⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/359. Benyújtás dátuma: 2026-07-10 18:00 Parlex azonosító: 115RNRC00001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter Törvényjavaslat címe: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról [1] E törvénymódosítás célja, hogy elősegítse a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében meghatározott energetikai reformok végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldkövek teljesítését. [2] A törvénymódosítás a villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növelése érdekében előmozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárások egyszerűsítését. A törvénymódosítás hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, továbbá az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez. [3] A bányafelügyelet geotermikus energia kutatási engedélyezési eljárásában szakmai tanácsadó testületként eljáró Geotermikus Energia Bizottság jogintézménye megszüntetésre kerül a kiszámítható, egyszerűbb jogszabályi környezet megteremtése érdekében. [4] A módosítás célja továbbá az uniós joggal való összhang biztosítása az energiahatékonyságra irányadó követelmények nemzeti jogba történő átültetésével. A módosítással bevezetett rendelkezések alkalmazása az épületek tekintetében energiahatékony beszerzéseket eredményez. [5] A fenti célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következő 50/M. §-sal egészül ki: „50/M. § E törvénynek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv13.) hatályon kívül helyezett 21/A. § (3a)-(3c) bekezdését a Módtv13. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban sem lehet alkalmazni.” 2. § Hatályát veszti a Bt. a) 21/A. § (3a)–(3c) bekezdése, b) 50/A. § (1) bekezdés 1. pontja. 2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 3. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1b) bekezdése 1 helyébe a következő rendelkezés lép: „(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 115. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárásokban a környezetvédelmi engedély az integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra.” 4. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Vet. szerinti integrált erőmű építési és környezetvédelmi eljárás részét képező környezeti hatásvizsgálat lefolytatására irányuló eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap.” 3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 5. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „3b. Független aggregátor: olyan aggregátor, amelyik nem minősül a felhasználóval villamosenergia-értékesítésre irányuló jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő kapcsolt vállalkozásának;” (2) A Vet. 3. § 52a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „52a.Rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon – ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is – jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;” 6. § (1) A Vet. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszközök ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.” (2) A Vet. 13. § (3) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 2 [A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia- mennyiség, amelyet] „c) aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott, d) olyan villamosenergia-tároló üzemeltetéséhez értékesítettek, da) amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozik, azon, hiteles fogyasztásmérő-berendezés által mért vételezett villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozó villamosenergia- tároló által visszatáplálásra került, db) amely a termelői vezetékre nem egymaga csatlakozik, de önálló elszámolási ponttal rendelkezik, azon villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a villamosenergia-tárolóból annak önálló elszámolási pontján a termelői vezetékre visszatáplálásra került, e) amely termelésére megújuló energiaforrásból került sor és amelyet ugyanazon csatlakozási pont mögött, közcélú hálózat igénybe vétele nélkül a termelő közvetlenül felhasználó részére értékesített.” (3) A Vet. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdés b)‒e) pontja az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségre akkor vehető figyelembe, ha arról a villamosenergia-kereskedő, a termelő vagy a villamosenergia-tároló üzemeltetője a pénzeszköz fizetésére kötelezett mérlegkör-felelőse útján, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedő, termelő vagy villamosenergia-tároló üzemeltetője vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott.” 7. § A Vet. a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) A különböző mérlegkörökhöz tartozó elszámolási pontok kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálása esetén az érintett mérlegkör-felelős és az aggregátor egymással szemben kizárólag az átviteli rendszerirányító kiegyenlítő szabályozási utasításának az érintett mérlegkör-felelős mérlegköréhez tartozó elszámolási ponttal rendelkező, aggregálásba bevont rendszerhasználó általi nem- vagy részleges teljesítésére tekintettel az átviteli rendszerirányító által a mérlegkör-felelőssel szemben kiegyenlítetlenség címén elszámolt pénzbeli teljesítés erejéig felel. (2) A különböző mérlegkörökhöz tartozó elszámolási pontok kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálása esetén az átviteli rendszerirányító az aggregátornak a kiegyenlítő szabályozási utasítás felosztására vonatkozó rendelkezése alapján állapítja meg a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet 49. cikke szerinti, az aggregálással érintett egyes mérlegkör- felelősökre eső eltérés mértékét. Amennyiben az aggregátor az utasított eltérés felosztásáról nem rendelkezett, az átviteli rendszerirányító a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat rendelkezései szerint jár el.” 8. § A Vet. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: 3 „(8) Az aggregátor a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételek alapján egyidejűleg különböző mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontokat aggregálhat.” 9. § A Vet. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 61/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti villamosenergia-vásárlási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás magában foglalja továbbá a) a felhasználó 62. § (1) és (1a) bekezdése szerinti tartalmú szerződéshez fűződő jogára, valamint a 62. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogaira vonatkozó tájékoztatást, b) a szolgáltatás teljes ellenértékét és annak részletezését, hogy az milyen díjelemekből tevődik össze, c) annak megjelölését, hogy az ár fix vagy rugalmas, valamint d) a villamosenergia-kereskedő által érvényesíthető egyszeri díjak és biztosított kedvezmények ismertetését.” 10. § A Vet. a következő 61/A. §-sal egészül ki: „61/A. § (1) A felhasználó távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontra vonatkozó ajánlattételi felhívására a több mint kétszázezer felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés megkötésére vagy a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre történő módosítására vonatkozó ajánlatot tesz. (2) A villamosenergia-kereskedőt az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség nem terheli azon elszámolási pont tekintetében, amelyre az elszámolás előre fizetős mérővel vagy kétirányú mérés esetében az irányonként elkülönítve mért és összegzett mennyiségek különbsége alapján történik. (3) A felhasználó ajánlattételi felhívására a több mint kétszázezer felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő – az egyetemes szolgáltatót ide nem értve – legalább egy éves, határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz. (4) A (3) bekezdés szerinti villamosenergia-vásárlási szerződés alapján vételező felhasználó elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásához fűződő jogának gyakorlását kizáró rendelkezés semmis.” 11. § A Vet. 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződése tartalmazza legalább) „d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes árát, megjelölve, hogy a szerződéses ár 4 fix vagy rugalmas; rugalmas villamosenergia-ár alkalmazása esetén az ár megállapításához szükséges képletet vagy módszertant,” 12. § A Vet. 66/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/D. § (1) A távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontja tekintetében a felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződéstől függetlenül, továbbá a vele szerződött villamosenergia- kereskedő és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős jóváhagyása nélkül köthet aggregálási szerződést. (2) Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötését megelőzően teljeskörűen tájékoztatja a felhasználót a felajánlott szolgáltatás lényeges szerződéses feltételeiről, valamint az (5) bekezdés szerinti felelősségről és kockázatokról. (3) Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötéséről, az aggregálási szerződéssel érintett elszámolási pontról, az aggregálási szerződés teljesítési időtartamáról és a (9) bekezdés szerinti megállapodásról a teljesítést megelőzően, megfelelő felkészülési idő biztosításával tájékoztatja a felhasználóval szerződött villamosenergia-kereskedőt, hálózati engedélyest és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelőst. (4) Az aggregálási szerződés megkötésére vagy teljesítésére tekintettel a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő a felhasználóval szemben nem alkalmazhat diszkriminatív szerződéses feltételt, intézkedést vagy gyakorlatot. (5) A felhasználót a (6) és a (7) bekezdés szerinti esetben és mértékben terheli, illetve illeti meg az aggregálási szerződésből eredően a villamosenergia-kereskedőnél közvetlenül jelentkező azon vagyoni hátrány vagy előny, amely az aggregálási szerződés teljesítése hiányában nem merült volna fel. (6) Az aggregálási szerződés teljesítéséből eredő vagyoni hátrány, illetve előny megtérítése iránt igény előterjesztésére akkor van lehetőség, ha a villamosenergia-kereskedő a villamosenergia- vásárlási szerződésben átlátható és egyértelmű módon meghatározta az aggregálási szerződés teljesítésére tekintettel járó, költségtükröző pénzügyi kompenzáció mértékének kiszámítására vonatkozó módszertant és a pénzügyi kompenzáció elszámolásának és megfizetésének feltételeit. (7) A pénzügyi kompenzáció meghatározása során legfeljebb az a villamosenergia-mennyiség vehető figyelembe, amellyel az aggregálásba bevont elszámolási ponton a vételezés az aggregálási szerződés teljesítésének eredményeként, a (8) bekezdés szerinti igazolt módon módosult. A pénzügyi kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése szerinti villamosenergia-árat. (8) A hálózati engedélyes a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat szerinti határidőre és adatformátumban tájékoztatja a villamosenergia-kereskedőt és a mérlegkör- vagy almérlegkör- felelőst az aggregálásba bevont felhasználó érintett elszámolási pontja tekintetében az aggregálási szerződés teljesítésének betudható, az elszámolási pontra allokált eltérés mértékéről és időtartamáról. 5 (9) Az aggregálási szerződésben a felek megállapodhatnak, hogy a pénzügyi kompenzációt a független aggregátor közvetlenül fizeti meg a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő részére, mely esetben a villamosenergia-kereskedő és a független aggregátor a (6) és a (7) bekezdésnek a pénzügyi kompenzáció mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet. (10) A villamosenergia-kereskedő és az aktív felhasználó között fennálló, az aktív felhasználó, mint erőmű üzemeltető által termelt villamos energia adásvételére vonatkozó jogviszony esetén az aktív felhasználó által független aggregátorral kötött aggregálási szerződésre e § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.” 13. § A Vet. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazásában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái: a) építési engedélyezési eljárás, b) integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás, c) integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás, d) használatbavételi engedélyezési eljárás, e) fennmaradási engedélyezési eljárás, f) megszüntetési eljárás.” 14. § A Vet. 119/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „119/F. § (1) A miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki. Könnyített térség az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági vagy honvédelmi adottságai szempontjából kedvező földrajzilag lehatárolható helyen jelölhető ki. (2) A könnyített térségben az a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő erőmű, amely által szolgáltatott hatásos villamos teljesítmény függ az időjárási viszonyoktól (a továbbiakban: időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű) környezetvédelmi engedélyezési eljárása, természetvédelmi engedélyezési eljárása és építésügyi engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság vagy az építésügyi hatóság a könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építésügyi engedélyezési eljárásaiban a Vhr. 103/B. § (3) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőt túllépi, akkor az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül annak további 10%-át köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából. A hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló 6 létesítése céljából kijelölt könnyített térségben a hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló környezetvédelmi engedélyezési eljárása, természetvédelmi engedélyezési eljárása és az építésügyi engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.” 15. § A Vet. „Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás” alcíme helyébe a következő alcím lép: „Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás 132/B. § (1) A Hatóság a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre, valamint a villamosmű műszaki biztonsági követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben a főelosztóhálózatra a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezésről szóló jogszabály szerinti építési engedélyezési eljárást egy eljárásban összevontan folytatja le és dönt az integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedély megadásáról (a továbbiakban: integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás). (2) A Hatóság 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművekre vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletszerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást, továbbá a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezésről szóló kormányrendelet szerinti erőművek építési engedélyezési eljárását, egy eljárásban összevontan folytatja le és dönt az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedély megadásáról (továbbiakban: integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás). (3) A Hatóság az integrált hálózat építési és környezetvédelmi eljárás és az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a környezeti hatásvizsgálat vonatkozásában a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza. (4) A Hatóság az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyre és az integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedélyre irányuló kérelmet elutasítja, ha az a kérelem előterjesztésekor hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályi előírásoknak nem felel meg. (5) Az integrált hálózat építési és környezetvédelmi eljárásban és az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési idő 120 nap. (6) Ha a Hatóság az (5) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőt túllépi, akkor az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül annak további 10%-át köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni. (7) Az átviteli hálózati távvezeték tekintetében az (1) bekezdés szerinti eljárás döntéseivel szemben indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. (8) A Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték (1) bekezdés szerinti engedélyére – az (1), valamint a (3)-(7) bekezdésben foglalt 7 eltéréssel – a vezetékjogi (építési) engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (9) A 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat használó erőmű (2) bekezdés szerinti engedélyére – a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az erőmű építési engedélyére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.” 16. § (1) A Vet. 143. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet figyelembevételével a Hivatal elnöke ‒ a 142. § (2)‒ (5) bekezdésében foglaltak teljesítése céljából ‒ az árszabályozási ciklus a) induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra, és b) egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére vonatkozó módszertant rendeletben állapítja meg. (4) A Hivatal a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti módszertan tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-ig, b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti módszertan tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét legalább 60 nappal megelőzően adja ki a rendeletét.” (2) A Vet. 143. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A Hivatal a rendszerhasználati díjak kiszámításához alapul vett, üzleti titoknak nem minősülő költségadatokat az ármegállapítást követő 5 napon belül a honlapján informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátumban közzéteszi.” (3) A Vet. 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel a (2) és (3) bekezdés szerinti rendeletre– határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.” (4) A Vet. 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az e § szerinti rendeletek előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.” 17. § (1) A Vet. 145. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 8 „(1) Az egyetemes szolgáltatás hatósági árazását kötelezően nyújtott, méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Az egyetemes szolgáltatás hatósági árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyesek indokolt költsége alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.” (2) A Vet. 145. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az 50/B. § szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató a rugalmas villamosenergia-ár meghatározásakor a kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig legfeljebb a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben a napszaktól és időszaktól függetlenül azonos egységárú árszabás vonatkozásában előírt fix árakat alkalmazza, amely fix árak tekintetében a 141. § (2), és (5)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (4b) A (4a) bekezdés alapján a kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig alkalmazott egységárat – amennyiben az az alkalmazandó fix árral azonos mértékű – az 50/B. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha az a (3) bekezdés szerint meghatározott ár lenne.” 18. § (1) A Vet. 159. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:) „12. figyelemmel kíséri és éves jelentést tesz közzé a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződések fontosabb változásairól – a piaci ajánlatokat, a felhasználók számláira gyakorolt hatást és az áringadozás szintjét is ideértve –, valamint figyelemmel kíséri a rugalmas villamosenergia-árral kapcsolatos villamosenergia-piaci fejleményeket, vizsgálja az új termékekben és szolgáltatásokban rejlő kockázatokat és azonosítja a visszaélésszerű gyakorlatokat, ideértve a szerződésmegszüntetési díj alkalmazására vonatkozó szabály megszegésének eseteit is,” (2) A Vet. 159. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki: (A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:) „17. évente javaslatot tesz a miniszter számára az aggregátori tevékenység elterjedését gátló szabályozási akadályok felszámolására, az aggregálási tevékenységgel okozott kiegyenlítetlenségekért közvetlenül az átviteli rendszerirányítóval szembeni helytállást és elszámolást lehetővé tevő jogszabály megalkotására vagy jogszabálymódosításra, valamint az aggregálási szerződés teljesítéséből eredően az érintett villamosenergia-piaci szereplőknél jelentkező hatásokkal való elszámolásnak a vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban álló módszertanára,” 9 19. § (1) A Vet. 170. § (1) bekezdés 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „49. a könnyített térség kijelölésének részletes szabályait, a kijelölés során figyelembe veendő szempontokat, a környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági és honvédelmi adottságok meghatározásának ismérveit és a könnyített térségben időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárása és építésügyi engedélyeztetése során alkalmazandó hatósági eljárási szabályokat, a szakhatóságok bevonására, az eljárási határidőre, és az eljáró hatóságra vonatkozó részletes szabályokat,” (rendeletben állapítsa meg.) (2) A Vet. 170. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapíthassa meg az 50/B. § szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató tekintetében a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésben alkalmazandó kedvezményes lakossági sávhatárt, illetve kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt.” (3) A Vet. 170. § (5) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg) „1. az egyes rendszerhasználati díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség- felülvizsgálatra és az egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére vonatkozó módszertant, a rendszerhasználati díjfizetésre kötelezettek körét és a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait, valamint a társasházi energiaközösség esetén alkalmazandó rendszerhasználati díjmegállapítás kereteit,” 20. § A Vet. 178. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) A 66/D. § (9) bekezdése szerinti tevékenységet az átviteli rendszerirányító 2027. január 1. napjától, az elosztói engedélyesek 2028. január 1. napjától végzik.” 21. § A Vet. 178/B. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hivatal elnöke a 143. § (3) bekezdése szerinti módszertanokat első alkalommal ‒ a 143. § (4) bekezdésétől eltérően ‒ 2026. augusztus 31. napjáig állapítja meg. (4) A (3) bekezdés alapján kiadott rendeleteket a folyamatban lévő árszabályozási ciklusban, illetve a folyamatban lévő évenkénti ármegállapítási eljárásban is alkalmazni kell. 10 (5) A Hivatal a 159. § (1) bekezdés 17. pont szerinti javaslatot az aggregálási tevékenységgel okozott kiegyenlítetlenségekért közvetlenül az átviteli rendszerirányítóval szembeni helytállást és elszámolást lehetővé tevő jogszabály megalkotása vagy jogszabálymódosítás, valamint az érintett villamosenergia-piaci szereplőkkel az aggregálási szerződés teljesítésből eredő hatásokkal való elszámolásnak 2028. január 1-től alkalmazni javasolt módszertana tekintetében első alkalommal 2027. július 31-ig terjeszti elő.” 22. § A Vet. a) 3. § 85. pontjában az „energiatárolás” szövegrész helyébe a „villamosenergia-tároló” szöveg, b) 5. § (5) bekezdésében a „közösen” szövegrész helyébe az „aggregálás útján” szöveg, c) 109/A. § (2) bekezdésében az „Ákr.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg lép. 23. § Hatályát veszti a Vet. a) 13. § (3a) bekezdése, b) 45. § (2)–(4) bekezdése, c) 142/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ , illetve a Hivatal által kiadott módszertani útmutatókban” szövegrész. 4. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása 24. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5-7. §-a alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetek (a továbbiakban: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) épület beszerzésére vagy épület bérletére irányuló, a Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés megvalósításakor csak olyan épület tekintetében köthetnek tulajdon megszerzésére irányuló vagy bérleti szerződést, amely megfelel az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott, közel nulla energiaigényű épület követelményeinek. A követelményeknek való megfelelést energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a) az energiahatékonysági követelmény előírása műszakilag nem megvalósítható, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülmény elhárításához kapcsolódó beszerzést akadályozná, c) az akadályozná a Magyarország külső vagy belső biztonságának védelméhez szükséges beszerzés megvalósítását, d) a beszerzés célja da) mélyfelújítás vagy lebontás elvégzése; 11 db) közintézmény esetében az épület viszonteladásra bocsátása anélkül, hogy a közintézmény azt saját céljaira használná, vagy dc) a műemlék, a helyi védelem alatt álló épület és azok épületelemei védetté nyilvánításának alapjául szolgáló műemléki érték megőrzése. (3) Az (1) bekezdés rendelkezései csak olyan mértékben alkalmazandók a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok szerződéseire, amennyiben alkalmazásuk nem eredményez összeütközést ezen szervezetek tevékenységének jellegével és elsődleges céljával.” 25. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki: „(29) E törvénynek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. ... évi törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított rendelkezéseit a Mód2. tv. hatályba lépése után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.” 5. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 26. § Hatályát veszti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a) 76. § (10a) bekezdésében a „ , ha a szélerőmű a villamos energiáról szóló törvény szerinti könnyített térségben valósul meg, akkor a” szövegrész, b) 76. § (11) bekezdésében a „10) bekezdés c) pontja és a (” szövegrész, 6. Záró rendelkezések 27. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. alcím 2026. augusztus 4-én lép hatályba. 28. § Ez a törvény a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja. 12   Általános indokolás Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) módosításának célja elsődlegesen Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (a továbbiakban: HET) szereplő, a zöld energiára való átállás felgyorsítását célzó energetikai reformok végrehajtásához szükséges, valamint a villamosenergia-tárolók további elterjedését előmozdító, illetve piaci szerepét erősítő rendelkezéseknek az elfogadása. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosításának célja a villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növeléséhez, valamint a HET-ben szereplő energetikai reformok végrehajtásának elősegítéséhez szükséges rendelkezések elfogadása. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosításának célja Geotermikus Energia Bizottság jogintézményének megszüntetése, tekintettel arra, hogy a testület működése hosszú távon nem segíti elő kellőképpen a fenntartható geotermikus projektek indítását. A módosítás továbbá a HET geotermikus energiát érintő reformjának végrehajtását is szolgálja. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) módosítása az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) szóló, (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 7. cikkének és IV. mellékletének az épületek beszerzésére vonatkozó rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetését szolgálja.   Részletes indokolás 1. § Átmeneti rendelkezés a Bt-hez.   2. § 13 Geotermikus Energia Bizottság jogintézményét megszüntető rendelkezések. 3. § A Kvt.-ben a Vet. rövidítés bevezetése, illetve a Vet. 115. § (1) bekezdésének kapcsolódó alpontjaira történő hivatkozás pontosítása.   4. § A Kvt.-ben az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében lefolytatandó környezeti hatásvizsgálati eljárás vonatkozásában 85 napos ügyintézési határidő kerül meghatározásra Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt ügyintézési idő realizálását elősegítve, valamint azzal az indokkal, hogy a környezetvédelmi követelmények teljesülésének értékelése megelőzi és megalapozza az építésügyi döntés meghozatalát.   5. § A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Villamos energia belső piaci irányelv) 2. cikk (19) bekezdés szerinti fogalom átültetése. A rugalmas árszabást tartalmazó szerződés megjelölésének pontosítása: az „árszabás” kifejezés helyett bevezetésre kerül a villamosenergia-kereskedelmi szerződések valamennyi típusára alkalmazható „villamosenergia-ár” megjelölés, amely jobban biztosítja az ágazati szabályokhoz illeszkedést és a Villamos energia belső piaci irányelv 2. cikk 15. pontjának való megfelelést. 6. § Jogtechnikai pontosítás. A kötelező átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés működési támogatásának finanszírozását biztosító ún. KÁT pénzeszköz megfizetésének kötelezettsége alól mentesített esetekhez kapcsolódóan egyértelműsítésre kerülnek a villamosenergia-tároló üzemeltetéséhez értékesített, valamint a megújuló energiaforrásból származó és a termelő által közvetlenül a felhasználó részére értékesített villamosenergia-mennyiségek tekintetében a mentesülés feltételei.  Konkretizálásra kerül, hogy a mentesülési feltételekre vonatkozó nyilatkozatot a villamosenergia- kereskedő, a termelő vagy a villamosenergia-tároló üzemeltetője mérlegkör-felelőse – több mérlegkör-felelős érintettsége esetén a pénzeszköz megfizetésre kötelezett mérlegkör-felelőse – 14 útján teheti meg az átviteli rendszerirányító részére, figyelemmel a vonatkozó miniszteri rendelet szerinti adatszolgáltatási rendre. 7. § A Vet. új 20/A. §-ban kerülnek meghatározásra a különböző mérlegkörökhöz tartozó rendszerhasználókra vonatkozó aggregálási tevékenységgel okozott kiegyenlítetlenségért fennálló felelősség alapvető szabályai. 8. § A Vet. 66/D. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a Vet. új 21 § (8) bekezdésében kerül szabályozásra. 9. § A villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését megelőzően a kereskedő által teljesítendő tájékoztatás tartalmára vonatkozó rendelkezések pontosításra és egyszerűsítésre kerülnek a Vet. 3. § 52b. pontja és Vet. 3. § 23a. pontja szerinti meghatározásokkal való összhang megteremtése érdekében.     10. § A Vet. 45. § (2) – (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések a normatív tartalom megtartása mellett a Vet. 61/A. §-ában kerülnek újra-szabályozásra. Figyelemmel arra, hogy a Vet. 3. § 23a. pontban rögzített „határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés”  fogalomnak eleme a csúcsidőszaki és völgyidőszaki ártípus is, a zónaidő kifejezés használata a továbbiakban nem indokolt. Egyértelműsítésre kerül továbbá, hogy a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés megkötésére milyen fogyasztásmérő berendezés, illetve elszámolási rend esetén van lehetőség.     11. § A villamosenergia-vásárlási szerződés tartalmi elemei közül az ellenértékre vonatkozó rendelkezés pontosításra kerül a Vet. 3. § 52b. pontja és Vet. 3. § 23a. pontja szerinti meghatározásokkal való összhang megteremtése érdekében. 15 12. § A vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban módosításra és kiegészítésre kerülnek a felhasználó, a villamosenergia-kereskedő és a független aggregátor alapvető jogait és kötelezettségeit meghatározó rendelkezések annak érdekében, hogy az irányadó ágazati szabályok a független aggregátorok villamosenergia-piaci részvételének erősítése mellett biztosítsák az aggregálási szerződés megkötésével, teljesítésével érintett felek jogos érdekeinek nagyobb fokú védelmét és az aggregálási tevékenységgel járó kockázatok igazságosabb elosztását is. 13. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtáinál az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás típus helyett két új típus kerül bevezetésre: integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás. 14. § A módosítás a könnyített térségek kijelölésének lehetséges szempontjait szélesíti a kapcsolódó HET reform végrehajtása érdekében. A módosítás révén előírásra kerül, hogy a kijelölés során a megújuló energiát hasznosító erőművek létesítése szempontjából jelentős természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőket kell figyelembe venni. Ezáltal a kijelölés szakmai megalapozottsága és átláthatósága erősödik. A módosítás az egyes eljárástípusok elnevezésének pontosítására és egységesítésére irányul. A HET-hez kapcsolódó elvárás– a könnyített térségek esetében a környezetvédelmi és az építésügyi engedélyezési eljárásokra együttesen irányadó 50 napos ügyintézési határidő hatóság általi nem tartása esetén a jelenleginél nagyobb szankció legyen előírva a környezetvédelmi vagy építésügyi hatóságra nézve – teljesítése és a közigazgatási eljárásrend jogszerűségi alapelvének történő megfelelés érdekében az új szabályozás az általános szabályokhoz képest szigorúbb jogkövetkezményt fűz ahhoz az esethez, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. A megnövelt összegű visszatérítési kötelezettség egyrészt kompenzálja az ügyfelet az eljárás elhúzódásából eredő hátrányokért, másrészt ösztönzően, hatékonyságot növelve hat a hatóságra az eljárások jogszabályban meghatározott határidőn belüli lefolytatására. Az új szabályozás így hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez, valamint a kérelmezők számára a beruházások és fejlesztések kiszámíthatóbb engedélyezéséhez. 15. § Az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás jelenleg hatályos szabályozása a 0,5 MW beépített teljesítményt meghaladó, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek létesítése tekintetében nem biztosít megfelelő eljárási keretet, amelynek hátterében 16 többek között a kapcsolódó Korm. rendeletekben szereplő végrehajtási szabályokkal való összhang hiánya áll. A Vet. 132. §-ának módosításával, pontosításával kialakításra kerül az eljárás két típusa – az integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az integrált erőmű építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás – azonos 120 napos ügyintézési határidővel, biztosítva ezzel az eljárások kiszámíthatóságát és gyorsabb lefolytatását. A HET-ben szereplő vállalás – az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás esetében meghatározott 120 napos ügyintézési határidő hatóság általi nem tartása esetén a jelenleginél nagyobb szankció legyen előírva a hatóságra nézve – teljesítése és a közigazgatási eljárásrend jogszerűségi alapelvének történő megfelelés érdekében az új szabályozás az általános szabályokhoz képest szigorúbb jogkövetkezményt fűz ahhoz az esethez, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. A megnövelt összegű visszatérítési kötelezettség egyrészt kompenzálja az ügyfelet az eljárás elhúzódásából eredő hátrányokért, másrészt ösztönzően, hatékonyságot növelve hat a hatóságra az eljárások jogszabályban meghatározott határidőn belüli lefolytatására. Az új szabályozás így hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez, valamint a kérelmezők számára a beruházások és fejlesztések kiszámíthatóbb engedélyezéséhez. 16. § Kimondásra kerül, hogy az eszköz- és költség-felülvizsgálatról, valamint a négyéves árszabályozási cikluson belül az éves díjszabási időszakra vonatkozó ármegállapítás rendszeréről szóló módszertani útmutatók meghatározására a jövőben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének, mint önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletében kerülhet sor azzal, hogy a vonatkozó rendeletet az árszabályozási ciklustól függetlenül első alkalommal legkésőbb 2026. augusztus 31. napjáig kell kiadni.   A rendeletben történő szabályozás követelményére tekintettel aktualizálásra kerülnek a módszertani útmutatókra vonatkozó szabályokat is tartalmazó, a Vet. 143. § (5) és (8) bekezdésében szerinti rendelkezések.   17. § Az azonnali piacokon jelentkező árváltozást tükröző ún. rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés szélesebb körű alkalmazása érdekében a módosítás megteremti a lehetőség annak, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó választása szerint az egyetemes szolgáltatás elhagyása nélkül is rugalmas árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződést kössön az egyetemes szolgáltatójával. A módosítás hozzájárul azon európai uniós elvárás teljesítéséhez, mely szerinti a felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy fogyasztásukat a piaci jelzések szerint igazítsák ki. A rendelkezés nem érinti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó azon jogát, 17 hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyva másik villamosenergia-kereskedőtől vásároljon villamos energiát teljesen piaci alapú villamosenergia-ár ellenében. A felhasználót a villamosenergia- kereskedőnek a Vet. 61. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatnia kell a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés előnyeiről és lehetséges kockázatairól. 18. § Kimondásra kerül, hogy az aggregátori tevékenység villamosenergia-piaci elterjedésének nyomon követése mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata a vonatkozó szabályozási környezet fejlesztéséhez való aktív hozzájárulás is jogszabályalkotási javaslatoknak az energiapolitikáért felelős miniszter részére történő rendszeres előterjesztése révén. 19. § A HET reformok végrehajtásához szükséges további, alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezések elfogadása érdekében a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése.   20. § Átmeneti rendelkezések. 21. § Átmeneti rendelkezések. 22. § Jogértelmezést és jogalkalmazást segítő jogtechnikai pontosítások. 23. § Korrekciós célú hatályon kívül helyező rendelkezés. 24. § Az Ehat. 10. §-ának módosítása az uniós joggal való összhangot biztosítja, amely szerint a Kbt. szerinti ajánlatkérők – uniós értékhatár elérése esetén – csak olyan épület tekintetében köthetnek tulajdonszerzésre irányuló vagy bérleti szerződést, amely megfelel a közel nulla energiaigényű épület követelményeinek. Az épületek beszerzése továbbra sem tartozik a közbeszerzési szabályozás hatálya alá, a közbeszerzési fogalmakra a rendelkezés hatályának meghatározása érdekében történik utalás, mivel az Irányelv is ilyen módon szabályoz az épületek beszerzésére vonatkozó követelményt, amelynek átültetése az Ehat.-ban lehetséges. A közel nulla energiaigényű 18 épület követelményeit az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet tartalmazza. A módosítás meghatározza továbbá azokat a kivételi köröket, amelyek esetén nem kell alkalmazni az energiahatékonysági követelményeket. Az ajánlatkérők a módosítással megállapított energiahatékonyságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásától abban az esetben tekinthetnek el, ha az energiahatékonysági követelmény előírása műszakilag nem megvalósítható; ha az előírás az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülmény elhárításához kapcsolódó beszerzést akadályozná; ha az akadályozná Magyarország külső vagy belső biztonságának védelméhez szükséges beszerzés megvalósítását; a beszerzés célja mélyfelújítás vagy lebontás elvégzése, az épület tulajdonjogának viszonteladásra bocsátása anélkül, hogy az ajánlatkérő azt saját céljaira használná, vagy a műemlék, a helyi védelem alatt álló épület és azok épületelemei védetté nyilvánításának alapjául szolgáló műemléki érték megőrzése. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet és a nemzetbiztonsági szolgálatok szerződéseire csak olyan mértékben alkalmazandók az energiahatékonysági követelmények, amennyiben alkalmazásuk nem eredményez összeütközést ezen szervezetek tevékenységének jellegével és elsődleges céljával. Nem áll fenn műszaki megvalósíthatóság akkor, ha a követelményeket műszaki szempontból nem lehet alkalmazni. Épületek esetében a műszaki megvalósíthatóság kérdéséhez tartozik az ajánlatkérő beszerzési igényének megfelelő, energiahatékony épület elérhetősége. Egy adott földrajzi körzetben a magas energiahatékonyságú épületkínálat hiánya is megalapozhatja a műszaki megvalósíthatatlanságot, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem szűkíti indokolatlanul a vizsgált körzetet, kifejezetten a követelmény megkerülése érdekében. Bár az uniós jogszabályok nem határozzák meg az egészségügyi okokra visszavezethető szükséghelyzet fogalmát, az tágan értelmezendő. A fogalmi körbe tartozik különösen a bioterrorizmus, bármilyen típusú járvány, pandémiás betegség által okozott betegség előfordulása vagy ezek közvetlen veszélye, illetve valamilyen új és rendkívül halálos kimenetelű fertőző kórokozó vagy toxin, amely jelentős számú ember halálának vagy tartós fogyatékosságának jelentős kockázatát jelentheti [lásd: a Bizottság (EU) 2024/1716 Ajánlása (2024. június 19.) az (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6. és 7. cikkének a közszféra energiafogyasztása, a középületek felújítása és a közbeszerzés tekintetében történő értelmezésére vonatkozó iránymutatások megállapításáról]. A módosítás az Irányelv szerinti kivételi kört az egészségügyről szóló törvénynek az egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülményeknek felelteti meg. A külső és belső biztonság hátrányos érintettsége alatt az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában kidolgozott (C-145/09.) közbiztonság fogalom, annak veszélyeztetettsége értendő, amely az alapvető társadalmi érdekeket érintő, tényleges és kellően súlyos fenyegetésre, vagy a külkapcsolatoknak vagy a népek békés együttélésének súlyos megzavarására vagy a katonai érdekeket fenyegető kockázatra terjed ki. 25. § 19 Átmeneti rendelkezést állapít meg. 26. § A Méptv.-ben rögzítésre kerül a kapcsolódó HET reform végrehajtása érdekében, hogy a szélerőművek maximális oszlopmagassága 199 méter lehet függetlenül attól, hogy annak létesítésére a Vet. szerinti könnyített térségekben vagy azon kívül kerül-e sor. 27. § Hatályba léptető rendelkezés. 28. § Jogharmonizációs záradék. 20