⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/341. Benyújtás dátuma: 2026-07-07 15:34 Parlex azonosító: XGXVWVQL0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Pósfai Gábor, belügyminiszter Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról A Kormány nevében benyújtom az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény 9–15. §-a, a 17. §-a 1–7., 9–18. és 20. pontja, a 18. § 1., 2., 4–20. és 24–26. pontja, a 9. alcíme, az 57. §-a, az 59. § c) és d) pontja, a 116. §-a, a 117. §-a, a 120. § b)–f) és j) pontja, a 121. § d)–f) pontja és a 68. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 31. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 33. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 72. §-a az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 73. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 132. § b) és c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 137. § b) pontja és a 138. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 137. § c)–e) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 137. § c)–e) pontja az Alaptörvény 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 73. §-a, a 74. §-a, a 77. § b)–h) pontja és a 78. § a)–e), j), n) és p) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.   2026. évi ..... törvény egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról [1] A felesleges párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony rendőrségi feladatellátás kereteinek megteremtése érdekében indokolt a Terrorelhárítási Központnak és az Országgyűlési Őrségnek az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetébe történő beolvadása. [2] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2)-(5) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése, 47. cikke és XXXI. cikk (3)-(5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni] „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében,” (2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni] „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében.” 2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/M. § (5) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki: (A kockázatértékelő rendszerből igényelheti) „d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátásához szükséges adatokat, e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához szükséges adatokat.” 3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a) 21/M. § (5) bekezdés a) pontjában a „szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg, 1 b) 33/B. § (3a) bekezdésében az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg és a „feladatainak ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatainak, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához” szöveg lép. 2. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása 4. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, b) 2. § (3a) bekezdésében az „állományára, valamint az Országgyűlési Őrségre” szövegrész helyébe az „állományára” szöveg, c) 14/E. § nyitó szövegrészében a „szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, d) 15. § (4) bekezdés b) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (5) bekezdésében a „valamint az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter,” szövegrész. 3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 6. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 4. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása 7. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „szolgálatokra, az Országgyűlési Őrségre és” szövegrész helyébe a „szolgálatokra és” szöveg lép. 8. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a) 9. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész és az „– az Országgyűlési 2 Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter –” szövegrész, b) 86. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, c) 87. § 9. pontjában az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész, d) 88. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, e) 88. § (5a) bekezdése. 5. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 9. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 15a. és 15b. ponttal egészül ki: (A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:) „15a.ellátja a) az 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a terrorcselekmény (Btk. 314- 316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §), a háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), az 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint az ezen bűncselekménnyel összefüggő más bűncselekmények megszakítását és az elkövetők elfogását, b) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére – egyes veszélyes személyek elfogását, 15b. részt vesz a 15a. pont a) alpontjában felsorolt bűncselekmények közvetlen következményeinek elhárításához szükséges, e törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásában,” (2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 24–28. ponttal egészül ki: (A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:) „24. a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a) a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján elláthatja a kijelölt magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, b) a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján elláthatja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő kijelölt magyar szervek, intézmények és létesítmények biztosítását, c) döntése alapján – indokolt esetben a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatásával – speciális műveleti képességeivel külföldön Magyarország biztonsági, bűnüldözési érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet láthat el, 25. a Kormány döntése alapján részt vesz a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében, és megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a 3 feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat, 26. a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az azonnali és összehangolt reagálás érdekében – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig, a miniszter folyamatos tájékoztatása mellett – elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét, 27. az Országház területén vagy az Országgyűlés működésével összefüggésben protokolláris díszelgési feladatokat lát el, 28. a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása érdekében járőr- és őrszolgálatot lát el, valamint jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik a kiemelt nemzeti emlékhely és környezete megóvásával kapcsolatos egyes feladatok ellátása során.” (3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a rendőrségnek a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában és 15b. pontjában meghatározott feladata, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi feladata vagy 24. pontjában meghatározott feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges – a miniszter erre irányuló döntése esetén –, azok beszerzése érdekében a) az információkat saját hatáskörben megszerezheti, vagy b) a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködve végezheti tevékenységét. (4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtásának rendjét a rendőrség és a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzítheti. (5) A rendőrség a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában és 15b. pontjában meghatározott tevékenységére, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi tevékenységére vagy 24. pontjában meghatározott tevékenységére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (5) bekezdését, 14. § (1) és (2) bekezdését, 14. § (4) bekezdés a)-f) pontját, 14. § (5) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. §-át, 18. §-át, valamint 27. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (6) A rendőrség nem köteles büntetőeljárást megindítani vagy a büntetőeljárás megindítását kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában, valamint 25. pontjában meghatározott feladata ellátását. (7) A rendőrség (2) bekezdés 24. pontjában meghatározott tevékenységében, a Kormány döntése alapján meghatározott időtartamra – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a Magyar Honvédség közreműködhet.” 10. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 4 „(2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és végrehajtásával, illetve személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladattal összefüggő információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nem köteles átadni az információt, ha azzal veszélyeztetné az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában vagy 25. pontjában meghatározott feladata ellátását. (3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában vagy 25. pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelő részére, amelytől az információ származik.” 11. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. Fejezete a következő 10/F. §-sal egészül ki: „10/F. § A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában felsorolt bűncselekmények megelőzésével és felderítésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából jogosult a közös személyazonosítóadat-tárban (a továbbiakban: CIR) tárolt adatok lekérdezésére az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.” 12. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5e) Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú – a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt – helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. Az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében a képfelvevő nem helyezhető el olyan helyen, ahol a megfigyelés és az adatrögzítés az Országgyűlés illetéktelen befolyástól mentes, zavartalan működéséhez fűződő közérdeket veszélyezteti.” 13. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv 5 vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg. Az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében e szabályozás kizárólag a rendőri intézkedések végrehajtásának módjára és a rendőrség feladatkörét érintő kérdésekre vonatkozik, nem terjed ki az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése alapján az Országgyűlés elnöke által szabályozott kérdésekre.” 14. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendőrség az (1) bekezdésben foglaltakon túl az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények felderítése, megelőzése és megszakítása érdekében folytatott titkos információgyűjtés során rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.” 15. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 63. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában felsorolt bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat. (7) A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában és 15b. pontjában meghatározott feladata, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi feladata vagy 24. pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. 53-60. §-ának megfelelő alkalmazásával folytathat titkos információgyűjtést, amelynek ellátása során az Nbtv. 38-52. §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Az Nbtv. 56. § a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.” 16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 77. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A rendőrség feladatai ellátása során) „g) az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladat ellátásához szükséges adatokat” (kezeli.) 17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. 4. § (3) bekezdésében a „rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 2. 5. § e) pontjában a „vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének” 6 szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg és a „vezetőjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjére” szövegrész helyébe a „vezetőjére” szöveg, 3. 5. § f) pontjában a „szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg, 4. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet” szövegrész helyébe a „szervet” szöveg, 5. 6. § (3) bekezdésében a „rendőrfőkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatói tisztségére jelölt személyt” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány-jelöltet” szöveg, 6. 6. § (4) bekezdésében a „rendőrfőkapitány, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg, 7. 6. § (6) bekezdésében a „főigazgatóját, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját” szövegrész helyébe a „főigazgatóját” szöveg, 8. II. Fejezet címében a „SZERV, A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV” szövegrész helyébe a „SZERV” szöveg, 9. 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 10. 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész helyébe az „az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatot ellátó rendőri szerv, a személyvédelmi feladatot ellátó rendőri szerv, a létesítménybiztosítási feladatot ellátó rendőri szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg, 11. 46. § (5) bekezdésében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrészek helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg és a „szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg, 12. 46/B. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 13. 46/G. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg és az „a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával” szövegrész helyébe az „az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények felderítése, megelőzése és megszakítása érdekében” szöveg, 14. 46/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 15. 46/L. § (2) bekezdésében a „központja, vagy a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „központja” szöveg, 16. 67. § (3) bekezdésében a „Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál és az Országgyűlés Hivatalánál.” szöveg, 17. 68. § (3) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, 18. 75/F. § (2) bekezdésében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, 19. 77. § (1) bekezdés f) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat,” szöveg, 20. 93/B. § (3) bekezdésében a „főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „főigazgatója” szöveg lép. 18. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7 1. 4. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 2. 4/A. § (2) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, 3. 4/A. § (5) bekezdése, 4. 5. § b) pontjában az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész, 5. 5. § d) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv vezetője,” szövegrész, 6. 5. § g) pont gc) alpontja, 7. 5. § k) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét,” szövegrész, 8. 5. § n) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 9. 6. § (3) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját” szövegrész, 10. 6. § (5) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervet a főigazgató,” szövegrész, 11. 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 12. 7. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „illetve a terrorizmust elhárító szervnél,” szövegrész, 13. „A terrorizmust elhárító szerv” alcíme, 14. 7/F. § (1) bekezdésében a „szerv, a terrorizmust elhárító” szövegrész, 15. 7/G. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 16. 7/G. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 17. 46/L. § (1) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész, 18. 64. § a) pontjában az „illetve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,” szövegrész, 19. 65. § (2) bekezdése, 20. 75/F. § (2) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész, 21. 78. § (1) bekezdés c) pontja, 22. 91/J. § (4) bekezdésében a „terrorfenyegetettség vizsgálata céljából a terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész, 23. „A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése” alcíme, 24. 92. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 25. 100. § (1) bekezdés h) pontjában az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész és az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, 26. 101. § (4) bekezdése. 6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 19. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a) 253/E. § (5) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szervnek, a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervnek, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg, b) 253/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szervnek, a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervnek, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg lép. 7. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 20. § 8 A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a) 3. § (3a) bekezdés d) pontjában a „szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg és a „szerv, valamint az Országgyűlési Őrség.” szövegrész helyébe a „szerv.” szöveg, b) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a „szerv, valamint az Országgyűlési Őrség;” szövegrész helyébe a „szerv;” szöveg, c) 17/A. § záró szövegrészében az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg, d) 32. § (5) bekezdésében az „A terrorizmust elhárító szerv, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, e) 61/A. § (9) bekezdésében a „gyakorló, a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „gyakorló” szöveg, f) 67. § (12) bekezdés c) pontjában az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg, g) 67. § (15a) bekezdésében a „szerv, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép. 21. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a) 27/E. §-ában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, b) 32. § (4) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész, c) 67. § (28a) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész, d) 67. § (29) bekezdés b) pontja. 8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 22. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 37. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 9. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 23. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/J. §-sal egészül ki: „76/J. § (1) A 69. § (4) és (6) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – a terrorizmust elhárító szerv személyi állományának 2026. június 1. napjára vonatkoztatott létszáma az érintett feladatkörben foglalkoztatottak aránya szerint megállapított bontásban 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a terrorizmust elhárító szerv feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához. 9 (2) A 69. § (4) és (6) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – az Országgyűlési Őrség részére 2026. szeptember 30-án megállapított, a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök keretszáma a megszüntető okiratban részletezett bontásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül. (3) A 72/F. § (5) és (7) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – az Országgyűlési Őrség részére 2026. szeptember 30-án megállapított egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök keretszáma a megszüntető okiratban részletezett bontásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül.” 24. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a) 54. § (2) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, b) 74. § i) pont ij) alpontjában a „vezetője, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg, c) 74. § i) pont il) alpontjában a „terrorizmust elhárító szerv, valamint a” szövegrész helyébe a „rendőrségről szóló törvény szerinti” szöveg lép. 25. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a) 5/B. § (4) bekezdésében az „illetve a terrorizmust elhárító szervnél,” szövegrész, b) 5/D. §-ában a „törvényben, valamint az Országgyűlési Őrség esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló” szövegrész, c) 30/A. § c) pontja, d) 70. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese esetében az Országgyűlés elnöke,” szövegrész, e) 70. § (2) bekezdés d) pontjában az „– az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese kivételével –” szövegrész, f) 76/J. §-a. 10. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása 26. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. 10 évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki: [A következő szervek adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervnek. A megkeresésben vagy adatkérésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, ideértve azon adatokat is, amelyek az egészségügyi szolgáltató által felvett látlelet alapján állnak rendelkezésre. A megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervek a következők lehetnek:] „j) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, k) a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv.” 27. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés g) pontjában az „ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a” szövegrész helyébe az „ellátó szerv a” szöveg lép. 11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása 28. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a) 8. § (2) bekezdésében a „szolgálatok, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg, b) 9/B. § (4) bekezdésében a „rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség” szöveg, c) 9/B. § (5) bekezdésében a „rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség” szöveg lép. 29. § Hatályát veszti a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása 30. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg lép. 11 31. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „Országgyűlési Őrségnél, az” szövegrész. 13. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása 32. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (6) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv és” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint” szöveg lép. 33. § Hatályát veszti az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11. §-ában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész. 14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 34. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nyilvántartásból igényelheti(k):] „m) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátásához szükséges adatokat;” 35. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv, valamint” szövegrész. 15. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 36. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. § (3) bekezdés b) pontjában a „terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „terrorcselekmények megszakításának feladatait ellátó” szöveg lép. 16. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása 12 37. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „eljáró rendőri” szöveg lép. 17. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása 38. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény a) 42/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg, b) 42/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg lép. 39. § Hatályát veszti a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 42/A. § (3) bekezdése. 18. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 40. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A nyomozó hatóságok és a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 6a. és 15a. pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a rendőrség (a továbbiakban együtt: nyomozó hatóságok), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben foglaltak szerint, továbbá a Hivatal – a 11. § (3) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása során – a közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak.” 19. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása 41. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok – a 21/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:] „d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához;” 42. § 13 A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontjában a „7/E. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladat ellátása céljából az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép. 43. § Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja. 20. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása 44. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki: [Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:] „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása céljából, f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából.” 45. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép. 46. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész. 21. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása 47. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/C. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tömegrendezvény szervezője az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében rögzített adatokat] „a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában 14 meghatározott, valamint a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,” (részére, annak írásos megkeresésére adhatja át.) 22. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 48. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró] „i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel, j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal,” (szemben.) (2) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró] „l) a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel” (szemben.) 23. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása 49. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szerv, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv,” szöveg lép. 24. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása 50. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti 15 biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni] „d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” 51. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 76/D. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni) „c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatai ellátása során érintett személyre” (vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.) 52. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 82. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre] „c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatának, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatának ellátása,” (céljából jogosult.) 53. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés h) pontjában a „rendőri” szövegrész helyébe a „rendőrségi” szöveg és a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg lép. 54. § 16 Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (11) bekezdése. 25. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 55. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a) 4. § (1) bekezdés q) pont qc) alpontja, b) 4. § (1) bekezdés r) pontja. 26. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása 56. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat- nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával a) a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából, b) a nyomozó hatóság a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából, f) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyi adatainak ellenőrzése, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából, g) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából.” 27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 57. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 65/E. § (2) bekezdése helyébe a 17 következő rendelkezés lép: „(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az ezen feladatkörében eljáró rendőri szerv közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.” 58. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:] „k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából.” 59. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény a) 13. § (7) bekezdés b) pontjában az „ellátó,” szövegrész helyébe az „ellátó szerv törvényben meghatározott feladatai,” szöveg és a „valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai” szövegrész helyébe a „továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata” szöveg, b) 36/P. § (1) bekezdésében a „nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a” szöveg, c) 56. § (3) bekezdésében a „Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál és az Országgyűlés Hivatalánál.” szöveg, d) 57. § (3) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, e) 76. § (2) bekezdés h) pontjában az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg lép. 28. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 60. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a) 39/H. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, b) 39/H. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, c) 39/H. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, 18 d) 39/J. § (4) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész, e) 39/K. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, f) 39/K. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, g) 39/K. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, h) 39/L. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, i) 39/L. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész. 29. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 61. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazása során:) „10b.nemzetbiztonsági célú adatkezelés: a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése;” 62. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazása során:) „10b.nemzetbiztonsági célú adatkezelés: – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése;” 30. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása 63. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79/A. § (7) bekezdésében a „terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép. 31. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása 64. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/Q. § (2) bekezdésében a „szolgálat, illetve a 19 rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 65. § Hatályát veszti az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/Q. § (2) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész. 32. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása 66. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „h) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, i) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi feladatai ellátása céljából, valamint” (3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „j) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.” 33. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 67. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés d) pontjában a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 34. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 68. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/D. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrséggel,” szövegrész. 20 35. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása 69. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg lép. 70. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a) 8. § (9) bekezdése, b) 75. § (4a) bekezdésében az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, c) 226. § (4) bekezdése, d) 226. § (6) bekezdése, e) 234. § (2) bekezdése. 36. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása 71. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg lép. 37. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 72. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1) és (5)–(7) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §- nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. és 18/A. alcímnek, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §- nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben – a 28. § (4) bekezdését a nemzetiségi szószólóra is alkalmazni kell.” 73. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 46/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46/G. § Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.” 21 74. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (6) bekezdés szerinti intézkedések az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, valamint a háznaggyal szemben nem alkalmazhatóak.” 75. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/J. §-sal egészül ki: „145/J. § (1) 2026. október 1. napjával az Országgyűlési Őrség a) tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságba, b) személyvédelmi feladatokat ellátó szervezeti eleme a rendőrség személyvédelmi feladatait ellátó területi szervébe, c) az a) és b) pontba nem tartozó körben a Készenléti Rendőrségbe történő beolvadással megszűnik. (2) Az Országgyűlési Őrség által 2026. szeptember 30. napján ellátott közfeladatok közül a) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 2026. szeptember 30-án hatályos 125. § (2) bekezdés a)-c), valamint f)-i) pontjában meghatározott feladatot az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv 2026. október 1. napjától az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szerveinek feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendelet szerint, b) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 2026. szeptember 30-án hatályos 125. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatot 2026. október 1. napjától a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság látja el. (3) Az Országgyűlési Őrség 2026. szeptember 30-ig vállalhat kötelezettséget. Ezen időtartamban kötelezettséget saját hatáskörben az Országgyűlési Őrség kizárólag a 2026. év tekintetében, a működéséhez kapcsolódó, elengedhetetlen feladatok vonatkozásában vállalhat. Az Országgyűlési Őrség a felhalmozási kiadások kiemelt előirányzatai terhére kötelezettséget vagy éven túli kötelezettséget – a jogszabályban meghatározott mértékig – az Országgyűlés Elnökének előzetes jóváhagyásával vállalhat.” 76. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, valamint a 145/I. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.” 22 77. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a) preambulumában a „(7)–(9)” szövegrész helyébe a „(7) és (8)” szöveg, b) 2. § (2) bekezdés m) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg, c) 2. § (2) bekezdés r) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg és a „Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget” szövegrész helyébe a „Hivatalát” szöveg, d) 4. § (1) bekezdésében a „j)–m) és o)–q)” szövegrész helyébe a „j)–m), o) és p)” szöveg, e) 19. alcím címében a „rendészeti jogköre” szövegrész helyébe a „jogköre az Országház, továbbá az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés tekintetében” szöveg, f) 54. § (1) bekezdésében a „továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „továbbá az Országgyűlés Hivatala” szöveg, g) 54. § (6) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrészek helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőrség” szöveg, h) 54. § (8) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőrség” szöveg, i) 122. § (4) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egysége” szöveg, j) 124/V. § (11) bekezdésében a „törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vagy a” szövegrész helyébe az „1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott” szöveg, k) 124/V. § (12) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatok ellátása céljából a rendőrség” szöveg, l) 124/V. § (13) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg, m) 124/V. § (14) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatok ellátása céljából a rendőrség” szöveg lép. 78. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a) 2. § (2) bekezdés p) pontjában a „rendészeti, illetve” szövegrész, b) 2. § (2) bekezdés q) pontja, c) 3. § (4) bekezdésében az „és q)” szövegrész, d) 53. §-a, e) 54. § (2) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség és” szövegrész, f) ÖTÖDIK Rész címében az „ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG” szövegrész, g) 40/H. alcím címében a „vagy az Országgyűlési Őrség” szövegrész, h) 124/V. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy az Országgyűlési Őrség” szövegrész, i) XIII. Fejezet címe, j) 41. és 42. alcíme, k) 43-48. alcíme, l) 49. alcíme, m) 145. § (4)–(6) bekezdése, n) 145. § (7) bekezdése, 23 o) 145/J. §-a, p) 2. melléklete. 38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 79. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a) 127. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, b) 140. § (1a) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, c) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész, d) 459. § (3a) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 39. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása 80. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (6) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából, g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság,” (2) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (6) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi feladatai ellátása céljából.” 40. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása 81. § Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 164. § 2. pontjában az „az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá” szövegrész. 41. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 24 módosítása 82. § Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény a) 7. § (3) bekezdés b) pontja, b) 19. § (1) bekezdés c) pontja. 42. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 83. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény a) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálatokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és az Országgyűlési Őrséget” szövegrész helyébe a „szolgálatokat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg, b) 26. § (10) bekezdésében az „a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljárva, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat” szöveg lép. 43. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása 84. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésében a „miniszter – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg lép. 44. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása 85. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni) „h) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” 25 86. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 25. § (3) bekezdésében az „a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)” szövegrész helyébe az „az Rtv.” szöveg lép. 87. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése. 45. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása 88. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 26. § (1) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében” szöveg lép. 46. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása 89. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró] „k) a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel” (szemben.) 90. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény a) 58. § (2) bekezdés i) pontjában a „szervvel és” szövegrész helyébe a „szervvel,” szöveg, b) 58. § (2) bekezdés j) pontjában az „adóhatósággal” szövegrész helyébe az „adóhatósággal és” szöveg, c) 60. § (11) bekezdésében a „hatáskörükbe” szövegrész helyébe a „hatáskörébe” szöveg lép. 91. § Hatályát veszti az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény a) 58. § (2) bekezdés f) pontjában a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész, b) 60. § (11) bekezdésében a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész. 47. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 26 92. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró] „h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel, valamint” (szemben.) (2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró] „i) a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel” (szemben.) 93. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe” szövegrész helyébe a „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörébe” szöveg lép. 48. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 94. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 3. § 14b. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 49. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása 95. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 29. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A nyilvántartásban szereplő adatokat törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró) „h) – ha a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából szükséges – általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” (ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.) 27 96. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 42. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás – ideértve a kiszervezés alapján igénybe vett harmadik személyt is – Ptk.-ban meghatározott titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró) „f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a terrorcselekmények felderítési feladatait végző szervezeti egységével és” (szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.) 97. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 29. § (1) bekezdés e) pontjában az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, és” szövegrész helyébe az „ellátó szerv,” szöveg lép. 50. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása 98. § Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 115. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész. 51. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása 99. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni] „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 12. §-a a következő g) ponttal egészül ki: [A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a 28 kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni] „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 52. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása 100. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 79/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján a hivatásos állomány szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő nappal kell a (2) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedést meghozni, azzal, hogy hatósági vezénylés esetén] „a) a hatósági vezénylés határideje 2026. december 31. napja,” (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 79/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A hatósági vezénylés 2026. december 31. napjáig szól.” 101. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó, a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a c) pontban meghatározott kivétellel, az idegenrendészeti szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat öt-öt, „A”, „B”, „C”, „D”, „E” jelölésű, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű, c) rendszeresített szolgálati beosztásokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a 318/A. § hatálya alá tartozó hivatásos állománya tekintetében a négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű besorolási kategóriába kell besorolni.” (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési 29 fokozatokat, a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat, valamint a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt vezető illetményének alsó határát a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet, b) a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szerveknél és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott körben a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet, c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet tartalmazza.” 102. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. § (16) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi alkalmazott esetében az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi alkalmazott nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő napon kell a (14) vagy (15) bekezdés alapján eljárni azzal, hogy hatósági kirendelés esetén] „a) a hatósági kirendelés határideje 2026. december 31. napja,” (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(19) A hatósági kirendelés 2026. december 31. napjáig szól.” 103. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 318/A. §-sal egészül ki: „318/A. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a) Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatait, illetve személyvédelmi feladatait ellátó területi szervénél, b) szervezeti egységének terrorfelderítési feladatokat ellátó elkülönített szervezeti eleménél, c) szervezeti egységének az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleménél, d) szervezeti egységének a kormányügyeleti feladatokat ellátó elkülönített szervezeti eleménél alapfeladatokat ellátó hivatásos állomány tekintetében a 114. § (6) bekezdés b) pontja szerinti 7. és 8. mellékletben meghatározott besorolási szabályokat kell alkalmazni.” 104. § 30 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 379. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „379. § (1) A 2026. szeptember 30-án a terrorizmust elhárító szerv személyi állományába a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatokat, illetve a személyvédelmi feladatokat átvevő területi szervéhez kerülő feladatkört ellátó, aa) a rendőrségtől vezényelt tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó hivatásos állomány esetében a vezénylés 2026. október 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik és egyidejűleg az 57. § (2) bekezdése alapján e területi szervhez, mint a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés elrendelésére kell intézkedni, ab) a rendőrségtől vezényelt vezetői besorolási osztályba tartozó hivatásos állomány esetében 2026. október 1-jén a vezénylés megszüntetésére kell intézkedni, ac) más rendvédelmi szervtől vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálattól vezényelt hivatásos állomány esetében 2026. október 1-jén a vezénylés módosítására vagy – ha a vezénylés fenntartása nem indokolt – a vezénylés megszüntetésére kell intézkedni, b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az a) pontban meghatározott területi szerven kívüli szervéhez telepítésre kerülő feladatkört ellátó tagja esetében 2026. szeptember 30. napjával történő megszüntetésére kell intézkedni. (2) A végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, valamint b) a 2026. szeptember 30-án a terrorizmust elhárító szerv személyi állományába vezényelt, azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó személy esetében, aki 2026. szeptember 30-án nem a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. (3) A (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás elfogadása esetén a hivatásos állomány tagja az e törvény szerinti illetményre jogosult. (4) Ha a (2) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztással járó illetmény összege a 2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazás 85%-át nem éri el, a hivatásos állomány tagja kérheti a felmentését. (5) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztást nem a (4) bekezdésben meghatározott okból nem fogadja el. (6) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben a) azonos besorolású vezetői beosztás felajánlása esetén a 2026. szeptember 30-án megállapított szabályok szerinti rendszeres díjazást kell részére 2026. október 1. napjától biztosítani, b) az a) pont szerinti szolgálati beosztástól eltérő vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni, vagy c) nem vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonásra kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni azzal, hogy ca) a 114. § (3) bekezdés a) pontja szerinti körben legalább „D” besorolási kategóriába tartozó, cb) a 114. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körben legalább „C” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. 31 (7) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati igazolvány 2026. október j-jétől az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél szolgálati beosztásba helyezett állomány esetében eredeti érvényességi idejéig érvényes, azt az érvényességi idő lejártáig tovább lehet használni, míg a szolgálati igazolványokkal összefüggésben nyilvántartott adatok átadására a hivatásos állomány tagjának 2026. október 1. utáni új szolgálati beosztása szerinti szervezeti egysége részére 2026. október 31-ig szükséges intézkedni. (8) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati jelvény visszavonására az (1) bekezdés szerinti változások okán nem kell intézkedni. A szolgálati jelvényekkel összefüggésben nyilvántartott adatok átadására a hivatásos állomány tagjának 2026. október 1. utáni új szolgálati beosztása szerinti szervezeti egysége részére 2026. október 31-ig szükséges intézkedni. (9) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig rendszeresített egyenruházat 2027. március 31-ig megengedett öltözetként tovább viselhető. Ezen határidőig kell gondoskodni az új egyenruházati szabályok megállapításáról. (10) E § tekintetében rendszeres díjazásnak kell tekinteni az alapilletmény és a 168. § (2) bekezdése szerinti rendszeres illetménypótlék egy hónapra megállapított együttes összegét.” 105. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 379/A. §-sal egészül ki: „379/A. § (1) Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026. évi ... törvény alapján 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrség hivatásos állományban álló tagjának (a továbbiakban: országgyűlési őr) szolgálati viszonya 2026. október 1. napjával jogutódlással a) a tűzbiztonsági feladatokat ellátó területen történő szolgálatteljesítés esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonnyá, b) az a) pontba nem tartozó esetben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel fennálló szolgálati viszonnyá alakul át azzal, hogy a szolgálati viszonyt az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben, ha a 2026. szeptember 30-án állományban lévő, az Országgyűlési Őrség alapfeladatát ellátó, tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó országgyűlési őr a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a személyvédelmi feladatokat átvevő területi szerve állományába ezen feladatkörben kerül át, vagy b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezeti egységének az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleméhez kerül át, őt a 318/A. § szabályai szerint kell besorolni. (3) A 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó országgyűlési őr részére a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani a) a (2) bekezdésbe nem tartozó, alapfeladatot ellátó, tiszti vagy tiszthelyettesi besorolású szolgálati beosztást betöltők esetében, valamint 32 b) azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó személy esetében, aki 2026. szeptember 30-án nem a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. (4) A (3) bekezdés szerinti szolgálati beosztás elfogadása esetén a hivatásos állomány tagja az e törvény szerinti illetményre jogosult. (5) Ha a (3) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztással járó illetmény összege a 2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazás 85%-át nem éri el, a hivatásos állomány tagja kérheti a felmentését. (6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdés szerinti szolgálati beosztást nem az (5) bekezdésben meghatározott okból nem fogadja el. (7) A 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrségnél vezetői besorolású szolgálati beosztást betöltő személy esetén a) azonos besorolású vezetői beosztás felajánlása esetén a 2026. szeptember 30-án megállapított szabályok szerinti rendszeres díjazást kell részére 2026. október 1. napjától biztosítani, b) az a) pont szerinti szolgálati beosztástól eltérő vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni, vagy c) nem vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonásra kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni azzal, hogy ca) a 114. § (3) bekezdés a) pontja szerinti körben legalább „D” besorolási kategóriába tartozó, cb) a 114. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körben legalább „C” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. (8) A rendvédelmi szerv az országgyűlési őrt 2026. október 7. napjáig személyzeti megbeszélés keretében tájékoztatja szolgálati beosztásáról, illetményéről és a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó valamennyi lényeges elemről. (9) A 2026. október 1. napján folyamatban lévő a) fegyelmi, kártérítési, méltatlansági ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni azzal, hogy a jogkörgyakorló a 2026. október 1. napjától a hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának minősülő személy, b) rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása, nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálata iránti eljárás, illetve már megszűnt szolgálati viszonnyal kapcsolatos eljárás esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka által gyakorolt jogköröket az országos parancsnok gyakorolja, c) ügyekben a 2026. szeptember 30-án hatályos 127. alcímben foglalt, az Országgyűlés elnöke által gyakorolt jogköröket a miniszter gyakorolja, d) ügyekben a 2026. szeptember 30-án hatályos 127. alcímben foglalt, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által gyakorolt jogköröket a miniszter gyakorolja, e) próbaidő a szolgálati viszony létesítésekor kitöltött időtartamban áll fenn. (10) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig megállapított rendvédelmi egészségkárosodási ellátást 2026. október 1. napjától az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja tovább. 33 (11) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény 2027. március 31-ig használható, ezen határidőig kell gondoskodni az új szolgálati igazolványok és szolgálati jelvények kiadásáról. (12) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig rendszeresített egyenruházat 2027. március 31-ig megengedett öltözetként tovább viselhető. Ezen határidőig kell gondoskodni az új egyenruházati szabályok megállapításáról. (13) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig megállapított nyugdíj előtti rendelkezési állomány idejére járó illetményt 2026. október 1. napjától az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja tovább. (14) E § tekintetében rendszeres díjazásnak kell tekinteni az alapilletmény és a 168. § (2) bekezdése szerinti rendszeres illetménypótlék egy hónapra megállapított együttes összegét.” 106. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 381. §-sal egészül ki: „381. § Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatályba lépésének napján hatósági vezénylés vagy hatósági kirendelés hatálya alatt álló személy a) hatósági vezénylésének hatálya a 79/A. § (4) és (7) bekezdése szerint, illetve b) hatósági kirendelésének hatálya a 288. § (16) és (19) bekezdése szerint 2026. december 31-ig külön erre irányuló munkáltatói intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E tényről a rendvédelmi szerv írásban tájékoztatja a hatósági vezénylés vagy hatósági kirendelés hatálya alatt álló személyt.” 107. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a)–g)” szövegrész helyébe az „a)–f)” szöveg, 2. 106. § (1a) bekezdésében az „eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban” szövegrész helyébe az „eszközben” szöveg, 3. 214. § (1) bekezdésében a „miniszter, az Országgyűlési Őrség parancsnokának” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 4. 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozattal,” szövegrész helyébe a „határozattal vagy” szöveg, 5. 216. § (2) bekezdés d) pontjában a „határozat, a miniszter határozata ellen vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen” szövegrész helyébe a „határozat vagy a miniszter határozata ellen” szöveg, 6. 216. § (3) bekezdésében a „másodfokú, a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat” szövegrész helyébe a „másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat” szöveg, 7. 270. § (1) bekezdés a) pontjában az „elutasították, vagy” szövegrész helyébe az 34 „elutasították,” szöveg, 8. 291. § (3) bekezdés c) pontjában a „Vámhivatal,” szövegrész helyébe a „Vámhivatal, valamint” szöveg, 9. 291. § (3) bekezdés d) pontjában a „szerv, valamint” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg, 10. 291. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „a)–e)” szövegrész helyébe az „a)–d)” szöveg, 11. 295. § (4) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „négy” szöveg, 12. 296. §-ában az „öt” szövegrész helyébe a „négy” szöveg, 13. 297. § (1) bekezdésében a „valamint a 291. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen tizenhét” szövegrész helyébe az „összesen tizenhat” szöveg, 14. 301. § (4) bekezdésében az „a 291. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen negyvenhárom” szövegrész helyébe az „összesen negyven” szöveg, 15. 341. § (4) bekezdésében a „miniszter – az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter –,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg, 16. 341. § (5) bekezdésében a „tekintetében – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter –,” szövegrész helyébe a „tekintetében,” szöveg, 17. 7. melléklet címében a „szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél” szövegrész helyébe a „szervnél vagy a 318/A. §-ában meghatározott szervezeti egységnél vagy szervezeti elemnél” szöveg, 18. 8. melléklet címében a „szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél” szövegrész helyébe a „szervnél vagy a 318/A. §-ában meghatározott szervezeti egységnél vagy szervezeti elemnél” szöveg lép. 108. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. 1. § (1) bekezdés c) pontja, 2. 1. § (1) bekezdés g) pontja, 3. 1. § (2) bekezdése, 4. 2. § 18. pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 5. 2. § 19. pontjában a „parancsnoka, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész, 6. 6. § (9) bekezdésében az „– az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével, valamint a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész, 7. 42. § (7) bekezdés a) pontjában az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, 8. 66. § (3) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szervhez” szövegrész, 9. 82/H. § (3) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szervnél” szövegrész és a „vagy a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, 10. 108. § (1) bekezdésében az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, 11. 137. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, 12. 212. § (5) bekezdése, 13. 216. § (1) bekezdésében a „vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat” szövegrész, 14. 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozattal” szövegrész, 15. 227. § (4a) bekezdése, 16. 239. § (4) bekezdése, 17. 239. § (5) bekezdésében a „vagy (4) bekezdés szerinti határozattal” szövegrész, 35 18. 257. § (6) bekezdése, 19. 270. § (1) bekezdés c) pontja, 20. 287/C. § (11b) bekezdése, 21. 287/F. § (7) bekezdése, 22. 291. § (3) bekezdés e) pontja, 23. 124/B. alcíme, 24. 127. alcíme, 25. 341. § (2) bekezdése, 26. 342/F. § (2) bekezdése, 27. 348. § (1) bekezdésében az „Az Országgyűlési Őrség esetében az 58. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell alkalmazni.” szövegrész, 28. 350. § (2) bekezdése, 29. 362/B. §-a. 53. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 109. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jogosult] „c) a rendőrség az Rtv. 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában foglalt feladatainak ellátása során” (az általa kezelt arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az ismeretlen személy azonosítása érdekében.) (2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A 3. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatai ellátása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.” 110. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (10) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg lép. 111. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (11) bekezdés c) pontja. 54. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása 36 112. § Hatályát veszti a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (2b) bekezdése. 55. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása 113. § Hatályát veszti az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész. 56. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 114. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki: (A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése, továbbá az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése céljából továbbíthatja:) „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a terrorcselekmények felderítési feladatait ellátó szervezeti egysége; g) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv; h) a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” (részére.) 115. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 44. § (1) bekezdésében a „szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot” szövegrész helyébe a „szolgálat, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által kezelt adatot, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a terrorcselekmények felderítési feladataival összefüggésben kezelt adatokat” szöveg lép. 57. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 116. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 244. § (3) bekezdése helyébe a következő 37 rendelkezés lép: „(3) Az ügyészség által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a végrehajtásában felkérésre közreműködik a nyomozó hatóság, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” 117. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 260. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv legkésőbb a felhasználni kívánt – a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó körben megszerzett – adat megszerzését követő egy éven belül megindíthatja a büntetőeljárást vagy kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ha a) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével vagy saját hatáskörben történő megindításával a törvényben meghatározott feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alkalmazására okot adó, a feladatkörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik.” 118. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 347. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,) „b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” 119. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 349. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az ügyészség nyomoz,) „b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” 120. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 30. § c) pontjában a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, b) 214. § (3) bekezdésében az „a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg, c) 244. § (5) bekezdésében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, d) 260. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” 38 szövegrész helyébe a „szolgálat vagy általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg, e) 260. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, f) 260. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2), illetve (2a) bekezdésben” szöveg és a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2), illetve (2a) bekezdés” szöveg, g) 262. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg, h) 266. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” szöveg, i) 267. § (1) bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg, j) 339. § (3) bekezdésében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg, k) 344. § (3) bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg, l) 344. § (4) bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg, m) 866. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „egyetértésben, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével,” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. 121. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 10. § (1) bekezdés 14. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, b) 30. § a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, c) 101. § (1) bekezdésében az „a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,” szövegrész, d) 244. § (2) bekezdésében a „szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, e) 244. § (4) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész, f) 244. § (5) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész, g) 262. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, h) 269. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, i) 270. § (1) bekezdésében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, j) 347. § (2) bekezdés b) pontja, k) 696. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, l) 700. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei,” szövegrész és az „az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei,” szövegrész, 39 m) 866. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter,” szövegrész. 58. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 122. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés d) pontjában a „szolgálatot, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el” szövegrész helyébe a „szolgálatot” szöveg lép. 59. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 123. § Hatályát veszti az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el,” szövegrész. 60. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása 124. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont j) alpontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 61. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása 125. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 30. §-a. 62. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása 126. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 2. melléklet 7. pontjában a „szolgálatok, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg és a „szolgálatok, a NAV és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok és a NAV” szöveg lép. 127. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, 40 b) 73. § (6) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrséggel,” szövegrész, c) 2. melléklet 6. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 63. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása 128. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 2. § c) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg lép. 129. § Hatályát veszti a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a) 2. § d) pontjában az „– az Országgyűlési Őrség kivételével –” szövegrész, b) 3. § (5) bekezdése. 64. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 130. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 5. pontjában a „rendőri” szövegrész helyébe a „rendőrségi” szöveg lép. 131. § Hatályát veszti a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 5. pontjában a „valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,” szövegrész. 65. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása 132. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a) 5. § 18. pontjában a „szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség.” szövegrész helyébe a „szolgálatok;” szöveg, b) 10. § (2) bekezdés f) pontjában a „szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek hivatásos állományú, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, c) 10. § (5) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 133. § 41 Hatályát veszti a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a) 67. § (3) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, b) 1. melléklet 4. pont. 66. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása 134. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 90. § (5) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt) „4. a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében, vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében kérik,” 135. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdés a) pontjában a „céljából,” szövegrész helyébe a „céljából, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” szöveg lép. 136. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdés a) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv, a” szövegrész. 67. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása 137. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény a) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, b) 44. § (3) bekezdés d) pontjában az „alkalmazottjára, valamint” szövegrész helyébe az „alkalmazottjára.” szöveg, c) 60. § (5) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, d) 90/A. § (1) bekezdésében a „rendőrség terrorizmust elhárító szervével” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg, e) 90/A. § (2) bekezdésében a „rendőrség terrorizmust elhárító szervével” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg 42 lép. 138. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény a) 44. § (3) bekezdés e) pontja, b) 1. melléklet 2.15. pontjában az „az Országgyűlési Őrség és” szövegrész. 68. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása 139. § Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 1. §-a. 69. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása 140. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A katonai szolgálat felső korhatárát a tárgyév december 31-ig el nem érő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség központi nyilvántartó szerve részére a hadköteles nyilvántartásba vételhez – az 1. pont esetében a nyilvántartott adatok pontosításához is – adatot szolgáltat) „3. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos állományában foglalkoztatottakról, a rendvédelmi szervek a hivatásos és szerződéses állományában foglalkoztatottakról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a pénzügyőri státuszú és pénzügyőri munkakörben foglalkoztatottakról, valamint az érintett szervezetek azokról, akiknek a szolgálati viszonya megszűnt a 6. melléklet 1. pont 1.1–1.5. alpontjában, 14. pont 14.1–14.6. alpontjában, valamint 16. pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan;” 141. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény a) 12. § (2) bekezdés d) pontjában a „szolgálat, és az Országgyűlési Őrség (a továbbiakban: OGYŐ)” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, b) 86. § (8) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása céljából a rendőrség” szöveg, c) 6. melléklet 14.4. pontjában a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség,” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 142. § 43 Hatályát veszti a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „az OGYŐ,” szövegrész. 70. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása 143. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 144. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 13. § (9) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 145. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 17/D. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 71. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 44 146. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 95. pontjában a „tevékenységének, a terrorizmust elhárító szerv feladatainak” szövegrész helyébe a „tevékenységének” szöveg lép. 72. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása 147. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „h) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 148. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 149. § 45 (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 69. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:] „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 69. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:] „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 150. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 94. § (1) bekezdésében a „bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „bíróságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában szereplő feladat ellátása céljából az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép. 73. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosítása 151. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet. 74. Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet módosítása 152. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet. 75. Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása 153. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet. 46 76. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása 154. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet. 77. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet módosítása 155. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet. 78. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet módosítása 156. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet. 79. Az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól, valamint az Országgyűlési Őrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól, fajtáiról szóló 33/2014. (IV. 24.) BM rendelet módosítása 157. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól, valamint az Országgyűlési Őrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól, fajtáiról szóló 33/2014. (IV. 24.) BM rendelet. 80. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 24/2015. (VI. 15.) BM rendelet módosítása 158. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 24/2015. (VI. 15.) BM rendelet. 81. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 15.) BM rendelet módosítása 47 159. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 15.) BM rendelet. 82. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 26/2015. (VI. 15.) BM rendelet módosítása 160. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 26/2015. (VI. 15.) BM rendelet. 83. Az Országgyűlési Őrség parancsnoki nyomozásának különös szabályairól szóló 10/2018. (V. 30.) BM rendelet módosítása 161. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség parancsnoki nyomozásának különös szabályairól szóló 10/2018. (V. 30.) BM rendelet. 84. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021. (VIII. 9.) BM rendelet módosítása 162. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021. (VIII. 9.) BM rendelet. 85. Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet módosítása 163. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet. 86. Az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. (VIII. 28.) BM rendelet módosítása 164. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. (VIII. 28.) BM rendelet. 87. Záró rendelkezések 48 165. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1–4. alcím, a 9. §, a 10. §, a 12–18. §, a 6–8. alcím, a 23. §, a 24. §, a 25. § a)–e) pontja, a 10–28. alcím, a 61. §, a 30–36. alcím, a 72–74. §, a 76. §, a 77. §, a 78. § a)–n) és p) pontja, a 38– 51. alcím, a 101. §, a 103. §, a 107. §, a 108. §, az 53–60. alcím, a 62–67. alcím és a 69–86. alcím 2026. október 1-jén lép hatályba. (3) A 11. §, a 25. § f) pontja, a 78. § o) pontja és a 68. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba. (4) A 62. § és a 61. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba. (5) A 62. § és a 61. alcím hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 166. § (1) A 9–15. §, a 17. § 1–7., 9–18. és 20. pontja, a 18. § 1., 2., 4–20. és 24–26. pontja, a 9. alcím, az 57. §, az 59. § c) és d) pontja, a 116. §, a 117. §, a 120. § b)–f) és j) pontja, a 121. § d)–f) pontja és a 68. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 31. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 33. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 72. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 73. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 132. § b) és c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 137. § b) pontja és a 138. § az Alaptörvény XXXI. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 137. § c)–e) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 137. § c)–e) pontja az Alaptörvény 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 167. § A 73. §, a 74. §, a 77. § b)–h) pontja és a 78. § a)–e), j), n) és p) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. 49 168. § A 11. § és a 68. alcím a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 169. § Az 62. § és a 61. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 50   Általános indokolás A Kormány az egységes rendőrségi feladatellátásról szóló 1173/2026. (V. 26.) Korm. határozatban rögzítette, hogy a felesleges párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony rendőrségi feladatellátás kereteinek megteremtése érdekében szükséges a Terrorelhárítási Központ tevékenységének felülvizsgálata a Terrorelhárítási Központ speciális képességeinek megőrzése és folyamatos továbbvitele mellett. Ezen feladatszabás végrehajtása érdekében a szükséges szervezeti intézkedések és a kapcsolódó jogalkotás előkészítése szükséges. Jelen törvényjavaslat a felülvizsgálat eredményeként kialakult, a rendészeti feladatellátás rendszerét érintő szervezeti változások elvégzéséhez szükséges módosítások törvényi szintű szabályait tartalmazza. Az egységes feladatellátás biztosítása érdekében alapvető szempontként érvényesül  1. a rendőri feladatellátás során jelentkező párhuzamosságok csökkentése, ezáltal az egyes rendőri szervek közötti feladatmegosztás egyszerűsítése, racionalizálása, 2. a Terrorelhárítási Központnál (a továbbiakban: TEK) jelenleg meglévő speciális képességek fenntartása és megőrzése az új szervezeti struktúrában is, annak érdekében, hogy a modern képességek továbbra is a magyar bűnüldözést szolgálják. A párhuzamosságok megszüntetése a terrorizmust elhárító szerv mint önálló rendvédelmi szerv megszüntetését igényli, a TEK 2026. október 1-jétől az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerveként fog működni. Szintén a párhuzamosságok megszüntetését célozza az Országgyűlési Őrség 2026. október 1. napjával történő megszüntetése, figyelemmel arra, hogy a házelnök személyvédelmével és az Országház létesítménybiztosítási feladatainak ellátásával az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egyik alapvető rendőri feladatával való párhuzamosság áll fenn. Az Országgyűlési Őrség beolvadása révén megvalósulhat, hogy a védett személyek védelmét és a kijelölt létesítmények védelmét valóban egyetlen szerv lássa el, méghozzá rendőri feladatként. Törvényi szinten ezek a szervezeti módosítások alapvetően négy törvény érdemi módosítását igénylik: 1. a rendőrségi feladatrendszert meghatározó, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítását, 2. az Országgyűlési Őrség feladatrendszerét jelenleg szabályozó, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását, 3. a személyi állomány jogállását meghatározó, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt, valamint 4. – mivel a TEK előkészítő eljárást lefolytató szervnek minősült – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítását.  Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv belső felépítését érintő módosítások a 51 jelen törvényjavaslat elfogadását követően a Kormánynak a rendőrség szerveit, valamint feladat- és hatáskörét tartalmazó kormányrendeletének a módosítása útján hajthatóak végre.  Mindezeken túl valamennyi, a TEK-et és az Országgyűlési Őrséget nevesítő törvény felülvizsgálata vált szükségessé. Ezek a törvényi rendelkezések jellemzően valamely nyilvántartáshoz vagy adatokhoz való hozzáférést biztosítottak a TEK vagy az Országgyűlési Őrség részére a feladatai hatékony és törvényes ellátása érdekében, esetlegesen speciális rendelkezéseket alkalmaztak a szervezetre, pl. egyes hatósági hatáskörök kapcsán. Ezen rendelkezések egy részét indokolt hatályon kívül helyezni, más részét pedig módosítani kell, az alábbiak szerint: - ahol az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv már nevesítve van, ott a TEK-re, Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezhető, - ahol az Országgyűlési Őrség speciális szervi jogállása indokolta az eltérő hatósági feladatellátást (pl. munkavédelem, közegészségügyi-járványügyi feladatok, a Büntető Törvénykönyvben vagy a szabálysértésekről szóló jogszabályban a katona fogalmában való szerepeltetés), ott az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezhető, - ahol a TEK vagy az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai kerültek megjelenítésre, ott szükséges helyette az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatait szerepeltetni (ha a hozzáférés más rendelkezésből nem következik), - ahol a terrorcselekmények megszakításával kapcsolatos feladatkör miatt az adatokhoz való azonnali hozzáférés szükséges, ott a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkört szükséges feltüntetni, - ahol a nyomozó hatóság nevesítve van, és a TEK feladatkörét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyomozó hatósága fogja átvenni, és a terrorfelderítés kapcsán speciális rendelkezés kimondása nem szükséges, ott a TEK-re vonatkozó rendelkezés szintén hatályon kívül helyezhető. Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1-3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény hatályos rendelkezései feljogosítják a terrorizmust elhárító szervet - a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok átvételére, 52 - a közúti fuvarozó szakmával kapcsolatosan a közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszeréből történő adatigénylésre, - az útdíjszolgáltatási gazdasági társaságtól történő, a díjfizetés ellenében használható gyorsforgalmi útszakaszokat használati díj megfizetése ellenében igénybe vevő gépjárművek forgalmi rendszámát, valamint az úthasználat helyét és idejét érintő adatszolgáltatás kérésére.   Figyelemmel arra, hogy a terrorfelderítési feladatokat átvevő szervezet nyomozó hatóság lesz és a nyomozó hatóság jelenleg is jogosult átvenni, illetve igényelni ugyanezen adatokat, így e körben az adatkezelési rendelkezéseket kiegészíteni nem szükséges, ugyanakkor az adatokhoz való hozzáférést szükséges továbbra is biztosítani - a terrorcselekmények megszakításával és a veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatkörben, - a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörben.  4-5. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a közegészségügyi-járványügyi feladatok terén különös szabályokat rögzít a hatósági tevékenység vonatkozásában a Magyar Honvédség, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében, ezek között több helyen nevesítetten szerepel az Országgyűlési Őrség. Ezen rendelkezésekből az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezhetőek. Az eltérő szabályok alkalmazásának lehetősége az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő rendőrség és hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintetében továbbra is fennáll.  6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében az Országgyűlési Őrség, valamint a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve a törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre jogosultak. Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatait a rendőrség veszi át, ezért az Országgyűlési Őrség hatályon kívül helyezése mellett nem szükséges további kiegészítő rendelkezés megállapítása.  7-8. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelmi feladatok terén különös szabályokat rögzít a hatósági tevékenység vonatkozásában a Magyar Honvédség, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében, ezek között több helyen nevesítetten szerepel az Országgyűlési Őrség. Ezen rendelkezésekből az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezhetőek. Az eltérő szabályok alkalmazásának 53 lehetősége az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő rendőrség és hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintetében továbbra is fennáll.  9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény feladatrendszerét érintő módosítást végzi el a rendelkezés.  Egyrészről a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatályos 7/E. §-ában szereplő feladatok alapján szükséges felülvizsgálni a rendőrségi feladatrendszert meghatározó 1. § (2) bekezdést annak érdekében, hogy ott valamennyi, a korábban a terrorizmust elhárító szerv által ellátott, de mostantól az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által ellátandó feladat szerepeljen. Mindezek alapján a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 6a. pontjában szereplő személyvédelmi feladatok és 15. pontjában szereplő, a terrorelhárítással, terrorfelderítéssel kapcsolatos feladatokon túl a felsorolás kiegészül a 15a. és 15b. pontokkal, valamint a 24-26. pontokkal.  A TEK által jelenleg ellátott feladatok közül egy rendőrségi feladatkör megszüntetése indokolt, amelyet így a jövőben nem fog rendőrségi feladatként nevesíteni a törvény: a külföldön megrendezésre kerülő, kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken résztvevő magyar sportolók és sportszakemberek személyvédelme, valamint az általuk külföldön a sportrendezvényeken való részvétel ideje alatt használt létesítmények védelme [hatályos 7/E. § (1) bekezdés g) pont].  A TEK többi feladatkörét átveszi (visszaveszi) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, ennek érdekében a szükséges mértékben kiegészítésre kerül a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése.  Másrészről az Országgyűlési Őrség által jelenleg ellátott feladatok közül - a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatok jelenleg is szerepelnek a rendőrség feladatai között a felsorolás 6a. pontjában, a jövőben a védett személyek között indokolt majd ismételten szerepeltetni a házelnököt és a kijelölt létesítmények között indokolt majd ismételten szerepeltetni az Országházat, illetve az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket (ezek kormányrendeleti szabályok), - a protokolláris díszelgési feladatok beillesztésre kerülnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésébe 27. pontként, - a kiemelt nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatkör beillesztésre kerül a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésébe 28. pontként, 54 - a tűzbiztonsági feladatokat a jövőben – az Országgyűlési Őrség 2013. január 1-jei megalakulását megelőző feladatmegosztáshoz hasonlóan – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv fogja ellátni,  - a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatkörök rendőrségi feladatként történő meghatározása közjogi szempontok alapján nem indokoltak. Figyelemmel a rendészeti feladatellátásnak a racionalizálásával kapcsolatos elvi szempontra, hogy a terrorizmust elhárító szerv speciális képességeinek megőrzése a cél, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (3)–(7) bekezdésébe beillesztésre kerülnek az újonnan nevesítésre kerülő feladatok vonatkozásában azok a rendelkezések, amely a feladat végrehajtásához szükséges információk megszerzésével összefüggő speciális szabályokat tartalmazzák.  10. §, 14-15. § A terrorizmust elhárító szerv bizonyos körben a Rendőrségről szóló törvény bűnmegelőzési célú titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályainak alkalmazása helyett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben szabályozott nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerint volt jogosult a titkos információgyűjtő tevékenységet folytatni. Ezt a különbségtételt a törvényjavaslat továbbra is fenntartja, az ehhez szükséges módosításokat a törvényjavaslat tartalmazza.  11. §, 139. § A Rendőrségről szóló törvény 2027. január 1-jétől már elfogadott módosítását szükséges a megváltozott jogszabályi rendelkezésekhez igazítani, figyelemmel arra, hogy a rendelkezést már nem a terrorizmust elhárító szerv tekintetében kell rögzíteni. Ezzel egyidejűleg kimondja a törvény, hogy nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvényeknek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 1. §-a. 12-13. § Az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait a jövőben a rendőrség fogja ellátni. Ezen feladatkörhöz kapcsolódóan az adatkezelési és szabályozást érintő rendelkezések különös szabályokkal történő kiegészítése szükséges.  16. § A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályait szükséges kiegészíteni a terrorcselekmények megszakításával és a veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatok 55 ellátásához szükséges adatok körével. 17-18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szövegcserés és hatályon kívül helyezésre vonatkozó módosításait tartalmazza. 19. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jelenleg lehetővé teszi a terrorizmust elhárító szerv részére a végrehajtási ügyek nyilvántartásából történő adattovábbítást, valamint a kézbesítési rendszer működéséről készített napló adatokból kérelemre történő adatszolgáltatást. Figyelemmel arra, hogy ezen rendelkezések a nyomozó hatóság részére történő adattovábbítást is lehetővé teszik és a terrorcselekmények felderítési feladatait a rendőrség nyomozó hatóságként működő szerve fogja átvenni, ezért a terrorizmust elhárító szervre utaló szövegrész hatályon kívül helyezése mellett a rendőrség részére a személyvédelmi, a létesítménybiztosítási, a terrorcselekmények megszakítására, valamint a veszélyes személyek elfogására irányuló feladatok feltüntetése szükséges.  20-21. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény számos rendelkezését érinti a módosítás.   A légiközlekedési hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj, valamint a katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól mentesülők körében a terrorizmust elhárító szerv és az Országgyűlési Őrség hatályon kívül helyezése szükséges, figyelemmel arra, hogy a mentesülők körében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv jelenleg is szerepel.   A légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz a jövőben is szükséges biztosítani a terrorcselekmények megelőzése céljából történő hozzáférést, csak immár a TEK helyett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet feljogosítva.   A személyszállítást végző légifuvarozó a terrorcselekmények megelőzése céljából jelenleg is köteles a veszélyes árut vagy fegyvert szállító utasokra, poggyászra, áru- és rakománytartalomra vonatkozó adatokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére megküldeni, így a 27/E. §-ból a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezése indokolt.   A légiközlekedési szakszemélyzet képzésével kapcsolatos rendelkezések között a 32. § (4) bekezdésében a feladat címzettje eddig is az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv volt, ez a jövőben sem változik. Eddig ugyanakkor az iratokat a kockázatok vizsgálata 56 céljából továbbítania kellett a TEK-nek, amely szervezet szakvéleményt adott az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek. E rendelkezésekből a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezésére kerül sor. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben a terrorcselekmények megelőzését és felderítését végző szervezet ne vizsgálná a közbiztonsági és terrorfenyegetettségi kockázatot, csak ezt már a feladat címzettjeként megjelölt, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv saját hatáskörben, saját szervezetén belül fogja elvégezni és a döntés során saját véleményeként fogja figyelembe venni.   A pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás működtetésével összefüggésben tárolt adatokat eddig is valamennyi rendvédelmi feladatot ellátó szerv igényelhette, így a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezhető.   A 67. § (12) bekezdésében a légiközlekedés védelme érdekében az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 1.1.3. pont d) alpontjában megjelölt adatok kezelésére 2026. október 1-től a terrorizmust elhárító szerv helyett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet szükséges feljogosítani.   A 67. § (15a) bekezdése a védelmi határellenőrzést érintő feladat kapcsán, valamint a 67. § (28) és (29) bekezdés a légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásból történő tájékoztatás és adatkérési jogosultság kapcsán jelenleg is nevesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, így e rendelkezésből a terrorizmust elhárító szervet érintő szövegrész hatályon kívül helyezhető. 22. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmező rendelkezései között a rendvédelmi szervezetek tagját meghatározó rendelkezésből az Országgyűlési Őrség kifejezést szükséges hatályon kívül helyezni.  23-25. § A TEK személyi állománya a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pontja értelmében a törvény erejénél fogva nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozott. A törvényjavaslat ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezi, ugyanakkor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a nemzetbiztonsági ellenőrzések tekintetében biztosított keretszámot ezzel párhuzamosan meg kell emelni, amelyet átmeneti rendelkezés rögzít. Az Országgyűlési Őrség parancsokának és helyettesének nevesítése a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek között is hatályon kívül helyezésre kerül, ahogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultak közül is hatályon kívül helyezhető a kapcsolódó 57 rendelkezés, továbbá átmeneti rendelkezés rögzíti az Országgyűlési Őrség részére a nemzetbiztonsági ellenőrzés és az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kapcsán megállapított keretszámokkal az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a nemzetbiztonsági ellenőrzések, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzések tekintetében biztosított keretszámok megemelésének kötelezettségét. Mindezeken túl szükséges - az együttműködő szervek köréből a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrészt hatályon kívül helyezni [30/A. §], - az Országgyűlési Őrség kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezést hatályon kívül helyezni [5/D. §], - a fedőintézmény, fedőokirat alkalmazására vonatkozó szabályból az Országgyűlési Őrséget nevesítő szövegrészt hatályon kívül helyezni [54. §]. A törvény maga rendelkezik az átmeneti rendelkezésként beillesztett 76/J. § 2027. január 1. napjával történő hatályon kívül helyezésre, figyelemmel arra is, hogy az átmeneti rendelkezésből következő intézkedések addigra teljeskörűen végrehajtottá válnak, további hatályban tartása a jogrendszerben nem indokolt. 26-27. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése alapján az érintett egészségügyi és az adatszolgáltatást kérő szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatokat kérhette a terrorizmust elhárító szerv „a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében”. A terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezése mellett - a terrorfelderítési feladatok körében további módosítás nem szükséges, mert büntetőügyben a nyomozó hatóság jelenleg is jogosult adatszolgáltatásra, - a terrorcselekmények megszakításával és a veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatkörben a rendőrség részére a jogosultságot szükséges megteremteni, továbbá - a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörben a rendőrség részére a jogosultságot szükséges megteremteni.  28-29. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény két helyen nevesíti az Országgyűlési Őrséget, amely szövegrészek hatályon kívül helyezése 58 szükséges.  A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 9/B. §-a továbbá feljogosítja a terrorizmust elhárító szervet arra, hogy a fegyveres biztonsági őrséggel őrzött objektumba belépő személy adatai 30 napon túli megőrzését kezdeményezze, valamint azok részére bűnüldözési célból átadásra kerüljenek. A nyomozó hatóság a rendelkezésekben jelenleg is fel van tüntetve, így a terrorcselekmények felderítését érintő feladatkörben a jogosultság módosítás nélkül is biztosított, ugyanakkor az érintett adatoknak a terrorcselekmények megszakítását, veszélyes személyek elfogását érintő feladatkörben is jelentősége lehet, amelyre figyelemmel a rendelkezésben az érintett feladatkört ellátó rendőri szerv feltüntetése is szükséges a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezése mellett.  30-31. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezése indokolt. 32-33. § A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (6) bekezdésében megjelölt központi kapcsolattartó ponti feladatait az eddigiekben a terrorizmust elhárító szerv által kezdeményezett, a személyazonossággal kapcsolatos adatok beszerzése iránti megkeresések tekintetében is ellátta. E körben a terrorizmust elhárító szerv helyett szükséges a terrorcselekmények megszakítását és veszélyes személyek elfogását érintő feladatkörben eljáró rendőri szervet is feltüntetni, a rendelkezésben jelenleg is szereplő, a jövőben a terrorcselekmények felderítési feladatait is végző nyomozó hatóságok mellett.  Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11. §- ában elegendő a terrorizmust elhárító szerv kifejezés hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy a terrorizmust elhárító szerv feladatait átvevő, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv már jelenleg is szerepel a rendelkezésben.  34-35. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatigénylésre jogosítja fel a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben, valamint az Országgyűlési Őrséget a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához szükséges adatok tekintetében. A két szervezet megjelölését szükséges a rendelkezésből elhagyni, ugyanakkor a nyomozó hatóság adatigénylésre jogosultsága mellett szükséges kiegészíteni a rendelkezést az általános rendőrségi 59 feladatok ellátására létrehozott szerv személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatait, valamint a terrorcselekmények megszakítását és a veszélyes személyek elfogását érintő feladatokat érintő adatigénylés lehetőségének megteremtésével. 36. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény kimondja, hogy a Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei (Soroksári)–Dunaágnak és a Tisza-tónak a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló kormányrendeletben meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos. Ezen tilalom alól ugyanakkor felmentést ad – többek között – a rendőrség vízi rendészeti szervének és a terrorizmust elhárító szervnek is. A terrorizmust elhárító szerv hatályon kívül helyezése mellett indokolt, hogy a terrorcselekmények megszakítását végző rendőri szerv továbbra is felmentést kapjon a tilalom alól.  37. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvényben a terrorizmust elhárító szerv kifejezés helyett a bajba jutott magyar állampolgárok mentésére, hazatérésük biztosítására, illetve az evakuálás végrehajtására irányuló feladatainak ellátásával összefüggésben eljáró rendőri szerv szerepeltetése indokolt.   38-39. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 42/A. §-a rendelkezik a válsághelyzet megoldása érdekében az Európai Unió más tagállama által az úgynevezett magyar intervenciós egység segítségének kérése esetén követendő eljárásrendről, ennek keretében külön rendezi azokat az eseteket, amikor a megkeresés a terrorizmust elhárító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul. Ezen rendelkezések fenntartása a jövőben nem indokolt, ezért a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezése szükséges. 40. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdése értelmében a terrorizmust elhárító szerv a törvényben foglaltak szerint a törvény hatálya alá tartozó közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak. A rendelkezésből a terrorizmust elhárító szerv szövegrészt indokolt elhagyni, és helyette – a rendelkezésben már most is szereplő nyomozó hatóság mellett – a személyvédelmi és létesítménybiztosítási rendőri feladatokat, valamint a terrorcselekmények megszakítására és a veszélyes személyek elfogására vonatkozó rendőri feladatot megjeleníteni. 60 41-43. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása szükséges az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezése érdekében, figyelemmel arra, hogy a hatályos törvény rögzíti, hogy  - az Országgyűlési Őrség által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre a törvény hatálya – eltérő rendelkezés hiányában – nem terjed ki,  - az Országgyűlési Őrség a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához jogosult a lőfegyverek központi nyilvántartásából történő adatigénylésre.  Utóbbi rendelkezéssel összefüggésben – valamint a terrorizmust elhárító szerv személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak általános rendőrségi feladattá válásával összefüggésben – ugyanakkor szükséges az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából történő adatigénylés lehetőségét megteremteni.  Mindezek mellett a terrorizmust elhárító szervet érintő változásra figyelemmel a lőfegyver- kereskedőnél a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem forgalmazásával összefüggésben rendelkezésre álló adatok igénylésére jogosultak között szükséges a terrorcselekmények megszakításával és veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatkörében eljáró rendőri szervet feltüntetni.  44-46. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény szerint a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által nyilvántartott adatokból adatigénylésre jogosultak köréből a terrorizmust elhárító szervre utaló szövegrész hatályon kívül helyezése indokolt, egyidejűleg szükséges az adatigénylési jogosultság megteremtése az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatkörében, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében.  47. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rögzíti, hogy a tömegrendezvény szervezője által rögzített adatok a terrorizmust elhárító szerv részére – írásos megkeresésre – átadhatók. A rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett indokolt az adatigénylési jogosultság megteremtése az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére, ha a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatkörében, vagy a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében jár el. Mindezek mellett a törvény jelenleg is biztosítja az adatok igénylésének jogát a nyomozó 61 hatóság részére.  48. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdésében is szükséges módosítani azon rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató oldalán megismert üzleti titkok megőrzésére való kötelezettség alól kivételt állapít meg. A terrorfelderítési feladatok kapcsán a terrorizmust elhárító szerv helyett a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kerül nevesítésre a felsorolásban.  49. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. § (2) bekezdésében a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából történő adatigénylésre jogosultak körében a terrorizmust elhárító szerv helyett a  terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatkörében eljáró rendőri szerv, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv szerepeltetése szükséges, figyelemmel arra is, hogy a rendelkezés a nyomozó hatóságot már jelenleg is tartalmazza.  50-54. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény több adatigénylési jogosultságot is rögzít a terrorizmust elhárító szerv részére, ezek közül a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatok és a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok igénylésének lehetőségét továbbra is fent kell tartani a terrorcselekmény megszakításával összefüggő feladatok ellátása céljából. Az egyes rögzített mintáknak a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal történő összehasonlítását továbbá szükséges, hogy a rendőrség mind a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására, mind a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása keretében kezdeményezhesse.  Az Országgyűlési Őrségnek a 68. § (11) bekezdésben biztosított, a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatok céljából történő adatátvételre jogosultságot biztosító rendelkezés ugyanakkor hatályon kívül helyezhető, figyelemmel arra, hogy a 68. § (1) bekezdés h) pontja jelenleg is biztosítja a jogot az adatátvételre az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a személy- és létesítményvédelmi feladatok ellátása céljából (e rendelkezés csak fogalmi pontosításokat igényel). 55. § A minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvénynek a minősítésre jogosultakat felsoroló 62 rendelkezéséből a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnokának hatályon kívül helyezése indokolt.  56. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdésének e) pontja jelenleg biztosítja a törvény hatálya alá tartozó különböző nyilvántartásokból (elektronikus anyakönyv, apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, okirat-nyilvántartás, jogosultsági nyilvántartás, papír alapú anyakönyv) az adatok átvételének jogát a terrorizmust elhárító szerv részére a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, továbbá a titkos információgyűjtés, valamint előkészítő eljárás végrehajtása céljából. E rendelkezés helyett indokolt – a nyomozó hatóság részére jelenleg is biztosított adatátvétel mellett – megteremteni a jogosultságot a terrorcselekmények megszakításával és veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatkörében eljáró, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró rendőri szerv részére is.  Továbbá az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdésének jelenleg két e) pontja van, a módosítás révén e kodifikációs kérdés is rendezésre kerül. 57-59. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításával a törvény megteremti a jogalapot, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott titkos információgyűjtés végrehajtásában a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott (terrorcselekmények megszakításával, illetve a veszélyes személyek elfogásával összefüggő) feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv felkérésre közreműködjön.  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról továbbá a törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében adatszolgáltatást kérhet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a terrorcselekmények megszakításával, illetve a veszélyes személyek elfogásával összefüggő, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében is.  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörét szabályozó rendelkezésben a megváltozó feladatkörökre tekintettel szükséges módosítani a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által a hatáskörébe utalt feladatokat részletező rendelkezést a terrorcselekmények megszakításával és a terrorcselekményt elkövetők elfogásával kapcsolatos feladatokra figyelemmel. Továbbá szükséges a jogot biztosítani, hogy a pénzügyőr intézkedéssel összefüggésben rögzített felvételből ugyanezen feladatkörben is igényelhető legyen a felvétel átadása.  A törvényben a fedőintézményeket és fedőokiratokat érintő rendelkezésekből – megszűnésére tekintettel – az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szövegrészek törlése szükséges.  63 60. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójára vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt a rendőrségi panaszok vizsgálata című fejezet minden rendelkezésében. 61. § A rendelkezés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontjának 2026. október 1-jén hatályba lépő módosítását tartalmazza. A módosítás értelmében a terrorizmust elhárító szerv helyett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek – a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett, – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése értendő bele a nemzetbiztonsági célú adatkezelés fogalmába. 62. § A rendelkezés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontjának jövőbeni, egyelőre bizonytalan időtartamú, a megfelelő feltétel bekövetkezése esetén hatályba lépő módosítását tartalmazza. Ezen rendelkezés azért szükséges, mert az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 30. §-ával már elfogadott, de hatályba még nem lépett rendelkezést kell módosítani. A módosítás értelmében a 2026. október 1-től hatályos rendelkezés ki fog egészülni a „– ha törvény eltérően nem rendelkezik –” szövegrésszel. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) szerint az ETIAS rendszer olyan utazási engedélyt hivatott biztosítani a vízumkötelezettség alól mentesülő harmadik országbeli állampolgárok számára, amely lehetővé teszi annak eldöntését, hogy jelenlétük a tagállamok területén nem jelent-e biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot, vagy nem fog-e ilyen kockázatot jelenteni. Az utazási engedély ezért olyan határozatnak kell, hogy minősüljön, amely megállapítja, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok, melyek alapján vélelmezhető, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén ilyen kockázatot jelent. Mivel az ilyen utazási engedély természetében különbözik a vízumtól, nem fog több információt megkövetelni vagy nem fog súlyosabb terhet helyezni a kérelmezőre, mint a vízum. Az érvényes utazási engedély a tagállamok területére való beutazás új feltétele. Az utazási engedély puszta birtoklása azonban nem jogosítja fel automatikusan annak birtokosát a beutazásra. Az ETIAS rendelet 56. cikk (2) bekezdése alapvetően az általános adatvédelmi rendelet 64 alkalmazását írja elő a személyes adatoknak a kérelmeket vizsgáló ETIAS nemzeti egységek, a határfogalom-ellenőrzést végző hatóságok és a bevándorlási hatóságok általi kezelése vonatkozásában, illetve az ETIAS nemzeti egység utazási engedély kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, visszavonásáról vagy megsemmisítéséről történő határozathozatala esetén. Az ETIAS rendelet 56. cikk (2) bekezdése szerint, amennyiben a személyes adatoknak az ETIAS nemzeti egységek általi kezelésére a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kerül sor, úgy a 2016/680 (EU) irányelv alkalmazása az irányadó. Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8/B. § a) pontja szerint a Nemzeti Információs Központ (a továbbiakban: NIK) dönt az utazási engedély iránti kérelmek ügyében, az Nbtv. 8/B. § (2) bekezdése szerint a NIK ETIAS nemzeti egységének az ETIAS rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése nem minősül nemzetbiztonságú célú adatkezelésnek.  Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításának célja az Nbtv.-vel párhuzamosan annak rögzítése, hogy nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése csak akkor nemzetbiztonsági célú adatkezelés, ha törvény eltérően nem rendelkezik. 63. § Indokolt, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben a hatósági ellenőrzéssel vagy beavatkozással érintett személyekről, tárgyakról, azok környezetéről, a beavatkozási eseményekről, a katasztrófavédelmi feladatellátás szempontjából lényeges körülményről készített felvétel a nyomozó hatóság mellett a jövőben a terrorcselekmények megszakításával kapcsolatos feladatokat, illetve  a veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatokat ellátó rendőri szerv részére is továbbításra kerülhessen, amennyiben a felvétel a feladatainak ellátásához szükséges.  64-65. § 2026. október 1-jét követően szükségtelen az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben a terrorizmust elhárító szerv szerepeltetése, ezért a törvény elvégzi a szükséges hatályon kívül helyezéseket. Ezen törvény 25/Q. § (1) bekezdése jelenleg is biztosítja a lehetőséget, hogy az ügyészség a titkos információgyűjtés végrehajtásában a rendőrség közreműködését kérje, ezért a 25/Q. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezés fenntartása e körben szükségtelen. 66. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvényben szabályozott, - a polgárőr igazolványok, illetve az ifjú polgárőr igazolványok nyilvántartásából, valamint 65 a polgárőri tevékenységet érintő központi költségvetési támogatások felhasználására vonatkozó nyilvántartásából  történő adatigénylés lehetőségét indokolt megteremteni a rendőrség részére a terrorcselekmények megszakítását érintő feladatkörben, valamint a személyvédelmi feladatkörben is. 67. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény összeférhetetlenségi szabályként rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem lehet egyidejűleg az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja. Az Országgyűlési Őrség megszűnésére tekintettel a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges, ugyanakkor az összeférhetetlenség a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjaként továbbra is fennáll majd a jövőben is.  68. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben – megszűnésére tekintettel – az Országgyűlési Őrségre vonatkozó kifejezést tartalmazó rendelkezésből a vonatkozó szövegrész elhagyása szükséges.  69-70. § A megszűnő Országgyűlési Őrségnek lehetősége volt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti köztisztviselőt foglalkoztatni. Az Országgyűlési Őrség megszűnésével egyidejűleg ezen rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.  71. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a szabálysértési eljárás tekintetében is a katona fogalmába vonja az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjait is. A jövőben az Országgyűlési Őrség nevesítése e körben – megszűnésére tekintettel – szükségtelen, ugyanakkor mind a rendőrség, mind a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományába átkerülő hivatásos állomány továbbra is katonának minősül a szabálysértési eljárások tekintetében is. 72-78. § Az Országgyűlési Őrség feladatkörét, szervezeti jogállását, az országgyűlési őr intézkedési jogosultságait az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ezen szabályok hatályon kívül helyezése mellett – figyelemmel arra, hogy a szervezetet az Országgyűlés alapította és a megszüntetésre is az Országgyűlés jogosult – szükséges kimondani törvényben az Országgyűlési Őrség megszűnését is. 66 Ugyanezen törvénynek az Országgyűlés működésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítása is szükséges a tárgyalási rend fenntartására vonatkozó szabályok tekintetében. Az Országgyűlés elnökének rendészeti jogkörei megszűnnek, az Országgyűlés működése szempontjából ugyanakkor alapvető jelentőségű az, hogy az Országház területére ki és milyen rendben léphet be. Mindezekre figyelemmel az Országház területére történő belépéssel kapcsolatos szabályokat egy önálló alcím fogja tartalmazni.  E körben szükséges kiemelni, hogy a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos szabályozásban az Országgyűlési Őrség közreműködői szerepe az Országgyűlési Őrség létrehozásával összefüggésben került kialakításra. E feladatkör sajátossága, hogy az nem általános közrendvédelmi vagy rendőri feladat, hanem az Országgyűlés működésének belső rendjéhez, az ülést vezető elnök ülésvezetési és fegyelmi jogköreihez, valamint az Országgyűlés szervezeti autonómiájához kapcsolódik. A hatályos szabályozás alapján az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés belső rendjének fenntartására irányuló döntések végrehajtásában működik közre. E körben ugyanakkor a feladat végrehajtása akár testi kényszer alkalmazásával is járhat, vagyis a szabályozás a parlamenti fegyelmi jogkör érvényesítését fizikai kényszer alkalmazásának lehetőségével kapcsolja össze. Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlési Őrség megszüntetését követően e feladatot már nem az Országgyűlés saját, a házelnök irányítása alatt álló szerve, hanem a rendőrség látná el, közjogi szempontból nem indokolt, hogy az országgyűlési képviselőkkel szembeni, az üléstermi jelenlétet érintő fegyelmi jellegű intézkedések kikényszerítése rendőri intézkedésként jelenjenek meg. A képviselő kivezetése, illetve a kitiltás végrehajtásának biztosítása ugyanis nem a rendőrség általános rendészeti feladatellátásához, hanem az Országgyűlés belső működési rendjéhez és a képviselői joggyakorlás korlátozásához kapcsolódik. E feladat rendőrségre telepítése azt a látszatot kelthetné, hogy a végrehajtó hatalomhoz tartozó rendőrség közvetlenül vesz részt az Országgyűlés tárgyalási rendjének, illetve a képviselői joggyakorlás korlátozásának kikényszerítésében. Ez az Országgyűlés autonómiája és a hatalmi ágak közötti intézményi elhatárolás szempontjából nem kívánatos. Ezért a tárgyalási rend fenntartásához kapcsolódó, az Országgyűlési Őrség közreműködésével végrehajtható kivezetési feladatkört a rendőrség nem veszi át. A szabályozásból ennek megfelelően hatályon kívül helyezésre kerülnek azok a rendelkezések, amelyek az Országgyűlési Őrség e tárgykörben fennálló közreműködésére, illetve a tárgyalási rend fenntartásával összefüggő testi kényszer alkalmazására vonatkoznak. Az Alaptörvény 5. cikk (9) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel a törvény preambulumának szövegcserés módosítására is sor kerül.  67 A hatályon kívül helyező rendelkezések körében a törvény maga rendelkezik az átmeneti rendelkezésként beillesztett 145/J. § 2027. január 1. napjával történő hatályon kívül helyezésről, figyelemmel arra is, hogy az átmeneti rendelkezésből következő intézkedések addigra teljeskörűen végrehajtottá válnak, további hatályban tartása a rendelkezéseknek a jogrendszerben nem indokolt. 79. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt, figyelemmel arra, hogy - az ott meghatározott katona fogalmának értelmező rendelkezésében a továbbiakban a megszűnő szervezet hivatásos állományát nem kell megjeleníteni, ugyanakkor kiemelendő, hogy a feladatot átvevő rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományaként büntetőjogilag továbbra is változatlanul katonának fog minősülni az érintett hivatásos állomány,  - a hivatalos személy fogalmának értelmező rendelkezésében sem szükséges a továbbiakban az Országgyűlési Őrséget nevesíteni, de a feladatot átvevő rendvédelmi feladatokat ellátó szervek – mint központi államigazgatási szervek – állományaként továbbra is hivatalos személynek fognak minősülni az érintettek. 80. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény alapján a rendőrség központi szerve (az Országos Rendőr-főkapitányság) nyilvántartást vezet a rendészeti feladatokat ellátó személyek számára kiadott szolgálati igazolványról és szolgálati jelvényről. A nyilvántartásból adatot igényelhet a jelenlegi szabályok szerint a terrorizmust elhárító szerv is. A jövőben e kifejezés helyett indokolt megjeleníteni a terrorcselekmények megszakítási feladatait végző rendőri szervet, valamint a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervet is. A nyomozó hatóság jelenleg is szerepel az adatigénylésre jogosultak körében, így a terrorcselekmények felderítési feladataival összefüggésben a rendelkezés további módosítása nem szükséges.  81. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény a Magyarországon hatáskörrel rendelkező hatóság fogalmat értelmező rendelkezésben szerepelteti a terrorizmust elhárító szervet. A jövőben ezen szövegrész hatályon kívül helyezése mellett a rendelkezés kiegészítése nem szükséges, figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatóság jelenleg is szerepel a felsorolásban.  82. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal 68 összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény figyelmeztető jelzés elhelyezésére jogosítja fel – más szervek mellett – a rendőrséget is, illetve a figyelmeztető jelzés elhelyezésének kezdeményezésére a terrorizmust elhárító szervet is feljogosítja. Figyelemmel arra, hogy a rendőrség a jelzés elhelyezésére jelenleg is jogosult, ezért a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó rendelkezés további módosítás nélkül hatályon kívül helyezhető.   A Schengeni Információs Rendszerben (SIS) kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a rendőrség a nyomozóhatósági, közbiztonságvédelmi, körözési és határrendészeti feladatai ellátásához, ezen felsorolás mellett a terrorizmust elhárító szerv hozzáférési jogosultsága további módosítás nélkül hatályon kívül helyezhető.  83. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség alól mentesíti más szervek mellett az Országgyűlési Őrséget is. Megszűnésére tekintettel e rendelkezésből az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezhető.    A törvény lehetővé teszi a terrorizmust elhárító szerv részére is az útdíjköteles elemi útszakaszon közlekedő járművek díjszedési jellemzőinek az elektronikus rendszeren keresztül történő megfigyelését, valamint az adatok tárolását. E jogosultságot biztosító rendelkezésben a terrorizmust elhárító szerv szövegrész hatályon kívül helyezése mellett indokolt a jövőben feltüntetni a terrorcselekmények megszakítására és a veszélyes személyek elfogására irányuló, valamint a személyvédelmi és a létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró rendőrséget is, a felsorolásban már jelenleg is szereplő nyomozó hatóság mellett.  84. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (5) bekezdése a rendvédelmi szervek tekintetében rögzít felhatalmazást, amelyben az Országgyűlési Őrségre vonatkozó speciális rendelkezés szerepeltetése a jövőben szükségtelen.  85-87. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartásból történő adatátvételre jogosultak között szerepelteti a terrorizmust elhárító szervet is. E felsorolásban a terrorizmust elhárító szerv helyett a jövőben a terrorcselekmény megszakításának feladatait végző rendőri szervet szükséges megjeleníteni.    A módosítandó törvény 10. § (4a) bekezdése jelenleg is szerepelteti a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró rendőrséget a hozzáférésre jogosultak között, így e körben az Országgyűlési Őrségre és a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó rendelkezések 69 anélkül hatályon kívül helyezhetőek, hogy a felsorolás további kiegészítése lenne szükséges.  88. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 26. § (1) bekezdés lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelbiztosítéki rendszer nyilvántartásban nem szereplő adatairól a Magyar országos Közjegyzői Kamarától közvetlen hozzáféréssel, elektronikus úton adatot igényeljen – más szervek mellett – a terrorizmust elhárító szerv is. Indokolt a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrész helyett a terrorcselekmények megszakítására, illetve a veszélyes személyek elfogására irányuló, a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró rendőri szervet is feltüntetni.  89-93. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvénynek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénynek a titoktartási kötelezettséget érintő rendelkezéseit szükséges módosítani a terrorizmust elhárító szervet érintő változásokra figyelemmel. 94. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a rendfokozat értelmező rendelkezésében tartalmaz az Országgyűlési Őrségre is vonatkozó rendelkezést. Az Országgyűlési Őrséget nevesítő rész hatályon kívül helyezése szükséges.  95-97. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásában kezelt adatok megismerésére jogosítja fel a terrorizmust elhárító szervet. E rendelkezés helyett a jövőben a terrorcselekmények megszakítására és a veszélyes személyek elfogására irányuló, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró rendőri szervet indokolt szerepeltetni. Mindezek mellett a titoktartási kötelezettség alóli mentességet szabályozó rendelkezés módosítása is szükséges.  98. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvénynek a titoktartási kötelezettség alóli mentességet meghatározó rendelkezését is szükséges a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó rendelkezésre figyelemmel módosítani. 99. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvénynek az 70 adatigénylési rendelkezései között a terrorizmust elhárító szerv helyett a jövőben indokolt a terrorcselekmények megszakítására irányuló feladatokat, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervet megjeleníteni.  100. §, 102. §, 106. § 2024. október 1. napjával a hivatásos katasztrófavédelmi szervtől egyes feladat- és hatáskörök a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervek hatáskörébe kerültek. Az ezen hatósági feladatokat ellátó személyi állomány egy része esetében a foglalkoztatási jogviszony kormányzati igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakult át, aki viszont nem kívánt jogviszonyt váltani, azok tekintetében hatósági vezénylésre, illetve hatósági kirendelésre került sor. Ennek lényeg az volt, hogy megőrizték a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonyukat, viszont a kormányhivatalnál látták el a feladatokat. A hatósági vezénylések, illetve hatósági kirendelések határidejét a törvény a hatáskörváltozástól számított két évben határozta meg, amely 2026. szeptember 30-án jár le.  A 2026. április 12-i országgyűlési választásokat követően elkezdődött, az állami szervezeti struktúrát jelentős mértékben érintő változások a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jövőbeni működésére is kihatással vannak. Ezzel együtt elindult egy felülvizsgálat, amely a kérdéses hatósági hatáskörök telepítését, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatellátását is érintheti, és amelynek lezárultáig indokolt fenntartani a hatósági vezénylések, hatósági kirendelések hatályát. Ezen felülvizsgálat időtartama alatt is szükséges továbbá biztosítani a kormányhivatali hatáskörbe telepített feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a tervezet a hatósági vezénylések és a hatósági kirendelések határidejét egységesen 2026. december 31-re módosítja, ezáltal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági vezényléssel és kirendeléssel érintett állománya által ellátott feladatok végrehajtása – munkajogi helyzetük rendezése mellett − folyamatosan biztosított. 101. §, 103-105. §, 107-108. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása a TEK személyi állománya tekintetében három szempontból szükséges. Egyrészről szükséges hatályon kívül helyezni valamennyi, a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó rendelkezést, továbbá az ezzel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket (így különösen a TEK-hez történő vezénylés megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos rendelkezést) szükséges rögzíteni, harmadrészt a jövőbeni működést meghatározó módosításokat is szükséges beépíteni a törvénybe, amely az érintett személyi állomány besorolását érinti. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tekintetében két szempontból szükséges. Egyrészről szükséges hatályon kívül helyezni valamennyi, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezést, továbbá az ezzel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket (így különösen az országgyűlési őr szolgálati viszonyának átalakulását érintően) szükséges rögzíteni. 71 109-111. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény rendelkezéseit szükséges módosítani a terrorizmust elhárító szervet és az Országgyűlési Őrséget nevesítő rendelkezések tekintetében annak érdekében, hogy az arcképelemző tevékenység igénybevételi jogosultsága változatlanul megillesse a feladatokat a jövőben ellátó általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet.  112. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben a személyvédelmi feladatokat ellátó állományra vonatkozó kivételszabály szerepeltetése a jövőben nem indokolt.  113. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény kifejezetten rögzítette a terrorizmust elhárító szerv megkeresésének lehetőségét. A jövőben e rendelkezésből a terrorizmust elhárító szervre utaló kifejezés hatályon kívül helyezhető, figyelemmel arra is, hogy a törvény bármely központi államigazgatási szerv, illetve nyomozó hatóság megkeresését lehetővé teszi, azaz a rendőrség megkeresésének lehetősége a jövőben is biztosított lesz.  114-115. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megőrzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításával szükséges biztosítani a lehetőséget, hogy a pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét valamennyi olyan rendőri szerv részére továbbíthassa, amely a terrorizmust elhárító szerv mostani feladatköreit átveszi. Egyúttal indokolt módosítani azt a rendelkezést is, amely a pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges adatmegismerési jogot szabályozza.  116-121. § A büntetőeljárást érintően törvény rögzítette, hogy a TEK nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol, ugyanakkor a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény értelmében ún. előkészítő eljárást folytató szerv volt. A TEK-nek a terrorcselekmény felderítésére vonatkozó hatáskörét – a párhuzamosságok megszüntetésének érdekében is – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyomozó hatósági jogkört gyakorló szerve fogja átvenni, így a továbbiakban a büntetőeljárásról szóló törvénynek az ezzel kapcsolatos rendelkezéseit nem szükséges fenntartani.  Másrészről a katonai büntetőeljárást érintő rendelkezésekből, valamint a hivatásos állománnyal, hivatalos személyekkel kapcsolatos különös eljárási rendelkezésekből szükséges az Országgyűlési Őrségre, valamint a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezése. 72 122-123. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvényben a jelenleg a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó különös rendelkezés szerepeltetése a jövőben nem indokolt.  124. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben – megszűnésére tekintettel – az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.  125. § Kodifikációs célú módosítás. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 30. §-ával már elfogadott, de hatályba még nem lépett rendelkezést - a terrorizmus elhárító szerv, mint önálló rendvédelmi szerv megszűnése miatt 2026. október 1. napjával módosítani kell, és - az így módosult rendelkezést kell az európai uniós jogi aktus végrehajtása érdekében módosítani, ezért rendelkezni kell arról, hogy e § nem lép hatályba. 126-127. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényből valamennyi, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezést szükséges elhagyni. A különös szabályok hatálya az érintett állományra mint a rendvédelmi szervek (amelybe mind a rendőrség, mind a hivatásos katasztrófavédelmi szerv beleértendő) állományára a jövőben is ki fognak terjedni. 128-129. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvényben – megszűnésére tekintettel – az Országgyűlési Őrségre vonatkozó valamennyi rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.  131. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény a „hatóság” fogalmát értelmező rendelkezésben a rendőrség terrorizmust elhárító szervét is bevonja e fogalmi körbe. Figyelemmel 73 arra, hogy a nyomozó hatóság, illetve általában az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv már szerepel e fogalomban, így a kifejezés további módosítás nélkül hatályon kívül helyezhető.  132-133. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény több rendelkezése is tartalmaz az Országgyűlési Őrségre és a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó rendelkezéseket. Ezen rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt.  134-136. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénynek  - a díjmentes elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezésének lehetőségét biztosító rendelkezését, valamint - a tulajdonos valamennyi ingatlanáról történő lekérdezés vagy adatszolgáltatás lehetőségét megteremtő rendelkezését úgy szükséges módosítani, hogy a terrorizmust elhárító szerv kifejezés helyett ott a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatkörben, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörben eljáró rendőri szervet is indokolt feltüntetni.  137-138. § A TEK feladatai között szerepelt a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében történő részvétel. Ezt a feladatot az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv fogja a jövőben ellátni, így a jövőben a Magyar Honvédségnek a feladatellátására vonatkozó rendelkezései közül a TEK közreműködésére vonatkozó rendelkezések helyett a rendőrségi közreműködést szükséges megjeleníteni. Mindemellett a törvényből az Országgyűlési Őrségre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése is szükséges. 140-142. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvénynek a hadköteles nyilvántartásba vételhez történő adatszolgáltatásra, valamint a befogadó nemzeti támogatás tervezése és végrehajtása céljából a képességkatalógusról vezetett nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit szükséges a szervezeti változásokhoz igazítani.  A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet által a katonai rendészeti intézkedéssel, illetve feladattal összefüggésben rögzített felvételekből történő adatigénylés lehetőségét továbbá 74 szükséges biztosítani a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes elkövetők elfogására irányuló feladatkörében eljáró rendőrség részére is.  143-145. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvénynek a jelenleg a terrorizmust elhárító szerv részére biztosított adathozzáférést a jövőben szükséges biztosítani a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatkörében eljáró, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv részére is.  146. § A magyar építészetről szóló C. törvény a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmény fogalmi körébe vonta a terrorizmust elhárító szerv feladatainak ellátása céljából létesített vagy használt építmények körét. A módosítás értelmében a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét átvevő általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az ilyen célú építményei már nem tartoznak majd a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények közé.  147-150. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény jelenleg lehetővé teszi a terrorizmust elhárító szerv részére történő adatátadást a digitális állampolgárság nyilvántartásból a felhasználó adatira vonatkozó körben. A terrorcselekmények felderítését a jövőben a nyomozó hatóságnak minősülő rendőri szerv fogja végezni, amelynek a hozzáférést az adatokhoz a törvény jelenleg is biztosítja, ugyanakkor a terrorcselekmények megszakítására, a személyvédelemre és a létesítménybiztosításra irányuló feladatköröket indokolt a jövőben nevesíteni a törvényben. Úgyszintén ugyanezen feladatkörökben szükséges biztosítani a hozzáférést az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv által vezetett ügyfélregisztrációs adatokhoz, valamint az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásához.   A módosítandó törvény továbbá rendelkezik arról is, hogy a bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása céljából, vagy nemzetbiztonsági érdekből az adatigénylés feltételeinek teljesülése esetén díjmentesen adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek, a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek. E körben indokolt a terrorizmust elhárító szerv helyett a terrorcselekmények megszakítására és veszélyes elkövetők elfogására irányuló feladatkörében eljáró, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet feltüntetni a nyomozó hatóságok mellett.  75 151-164. § Az Országgyűlési Őrségre vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésével egyidejűleg szükséges a hatályát vesztő törvényi felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendeletek egyidejű hatályon kívül helyezése is. 165-166. § A hatálybalépésre és a sarkalatosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 167. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény házszabályi rendelkezéseinek módosítását tartalmazó rendelkezések megjelölése.  168-169. § Jogharmonizációs záradék. 76