bizottságok döntenek. 36. § A javaslat a Médiatanács két nem hatósági hatáskörét rögzíti: a médiatartalmak sokszínűségét elősegítő Sajtó- alap kezelését és az uniós jogszabály végrehajtásának elmulasztását orvosolandó, a tömegtájékoztatás sza- badáságról szóló európai rendeletnek a médiapiaci összefonódások értékelésére vonatkozó felhatalmazását, amelynek során a Médiatanácsnak ki kell alakítania az értékelés rendszeréhez kapcsolódó jogalkalmazói fel- adatlistát, amellyel eleget tesz a médiapluralizmus érvényesítését előmozdító kötelezettségének. 37. § Ajavaslat a törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betöltőire vonatkozó átmeneti szabályok- kal rendezi a módosítás hatálybalépésekor hivatalban lévő tisztségeket viselők státusát azzal, hogy a közmédia és a nemzeti szabályozó hatóság valódi függetlenségének az erősítése érdekében az új intézményrendszerhez új, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletben előírt átlátható, megkülönböztetésmentes, ob- jektív eljárással kiválasztott vezető testületek és szervek szükségesek, ezért a Közalapítvány kuratóriumának, a Médiatanácsnak a mandátumát megszünteti, a közmédia vezető tisztségviselőinek megbízatását visszavonja és a közmédia átmeneti időre szóló vezetőinek a kinevezésére az audiovizuális politikáért felelős minisztert bízza meg. 38. § - 39. § 52 A közszolgálati médiaszolgáltatókra és médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendelkezések a köz- média strukturális átalakításának a javasolt lépéseit szabályozzák, amelynek eredményeképpen 90 nap múlva a kiegyensúlyozott tájékoztatást és tartalomszolgáltatást garantáló átlátható szerkezetű, független, a feladat, a megvalósítás és a felelősség egységében kompetens közmédiarendszerjön létre. 40. § Kiegészíti az uniós jogi aktusok felsorolását az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete (2024. április 11.) a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosí- tásáról (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletnek való megfeleléssel. 41. § A javaslat kiegészíti az Mttv. 1. számú mellékletét a gyermekjogi, gyermekjólléti és érdekvédelmi, továbbá a környezetvédelem területén tevékenykedő civil szervezetek Közszolgálati Tanácsba történő delegálásának a le- hetőségével, továbbá a művészetek kategóriában még egy fő delegálását teszi lehetővé. 42. § Az Mttv. 4.számú mellékletének módosítása az Alapra vonatkozó szövegrész elhagyását javasolja. 43. § A módosítás célja a hazai szabályozás uniós joggal való összhangjának erősítése, figyelemmel az Európai Unió Bíróságának C-92/23. sz. ügyben (Bizottság kontra Magyarország) hozott ítéletére. A Bíróság megállapította, hogy az Mttv. azon megoldása, amely ismételt jogsértés esetén automatikusan kizárja a rádiófrekvencia-hasz- nálati jog megújítását, az arányosság elvébe ütközhet különösen akkor, ha a jogsértések csekély súlyúak vagy alaki jellegűek. Az „ismételten" fordulat elhagyása biztosítja, hogy a megújítás megtagadása csak súlyos jogsértéshez kapcso- lódjon, ezáltal csökken az automatikus, mérlegelést kizárójogkövetkezmény alkalmazásának kockázata, és erő- södik a szabályozás koherenciája az Mttv. 55. § (l) bekezdés ca) pontjával. 44. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A § (2) bekezdésében a kétharmados szavazást igénylő esetek módosulnak az új intézményrendszernek megfelelően. 45. § - 47. § Záró rendelkezések a hatálybalépésről, sarkalatosságról. 53