⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/304. Benyújtás dátuma: 2026-06-30 14:03 Parlex azonosító: 1Z8E4OHY0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Vitézy Dávid László, közlekedési és beruházási miniszter Törvényjavaslat címe: A közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról A Kormány nevében benyújtom a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról [1] A vasúti közlekedési szolgáltatások piacának fejlesztése és a hatékony feladatellátás érdekében a fenntartható és versenyképes közösségi közlekedési rendszer kialakításának előfeltétele az országos, regionális és elővárosi közösségi közlekedés megrendelési modelljének átalakítása, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatások során alkalmazott vasúti járművek eszközparkjának– európai uniós források bevonásával történő – korszerűsítése. [2] Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében szükséges az Európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz közlekedési célú forrásainak felhasználása, az abban foglalt mérföldkövek teljesítése. [3] Fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) ellátja a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, a közúti infrastruktúrát pótló, vízi átkelést szolgáló kompokkal összefüggő, a miniszter által rendeletben meghatározott, ráruházott feladatokat.” 2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „24. az országos közlekedésszervező feladatait,” (rendeletben állapítsa meg.) 3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (6a) bekezdésében a „Ha” szövegrész helyébe az „Amennyiben” szöveg lép. 2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 4. § 1 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontjában a „közlekedésszervező;” szövegrész helyébe a „közlekedésszervező, országos közlekedésszervező és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény VII/A. fejezetében meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság;” szöveg lép. 3. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 5. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) ellátja a 2. § (6) bekezdésében meghatározott, a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak nem minősülő regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó komp- és révközlekedésnek minősített komp- és révközlekedés működtetésével összefüggő, a miniszter által rendeletben meghatározott, ráruházott feladatokat.” 6. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter) „11. az országos közlekedésszervező feladatainak,” (rendeletben történő megállapítására.) 4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 7. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő fejezettel egészül ki: „VII/A. Fejezet GÖRDÜLŐÁLLOMÁNY-KEZELŐ TÁRSASÁG A gördülőállomány-kezelő társaság szervezeti keretei 24/B. § (1) A magyar állam a vasúti személyszállítási közszolgáltatások ellátásához igénybe vehető járműállomány biztosítása és korszerűsítése, valamint a közszolgáltatások piacán a kínálati verseny növelése érdekében a 24/C. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó gördülőállomány-kezelő társaságot hoz létre (a továbbiakban: gördülőállomány-kezelő társaság). A miniszter a gördülőállomány-kezelő társaságot e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben jelöli ki. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a miniszter gyakorolja. 2 (3) A gördülőállomány-kezelő társaság 100%-os állami tulajdonban lévő részvénytársaság, amelynek létesítő okiratát, valamint annak módosítását a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá. (4) E fejezet rendelkezései kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság működési és gazdálkodási tevékenységére irányadóak. A gördülőállomány-kezelő társaság tevékenysége 24/C. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság feladata különösen a) a gördülőállomány beszerzésének előkészítése és lebonyolítása, ideértve a beszerzési eljárások lefolytatását, a vasúti járművek beszerzését, műszaki követelményeinek kialakítását, valamint a vasúti járműveknek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) szolgáltatástervezési igényeivel összehangolt meghatározását, b) gördülőállomány beszerzés finanszírozásának megszervezése és kezelése, ideértve különösen a támogatási források kezelését, a beszerzésekhez kapcsolódó hitel-, kötvény-, lízing- és finanszírozási konstrukciók kialakítását és kezelését, valamint a számviteli politika és a pénzügyi ütemezés meghatározását, c) a gördülőállományhoz kapcsolódó eszközgazdálkodási feladatok ellátása, különösen a járműállomány üzemképes állapotának fenntartása, a karbantartási és nagyjavítási ciklusok megszervezése, kezelése vagy ellátása, valamint a járművek életciklus-menedzsmentje; d) az országos közlekedésszervezővel a gördülőállomány rendelkezésére bocsátására kötött szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése, ideértve a díjazási rendszer kialakítását és alkalmazását annak érdekében, hogy az megfelelően fedezze a gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával és fenntartásával összefüggésben felmerülő költségeket. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében az Európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források terhére kizárólag kibocsátásmentes vasúti járművet szerezhet be és hasznosíthat. (3) A gördülőállomány-kezelő társaság vállalkozó vasúti szolgáltatást kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységével összhangban végezhet. (4) A gördülőállomány-kezelő társaság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységét kizárólag a tevékenységek végzéséhez jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek birtokában végezheti. (5) Az Európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források terhére beszerzett vasúti járművek gördülőállomány-kezelő társaság kizárólagos tulajdonába kerülnek, amelyeket azok hasznos élettartamának végéig nem idegeníthet el. 24/D. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság évente legalább 7 évre szóló gördülő üzleti tervet készít, amelynek részeként 3 évre szóló likviditási és járműgazdálkodási tervet mutat be, amelyet a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben hagy jóvá. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság, valamint országos közlekedésszervező az (1) bekezdésben meghatározott üzleti terv kialakítása során együttműködik 3 a) a közszolgáltatási jogok odaítélésével kapcsolatos versenyeztetési eljárások ütemezésének, b) a közszolgáltatási jogok területi és időbeli jellemzőinek, c) a gördülőállomány paramétereinek, mennyiségi és minőségi kritériumainak, valamint d) a c) ponthoz kapcsolódó standardizált karbantartási feltételek meghatározása érdekében. (3) A gördülőállomány-kezelő társaság az országos közlekedésszervező részére rendelkezésre bocsátja a gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával, amortizációjával, fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos költségadatokat, amelyek a közszolgáltatási szerződések előkészítéséhez, a közszolgáltatási ellentételezés meghatározásához, vagy a közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló eljárások előkészítéséhez szükségesek. Az országos közlekedésszervező e költségadatokat kizárólag közfeladatai ellátása céljából használhatja fel. (4) A gördülőállomány-kezelő társaság forrásbevonás érdekében hitel felvételére, valamint kötvény kibocsátására, valamint egyéb módokon történő forrásbevonásra is jogosult. (5) A vasúti járműbeszerzések fedezetét biztosító különböző finanszírozási források, valamint a vasúti járművek hasznosítására irányuló szolgáltatási szerződések tekintetében a gördülőállomány- kezelő társaság számviteli szempontból elkülönített nyilvántartásokat vezet. 24/E. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság a vasúti járműveket szolgáltatási szerződés keretében – a beszerzett vasúti járművek ráfordításainak pénzügyi megtérülését biztosító alapon – teszi hozzáférhetővé az országos közlekedésszervező számára, amely gondoskodik azok szolgáltatási célú odaítéléséről. Az Európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források terhére beszerzett vasúti járművek az országos közlekedésszervező által tisztességes, átlátható, nyilvános és versenysemleges feltételek mellett, versenyeztetési eljárásban odaítélt vasúti személyszállítási közszolgáltatások teljesítéséhez használhatóak fel. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság a vasúti járművek (1) bekezdésben foglalt igénybevételével kapcsolatos feltételeket és az igénybevétellel összefüggő díjképzési elveket átlátható módon az általános szerződési feltételei között teszi közzé. A gördülőállomány-kezelő társaság függetlenségére vonatkozó szabályok 24/F. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság más vasúti társaságban tulajdonrészt nem szerezhet. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság a közszolgáltatások megrendelőjétől, az országos közlekedésszervezőtől, a közlekedésszervezőtől és a vasúti társaságoktól elkülönített gazdasági társasági szervezeti formában működik. (3) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója a) a közszolgáltatások megrendelőjével, az országos közlekedésszervezővel, a közlekedésszervezővel kormányzati szolgálati jogviszonyt és munkaviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, vagy vezető állású 4 munkavállalója nem lehet, d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, valamint e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója nem lehet. (4) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit úgy kell meghatározni, hogy a gördülőállomány-kezelő társaság üzleti tevékenységével összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá b) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a gördülőállomány-kezelő társaság üzleti tevékenységével összefüggő feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el. (5) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a) a közszolgáltatások megrendelőjével, az országos közlekedésszervezővel, a közlekedésszervezővel kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt nem létesíthet, b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, vagy vezető állású munkavállalója nem lehet, d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója nem lehet. (6) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagja, a vezető állású munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. (7) A gördülőállomány-kezelő társaság üzleti tevékenységével összefüggő feladatok ellátása során a gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat. (8) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának és vezető testületei tagjának a feladat ellátásához szükséges szakmai képzettséggel és tapasztalattal rendelkező, büntetlen előéletű személy nevezhető ki. A vezető tisztségviselőkre és a vezető testületek tagjaira vonatkozó szakmai és személyi feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg. (9) A (8) bekezdés szerinti személy a kinevezést megelőzően, illetve – erre vonatkozó felhívás 5 esetén – a vezető tisztségviselői, vezető munkavállalói jogviszony, vagy vezető testületi tagság fennállása során hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. (10) A (8) bekezdés szerinti személy kinevezésére jogosult személy és munkaszervezete a (8) bekezdés szerinti büntetlen előélet feltétel ellenőrzése céljából kezeli a (8) bekezdés szerinti személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz; ezen személyes adatokat a vezető tisztségviselői, vezető munkavállalói jogviszony, illetve vezető testületi tagsággal összefüggő jogviszonyra vonatkozó elévülési idő lejártáig kezeli.” 8. § A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A miniszter vagy az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján jogszabályban a pályahálózat működtetés megrendelési feladataira kijelölt szervezet – a miniszter jóváhagyásával és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat- hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).” 9. § A Vtv. „ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 87/M. §-sal egészül ki: „87/M. § A 24/B. §-ban meghatározott gördülőállomány-kezelő társaságnak a tevékenységét 2026. augusztus 31-ig meg kell kezdeni.” 10. § A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 48–51. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „48. a pályahálózat működtetés megrendelési feladatait ellátó szervezet kijelölését, 49. az országos közlekedésszervező részletes feladatait, 50. a gördülőállomány-kezelő társaság kijelölésére vonatkozó szabályokat, 51. a gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjével, valamint vezető testületének tagjaival kapcsolatos szakmai és személyi feltételekre vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.) 11. § A Vtv. a) 69. § 8. pontjában a „valamint a VPSZ” szövegrész helyébe az „a VPSZ, valamint a gördülőállomány-kezelő társaság” szöveg, 6 b) 77. § (2) bekezdésében a „valamint a közlekedésszervezőt” szövegrész helyébe az „a közlekedésszervezőt, az országos közlekedésszervezőt, valamint a gördülőállomány-kezelő társaságot” szöveg lép. 5. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 12. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha e törvény lehetővé teszi, erre vonatkozó kijelölés esetén az e törvényben a közlekedésszervezőre meghatározott feladatok vonatkozásában a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében az országos közlekedésszervező, az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében a közlekedésszervező (a továbbiakban együtt: közlekedésszervező) jár el.” 13. § (1) Az Sztv. 21. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A miniszter a 4. § (3) bekezdésében, az 5. §-ban, a 23–32. §-ban, és a 35. §-ban szabályozott feladatait a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság formájában működő, a miniszter által rendeletben kijelölt országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) útján – a miniszteri rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint – látja el, figyelemmel az 51. § (20) bekezdésében foglaltakra is. A feladatok ellátásához szükséges forrásokat az országos közlekedésszervező részére átadja. (1b) A miniszter az országos közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott közfeladatok átadására vonatkozó jogszabályban jelöli ki, amelyben rendelkezik az országos közlekedésszervező működésének részletes feltételeiről, az (1a) bekezdésben, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének, és a döntési jogok megosztásának módjáról, feltételeiről és felelősségi rendjéről. (1c) Az (1b) bekezdésben hivatkozott kijelölő jogszabály rendelkezik a) az országos közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaság kijelöléséről, működésének feltételeiről, b) a feladatátadás céljáról, c) az átadott feladatok köréről, d) azon feladatokról, amelyeket az átvevő az átadott feladatokon túl önként elláthat, e) a feladat ellátásához szükséges döntési jogkörökről, a jogkörök gyakorlásának módjáról, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárásokról, f) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési keretekről, g) a feladatok ellátásához, valamint az országos közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módjáról, h) az országos közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módjáról, i) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteiről, j) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételekről, valamint 7 k) az (1d) bekezdésben meghatározott feladatellátásról. (1d) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott megrendelői együttműködés teljesítése érdekekében az országos közlekedésszervező a helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével közös közlekedésszervezőt hozhat létre a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások közös megrendelése érdekében.” (2) Az Sztv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A miniszter az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol az országos közlekedésszervező felett, ennek során az ellátásért felelős az országos közlekedésszervező által az (1a) bekezdésben és a 21/A. §-ban meghatározott rendelkezések alapján ellátott feladatok tekintetében hozott döntéseit megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a feladatellátási szerződésben meghatározott eljárásrend szerint. A szakmai felügyelet körében a miniszter évente legalább egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.” (3) Az Sztv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a közlekedésszervező vagy az országos közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, akkor azt kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és az 1370/2007/EK rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.” 14. § A Sztv. a következő 21/A. §-sal egészül ki: „21/A. § (1) Az országos közlekedésszervező a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatokon túl a 21. § (1b) bekezdésében meghatározott jogszabályban meghatározottak szerint elláthatja: 1. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások menetrendjének előkészítésével és meghatározásával kapcsolatos feladatokat, a jármű és személyzeti vezénylés kivételével, 2. a 35/A. §-35/C. §-ban meghatározott feladatokat, 3. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében felmerülő jegy- és bérletértékesítéssel, a bevételek beszedésével kapcsolatos feladatokat, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat is bevonhatja, 4. a 3. pontban meghatározott bevételekhez kapcsolódó szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételével kapcsolatos feladatokat, 5. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében felmerülő a jegy- és bérletellenőrzési feladatokat, meghatározza azok egységes műszaki feltételeit, amelyek megvalósításába a közlekedési szolgáltatókat is bevonhatja, 6. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében felmerülő utastájékoztatási feladatokat, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat, továbbá a vasúti pályahálózat-működtetőket is bevonhatja, 7. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások, valamint 8 pályaműködtetési szolgáltatások arculati, utastájékoztatási, utaskommunikációs, utaskapcsolati és utaskezelési szabályainak, valamint egyéb interoperativitási feladatmegosztásának és rendjének, valamint technikai standardjainak meghatározását, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat, valamint a vasúti pályahálózat- működtetőket is bevonhatja, 8. a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási ideértve a valós idejű utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását, 9. a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és a rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedések meghatározását, amelyek végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti, 10. az országos, elővárosi, regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatással érintett autóbusz-állomások fenntartásával és működtetésével, valamint a hozzáférési jog biztosításával kapcsolatos tevékenységeket, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat is bevonhatja, 11. a közösségi közlekedés összehangolásával, a közlekedési módváltással, az egyéni közlekedési módok közösségi közlekedésre történő átváltásának elősegítésével kapcsolatos koordinációs és utaskommunikációs feladatokat, 12. a tiszta és kibocsátásmentes járművek beszerzésének koordinációjával kapcsolatos feladatokat, 13. a 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat, 14. a Vtv. 24/D. § (2) bekezdésében meghatározott együttműködési feladatokat, 15. a Vtv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, 16. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (1b) bekezdésében meghatározott feladatokat, 17. a Vkt. 2. § (4a) bekezdésében meghatározott feladatokat. (2) Az országos közlekedésszervező közlekedésszervezői feladatellátásnak finanszírozásával, valamint az országos közlekedésszervező gazdálkodási felügyeletével, bevételeinek és indokolt költségeinek elszámolásával összefüggő részletes szabályokat a miniszter és az országos közlekedésszervező között az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével 20 évre kötött közfeladatellátási szerződés (a továbbiakban: közfeladatellátási szerződés) tartalmazza. (3) A (2) bekezdésben meghatározott közfeladatellátási szerződés – éves gördülőtervezéssel történő felülvizsgálat mellett – legalább 3 éves, ha a közfeladatellátási szerződés érvényessége ennél kevesebb, akkor a közfeladatellátási szerződés időbeli hatályával megegyező időszakra vonatkozó éven túli kötelezettségvállalásként – keret jelleggel – tartalmazza az országos közlekedésszervező által biztosítandó személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások a) mennyiségi és minőségi előírásait, b) az a) pontban meghatározott előírásokhoz kapcsolódó pénzügyi és gazdálkodási kereteket és eljárásrendeket, valamint c) a b) pontban meghatározott keretektől történő eltérések kezelésének eljárási és finanszírozási felelősségi rendjét. (4) Az országos közlekedésszervező feladatai ellátásának finanszírozásával, valamint a források átadásával kapcsolatos részletes szabályokat a (2) bekezdésben meghatározott közfeladatellátási szerződés tartalmazza. 9 (5) Az országos közlekedésszervező éven túli kötelezettségvállalást – a miniszter jóváhagyásával – a közfeladatellátási szerződésben meghatározott teljesítményszint 75%-ának megfelelő költségszintig vállalhat. (6) Az országos közlekedésszervező köteles számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni a 21. § (1a) bekezdésében, valamint az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tevékenységével összefüggésben, a tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően. Az országos közlekedésszervezőnek az elkülönített elszámolást a számvitelről szóló törvény szerinti bizonylatmegőrzési határidőig meg kell őriznie, kivéve, ha az európai uniós állami támogatási szabályok ennél hosszabb határidőt állapítanak meg. Az országos közlekedésszervező által a közszolgáltatások nyújtása érdekében e törvény szerint megrendelt közlekedési szolgáltatásokat az üzletszabályzatban meghatározott módon a számvitelről szóló törvény szerinti közvetített szolgáltatásként nyújtja az utasok és az igénybe vevők számára. (7) Az országos közlekedésszervező a Vtv. 24/B. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság (a továbbiakban: gördülőállomány-kezelő társaság) által biztosított, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből beszerzett vasúti járműveket kizárólag vasúti személyszállítási közszolgáltatások ellátásra, versenyeztetési eljárás keretében bocsáthatja rendelkezésre a közlekedési szolgáltatók számára. (8) Az országos közlekedésszervező a gördülőállomány-kezelő társaságtól átveszi és kezeli a gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával, amortizációjával, fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos költségadatokat, amennyiben azok a közszolgáltatási szerződések előkészítéséhez, a közszolgáltatási ellentételezés meghatározásához vagy a közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló eljárások előkészítéséhez szükségesek.” 15. § Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „j) az országos közlekedésszervező kijelölését, működési kereteinek, a 21. § (1a) bekezdésében, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének, a döntési jogok megosztása módjának, feltételeinek és felelősségi rendjének részletes szabályait.” (rendeletben állapítsa meg.) 16. § A Sztv. 51. §-a a következő (17)–(27) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az országos közlekedésszervező 2026. december 31-ig megkezdi a 23. § (2a) bekezdése alapján megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben meghatározott kizárólagos jogok versenyeztetési eljárás keretében történő odaítéléséhez szükséges eljárások előkészítését és lefolytatását. Ennek érdekében a közszolgáltatási jogok odaítélésére vonatkozó versenyeztetési eljárások ütemezésével kapcsolatos stratégiát alakít ki. (18) Az országos közlekedésszervező a (17) bekezdésben meghatározott versenyeztetési eljárás során előírhatja a Vtv. 24/B. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gördülőállomány-kezelő 10 társaság által rendelkezésre bocsátott vasúti járművek kötelező igénybevételét. (19) A miniszter, valamint az országos közlekedésszervező a (17) bekezdésben meghatározott versenyeztetési eljárás megkezdése érdekében a 23. § (2a) bekezdés alapján kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben meghatározott kizárólagos jogokat a versenyeztetési eljárás keretében történő odaítélés érdekében a szerződés egyoldalú módosításával korlátozhatja. (20) Az országos közlekedésszervező 2026. augusztus 30-ig az 5. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, a KTI részére meghatározott szakmai háttértámogatást és a szakmai előkészítésben való közreműködést végzi, valamint a 35. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzési szervezetként jár el. (21) 2026. augusztus 31-től az 5. § (3) bekezdése szerint létrejött megrendelői megállapodásokban a közlekedésért felelős minisztert megillető jogok és kötelezettségek az országos közlekedésszervezőre szállnak át. (22) A 24. § (5) és (5a) bekezdése alapján létrejött közszolgáltatási megbízásokban vagy elrendelésekben rögzített, valamint a 25. § (1) bekezdése alapján országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatást ellátó közszolgáltató társaságok közszolgáltatási szerződéseikben, a közszolgáltatásokat megrendelő minisztert megillető jogok és kötelezettségek 2026. augusztus 31- től az országos közlekedésszervezőre szállnak át. (23) A KTI menetrend szerinti személyszállítással, valamint a tiszta és kibocsátásmentes járművek beszerzésének koordinációjával kapcsolatos közfeladatait 2026. augusztus 31-ig az országos közlekedésszervező veszi át. Az e bekezdés szerinti feladatok ellátásával összefüggő jogosultságok és kötelezettségek tekintetében az országos közlekedésszervező 2026. augusztus 31-től a KTI helyébe lép. A KTI e bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges állami tulajdonban és a KTI vagyonkezelésében álló vagyonelemek és vagyoni értékű jogok tulajdonosi joggyakorlója a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépésétől a miniszter. Az e bekezdés szerinti vagyonelemeket nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az országos közlekedésszervező tulajdonába kell adni, amely során az állam képviseletében a miniszter jár el. (24) Az országos közlekedésszervező jogszabályban foglalt feladatainak teljesítése érdekében – átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített módon – közfeladatért felelős jogutódként átveszi a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MÁV Zrt.), a MÁV Személyszállítási Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MÁV Személyszállítási Zrt.), a MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.), valamint a MÁV SZK-tól a feladatok teljesítéséhez szükséges vagyonelemeket, vagyoni értékű jogokat, egyéb erőforrásokat, valamint a részére átadásra kerülő közfeladatokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket térítésmentesen, olyan módon, hogy ez az országos közlekedésszervező, valamint az e bekezdésben meghatározott társaságok számára adó- és közteherfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az országos közlekedésszervező jogszabályban foglalt feladatainak teljesítéséhez szükséges, ezen jogviszonyok tekintetében az országos közlekedésszervező jogutódként az átadó, e bekezdésben meghatározott társaságok helyébe lép. (25) A (24) bekezdésben foglalt vagyonelemek, vagyoni értékű jogok, egyéb erőforrások, valamint a MÁV Zrt.-t, a MÁV Személyszállítási Zrt.-t, a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-t és a MÁV SZK-t 11 megillető jogok és kötelezettségek átadására nem kell alkalmazni a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ának rendelkezéseit. (26) A (24) bekezdés szerinti vagyonátadás elszámolása olyan módon történik, hogy a MÁV Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV SZK az országos közlekedésszervező részére átadott vagyonelemeket a számvitelről szóló törvény 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, tőketartalék hiányában a számvitelről szóló törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján az eredménytartalék terhére, az országos közlekedésszervező a MÁV Zrt.-től, a MÁV Személyszállítási Zrt.-től., a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-től és a MÁV SZK-tól átvett vagyonelemeket pedig a számvitelről szóló törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni. (27) A közlekedésszervező és a közlekedési szolgáltató között kötött, a közszolgáltatás ellátásra vonatkozó megállapodás vagy kijelölés alapján végzett tevékenységéből szerzett nettó árbevétel a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § c) pontja tekintetében közúti tömegközlekedés folytatásából származó nettó árbevételnek minősül.” 17. § Az Sztv. a) 5. § (5) bekezdésében az „a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (a továbbiakban: KTI)” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező” szöveg, b) 19. § (4) bekezdésében a „22. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (2) bekezdése vagy a 21. § (1b) bekezdése” szöveg, c) 19. § (5) bekezdésében a „22. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (2) bekezdése vagy a 21. § (1b) bekezdése” szöveg, d) 21. § (1) bekezdésében a „kizárólag az állam” szövegrész helyébe a „kizárólag az állam vagy az országos közlekedésszervező” szöveg, e) 25. § (1) bekezdésében az „a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező a miniszter nevében” szöveg, f) 32. § (5) bekezdésében az „a 22. §” szövegrész helyébe az „a 21. § (1b) bekezdése vagy a 22. §” szöveg, g) 33. § (3) bekezdésében az „a 22. §” szövegrész helyébe az „a 21. § (1b) bekezdése vagy a 22. §” szöveg, h) 33. § (3a) bekezdésében az „a 22. §” szövegrész helyébe az „a 21. § (1b) bekezdése vagy a 22. §” szöveg, i) 37. § (1) bekezdésében az „érintett társaságok” szövegrész helyébe az „országos közlekedésszervező és az érintett vasúti társaságok” szöveg és a „szervezet munkavállalóját” szövegrész helyébe a „szervezet és az országos közlekedésszervező munkavállalóját” szöveg, j) 37. § (2) bekezdésében az „A vasúti társaság,” szövegrész helyébe az „A vasúti társaság, illetve a 21. § (1b) bekezdése szerinti jogszabályban a 21/A. § (1) bekezdés 3. pontjában foglalt feladatra vonatkozó kijelölése esetén az országos közlekedésszervező,” szöveg, k) 37. § (3) bekezdésében a „vasúti társaság, illetve” szövegrész helyébe a „vasúti társaság, a 21. § (1b) bekezdése szerinti jogszabályban a 21/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatra vonatkozó kijelölése esetén a közlekedésszervező, illetve” szöveg, l) 37. § (4) bekezdésében a „végző társaság” szövegrész helyébe a „végző társaság, valamint az országos közlekedésszervező” szöveg lép. 12 18. § Hatályát veszti az Sztv. 5. § (6) bekezdése. 6. Záró rendelkezések 19. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 17. § a) és e) pontja és a 18. § 2026. augusztus 31-én lép hatályba. 20. § Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 13   Általános indokolás Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. A vasúti közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források felhasználhatósága érdekében végre kell hajtani a közösségi közlekedés intézményi és működési reformját. A módosítás célja, hogy az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megrendelői feladatainak ellátására, a vasúti pályahálózat megrendelői funkciói szakmai támogatására országos közlekedésszervező kerüljön létrehozásra és kijelölésre, annak érdekében, hogy kormányzati megrendelői szinten egy professzionális, megfelelő erőforrással rendelkező szakmai szervezet működjön. A szervezeti reform nélkülözhetetlen feltétele a vasúti közszolgáltatások versenyeztetéssel történő odaítélésének, mely a vasúti járműfejlesztésre kapott európai uniós forrás felhasználásának feltétele. Az országos közlekedésszervező feladata lesz a személyszállítási közszolgáltatások megrendelése és az ezzel függő versenyeztetési, szolgáltatásfejlesztési és ellenőrzési feladatok, a menetrendi és tarifarendszerrel összefüggő megrendelői feladatok ellátása, hosszabb távon a bevételbeszedés és ellenőrzés, valamint az utastájékoztatás bizonyos feladatainak ellátása. A feladatok átvételére ütemezetten kerül sor. A közszolgáltatások megrendelője által kötött közszolgáltatási szerződések jogszabályon alapuló jogutódlására 2026. augusztus 31-től kerül sor. Az országos közlekedésszervező az átmeneti időszakban a feladatok szakmai előkészítésében, monitorozásában működik közre. Az országos közlekedésszervező nem végez jogalkotási tevékenységet. Az országos közlekedésszervező küldetése, hogy minőségi, vonzó közösségi közlekedési kínálat, egységes és országos ütemes menetrendek, csatlakozások és tarifarendszer kialakításával győzzön meg minél többeket a gyors, kényelmes és megbízható közösségi közlekedés használatának előnyeiről. Az országos közlekedésszervező tudásközpont jellegéből eredően – a fentieken túl – mind a közúti- és vasúti, mind a víziközlekedési alágazatban ellátja a miniszter által rendeletben meghatározott, rá ruházott feladatokat. Az országos közlekedésszervező működésének finanszírozását a közösségi közlekedésre fordított eddigi költségvetési előirányzatok, valamint hosszabb távon a közösségi közlekedési szektorban keletkező bevételek biztosítják. A módosítás célja továbbá, hogy az európai uniós források vasúti járműfejlesztésre történő 14 lehívhatósága érdekében egy, 100%-os közvetlen állami tulajdonban lévő, intézményi és gazdasági szempontból független, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5a. cikkének (2) bekezdésével összhangban működő, gördülőállomány-kezelő társaság kerüljön létrehozásra. Az egységes európai vasúti térség létrehozására irányuló 4. vasúti csomag a tagállamok számára elvárt és kötelezően alkalmazandó piaci modellként a vasúti személyszállítási közszolgáltatások tekintetében a szabályozott verseny alkalmazását írja elő. Annak érdekében, hogy a vasúti személyszállítási közszolgáltatások fejleszthetők legyenek, valamint a vasúti szektorban tapasztalható kritikus járműhiány perspektivikusan csökkenthető legyen, indokolt és célszerű a vasúti szolgáltatók számára már odaítélt közszolgáltatási szerződések átalakítása, és meghatározott szolgáltatások, szolgáltatáscsoportok tekintetében a szolgáltatások nyújtásának szabályozott verseny keretében történő odaítélése. Figyelemmel a vasúti szektor tőkeigényére, a 4. vasúti csomag részeként az 1370/2007/EK rendelet 5a. cikke előírja a tagállamok számára, hogy az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adott versenyeztetési eljárás megindítására figyelemmel szükség van-e olyan intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják a megfelelő gördülőállományhoz való tényleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést. Az Európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források lehívásához szükséges egy független, az 1370/2007/EK rendelet szabályaival összhangban működő gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása. A gördülőállomány-kezelő társaság közvetlen, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaságként kerül létrehozásra, a közlekedési és beruházási miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt. A társaság függetlensége és a közszolgáltatás más rendszereitől történő elkülönítése az Európai Bizottság számára kulcs feltétel. A gördülőállomány-kezelő társaság által – az uniós források terhére - beszerzésre kerülő vasúti járműflottát az országos közlekedésszervező részére bocsátja rendelkezésre, aki az általa a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra kiírt versenyeztetési eljárások keretében a versenyeztetett közszolgáltató(k) részére biztosítja, amely fokozza a közszolgáltatási tenderen a versenyt, csökkenti a közszolgáltatások megrendelésével összefüggő finanszírozási kockázatokat és a vasúti járművek a közszolgáltatási szerződések tipikus időtartamán túlnyúló hasznos élettartamából eredő kockázati hatásokat, az új járműállománnyal növeli a vasúti közszolgáltatások minőségi és műszaki színvonalát. Részletes indokolás 1. § 15 A rendelkezés rögzíti, hogy az országos közlekedésszervező ellátja a közúti közlekedés területén a miniszter által rendeletben meghatározott, ráruházott feladatokat. 2. § Felhatalmazó rendelkezés. 3. § Jogtechnikai pontosítás. 4. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása biztosítja, hogy az országos közlekedésszervező és a gördülőállomány-kezelő társaság – hasonlóan a közlekedési szolgáltatókhoz és a helyi közlekedésszervezőhöz – mentesüljön a helyi iparűzési adó alól. Az országos közlekedésszervező, valamint a gördülőállomány-kezelő társaság tevékenysége – mint új intézményrendszeri megoldások – lényegében átfed a jelenleg is helyi adómentességet élvező közszolgáltatói helyi adókról szóló törvényben meghatározott, közlekedési tevékenységet ellátó közszolgáltatókkal, ezért e szervezetek helyi adómentességének rögzítése az adómenteséggel érintett tevékenységek körében érdemi változást nem jelent. 5. § A rendelkezés rögzíti, hogy az országos közlekedésszervező ellátja a víziközlekedés területén a miniszter által rendeletben meghatározott, ráruházott feladatokat. 6. § Felhatalmazó rendelkezés. 7. § A módosítás új fejezettel egészíti ki a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt, amely tartalmazza a gördülőállomány-kezelő társasággal összefüggő rendelkezések bevezetését, ideértve annak szervezeti és működési kereteit, tulajdonosi viszonyait, tevékenységét, a rá vonatkozó összeférhetetlenségi és függetlenségi kritériumokat. A rendelkezések kizárólag az állami tulajdonú gördülőállomány-kezelő társaság működésére vonatkozó szabályokat tartalmazzák, az egyéb hasonló piaci szereplők működési feltételeit nem szabályozza. 8. § A módosítás – a Kormány megrendelői feladatainak megerősítése érdekében – az erre vonatkozó 16 jogszabályi kijelölés esetén lehetővé teszi, hogy a törvény alapján kijelölt szervezet hatáskörébe kerüljenek át a vasúti pályaműködtetés megrendelésével kapcsolatos feladatok. 9. § A módosítás átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely előírja, hogy a gördülőállomány-kezelő társaságnak 2026. augusztus 31-ig meg kell kezdenie a működését. 10. § Felhatalmazó rendelkezés a pályahálózat működtetés megrendelési feladatait ellátó szervezet kijelölésére, a gördülőállomány-kezelő társaság működésével, személyi feltételeivel összefüggő rendelkezések meghatározására. Emellett a rendelkezés felhatalmazza a közlekedésért felelős minisztert, hogy rendeletben határozza meg az országos közlekedésszervező vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait. 11. § A módosítás beemeli a vasúti igazgatási szerv feladatai közé a vasúti gördülőállomány kezelő társaság függetlenségének ellenőrzésével kapcsolatos hatáskört, valamint bővíti a vasúti igazgatási szerv által adatszolgáltatásra kötelezettek szervezetek körét az országos közlekedésszervezővel, valamint a gördülőállomány-kezelő társasággal. 12. § A módosítás tartalmazza a közlekedésszervező és az országos közlekedésszervező intézményének rögzítését a törvényben. 13. § A rendelkezés a helyi közlekedésszervező intézményének változatlanul hagyása mellett bevezeti az országos közlekedésszervező fogalmát, meghatározza annak feladatait, működésével, működésének felügyeletével kapcsolatos szabályokat, az országos közlekedésszervező kijelölését tartalmazó miniszteri rendelet tartalmi elemeit. A módosítás alapján ütemezetten az országos közlekedésszervező hatáskörébe kerül többek között a közlekedésfejlesztési, hálózatfejlesztési koncepciók készítése, döntés-előkészítő anyagok készítése, a megrendelői feladatok, a közszolgáltatási szerződések odaítélése, megkötése a miniszter nevében, a közszolgáltató kiválasztása, tendereztetés lebonyolítása, a közszolgáltatók számára a bevétellel nem fedezett indokolt költségeinek ellentételezése, a közszolgáltatási szerződésekben, pályaműködtetési szerződésekben szereplő teljesítmények és szolgáltatási színvonal teljesülésének ellenőrzése. 17 14. § A módosítás meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket a miniszter rendelettel az országos közlekedésszervező hatáskörébe és feladatkörébe adhat. A szabályozás alapján a feladatok ellátásának, finanszírozásának, feladat és hatásköri megosztásának részletes szabályait egy 20 éves időtartamra megkötésre kerülő közfeladatellátási szerződés tartalmazza, amely az országos közlekedésszervező működésével összefüggő szolgáltatási szinteket, valamint pénzügyi, gazdálkodási és eljárási szabályokat is rögzíti. 15. § Felhatalmazó rendelkezés az országos közlekedésszervező kijelölésére és működési feltételeinek szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet megalkotására. 16. § A módosítás átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a vasúti személyszállítási közszolgáltatások versenyeztetési eljárásával összefüggő feladatok és feltételek, az országos közlekedésszervező 2026. augusztus 30-ig ellátandó feladatai, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 5. §-a alapján kötött együttműködési megállapodások országos közlekedésszervezőre történő, törvényi jogutódlással történő átszállása, az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatási szerződések országos közlekedésszervezőre történő, törvényi jogutódlással történő átszállása, a feladatátadás kapcsán a vagyonelemek és egyéb erőforrások országos közlekedésszervező általi átvételével összefüggő szabályok tekintetében. 17. § A módosítás az Sztv. módosításával összhangban a törvényi koherencia megteremtését szolgáló módosításokat tartalmaz összhangban az országos közlekedésszervező létrehozásával. 18. § Hatályon kívül helyező rendelkezés. 19. § Hatályba léptető rendelkezés. 20. § Jogharmonizációs záradék. 18 19