⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlés Hivatala Irományszám: (\(2 Érkezett: 2026 MÁJ 20. Országgyűlési képviselő Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Hantosi István (TISZA) és Melléthei-Barna Márton (TISZA) Törvényjavaslat címe: Egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről Az. Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „Egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről" címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. 2026.05.20. ·····L~ . Dr. Hantosi István 1 6 .......................................... Melléthei-Barna Márton 2026. évi ... törvény egyes tisztességtelen fogyasztói szerződésekjogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről [1] Az úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a szükséges jogalkotási lépések elfogadásáig intézkedni a még folyamatban lévő perek felfüggesztéséről és elrendelni, hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt, intézkedést ne lehessen foganatosítani. [2] E célra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény hatálya a (2) bekezdés szerinti fogyasztói szerződéseken alapuló polgári peres eljárásokra és bírósági végrehajtási eljárásokra terjed ki. (2) E törvény alkalmazásában fogyasztói szerződésnek minősül a) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, b) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény, valamint az e) egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény hatálya alá tartozó szerződés és az e szerződésből származó követelés teljesítésére irányuló, a korábbi szerződés helyébe lépő szerződés. 2. § (1) A bíróság külön törvényben meghatározott intézkedésig soron kívül, hivatalból felfüggeszti az e törvény hatálya alá tartozó pereket. (2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 128. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye, azzal, hogy a fellebbezésnek az eljárás felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2 (2) Az e törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárásokban - a (3), (4) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvényben meghatározott intézkedésig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására e törvény alapján nem kerül sor. (3) Ha a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel az ingatlan árverési vevője a Vht.-ban meghatározott határidőben a teljes vételárat még nem tudta megfizetni, annak megfizetésére a végrehajtási eljárás folytatását követően - ha az árverés hatálya fennmarad - a végrehajtó felhívására 15 napon belül köteles. Ennek elmulasztása esetén az előleget elveszíti, és az árverés sikertelen. (4) Ha a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények beállását megelőzően az ingatlan árverési vevője a Vht.-ban meghatározott határidőben a teljes vételárat már megfizette, de még az ingatlant az árverési vevőnek nem adták át, az árverési vevő a vételárnak az előlegen felüli összegét a végrehajtótól visszaigényelheti. A kérelmet a végrehajtó az annak beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, amelynek elmulasztása esetén végrehajtási kifogás előterjesztésének és elbírálásának helye van. Az. árverési vevő a vételár megfizetésére a végrehajtási eljárás folytatását követően - ha az árverés hatálya fennmarad - a végrehajtó felhívására 15 napon belül köteles. Ennek elmulasztása esetén az előleget elveszíti, és az árverés sikertelen. (5) Ha a fogyasztói szerződésen alapuló követelés behajtásán kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás ezekben a végrehajtási eljárásokban a fedezetként meghatározott vagyontárgy vonatkozásában a külön törvényben meghatározott intézkedésig eljárási cselekmények, intézkedések nem foganatosíthatóak. (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a) a fogyasztói szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, b) az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a fogyasztói szerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja. (7) Ha e törvény hatálybalépése napján a fogyasztói szerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtás azért szünetel, mert a) az adós részére részletfizetést engedélyeztek vagy b) a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta és más intézkedésre nincs lehetőség vagy nincs szükség, az adós a végrehajtónál kérheti a (2) bekezdés alkalmazását. (8) E törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy a) az adós megfizesse a követelés összegét vagy b) a követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentésére, valamint a követelés megszűnésével és csökkenésével kapcsolatos eljárási cselekmények és intézkedések megtételére, foganatosítására kerüljön sor, 3 e) a fogyasztói szerződések esetén a végrehajtás elrendelésére (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálására) sor kerüljön és a végrehajtás elrendelése (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálása) körébe tartozó eljárási cselekmények, nyilatkozatok megtehetőek legyenek. A 3. § (2) és (5) bekezdése szerinti időszak alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 4 Indokolás Az. úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a szükséges jogalkotási lépések elfogadásáig intézkedni a még folyamatban lévő perek bíróság általi hivatalbóli felfüggesztéséről és elrendelni, hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt, intézkedést ne lehessen foganatosítani. Mind a polgári peres eljárások, mind a bírósági végrehajtási eljárások folytatására az érintett törvények felülvizsgálatát követően kerülhet sor a külön törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A törvényjavaslat meghatározza azokat a speciális eljárási cselekményeket, amelyeket a végrehajtási eljárásokban annak ellenére indokolt lehetővé tenni, hogy maga az eljárás ,,leállításra" került. Ingatlan árverése esetén indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy az árverési vevő, ha még nem fizette meg a vételárat, ezt csak az eljárás folytatása esetén kelljen teljesítenie, illetve amennyiben a vételárat már megfizette, de az ingatlant még nem adták át neki, úgy a vételárat - az előleg kivételével - visszaigényelhesse. Ez esetben is csak az eljárás folytatásától függően válik esedékessé a vételár megfizetése. A törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy ha az adós maga kíván továbbra is teljesíteni, ezt megtehesse. A szabályozás rendezi továbbá a kapcsolódó végrehajtások "leállítását" is a fedezet biztosítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási eljárások törvényi rendelkezés folytán kerülnek megállításra, és ez idő alatt eljárási cselekmény hiányában a végrehajtási jog elévülése nem szakadhat meg, a törvényjavaslat az elévülés nyugvásáról rendelkezik. Részletes indokolás 1. § A törvény egyértelművé teszi, hogy a végrehajtás felfüggesztése az úgy nevezett devizahiteles szerződésekből fakadó végrehajtásokra vonatkozik. 2. § A rendelkezés célja annak kimondása, ezen szerződésekkel összefüggésben elrendelt végrehajtások, illetve ezekhez kapcsolódó peres eljárásokat a jogszabály erejénél fogva, hivatalból és soron kívül fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztésre a végrehajtó vagy a bíróság hibájából nem kerül sor soron kívül, az ebből fakadó károkért a felelősség a végrehajtót, illetve a bíróságot terheli. A tervezet szerint a felfüggesztés elrendelése ellen fellebbezésnek van helye azzal, hogy a fellebbezésnek az eljárás felfüggesztésére halasztó hatálya nincs. 3. § A végrehajtás felfüggesztésének eseteit és szabályait tartalmazza. 5 4. § A felfüggesztés ideje alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik. Hatálybaléptető rendelkezés. 6