⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/289. Benyújtás dátuma: 2026-06-26 12:39 Parlex azonosító: PDETUS5X0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter Törvényjavaslat címe: A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről A Kormány nevében benyújtom a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot. E törvény 2. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről [1] A törvénymódosítás célja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása az európai uniós források hatékony felhasználásának biztosítása, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény és más jogszabályok egységes jogértelmezésének biztosítása érdekében. [2] A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezése a Fővárossal való együttműködés rendezése, a pozitív partneri együttműködés keretei megalkotása érdekében szükséges. [3] A fenti célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása 1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB. tv.) 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően – jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján – az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott forrásokból finanszírozott programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:] „c) pénzügyi lebonyolítást, ideértve a forrás kiutalása keretében a devizanemek közötti átváltást is;” 2. § Az MFB. tv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a természetes személyeket (ideértve a mezőgazdasági őstermelőket és az őstermelők családi gazdaságának tagját is) és a társasházakat, továbbá b) a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok személye a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerint beazonosítható.” 3. § 1 Az MFB. tv. „Az MFB Zrt. kormányzati kapcsolatai” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § (1) Az állam a központi költségvetés terhére a Kormány egyedi határozatával készfizető kezességet az MFB Zrt. javára abban az esetben vállalhat, ha a) az adott ügylet vagy ügyletek nemzetgazdasági szempontból indokolt fejlesztési, beruházási feladatot valósítanak meg és b) a fejlesztési, beruházási cél más módon nem érhető el. (2) A Kormánynak az MFB Zrt. javára vállalt készfizető kezességvállalásról szóló határozatai nyilvánosak.” 4. § Az MFB. tv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az MFB Zrt. a Hpt. 110. §-a szerinti kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel.” 5. § Az MFB. tv. „Az MFB Zrt. prudens működésére vonatkozó szabályok” alcíme a következő 9/B– 9/D. §-sal egészül ki: „9/B. § Amennyiben az MFB Zrt. közvetlenül vagy pénzügyi intézményeken keresztül hitelt vagy kölcsönt nyújt több ügyfélnek, több ügyfél javára kezességet vagy garanciát vállal, vagy kollektív befektetési alapokba fektet (a továbbiakban: program) előre meghatározott feltételek mellett, akkor a program a) szükségességét alátámasztó piaci hiányosságról szóló elemzését, b) által biztosított ösztönző hatásra vonatkozó elemzését, c) szükségességére és arányosságára vonatkozó elemzését, valamint d) hatékonysága értékelésének módját és gyakoriságát a program bejelentésekor nyilvánosságra hozza. 9/C. § Amennyiben a pénzügyi közvetítő vagy alapkezelő kiválasztása során az MFB Zrt. közbeszerzési eljárást nem köteles lefolytatni, a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt az MFB Zrt. nyílt, nyilvános, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosító kiválasztási folyamat során választja ki. 9/D. § Az MFB Zrt. minden év június 15. napjáig könyvvizsgálót bíz meg a szervezeti integritását, az összeférhetetlenség feltárását, a kettős finanszírozás megelőzését, a jogszabályi megfelelést biztosító folyamatszabályozást, valamint a pénzügyi közvetítők és alapkezelők díjazásának átláthatóságát biztosító folyamatainak vizsgálatával.” 2 6. § Az MFB. tv. V/A. Fejezete a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B. § (1) Amennyiben az MFB Zrt.-ben tőkeemelésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanács rendelet (a továbbiakban: 2021/241 EU rendelet) keretében, az Európai Unió Tanácsa végrehajtási határozatával jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján biztosított forrásból (a továbbiakban: HET forrás) kerül sor, a tőkeemelés összegének megfelelő összeg csak a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak megfelelő finanszírozásra fordítható. (2) A Kormány határozatban állapítja meg, hogy az MFB Zrt. tőkeemelésére fordított forrás mekkora részben minősül HET forrásnak. (3) HET forrás felhasználására kizárólag a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes, a forrásfelhasználás jogszerűségét, a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak való megfelelőségét, valamint a forrásfelhasználás szakmai értékelését tartalmazó véleménye alapján kerülhet sor. (4) Az MFB Zrt. a HET forrásból finanszírozott programok esetében minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét, valamint az ügylet összegét.” 7. § Az MFB. tv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az igazgatóság 5–9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a miniszter – öt éves időtartamra – nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság tagjai egy alkalommal újra kinevezhetőek. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.” 8. § Az MFB. tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjai egy alkalommal újra kinevezhetőek.” 9. § (1) Az MFB. tv. 18. §-a a következő (4c)–(4f) bekezdéssel egészül ki: „(4c) Nem lehet az MFB Zrt. igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, vagy az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vállalkozás (a továbbiakban: leányvállalat) vezető testületének tagja vagy ügyvezetője, aki a) politikai szolgálati jogviszonyban, b) biztosi jogviszonyban, c) kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, vagy 3 d) közhatalmi döntés befolyásolását vagy a közhatalommal szemben érdekérvényesítést célzó tevékenységet üzletszerűen folytat megbízás alapján, a jogviszony fennállása alatt, valamint az annak megszűnését követő hat hónap elteltéig. (4d) Az igazgatóság tagját a miniszter csak a felügyelő bizottság írásbeli javaslata alapján hívhatja vissza, amennyiben a felügyelő bizottság hitelt érdemlően, az indok alapos feltárásával alátámasztja, hogy az igazgatóság tagja a) piaci szereplőtől, vagy külső szervezettől kapott utasításnak megfelelően járt el; b) megszegte a szakmai etikai szabályokat, az MFB Zrt. magatartási és etikai szabályait, az igazgatósági tagsággal együtt járó kötelezettségeit vagy piaci visszaélést követett el; c) tartós egészségügyi okok vagy egyéb objektív körülmények miatt fizikailag, vagy mentálisan képtelenné vált az igazgatósági tagsággal együtt járó kötelezettségei teljesítésére, vagy személyében a vezetői alkalmasság feltételei már nem állnak fenn; d) összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben, és az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg; e) nem működik együtt az igazgatóság tagjaival, megtagadja, hogy az előterjesztésekkel kapcsolatos álláspontját kifejtse, szakmailag alátámassza, és ezzel akadályozza az MFB Zrt. feladatainak teljesítését. (4e) A felügyelő bizottság tagját a miniszter csak abban az esetben hívhatja vissza, ha a) megszegte a szakmai etikai szabályokat, az MFB Zrt. magatartási és etikai szabályait, a felügyelő bizottsági tagsággal együtt járó kötelezettségeit vagy piaci visszaélést követett el; b) tartós egészségügyi okok vagy egyéb objektív körülmények miatt fizikailag, vagy mentálisan képtelenné vált a felügyelőbizottsági tagsággal együtt járó kötelezettségei teljesítésére, vagy személyében a vezetői alkalmasság feltételei már nem állnak fenn; c) összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben, és az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg. (4f) Az MFB Zrt. a vezetői alkalmassági és összeférhetetlenségi követelményeket szabályzatban rögzíti, és a szabályzat rendelkezéseit az MFB Zrt. a leányvállalatok vezető testületének tagjaira vagy ügyvezetőjére is alkalmazni rendeli. A vezetői alkalmassági és értékelési szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.” (2) Az MFB. tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja személyében fennálló összeférhetetlenség esetén a miniszter írásban felszólítja az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére. Alkalmazott személyében fennálló összeférhetetlenség esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja az alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az alkalmazott az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, munkaviszonya megszűnik.” 10. § Az MFB. tv. a) 1. § (2) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért” szövegrész helyébe az „a gazdaságfejlesztésért” szöveg, 4 b) 5. § (11) bekezdésében a „tőke- és kamatkiegyenlítés” szövegrész helyébe a „tőkekiegyenlítés” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti az MFB. tv. a) 2. § f) és g) pontja, b) 2. § i) pontja, c) 2. § n) pontja, d) 2. § p) pontja, e) 5. § (10a) bekezdése, f) 8. § (1b) bekezdése, g) 8. § (2) bekezdésében a „110. §,” szövegrész. 2. A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezése 12. § Hatályát veszti a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény. 3. Záró rendelkezések 13. § Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. 14. § A 2. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 5   Általános indokolás Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.   Az MFB Zrt. a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő szakosított hitelintézet, amelynek feladata a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek, ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások hitel- és tőkefinanszírozása, továbbá a részvétel az európai uniós források közvetítésében. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítását részben az európai uniós források közvetítésével kapcsolatos feladatainak hatékony ellátása, részben az egységes jogértelmezést biztosító szabályozás kialakítása teszi szükségessé. Részletes indokolás 1. § Értelmező rendelkezés jogtechnikai módosítása. Európai uniós forrásokból, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott forrásokból finanszírozott programok esetében az MFB Zrt. a pénzügyi lebonyolítás keretében történő devizakonverziót nem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében végzi, ezért, az európai uniós forrásközvetítéssel összefüggő feladatkörében szükséges a jelenleg a törvényben szereplő pénzügyi lebonyolítás értelmezését kiegészíteni a forrás kiutalása keretében a devizanemek közötti átváltással is. 2. § Az MFB Zrt. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, ettől függetlenül a még nagyobb átláthatóság érdekében – Bizottsági ajánlásra – jelen ágazati törvény módosításába is bekerült az, hogy az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint vállalhat kezességet, garanciát, egyéb bankári kötelezettséget, amely átlátható szervezetnek minősül, továbbá a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok személye beazonosítható. 3. § Jelenleg a törvényben van lehetőség arra, hogy az MFB Zrt. a központi költségvetés terhére egyedi 6 kormányhatározattal (beleértve a nem nyilvános kormányhatározatot is) készfizető kezességet vállaljon az MFB Zrt. javára. Jelen módosítás keretében a törvény kimondja, hogy az állam a központi költségvetés terhére a jövőben egyedi kormányhatározattal készfizető kezességet abban az esetben vállalhat, ha az adott ügylet vagy ügyletek nemzetgazdasági szempontból indokoltak, és a fejlesztési, beruházási célok más módon nem érhetők el, azzal, hogy a készfizető kezességvállalásról szóló határozatok nyilvánosak. 4. § Az MFB Zrt.-nek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott kockázatkezelési-kockázatvállalási bizottságot kell felállítania. 5. § Amennyiben az MFB Zrt. közvetlenül vagy pénzügyi intézményeken keresztül hitelt vagy kölcsönt nyújt több ügyfélnek, kezességet vagy garanciát vállal, vagy kollektív befektetési alapokba fektet előre meghatározott feltételek mellett (program), közzé kell tennie az ennek indokaként szolgáló piaci hiányra, a multiplikátor hatásra, a szükségességre-arányosságra vonatkozó elemzését, valamint a program hatékonysága értékelésének módját és gyakoriságát. Amennyiben az MFB Zrt. közbeszerzési eljárást nem köteles lefolytatni, a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt az MFB Zrt. nyílt, nyilvános, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosító kiválasztási folyamat során választja ki.  Az átláthatóság érdekében további új elem, hogy minden év június 15. napjáig könyvvizsgáló kerül megbízásra, a szervezeti integritás megőrzésére, az összeférhetetlenség és a többes finanszírozás megelőzésére, a jogszabályi megfelelés folyamatszabályozásának biztosítására, valamint a pénzügyi közvetítők és alapkezelők díjazásának átláthatóságát biztosító folyamatainak vizsgálatával. 6. § A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanács rendelet (a továbbiakban: 2021/241 EU rendelet) keretében, az Európai Unió Tanácsa végrehajtási határozatával jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján biztosított forrásból biztosított tőkeemelés összegének megfelelő összeg csak a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak megfelelő finanszírozásra fordítható, a forrás felhasználására a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes véleménye alapján kerülhet sor, továbbá az MFB Zrt. az ilyen forrásból finanszírozott programok esetében minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét, és az ügylet összegét. 7-9. § A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság tagjai esetében, kizárja például, hogy politikai vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók töltsenek be igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tisztséget, ugyanígy a 7 lobbitevékenységet végzők is kizárásra kerülnek – mind a jogviszony fennállása alatt, mind a jogviszony megszűnését követő hat hónapig. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai csak a törvényben meghatározott, objektív okok alapján hívhatók vissza a tisztségükből. 10. § Összhangban a kormányzati szerkezetátalakítással a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter lesz az állam nevében az MFB Zrt. felett a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, továbbá kikerülnek a törvényből az állami kamatkiegyenlítés lehetőségét biztosító rendelkezések. 11. § Kikerül a törvényből a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényre való utalás, valamint kikerülnek a törvényből a Kormány határozata alapján végrehajtandó egyes feladatok. Hatályon kívül helyezésre kerülnek az ügyfélcsoport meghatározására vonatkozó különös rendelkezések. 12. § Az MFB Zrt. működésének átláthatósága érdekében kikerül a törvényből a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényre való utalás, valamint a Kormány határozata alapján végrehajtandó egyes feladatok is, ehhez kapcsolódóan pedig a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény is hatályon kívül helyezésre kerül. 13. § Hatálybaléptető rendelkezés. 14. § Sarkalatossági rendelkezés. 8