⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/357. Benyújtás dátuma: 2026-07-10 13:48 Parlex azonosító: 1NZZF86B0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, igazságügyi miniszter Törvényjavaslat címe: A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról A Kormány nevében benyújtom a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot. E törvény (1) A 79. §, a 80. §, a 91–94. §, a 95. § a)–j) pontja, a 96. §, a 169. §, a 170. § d) pontja és az 1. melléklet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 101. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 110. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 111. alcím az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 112. alcím és a 113. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 116. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 209. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 322. § az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 183. alcím és a 3. melléklet az Alaptörvény XXXI. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. A 208. §, a 210. §, a 211. §, a 212. § és a 214. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.   2026. évi ..... törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról [1] Magyarország demokratikus újjáépítésének alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a köz érdekét szolgálja. [2] A közvagyon nem válhat magánérdekű vagyongyarapodás eszközévé, és a közbeszerzés, a támogatás, a koncesszió, a közfeladat-finanszírozás, az európai uniós források felhasználása, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során keletkező vagyoni előnyök csak törvényesen, átláthatóan és ellenőrizhető módon használhatók fel. [3] A közvagyont érintő visszaélések feltárása, a közvagyonvesztés megakadályozása, a vagyonkimentés megszakítása, valamint a közvagyon köréből kikerült vagyon visszaszerzése olyan egységes és hatékony állami fellépést igényel, amely a közvagyon útját a közvagyonnak a köztulajdonból kikerüléséről szóló döntéstől a különböző szerződéseken, pénzmozgásokon vagy tulajdonosi láncolatokon át a vagyon tényleges tulajdonosokhoz kerüléséig képes követni, és az eltékozolt közvagyont újra a köz szolgálatába tudja állítani. [4] Az Országgyűlés célja, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható, biztosítható, megóvható és visszaszerezhető legyen, a közvagyont érintő jogsértések miatt pedig a szükséges hatósági és bírósági eljárások meginduljanak. [5] Az Országgyűlés a fenti célokból létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt mint független, kizárólag a törvénynek alárendelt intézményt, amely a közvagyon hatékony védelme és visszaszerzése érdekében valamennyi szükséges jogkörrel rendelkezik. [6] Az Országgyűlés e törvénnyel olyan szabályozási rendszert alkot, amely a közvagyonnal való gazdálkodás jogszerűségének vizsgálatát, a bűncselekmény gyanújának feltárását, a nyomozás törvényes lefolytatását, a közvád képviseletét, valamint a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben megszerzett vagyon biztosítását és visszaszerzését hatékony, számonkérhető és strukturált keretbe foglalja. [7] A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogkörei a közvagyon védelmének, a jogi felelősség érvényesítésének és a közbizalom helyreállításának jogállami elveket szem előtt tartva kialakított olyan eszközei, amelyeket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a függetlenség, a pártatlanság, a törvényesség szellemében, az alapvető jogok tiszteletben tartásával, szükséges és arányos módon, célhoz kötötten és adatvédelmi garanciák mellett gyakorolhat. [8] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 42. cikk (7) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal 1. § 1 (1) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban Hivatal) a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el a törvényben meghatározott feladatait. (2) A Hivatal jogkörei a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárását, azokban a megfelelően megalapozott feljelentés és eljáráskezdeményezés biztosítását, valamint az állami büntetőigény és a hozzá kapcsolódó polgári jogi igény érvényesítését szolgálják. 2. § A Hivatal feladata a) a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése, b) a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása érdekében a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, így különösen a közvagyont, közvagyont terhelő fizetési kötelezettséget, állami vagy önkormányzati döntést, közbeszerzést, támogatást, koncessziót, állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot, közfeladat- finanszírozást vagy európai uniós forrást érintő vagyoni folyamatok vizsgálata, az érintett vagyon, pénzmozgások, szerződéses láncok, tényleges tulajdonosi kapcsolatok és gazdasági összefüggések feltárása, c) a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő kockázatok feltárása, elemzése és értékelése, d) a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő kockázat felmerülése esetén a közvagyon védelméhez szükséges intézkedések megtétele, e) más szerv intézkedésének vagy eljárásának kezdeményezése, f) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerinti bűnüldözési és az igazságszolgáltatásban való közreműködői feladatok ellátása, valamint g) a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő általános, illetve rendszerszintű kockázatokra vonatkozó jelzéseket, elemzéseket és javaslatokat, illetve a tapasztalatain alapuló megállapításokat tartalmazó nyilvános kockázatelemzések elkészítése. 3. § E törvény alkalmazásában 1. közvagyon: a) az állam, helyi önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában álló dolog, jog, követelés, pénzügyi eszköz, valamint jogi személyben fennálló vagyoni részesedés, b) az állam, helyi önkormányzat vagy költségvetési szerv – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti – befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában álló dolog, jog, követelés, pénzügyi eszköz, valamint jogi személyben vagy egyéb szervezetben fennálló vagyoni részesedés, c) az állam, a helyi önkormányzat, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat – Ptk. 8:2. §-a szerinti – befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet által vagy közreműködésével létrehozott alapítvány tulajdonában álló dolog, jog, követelés, pénzügyi eszköz, valamint jogi személyben fennálló vagyoni részesedés, valamint d) az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatai, 2. közvagyonnal való gazdálkodás: az 1. pont a)–c) alpontja szerinti közvagyon kezelése, vagyonkezelése, működtetése, használata, hasznosítása, megterhelése, elidegenítése, illetve az 1. pont d) alpontja szerinti előirányzatok felhasználása. 2 4. § (1) A Hivatal a feladatai megvalósítása érdekében a) közvagyonvédelmi kockázatértékelést folytat, b) közvagyonvédelmi vizsgálatot folytat, c) közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el, d) törvényben meghatározottak szerint keresetet indíthat, e) más szerv eljárását kezdeményezheti, f) hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben törvényben meghatározott jogköröket gyakorol, valamint g) eljár a közérdek védelmében. (2) A Hivatal hatásköre nem terjed ki a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai körébe tartozó tevékenységére. 5. § A Hivatal a feladatai megvalósítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben a) előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét, b) felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze, továbbá irányítja a vizsgálatot, c) nyomoz, d) jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, e) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat. 6. § (1) A Hivatal a feladatait a törvényesség, a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság, a közvagyon védelme, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a szükségesség, az arányosság, a célhoz kötöttség és az adatbiztonság követelményének megfelelően látja el. A Hivatalban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint alapjogi felelős működik. (2) A Hivatal az eljárása során a hatásköre gyakorlásával elérni kívánt célhoz képest szükséges és arányos intézkedést alkalmazhat. (3) A Hivatallal a feladatellátása során az állami és önkormányzati szervek, a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a természetes személyek törvényben meghatározott módon kötelesek együttműködni. 7. § (1) A Hivatal a feladatkörét érintően – a feladat- és hatásköre ellátásának, illetve a Hivatal függetlenségének veszélyeztetése nélkül – elláthat a korrupciómegelőzéshez való hozzájárulásra, szakmai képzések biztosítására, nemzetközi együttműködésekben való részvételre, valamint a hazai antikorrupciós intézményekkel való koordinációra és tapasztalatcserére irányuló tevékenységet. (2) A Hivatal a feladatkörét érintő koordináció és tapasztalatcsere érdekében együttműködhet, 3 illetve együttműködési megállapodást köthet más, feladat- és hatáskörében érintett hazai, valamint európai uniós szervekkel, továbbá nemzetközi szervezetekkel. 2. A Hivatal jogállása 8. § (1) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv. (2) A Hivatal székhelye Budapest. 9. § (1) A Hivatal költségvetése a központi költségvetésről szóló törvényben önálló fejezetet alkot. (2) A Hivatal elnöke összeállítja a Hivatal költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé. (3) A Hivatal költségvetését úgy kell megállapítani, hogy a működési és a felhalmozási kiadások előirányzatának együttes összege ne legyen kevesebb ugyanezen előirányzatok előző évi – ide nem értve az egyszeri felhalmozási kiadásra igényelt költségvetési támogatás összegét, valamint a nem tartós feladatváltozáshoz kapcsolódó, átmeneti létszámmódosulás esetét – központi költségvetésben megállapított együttes összegénél. (4) A Hivatal költségvetése a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül kizárólag a Hivatal hozzájárulásával csökkenthető. 10. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásában független, csak a jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható. A Hivatal számára feladatot csak törvény állapíthat meg. (2) A Hivatal a feladatát más szervektől elkülönülten, és minden más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy illetéktelen befolyásától mentesen köteles ellátni. (3) A Hivatal személyi állományának tagja köteles minden olyan illetéktelen befolyásolási kísérletet elhárítani, amely a Hivatal független feladatellátását vagy egyedi ügyben gyakorolt jogkörét érinti. A Hivatal elnöke a különösen súlyos vagy ismétlődő, illetéktelen befolyásolási kísérletről – annak felmerülésétől számított öt munkanapon belül – az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja. 3. Beszámolási kötelezettség 11. § A Hivatal elnöke a Hivatal előző évi tevékenységéről minden év május 31. napjáig nyújtja be az éves beszámolóját az Országgyűlésnek. 4 12. § (1) A Hivatal elnöke az éves beszámolót nyilvános beszámolóként nyújtja be az Országgyűlésnek. A beszámolót a Hivatal honlapján közzé kell tenni. (2) A nyilvános beszámoló tartalmazza különösen a) a Hivatal tárgyévi működésének főbb adatait, b) a Hivatal által lefolytatott eljárások típusait, számát és eredményét, így különösen a feljelentések, eljáráskezdeményezések és más intézkedések számát, ha a Hivatal nem folytat büntetőeljárást, c) a Hivatal által feltárt főbb kockázati tényezőket, d) a büntetőeljáráshoz kapcsolódó jogkörök gyakorlásának összesített, személyes adatot és minősített adatot nem tartalmazó adatait. (3) A Hivatal elnöke a közvagyonnal való gazdálkodást érintő, különösen jelentős, rendszerszintű kockázat esetén az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságait eseti tájékoztatásban részesítheti. 4. Jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattételi jog 13. § (1) A Hivatal elnöke részt vesz a Hivatal jogállását és feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket – megfelelő határidő biztosításával – véleményezésre meg kell küldeni a Hivatal részére. (3) A Hivatal a feladatellátásával összefüggő tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, továbbá a jogszabály-előkészítő tevékenységet folytató szerveket, így különösen javaslatot tehet a közvagyon védelmét érintő jogalkotásra. A Hivatal javaslatait az éves beszámoló is tartalmazhatja. II. Fejezet A Hivatal szervezete és személyi állománya 5. A Hivatal vezetése 14. § (1) A Hivatalt az elnök vezeti. (2) Az elnök munkáját a) a közpénzügyi elnökhelyettes, b) a nyomozati elnökhelyettes, c) a vádemelésért felelős elnökhelyettes, valamint d) a fellebbviteli elnökhelyettes segíti. (3) Az elnökhelyettesek – az e törvényben meghatározott esetekben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint – a feladat- és hatásköreik gyakorlása során önállóan járnak 5 el. (4) A Hivatal elnöke felelős a Hivatal törvényes, független, szakszerű és hatékony működéséért, valamint feladat- és hatásköreinek gyakorlásáért. (5) A Hivatal elnöke önállóan eljárva a) vezeti a Hivatal munkaszervezetét, jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja a munkáltatói jogköröket a Hivatal személyi állománya felett, b) képviseli a Hivatalt, c) dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és a béren kívüli juttatásokról, d) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal, e) a közvagyon visszaszerzésével és védelmével kapcsolatban stratégiaalkotási és tervezési feladatokat végez. (6) A Hivatal elnöke a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a Hivatal szervezetét, alaplétszámát, működési szabályait és a kiadmányozás rendjét, így különösen az egyes elnökhelyettesek által önállóan gyakorolt feladat- és hatásköröket, valamint a Hivatal elnöke helyettesítésének rendjét. (7) A Hivatal elnökének akadályoztatása vagy jogviszonya megszűnése esetén – a (8) bekezdés szerinti eset kivételével – az akadályoztatás megszűnéséig, illetve az új elnök megválasztásáig a Hivatal elnökének feladat- és hatásköreit a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott elnökhelyettes gyakorolja. (8) Ha a Hivatal elnökének megbízatása a megbízatási időtartam lejárta miatt szűnt meg, a Hivatal elnökének jogköreit a Hivatal új elnöke megbízatásának a kezdetéig gyakorolja. (9) Ha a Hivatal elnökhelyettesének megbízatása a megbízatási időtartam lejárta miatt szűnt meg, a Hivatal elnökhelyettesének jogköreit a Hivatal új, azonos feladatkörre megválasztott elnökhelyettese megbízatásának a kezdetéig gyakorolja. 6. Az elnök és az elnökhelyettesek jogállása 15. § (1) A Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek személyére az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot a megválasztás e törvényben meghatározott feltételeinek a figyelembevételével. Az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága a Hivatal elnöke és elnökhelyettesei megbízatását érintő javaslattételi feladatai elvégzése során a működésébe tanácskozási joggal civil szervezetek képviselőit is bevonja. (2) Az elnök és az elnökhelyettes nem választható újra. (3) Az elnök és az elnökhelyettes a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz. (4) Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása a megválasztását követő napon kezdődik, kivéve, ha az Országgyűlés a megválasztásról szóló határozatában ennél későbbi kezdő időpontot állapít meg. (5) A Hivatal elnöke és elnökhelyettesei – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, a jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról 6 szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az ügyészségi szolgálati viszonyban álló elnökhelyettesek jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénynek (a továbbiakban: Üjt.) a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. § (1) A Hivatal elnökére és a nem ügyészségi szolgálati viszonyban álló elnökhelyettesére a Küt. szerinti alkalmazási feltételeket az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A Hivatal elnökévé az választható meg, aki a) az Üjt. 11. § (4) bekezdése szerinti – büntetlen előélettel összefüggő – feltételeket teljesíti, b) jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint c) a b) pont szerinti területek valamelyikén legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal, vagy a b) pont szerinti tudományterületek valamelyikén tudományos fokozattal és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik. (3) A Hivatal közpénzügyi elnökhelyettesévé az választható meg, aki a) az Üjt. 11. § (4) bekezdése szerinti – büntetlen előélettel összefüggő – feltételeket teljesíti, b) jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint c) az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (4) A Hivatal 14. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglalt elnökhelyettesévé ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg, aki a feladatait beosztott ügyészként látja el. (5) Nem választható meg a Hivatal elnökévé, illetve elnökhelyettesévé az, aki a megválasztása napját megelőző hat évben a) köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, nemzetiségi önkormányzati képviselő, polgármester vagy alpolgármester, főpolgármester vagy főpolgármester-helyettes, vármegyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke volt, b) a Kormány tagja, politikai felsővezető, politikai vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos vagy miniszteri biztos volt, vagy c) pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt. 17. § (1) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a megválasztását követően, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese megbízatását, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést 7 elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. 18. § (1) Az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 19/A. § (1) bekezdés 19. pontja szerint ellenőrizheti a Hivatal elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatát, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot. (2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az összeférhetetlenség megállapítását – a 17. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága kezdeményezi. (3) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (2) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor a csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a) az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárása kizárt, és b) a jelentés megállapításainak figyelembevételével a Hivatal elnökével, illetve elnökhelyettesével szemben a (4)–(6) bekezdés szerint bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságánál. (4) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell meghatározni, hogy az a központi költségvetés Hivatalra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (5) A Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – az Országgyűlés elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt. (6) Az Országgyűlés az (5) bekezdés szerinti kérelem esetén az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága döntését hatályában fenntartja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezi. 19. § (1) A Hivatal elnökének, illetve elnökhelyettesének a megbízatása megszűnik a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a 70. életév betöltésével, c) lemondással, d) az összeférhetetlenség megállapításával, e) felmentéssel, 8 f) halállal. (2) A Hivatal elnöke, elnökhelyettese az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A Hivatal elnökének, illetve elnökhelyettesének megbízatása a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a nyilatkozat megtételét követő napon szűnik meg. (3) A Hivatal elnökével, illetve elnökhelyettesével szemben az összeférhetetlenséget az Országgyűlés az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága vagy – a 17. § szerinti esetben – az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága javaslatára állapítja meg. (4) Felmentéssel meg kell szüntetni a megbízatást, ha a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese harminc napot meghaladóan nem tesz eleget vagy nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak, vagy a megválasztásának feltételei már nem állnak fenn. A felmentést az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről az Országgyűlés dönt. (5) Ha a beosztott ügyész elnökhelyettes megbízatása megszűnik, azt a Hivatal elnöke írásban közli a legfőbb ügyésszel a szükséges intézkedések megtétele érdekében. (6) A Hivatal elnöke, elnökhelyettese végkielégítésre akkor jogosult, ha a megbízatása az (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. 20. § (1) A Hivatal elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese. (2) A Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye a bírói illetményalap 5,5-szerese. (3) A Hivatal elnökét a miniszterrel, a Hivatal elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. (4) A Hivatal elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettese minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni. 21. § (1) A Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese a megbízatása alatt nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője, személyes közreműködésre kötelezett tagja vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének képviselője, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, egyéni cég tagja, valamint civil szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja. (2) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a tisztsége ellátásán kívül foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem állhat, közhivatalt nem viselhet, továbbá nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve a tudományos és oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozza a hivatali kötelezettségei teljesítését. 9 22. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. (2) A mentelmi jog tekintetében az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg. 7. A Hivatal személyi állománya 23. § A Hivatal személyi állománya a) a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkből, b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vezényeltekből, c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló vezényeltekből, d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló kirendeltekből és e) ügyészségi szolgálati viszonyban álló, a Hivatalhoz beosztott ügyészekből áll. 24. § (1) A Hivatalnál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyára a Küt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Hivatalhoz beosztott ügyész jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel az Üjt.-nek a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 25. § (1) A Hivatalnál közszolgálati jogviszony nyilvános szakmai pályázat alapján tölthető be. (2) A pályázat mellőzhető, ha a közszolgálati jogviszony létesítése a Hivatal feladatainak biztonságos, folyamatos vagy sürgős ellátása érdekében indokolt. 26. § Ügyvédi tevékenységet gyakorló személy nem lehet a Hivatal személyi állományának tagja, e tevékenység gyakorlását a Hivatalnál fennálló jogviszony időtartamára szüneteltetni kell. 27. § (1) A Hivatal és a Hivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg az illetményről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről. (2) A 23. § b)–d) pontja szerinti esetben a vezénylési, illetve kirendelési megállapodásban kell megállapodni a vezényelt, kirendelt illetményéről, juttatásairól, pótszabadságának mértékéről, napi 10 munkaidejéről és az általános munkarendről azzal, hogy a vezényelt, kirendelt illetménye nem lehet kevesebb a 23. §-ban megjelölt jogviszonyban a vezénylést, kirendelést megelőző hónapban őt megillető illetmény és más rendszeres illetményjellegű juttatás együttes összegénél. (3) A 23. § e) pontja szerinti esetben a beosztásra vonatkozó döntésben kell rögzíteni a Hivatalhoz beosztott ügyész illetményét, juttatásait azzal, hogy a Hivatalhoz beosztott ügyész illetménye nem lehet kevesebb a 23. §-ban megjelölt jogviszonyban a beosztást megelőző hónapban őt megillető illetmény és más rendszeres illetményjellegű juttatás együttes összegénél. (4) A Hivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe. (5) A Hivatal személyi állományának tagjai – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. 28. § A Hivatal személyi állományának tagja köteles a) a Hivatal elnöke által meghatározott integritási nyilatkozatot tenni, b) a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni, c) az összeférhetetlenségi ok felmerülését az attól számított három munkanapon belül bejelenteni, d) a Hivatal feladatköréhez kapcsolódó ügyben fennálló személyes, gazdasági, politikai kapcsolatát vagy más érdekeltségét bejelenteni, és e) a feladatai ellátása során tudomására jutott adatot, iratot, információt megőrizni, és azt kizárólag a Hivatal feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából használhatja fel. 29. § (1) A Hivatal személyi állományának tagja nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan, tárgyilagos és befolyástól mentes eljárás nem várható. (2) A Hivatal személyi állományának tagja a Hivatalnál fennálló jogviszonya megszűnését követő két évig nem járhat el olyan ügyben bíróként, ügyészként, képviselőként, szakértőként, tanácsadóként vagy más közreműködőként, amelyben a Hivatalnál eljárt, vagy amelynek lényeges adatait, iratait a Hivatalnál megismerte. 30. § (1) A Hivatalnak a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti hatáskörében kizárólag a Hivatalba beosztott ügyész, a Hivatalhoz vezényelt személy, illetve kirendelt pénzügyi nyomozó járhat el azzal, hogy vádemelést és vádképviseletet kizárólag a Hivatalba beosztott ügyész láthat el. (2) Polgári bírósági eljárásában és közigazgatási bírósági eljárásban a Hivatalt kizárólag kamarai jogtanácsos vagy a Hivatalba beosztott ügyész képviselheti. III. Fejezet A Hivatal feladat- és hatáskörei 8. A közvagyonvédelmi kockázatértékelés 11 31. § (1) A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést folytat. (2) A közvagyonvédelmi kockázatértékelés azonosítja a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő egyedi és rendszerszintű kockázatokat, problémákat, a kezelésükre rendelkezésre álló eszközöket, az ilyen kockázatok és problémák kezelésében mutatkozó hiányosságokat, valamint a lehetséges megoldásokat. (3) A közvagyonvédelmi kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget nem állapíthat meg, és szankció alkalmazásának közvetlen alapjául nem szolgálhat. (4) A közvagyonvédelmi kockázatértékelés eredménye alapján a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, illetve az éves beszámolójában rendszerszintű kockázatokat mutathat be, és jogalkotási, szervezési, intézményi vagy egyéb javaslatot tehet. 32. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi kockázatértékelés során alkalmazott módszertant a honlapján közzéteszi. A közzétett módszertan tartalmazza különösen a közvagyonvédelmi kockázatértékelés célját, általános elveit, fő kockázati területeit, a kockázatértékelés során figyelembe vehető adatok és jelzések fő típusait, valamint az objektív ügykiválasztás garanciális szabályait. (2) Az (1) bekezdés szerinti módszertan közzététele nem eredményezheti a Hivatal döntés- előkészítő elemzéseinek, egyedi ügykiválasztási megállapításainak, belső munkairatainak, valamint folyamatban lévő vagy tervezett vizsgálata eredményességét veszélyeztető adatnak vagy információnak a megismerhetővé válását. 33. § A kockázatértékelés során kiemelt kockázatként kell figyelembe venni azt a körülményt, ha a kockázatértékelést megelőző öt évben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti gazdasági szereplő és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása együttes nettó árbevétele összegének hetvenöt százalékát bármely lezárt adóévben eléri a) a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásból vagy koncessziós beszerzési eljárásból, b) a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásból, c) a szerződést létrehozó közhatalmi szerv saját szabályzatán alapuló versenyeztetési (beszerzési) eljárásból, d) a támogatásként elért közpénzbevételből vagy e) az állami forrásból származó vagy az állam által garantált hitelből származó bevétel vagy hitel. 9. A közvagyonvédelmi vizsgálat 34. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi kockázatértékelés eredményeként feltárt körülmények alapján 12 hivatalból közvagyonvédelmi vizsgálatot folytat. A 33. § szerinti esetben a Hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot lefolytatni. A Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatot bejelentés, panasz vagy más szerv jelzése alapján is lefolytathat. (2) A közvagyonvédelmi vizsgálat célja közvagyonvédelmi intézkedés megalapozása. (3) Közvagyonvédelmi intézkedés a) a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás iránti hatósági eljárás megindítása, b) a Hivatal hatáskörébe tartozó eljárásindítási jogkör gyakorlása, c) más szerv eljárásának kezdeményezése. (4) A közvagyonvédelmi intézkedések közül egyidejűleg több is megtehető. 35. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat lezárásaként az annak eredményét összegző jelentést készít. (2) A közvagyonvédelmi vizsgálatot lezáró jelentésnek tartalmaznia kell a közvagyonvédelmi vizsgálat során feltárt tények részletes bemutatását, illetve ha volt ilyen, a megtett közvagyonvédelmi intézkedés jellegét és az azt megalapozó körülményeket. (3) A közvagyonvédelmi vizsgálatot lezáró jelentésben a Hivatal köteles mások jogait tiszteletben tartani, és nem fogalmazhat meg véleményt. A Hivatal a jelentést a honlapján közzé teheti, ha az a jelentésben szereplő tények társadalmi, gazdasági vagy költségvetési jelentősége miatt indokolt. A jelentés nem tehető közzé, ha az abban foglalt valamely tény nyilvánosságra hozatala a megtett közvagyonvédelmi intézkedés sikerét veszélyeztetné. 36. § A közvagyonvédelmi vizsgálat – a 47. § szerinti bírság kiszabását ide nem értve – nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, a közvagyonvédelmi vizsgálati tevékenységgel kapcsolatban – a 47. § szerinti bírság kiszabása kivételével – közigazgatási pernek nincs helye. 37. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálatot a Hivatal írásban indítja meg. (2) A közvagyonvédelmi vizsgálat megindításáról szóló irat tartalmazza a) a vizsgálat jogalapját, b) a vizsgálat tárgyát és célját, c) a vizsgálattal érintett időszakot, ha az a vizsgálat tárgyára tekintettel meghatározható, d) az együttműködésre köteles személy vagy szervezet megjelölését, ha az a vizsgálat megindításakor ismert, e) a vizsgálat főbb irányait, valamint f) az alkalmazható főbb vizsgálati cselekmények körét. 38. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálatot annak megindításától számított hat hónapon belül be kell fejezni. 13 (2) A Hivatal elnöke vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre feljogosított személy a vizsgálat határidejét indokolt esetben, különösen az ügy összetettségére, az érintett adatok vagy iratok terjedelmére, nemzetközi vagy más szerv közreműködésének szükségességére, illetve a vizsgálati cselekmények számára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. (3) Különösen összetett ügyben a Hivatal elnöke a vizsgálat határidejét további egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. (4) Ha az együttműködésre köteles személyt vagy szervezetet a vizsgálat megindításáról értesítették, a vizsgálati határidő meghosszabbításáról is tájékoztatni kell, kivéve, ha a tájékoztatás a vizsgálat eredményességét veszélyeztetné. (5) Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatására rendelkezésre álló határidő letelt, a közvagyonvédelmi vizsgálatot le kell zárni. Új közvagyonvédelmi vizsgálat azonos tárgyban és célból csak akkor folytatható le, ha a Hivatal előtt addig nem ismert tény vagy adat jut a Hivatal tudomására. 39. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálat során a Hivatal vizsgálhatja a) a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket, intézményeket, b) a központi költségvetés szerinti központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, c) az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból bármely célra és bármilyen jogcímen juttatott forrás felhasználását, d) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását, e) a nemzeti vagyon körébe tartozó vagy onnan korábban kikerült vagyon kezelését, az ilyen vagyonnal való gazdálkodást, a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását, f) a köztulajdonban állt vagy álló gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását, vagyonérték- megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, g) az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedéseket vagy projekteket, valamint h) az egyéb, az a)–g) pont hatálya alá nem tartozó közvagyonnal való gazdálkodást. (2) Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból vagy európai uniós forrásból pénzügyi támogatásban – ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását – vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, a Hivatal a kedvezményezett szervezet gazdálkodási tevékenységének az egészét vizsgálhatja. (3) A Hivatal vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket, ideértve az igénybe vett szolgáltatásokat is, és a közvagyont érintő szerződéseket a szerződésben érintett feleknél, illetve a nevükben vagy képviseletükben eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél, így különösen tőkealapnál, hitel- vagy kölcsönszerződés jogosultjánál vagy koncesszió jogosultjánál. 40. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során a közvagyonvédelmi intézkedés megtételét 14 megalapozó körülményeket köteles feltárni. (2) A Hivatal a vizsgálati cselekményeket úgy köteles megválasztani és lefolytatni, hogy azok a releváns körülmények feltárására alkalmasak és az érintettek jogaira tekintettel arányosak legyenek. (3) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során vizsgálati cselekményként különösen a) adatot, iratot és információt kérhet, b) iratbetekintést és másolatkészítést végezhet, c) tájékoztatást és nyilatkozatot kérhet, d) helyszíni vizsgálatot tarthat, e) elektronikus iratot, adatállományt és adathordozón tárolt adatot menthet ki vagy másolhat, f) más szervet megkereshet, g) nyilvános és közhiteles nyilvántartásból adatot szerezhet be, h) összekapcsolhatja és elemezheti a jogszerűen rendelkezésére álló adatokat, valamint i) szakértőt, szaktanácsadót vagy más szakmai közreműködőt vehet igénybe. (4) A közvagyonvédelmi vizsgálat során a Hivatallal együttműködni köteles a) a központi államigazgatási szerv és annak területi, helyi szerve, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a honvédelmi szervezet, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és ezek hivatala, b) a központi vagy önkormányzati költségvetési szerv, a költségvetési fejezetet irányító szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat és központi kezelésű előirányzat kezelő szerve, a támogatást kezelő, nyújtásában közreműködő vagy azt ellenőrző szervezet, c) az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, illetve közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet, d) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a közalapítvány, a köztestület, valamint az ezek által fenntartott, finanszírozott vagy irányított szervezet, e) a közpénzt kezelő, közvagyon felett rendelkezési jogot gyakorló, közbeszerzési, támogatási, koncessziós vagy közfeladat-ellátási jogviszonyban részt vevő szervezet, valamint f) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggésben releváns adattal, irattal vagy információval rendelkezhet. (5) A Hivatal az együttműködési kötelezettséggel járó vizsgálati cselekményről határozatot hoz, amely nem minősül érdemi döntésnek vagy hatósági határozatnak, ellene jogorvoslattal élni nem lehet. (6) A vizsgálati cselekménnyel összefüggő együttműködési kötelezettség teljesítésére a kötelezettség jellegével és terjedelmével arányos határidőt kell meghatározni. (7) Az (5) bekezdés szerinti határozat kötelező tartalmára, ideértve az indokolást is, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1)–(5) bekezdését kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A határozat közlésére az Ákr. 85– 87. §-át kell alkalmazni. (8) A közvagyonvédelmi vizsgálat során az együttműködési kötelezettséggel terheltet megilletik az Ákr.-ben szabályozott, az ügyféli nyilatkozattételre, nyelvhasználatra, valamint a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére vonatkozó jogok. A kapcsolattartásra – ha az együttműködésre kötelezett nem képviselő – az Ákr. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a kapcsolattartás módját a Hivatal választja meg. 15 41. § (1) A Hivatal – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervezetet vagy személyt megkereshet, ha a vizsgálati eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. (2) A megkeresett szervezetet vagy személyt tájékoztatni kell a megkeresés tárgyáról, az együttműködés megtagadásának e törvényben meghatározott eseteiről, valamint a valótlan tartalmú vagy hiányos adatszolgáltatás jogkövetkezményeiről. (3) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet vagy személy a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet vagy személy birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet vagy személyt érintő további eljárási cselekmény nem végezhető. 42. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során az érintett szerv vezetőjét, foglalkoztatottját, közvagyonnal való gazdálkodással összefüggésben létrejött jogviszony résztvevőit, illetve a releváns adattal vagy információval rendelkező más személyt nyilatkozattételre hívhatja fel. (2) A nyilatkozattételre felhívott személyt tájékoztatni kell a nyilatkozattétel tárgyáról, az együttműködés megtagadásának e törvényben meghatározott eseteiről, valamint a valótlan tartalmú vagy hiányos nyilatkozat jogkövetkezményeiről. (3) A Hivatal a szóbeli nyilatkozattételről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevővel ismertetni kell, és részére biztosítani kell, hogy arra észrevételt tegyen. (4) A Hivatal a szóbeli nyilatkozattételt elektronikus hírközlő eszköz útján is lefolytathatja, ha az azonosítás, a jegyzőkönyvezés és az adatbiztonság feltételei biztosítottak. 43. § (1) A Hivatal helyszíni vizsgálatot tarthat annál a szervezetnél vagy személynél, amely a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő adattal, információval, irattal vagy elektronikus adatállománnyal rendelkezhet. (2) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal személyi állományának tagja jogosult a) a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó nem lakás céljára szolgáló helyiségbe belépni, b) a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó iratot, nyilvántartást, szerződést, bizonylatot, döntés megalapozását szolgáló adatot, elektronikus adatállományt és adathordozót megtekinteni, c) iratról, nyilvántartásról és elektronikus adatállományról másolatot, kivonatot, tanúsítványt vagy elektronikus mentést készíteni, d) az elektronikus rendszerből a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó adatokat menteni, e) a közvagyonvédelmi vizsgálathoz szükséges nyilatkozatot, tájékoztatást kérni, valamint f) a helyszíni vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvben rögzíteni. (3) A helyszíni vizsgálat megkezdésekor a Hivatal személyi állományának eljáró tagja igazolja magát, bemutatja a helyszíni vizsgálatra jogosító megbízólevelet, és közli a helyszíni vizsgálat tényét. 16 (4) A Hivatal a helyszíni vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíti az érintett szervezetet vagy személyt, kivéve, ha az előzetes értesítés az adatok, információk, iratok, elektronikus adatállomány, nyilvántartási adatok törlésének, megváltoztatásának, megsemmisítésének vagy a helyszíni vizsgálat célja meghiúsításának kockázatával járna. 44. § (1) A Hivatal az elektronikus irat, adatállomány vagy adathordozón tárolt adat mentése során köteles biztosítani az adat eredetiségének, sértetlenségének és későbbi ellenőrizhetőségének megőrzését. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentés során a Hivatal személyi állományának tagja jegyzőkönyvben rögzíti különösen a) az adat forrását és az adathordozó vagy informatikai rendszer azonosításához szükséges adatokat, b) a mentés időpontját és módját, c) a mentést végző személy nevét és beosztását, d) a mentett adatállomány terjedelmét és az azonosítására alkalmas technikai adatokat, e) az adatok megőrzésének és hozzáférésének biztonsági rendjét, valamint f) az érintett szervezet vagy személy képviselőjének észrevételét. 45. § Az adatszolgáltatásra, iratbetekintés biztosítására, nyilatkozattételre, helyszíni vizsgálat tűrésére vagy más együttműködésre köteles személy vagy szervezet megszegi az együttműködési kötelezettségét, ha a) a Hivatal jogszerű megkeresését határidőben nem teljesíti, b) hiányos, valótlan vagy félrevezető adatot szolgáltat, c) az iratbetekintést, másolatkészítést vagy elektronikus adatmentést akadályozza, d) a helyszíni vizsgálat lefolytatását akadályozza vagy meghiúsítja, e) az adatot, információt, iratot vagy adathordozót eltitkolja, megsemmisíti, megváltoztatja vagy hozzáférhetetlenné teszi, vagy f) a Hivatal személyi állományának eljáró tagját a vizsgálati cselekmény jogszerű elvégzésében akadályozza. 46. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálat során az együttműködést megtagadhatja a) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, b) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. (2) Nem kötelezhető együttműködésre az, akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható megfelelő együttműködés. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a Hivatal megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik. (4) Az együttműködési kötelezettség teljesítésének – az (5)–(7) bekezdés szerinti kivétellel – nem 17 akadálya az, hogy az adat, irat vagy információ döntés megalapozását szolgáló adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, adótitkot, vámtitkot, hivatásbeli titkot vagy más törvény által védett adatot tartalmaz, ha az adat megismerése a közvagyonvédelmi vizsgálathoz szükséges. (5) A Hivatal adathozzáférési, iratbetekintési, helyszíni vizsgálati és elektronikus adatmentési jogosultsága nem terjed ki a védekezés céljából készült irat megismerésére, másolására, mentésére vagy bizonyítékként történő felhasználására. (6) Ügyvédi titkot tartalmazó irat vagy adat esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügyvédi titoktartásra kötelezett személy a Hivatal eljárását nem akadályozhatja, az ügyvédi titokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vagy nyilatkozattételre azonban csak törvényben meghatározott esetben és módon kötelezhető. (7) Ha a helyszíni vizsgálat vagy elektronikus adatmentés során felmerül, hogy az irat vagy adat ügyvédi titkot vagy védekezés céljából készült iratot tartalmaz, a Hivatal az érintett iratot vagy adatot elkülönítetten kezeli, és annak megismeréséről, felhasználásáról vagy kizárásáról a vonatkozó törvényi szabályok szerint dönt. 47. § (1) A Hivatal az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén az adatszolgáltatásra, iratbetekintés biztosítására, nyilatkozattételre, helyszíni vizsgálat tűrésére vagy más együttműködésre köteles személlyel vagy szervezettel szemben bírságot szabhat ki. (2) A bírság kiszabására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálni kell az együttműködési kötelezettséget megalapozó felhívás vagy vizsgálati cselekmény jogszerűségét, szükségességét és arányosságát is. (3) A bírság összege a) természetes személy esetén ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig terjedhet. (4) A bírság ismételten is kiszabható, ha a kötelezett a Hivatal ismételt felhívása ellenére sem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, vagy a kötelezettségszegő állapotot fenntartja. (5) A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a kötelezettségszegés súlyát, ismétlődő jellegét, az érintett adat vagy irat jelentőségét, a kötelezett gazdasági súlyát, valamint azt, hogy a kötelezett a kötelezettségszegést megszüntette-e. (6) A bírság kiszabása nem mentesít az együttműködési kötelezettség teljesítése alól. (7) A bírságot a Hivatal közigazgatási hatósági eljárásban szabja ki. (8) A bírság a központi költségvetés bevételét képezi. 48. § (1) Ha a vizsgálati cselekmény lefolytatásához helyismeret, technikai hozzáférés vagy ágazati ellenőrzési jogosultság szükséges, a Hivatal más állami, önkormányzati, ellenőrzési, felügyeleti, 18 támogatáskezelő vagy hatósági szervet kérhet fel annak érdekében, hogy a saját eljárására irányadó szabályok szerint a Hivatal részére közreműködést biztosítson. (2) A felkért szerv a Hivatal felkérését soron kívül, de legkésőbb a felkérés közlésétől számított tizenöt napon belül teljesíti. Ha a felkérés teljesítése hosszabb időt igényel, erről a felkért szerv a Hivatalt haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli a teljesítés várható időpontját, amely nem lehet későbbi, mint a megkeresés közlését követő harmincadik nap. (3) A felkért szerv a felkérés teljesítését kizárólag akkor tagadhatja meg, ha a felkérés teljesítése jogszabálysértéssel járna. A megtagadást írásban, részletesen indokolni kell. (4) A Hivatal a nem teljesített felkéréssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz. 49. § A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során – a feltárt körülmények alapján – közvagyonvédelmi intézkedést tehet. 10. A közvagyonvédelmi felügyelet 50. § (1) A Hivatal közigazgatási hatósági eljárásban a gazdálkodó szervezetet, illetve annak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozását (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhatja. (2) A közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő és az azt megszüntető határozatot a közlésére vonatkozó szabályok megtartása mellett a Cégközlönyben és a Hivatal honlapján is közzé kell tenni. 51. § (1) A közvagyonvédelmi felügyeletnek akkor van helye, ha a) a közvagyonvédelmi vizsgálat során rendelkezésre álló adatok, tények és körülmények alapján megállapítható, hogy a büntetőeljárás megindításának és a gazdálkodó szervezettel szemben vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének lehet helye, b) az a) pontban meghatározott döntéshez további adatok és tények tisztázása szükséges, és c) a gazdálkodó szervezet által megszerzett, illetve a rendelkezése alatt álló közvagyon védelme más módon nem biztosítható. (2) A közvagyonvédelmi felügyeletet felül kell vizsgálni, ha a) a büntetőeljárásban a gazdálkodó szervezet vagyonának egy részére vagyont érintő kényszerintézkedést rendelnek el, vagy b) a gazdálkodó szervezet vagyonának egy részét a Hivatal más eljárásban biztosította. (3) A közvagyonvédelmi felügyeletet meg kell szüntetni, ha a) az elrendelésének oka megszűnt, b) a büntetőeljárásban a gazdálkodó szervezettel szemben vagyont érintő kényszerintézkedést rendeltek el, és a gazdálkodó szervezetnek nincs olyan további vagyona, amelynek megőrzése érdekében a közvagyonvédelmi felügyelet fenntartása szükséges, 19 c) a gazdálkodó szervezet vagyonát a Hivatal más eljárásban biztosította, és a gazdálkodó szervezetnek nincs olyan további vagyona, amelynek megőrzése érdekében a közvagyonvédelmi felügyelet fenntartása szükséges, vagy d) a közvagyonvédelmi vizsgálat lezárult, és annak eredményként büntetőeljárás vagy más, bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indult meg. (4) A közvagyonvédelmi felügyelet fenntartását hathavonta felül kell vizsgálni. 52. § (1) A közvagyonvédelmi felügyeleti jogkörben az állam nevében a közpénzügyi elnökhelyettes felügyelőként (a továbbiakban: felügyelő) jár el. (2) A felügyelő az e § szerinti feladatkörében áttekinti a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, figyelemmel kíséri a működését, és szükség esetén, a közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő hatósági határozat keretei között közvagyonvédelmi felügyeleti intézkedést tehet. (3) A felügyelő a feladatai ellátása érdekében a) betekinthet a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, b) a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőitől, a tagjaitól, a felügyelőbizottság tagjaitól, az állandó könyvvizsgálótól, valamint a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, c) a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját, pénztárát, pénzügyi eszközeit, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. (4) A Hivatal a közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő hatósági határozatában meghatározza, hogy a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet tekintetében a felügyelő mely, az (5) bekezdés szerinti felügyeleti intézkedéseket gyakorolhatja. (5) Közvagyonvédelmi felügyeleti intézkedés keretében a felügyelő a Hivatal közvagyonvédelmi felügyeletet elrendelő hatósági határozatában meghatározott körben a) ellenjegyzi a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, b) dönt a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben, így különösen megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működőképességének fenntartása érdekében szükségesek. (6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti ellenjegyzés hiányában megtett vagyoni jellegű kötelezettségvállalás semmis. (7) A felügyelő az 51. § (1) bekezdése szerinti körülményekre tekintettel szükséges és a közvagyonvédelmi céllal arányos felügyeleti intézkedést tehet. (8) A felügyelő a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott döntéshozatali jog 20 egyebekben nem érinti a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a feladat- és hatásköreit. (9) Az állam a közvagyonvédelmi felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező összegű kártalanítással tartozik a felügyelő által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért, ha a kár olyan határozat végrehajtásának a következménye, amelyet a bíróság utóbb megsemmisített. 11. Eljáráskezdeményezési és eljárásindítási jogkörök 53. § Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján más szerv, így különösen hatóság, ellenőrző szerv, felügyeleti szerv, tulajdonosi joggyakorló vagy bíróság eljárása indokolt, a Hivatal az érintett szerv eljárását kezdeményezi, és a szükséges adatokat, információkat, iratokat, elektronikus adatállományokat, nyilvántartási adatokat és javaslatokat a részére továbbítja. 54. § (1) Ha a Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során olyan adatot ismer meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvény szerint előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítása szükséges, az ott meghatározottak és e § rendelkezései szerint intézkedik. (2) Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúja állapítható meg, és a büntetőeljárás lefolytatása a Hivatal hatáskörébe tartozik, a Hivatal a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint dönt a büntetőeljárás saját hatáskörben történő megindítása vagy ennek mellőzése tárgyában. (3) Ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúja állapítható meg, és a Hivatal saját hatáskörben a büntetőeljárást nem indítja meg, vagy a büntetőeljárás lefolytatása nem tartozik a Hivatal hatáskörébe, a Hivatal feljelentést tesz, és kezdeményezi a szükséges vagyonbiztosítási intézkedést vagy más eljárási cselekményt. 12. Hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogkörök 55. § (1) A Hivatal felhívhatja az államháztartás alrendszereiből származó, valamint az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet eljárás megindítására. A Hivatal felhívása alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet az eljárását hivatalból megindítja a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. (2) A Hivatal felhívását a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet csak akkor utasíthatja vissza, ha annak teljesítése jogszabályba ütközne. (3) A Hivatalt az e § szerinti hatósági eljárásban ügyféli jogállás illeti meg. 13. A Hivatal közérdekvédelmi feladatai 56. § (1) A Hivatal a közvagyonra, a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok 21 megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – felléphet a törvényesség érdekében. (2) A Hivatal ezen alcím szerinti fellépésére az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény IV. Fejezetét megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyészen a Hivatalt kell érteni. 57. § A Hivatal jogosult az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 29. § (1)-(5) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlására. IV. Fejezet Adatkezelés 14. A közvagyonvédelmi vizsgálattal kapcsolatos adatkezelési szabályok 58. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során jogosult az e törvényben meghatározott adat, irat és információ megismerésére, igénylésére, összekapcsolására, elemzésére és kezelésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság a Hivatal hatáskörének gyakorlásához szükséges körben, az elérni kívánt céllal arányos mértékben és időtartamban gyakorolható. (3) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett természetes személy azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat a közvagyonvédelmi vizsgálat és az azt esetlegesen követő közvagyonvédelmi intézkedés lefolytatása céljából kezeli. (4) A (3) bekezdés szerinti adatkezelés időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a közvagyonvédelmi intézkedés lefolytatásához szükséges. Az adatkezelés szükségességét háromévente felül kell vizsgálni. (5) A Hivatal a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) szerinti, az érintettek számára biztosított jogok gyakorlását – az elérni kívánt céllal arányos mértékben – késleltetheti, a tájékoztatás tartalmát korlátozhatja vagy a tájékoztatást mellőzheti, ha ezen intézkedés a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatának sikeres – és külső befolyástól mentes – lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges. Ha a Hivatal az érintetti jog gyakorlását késlelteti, illetve a tájékoztatás tartalmát korlátozza vagy mellőzi, ennek tényéről – a Hivatal tevékenységét egyébként nem veszélyeztető módon – az érintettet tájékoztatja. (6) Az e törvény alapján a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatában együttműködésre kötelezett azon szerv vagy személy, aki az együttműködés keretében a Hivatal számára valamely személyes adatra is kiterjedő adatszolgáltatást teljesített, illetve ilyen adathoz hozzáférést biztosított, az általános adatvédelmi rendelet szerinti érintetti jogok gyakorlása során az ezen műveletek tényéről, tartalmáról, a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatást – az elérni kívánt céllal arányosan – késlelteti, a tájékoztatás tartalmát korlátozza vagy a tájékoztatást mellőzi, ha ezen intézkedés a Hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatának sikeres – és külső befolyástól mentes – lefolytatásához 22 elengedhetetlenül szükséges. Az együttműködésre kötelezett szerv vagy személy az érintetti jogok gyakorlása esetén az erre irányuló kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a Hivatalt, amely 15 napon belül nyilatkozik a korlátozás szükségességéről és annak terjedelméről. Az együttműködésre kötelezett szerv vagy személy az érintetti joggyakorlásra irányuló kérelem teljesítése során a Hivatal által meghatározott, a joggyakorlás teljesíthetőségével – különösen annak terjedelmével, tartalmával – kapcsolatos álláspontjától nem térhet el. (7) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azt a törvény által védett titkot és törvény által védett egyéb adatot, amely az eljárásával összefügg, illetve amelynek a kezelése a közvagyonvédelmi vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (8) A Hivatal gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a Hivatal eljárásában is biztosított legyen. (9) A Hivatal személyi állományának tagja – e törvény és a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közvagyonvédelmi vizsgálat során a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatot megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában tarthatja. 59. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során jogosult a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő iratba, szerződésbe, döntés megalapozását szolgáló adatba, testületi előterjesztésbe, jegyzőkönyvbe, közbeszerzési dokumentációba, támogatási dokumentumba, elszámolásba, teljesítésigazolásba, koncessziós iratba, vagyonkezelési iratba, nyilvántartási adatba és elektronikus adatállományba betekinteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti iratbetekintési jogosultság magában foglalja az irat megtekintésének, a szükséges mértékű másolat, kivonat vagy elektronikus másolat készítésének, valamint az irat eredetének, teljességének, keletkezési idejének és módosítási előzményeinek ellenőrzéséhez szükséges technikai adatok megismerését. (3) A Hivatal az eredeti iratot vagy adathordozót csak akkor veheti át, ha a másolatkészítés, elektronikus mentés vagy hiteles másolat készítése a vizsgálat céljának elérésére nem alkalmas, és az eredeti irat vagy adathordozó átvétele a közvagyonnal való gazdálkodás körülményeinek feltárásához szükséges. Az eredeti iratról vagy adathordozóról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a körülmények által lehetővé tett legrövidebb idő elteltével vissza kell szolgáltatni, kivéve, ha annak visszatartását más eljárás vagy törvényben meghatározott intézkedés indokolja. (4) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat során birtokába került iratot, másolatot, kivonatot, elektronikus adatállományt és adathordozót kizárólag a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatása céljából kezelheti, valamint köteles biztosítani és dokumentálni azok változatlanságát, sértetlenségét, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét. 60. § (1) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat ellátásához szükséges mértékben jogosult elektronikus adatállomány, adatbázis, nyilvántartás, ügyviteli rendszer, iratkezelő rendszer, szerződés- nyilvántartás, közbeszerzési rendszer, támogatáskezelő rendszer, pénzügyi rendszer, 23 vagyonnyilvántartás és más informatikai rendszer adatainak megismerésére. (2) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálat érdekében törvényben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet, azokhoz közvetlen elektronikus hozzáférést kérhet, vagy a nyilvántartást vezető szervvel adatkapcsolatot alakíthat ki. 61. § (1) A Hivatal által a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggésben kezelt adatot kizárólag a személyi állományának olyan tagja számára teheti hozzáférhetővé, aki számára az adat megismerése hivatali feladatának ellátásához szükséges, és aki az adat megismeréséhez szükséges jogszabályi, biztonsági és titokvédelmi feltételeknek megfelel. (2) A Hivatal a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggésben kezelt adatot tartalmazó iratot és elektronikus adatállományt elkülönítetten, hozzáférési jogosultság alapján, naplózott módon kezeli. (3) A Hivatal által a közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggésben kezelt adat más szerv részére csak akkor továbbítható, ha az más szerv intézkedésének vagy eljárásának kezdeményezéséhez, illetve törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. 15. A Hivatal adatkezelése más eljárásokban 62. § (1) A közvagyonvédelmi vizsgálat során beszerzett adat, irat, elektronikus adatállomány vagy nyilatkozat büntetőeljárásban történő felhasználására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közvagyonvédelmi vizsgálat során beszerzett adat, irat, elektronikus adatállomány vagy nyilatkozat felhasználható a Hivatal más feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban, így különösen a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás iránti hatósági eljárásban, a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében történő keresetindítás esetén, a hatósági eljárásokkal és közigazgatási perekkel összefüggésben törvényben meghatározott jogkörök gyakorlása során. (3) A Hivatal (1) és (2) bekezdés szerinti eljárása során a további adatkezelésre az adott eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések az irányadók. V. Fejezet Záró rendelkezések 16. Hatálybalépés 63. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 111. alcím, a 117. alcím, a 141. alcím, a 160. alcím, a 162. alcím, a 163. alcím és a 166. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (3) A 18. § 2026. augusztus 26-án lép hatályba. 24 (4) A 198. alcím 2026. október 1-jén lép hatályba. (5) A 196. alcím és a 197. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba. 17. Átmeneti rendelkezések 64. § A Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés első alkalommal az e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg. 18. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 65. § Az I–IV. Fejezet, a 17. alcím és a 198. alcím az Alaptörvény 42. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 66. § (1) A 79. §, a 80. §, a 91–94. §, a 95. § a)–j) pontja, a 96. §, a 169. §, a 170. § d) pontja és az 1. melléklet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 101. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 110. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 111. alcím az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 112. alcím és a 113. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 116. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 209. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 322. § az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 183. alcím és a 3. melléklet az Alaptörvény XXXI. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 67. § A 208. §, a 210. §, a 211. §, a 212. § és a 214. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. 19. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 68. § 25 A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a) 21/F. § (1) bekezdés c) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó” szöveg, b) 21/J. § (5) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 21/J. § (6) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 21/K. § (8) bekezdés c) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, e) 21/M. § (5) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, f) 33/B. § (3a) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, g) 33/D. § (7) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 20. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 69. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 52. § (4) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg, b) 80. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában az „ügyészség képviselte” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal képviselte” szöveg lép. 21. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása 70. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/C. § (7) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 22. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 71. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 23. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása 72. § 26 A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a) 104. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetve ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) a” szöveg, b) 104. § (7) bekezdés a) pontjában az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, c) 105. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, d) 105. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, e) 122. § (7) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 24. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 73. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a) 6. § (1c) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), illetve” szöveg, b) 49/E. § (5) bekezdésében az „ügyészség, vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, c) 49/G. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH a” szöveg lép. 25. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 74. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § f) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 26. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 75. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a) 9. § (5) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), nyomozó” szöveg, b) 24. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 28/B. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 27. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 27 76. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (1) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 28. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása 77. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyészségtől és” szövegrész helyébe az „ügyészségtől, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivataltól és” szöveg lép. 29. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 78. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a) 40/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Számvevőszékkel,” szövegrész helyébe a „Számvevőszékkel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (a továbbiakban: NVVH),” szöveg, b) 40/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyészséggel, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, NVVH-val, nyomozó” szöveg, c) 40/B. § (4) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, d) 40/B. § (9) bekezdésében a „hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési” szövegrész helyébe a „hatósággal, az ügyészséggel és az NVVH-val együttműködési” szöveg lép. 30. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 79. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rendőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, az Országos Bírósági Hivatalnál, ügyészségnél, az NVVH-nál, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Sándor- palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.” 80. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 75/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 817/A. § (1) bekezdése 28 szerinti, közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül az NVVH-nál kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.” (2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 75/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.” 81. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/E. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül – törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez – bűnüldözési, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi célra bűnüldözési adatok továbbíthatók:] „h) az NVVH” (részére.) 82. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a) 3/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 91/E. § (3) bekezdés g) pontjában a „szerve” szövegrész helyébe a „szerve, továbbá” szöveg, c) 91/L. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg, d) 91/L. § (8) bekezdés c) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, e) 91/M. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, f) 91/N. § (7) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg, g) 91/N. § (11) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg lép. 83. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/E. § (3) bekezdés f) pontjában a „továbbá” szövegrész. 29 31. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 84. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), illetve” szöveg, b) 16. § k) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 35. § (5) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, d) 47/A. § (8) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, e) 56. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, f) 253/E. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, nyomozó” szöveg, g) 253/E. § (11) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, h) 253/G. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, nyomozó” szöveg, i) 293. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, j) 294. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, k) 303. § (7) bekezdésében az „ügyészség erre” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH erre” szöveg, l) 304/E. § (3a) bekezdés b) pontjában az „ügyészségnél,” szövegrész helyébe az „ügyészségnél vagy az NVVH-nál,” szöveg lép. 32. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása 85. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 24/F. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 33. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása 86. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a) 53. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 53. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg lép. 34. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 30 87. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (3) bekezdésében az „a bűnüldözés” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a bűnüldözés” szöveg lép. 35. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 88. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1a) bekezdés a) pontjában az „Ügyészség, az” szövegrész helyébe az „Ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az” szöveg lép. 36. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 89. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/A. § (6) bekezdés e) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a nyomozó” szöveg lép. 37. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása 90. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 29. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az adatkezelő szerv – a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad] „g) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” (részére.) 38. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 91. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 58. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján a Be. 817/A. § (1) bekezdése szerinti, közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül a büntetőeljárás megindítását az NVVH-nál kezdeményezi.” 92. § 31 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (Nem kell kezdeményezni) „k) az NVVH elnöke, elnökhelyettesei” (nemzetbiztonsági ellenőrzését.) 93. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pontja a következő ir) alponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:) „ir) az NVVH teljes személyi állománya;” 94. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 95. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a) 5/B. § (3) bekezdésében a „vagy ügyészségnél” szövegrész helyébe az „ , ügyészségnél vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál (a továbbiakban: NVVH)” szöveg, b) 5/B. § (4) bekezdésében az „ügyészségnél, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnél, NVVH-nál, nyomozó” szöveg, c) 8. § (1) bekezdés h) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 8/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervek és” szövegrész helyébe a „szervek, az ügyészség és” szöveg és az „ügyészség” szövegrész helyébe a „NVVH” szöveg, e) 8/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „leplezetteszköz-alkalmazás, illetve” szövegrész helyébe a „leplezetteszköz-alkalmazás, továbbá az NVVH által folytatott leplezetteszköz-alkalmazás, illetve” szöveg, f) 8/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „szerveket és” szövegrész helyébe a „szerveket, az ügyészséget és” szöveg és az „ügyészséget” szövegrész helyébe a „NVVH-t” szöveg, g) 8/A. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyészség által” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH által” szöveg és az „ügyészséget, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészséget, az NVVH-t, illetve” szöveg, h) 8/A. § (1) bekezdés f) pontjában az „ügyészség eljárását” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH eljárását” szöveg, i) 8/A. § (1) bekezdés k) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „továbbá az NVVH által folytatott leplezetteszköz-alkalmazás, illetve a” szöveg, j) 8/A. § (6) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg és a „legfőbb ügyész, illetve” szövegrész helyébe a „legfőbb ügyész, az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője, illetve” szöveg, k) 52/A. § (3) bekezdésében az „Ügyészség megállapodásban” szövegrész helyébe az 32 „Ügyészség, illetve az NVVH megállapodásban” szöveg, l) 52/L. § (3) bekezdésében a „szerv dönt” szövegrész helyébe a „szerv vagy NVVH eljárása során az NVVH dönt” szöveg lép. 96. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (4) bekezdés i) pontjában a „valamint” szövegrész. 39. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása 97. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult) „c) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH).” 98. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a) 32. § 16. pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, b) 36. § 9. pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, c) 36. § 10. pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, d) 36. § 18. pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 40. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása 99. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell. (2) E törvény alkalmazásában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) eljárása során ügyészség alatt az NVVH-t, legfőbb ügyész alatt az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjét, ügyész alatt az NVVH tagját kell érteni.” 33 41. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása 100. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 23. § (2) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg lép. 42. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 101. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a) 79/A. § (5) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 88/N. § (3) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 43. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 102. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a) 16. § (7) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) és” szöveg, b) 16/A. § (11) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg lép. 44. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 103. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a) 72. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a bíróság” szöveg, b) 98. § (7) bekezdés h) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 134. § (6) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, rendőrség” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, rendőrség” szöveg, e) 136. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg, f) 142/D. §-ában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, g) 1. melléklet X. pont 2. alpontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg 34 lép. 45. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása 104. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó” szöveg, b) 23. § (3) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg, c) 23. § (4) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 46. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása 105. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a) 5. § (1) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a rendőrség” szöveg, b) 82. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg lép. 47. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 106. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a) 42. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), illetve” szöveg, b) 96. § (4) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 48. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 107. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a) 79. § (1) bekezdés c) pontjában a „Számvevőszékkel,” szövegrész helyébe a „Számvevőszékkel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (a 35 továbbiakban: NVVH),” szöveg, b) 79. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyészséggel, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, NVVH-val, nyomozó” szöveg, c) 79. § (4) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, d) 79. § (5) bekezdésében a „hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési” szövegrész helyébe a „hatósággal, az ügyészséggel és az NVVH-val együttműködési” szöveg lép. 49. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 108. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79. § (4) bekezdésében az „a bűnüldözés” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a bűnüldözés” szöveg lép. 50. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 109. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a) 214. §-ában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg, b) 235. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 51. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása 110. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a) 6. § (9) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 9/A. § (5) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 9/A. § (6) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 9/B. § (4) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, e) 9/B. § (5) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 52. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása 36 111. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a) 12. § (1) bekezdés c) pontjában a „helyettesei, az” szövegrész helyébe a „helyettesei, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) elnöke és elnökhelyettesei, az” szöveg, b) 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „Számvevőszéknél, a” szövegrész helyébe a „Számvevőszéknél, az NVVH-nál, a” szöveg, c) 16. § (3) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, d) 16. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, vagy” szöveg, e) 16/C. § (1) bekezdésében az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH az” szöveg, f) 16/C. § (2) bekezdésében az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH az” szöveg, g) 16/C. § (3) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, h) 16/C. § (4) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, i) 23. § (1) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, j) 27. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg, k) 29. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 53. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 112. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a” szöveg lép. 54. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 113. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. § (8) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg lép. 55. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása 114. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (2) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” 37 szöveg lép. 56. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása 115. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a) 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó” szöveg, b) 5. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 6. §-ában az „ügyészségnek, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, illetve” szöveg, d) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „szervek, valamint” szövegrész helyébe a „szervek, az NVVH, valamint” szöveg lép. 57. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 116. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, b) 27/A. § (3) bekezdés d) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, c) 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, d) 32. § (4) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 58. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása 117. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a) 23. § (4) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrészek helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, b) 23. § (5) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 59. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása 118. § 38 A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg lép. 60. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása 119. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (6b) bekezdésében az „ügyészség, az” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az” szöveg lép. 61. A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása 120. § A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény a) 4. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 5. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg és az „ügyészség egyetértésével” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH egyetértésével” szöveg, c) 5. § (2) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, d) 22. § (2) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, e) 24. § (1) bekezdésében az „ügyész előzetes” szövegrész helyébe az „ügyész vagy az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjének előzetes” szöveg, f) 38. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 62. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása 121. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 11/A. §-ában az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 63. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása 122. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) E törvény alkalmazásában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal eljárása 39 során ügyészség alatt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, ügyész alatt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal tagját kell érteni.” 64. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása 123. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. § (10) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagy” szöveg lép. 65. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 124. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a) 310. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 371/A. §-ában az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, c) 374/B. § a) pontjában a „vagy az ügyészséggel” szövegrész helyébe az „ , az ügyészséggel és az NVVH-val,” szöveg lép. 66. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása 125. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16/I. § A 16/A–16/E. § vonatkozásában bűnüldöző szerv alatt a nyomozást folytató ügyészséget és Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is érteni kell.” 67. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása 126. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény a) 35. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, b) 63. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a 40 Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, c) 63. § (5) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg, d) 63. § (6) bekezdésében az „ügyészséget vagy” szövegrész helyébe az „ügyészséget, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt vagy” szöveg, e) 63. § (7) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, f) 63. § (9) bekezdésében az „ügyészséget, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészséget, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, nyomozó” szöveg, g) 63. § (10) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg, h) 63/A. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 68. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 127. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a) 92/D. §-ában az „ügyészséggel, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (a továbbiakban: NVVH), illetve” szöveg, b) 154. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, c) 156. § (16) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, d) 157. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, e) 157. § (10) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, f) 159/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, g) 159/B. § (3) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, h) 159/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 69. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása 128. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (3) bekezdésében a „Számvevőszék, valamint” szövegrész helyébe a „Számvevőszék, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, valamint” szöveg lép. 70. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása 129. § 41 A sportról szóló 2004. évi I. törvény a) 59. § (11) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, b) 61. § (7) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, c) 62. § (6) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, d) 72/B. § (5) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, e) 74. § (5) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 71. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása 130. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 72. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása 131. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény a) 140/C. § (2) bekezdés d) pontjában a „hatóságnak és az ügyészségnek bűncselekmények” szövegrész helyébe a „hatóságnak, az ügyészségnek és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH) bűncselekmények” szöveg, b) 140/C. § (2) bekezdés f) pontjában a „Számvevőszéknek és” szövegrész helyébe a „Számvevőszéknek, az NVVH-nak és” szöveg lép. 73. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása 132. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: (Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá) „n) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese.” 74. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása 42 133. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 75. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása 134. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény a) 11. § (2) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 11. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, c) 71. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, d) 72/C. § (7) bekezdés d) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg lép. 76. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása 135. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény a) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), nyomozó” szöveg, b) 11. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg, c) 11. § (1a) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy nyomozó” szöveg, d) 11. § (3) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, e) 11. § (4) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg és az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, f) 11. § (5) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg, g) 11. § (5a) bekezdés a) pontjában az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „az ügyészség, az NVVH, a” szöveg és az „ügyészségi, nyomozó hatósági határozat” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, valamint a nyomozó hatóság határozata” szöveg, h) 13. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, 43 i) 15. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, j) 16. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, k) 26/C. §-ában az „ügyészség, vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, l) 33. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, m) 43. § (1) bekezdésében az „ügyészséggel, a nyomozó hatósággal a” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, az NVVH-val, a nyomozó hatósággal, a” szöveg, n) 43. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg lép. 77. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása 136. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/G. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 78. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 137. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a) 82. § (7) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó” szöveg, b) 84/Q. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg lép. 79. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása 138. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény a) 11/B. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, b) 12. § (3) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a” szöveg, c) 12. § (4) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg lép. 80. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 44 139. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a) 15. § (3) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó” szöveg, b) 26. § (1) bekezdés k) pont kd) alpontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, c) 26. § (1) bekezdés k) pont kf) alpontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, d) 26. § (4) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, e) 26. § (6) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, f) 57. § (5) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, g) 95. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, h) 95. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, i) 116. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg lép. 81. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása 140. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény a) 22. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, b) 22. § (5a) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, c) 22. § (6) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 82. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása 141. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény a) 1. §-ában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) a” szöveg, b) 2. § (1) bekezdésében az „illetve ügyésztől” szövegrész helyébe az „ügyészségtől, illetve NVVH-tól” szöveg, c) 3. § (1) bekezdésében az „ügyészség székhelye” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve NVVH székhelye” szöveg, d) 3. § (4) bekezdés c) pontjában az „ügyészségtől újabb” szövegrész helyébe az „ügyészségtől, 45 illetve az NVVH-tól újabb” szöveg, e) 3. § (5) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg, f) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészként vagy” szövegrész helyébe az „ügyészként, az NVVH tagajként vagy” szöveg, g) 4. § (3) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, h) 5. § (2) bekezdésében az „ügyészséghez panasszal” szövegrész helyébe az „ügyészséghez, illetve az NVVH-hoz panasszal” szöveg, i) 6. §-ában az „ügyészség közvetítői” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH közvetítői” szöveg, j) 8. § (4) bekezdésében az „ügyészség hatáskörébe” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH hatáskörébe” szöveg és az „ügyészséget tájékoztatja” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH-t tájékoztatja” szöveg, k) 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészségi határozatnak” szövegrész helyébe az „ügyészségi, illetve az NVVH által meghozott határozatnak” szöveg, l) 9. § (4) bekezdésében az „ügyészséghez.” szövegrész helyébe az „ügyészséghez, illetve az NVVH-hoz.” szöveg, m) 10. § (4) bekezdésében az „ügyészséghez panasszal” szövegrész helyébe az „ügyészséghez, illetve az NVVH-hoz panasszal” szöveg, n) 12. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészség megnevezését” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH megnevezését” szöveg, o) 13. § (4) bekezdésében az „ügyészségnek.” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH-nak.” szöveg, p) 14/A. §-ában az „ügyészség hatályon” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH hatályon” szöveg, q) 15. § (1a) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg, r) 15. § (3) bekezdésében az „ügyészséget a” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH-t a” szöveg, s) 15. § (4) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg és az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH-nak vagy” szöveg, t) 16. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek, és” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH-nak, és” szöveg, u) 16. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészség megnevezését” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH megnevezését” szöveg lép. 83. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása 142. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a) 38. § (6) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) a” szöveg és az „ügyészség székhelye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH székhelye” szöveg, b) 64. § (1) bekezdésében az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH 46 az” szöveg, c) 64. § (4) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg lép. 84. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása 143. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény a) 25. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészséget;” szövegrész helyébe az „ügyészséget, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt;” szöveg, b) 57/E. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyészség feltételes” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feltételes” szöveg lép. 85. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 144. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a) 9/K. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, b) 133. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 86. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása 145. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a) 87. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH),” szöveg, b) 87. § (5) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 87. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása 146. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Akivel szemben 47 a) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vádat emelt, vagy b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek, az NVVH-nak vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve tisztségéből fel kell függeszteni.” 88. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 147. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró] „k) Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (a továbbiakban: NVVH)” (szemben.) 148. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény a) 117. § (2) bekezdés i) pontjában a „szervvel és” szövegrész helyébe a „szervvel,” szöveg, b) 117. § (2) bekezdés j) pontjában a „hatósággal” szövegrész helyébe a „hatósággal és” szöveg, c) 117. § (3) bekezdés a) pontjában az „ügyészséggel, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, NVVH-val, nyomozó” szöveg, d) 118. § (3) bekezdés a) pontjában a „Versenyhivatallal,” szövegrész helyébe a „Versenyhivatallal, NVVH-val,” szöveg, e) 118. § (3) bekezdés e) pontjában az „ügyészséggel, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, NVVH-val, nyomozó” szöveg, f) 118/A. §-ában a „nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósággal, az ügyészséggel és az NVVH-val együttműködési megállapodást” szöveg, g) 119. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, h) 119. § (1a) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg lép. 89. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása 48 149. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény a) 15/C. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH), nyomozó” szöveg és az „amely” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, b) 27/A. §-ában az „ügyészség, közjegyző” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, közjegyző” szöveg, c) 36/G. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, nyomozó” szöveg és az „amely” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, d) 36/G. § (7) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg, e) 36/K. § (2) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, f) 36/K. § (7) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg lép. 150. § Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény a) 15/C. § (3) bekezdésében az „annak a” szövegrész, b) 36/G. § (3) bekezdésében az „annak a” szövegrész. 90. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása 151. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 58/A. § (6) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 91. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása 152. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte. Ha a megalapozott gyanút a gyanúsítottal az NVVH közölte, az érintett arcképmását az NVVH küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek.” 153. § 49 A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)–e) és i) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár. Ha az érintettel szemben az NVVH járt el, az adatokat az NVVH közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.” 154. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte. Ha a terhelttel szemben a megalapozott gyanút az NVVH közölte, a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát az NVVH küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.” 155. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte. Ha a terhelttel szemben a megalapozott gyanút az NVVH közölte, a DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet az NVVH küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.” 156. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 85. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti az összehasonlítást elrendelő bűnüldözési feladatot ellátó szervet, előkészítő 50 eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget, NVVH-t vagy bíróságot. Az értesítés tartalmazza az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését. (6) Ha a (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli az összehasonlítást elrendelő bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, előkészítő eljárást folytató szervvel, nyomozó hatósággal, ügyészséggel, NVVH-val vagy bírósággal.” (2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 85. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Ha a DNS-profiloknak a (7) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez, a szakértői nyilvántartó szerv az egyezés tényéről, az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett szakrendszeri azonosító kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról haladéktalanul értesíti az eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradványt rögzítő előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget, NVVH-t vagy bíróságot.” 157. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 1. 4/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), nyomozó” szöveg, 2. 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 3. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, 4. 15. § e) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 5. 16. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyészség megnevezését” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve NVVH megnevezését” szöveg, 6. 17. § (2) bekezdésében az „ügyészség közli” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve NVVH közli” szöveg, 7. 20. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „az ügyészség vagy az NVVH által alkalmazott” szöveg, 8. 22. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség átvette-e” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH átvette-e” szöveg, 9. 22. § (2) bekezdés c) pontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, 10. 23. § h) pontjában az „ügyészség megnevezését” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH megnevezését” szöveg, 51 11. 23. § k) pontjában a „hatóság megnevezését” szövegrész helyébe a „hatóság vagy az NVVH megnevezését” szöveg, 12. 24. § (2) bekezdésében az „ügyészség közli” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH közli” szöveg, 13. 24. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 14. 24. § (5) bekezdésében az „ügyészség szünteti” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH szünteti” szöveg és az „ügyészség közli” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy NVVH közli” szöveg, 15. 24. § (6) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 16. 24. § (7) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, 17. 30/D. § (3) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, 18. 39. § (3) bekezdésében a „hatóság vagy az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 19. 41. § b) pontjában a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, 20. 42. § (1) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, 21. 42. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 22. 42. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 23. 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 24. 44. § (2) bekezdés c) pontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveg, 25. 56. § b) pontjában a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, 26. 57. § (1) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy NVVH” szöveg, 27. 57. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 28. 57. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 29. 66/A. § (2) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy nyomozó” szöveg, 30. 66/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 31. 66/B. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 32. 66/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 33. 66/C. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 34. 66/C. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrészek helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 35. 66/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az 52 „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 36. 66/D. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 37. 66/D. § (5) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrészek helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 38. 66/F. §-ában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 39. 68. § (1) bekezdés b) pontjában a „hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség és az NVVH” szöveg, 40. 70/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 41. 76/D. § a) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 42. 82. § (4) bekezdés a) pontjában a „hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség és az NVVH” szöveg, 43. 83. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hatóság vagy az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 44. 85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 45. 85. § (4a) bekezdés a) pontjában a „hatóság vagy az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 46. 86/A. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 47. 86/A. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, NVVH-nak vagy” szöveg, 48. 86/A. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 49. 86/A. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 50. 86/B. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, NVVH-nak vagy” szöveg és az „ügyészség kivételével” szövegrész helyébe az „ügyészség és az NVVH kivételével” szöveg, 51. 86/B. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 52. 86/C. § (1) bekezdésében a „vagy bíróságnak,” szövegrész helyébe a „ , bíróságnak vagy az NVVH-nak” szöveg, 53. 86/C. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 54. 86/D. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 55. 86/D. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, NVVH-nak vagy” szöveg, 56. 86/D. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 57. 86/D. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, 58. 91. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyészség, a nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a nyomozó” szöveg, 59. 92. § (1) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 53 60. 93. § (1) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 61. 93. § (3) bekezdésében a „hatóság vagy az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 62. 94. § (1) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 63. 94. § (3) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 64. 94. § (5) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 65. 94. § (6) bekezdésében a „hatóságot vagy ügyészséget” szövegrész helyébe a „hatóságot, ügyészséget vagy az NVVH-t” szöveg és a „hatóság vagy ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 66. 94. § (7) bekezdésében a „vagy ügyészséget” szövegrész helyébe az „ , ügyészséget vagy az NVVH-t” szöveg és a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy az NVVH” szöveg, 67. 95. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg lép. 92. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása 158. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 57. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, nyomozó” szöveg lép. 93. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása 159. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 47. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:) „p) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – bűncselekmények felderítése vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából – a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan.” 160. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (9) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:) „m) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – bűncselekmények felderítése vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából – a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” 54 (részére.) 161. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény a) 50. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg, b) 53. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg lép. 94. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása 162. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény a) 13. § (2) bekezdés c) pontjában az „ügyészség büntetőeljárás” szövegrész helyébe az „ügyészség, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal büntetőeljárás” szöveg, b) 13. § (3) bekezdésében az „a közjegyző” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a közjegyző” szöveg lép. 95. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása 163. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény a) 8. § (9) bekezdésében az „ügyészségnek és” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak és” szöveg, b) 8/A. § (11) bekezdésében az „ügyészségnek és” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak és” szöveg lép. 96. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 164. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki: (Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult) „w) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke.” (2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A törvényben meghatározott feladatkörében a (3) bekezdés szerinti jogosítvány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét is megilleti.” 55 165. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Állami vagy közfeladata ellátásához) „j) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettesei” [– az Nbtv.-ben meghatározott – nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés), személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézésre, feldolgozásra, valamint a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre.] 166. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés u) pontjában az „és” szövegrész. 97. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása 167. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93. § (1) bekezdés c) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 98. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása 168. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (3) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 99. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 169. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 65/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján a Be. 817/A. § (1) bekezdése szerinti, közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül az NVVH-nál kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.” 170. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 56 a) 13. § (7) bekezdés b) pontjában az „a bíróság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a bíróság” szöveg, b) 36/P. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 36/P. § (5) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, d) 56. § (3) bekezdésében az „az Alkotmánybíróságnál” szövegrész helyébe az „az NVVH-nál, az Alkotmánybíróságnál” szöveg, e) 71. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, nyomozó” szöveg, f) 71. § (2) bekezdés 13. pontjában az „ügyészség büntetőeljárási” szövegrész helyébe az „ügyészség és az NVVH büntetőeljárási” szöveg, g) 76. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség és az NVVH,” szöveg, h) 78. § (1a) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, nyomozó” szöveg lép. 100. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása 171. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Normatív utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, g) az alapvető jogok biztosa, h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, i) az Állami Számvevőszék elnöke, j) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője, valamint k) a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.” 101. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 172. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontjában az „a közigazgatási” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettese, személyi állományának tagja, a közigazgatási” 57 szöveg lép. 102. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása 173. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve – erre vonatkozó írásbeli kérelmére – adatot szolgáltat) „l) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” (részére.) 103. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása 174. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény a) 27. § (7) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, b) 27. § (8) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 104. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása 175. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény a) 2. § 30b. pontjában az „ügyészség határozata” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal határozata” szöveg, b) 34. § (4) bekezdés d) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 105. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása 176. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 28/C. § (3) bekezdésében a „helyettese, az” szövegrész helyébe a „helyettese, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettesei, az” szöveg lép. 58 106. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 177. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint) „h) nyomozó hatóság, az ügyészség nyomozást végző szerve, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” [(a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási pert – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.] (2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vádképviseleti tevékenységét.” 178. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdés megfelelően alkalmazandó a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozási tevékenységét érintő vizsgálatra.” 179. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során olyan körülményt észlel, amelyből a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére lehet következtetni, erről a legfőbb ügyész útján haladéktalanul értesíti az ügyészséget, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal által elrendelt kényszerintézkedés esetén a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Ha a kényszerintézkedést az ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal rendelte el, az alapvető jogok biztosa a bíróságot is értesíti.” 180. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében 59 a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal fellépését is kezdeményezheti. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a fellépés kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.” 107. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 181. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a) 33. § (2) bekezdés a) pontjában az „Ügyészség,” szövegrész helyébe az „Ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” szöveg, b) 61. § (7) bekezdésében az „ügyészség vagy a más” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy a más” szöveg és az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy a nyomozó” szöveg, c) 61/C. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 108. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása 182. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a) 79/A. § (7) bekezdésében az „ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, bíróság” szöveg, b) 79/A. § (13) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 109. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 183. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 27. § (2) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy a nyomozó” szöveg lép. 110. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása 184. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 60 „(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a vádemelés után, illetve magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban a bíróság terjeszti elő az elnökhöz. Az indítványt az Alkotmánybíróság tagjának tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő az elnökhöz.” 185. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke az Alkotmánybírósághoz fordulhat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.” 186. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.” 187. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 111. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása 188. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 117. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg lép. 112. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása 189. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/T. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: 61 „(1a) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 817/A. § (1) bekezdése szerinti, közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.” 190. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/T. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szövegrész helyébe a „Be.” szöveg lép. 113. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása 191. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő alcímmel egészül ki: „12/A. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalba beosztott ügyész 29/A. § (1) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) elnöke kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél az ügyész beosztását az NVVH-ba. (2) A legfőbb ügyész az ügyészt – hozzájárulása esetén – beosztja az NVVH-ba. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés teljesítése az ügyészség feladatainak ellátását veszélyeztetné, a legfőbb ügyész jelzéssel élhet az NVVH elnöke felé. Ha az NVVH elnöke a kezdeményezést fenntartja, a legfőbb ügyész az ügyészt a (2) bekezdésben foglaltak szerint beosztja az NVVH-ba. (4) Az NVVH-ba beosztott ügyész (a továbbiakban: NVVH-ba beosztott ügyész) megtartja ügyészi tisztségét, ügyészi jogköröket nem gyakorol, kizárólag az NVVH törvényben meghatározott jogköreit gyakorolhatja. Az elnökhelyettes beosztott ügyész javadalmazására a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az egyéb beosztott ügyész javadalmazására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény szerint meghatározott javadalmazás kedvezőbb a számára. (5) Az NVVH-ba beosztott ügyész törvényben meghatározott kivétellel köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni. (6) Az NVVH-ba beosztott ügyész jogállására a 44–48. §, a 49. § (1) bekezdése, az 55. §, valamint a 79. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7) Az NVVH-ba beosztott ügyész felett a fegyelmi jogkört a legfőbb ügyész gyakorolja a X. fejezet rendelkezései szerint azzal, hogy a fegyelmi eljárás megindítását az NVVH elnöke 62 kezdeményezheti. Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása a törvény rendelkezési szerint kötelező, az NVVH elnöke a fegyelmi eljárást kezdeményezi. 29/B. § (1) A legfőbb ügyész az ügyész NVVH-ba való beosztását megszünteti: a) az ügyész kérelmére, b) az NVVH elnöke indítványára. (2) A legfőbb ügyész az ügyész NVVH-ba való beosztását hivatalból nem szüntetheti meg. (3) Az ügyész a beosztás megszüntetésének közlését követően további 30 napig köteles az NVVH- ban a feladatait ellátni, ettől azonban a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. (4) Az NVVH-ba történt beosztása megszűnését követően az ügyészt tényleges ügyészi álláshelyre kell – pályázat nélkül – kinevezni, az NVVH-ba való beosztását megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg az ügyész lakóhelye szerinti, illetve korábbi szolgálati helyével azonos városban lévő szolgálati helyre. Hozzájárulásával az ügyész más szolgálati helyre is kinevezhető. 29/C. § Ha az ügyészt az NVVH elnökhelyettesévé választja meg az Országgyűlés, a megválasztásával az ügyészt a legfőbb ügyész az NVVH-ba beosztja. Az NVVH-ba beosztás kizárólag akkor szűnik meg, ha az ügyész NVVH elnökhelyettesi megbízatása megszűnik. Az NVVH ügyészségi szolgálati viszonyban álló elnökhelyettese jogállására egyebekben ezen alcímet az NVVH-ról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” 192. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minisztériumba beosztott ügyész hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint értékeli. Az NVVH-ba beosztott ügyész munkáját az NVVH elnöke az NVVH személyi állományára vonatkozó szabályok szerint értékeli.” 193. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 56. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az NVVH-ba beosztott ügyész rendkívüli munkavégzésére az NVVH személyi állományára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 194. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi 63 életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a) 77. § (1) bekezdésében az „az 57–76. §-okban” szövegrész helyébe az „és az NVVH-ba beosztott ügyészre – az NVVH elnökhelyettese kivételével – az 57-76. §-ban” szöveg, b) 77. § (2) bekezdésében a „minisztériumba beosztott” szövegrészek helyébe a „minisztériumba, valamint az NVVH-ba beosztott” szöveg, c) 77. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „minisztériumban szakmai” szövegrész helyébe a „minisztériumban és az NVVH-ban szakmai” szöveg, d) 77. § (4) bekezdésében a „javaslatára –” szövegrész helyébe a „javaslatára, az NVVH-ba beosztott ügyész esetén az NVVH elnöke javaslatára –” szöveg lép. 195. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 107. § (6) bekezdésében a „nyilvántartani.” szövegrész helyébe a „nyilvántartani. Az NVVH-ba beosztott ügyész adatait az NVVH-ban kell nyilvántartani.” szöveg lép. 114. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása 196. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény a) 12. § (3) bekezdés b) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy a nyomozó” szöveg, b) 12. § (3a) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy a nyomozó” szöveg, c) 12. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg és az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy a nyomozó” szöveg, d) 22/A. § (6) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 115. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása 197. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/E. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 116. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása 198. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 64 a) 106. § (1) bekezdésében a „számvevője, politikai” szövegrész helyébe a „számvevője, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettesei, a politikai” szöveg, b) 106. § (3) bekezdésében a „számvevője, politikai” szövegrész helyébe a „számvevője, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettesei, a politikai” szöveg lép. 117. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása 199. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény a) 76. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, nyomozó” szöveg, b) 93. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg, c) 93. § (1) bekezdés h) pont hf) alpontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagy” szöveg lép. 118. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 200. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a” szöveg lép. 119. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása 201. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (3) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 120. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 202. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 1. § 11. pontjában az „a Bíróságok” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a Bíróságok” szöveg, b) 106/D. § (3) bekezdésében a „Számvevőszékkel, önálló” szövegrész helyébe a „Számvevőszékkel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal, önálló” szöveg lép. 65 121. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása 203. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a) 156. § (3) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg és az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, b) 162. § (8) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg, c) 180. § (1) bekezdés g) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, d) 182. § (5) bekezdés g) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 122. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása 204. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény a) 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a Magyar Nemzeti” szöveg, b) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a „Hivatal és az ügyészségek,” szövegrész helyébe a „Hivatal, az ügyészségek és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” szöveg, c) 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „a legfőbb” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, a legfőbb” szöveg lép. 123. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 205. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a) 52/A. § (2) bekezdésében a „vagy az” szövegrész helyébe a „vagy ha az” szöveg és az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg, b) 52/A. § (6) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” szöveg, c) 68. § (7) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, d) 107/A. § (2) bekezdésében a „vagy az” szövegrész helyébe a „vagy ha az” szöveg és az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg, e) 107/A. § (6) bekezdésében a „vagy ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” szöveg, f) 3. melléklet I. Fejezet I/A. alcím 4. pontjában az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a” szöveg, 66 g) 3. melléklet I. Fejezet I/B. alcím 4. pont b) alpontjában az „a bírósági” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a bírósági” szöveg, h) 3. melléklet IV. Fejezet 3. pontjában az „a bírósági” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a bírósági” szöveg, i) 6. melléklet 5. pontjában az „a bírósági” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a bírósági” szöveg lép. 124. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása 206. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 188. §-ában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg lép. 125. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása 207. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a) 6. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 156/A. § (3) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 157. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 165. § (5) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 126. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 208. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27/B. § Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/D. § (1) bekezdése szerinti beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével – a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.” 67 209. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A nemzetiségi szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.” 210. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és – az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között – bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén.” 211. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Költségvetési Tanács elnöke, európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként meghatározott indítványok tárgyalása során az Európai Parlament magyarországi képviselője, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint – ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. Az Európai Parlament magyarországi képviselője az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság valamennyi ülésére meghívást kap.” 212. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és 68 helyetteseit, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.” 213. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdése a következő 8a. ponttal egészül ki: (A házelnök) „8a. a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettesei,” [részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.] 214. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A képviselők kétharmadának szavazata szükséges) „l) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei megbízatása megszűnése tekintetében – a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény szerint – az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó döntéshez.” (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges) „t) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei mentelmi jogának felfüggesztéséhez.” 215. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a) 124/V. § (11) bekezdésében a „bíróság, a” szövegrész helyébe a „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a bíróság a” szöveg, b) 137. § (9) bekezdés záró szövegrészében az „ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, bíróság” szöveg, c) 137. § (11) bekezdésében az „ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, bíróság” szöveg lép. 127. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 216. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a) 3. § (3) bekezdésében az „ügyész rendeli” szövegrész helyébe az „ügyész vagy a hatáskörébe tartozó ügyben az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint 69 kijelölt vezetője rendeli” szöveg, b) 28. § (1) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a nyomozó” szöveg, c) 64. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy az ügyészség helytelenítését” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal helytelenítését” szöveg, d) 71. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg és az „illetve az ügyészség elrendelheti” szövegrész helyébe az „az ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elrendelheti” szöveg, e) 71. § (3) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg, f) 71. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „bíróság vagy az ügyészség az” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal az” szöveg, g) 83. § (2) bekezdésében az „ügyészséggel, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal, illetve” szöveg, h) 222. § (1a) bekezdés a) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, i) 459. § (1) bekezdés 9. pontjában a „bíróság és az ügyészség is” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is” szöveg, j) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a „Számvevőszéknél, bíróságnál” szövegrész helyébe a „Számvevőszéknél, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál, bíróságnál” szöveg lép. 217. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 71. § (3) bekezdésében az „illetve” szövegrész. 128. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása 218. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (6) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „j) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.” 129. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása 219. § 70 A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény a) 27. § (1) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg és az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, b) 27. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, illetve” szöveg lép. 130. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása 220. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 38. §-ában az „ügyészséggel és” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal és” szöveg lép. 131. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása 221. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.) – így különösen az Nbjt. 14. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat is –, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) E törvény alkalmazásában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) eljárása során ügyészség alatt az NVVH-t, legfőbb ügyész alatt az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjét, ügyész alatt az NVVH tagját kell érteni.” 132. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása 222. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény a) 6. § (6) bekezdésében az „a vádemelés után” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a vádemelés után” 71 szöveg és az „engedélyről a” szövegrész helyébe az „engedélyről, valamint az NVVH engedélyéről a” szöveg, b) 7. § (1) bekezdésében az „ügyészség, valamint” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, valamint” szöveg, c) 8. § (3) bekezdésében az „– és az ügyészség” szövegrész helyébe az „–, az ügyészség és az NVVH” szöveg, d) 12. § (2) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, e) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „és ügyészség” szövegrész helyébe az „ , ügyészség és NVVH” szöveg, f) 28. § (1) bekezdésében az „ügyészséget.” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH által folytatott eljárást érintő jogsegély esetén az NVVH-t.” szöveg, g) 28. § (4) bekezdésében a „hatóságot és az ügyészt” szövegrész helyébe a „hatóságot, az ügyészt és az NVVH-t” szöveg, h) 36. § (5) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg lép. 133. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása 223. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész, illetve közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.” 134. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása 224. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 21/E. § (9) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 135. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 225. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény a) 17. § (5) bekezdés c) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, b) 26. § (10) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti 72 Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 136. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása 226. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Ha a bejelentés szerinti eltűnt személy) „h) az NVVH személyi állományának tagja,” [haladéktalanul tájékoztatni kell a körözés elrendeléséről a körözést elrendelő illetékessége szerinti ügyészséget, valamint az f) pontban meghatározott esetben a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a bűnüldözési feladatai céljából, a g) pontban meghatározott esetben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából.] 227. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény a) 8. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 8. § (2b) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, vagy” szöveg, c) 10. § (1) bekezdés k) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 14. § (4) bekezdés d) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, e) 20. § (6) bekezdés záró szövegrészében a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából, valamint a h) pontban meghatározott esetben az NVVH elnökét.” szöveg lép. 228. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdés záró szövegrészében a „valamint” szövegrész. 137. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása 229. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény a) 38/A. § (6) bekezdés b) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, b) 39. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, 73 c) 44. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 138. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása 230. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 8. § (6) bekezdés c) pontjában az „ügyészség vádat” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vádat” szöveg lép. 139. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 231. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a) 24. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH) vagy a” szöveg, b) 91/A. § (6) bekezdés a) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, vagy” szöveg, c) 93/A. § (3) bekezdésében az „ügyészséget vagy” szövegrész helyébe az „ügyészséget, az NVVH-t, vagy” szöveg, d) 159. § (4) bekezdésében a „hatóság és” szövegrész helyébe a „hatóság, az ügyészség és” szöveg és az „ügyészség” szövegrész helyébe a „NVVH” szöveg lép. 140. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása 232. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény a) 5. § (7) bekezdés a) pontjában az „ügyészséget vagy” szövegrész helyébe az „ügyészséget, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt vagy” szöveg, b) 12. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, c) 13. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 141. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása 233. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény a) 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, 74 b) 17. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg, c) 23. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 142. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása 234. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a) 97. § (2) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, b) 99. § (5) bekezdés d) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg lép. 143. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása 235. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 26. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” szöveg lép. 144. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása 236. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény a) 29. § (6) bekezdés záró szövegrészében az „ügyészség vádat” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vádat” szöveg, b) 58. § (2) bekezdés g) pontjában az „ügyészséggel,” szövegrész helyébe az „ügyészséggel és az NVVH-val,” szöveg, c) 60. § (2) bekezdés a) pontjában a „Hivatallal (OLAF),” szövegrész helyébe a „Hivatallal (OLAF), NVVH-val,” szöveg, d) 60. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyészséggel, a” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, az NVVH-val, a” szöveg, e) 60. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, f) 60. § (14) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, g) 64/B. §-ában a „hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési” szövegrész helyébe a „hatósággal, az ügyészséggel és az NVVH-val együttműködési” szöveg lép. 75 145. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 237. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény a) 137. § (6) bekezdés záró szövegrészében az „ügyészség vádat” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vádat” szöveg, b) 137. § (7) bekezdésében az „ügyészség vádat” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH vádat” szöveg és az „emelt vagy” szövegrész helyébe az „emelt, vagy” szöveg, c) 159. § (4) bekezdés a) pontjában az „ügyészséggel szemben” szövegrész helyébe az „ügyészséggel vagy az NVVH-val szemben” szöveg, d) 161. § (2) bekezdés a) pontjában a „Hivatallal (OLAF),” szövegrész helyébe a „Hivatallal (OLAF), az NVVH-val,” szöveg, e) 161. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyészséggel, a” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, az NVVH-val, a” szöveg, f) 161. § (4a) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, g) 162. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, h) 162. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, i) 162. § (5) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, j) 164/C. §-ában a „hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési” szövegrész helyébe a „hatósággal, az ügyészséggel, illetve az NVVH-val együttműködési” szöveg lép. 146. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 238. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróság, a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség és az NVVH rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél, illetve az NVVH-nál.” 239. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás 76 végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 1. 3. § 14a. pontjában az „ügyészség, ezt” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), ezt” szöveg és a „van,” szövegrész helyébe a „van, vagy az NVVH, ha a büntetőeljárás előtte van folyamatban,” szöveg, 2. 4. § (2) bekezdésében az „ügyészség határozata” szövegrészek helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH határozata” szöveg és az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, 3. 4. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy nyomozó” szöveg, 4. 4. § (4) bekezdésében az „ügyészség határoz” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH határoz” szöveg, 5. 5. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 6. 9. § (1) bekezdésében az „ügyészség egyéb” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH egyéb” szöveg, 7. 13. § (2) bekezdésében az „ügyészségnél kell” szövegrész helyébe az „ügyészségnél, illetve NVVH-nál kell” szöveg és az „ügyészséghez történő” szövegrész helyébe az „ügyészséghez, illetve az NVVH-hoz történő” szöveg, 8. 13. § (3) bekezdésében az „ügyészség értesítése” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH értesítése” szöveg, 9. 13. § (4) bekezdésében az „ügyészség értesítése” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH értesítése” szöveg, 10. 13. § (5) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 11. 17. § (1) bekezdésében az „a büntetés-végrehajtási” szövegrész helyébe az „a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróság, a büntetés-végrehajtási” szöveg és az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 12. 17. § (5) bekezdésében az „a büntetés-végrehajtási” szövegrész helyébe az „a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróság, a büntetés-végrehajtási” szöveg, az „az igazságügyért” szövegrész helyébe az „az NVVH, az igazságügyért” szöveg és az „ügyészségtől vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségtől, az NVVH-tól vagy” szöveg, 13. 17/A. § (3a) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 14. 17/A. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészséghez.” szövegrész helyébe az „ügyészséghez, illetve az NVVH-hoz.” szöveg, 15. 17/B. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 16. 17/B. § (2) bekezdésében az „ügyészség, végrehajtásért” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a végrehajtásért” szöveg, 17. 18. § (2) bekezdésében az „ügyészség jogosult” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH jogosult” szöveg, 18. 18. § (4) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 19. 26. § (3a) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, 20. 26/A. §-ában az „ügyészségnek a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek illetve az NVVH- nak a” szöveg, 21. III. Fejezet címében az „ÜGYÉSZSÉG FELADATAI” szövegrész helyébe az „ÜGYÉSZSÉG, VALAMINT AZ NVVH FELADATAI” szöveg, 77 22. „A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai” alcím címében az „ügyészség feladatai” szövegrész helyébe az „ügyészség, valamint az NVVH feladatai” szöveg, 23. 32. § (2) bekezdésében az „ügyészség által” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH által” szöveg és az „ügyészség intézkedik” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH intézkedik” szöveg, 24. 32. § (7) bekezdésében az „ügyészség rendeli” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH rendeli” szöveg, 25. 44. § (2) bekezdésében az „ügyész nyilatkozatát” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH tagjának nyilatkozatát” szöveg, 26. 44. § (5) bekezdésében az „ügyészség, az” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH, az” szöveg és az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH és” szöveg, 27. 44/A. § (3) bekezdésében az „ügyészség nyilatkozatát” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH nyilatkozatát” szöveg, 28. 44/A. § (4a) bekezdésében az „ügyészség által” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH által” szöveg, 29. 44/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség indítványára” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH indítványára” szöveg, 30. 46/D. § (5) bekezdés b) pontjában az „ügyészként eljárt” szövegrész helyébe az „ügyészként, illetve az NVVH tagjaként eljárt” szöveg, 31. 76. § (1) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH és” szöveg, 32. 76. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség megnevezésére” szövegrészek helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH megnevezésére” szöveg, 33. 113. § (2a) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 34. 114. § (1) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészség más” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH más” szöveg, 35. 114. § (3) bekezdésében az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH,” szöveg és az „ügyészség engedélyét” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélyét” szöveg, 36. 114. § (4) bekezdésében az „ügyészség legfeljebb” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH legfeljebb” szöveg, 37. 116. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 38. 127. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 39. 127. § (3) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH és” szöveg, az „ügyészség ennek” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH ennek” szöveg és az „ügyészség hozzájárulásával” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH hozzájárulásával” szöveg, 40. 166. § (1) bekezdés a) pontjában a „van, a” szövegrész helyébe a „van, vagy az NVVH, a” szöveg, 41. 172. § (3) bekezdésében az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH az” szöveg, 42. 180/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „van, a” szövegrész helyébe a „van, vagy az NVVH, amennyiben a büntetőeljárás előtte van folyamatban, a” szöveg, 43. 192. § (2a) bekezdésében az „ügyészség harminc” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH harminc” szöveg, 78 44. 275. § (2) bekezdésében a „van, a” szövegrész helyébe a „van, vagy az NVVH, amennyiben a büntetőeljárás előtte van folyamatban, a” szöveg, 45. 297. § (1a) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 46. 305. § (3) bekezdésében az „állampolgári jogok országgyűlési” szövegrész helyébe az „alapvető jogok” szöveg és az „az Országos” szövegrész helyébe az „az NVVH elnöke, az Országos” szöveg, 47. 307. § (1) bekezdésében az „ügyész szóban” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH tagja szóban” szöveg, 48. 307. § (2) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg, 49. 314. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „ügyészségnek.” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve a c) és d) pontban foglalt esetben, ha az NVVH járt el, az NVVH-nak.” szöveg, 50. 314. § (2) bekezdésében az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg, 51. 314. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „esetben az” szövegrész helyébe az „esetben azt az ügyészség, illetve az NVVH az” szöveg, 52. 317. § (1) bekezdésében az „ügyészség által” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH által” szöveg, 53. 317. § (2) bekezdésében az „ügyészség határozata” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH határozata” szöveg és az „ügyészség jogosult” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH jogosult” szöveg, 54. 317. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH az” szöveg, 55. 317. § (4) bekezdés c) pontjában az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH az” szöveg, 56. 317. § (4) bekezdés d) pontjában az „ügyészség azt” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH azt” szöveg, 57. 317. § (6) bekezdésében az „ügyészség határozatában” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH határozatában” szöveg, 58. 317. § (7) bekezdésében az „ügyészség által” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH által” szöveg és az „ügyészséghez fordul” szövegrész helyébe az „ügyészséghez, illetve az NVVH-hoz fordul” szöveg, 59. 340. §-ában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg, 60. 372. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, 61. 385. § (3) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH, a” szöveg, 62. 387. § (3) bekezdés a) pontjában az „ügyészi rendelvény” szövegrész helyébe az „ügyészi, illetve az NVVH tagja által kiadott rendelvény” szöveg, 63. 388. § (3c) bekezdésében az „ügyészség indítványára” szövegrészek helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH indítványára” szöveg és az „ügyészségnek.” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH-nak.” szöveg, 64. 388. § (4) bekezdésében az „ügyészséget, ha” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH-t, ha” szöveg, 65. 390. § (2a) bekezdésében az „ügyészség, ha” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH, ha” szöveg, 66. 390. § (4) bekezdésében az „ügyészi rendelvény” szövegrész helyébe az „ügyészi, illetve az NVVH tagja által kiadott rendelvény” szöveg, 79 67. 393. § (5) bekezdésében az „ügyészséget a” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH-t a” szöveg, 68. 397. § b) pontjában az „ügyészség döntése” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH döntése” szöveg, 69. 401. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 70. 406. § (4) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH-nak, a” szöveg, 71. 406. § (5) bekezdés a) pontjában az „ügyészség határozattal” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH határozattal” szöveg, 72. 406. § (6) bekezdés b) pontjában az „ügyészség fellebbezést” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH fellebbezést” szöveg, 73. 406. § (8) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH-nak, a” szöveg és az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 74. 406. § (9) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH és” szöveg, 75. 413. § (4) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH, a” szöveg, 76. 422. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 77. 425. §-ában az „ügyészségnek kell” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, illetve az NVVH- nak kell” szöveg, 78. 426. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 79. 428. § (1) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH vagy” szöveg, 80. 428. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészséget vagy” szövegrész helyébe az „ügyészséget, NVVH-t vagy” szöveg, 81. 429. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, 82. 431. § (3) bekezdésében az „ügyészséget vagy” szövegrész helyébe az „ügyészséget, NVVH-t vagy” szöveg lép. 240. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 317. § (3) bekezdésében az „ügyészségi” szövegrész. 147. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása 241. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény a) 29. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, továbbá” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), továbbá” szöveg, 80 b) 42. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészséggel, továbbá” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, NVVH-val, továbbá” szöveg lép. 148. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 242. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a) 197. § (3) bekezdés a) pontjában az „ügyészséggel,” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (a továbbiakban: NVVH),” szöveg, b) 199. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyészséggel,” szövegrész helyébe az „ügyészséggel és az NVVH-val,” szöveg, c) 200. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, d) 200. § (1a) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, e) 200/B. §-ában a „hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást” szövegrész helyébe a „hatósággal, az ügyészséggel és az NVVH-val együttműködési megállapodást” szöveg lép. 149. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása 243. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 115. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „ügyészséggel és” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal és” szöveg lép. 150. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása 244. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki: [A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni] „f) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.” 81 151. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása 245. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény a) 124. § (2) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH), vagy” szöveg, b) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészséggel, valamint” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, az NVVH-val, valamint” szöveg, c) 138. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, továbbá” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, továbbá” szöveg, d) 138. § (6a) bekezdésében az „ügyészség engedélye” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH engedélye” szöveg és az „ügyészségnek az” szövegrész helyébe az „ügyészségnek vagy az NVVH-nak az” szöveg, e) 139/A. §-ában a „hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési” szövegrész helyébe a „hatósággal, az ügyészséggel és az NVVH-val együttműködési” szöveg, f) 145. § (4) bekezdés a) pontjában az „és ügyészséggel” szövegrész helyébe az „ , az ügyészséggel és az NVVH-val” szöveg lép. 152. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása 246. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerven kívül a következő szerveknél is teljesíthető: a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, b) az ügyészi szervezet, c) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), d) a (2) bekezdésen kívüli közigazgatási vagy államigazgatási szerv, e) a Sándor-palota, f) a Magyar Honvédség, g) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli más, állami fenntartású felsőoktatási intézmény, h) tudományos intézmény, i) rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv, j) egészségügyi intézmény, k) a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, l) rendészeti adatfeldolgozást végző szerv [a d)–l) pontban meghatározott szervek a továbbiakban együtt: más szerv].” 247. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő alcímmel egészül ki: 82 „40/A. Vezénylés az NVVH-hoz 68/A. § (1) A hivatásos állomány tagja közvagyonvédelmi érdekből – beleegyezésével – a miniszter és az NVVH elnökének megállapodása alapján az NVVH-hoz vezényelhető. (2) A vezénylés határozott vagy határozatlan időre szól. (3) A hivatásos állomány vezényelt tagja (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vezényelt) az NVVH illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. (4) A vezényelt illetményére és illetményjellegű juttatásaira az NVVH-nak az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak. A vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyán alapuló egyéb járandóságait kormányrendeletben foglaltak szerint kell biztosítani. (5) Az NVVH-nak az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak a vezényelt a) tevékenységére, b) munkarendjére, c) teljesítményértékelésére, minősítésére, d) pihenőidejére, e) kártérítési felelősségére, f) személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, g) az NVVH-nál rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére. (6) E törvény szabályait kell alkalmazni a) a jubileumi jutalomra, b) a természetbeni juttatásra, c) keresőképtelensége esetén, ekkor a 147. és 148. § szerinti szabályok alkalmazásával jogosult az NVVH elnöke által megállapított illetményre, d) képzésre, továbbképzésre, e) előmenetelre. (7) A vezényelt fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadóak. (8) A vezényelt a vezénylés ideje alatt a vezénylést megelőzően viselt rendfokozatának viselésére jogosult. (9) A vezényelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek – ha jogszabály vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik – az NVVH-t terhelik. (10) A vezénylés megszüntetését a vezényelt, illetve az NVVH elnöke indokolás nélkül kezdeményezheti. (11) A vezénylés megszüntetését követően a vezényelt részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél – lehetőség szerint a vezénylést megelőző szolgálati helyen – a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a vezényelt a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban 83 nyilatkozik. Ha a vezényelt a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna. (12) Ha a vezényelt elutasítja a (11) bekezdés szerint felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást, a) azt a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változott volna, b) a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésére kell intézkedni, ha a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely megváltozott volna. (13) A vezénylés megszüntetését követően az NVVH-nál fennálló korábbi beosztása vagy az NVVH-nál folytatott tevékenysége miatt tilos a vezényelt szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.” 248. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a) 107. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, b) 123. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, c) 181. § (4) bekezdésében az „ügyész, illetve” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH, illetve” szöveg, d) 232. § (5) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, e) 238. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, f) 255. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, g) 275. § (1) bekezdés h) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH és” szöveg, h) 275. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „c) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szöveg, i) 287/C. § (20) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, j) 288/N. § (6) bekezdésében az „ügyészség, valamint” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, valamint” szöveg, k) 319/I. § (11) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, l) 340. § 5. pontjában a „valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésre, valamint az NVVH- hoz vezénylésre vonatkozó” szöveg, m) 1. melléklet 2. pont d) alpontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, n) 3. mellékletében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveg lép. 153. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 84 módosítása 249. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 22/A. § (2) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, a nyomozó” szöveg lép. 154. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása 250. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény a) 16. § (4) bekezdésében az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, nyomozó” szöveg és az „amely” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, b) 19. § (6) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 251. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 16. § (4) bekezdésében az „annak a” szövegrész. 155. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 252. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (6) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként) „j) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettesei” [tulajdonában, vagy az a)–i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.] 253. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:) „p) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.” 85 254. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 158. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, az Állami Számvevőszéknek, a kormányzati ellenőrzési szervnek vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak.” 255. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a) 25. § (6) bekezdés záró szövegrészében az „a)–i) pont” szövegrész helyébe az „a)–j) pont” szöveg, b) 46. § (4b) bekezdés b) pontjában az „ügyészségnek és” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak és” szöveg lép. 256. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (6) bekezdés h) pontjában a „vagy” szövegrész. 156. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 257. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a) 6. § (5) bekezdés b) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, b) 9. § (1) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, c) 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a” szöveg, d) 16. § (3) bekezdés c) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg lép. 157. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása 258. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény a) 2. § 8. pontjában az „ügyészség, rendőrség” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), rendőrség” szöveg, 86 b) 2. § 9. pontjában a „hatóság által” szövegrész helyébe a „hatóság vagy az NVVH által” szöveg, c) 69. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy” szövegrész helyébe a „vagy az NVVH vagy” szöveg, d) 69. § (2) bekezdésében az „ügyész értesíti” szövegrész helyébe az „ügyész vagy az NVVH értesíti” szöveg, e) 96. § (4) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, f) 118. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, g) 118. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg lép. 158. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 259. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 9. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként] „k) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettesei” [tulajdonában, vagy az a)–j) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.] 260. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 9. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „az a)–j) pont” szövegrész helyébe az „az a)–k) pont” szöveg lép. 261. § Hatályát veszti a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 9. § (4) bekezdés i) pontjában a „vagy” szövegrész. 159. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása 262. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 102. § (5) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg és az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg lép. 160. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása 263. § 87 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az NVVH a más által indított perbe – ha a per megindítására önállóan is jogosult lett volna – a felperes oldalán a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a perbe beléphet.” 264. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni: a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát, b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben, c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt, d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, e) az NVVH képviseletére jogosult jogtanácsost, valamint beosztott ügyészt, valamint f) törvényben meghatározott egyéb személyeket.” 265. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 1. 52. § (1) bekezdésében az „ügyész pert” szövegrész helyébe az „ügyész vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) pert” szöveg, 2. 52. § (3) bekezdésében az „(1) és a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2a) bekezdés” szöveg, 3. 88. § címében az „ügyész és” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH és” szöveg, 4. 88. § (1) bekezdésében az „ügyész, valamint” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH, valamint” szöveg, 5. 88. § (2) bekezdésében az „ügyész, valamint” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH, valamint” szöveg, 6. 102. § (3) bekezdésében az „ügyész, valamint” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH, valamint” szöveg, 7. 123. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy a nyomozó” szöveg, 8. 162. § (1) bekezdésében az „ügyész a” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH képviseletére jogosult jogtanácsos, valamint beosztott ügyész a” szöveg, 9. 162. § (4) bekezdésében az „ügyészség, közjegyző” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, közjegyző” szöveg, 10. 163. § (2) bekezdésében az „ügyész és” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH képviseletére jogosult jogtanácsos, valamint beosztott ügyész és” szöveg, 11. 232. § (4) bekezdésében az „ügyész kivételével” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH képviseletére jogosult jogtanácsos, valamint beosztott ügyész kivételével” szöveg, 12. 285. § (4) bekezdésében az „ügyész jogosult” szövegrész helyébe az „ügyész, valamint az NVVH jogosult” szöveg és az „ügyész kivételével” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH kivételével” szöveg, 13. 293. § (1) bekezdésében az „ügyészt ide” szövegrész helyébe az „ügyészt, illetve az NVVH-t ide” szöveg, 14. 293. § (3) bekezdésében az „ügyészt ide” szövegrész helyébe az „ügyészt, illetve az NVVH-t 88 ide” szöveg, 15. 377. § (1) bekezdésében az „ügyész részt” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH részt” szöveg és az „ügyészt meg” szövegrész helyébe az „ügyészt, illetve az NVVH-t meg” szöveg, 16. 395. § (2) bekezdésében az „ügyész –” szövegrész helyébe az „ügyész, illetve az NVVH –” szöveg, 17. 619. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyész és” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH és” szöveg lép. 161. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása 266. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 113. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Hivatalból induló jogorvoslati eljárások) „c) az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) általi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.” 267. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban, NVVH általi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész, az NVVH közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt.” 268. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „65. Ügyészi és az NVVH általi felhívás és fellépés” 269. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „122. § [Az ügyészi és az NVVH általi felhívás és fellépés] (1) Ha az ügyész az ügyészségről szóló törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, a hatóság az ügyész által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha a közigazgatási hatósági 89 eljárásra vonatkozó jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé. (2) Ha az NVVH törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, a hatóság az NVVH által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé.” 162. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása 270. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 17. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A per megindítására jogosult) „g) a feladat- és hatáskörében eljáró Integritás Hatóság vagy NVVH.” 271. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 128. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mulasztási per megindítására jogosult) „c) a feladat- és hatáskörében eljáró Integritás Hatóság vagy NVVH.” 272. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a) 16. § (4) bekezdésében a „részvételére a” szövegrész helyébe a „részvételére, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) képviseletére a” szöveg, b) 41. § (5) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, c) 81. § (4) bekezdésében az „ügyészséget a” szövegrész helyébe az „ügyészséget, az NVVH-t a” szöveg és az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH a” szöveg lép. 163. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása 273. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény a) 14. § (3) bekezdésében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nyomozó” szöveg, b) 17. § (3) bekezdésében az „ügyészség, valamint” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, valamint” szöveg, c) 17. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a 90 Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 164. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 274. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja:) „b) az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal;” (részére.) 275. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nyomozó hatóság és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a (2) bekezdés f) és h) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pontjában, g) pont ga) alpontjában és h) pontjában meghatározott adatot, az Országos Bírósági Hivatal a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában meghatározott adatait, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdés i)–k) pontjában meghatározott adatokat negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységnek. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv elektronikus úton is teljesítheti.” 276. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a) 44. § (1) bekezdésében az „ügyészség, nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nemzetbiztonsági” szöveg, b) 58. § (1) bekezdésében az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, c) 59. § (1) bekezdésében az „a Legfőbb” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal, a Legfőbb” szöveg, d) 70. § (1) bekezdésében az „ügyészséggel és” szövegrész helyébe az „ügyészséggel, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal és” szöveg, e) 72/A. § (3) bekezdésében az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal, a nyomozó” szöveg lép. 91 165. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása 277. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény a) 36. § (2) bekezdésében az „a közjegyző” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) közjegyző” szöveg, b) 140. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, c) 140. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg, d) 147. §-ában az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, e) 175. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg lép. 166. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 278. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény MÁSODIK Rész címe helyébe a következő rendelkezés lép: „MÁSODIK RÉSZ A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZSÉG, A NEMZETI VAGYONVISSZASZERZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI HIVATAL ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG” 279. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Bíróként nem járhat el,) „a) aki az ügyben ügyészként, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) tagjaként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek, az NVVH tagjának vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,” 280. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ügyészség közvádló.” 281. § 92 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást, kivéve, ha az NVVH határozatot hozott az ügy saját hatáskörbe vonásáról.” 282. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő fejezettel egészül ki: „IV/A. Fejezet AZ NVVH Az NVVH feladata 30/A. § (1) Az NVVH a hatáskörébe tartozó ügyben közvádló. (2) Az NVVH a hatáskörébe tartozó ügyben nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint irányítja a vizsgálatot. (3) Az NVVH a hatáskörébe tartozó ügyben előkészítő eljárást végez és a más szerv által végzett előkészítő eljárásban ellátja az e törvényben meghatározott feladatait. (4) Az NVVH tekintetében az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője gyakorolja a felettes ügyészségnek a) az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása feletti felügyeletére vonatkozó jogokat, b) az ügyészség nyomozása feletti felügyeletére és irányítására vonatkozó jogokat, valamint c) e törvényben a felettes ügyészségre vonatkozó egyéb jogokat. Az NVVH jogai 30/B. § (1) Az NVVH a 30/F. § szerinti hatáskörében – az e törvényben meghatározott eltérésekkel, külön rendelkezés hiányában is – gyakorolja az ügyészség jogait és teljesíti kötelezettségeit. (2) E törvény alkalmazásában az NVVH eljárása során ügyészség alatt az NVVH-t, ügyész alatt az NVVH tagját kell érteni. (3) Az NVVH tagja azokat a jogokat gyakorolja, amelyek az NVVH-t illetik. (4) E törvénynek az ügyészség vezetőjére előírt jogokat és kötelezettségeket az NVVH tekintetében az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője gyakorolja. A 31. § (8) és (9) bekezdése alkalmazásának nincs helye az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője írásbeli álláspontjával szemben. (5) Az e törvényben nem szabályozott jogviszonyokban az NVVH törvény szerinti tevékenységére az NVVH eljárása során megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az ügyészség büntetőjogi tevékenységére, valamint ha a nyomozást az NVVH végzi, akkor a nyomozó hatóság 93 tevékenységére vonatkoznak. E szabályok alkalmazása során figyelemmel kell lenni az NVVH-ra vonatkozó törvényi eltérésekre, az NVVH törvényben meghatározott feladat- és hatáskörére, valamint az adott eljárás jellegére. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az NVVH eljárása során, ha jogszabály ügyészséget, ügyészt, felettes ügyészséget vagy ügyészség vezetőjét említi, azon – az NVVH adott feladatköréhez és eljárási szerepéhez igazodóan, az NVVH-ra vonatkozó törvényi eltérések figyelembevételével – az NVVH-t, az NVVH eljáró tagját, illetve az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjét kell érteni. 30/C. § (1) Az NVVH a hatáskörébe tartozó ügyben a vádemelés előtt határozatot hozhat az ügy saját hatáskörbe vonásáról, különösen, ha az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy ezzel a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett, közvagyonból származó vagyon visszaszerzése és az állam büntetőjogi igényének érvényesítése hatékonyabban látható el. (2) Az NVVH-nak az ügy saját hatáskörbe vonásáról szóló határozatát közölni kell az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, előkészítő eljárást lefolytató szervvel, továbbá a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel, a sértettel, a feljelentővel, a magánindítvány előterjesztőjével és a védővel. (3) Az ügy saját hatáskörbe vonásáról szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak és nem érinti az ügyészségen kívüli büntetőeljárást lefolytató szervek vagy büntetőeljárásban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a folyamatban lévő határidőket. Az NVVH tagjának kizárása 30/D. § (1) Az NVVH tagjaként nem járhat el, a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója, b) aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója, c) aki az ügyben tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt, d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az NVVH ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be. (3) A perújítási eljárásból ki van zárva az NVVH azon tagja, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat képviselte. (4) Nem kizárási ok, ha az NVVH tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt feljelentést tett. (5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az NVVH tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett. (6) Nem járhat el az ügyben az NVVH, ha az NVVH eljáró, törvény szerint kijelölt vezetőjével 94 szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok merült fel. 30/E. § (1) Ha az NVVH tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat. (2) Az NVVH tagjának kizárásáról az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője határoz. Az NVVH eljáró, törvény szerint kijelölt vezetőjét vagy az őket is érintő kizárási okról a) a vádemelés előtt az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője indítványára a bíróság a felülbírálati indítvány elbírálására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, vagy b) a vádemelés után a 19–22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hivatalból vagy indítványra határoz. (3) Az NVVH tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)–(5) és (7) bekezdését kell alkalmazni. A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást megtagadó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az NVVH hatásköre és illetékessége 30/F. § (1) Az NVVH országos illetékességgel jár el a 817/A. § (1) bekezdésében meghatározott közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények miatt, ha határozatot hozott az ügy saját hatáskörbe vonásáról. Az NVVH a nyomozás elrendelésével egyidejűleg az ügy saját hatáskörbe vonásáról is rendelkezik. (2) Az NVVH hatásköre kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény és az elkülönítés nem lehetséges. (3) Több terhelt esetén akkor van helye az NVVH eljárásának, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, és az eljárás elkülönítése – tekintettel a tényállás szoros összefüggésére – nem lehetséges. (4) Az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonásáról szóló határozatot akkor helyezheti hatályon kívül, ha a cselekmény nem minősül a 817/A. § (1) bekezdésben meghatározott közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménynek.” 283. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 144. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a bíróság a felülbírálatra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával bírálja el.” 284. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 349. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 95 „(4) Azokra az eljárásokra nézve, amelyekben az ügyészségi nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket az NVVH által folytatott nyomozás során kell alkalmazni, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője köthet megállapodást.” 285. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 375. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet a nyomozás elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert. A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül tájékoztatja az ügyészséget. Az ügyészség és a nyomozó hatóság a 817/A. § (1) bekezdésében meghatározott közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt általa elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül tájékoztatja az NVVH-t.” 286. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 380. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonásáról határozott, a (3) bekezdés alkalmazása során az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője döntését kell beszerezni.” 287. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 587. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az NVVH fellebbezését az ügyiratok felterjesztése után az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője visszavonhatja.” 288. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 639. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha az alapügyben az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonásáról határozatot hozott, a perújítási indítványt az ügyészség helyett az NVVH terjesztheti elő.” 289. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 651. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha az alapügyben az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonásáról határozatot hozott, a felülvizsgálati indítványt az ügyészség helyett az NVVH terjesztheti elő.” (2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 651. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: 96 „(3a) A (3) bekezdés szerinti esetben az NVVH nem terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.” (3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 651. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az alapügyben az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonásáról határozott, a legfőbb ügyész a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértésről tájékoztatja az NVVH-t.” 290. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 657. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az NVVH képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy ügyirataival együtt nyilatkozattétel érdekében megküldi az NVVH-nak.” 291. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 661. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a vádat az NVVH képviselte, a nyilvános ülésen az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjének vagy az NVVH képviselőjének a jelenléte kötelező.” 292. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 667. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az NVVH nem jelenthet be törvényesség érdekében jogorvoslatot. Ha az alapügyben a vádat az NVVH képviselte, a törvényesség érdekében jogorvoslatot a legfőbb ügyész jelentheti be.” 293. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCV. Fejezete a következő 676/A. §-sal egészül ki: „676/A. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az NVVH nem határozhat az ügy saját hatáskörbe vonásáról.” 294. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 700. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A katonai büntetőeljárásban az NVVH az ügyészség feladatát elláthatja. A katonai büntetőeljárásban az NVVH tagja is eljárhat.” 295. § 97 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 876/F. §-sal egészül ki: „876/F. § A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi ... törvénynek az e törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése időpontjában a 817/A. § (1) bekezdésében meghatározott közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt folyamatban levő nyomozás esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi ... törvénynek az e törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése időpontjától számított hat hónapon belül tájékoztatja az NVVH-t a nyomozás állásáról.” 296. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 30. § nyitó szövegrészében a „Kizárólag” szövegrész helyébe a „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag” szöveg, b) 101. § (1) bekezdésében az „ügyészség, közjegyző” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, közjegyző” szöveg, c) 369. § (4) bekezdésében az „Ügyészség határozata” szövegrész helyébe az „Ügyészség és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjének a határozata” szöveg, d) 588. § (2) bekezdésében az „ügyészség útján” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője útján” szöveg, e) 588. § (4) bekezdésében az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH fellebbezése esetén az NVVH az” szöveg és a „vezetője a” szövegrész helyébe a „vezetője vagy az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője a” szöveg, f) 596. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség indítványát” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH fellebbezése esetén az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője indítványát” szöveg, g) 604. § (4) bekezdésében az „ügyészség indítványának” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH fellebbezése esetén az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője indítványának” szöveg, h) 653. § (4) bekezdésében az „ügyész a” szövegrész helyébe az „ügyész vagy az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője a” szöveg, i) 719. § (2) bekezdésében az „ügyész, azután” szövegrész helyébe az „ügyész, valamint – ha az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonásáról határozott – az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője, azután” szöveg lép. 167. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 297. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: (Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról) „s) az NVVH-t, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.” 98 298. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a) 7. § 31. pont j) alpontjában az „ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), bíróság” szöveg, b) 67. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, vagy” szöveg, c) 68/A. § (4) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, d) 68/A. § (5) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, e) 203. § (6) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, f) 274/M. § (3) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg lép. 168. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása 299. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén) „ad) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint kijelölt vezetője megkeresése alapján,” (2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki: (Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén) „bd) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint kijelölt vezetője megkeresése alapján.” (3) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint kijelölt vezetője, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete akkor kezdeményezhet ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.” 300. § 99 Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 93. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha) „a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint kijelölt vezetője, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte,” 301. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 119. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Hivatalból induló jogorvoslati eljárások:) „d) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény szerinti, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal általi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.” 302. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal általi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közigazgatási pert indíthat az adóhatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy az adóhatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén az adóhatóság eljárásra kötelezése iránt.” 303. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 51. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „51. Ügyészi és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal általi felhívás és fellépés” 304. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „131. § [Az ügyészi és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal általi felhívás és fellépés] 100 (1) Ha az ügyész az ügyészségről szóló törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, az adóhatóság az ügyész által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé. (2) Ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, az adóhatóság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé.” 305. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 133. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni] „c) ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvény szerint kijelölt vezetője – önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében az önkormányzati képviselő- testület határozata – rendelte el,” 306. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény a) 37. § (4) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a bíróság” szöveg, b) 119. § (2) bekezdés b) pontjában az „indított, és” szövegrész helyébe az „indított eljárás,” szöveg, c) 132. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség feltételes” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feltételes” szöveg lép. 169. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 307. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény a) 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyészség, vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 20. § (1a) bekezdésében az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak vagy” szöveg, c) 29. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészséget, a” szövegrész helyébe az „ügyészséget, az NVVH-t, a” szöveg, d) 29. § (1) bekezdés k) pontjában a „Számvevőszéket, továbbá” szövegrész helyébe a „Számvevőszéket,” szöveg és a „céljából,” szövegrész helyébe a „céljából, továbbá az NVVH-t a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatása céljából,” szöveg lép. 101 170. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása 308. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény a) 19. § (6) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 29. § (1) bekezdés 10. pont b) alpontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, c) 29. § (1) bekezdés 10. pont c) alpontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, d) 67. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, e) 125/C. § (6) bekezdésében az „ügyészséget a” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH-t a” szöveg, f) 125/C. § (9) bekezdésében az „ügyészségnél, ha” szövegrész helyébe az „ügyészségnél, illetve az NVVH-nál, ha” szöveg, g) 125/C. § (10) bekezdésében az „ügyészség értesíti” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH értesíti” szöveg, h) 125/E. § (9) bekezdésében az „ügyészség büntetőeljárásban” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH büntetőeljárásban” szöveg és az „ügyészséget.” szövegrész helyébe az „ügyészséget, illetve az NVVH-t.” szöveg, i) 125/E. § (10) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg lép. 171. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása 309. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 92. § e) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 172. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása 310. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a) 164. § (19) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg, b) 175. § (3) bekezdés g) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, c) 177. § (3) bekezdés g) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 173. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása 311. § 102 A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a) 15. § (3) bekezdésében az „ügyészség erre” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: NVVH) erre” szöveg és az „ügyészség a” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve az NVVH a” szöveg, b) 115. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 115. § (3) bekezdésében az „ügyészségnek, a” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a” szöveg lép. 174. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása 312. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában különleges jogállású szerv:) „s) Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.” 313. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény a) 84. § (11) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, illetve” szöveg és az „ügyészségnek vagy” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy” szöveg, b) 86. § (19) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg, c) 89. § (8) bekezdés g) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, d) 98. § (1) bekezdésében a „Hatóság és” szövegrész helyébe a „Hatóság, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” szöveg lép. 175. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása 314. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény a) 16. § d) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg, b) 60. § (3) bekezdésében az „a bűnüldözés” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a bűnüldözés” szöveg lép. 103 176. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása 315. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés e) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 177. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása 316. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 59/A. §-sal egészül ki: „59/A. § [Kirendelés, vezénylés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz] (1) A foglalkoztatott – beleegyezésével – a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megállapodása alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz kirendelhető, vezényelhető. A megállapodás alapján a kirendelésről, vezénylésről a NAV elnöke külön okmányban intézkedik. A kirendelt, vezényelt státusza változatlan, a NAV-nál munkakört nem tölt be, de a jogok és kötelezettségek tekintetében úgy minősül, mintha a közvetlenül a kirendelés, vezénylés előtti munkakört töltené be. (2) A kirendelés, vezénylés határozott vagy határozatlan időre szól. Ha a kirendelés, vezénylés határozatlan időre szól, vagy ha annak tartama a 30 napot meghaladja, a 77. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. (3) A kirendelt, vezényelt illetményét és a szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságait, az ezekkel járó közterheket és a kirendeléssel, vezényléssel felmerülő költségeket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal viseli, továbbá ha a kirendelés vagy a vezénylés tartama határozatlan idejű, vagy az egy évet meghaladja, a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott ruházati ellátmányát, továbbá a jubileumi jutalmát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a saját költségvetésének terhére biztosítja. (4) A kirendelés, vezénylés megszűnik a) a határozott idő lejártával, b) ha a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, c) ha a foglalkoztatott vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke a kirendelés, vezénylés megszüntetését kezdeményezi, és ez alapján a NAV elnöke a kirendelést, vezénylést megszünteti. (5) A kirendelésről, vezénylésről szóló megállapodás aláírásától a kirendelés, vezénylés megszűnéséig a szolgálati jogviszony nem szüntethető meg a munkáltató által a 67. § d) pontja, a 71. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogcímen. (6) A kirendelés, vezénylés megszüntetését – a megszüntetés hatályának megjelölésével – foglalkoztatott és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke indokolás nélkül kezdeményezheti a NAV elnökénél. A NAV elnöke a kezdeményezésben meghatározott nap hatályával a kirendelést, vezénylést megszünteti, feltéve, ha a megszüntetés kérelmezett hatálya a 104 kezdeményezés kézbesítésétől számított tíz napon túli időpontra esik, ellenkező esetben a kirendelést, vezénylést a kezdeményezés kézbesítésétől számított tizedik nap hatállyal szünteti meg. Szolgálati érdekből a kirendelés, vezénylés megszüntetését a NAV elnöke is kezdeményezheti, de azt végrehajtani csak akkor lehet, ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke ahhoz előzetesen hozzájárul. (7) A kirendelés, vezénylés megszűnését követően a foglalkoztatott részére végzettségének megfelelő új munkakört kell felajánlani a NAV bármely szervénél azzal, hogy a szünetelés előtti szolgálati jogviszony státusza nem változhat. Az érintett a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. (8) Ha a foglalkoztatott a felajánlott munkakört nem fogadja el, a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, azzal, hogy a jogviszony megszüntetésére a NAV elnöke jogosult. Ebben az esetben a kirendelést, vezénylést megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, távolléti díjnak, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. A kirendelés, vezénylés megszűnését követően a foglalkoztatott részére az új munkakörbe helyezéséig vagy a felmentéséig a szünetelést megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményre jogosult. (9) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz való kirendelés, vezénylés esetén alkalmazni kell az 50. § (1)-(3) bekezdését, az 54. § (3) bekezdését és az 55. § rendelkezéseit.” 317. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a) 38. § (6) bekezdésében az „ügyészség, valamint” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, valamint” szöveg, b) 70. § (2) bekezdés h) pontjában a „bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „bekezdése vagy az 59/A. § (7)-(8) bekezdése alapján” szöveg, c) 109. § (2) bekezdés h) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, d) 190. § (2) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrészek helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg, e) 202. § (8) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, illetve” szöveg, f) 219. § (1) bekezdés h) pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg, g) 246. § c) pontjában az „Egyetemre kirendelésre” szövegrész helyébe az „Egyetemre, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz kirendelésre” szöveg, h) 2. mellékletében foglalt táblázat „Eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, ügyszám:” sor 1. mezőjében az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, nyomozó” szöveg lép. 318. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 105 a) 70. § (2) bekezdés h) pontjában az „alacsonyabb” szövegrész, b) 246. § c) pontjában a „valamint” szövegrész. 178. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása 319. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 11. § (7) bekezdésében az „a bűnüldözési” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a bűnüldözési” szöveg lép. 179. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 320. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény a) 3. § 4. pontjában az „a bíróságtól” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivataltól (a továbbiakban: NVVH) a bíróságtól” szöveg, b) 8. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, c) 8. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, d) 10. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, e) 10. § (2) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, f) 12. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, g) 20. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, h) 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, i) 21/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, j) 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, k) 21/A. § (5) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, l) 21/B. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg, m) 21/B. § (5) bekezdés a) pontjában az „ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, bíróság” szöveg lép. 180. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása 106 321. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 322. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 16. § a) pontjában az „Ügyészség, az” szövegrész helyébe az „Ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az” szöveg lép. 181. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása 323. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény a) 2. § (2) bekezdés b) pontjában az „a közigazgatási” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), valamint a közigazgatási” szöveg, b) 2. § (3) bekezdésében az „és az ügyész határozatát” szövegrész helyébe az „ , az ügyész, az NVVH határozatát” szöveg, c) 20. § (5) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveg, d) 69. § (2) bekezdésében az „ügyész, a” szövegrész helyébe az „ügyész, az NVVH, a” szöveg, e) 73. § (5) bekezdés a) pontjában a „bíróság, a” szövegrész helyébe a „bíróság, az NVVH, a” szöveg, f) 88. § (5) bekezdés 8. pontjában a „nyomozó hatóság és” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az NVVH és” szöveg lép. 182. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény módosítása 324. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény a) 19. § (6) bekezdésében az „ügyészség arról” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) arról” szöveg, b) 22. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH vagy” szöveg lép. 183. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása 325. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 107 184. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása 326. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény a) 46. § a) pontjában az „a nyomozó” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó” szöveg, b) 50. § (5) bekezdés e) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH” szöveg, c) 86. § (8) bekezdésében az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH,” szöveg, d) 100/A. § (5) bekezdésében az „ügyészség, a” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a” szöveg lép. 185. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása 327. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 10. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „g) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: NVVH) bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 328. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 13. § (9) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „i) az NVVH-nak bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 329. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 17/D. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: 108 (A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „i) az NVVH-nak bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 330. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény a) 10. § (1) bekezdés e) pontjában a „céljából, valamint” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg, b) 10. § (1) bekezdés f) pontjában a „céljából” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg, c) 13. § (9) bekezdés g) pontjában a „céljából, valamint” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg, d) 14. § (7) bekezdés b) pontjában az „ügyészségnek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, NVVH-nak” szöveg, e) 17/D. § (5) bekezdés g) pontjában a „céljából, valamint” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg lép. 186. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása 331. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 31. § (7) bekezdés b) pontjában az „ügyészségnek és” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak és” szöveg lép. 187. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása 332. § A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 16. § (6) bekezdés b) pontjában az „ügyészséget;” szövegrész helyébe az „ügyészséget és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt;” szöveg lép. 188. A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény módosítása 333. § A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 32. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: 109 (Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre) „k) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.” 334. § A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 32. § (1) bekezdés i) pontjában a „Hivatal és” szövegrész helyébe a „Hivatal,” szöveg lép. 189. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása 335. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a) 70. § (1) bekezdés e) pontjában az „a rendvédelmi” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a rendvédelmi” szöveg, b) 114. § nyitó szövegrészében az „ügyész tájékoztatása” szövegrész helyébe az „ügyész vagy az NVVH tájékoztatása” szöveg, c) 127. § (1) bekezdésében az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH az” szöveg, d) 127. § (4) bekezdésében az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, illetve” szöveg, e) 158. §-ában az „ügyészség az” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH az” szöveg lép. 190. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 336. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a) 45. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), illetve” szöveg, b) 46. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH- nak” szöveg, c) 46. § (6) bekezdésében az „ügyészségnek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH- nak” szöveg, d) 48. § (1) bekezdésében az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH,” szöveg lép. 191. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása 337. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. 110 törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv: a) az államigazgatási szerv, b) a helyi önkormányzat, c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany, d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság, e) az alapvető jogok biztosa, f) az ügyészség, g) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), h) a közjegyző, i) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda, j) a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint k) a törvénnyel vagy kormányrendelettel az e törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany.” 338. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „g) az NVVH-nak bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.” 339. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „f) az NVVH-nak bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.” 340. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 69. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:] „f) az NVVH-nak bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.” 341. § 111 A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény a) 13. § (5) bekezdés f) pontjában a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg, b) 43. § (7) bekezdés e) pontjában a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg, c) 69. § (5) bekezdés e) pontjában a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából,” szöveg, d) 94. § (1) bekezdésében az „ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a bíróságnak” szöveg, e) 112/B. § (1) bekezdésében az „ügyészség, a nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a nyomozó” szöveg, f) 112/E. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, a nyomozó” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH, a nyomozó” szöveg lép. 192. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény módosítása 342. § A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul. 343. § A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény a) 20. § (6) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a nemzetbiztonsági” szöveg, b) 33. § (10) bekezdés b) pontjában az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy” szöveg lép. 193. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény módosítása 344. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény a) 80. § (4) bekezdésében az „ügyészség vagy” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveg, b) 116. § (1) bekezdés h) pontjában az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH,” szöveg, c) 170. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség, NVVH” szöveg, d) 176. § h) pontjában az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH,” szöveg, e) 180. § (4) bekezdésében az „ügyész, illetve” szövegrész helyébe az „ügyész, a katonai büntetőeljárásban eljáró NVVH tag, illetve” szöveg, f) 202. § (5) bekezdésében az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH,” szöveg, g) 5. melléklet 11.4. pontjában az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség, az NVVH,” szöveg lép. 112 194. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása 345. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontjában az „ügyészség és” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és” szöveg lép. 195. A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény módosítása 346. § A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény 8. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „ügyészség vádat” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vádat” szöveg lép. 196. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény módosítása 347. § A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény a) 5. § (4) bekezdése az „ügyészség vagy” szövegrész helyett az „ügyészség, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveggel, b) 11. § (1) bekezdés a) pontja az „ügyész, a” szövegrész helyett az „ügyész, az NVVH a” szöveggel, c) 22. § (2) bekezdés b) pontja az „ügyész, a” szövegrész helyett az „ügyész, az NVVH, a” szöveggel, d) 22. § (3) bekezdés a) pontja az „ügyészt,” szövegrész helyett az „ügyészt, NVVH-t,” szöveggel, e) 22. § (3) bekezdés b) pontja a „közjegyző és” szövegrész helyett a „közjegyző, az ügyész és” szöveggel és az „ügyész” szövegrész helyett a „NVVH” szöveggel, f) 61. § (6) bekezdése az „ügyészség vagy” szövegrész helyett az „ügyészség, az NVVH vagy” szöveggel, g) 75. § (2) bekezdés 9. pontja az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyett az „ügyészség, az NVVH, a nyomozó” szöveggel, h) 75. § (2) bekezdés 10. pontja az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyett az „ügyészség, az NVVH, a nyomozó” szöveggel lép hatályba. 197. A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény módosítása 348. § A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény a) 53. § (2) bekezdése az „ügyészség vagy” szövegrész helyett az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy” szöveggel, b) 53. § (3) bekezdése az „ügyészség vagy” szövegrész helyett az „ügyészség, az NVVH vagy” 113 szöveggel, c) 90. § (2) bekezdése az „ügyészség vagy” szövegrész helyett az „ügyészség, NVVH vagy” szöveggel, d) 111. § b) pontja az „ügyészség, nyomozó” szövegrész helyett az „ügyészség, NVVH, nyomozó” szöveggel, e) 125. § (4) bekezdése az „ügyészség, a” szövegrész helyett az „ügyészség, az NVVH, a” szöveggel, f) 155. § (5) bekezdés e) pont ed) alpontja az „ügyészség a” szövegrész helyett az „ügyészség vagy az NVVH a” szöveggel, g) 155. § (5) bekezdés e) pont ef) alpontja az „ügyészség vagy” szövegrész helyett az „ügyészség, NVVH vagy” szöveggel, h) 161. § (3) bekezdése az „ügyészségnek, nyomozó” szövegrész helyett az „ügyészségnek, az NVVH-nak, a nyomozó” szöveggel lép hatályba. 198. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi ... törvény módosítása 349. § (1) A 16. § (5) bekezdés a) pontjában a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg lép. (2) A 40. § (4) bekezdés a) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 114   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez „1. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez A védelem alá eső személyek 1. a köztársasági elnök 2. a miniszterelnök 3. az Országgyűlés elnöke és alelnökei 4. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai 5. a Kúria elnöke és elnökhelyettesei 6. a miniszterek 7. a legfőbb ügyész és helyettesei 8. az NVVH elnöke és elnökhelyettesei 9. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei 10. az alapvető jogok biztosa és helyettesei 11. az Országgyűlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai 12. a titkos információgyűjtést engedélyező bírók 13. a legfőbb ügyész által az 55. § alapján kijelölt ügyész 14. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei 15. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei 16. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese 17. a Honvéd Vezérkar főnöke 18. a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével, illetve tevékenységük összehangolásával kapcsolatos feladatokat ellátó politikai és szakmai felsővezetők 19. a Kormány tagjának kabinetét vezető kabinetfőnök” 115   2. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 1. melléklete a következő 7a. ponttal egészül ki: „7a. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” 116   3. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. melléklet 1. pontja a következő 1.6a. ponttal egészül ki: „1.6a. a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettesei,” 2. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. melléklet 2. pontja a következő 2.9a. ponttal egészül ki: „2.9a. a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” 117   4. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 1. melléklete a következő 8a. ponttal egészül ki: „8a. a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal,” 118   Általános indokolás A törvény megalkotását az a felismerés indokolja, hogy a demokratikus újjáépítés folyamatában elengedhetetlen a közvagyont érintő korábbi visszaélések, jogellenes vagyonkimentések és vagyonvesztések feltárása. A közvagyon védelme a demokratikus jogállam egyik alapvető intézményi garanciája, ezért olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, amely képes hatékonyan megelőzni, feltárni és szankcionálni a közvagyonnal való visszaéléseket. A szabályozás kiindulópontja, hogy a közvagyon sérülékenysége nem csupán pénzügyi, hanem demokratikus kockázat is. Az elmúlt évtizedekben kialakult, rendszerszintű visszaélések feltárása nélkül nem teremthető meg a közbizalom helyreállításához szükséges átlátható és felelős állami működés. A törvény értelmében a múltbeli közvagyon-vesztések feltárása a demokratikus újjáépítés előfeltétele. A törvény létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: NVVH), amely a közvagyon védelmének új, megerősített intézményi pillére. Az NVVH felállítását az a szükséglet indokolja, hogy a jogellenes vagyongyarapodás, a vagyonmentés és a közvagyon- vesztés elleni fellépés egységes, független és hatékony szervezeti keretek között valósuljon meg. Az NVVH feladata a múltbeli visszaélések feltárása és a jövőbeni jogsértések megelőzése. A törvény ennek érdekében olyan feladat- és hatásköröket állapít meg az NVVH számára, amelyek biztosítják a közvagyon védelmének következetes és eredményes érvényesítését. A törvény részletesen meghatározza az NVVH jogállását, szervezeti felépítését és függetlenségi garanciáit. A szabályozás célja, hogy az NVVH a közvagyon védelmében végzett tevékenységét politikai befolyástól mentesen, szakmai alapon, a jogállamiság követelményeinek megfelelően lássa el. Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1-7. § A törvény célja, hogy olyan jogi keretet hozzon létre, amely biztosítja a közvagyon védelméhez, a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárásához és a vagyonvisszaszerzéshez szükséges 119 feladatok hatékony ellátását az NVVH számára. A szabályozás indoka, hogy a közvagyon sérelmével összefüggő cselekmények megelőzése, feltárása és szankcionálása kiemelt közérdek, amelynek érvényesítéséhez olyan szervezetre van szükség, amely a közvagyon védelmére irányuló feladatokat egységes szemlélettel és megfelelő hatáskörökkel látja el. A törvény ezért rögzíti, hogy az NVVH a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében jár el. A jogkörök meghatározása azt szolgálja, hogy az NVVH a közvagyon sérelmével összefüggő ügyekben a feljelentés és eljáráskezdeményezés megalapozottságát biztosítani tudja, továbbá elősegítse az állami büntetőigény és a polgári jogi igények érvényesítését. A törvény részletesen meghatározza az NVVH feladatait, amelyek a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon azonosítására és visszaszerzésére, valamint a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálatára terjednek ki. A feladatkör kiterjed a közvagyont érintő vagyoni folyamatok, pénzmozgások, szerződéses láncok, tényleges tulajdonosi kapcsolatok és gazdasági összefüggések feltárására, amely a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságát és ellenőrizhetőségét szolgálja. A szabályozás célja, hogy az NVVH képes legyen a közvagyonnal való gazdálkodás kockázatainak feltárására, elemzésére és értékelésére, valamint a kockázatok felmerülése esetén a közvagyon védelméhez szükséges intézkedések megtételére. A törvény felhatalmazza az NVVH-t arra is, hogy más szerv intézkedését vagy eljárását kezdeményezze, továbbá ellássa a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározott bűnüldözési és igazságszolgáltatási közreműködői feladatokat. A közvagyon körébe tartozó vagyon pontos meghatározása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat minden releváns vagyonra kiterjedjen. A közvagyonnal való gazdálkodás fogalmának meghatározása biztosítja, hogy az NVVH  tevékenysége a közvagyonnal való gazdálkodás teljes körére kiterjedjen. A törvény az NVVH számára olyan eszközöket és hatásköröket biztosít, amelyek szükségesek feladatai megvalósításához. A közvagyonvédelmi kockázatértékelés, a közvagyonvédelmi vizsgálat és a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás lehetősége biztosítja, hogy az NVVH a közvagyon sérelmének megelőzésére és megszüntetésére irányuló intézkedéseket hatékonyan megalapozhassa és alkalmazhassa. Az NVVH keresetindítási joga a közérdek védelmét szolgáló jogi eszköz, amely az NVVH feladatkörének megerősítését célozza. A Magyar Nemzeti Bank függetlenségének garantálása érdekében a törvény rögzíti, hogy az NVVH hatásköre nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott feladataira. A büntetőeljárási jogkörök azt szolgálják, hogy az NVVH a közvagyon sérelmével összefüggő bűncselekmények esetén hatékonyan tudjon fellépni. Az előkészítő eljárás lefolytatása vagy felügyelete, a nyomozás irányítása, illetve lefolytatása, valamint a vádemelés és vádképviselet biztosítja, hogy a vagyonvédelmi célok a büntetőeljárásban is érvényesüljenek. A törvény az NVVH számára biztosítja, hogy a közvagyon sérelmével összefüggő ügyekben a büntetőeljárás teljes folyamata során érvényesíteni tudja az állami büntetőigényt. 120 A törvény meghatározza az NVVH működésének alapelveit, amelyek a törvényesség, függetlenség, objektivitás, pártatlanság, az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a szükségesség és arányosság követelményeinek érvényesítését szolgálják, továbbá alapjogi felelős biztosítja, hogy az NVVH működése megfeleljen az alapjogi garanciáknak. A törvény az NVVH-val való együttműködési kötelezettséget ír elő az állami, önkormányzati és más személyek számára annak érdekében, hogy jogszabályban meghatározott módon biztosítsák a Hivatal eljárásának eredményességét. A törvény lehetővé teszi, hogy az NVVH feladatkörét érintően – a függetlenség sérelme nélkül – korrupciómegelőzési, szakmai képzési, nemzetközi együttműködési és koordinációs tevékenységet lásson el. Ez biztosítja, hogy az NVVH tapasztalatai és elemzései szélesebb szakmai körben hasznosuljanak, és a közvagyon védelme összehangolt, hazai és nemzetközi szinten is megerősített keretek között valósuljon meg. Az együttműködési megállapodások lehetősége elősegíti a közvagyon védelmével kapcsolatos jó gyakorlatok átvételét és a szakmai tudás megosztását. 8-10. § A szabályozás az NVVH jogállásának, költségvetési helyzetének és függetlenségének olyan kereteit határozza meg, amelyek biztosítják, hogy a szervezet a közvagyon védelmével összefüggő feladatkörét a jogszabályi előírásoknak megfelelően, külső befolyástól mentesen lássa el. Az NVVH fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szervként való meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a szervezet gazdálkodása és működése a központi költségvetés rendszerében önálló, elkülönült és átlátható módon valósuljon meg, amely a közvagyon védelmének állami feladatával összhangban biztosítja a szervezet megfelelő pénzügyi és szervezeti függetlenséget.  A törvény rögzíti, hogy az NVVH költségvetése a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amelyet az NVVH elnöke állít össze, és amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé. Ez a megoldás a szervezet pénzügyi autonómiáját erősíti, mivel kizárja a végrehajtó hatalom beavatkozását a költségvetési javaslat tartalmába. A költségvetés minimális szintjére vonatkozó előírás biztosítja, hogy az NVVH működési és felhalmozási kiadásai ne csökkenjenek az előző évben meghatározott szint alá, kivéve az átmeneti vagy egyszeri feladatváltozásokhoz kapcsolódó eseteket. A költségvetés csökkentésének az NVVH hozzájárulásához kötése a szervezet pénzügyi függetlenségének további garanciája, amely a közvagyon védelmével összefüggő feladatok ellátásának stabilitását szolgálja. A függetlenségre vonatkozó rendelkezések indoka, hogy az NVVH feladatkörei – különösen a közvagyon védelme, a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárása és a vagyonvisszaszerzés – olyan jellegűek, amelyek megkövetelik az NVVH teljes szakmai és szervezeti autonómiáját. A törvény ezért kimondja, hogy az NVVH feladatainak ellátásában független, kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható. A feladatok kizárólag törvényben történő meghatározása biztosítja, hogy az NVVH működését ne befolyásolhassa semmilyen külső utasítás vagy elvárás. A rendelkezés, amely szerint az NVVH a feladatát más szervektől elkülönülten és minden illetéktelen befolyástól 121 mentesen köteles ellátni, a szervezet szakmai integritását védi, és biztosítja, hogy a közvagyon védelmével összefüggő eljárásokban biztosított legyen a külső befolyástól való mentesség. Az NVVH függetlensége csak akkor érvényesülhet teljes körűen, ha a szervezet munkatársai is kötelesek minden, illetéktelen befolyásolási kísérletet elhárítani. A törvény ezért előírja, hogy az ilyen befolyásolási kísérleteket a személyi állomány tagjai kötelesek visszautasítani, és a különösen súlyos vagy ismétlődő esetekről az NVVH elnöke köteles tájékoztatni az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát. Ez a mechanizmus biztosítja a demokratikus kontrollt és a szervezet függetlenségének parlamenti felügyeletét, amely a közvagyon védelmével összefüggő feladatok ellátásának átláthatóságát és jogszerűségét erősíti. 11-12. § Az NVVH éves beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések célja, hogy a szervezet működése és feladatellátása a közvagyon védelmével összefüggő állami tevékenységek körében folyamatos országgyűlési ellenőrzés alatt álljon. A törvény az Alaptörvényből következő beszámolási kötelezettség tartalmát fejti ki. A szabályozás előírja, hogy az NVVH elnöke az éves beszámolóját mely időpontig nyújthatja be az Országgyűlés részére, amely biztosítja a szervezet tevékenységének átláthatóságát. A beszámoló nyilvános jellegének előírása az NVVH működésének társadalmi ellenőrizhetőségét szolgálja. A beszámoló tartalmára vonatkozó előírások azt a célt szolgálják, hogy az NVVH működésének lényeges adatai egységes szerkezetben kerüljenek bemutatásra.  A különösen jelentős, rendszerszintű kockázatok esetén előírt eseti tájékoztatási lehetőség indoka, hogy az NVVH feladatkörébe tartozó, a közvagyonnal való gazdálkodást érintő kiemelt kockázatok esetén az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságai időben értesüljenek a közvagyon sérelmének megelőzését vagy megszüntetését érintő lényeges körülményekről, ezáltal biztosítva a parlamenti kontroll folyamatos érvényesülését. 13. § A rendelkezés célja annak rögzítése, hogy az NVVH a jogállását és feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében intézményi szinten részt vegyen. A szabályozás indoka, hogy az NVVH feladatellátása során szerzett szakmai tapasztalatok és megállapítások a jogalkotási folyamatban közvetlenül érvényesülhessenek, különösen a közvagyon védelmét érintő normák kialakítása során. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy az NVVH részére véleményezés céljából meg kell küldeni minden olyan jogszabálytervezetet, amely a szervezet jogállását vagy feladatkörét érinti, megfelelő határidő biztosításával, amely a véleményezési jog tényleges gyakorlását garantálja. A rendelkezés továbbá rögzíti, hogy az NVVH a feladatellátásával összefüggő tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival és tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, valamint a jogszabály-előkészítő tevékenységet folytató szerveket. Ennek indoka, hogy az NVVH – mint a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálatában, a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás 122 feltárásában és a vagyonvisszaszerzésben központi szerepet betöltő szerv – olyan szakmai ismeretekkel és elemzési eredményekkel rendelkezik, amelyek a jogalkotás számára relevánsak és szükségesek lehetnek. A törvény ezért lehetővé teszi, hogy az NVVH javaslatot tegyen a közvagyon védelmét érintő jogalkotási lehetőségekre. 14. § A szabályozás célja az NVVH vezetésére és belső irányítási struktúrájára vonatkozó olyan keretek megállapítása, amelyek biztosítják a szervezet törvényes, független és hatékony működését, valamint a közvagyon védelmével összefüggő feladatok ellátásának szervezeti stabilitását. A törvény rögzíti, hogy az NVVH-t az elnök vezeti. Az elnök munkáját több, meghatározott feladatkörrel rendelkező elnökhelyettes segíti, ami a szervezet feladatainak szakmai tagolását és a különböző tevékenységi területek önálló szakmai irányítását teszi lehetővé. Az elnökhelyettesek önálló felelősségű eljárási jogosultságának meghatározása a szervezet hatékony működését és az egyes feladatkörökben szükséges operatív döntéshozatal biztosítását szolgálja. A törvény az NVVH elnökének felelősségi körét is meghatározza, amely kiterjed a szervezet törvényes, független, szakszerű és hatékony működésére, valamint a feladat- és hatáskörök gyakorlására. Az elnök önálló eljárási jogosultságai – így a munkaszervezet vezetése, a munkáltatói jogkörök gyakorlása, a szervezet képviselete, az illetménypolitikai alapelvek meghatározása, valamint a közvagyon visszaszerzésével és védelmével kapcsolatos stratégiai feladatok ellátása – a szervezet működésének egységes irányítását és a vezetői felelősség érvényesülését biztosítják. 15-22. § A szabályozás célja az NVVH vezető tisztségviselőinek megválasztására, jogállására, összeférhetetlenségi szabályaira, mentelmi jogára és juttatásaira vonatkozó olyan keretek megállapítása, amelyek biztosítják a szervezet függetlenségét, pártatlanságát és a közvagyon védelmével összefüggő feladatok ellátásának intézményi stabilitását. A törvény rögzíti, hogy az NVVH elnökének és elnökhelyetteseinek személyére az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot, amely a megválasztási feltételek vizsgálata során működésébe tanácskozási joggal civil szervezetek képviselőit is bevonja. E rendelkezés indoka, hogy a jelölési eljárás átlátható, szakmai és társadalmi kontroll mellett történjen, erősítve az NVVH vezetésének legitimációját és a közvagyon védelmével összefüggő feladatok pártatlan ellátását. A megválasztás egyszeri jellegének előírása a vezetői tisztségek politikai és intézményi függetlenségét szolgálja, kizárva az újraválasztásból eredő befolyásolási kockázatokat. Lényeges, hogy a megbízatás időtartama, illetve az Országgyűlés döntésével kapcsolatos szavazatarány alaptörvényi rendezést kap, ezért a jogalkotási követelményekkel összhangban annak megismétlésére a törvényben nem kerül sor. A törvény meghatározza az NVVH elnökére és elnökhelyetteseire irányadó jogállási szabályokat. Az NVVH elnökére és elnökhelyetteseinek jogállására főszabály szerint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit 123 kell alkalmazni, ugyanakkor a törvény meghatároz eltérő szabályokat – ilyenek a büntetlen előéletre vonatkozó előírások –, és kiegészítő szakmai, képzettségi követelményeket.  A megválasztási feltételek részletes rögzítése – így a büntetlen előéletre, a felsőfokú végzettségre és a hosszú szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások – biztosítja, hogy az NVVH vezetését olyan személyek lássák el, akik a szervezet feladatköréhez szükséges képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A politikai tisztségek, párttagság és politikai alkalmazotti jogviszony kizárása a jelölést megelőző időszakban a vezetői függetlenség garanciája, amely megakadályozza, hogy az NVVH vezetése politikai befolyás alá kerüljön. A vagyonnyilatkozati kötelezettség előírása a vezetői integritás és átláthatóság biztosítását szolgálja. A vagyonnyilatkozat megtagadása, elmulasztása vagy valótlan adat közlése összeférhetetlenséget eredményez, amely a megbízatás megszüntetéséhez vezet. Az Integritás Hatóság vizsgálati jogosultságának rögzítése az NVVH vezetőinek vagyonnyilatkozatával összefüggésben az európai uniós integritási követelmények érvényesítését szolgálja. A vizsgálat eredményeként feltárt hiányosságok esetén alkalmazandó eljárási szabályok biztosítják, hogy a vezetői felelősség érvényesüljön, ugyanakkor a bírság kiszabása csak a jogsértés súlyához igazodóan történhessen úgy, hogy az figyelembe veszi az NVVH elnökének és elnökhelyetteseinek függetlenségét. Ennek megfelelően az Országgyűlés által választott személyekre vonatkozó szabályozási modellt érvényesíti a törvény azzal, hogy a bírságolás lehetőségét az Országgyűlésnek (nem pedig az Integritás Hatóságnak) tartja fenn. A megbízatás megszűnésére vonatkozó rendelkezések a vezetői tisztségek stabilitását és a feladatellátás folytonosságát szolgálják. A megszűnés eseteinek részletes meghatározása – így a megbízatási időtartam letelte, a lemondás, az összeférhetetlenség, a felmentés vagy a halál – biztosítja, hogy a vezetői jogviszony megszűnése egyértelmű és jogilag rendezett módon történjen. A felmentés szabályai garantálják, hogy a megbízatás megszüntetésére csak objektív, a feladatellátást érintő okok fennállása esetén kerülhet sor. Lényeges, hogy az Országgyűlés e döntéseit minősített, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hozza meg: e szabályok ugyanakkor – mivel házszabályi rendelkezések – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben szerepelnek. A juttatásokra és illetményekre vonatkozó rendelkezések az NVVH vezetői tisztségeinek sajátos felelősségéhez és függetlenségéhez igazodnak. A bírói illetményalaphoz kötött illetmények, valamint a miniszterrel és közigazgatási államtitkárral azonos juttatások biztosítják a tisztség méltányos díjazását és a vezetői függetlenséghez szükséges anyagi biztonságot. A vezetői pótszabadság előírása a tisztségek fokozott terheléséhez igazodó garancia. Az összeférhetetlenségi szabályok célja, hogy az NVVH elnöke és elnökhelyettese a megbízatásuk alatt ne folytassanak olyan tevékenységet, amely alkalmas lenne a függetlenségük vagy pártatlanságuk veszélyeztetésére. A gazdasági társaságokban és egyéb szervezetekben való részvétel, vezető tisztségviselői és képviseleti jogviszony, valamint a kereső tevékenységek korlátozása a szervezet feladatkörének érzékenységére tekintettel szükséges, különösen a közvagyon védelmével összefüggő eljárások pártatlan lefolytatása érdekében. 124 A mentelmi jog biztosítása az NVVH vezetői számára az országgyűlési képviselőkével azonos védelem megadását jelenti, amely a tisztség függetlenségének garanciája. A mentelmi joggal kapcsolatos eljárási szabályok alkalmazása biztosítja, hogy a vezetők elleni eljárások csak a törvényben meghatározott garanciák mellett indulhassanak meg, megakadályozva a tisztség politikai vagy más jellegű befolyásolását. Itt is kiemelendő, hogy a közjogi hagyományoknak megfelelően a mentelmi joggal kapcsolatos döntés az Országgyűlést illeti, mégpedig a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatával. E szabályok ugyanakkor – mivel házszabályi rendelkezések – ugyancsak az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben szerepelnek. 23-30. § A szabályozás meghatározza az NVVH személyi állományára vonatkozó jogállási szabályokat. A törvény rögzíti, hogy az NVVH személyi állománya több, eltérő jogállású szolgálati viszonyból tevődik össze, ideértve a közszolgálati jogviszony alapján foglalkoztatott köztisztviselőket, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló vezényelt és kirendelt személyeket, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyban álló, az NVVH-hoz beosztott ügyészeket. E rendelkezés indoka, hogy az NVVH feladatköre – különösen a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárása és a vagyonvisszaszerzés – olyan összetett szakmai kompetenciákat igényel, amelyek csak és kizárólag több jogállási körből biztosíthatóak. A jogviszonyokra vonatkozó szabályok meghatározzák, hogy a közszolgálati jogviszonyra a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, az ügyészségi szolgálati jogviszonyra pedig a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezései irányadók, az NVVH sajátos feladatköréhez igazodó eltérésekkel. A közszolgálati jogviszony pályázati úton tölthető be, amely biztosítja a szakmai alkalmasság és átláthatóság érvényesülését, ugyanakkor a pályázat mellőzésének lehetősége garantálja, hogy az NVVH sürgős vagy folyamatos feladatellátása ne szenvedjen hátrányt. Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésére vonatkozó előírás a függetlenség és összeférhetetlenség garanciája, amely megakadályozza, hogy az NVVH-nál foglalkoztatott személy külső, gazdasági érdekből eredő befolyás alá kerüljön. A közszolgálati munkaszerződésre és a vezénylési, kirendelési megállapodásokra vonatkozó rendelkezések célja, hogy az NVVH személyi állományának illetménye és juttatásai a jogviszony sajátosságaihoz igazodjanak. A szabályozás biztosítja, hogy a vezényelt vagy kirendelt személy illetménye ne csökkenjen a korábbi jogviszonyában megillető összeghez képest. A beosztott ügyészek illetményére vonatkozó szabályok ugyanezt a garanciát biztosítják. A törvény rögzíti, hogy az NVVH nem tartozik a közigazgatási személyügyi adatszolgáltatási körbe, amely a szervezet függetlenségét és sajátos jogállását erősíti. A személyi állomány vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége az integritási követelmények érvényesítését szolgálja. 125 A személyi állomány tagjaira vonatkozó integritási és összeférhetetlenségi szabályok célja, hogy az NVVH feladatköre – különösen a közvagyon védelme – során ne merülhessen fel olyan személyes, gazdasági, politikai vagy más érdek, amely a pártatlan és befolyástól mentes eljárást veszélyeztetné. A bejelentési kötelezettségek, az adatok megőrzésére vonatkozó előírások és a személyes érintettség kizárása mind a szervezet integritását és a közbizalom fenntartását szolgálják. A jogviszony megszűnését követő eljárási tilalom biztosítja, hogy az NVVH-nál megismert adatok és ügyek ne kerüljenek felhasználásra olyan eljárásokban, amelyekben a volt munkavállaló részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. A büntetőeljárási feladatok ellátására vonatkozó rendelkezések rögzítik, hogy az NVVH hatáskörében kizárólag a beosztott ügyész, a rendvédelmi szervtől vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól vezényelt személy, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivataltó kirendelt pénzügyi nyomozó járhat el, a vádemelés és vádképviselet pedig kizárólag a beosztott ügyész feladata. E szabályok célja a büntetőeljárási feladatok szakmai és jogállási garanciáinak biztosítása. A polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban az NVVH képviseletére kamarai jogtanácsos vagy beosztott ügyész jogosult, amely a szervezet jogi képviseletének szakmai színvonalát és jogszerűségét biztosítja. 31-33. § Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelési tevékenysége biztosítja a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálatának átlátható, objektív és szakmai szempontok nyugvó megalapozását. A törvény rögzíti, hogy az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést folytat, amelynek célja a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő egyedi és rendszerszintű kockázatok, problémák, valamint a kezelésükre rendelkezésre álló eszközök és hiányosságok azonosítása. A közvagyon védelme csak akkor biztosítható hatékonyan, ha a kockázatok feltárása módszertanilag megalapozott, egységes és a szervezet feladatköréhez igazodó keretek között történik. A törvény kimondja, hogy a közvagyonvédelmi kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, nem állapíthat meg jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget, és nem szolgálhat szankció közvetlen alapjául. E szabály célja a közvagyonvédelmi kockázatértékelés elemző jellegének egyértelmű rögzítése. A közvagyonvédelmi kockázatértékelés eredménye megalapozhatja közvagyonvédelmi vizsgálat megindítását. A módszertan közzétételére vonatkozó előírás a transzparencia és az objektív ügykiválasztás garanciája. A közzétett módszertan tartalmazza a közvagyonvédelmi kockázatértékelés célját, elveit, fő kockázati területeit, valamint az értékelés során figyelembe vehető adatok és jelzések típusait. A törvény ugyanakkor biztosítja, hogy a módszertan közzététele ne eredményezze az NVVH döntés- előkészítő elemzéseinek, egyedi ügykiválasztási megállapításainak vagy belső munkairatainak megismerhetővé válását, és ne veszélyeztesse folyamatban lévő vagy tervezett közvagyonvédelmi vizsgálatok eredményességét.  A törvény kiemelt kockázatként határozza meg azt az esetet, amikor egy a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti gazdasági szereplő és kapcsolt vállalkozása árbevételének meghatározó része 126 közpénzből, közbeszerzési vagy koncessziós eljárásból, védelmi és biztonsági célú beszerzésből, közhatalmi szerv versenyeztetési eljárásából, támogatásból vagy állami forrásból származó hitelből ered. E rendelkezés indoka, hogy az ilyen gazdasági szereplők tevékenysége a közvagyon felhasználásának koncentrációja miatt fokozott kockázatot hordozhat, amely indokolttá teszi az NVVH részéről a kiemelt figyelmet és a kockázatértékelés során történő külön vizsgálatot. A szabályozás ezzel biztosítja, hogy a közpénzek felhasználásának jelentős koncentrációja ne maradjon ellenőrzés nélkül, és a közvagyon védelmének intézményi garanciái megfelelően érvényesüljenek. 34-49. § A szabályozás célja, hogy az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálati tevékenységére olyan részletes keretet állapítson meg, amely biztosítja a közvagyon védelmével összefüggő állami feladatok ellátásának átláthatóságát, szakmai megalapozottságát és jogszerűségét, ugyanakkor egyértelműen elhatárolja a közvagyonvédelmi vizsgálati tevékenységet a közigazgatási hatósági eljárásoktól. A törvény rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat – a bírság kiszabására irányuló eljárás kivételével – nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, és a vizsgálati tevékenységgel összefüggésben közigazgatási pernek nincs helye. Ez a rendelkezés figyelemmel van arra, hogy önmagában a közvagyonvédelmi vizsgálat jogalakító jellegű döntéssel nem jár: az ilyen jellegű döntéseket az NVVH más eljárásban hozza meg, amelyek tekintetében a teljes és általános jogorvoslati spektrum az érintettek rendelkezésére áll. A közvagyonvédelmi vizsgálat a közvagyon védelme érdekében megtehető intézkedésekhez szükséges tényfeltárás biztosítja. A közvagyonvédelmi vizsgálat megindítására és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályok célja, hogy a vizsgálat jogalapja, tárgya, célja, időszaka, irányai és a vizsgálati cselekmények köre egyértelműen meghatározott legyen, biztosítva a vizsgálat átláthatóságát és jogszerűségét. A határidőkre vonatkozó rendelkezések – a vizsgálat befejezésére előírt határidő, valamint annak indokolt esetben történő meghosszabbításának lehetősége – a vizsgálati tevékenység ésszerű időn belüli lefolytatását szolgálják, ugyanakkor figyelembe veszik az ügyek összetettségét és az NVVH feladatkörének sajátosságait. A közvagyonvédelmi vizsgálat lezárására vonatkozó szabályok biztosítják, hogy az NVVH csak új tény vagy adat felmerülése esetén indíthasson azonos tárgyú új vizsgálatot, megelőzve a vizsgálati jogkör indokolatlan ismételt gyakorlását. A vizsgálati tárgykörök széles körű meghatározása azt szolgálja, hogy az NVVH a közvagyonnal való gazdálkodás teljes spektrumát vizsgálhassa. A vizsgálati cselekményekre vonatkozó részletes szabályok – így az adat- és iratkérés, iratbetekintés, helyszíni vizsgálat, elektronikus adatmentés, nyilatkozattétel, szakértő bevonása – biztosítják, hogy az NVVH a releváns körülményeket feltárhassa, ugyanakkor a vizsgálati cselekmények arányosságát és az érintettek jogainak tiszteletben tartását is garantálják. Az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések meghatározzák azon szervezetek és személyek körét, akik kötelesek a vizsgálatban közreműködni, és rögzítik, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítésére arányos határidőt kell biztosítani. A határozatokra és kézbesítésre 127 vonatkozó szabályok az általános közigazgatási rendtartás rendelkezéseire utalnak, biztosítva a vizsgálati eljárás jogszerűségét. Az együttműködési kötelezettség megszegésére vonatkozó szabályok részletesen meghatározzák a kötelezettségszegés eseteit, biztosítva, hogy az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálati tevékenysége ne legyen akadályozható. A megtagadási jogokra vonatkozó rendelkezések – így az önvádra kötelezés tilalma és a minősített adatok védelme – az érintettek alapvető jogainak védelmét szolgálják. A törvény ugyanakkor kimondja, hogy az üzleti titok, banktitok, fizetési titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, adótitok, vámtitok, hivatásbeli titkot, vagy más védett adatok nem akadályozhatják a vizsgálatot, ha az adat megismerése a vizsgálathoz szükséges, biztosítva a közvagyon védelmének elsődlegességét. A bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések célja, hogy az NVVH az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén hatékony jogkövetkezményt alkalmazhasson. A bírság összege a kötelezett jogállásához igazodik, és ismételten is kiszabható, ha a kötelezett továbbra sem teljesíti kötelezettségét. A bírság megállapításakor figyelembe veendő szempontok biztosítják az arányosságot és a jogszerűséget. A bírság kiszabása nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a bírság a központi költségvetés bevételét képezi. Ha a vizsgálati cselekmény lefolytatásához helyismeret, technikai hozzáférés vagy ágazati ellenőrzési jogosultság szükséges, a szabályozás lehetővé teszi, hogy az NVVH más állami, önkormányzati, ellenőrzési, felügyeleti, támogatáskezelő vagy hatósági szervet kérjen fel, annak érdekében, hogy a saját eljárására irányadó szabályok szerint az NVVH részére közreműködést biztosítson. A nem teljesített felkéréssel összefüggésben az NVVH mulasztási pert indíthat. Az NVVH a vizsgálat során feltárt körülmények alapján közvagyonvédelmi intézkedést tehet, amely a vizsgálati tevékenység céljának – a közvagyon védelmének – érvényesítését szolgálja. 50-52. § A közvagyonvédelmi felügyelet biztosítja a közvagyon védelmének hatékony érvényesítését, különösen azokban az esetekben, amikor a közvagyon sérelmének kockázata a gazdálkodó szervezet működésében közvetlenül fennáll. A törvény rögzíti, hogy az NVVH közigazgatási hatósági eljárásban közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhat gazdálkodó szervezetet, amely intézmény a közvagyon megóvását szolgáló, átmeneti jellegű, preventív eszköz. A közvagyonvédelmi felügyelet elrendelésének és megszüntetésének közzététele a Cégközlönyben és az NVVH honlapján a transzparencia és a jogbiztonság garanciája, biztosítva, hogy a gazdálkodó szervezet jogi helyzete minden érintett számára egyértelműen megismerhető legyen. A közvagyonvédelmi felügyelet elrendelésének konjunktív feltételei azt szolgálják, hogy a közvagyonvédelmi felügyelet csak kivételesen indokolt esetben kerüljön alkalmazásra. A közvagyonvédelmi felügyelet felülvizsgálatára és megszüntetésére vonatkozó szabályok biztosítják, hogy a közvagyonvédelmi felügyelet fennállása ne haladja meg a szükséges időtartamot, és a 128 közvagyonvédelmi felügyelet fenntartása csak akkor történjen meg, ha az a közvagyon védelme érdekében elengedhetetlen. A hathavi felülvizsgálati kötelezettség a felügyelet arányosságának és időbeli korlátjának garanciája. A közvagyonvédelmi felügyeleti jogkör gyakorlására kijelölt közpénzügyi elnökhelyettes feladatai – a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintése, működésének figyelemmel kísérése, valamint szükség esetén felügyeleti intézkedések megtétele – a közvagyon megóvását szolgáló, célhoz kötött beavatkozást biztosítanak. A felügyeleti intézkedések körének meghatározása az NVVH hatósági határozatában biztosítja, hogy a felügyelő csak a közvagyonvédelmi célhoz szükséges és arányos intézkedéseket gyakorolhassa. Az ellenjegyzési jog és a legfőbb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéshozatal a közvagyon sérelmének megelőzését szolgálja. Az ellenjegyzés hiányában tett vagyoni kötelezettségvállalás semmis. A felügyelő döntéseinek írásbeli tájékoztatási kötelezettsége biztosítja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottságának folyamatos tájékoztatását, amely a jogbiztonság és az átláthatóság garanciája. A kártalanítási szabály rögzíti, hogy az állam köteles megtéríteni a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárát, ha az a felügyelő olyan döntésének végrehajtásából ered, amelyet a bíróság utóbb megsemmisített. E rendelkezés indoka, hogy a közvagyonvédelmi felügyelet gyakorlása során az állam beavatkozása ne eredményezzen indokolatlan vagyoni hátrányt, és a felügyeleti intézkedések jogszerűségének utólagos bírói kontrollja mellett a gazdálkodó szervezet vagyoni érdekei megfelelő védelemben részesüljenek. 53-57. § A törvény rögzíti, hogy ha a közvagyonvédelmi vizsgálat alapján más szerv – így különösen hatóság, ellenőrző vagy felügyeleti szerv, tulajdonosi joggyakorló vagy bíróság – eljárása indokolt, az NVVH köteles az érintett szerv eljárását kezdeményezni, és részére a szükséges adatokat, iratokat és javaslatokat továbbítani. E rendelkezés indoka, hogy a közvagyon védelme érdekében a vizsgálat során feltárt körülmények ne maradjanak következmények nélkül, és az NVVH által feltárt tények a megfelelő hatáskörű szerv eljárásában érvényesüljenek. A büntetőeljárási feladatokra vonatkozó szabályok célja annak biztosítása, hogy az NVVH a közvagyon sérelmével összefüggő bűncselekmények esetén a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseivel összhangban járjon el. A törvény kimondja, hogy ha a közvagyonvédelmi vizsgálat során olyan adat merül fel, amely előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását teszi szükségessé, az NVVH köteles intézkedni. Ha a bűncselekmény gyanúja fennáll, és a büntetőeljárás lefolytatása az NVVH hatáskörébe tartozik, a szervezet saját hatáskörben dönt a büntetőeljárás megindításáról vagy mellőzéséről. Ha a büntetőeljárás nem az NVVH hatáskörébe tartozik, vagy a szervezet saját hatáskörben nem indítja meg, feljelentést tesz, és kezdeményezi a szükséges vagyonbiztosítási vagy más eljárási cselekményt. E szabályok indoka, hogy a közvagyon sérelmével összefüggő bűncselekmények esetén a büntetőeljárás megindítása ne késlekedjen, és a vagyonbiztosítási intézkedések időben megtörténjenek. 129 A törvény meghatározza az NVVH felhívási jogkörét is, amely alapján a szervezet eljárás megindítására hívhatja fel az államháztartás alrendszereiből származó vagy európai uniós források felhasználásának ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveket. A felhívás alapján az érintett szerv köteles hivatalból megindítani az eljárást, és azt csak jogszabályba ütközés esetén utasíthatja vissza. Az NVVH ügyféli jogállása biztosítja, hogy a szervezet az eljárásban érdemben részt vehessen, és a közvagyon védelmével összefüggő érdekeket képviselhesse. A törvényességi felügyeleti feladatokra vonatkozó rendelkezések célja, hogy az NVVH – törvényben meghatározott esetekben és módon – felléphessen a közvagyonra és a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén. A szabályozás az ügyészségről szóló törvény megfelelő alkalmazását írja elő, azzal, hogy ügyészen az NVVH-t kell érteni. Ezzel a jogalkotó biztosítja, hogy az NVVH a közvagyon védelmével összefüggő törvényességi felügyeleti eszközöket az ügyészséghez hasonló garanciák mellett gyakorolhassa. A törvény szerinti keretszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az Országgyűlés döntése szerint a tényleges beavatkozási esetköröket az ágazati törvényekben megállapítsa. A szabályozás az NVVH számára biztosítja az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 29. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott hatáskörök gyakorlását, amelynek célja, hogy az NVVH a közvagyont érintő jogsértő hatósági döntésekkel szemben közvetlenül felléphessen. Az NVVH – az ügyész jogállásához igazodó módon – ellenőrizheti a közigazgatási hatóságok és más jogvitát elbíráló szervek jogerős, végleges vagy végrehajtható döntéseinek törvényességét, és a közérdek sérelme esetén a jogsértés megszüntetésére irányuló felhívással élhet. A felhívás lehetővé teszi a jogellenes döntés végrehajtásának azonnali felfüggesztését, amely különösen indokolt a közvagyon védelme érdekében, mivel a jogsértő állapot fenntartása további vagyoni hátrányt okozhat. Az NVVH a felhívást közvetlenül a döntést hozó szervhez nyújtja be, és ha az nem vezet eredményre, jogosult a jogsértő döntést bíróság előtt megtámadni. A szabályozás ezzel olyan jogvédelmi mechanizmust hoz létre, amelyben az NVVH a vizsgálati és felügyeleti eszközök mellett az ügyészi jogkörökhöz igazodó, közvetlen jogorvoslati jogosultsággal is rendelkezik, biztosítva, hogy a közvagyon sérelmét okozó jogellenes hatósági döntések ne maradjanak következmények nélkül. 58-62. § A szabályozás rögzíti, hogy az NVVH jogosult mindazon adatok, iratok és információk megismerésére, igénylésére, összekapcsolására, elemzésére és kezelésére, amelyek a közvagyonvédelmi vizsgálat eredményes lefolytatásához szükségesek. E rendelkezés indoka, hogy a közvagyon védelme csak akkor biztosítható, ha a közvagyonvédelmi vizsgálat tárgyához kapcsolódó releváns adatok teljeskörűen feltárhatók. A törvény ugyanakkor előírja, hogy e jogosultság gyakorlása kizárólag a hatáskör gyakorlásához szükséges körben és a célhoz kötöttség, valamint az arányosság követelményének megfelelő mértékben és időtartamban történhet, amely az adatkezelés jogszerűségének és korlátozott jellegének garanciája. Az általános adatvédelmi rendelet 23. cikke szerint az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja az érintetti jogok gyakorlását, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, 130 valamint ha az a 23. cikk (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti okok valamelyike alapján szükséges és arányos. A javaslat meghatározza, hogy az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálatában az általános adatvédelmi rendelet szerint az érintettet megillető jogok gyakorlása késleltethető, a tájékoztatás tartalmát korlátozható vagy a tájékoztatást mellőzhető, ha ezen intézkedés az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálatának sikeres – és külső befolyástól mentes – lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges. A korlátozás alapját az általános adatvédelmi rendelet 23. cikk (1) bekezdés e), illetve h) pontja alapozza meg, az továbbá esetről esetre történő mérlegelést – és megfelelő, ugyanakkor az NVVH tevékenységét egyébként nem felfedő indokolást – tesz szükségessé, így az e korlátozás az adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban áll. A korlátozással szemben az általános adatvédelmi rendelet által biztosított jogorvoslatok – hatósághoz és bírósághoz fordulás – vehetők igénybe. A személyes adatok és védett adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések célja, hogy az NVVH a közvagyonvédelmi vizsgálat során és az azt esetlegesen követő közvagyonvédelmi intézkedés lefolytatása során csak a szükséges mértékben kezelje az érintettek személyes adatait, valamint az üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, adótitkot, vámtitkot, hivatásbeli titkot vagy más törvény által védett adatot. A törvény előírja, hogy az ilyen adatokhoz csak olyan személyi állomány tagja férhet hozzá, akinek feladatellátása ezt szükségessé teszi, és aki megfelel a jogszabályi és titokvédelmi követelményeknek. Az adatkezelés elkülönített, hozzáférési jogosultság alapján történő, naplózott módja az adatbiztonság garanciája. A minősített adatok megismerésére vonatkozó szabályok biztosítják, hogy az NVVH személyi állománya – a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatokat megismerhesse, arról kivonatot vagy másolatot készíthessen, és azokat birtokában tarthassa. E rendelkezés indoka, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat sok esetben olyan adatokat érint, amelyek minősített adatnak minősülnek, és ezek megismerése nélkül a közvagyonvédelmi vizsgálat nem lenne eredményesen lefolytatható. A törvény részletesen meghatározza az NVVH iratbetekintési jogosultságát, amely kiterjed minden olyan iratra, szerződésre, döntés megalapozását szolgáló adatra, jegyzőkönyvre, közbeszerzési vagy támogatási dokumentumra, elszámolásra, koncessziós vagy vagyonkezelési iratra, nyilvántartási adatra és elektronikus adatállományra, amely a közvagyonnal való gazdálkodással összefügg. Az iratbetekintési jogosultság magában foglalja a szükséges mértékű másolatkészítést, az irat eredetének és teljességének ellenőrzéséhez szükséges technikai adatok megismerését, valamint – kivételes esetben – az eredeti irat vagy adathordozó átvételét. Az eredeti irat átvételére vonatkozó garanciális szabályok biztosítják, hogy az NVVH csak akkor éljen e lehetőséggel, ha a közvagyonvédelmi vizsgálat célja más módon nem érhető el, és az irat visszaszolgáltatására a lehető legrövidebb időn belül sor kerül. A törvény rögzíti, hogy az NVVH a közvagyonvédelmi vizsgálat során birtokába került iratokat és adatállományokat kizárólag a közvagyonvédelmi vizsgálat céljából kezelheti, és köteles biztosítani azok sértetlenségét, változatlanságát, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét. E rendelkezés indoka az adatbiztonság és az eljárási integritás garantálása. 131 Az elektronikus adatállományokhoz és informatikai rendszerekhez való hozzáférésre vonatkozó szabályok biztosítják, hogy az NVVH a közvagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásához szükséges mértékben megismerhesse az elektronikus adatbázisok, nyilvántartások, ügyviteli és iratkezelő rendszerek, közbeszerzési és támogatáskezelő rendszerek, pénzügyi rendszerek és vagyonnyilvántartások adatait. A törvény lehetővé teszi, hogy az NVVH törvényben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényeljen, azokhoz közvetlen elektronikus hozzáférést kérjen, vagy adatkapcsolatot alakítson ki, amely a vizsgálati tevékenység hatékonyságát szolgálja. A közvagyonvédelmi vizsgálat során beszerzett adatok felhasználására vonatkozó szabályok biztosítják, hogy az NVVH a közvagyonvédelmi vizsgálat eredményeként megismert adatokat a büntetőeljárásban a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezései szerint használhassa fel, valamint hogy az adatokat a szervezet más feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban – így különösen a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás, a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében indított kereset vagy más hatósági eljárás során – is felhasználhassa. A további adatkezelésre az adott eljárásra irányadó törvényi rendelkezések alkalmazandóak. 63-64. § A hatálybalépés időpontja és az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az NVVH felállítása és személyi állományának kiválasztása a lehető leghamarabb megtörténjen. Ugyanakkor minden olyan rendelkezésnek, ami az igazságszolgáltatási rendszert érinti, a kihirdetést követő 61. napon szükséges hatályba lépnie a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (4b) bekezdése alapján. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 9. § (3) bekezdése alapján a még hatályba nem lépett törvények szövegének eltérő szöveggel történő hatálybalépése esetén a hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az megegyezzen azzal az időponttal, amikor a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépett volna. A hatályba léptető rendelkezések emellett összhangot teremtenek más kapcsolódó hatálybalépési időpontokkal. 65-67. § Sarkalatossági záradék. 68-176. §, 181-183. §, 188-190. §, 196-207. §, 216-222. §, 224-251. §, 257-263. §, 273-277. §, 297- 298. §, 307-348. §, 1-4. melléklet Az NVVH feladatai a büntetőeljárásban az ügyészség bizonyos feladatait képezik le, ennek megfelelően a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényen kívül – ahol ezt átfogó rendelkezések szabályozzák – a jogrendszerben az ügyészség mellett kimondottan is szükséges megjeleníteni az NVVH-t is a releváns helyeken, a jogintézmény működőképességének biztosítása 132 érdekében. Továbbá az NVVH működésével, jogállásával, személyi állományával és jogrendszerben elfoglalt helyzetével összefüggésben szükséges az ágazati joganyagnak az NVVH-ra vonatkozó  szabályozással összhangban történő módosítása. 177-180. § A törvény alapján az NVVH tevékenysége tekintetében az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény szerinti kontroll érvényesül. Az alapvető jogok biztosa a törvény alapján vizsgálhatja az NVVH tevékenységével vagy mulasztásával összefüggő visszásságokat. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerinti kontrollmechanizmus alól az NVVH vádképviseleti tevékenysége jelent kivételt (hasonlóan az ügyészségnél alkalmazott szabályrendszerhez), hiszen ezen tevékenység tekintetében a visszásság vizsgálata az eddig gyakorlattal összefüggő konszenzus alapján nem valósítható meg. 184-187. § A törvény mindazon esetben, ahol a legfőbb ügyész eljáráskezdeményezési jogkörét rögzítette az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben, ugyanazon jogköröket biztosítja az NVVH elnöke részére is. A törvény ezen szabályozási koncepciója összhangban van az Alaptörvény tizenhetedik módosításával, amely az Alaptörvény szövegében ugyanezen logikai modell mentén szabályozott. 191-195. § A módosítás célja, hogy az NVVH hatékony működését elősegítse azáltal, hogy az ügyészség szervezetén belül megteremti az NVVH-ba beosztott ügyészek jogállásának, feladatellátásának és javadalmazásának egységes, törvényi szintű szabályozását. A szabályozás biztosítja, hogy az NVVH feladatkörei ellátásához szükséges ügyészi szakértelem rendelkezésre álljon, ugyanakkor az ügyészség alkotmányos működése és feladatellátása ne sérüljön. Önálló alcím szabályozza az NVVH-ba beosztott ügyész jogintézményét. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az NVVH elnöke kezdeményezze ügyészek beosztását a Hivatalba, amelyet a legfőbb ügyész – az ügyész hozzájárulásával – teljesít. A rendelkezések egyensúlyt teremtenek az NVVH szakmai igényei és az ügyészség működési szükségletei között: ha a beosztás veszélyeztetné az ügyészség feladatellátását, a legfőbb ügyész jelzéssel élhet, ugyanakkor a végső döntés az NVVH elnökének fenntartott kezdeményezéséhez igazodik. A beosztott ügyész megtartja ügyészi tisztségét, azonban ügyészi jogkört nem gyakorol, kizárólag az NVVH törvényben meghatározott feladatkörében jár el. A javadalmazási szabályok biztosítják, hogy a beosztott ügyész díjazása ne legyen kedvezőtlenebb az ügyészségi illetménynél, és igazodjon az NVVH személyi állományára vonatkozó rendelkezésekhez. 133 A vezetői irányítás és utasítási jogkör egyértelmű meghatározása biztosítja az NVVH szervezeti működésének egységességét, míg a fegyelmi jogkör gyakorlása továbbra is a legfőbb ügyész hatáskörében marad, a kezdeményezési jog z NVVH elnökét illeti meg. A beosztás megszüntetésére kizárólag az ügyész kérelmére vagy az NVVH elnökének indítványára kerülhet sor, ezzel biztosítva a beosztás stabilitását és az NVVH működésének kiszámíthatóságát. A beosztás megszűnését követően az ügyészt pályázat nélkül kell tényleges ügyészi álláshelyre kinevezni, az NVVH-ba történő beosztását megelőző vagy azzal azonos szintű szolgálati helyre. Ez garantálja az ügyészi életpálya folyamatosságát és az ügyész személyes körülményeinek figyelembevételét. A szabályozás rögzíti, hogy az NVVH elnökhelyettesévé választott ügyészre vonatkozó speciális szabályokat is, aki megválasztásával automatikusan NVVH-ba beosztott ügyésszé válik. A beosztás fennállása az elnökhelyettesi megbízatás időtartamához igazodik. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény kapcsolódó rendelkezései kiegészülnek az NVVH-ba beosztott ügyészre vonatkozó szabályokkal, biztosítva a jogintézmény teljes körű integrálását az ügyészi szolgálati jogviszony rendszerébe. 208-215. § A törvény rögzíti azokat a szabályokat az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben, amelyek szükségesek az NVVH elnöke Országgyűlés előtti, Alaptörvény szerinti felelősségének érvényesítéséhez. Az Országgyűlésről 2012. évi XXXVI. szóló törvény szerinti házszabályi rendelkezések módosítása többek között az NVVH elnöke plénum előtti megjelenési szabályait, nemzetiségi szószóló általi kérdezhetőségét, a beszámolójának tárgyalási szabályait rögzíti. Kiemelendő, hogy – az Alaptörvény mellett – az Országgyűlés döntésével kapcsolatos, minősített többséget előíró szabályok az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdésének megfelelően az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben kapnak helyet: ennek megfelelően a megbízatás megszüntetése az NVVH elnöke és elnökhelyettese esetében az országgyűlési képviselők kétharmadának, a mentelmi joggal kapcsolatos döntések pedig a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával valósulhatnak meg. 223. § A törvény rögzíti, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az NVVH keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. 252-256. § A törvény alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását az NVVH is kezdeményezheti, ha a feladatköre ellátása során a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. 134 törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására. Lényeges továbbá, hogy a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság részére jelzési kötelezettséget állapít meg az NVVH felé jogszabálysértés észlelése esetére. 264-265. § A jogi képviseletre vonatkozó rendelkezések kiegészítése szükségessé vált annak érdekében, hogy az NVVH – feladatköréhez igazodóan – saját jogtanácsosai és beosztott ügyészei útján képviselhesse magát a polgári perekben. A módosítások egységesen beemelik az NVVH-t az ügyészség mellett azon szervek körébe, amelyek külön törvényi felhatalmazás alapján jogosultak perindításra, perbeli részvételre, illetve a bíróság előtti fellépésre. A polgári perrendtartás szóló 2016. évi CXXX. törvény több rendelkezése kiegészül az NVVH-ra való utalással, biztosítva, hogy az NVVH minden olyan, a hatáskörébe tartozó eljárási helyzetben felléphessen, amelyben az ügyészség eddig jogosult volt. Ez a jogtechnikai megoldás garantálja az NVVH eljárási szerepének integrációját a polgári peres eljárások rendszerébe. 266-272. § A módosítások célja, hogy az NVVH – az ügyészséghez hasonlóan – felhívással és fellépéssel élhessen a közigazgatási hatóságok jogsértő döntéseivel szemben. A szabályozás biztosítja, hogy a hatóság az NVVH felhívása alapján a kifogásolt döntést korlátozás nélkül módosíthassa vagy visszavonhassa, még akkor is, ha az adott eljárási jogszabály ezt egyébként nem teszi lehetővé. A közigazgatási perindítási jogosultság kiterjesztése lehetővé teszi, hogy az NVVH a hatóság jogsértő döntése vagy mulasztása esetén közigazgatási pert indítson. Ez a megoldás biztosítja, hogy a vagyonvisszaszerzési feladatok ellátása során a Hivatal hatékonyan érvényesíthesse a jogszerű működés követelményét. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény kiegészítése biztosítja, hogy az NVVH képviseletére jogosult személyekre az ügyészekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez egységesíti a perbeli fellépés jogi kereteit, és biztosítja, hogy az NVVH a közigazgatási perekben az ügyészséghez hasonló eljárási pozíciót élvezzen. A perindítási és mulasztási perindítási jogosultság kiterjesztése az NVVH-ra lehetővé teszi, hogy az NVVH a feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan lépjen fel a bíróság előtt. 278-296. § Az igazságszolgáltatás, azon belül különösen a büntetőeljárás kezdeti szakaszainak teljes körű, időszerű és hatékony lefolytatása meghatározó jelentőséggel bír a közhatalom gyakorlásával, valamint a közvagyon kezelésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése és üldözése szempontjából. E bűncselekmények jelentős része összetett, szervezetten elkövetett, rejtett 135 pénzügyi műveletekkel, közvetett tulajdonosi struktúrákkal, gazdasági társaságok felhasználásával, közbeszerzési vagy támogatási rendszerek érintettségével, illetve adott esetben határon átnyúló vagyonnal függhet össze. Ezért a hatékony fellépés nem kizárólag a klasszikus büntetőeljárási eszközök időszerű alkalmazását, hanem a pénzügyi információk célzott hasznosítását, a párhuzamos pénzügyi nyomozások lefolytatását, a tényleges tulajdonosi információk feltárását, valamint a bűnügyi vagyon korai azonosítását, biztosítását és visszaszerzését is megköveteli. E körben nemcsak a nyomozás, hanem – amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak – az előkészítő eljárás lefolytatása is kiemelt szerepet tölt be. Ezen eljárási szakaszok eredményessége alapvetően befolyásolja, hogy sor kerülhet-e az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonására, továbbá arra, hogy a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggő vagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése ténylegesen megtörténjen. A jogalkotó e célok jelentőségét már a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2023-ban hatályba lépett módosításaival, így különösen a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. Fejezetében szabályozott külön eljárás megalkotásával is elismerte. A jelen módosítás ugyanakkor új szintre emeli a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos bűncselekmények elleni fellépést. A szabályozás célja egy olyan, e feladatokra kifejezetten felkészített szerv büntetőeljárási szerepének kialakítása, amely meghatározott ügyekben az ügyészség egyes feladatait és jogköreit átvéve képes beavatkozni az eljárás menetébe. A módosítás mögött álló jogpolitikai cél összhangban áll a nemzetközi értékelési rendszerek elvárásaival és a kockázatalapú megközelítés követelményével: azokban az ügyekben indokolt különös szakosodással és megerősített intézményi jogosítványokkal fellépni, amelyek a közhatalom integritását, a közpénzek védelmét, az Európai Unió vagy a nemzeti költségvetés pénzügyi érdekeit, illetve a pénzmosás, korrupció vagy szervezett bűnözés elleni fellépés tényleges eredményességét kiemelten érintik. Az NVVH büntetőeljárási rendeltetése ennek megfelelően az, hogy az ügyészségi szerepkör egyes elemeit gyakorolva járjon el azokban az esetekben, amelyekben az NVVH belépése várhatóan hatékonyabban szolgálhatja mind a bűnüldözési, mind a bűnügyi vagyon visszaszerzésére irányuló célok érvényesülését.  Az NVVH rendeltetése nem általános ügyelvonási mechanizmus megteremtése, hanem célhoz kötött, kockázatalapú, szakosított beavatkozási lehetőség biztosítása olyan ügyekben, amelyekben a korrupciós, pénzmosási, vagyonelrejtési, tényleges tulajdonosi, közbeszerzési, költségvetési vagy határon átnyúló elemek miatt a dedikált szerv fellépése indokolt. Az NVVH eljárása tehát nem válik automatikussá valamennyi, a törvényben meghatározott bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban. Az NVVH kizárólag akkor lép az ügyészség helyébe, ha az adott ügy körülményeinek értékelését követően határozatot hoz az ügy saját hatáskörbe vonásáról. E döntés során különösen értékelhető az ügy társadalmi súlya, rendszerszintű korrupciós vagy közpénzügyi kockázata, a vagyoni hátrány nagysága, a bűnügyi vagyon biztosításának sürgőssége, a pénzügyi információk és gyanús ügyleti jelzések felhasználhatósága, a tényleges tulajdonosi háttér feltárásának szükségessége, a nemzetközi együttműködés igénye, valamint az, hogy a folyamatban lévő eljárásban szükséges-e a szervnél rendelkezésre álló speciális kompetencia. 136 Fontos tehát egyértelművé tenni, hogy az NVVH hatásköre kételemű: egyrészről a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén merülhet fel, másrészről ebben a körben is csak akkor, ha formális döntés születik a saját hatáskörbe vonásról. Ha a kételemű hatáskörből valamelyik hiányzik, de az ügy mégis valamilyen oknál fogva az NVVH-hoz kerülne, akkor az általános büntetőeljárási szabályozás értelmében az NVVH átteszi az ügyet a hatáskörrel rendelkező büntetőeljárást lefolytató szervhez. Hozzá kell tenni, hogy az eljárás folyamatában az NVVH hatáskörének elemei közül kizárólag a bűncselekmények minősítése változhat akként, hogy a hatáskör megszűnését eredményezi. Ennek hiányában a saját hatáskörbe vont ügyet az NVVH nem adhatja át, változatlan bűncselekményi minősítés mellett a saját hatáskörbe vonásról szóló határozatát nem helyezheti hatályon kívül.  A saját hatáskörbe vonásról szóló döntés olyan, az NVVH büntetőeljárási beavatkozását megalapozó határozat, amely ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. A jogorvoslat kizárása e döntés sajátos eljárásszervezési jellegére tekintettel indokolható, ugyanakkor a döntésnek a törvényben meghatározott feltételeken, objektív szempontokon és megfelelő indokoláson kell alapulnia. E döntés meghozatalával az NVVH az adott eljárásban elfoglalja az ügyészség helyét, és főszabály szerint gyakorolhatja mindazokat a büntetőeljárási jogköröket, amelyeket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.  törvény az eljárás adott szakaszában az ügyészséghez telepít. A szabályozás ezáltal nem párhuzamos ügyészi jogköröket hoz létre, hanem az NVVH-t az érintett ügyben az ügyészség helyébe lépteti. Az NVVH az ügy saját hatáskörbe vonását követően - az adott ügy típusától függően - elsőfokú, valamint másodfokú jellegű ügyészi jogkörök alanyaként egyaránt eljárhat. Elsőfokú ügyészi jogkörben a kizárólagos ügyészségi nyomozási hatáskörbe tartozó ügyben az ügyészséggel azonos eljárási jogosultságokat gyakorolva maga folytathatja le a nyomozást. Ennek során a nyomozó hatóságot az ügyészségi nyomozásra irányadó szabályok szerint nyomozási cselekmények elvégzésére utasíthatja, illetve a törvényben meghatározott nyomozási és bizonyítási cselekményeket maga is elvégezheti. Elsőfokú ügyészi jellegű feladatot jelent az is, hogy az NVVH az előkészítő eljárást saját maga folytathatja le. Az előkészítő eljárás különös jelentőséggel rendelkezhet azokban az ügyekben, amelyekben a rendelkezésre álló adatok még nem alapozzák meg a bűncselekmény gyanúját, ugyanakkor a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével összefüggő visszaélés lehetőségére utaló körülmények további ellenőrzést tesznek szükségessé.  Másodfokú ügyészi szerepkörében az NVVH a nyomozó hatóság által folytatott nyomozás felett – az eljárás adott szakaszától és büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseitől függően – felügyeleti, illetve irányítási jogköröket gyakorolhat. Ennek keretében ellenőrizheti a nyomozás törvényességét és szakszerűségét, meghatározhatja a nyomozás irányát, utasítást adhat egyes eljárási cselekmények elvégzésére, továbbá megteheti azokat az intézkedéseket, amelyek az eljárás eredményes befejezéséhez szükségesek. Az NVVH emellett másodfokú ügyészi jogköröket gyakorolva a nyomozást magához vonhatja, valamint egyes eljárási cselekményeket közvetlenül is elvégezhet. 137 A saját hatáskörbe vonásról rendelkező határozat meghozatalát követően az NVVH főszabály szerint jogosulttá válik az előkészítő eljárás és a nyomozás szabályozásában az ügyészség számára az adott ügyben biztosított valamennyi jogkör gyakorlására. E jogosultság kiterjed mindazon döntések meghozatalára és intézkedések megtételére, amelyekre az ügyészség a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alapján jogosult vagy köteles lenne (ideértve többek között a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. fejezetének az ügyészségre irányadó rendelkezéseit is). A szabályozás ezzel biztosítja, hogy az NVVH ne csupán egyes, tételesen felsorolt intézkedéseket tehessen meg, hanem teljes körűen átvehesse az ügyészi szerepkört az általa saját hatáskörbe vont büntetőeljárásban.  Az NVVH-t az ügyészségi jogkörök a vádemelést követően is megilletik, azonban kizárólag olyan ügyben, amelyet a vádemelést megelőzően már saját hatáskörébe vont. A szabályozás ezáltal biztosítja az eljárási szerep folytonosságát: az a szerv, amely a vádemelés előtt az ügyészségi feladatokat ellátta, a bírósági szakban is képviselheti a vádat, valamint gyakorolhatja a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerint az ügyészséget megillető egyéb jogokat. Nincs ezért lehetőség arra, hogy az NVVH kizárólag a tárgyalási vagy más bírósági szakban vonjon el egy ügyet az ügyészségtől. A szerv tehát a vádemelést követően nem hozhat olyan döntést, amellyel az ügyészséget megfosztja az eljárási jogkörei gyakorlásától, és a helyébe lép.  Az NVVH ügyészségi jogkörök gyakorlására vonatkozó felhatalmazását a módosítás jogtechnikai szempontból átfogó utaló rendelkezéssel valósítja meg. Ennek alapján azokban az ügyekben, amelyeket az NVVH saját hatáskörébe vont, a büntető eljárásról szóló törvény ügyészségre vonatkozó rendelkezései alatt – az eltérő szabályokból következő kivételekkel – az NVVH-t is érteni kell. Ez a megoldás szükségtelenné teszi az ügyészség valamennyi  jogkörének tételesen történő megismétlését, és biztosítja, hogy az NVVH az eljárás minden szakaszában következetesen és az ügyészséggel azonos eljárási keretek között járhasson el. Jogtechnikai szempontból tehát rá kell mutatni arra, hogy ahol a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.  törvény ügyészséget, annak egyes szerveit vagy ügyészt említ, ott ezalatt az NVVH-t is érteni kell. Az ügy saját hatáskörbe vonására vonatkozó felhatalmazás nem kapcsolódik a bűncselekmény elkövetési idejéhez. Az NVVH tehát olyan ügyben is eljárhat, amelynek alapjául szolgáló cselekményt a módosítás hatálybalépését megelőzően követték el, feltéve, hogy a büntetőeljárás lefolytatásának egyéb törvényi feltételei fennállnak. Az időbeli korlátot e tekintetben mindenekelőtt a büntethetőség elévülése jelenti. Az elévülés azonban nem közvetlenül a saját hatáskörbe vonásról szóló döntés meghozatalának, hanem általában a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának képezi a törvényi határát. Az NVVH büntetőeljárási funkciójának lényeges eleme ezért a hatáskörébe potenciálisan tartozó ügyek folyamatos figyelemmel kísérése. A szerv rendeltetése nem valamennyi releváns ügy automatikus átvétele, hanem annak felismerése, hogy az adott eljárásban fennáll-e olyan körülmény vagy működési rendellenesség, amely az NVVH beavatkozását indokolja. Ilyen lehet különösen a nyomozás indokolatlan elhúzódása, egyes szükséges eljárási cselekmények elmaradása, a lehetséges bűnügyi vagyon felkutatásának vagy biztosításának elégtelensége, illetve bármely olyan anomália, amely veszélyeztetheti a felelősségre vonás vagy a vagyonvisszaszerzés eredményességét. Az 138 ügyek folyamatos figyelemmel kísérésének objektív, dokumentált és kockázatalapú ügykiválasztási szempontokon kell alapulnia. A releváns ügyek kiválasztását támogatja a büntetőeljárásban az a külön rendelkezés is, amely szerint az ügyészség és a nyomozó hatóság közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül köteles tájékoztatni az NVVH-t. A már folyamatban levő ügyekkel kapcsolatban pedig átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül valamennyi releváns ügyről tájékoztatni kell az NVVH-t a nyomozás állásáról. A büntetőeljárási jogorvoslati fórumrendszer kialakítása során különös figyelmet igényel, hogy az ügyészség szervezeti hierarchiájához kapcsolódó, a felettes ügyészség, a másodfokú ügyészség vagy a legfőbb ügyész számára biztosított jogorvoslati és felülbírálati jogkörök miként érvényesülhetnek az NVVH eljárásában. Az NVVH szervezeti felépítése nem azonos az ügyészség többszintű szervezetrendszerével, ezért e fórumokat funkcionálisan szükséges leképezni. Az NVVH eljárásában a másodfokú, illetve felettes ügyészi jellegű jogorvoslati fórum szerepét az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője tölti be. Az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője jogosult az NVVH eljáró szervezeti egysége vagy tisztviselője által meghozott, jogorvoslattal támadható döntések felülbírálatára, valamint mindazon jogorvoslati döntések meghozatalára, amelyeket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.  törvény az ügyészségi szervezetrendszerben a felettes vagy a másodfokú ügyészséghez telepít. A szabályozás meghatározott esetekben arra is felhatalmazhatja az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjét, hogy a legfőbb ügyész számára biztosított egyes jogorvoslati jogköröket gyakorolja. Amennyiben valamely, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben szabályozott háromfokú jogorvoslati rend az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője döntésén felül további felülbírálati fórum biztosítását teszi szükségessé, e fórumként bíróság járhat el. Az eljárás nyomozási szakaszában ez értelemszerűen a nyomozási bíró lehet. A bírósági felülbírálat ilyen esetben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározott felülbírálati indítványhoz kapcsolódó jogorvoslati rend megfelelő alkalmazásával történhet. E megoldás egyszerre biztosítja a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesülését, a jogorvoslati fórumok függetlenségét, valamint azt, hogy az NVVH szervezeti sajátosságai ne eredményezzék a büntetőeljárásban egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek szűkülését. A bírósági jogorvoslati fórumrendszerben is szükségesek speciális rendelkezések a folyamatok megfelelő működéséhez. A rendes jogorvoslati fórumrendszerben a fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészi szervnek az NVVH szervezeti struktúráján belül való leképezése tett szükségessé módosító rendelkezést. A rendkívüli jogorvoslatok tekintetében pedig rögzíteni kellett, hogy az ügyészség és az NVVH jogkörei ne konkuráljanak egymással, mert az esetleg kialakuló szakmai ellentét kezelhetetlen helyzetet eredményezett volna a büntetőeljárásban. Másrészről el kellett lépni attól a hagyományos felfogástól is, hogy a Kúria előtt csak az ügyészi szervezet járhasson el a jogorvoslati eljárásban. Ennek oka, hogy az NVVH jogorvoslatokkal kapcsolatos szakmai álláspontjának képviselete nem ruházható az ügyészségre, mert az ellentmondásos helyzetekhez, felelősség határok összemosódásához vezethetne. Egyetlen rendkívüli jogorvoslati forma szerepel kivételként a javaslatban, a jogorvoslat a törvényesség érdekében, amely 139 változatlanul legfőbb ügyészi kompetencia marad. A különbségtétel oka, hogy a „jogorvoslat a törvényesség érdekében” jelentősen korlátozott, a terhelt terhére joghátrányt nem eredményező rendkívüli perorvoslati eljárás, amelynek elsődleges célja a joggyakorlat egységének és törvényességének biztosítása, míg az NVVH nem a törvényesség absztrakt őreként, hanem hangsúlyosabban operatív szemléletű szervként működik majd, így a szóban forgó perorvoslat továbbra is a Legfőbb Ügyészségre és a Kúriára hárul. A külön eljárásra vonatkozó szabályozás kizárja, hogy az NVVH fiatalkorú elleni büntetőeljárásban eljárjon. Ezzel szemben lehetőséget biztosít, hogy az NVVH katonai büntetőeljárásban betöltse szerepkörét. Ezekben az eljárásokban az NVVH részéről nincs szükség külön személyi kvalifikációra, kijelölésre vagy katonai szolgálati viszonyra, hanem az NVVH tagja enélkül is eljárhat.  299-306. § A módosítások célja, hogy az NVVH adóigazgatási eljárásokban betöltött szerepe egyértelmű, törvényi szinten rögzített és az ügyészséghez hasonló hatékonyságú legyen. A szabályozás az NVVH-t olyan eljárási jogosultságokkal ruházza fel, amelyek biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési feladatok ellátása során az adóhatóságokkal irányában felléphessen, ellenőrzést kezdeményezhessen, valamint felhívással élhessen. A módosítások kiegészítik az adóellenőrzés kötelező lefolytatásának eseteit az NVVH megkeresésével. Ez biztosítja, hogy az NVVH által feltárt vagy jelzett körülmények esetén az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóságok kötelesek legyenek adóellenőrzést indítani. A szabályozás célja, hogy az NVVH vagyonvisszaszerzési feladatai ne ütközzenek akadályba az adóhatósági ellenőrzés elmaradása miatt. A rendelkezések az NVVH-t az Állami Számvevőszék elnökével és az önkormányzati képviselő- testülettel azonos szintű jogosultsággal ruházzák fel: ha a rendelkezésére álló adatok alapján az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvét sértve mellőzi egyes adózók vizsgálatát, az NVVH ellenőrzést kezdeményezhet. Ez a garancia arra, hogy az adóhatósági ellenőrzések ne legyenek szelektívek, és ne sértsék a jogszerű eljárás követelményeit. A felülellenőrzés elrendelésének szabályai kiegészülnek az NVVH-ra való utalással. A módosítás biztosítja, hogy az NVVH kezdeményezése esetén a felettes szerv felülellenőrzést folytasson le már lezárt időszak tekintetében is. A jogorvoslati és felhívási szabályok kiegészítése az NVVH-ra való utalással az ügyészséghez hasonló jogintézményt hoz létre. Az NVVH felhívása alapján az adóhatóság a kifogásolt döntést korlátozás nélkül módosíthatja vagy visszavonhatja, akkor is, ha ezt más jogszabály nem teszi lehetővé. Ez a megoldás biztosítja, hogy az NVVH fellépése ténylegesen eredményes lehessen. A módosítások lehetővé teszik, hogy az NVVH – az ügyészséghez hasonlóan – közigazgatási pert indítson az adóhatóság végleges döntése vagy mulasztása ellen, ha a felhívásban megállapított határidő eredménytelenül telt el. 140 A törvény több ponton kiegészül az NVVH-ra való utalással, hogy az új jogintézmény teljeskörűen beépüljön az adóigazgatási rendtartás rendszerébe. 349. § A módosítások a vármegyék elnevezésének megyére történő visszamódosítása érdekében szükségesek. 141