⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/387. Benyújtás dátuma: 2026-07-17 20:26 Parlex azonosító: 7AY0UG6T0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Kármán András, pénzügyminiszter Törvényjavaslat címe: A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény 18. alcíme az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 19. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 57. § (1) bekezdése az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 57. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 57. § (5) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 57. § (6) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról [1] A koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése, az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele érdekében az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (Recovery and Resilience Facility, RRF) keretében biztosított forrásokat. E források hozzáférhetőségét az Európai Unió Magyarország számára eddig blokkolta, a 2026. május 29-én kötött politikai megállapodás alapján azonban lehetővé vált a blokkolt uniós források hazahozatala. [2] Az európai uniós források folyósítása érdekében a módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében Magyarország több, az adószabályozás módosítását igénylő reform megvalósítására tett vállalást. [3] Magyarországnak 2026. augusztus 31-ig az adóztatást érintően a következő vállalásokat kell megvalósítania: meg kell szüntetni a bizalmi vagyonkezelés adómentességét a személyi jövedelemadózásban, a társasági adóbevételek növelése érdekében csökkenteni kell a társasági adó kedvezményes elemeinek számát, egységesíteni kell a versenyfeltételeket a kiskereskedelmi adóban, valamint csökkenteni kell az adónemek számát. [4] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés sikeres biztosítása érdekében a vállalt reformok határidőben történő megvalósítása prioritást élvez az adóztatás területén is. [5] A vállalkozások digitalizációját előtérbe helyező jövőben tervezett módosításokra tekintettel indokolttá vált egyes, már hatályba lépett adózási előírások felülvizsgálata a felesleges vállalkozói terhek megszüntetése céljából. [6] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 101. és 102. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „101.Vagyonrendelő: az a személy, aki a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonelemet bizalmi vagyonkezelésbe adta. 102. Kriptoeszköz: az érték vagy jogok digitális megtestesítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.” 1 2. § Az Szja tv. 65/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „65/C. § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték- növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Ha a vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedés, amelyre az ügylet időpontjában a magánszemély a 77/A. § (7) bekezdés b) pontja szerinti mentességet választotta, eszközérték-növekménynek a részesedés számviteli nyilvántartási értékének a 77/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsátja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték- növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték- növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amely vagyonelemek ellenérték ellenében történő átruházása (értékesítése) megtörtént. (2) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték- növekmények összegét csökkenti a) – elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerint osztaléknak minősülő juttatás értéke; b) – alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – ha a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értékhez kapcsolódó nyilvántartott eszközérték-növekmény. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg. (4) Nem kell jövedelmet megállapítani, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg. 2 (5) A magánszemély által bizalmi vagyonkezelésből, magánalapítványtól származó bevétel adókötelezettsége megállapítása során – ha nem a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – elsőként a 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és af) alpontja szerinti osztalék juttatását, az azt meghaladó összegű bevétel juttatása esetében, a meghaladó rész tekintetében a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti osztalék juttatását kell vélelmezni. (6) A vagyonelem kiadásakor a juttatásban részesülő magánszemély a vagyonelem szerzési értékeként a) a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a vagyonelem megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét, b) – ha a vagyonelem kiadása a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik (ide nem értve a kriptoeszközt) – azt az igazolt értéket, amelyet a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély a vagyonelem megszerzésére fordított értékeként figyelembe vehetne, c) az átadott kriptoeszköz kiadásakor a kriptoeszköz bekerülési értékét, d) minden más esetben a kiadott vagyonelemnek a számviteli nyilvántartásban a vagyon csökkenéseként elszámolt értékét veszi figyelembe. (7) A kedvezményezett által a (6) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről, ingatlan esetében a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi ingatlan megszerzési időpontról a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon, azzal, hogy ingatlan esetében a kiadott vagyonelem értékesítése során a 62. § (4) bekezdése szerinti időtartamot az ingatlannak a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély által történő megszerzése időpontjától kell számítani. (8) E § alkalmazásában a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. A tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti. (9) A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tárgyévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kezelt vagyon, alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a megállapított eszközérték-növekményekről, az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről. (10) A vagyonkezelő, a magánalapítvány a (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a 2026. évről 2027. március 31-ig teljesíti. (11) Az állami adó- és vámhatóság határozattal kötelezi a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő, ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett adótartozás megfizetésére – a bevétel értékéig – az említett vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző személyt. (12) E § alkalmazásában az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történő bevételjuttatásnak minősül, ha a juttatásban részesülő magánszemély ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet az átadó bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, magánalapítvány tulajdonába adott, elhasználódó vagyonelem esetében a már meglévő használhatóságot biztosító karbantartást, javítást 3 is ideértve.” 3. § (1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki: [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) a) osztalék] „af)a magánalapítvány által a kedvezményezett vagy az alapító, a csatlakozó magánszemélynek a számviteli szabályok szerinti tőkeváltozás terhére juttatott vagyoni érték, azzal, hogy ha a magánalapítvány tartós vagyonkezelés kedvezményezettje, a tőkeváltozás azon része terhére juttatott vagyoni érték, amely a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyonból általa vagyonkiadás címén kedvezményezettként megszerzett juttatás értékének megfelelően keletkezett, csak annyiban minősül osztaléknak, amennyiben annak forrása a 65/C. § (8) bekezdése szerint külön nyilvántartott eszközök eszközérték-növekménye, és azt kedvezményezett magánszemély (nem az alapító, a csatlakozó) szerzi meg bevételként;” (2) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) a) osztalék] „ag) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére nem a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott bevétel, a vagyonkezelő, a magánalapítvány által vezetett, a 65/C. § szerinti elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény összegéig;” 4. § Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződés esetében nem eredményezi a lekötés megszakítását a bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás, feltéve, hogy a) az új bizalmi vagyonkezelő a megszűnt tartós befektetési szerződés megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és b) az eredeti (megszűnt) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul szerepel a megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződés lekötési nyilvántartásában.” 5. § 4 Az Szja tv. 67/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A (2) bekezdéstől eltérően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy bevételként azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.” 6. § Az Szja tv. 70. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén egyes meghatározott juttatásnak minősül az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha egyébként a belföldi vagyonelem tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne, külföldi vagyonelem tulajdonba adása esetén pedig a vagyonelem belföldi szerzése esetén nem keletkezne illetékfizetési kötelezettség.” 7. § Az Szja tv. a következő 113. § és 114. §-sal egészül ki: „113. § (1) E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított, 2026. augusztus 31-től hatályos 65/C. § (1)–(7) bekezdését a 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelésbe adott, magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni. (2) E törvénynek a Módtv-vel módosított, 2026. augusztus 31-én hatályos 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontjának rendelkezését alkalmazni kell a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon terhére történő bevétel juttatására, akkor is, ha a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte. 114. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény alapján 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyont és az e törvény szerinti magánalapítványt (a továbbiakban együtt: kezelt vagyon). (2) Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja különösen a vagyonrendelés körülményeit (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat 5 kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést, kapcsolódó megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét, adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit) és fennállásának időtartamát, a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel, a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot, valamint a vagyonkiadást kiváltó okot. (3) A (2) bekezdés szerinti szempontokat az állami adó-és vámhatóság a magánalapítványok ellenőrzése során megfelelően alkalmazza. (4) A megszűnt kezelt vagyon, magánalapítvány esetében az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval, csatlakozóval szemben folytatja le. (5) Az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-jétől valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.” 8. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 9. § Hatályát veszti az Szja tv. 67/C. § (9) bekezdése. 2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 10. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, a HUN-REN-nek, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – a közhasznú szervezet, valamint a HUN-REN támogatása esetén, zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap támogatása esetén, zc) 300 százaléka egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási 6 támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, zd) 50 százaléka felsőoktatási intézmény a zc) alponton kívüli felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,” (2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a) az (1) bekezdés z) pont za) alpontjára vonatkozóan a közhasznú szervezet, illetve a HUN- REN, b) az (1) bekezdés z) pont zb) alpontja esetében a Magyar Kármentő Alapra vonatkozóan a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozóan a Nemzeti Kulturális Alap, c) az (1) bekezdés z) pont zc) alpontjára vonatkozóan az egyetem vagy fenntartója, d) az (1) bekezdés z) pont zd) alpontjára vonatkozóan a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.” 11. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (141) és (142) bekezdéssel egészül ki: „(141) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja alapján és figyelembevételével utoljára a 2026-ban kezdődő adóévi társasági adóalap csökkenthető. (142) Az adózó a 2026. adóévben és az azt megelőző adóévekben keletkezett és még fennálló növekedési adóhitele tekintetében kötelezettségeit e törvény 2026. december 31. napján hatályos rendelkezései alapján teljesíti azzal az eltéréssel, hogy beruházása kapcsán utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően esedékes növekedési adóhitel összegére jutó adó csökkenthető.” (2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (143) bekezdéssel egészül ki: „(143) E törvénynek a 2027. július 31. napján hatályos 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontjának közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra vonatkozó rendelkezése utoljára a 2027- ben kezdődő adóévben alkalmazható.” 12. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 13. § (1) Hatályát veszi a Tao. törvény 1. 6. § (13) bekezdésében az „és x)” szövegrész, 2. 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja, 3. 7. § (1) bekezdés z) pont zd) alpontja, 4. 7. § (7) bekezdés d) pontja, 5. 7. § (26)–(29) bekezdése, 7 6. 15. § (2) bekezdésében a „, ty)” szövegrész, 7. 18/C. § (17) bekezdésében az „sz),” szövegrész, 8. 26/A. §-a, 9. 29/A. § (11), (15), (57), (89) bekezdése, 10. 30/D. §-a, 11. 30/G. §-a. (2) Hatályát veszi a Tao. törvény 1. 2. § (2) bekezdés l) pontjában az „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,” szövegrész, 2. 4. § 23/f. pontja, 3. 5. § (7a) bekezdésében az „ , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” szövegrész, 4. 18/C. § (23) bekezdésében a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve a” szövegrész, 5. 20. § (1) bekezdés f) pontja, 6. 29/A. § (98) bekezdése. II. Fejezet A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 14. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 380. §-sal egészül ki: „380. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel módosított 10. számú melléklet Számla befogadása című alcíme a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében is alkalmazható.” 15. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 16. § Hatályát veszti az Áfa tv. 376. §-a. III. Fejezet EGYES ÁGAZATI ADÓK ÉS EGYÉB FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 4. Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 17. § 8 Hatályát veszti az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 1. VIII. Fejezet címében az „, AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS” szövegrész; 2. 42/C. §-a; 3. 49. § (5) bekezdése. 5. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása 18. § (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2026. év negyedik negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2025. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele. (2) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2027. évben fizetendő negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2026. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele.” (2) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 1. számú mellékletében a) az „50” szövegrész helyébe a „100” szöveg, b) a „120” szövegrész helyébe a „240” szöveg, c) a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg lép. 6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása 19. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 18. § (13) bekezdése. 7. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása 20. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény X. Fejezete. 8. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása 21. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó törvény) a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és 9 kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel hatályon kívül helyezett 5. alcímét a 2026-ban kezdődő adóévre nem kell alkalmazni.” 22. § Hatályát veszti a Kiskeradó törvény 5. alcíme. 9. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítása 23. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény (a továbbiakban: 2025. évi L. törvény) XIX. fejezete a következő alcímmel egészül ki: „17/A. Átmeneti rendelkezések 124/A. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelettel bevezetett és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 94. §-ában foglalt szén-dioxid kvóta adó 2023. október 7. napjától megszűnik. (2) A 2023. október 7. napjától a szén-dioxid kvóta adó adónemben megfizetett adót és kamatait az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére visszafizeti az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára. (3) A kérelmet az adózó akkor jogosult előterjeszteni, ha a szén-dioxid kvóta adóval és annak kamataival összefüggő követelését más úton nem érvényesítette. (4) A kérelmet az adózó e § hatályba lépését követő 90 napon belül terjesztheti elő. E határidő jogvesztő. (5) A szén-dioxid kvóta adóval összefüggő (2) bekezdés szerinti kamatot az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 196. § (6) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg és fizeti vissza. (6) E §-ban nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadóak.” 24. § Hatályát veszti a 2025. évi L. törvény X. Fejezete. IV. Fejezet A HELYI ADÓK MÓDOSÍTÁSA 10 10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 25. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 31. §-a a következő g) ponttal egészül ki: [A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:] „g) az Ukrajna területéről 2022. február 24. napján vagy azt követően érkezett olyan magánszemély, aki a Magyarországra érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.” 26. § A Htv. a következő 41/C. §-sal egészül ki: „41/C. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti leválás (a továbbiakban: leválás) esetén a jogutód a 41. § (1) bekezdése szerinti adóelőleg-bejelentési kötelezettségét a soron következő adóelőleg-részletének esedékessége napját megelőző 15. napig teljesítheti. A jogutód bejelentési kötelezettségét a jogelődje is teljesítheti. (2) Leválás esetén a jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhat a helyi iparűzési adó tárgyévre várható összegéről. Az önkormányzati adóhatóság a nyilatkozatnak megfelelően módosítja a jogelőd tárgyévet megelőző évben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletét a nyilatkozatban megjelölt éves összeg 50 százalékára, továbbá a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékát írja elő a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg részleteiként, illetve a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékára módosítja a már előírt adóelőleg-részleteket. A jogelőd nyilatkozata bevallásnak minősül. (3) Leválás esetén a jogelőd a tárgyévben rendelkezhet az adószámláján az esedékessé vált fizetési kötelezettsége összegét meghaladó befizetés jogutód adószámlájára történő átvezetéséről. A jogelőd fizetési kötelezettsége összegét meghaladó – a jogutód adószámlájára átvezetett – befizetés a jogutód által teljesített befizetésnek minősül.” 27. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/V. §-sal egészül ki: „51/V. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel megállapított 31. § g) pontját és 41/C. §-át a 2026. május 14. napjától kezdődően keletkező adókötelezettség esetén kell alkalmazni.” 28. § 11 Hatályát veszti a Htv. 1. 1. § (1) bekezdésében a „, valamint települési adókat” szövegrész, 2. 1/A. §-a, 3. 9. § (1) bekezdésében a „, települési adóügyben” és a „, települési adót” szövegrész, 4. 42/B. §-t megelőző alcím címében az „és települési adók” szövegrész, 5. 42/B. § (1) bekezdés a) és e) pontjában az „, a települési adónem” szövegrész. V. Fejezet ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 11. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 29. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. 7. § 1. pontjában a „ települési adó,” szövegrész, 2. 83. § (2) bekezdésében az „, a települési adó” szövegrész, 3. 141. § (2) bekezdésében a „, továbbá – ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a települési adót” szövegrész. VI. Fejezet VÁMIGAZGATÁS 12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 30. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Ha a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított termékek tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során a) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy a vám- árunyilatkozatot saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, és b) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy által benyújtott vám- árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le, akkor a vámhatóság a fizetendő vám és általános forgalmi adó összegéről nem hoz határozatot.” 31. § (1) A Vtv. 157. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, ha a technikai feltételek adottak, a vámhatóság a vám és egyéb terhek összegét közlő határozatát elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása a) személy által felügyelt automatizált aláírással, vagy 12 b) a 66. § (2) bekezdés f) és g) pontjától eltérően a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” megjelölést tartalmazó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített elektronikus időbélyegzővel, elektronikus formában történik.” (2) A Vtv. 157. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől. Ebben az esetben a 2. § 6. pontjától eltérően nem keletkezik vámhiány.” 32. § A Vtv. 157/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „157/A. § [A természetes személy által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült vám és általános forgalmi adó közlése] (1) A 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerült vám és általános forgalmi adó összegét a vámhatóság elektronikus értesítés formájában közli. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbi adatokat tartalmazza: a) az iktatószámot, b) a benyújtott vám-árunyilatkozat azonosítására vonatkozó adatokat, c) a nyilatkozattevő egyedi azonosítására alkalmas adatait, d) a kiszámított vám és általános forgalmi adó összegét, e) a vámhatóság bevételi számlaszámát és f) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.” 33. § A Vtv. 215. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény 35. § b) pontjának hatályba lépésének napját megelőzően elfogadott vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatban indult vámigazgatási eljárásokban a Vtv. 2026. július 31-én hatályos 162. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni.” 34. § A Vtv. 216. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki: (E törvény) „9. az 1186/2009/EK rendeletnek a küszöbértéken alapuló vámmentesség eltörlése tekintetében történő módosításáról szóló 2026. február 11-i 2026/382 tanácsi rendeletnek” (a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 35. § 13 Hatályát veszti a Vtv. a) 156/A. §-a, b) 162. § (5) és (5a) bekezdése. VII. Fejezet EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 36. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter nevezi ki, és menti fel. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.” 37. § A NAV tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogkört a kijelölt miniszter gyakorolja. A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.” 14. Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény módosítása 38. § Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény (a továbbiakban: MAC törvény) 3. §- ában szereplő Egyezmény 2. cikk 1. bekezdés b) iii) pontjának hivatalos magyar nyelvű fordítása a hiteles angol nyelvű szöveghez igazítva a következőképpen módosul: „iii. a Fél nevében bevezetett egyéb típusú adókra, kivéve a vámokat, nevezetesen: A. hagyatéki-, öröklési- és ajándékozási adók; B. ingatlanvagyont terhelő adók; C. általános fogyasztási adók, úgy mint a hozzáadott érték vagy forgalmi adók; D. az árukat és szolgáltatásokat terhelő speciális adók mint a fogyasztási adók; E. gépjárművek használatát vagy tulajdonlását terhelő adók; 14 F. gépjárművektől különböző ingó vagyon használatát vagy tulajdonlását terhelő adók; G. bármely más adók.” 39. § A MAC törvény a következő, 6/B. §-sal egészül ki: „6/B. § Magyarország az Egyezmény A mellékletének hatálya alá tartozó adónak tekinti az 1. melléklet szerinti adókat, amelyről az Egyezmény 2. cikk 3. pontja szerint a Letéteményesek egyikét értesíti.” 40. § A MAC törvény a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. 15. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása 41. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 66. pontjában a „, valamint települési adók” szövegrész. 16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása 42. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 144. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a NAV elnökének illetményét a miniszter állapítja meg egy összegben személyi illetményként.” 43. § A NAV Szj. tv. 170/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „170/A. § [Az elnök, elnökhelyettes juttatásai] Az e törvény szerinti illetményén felül az elnök az államtitkári, az elnökhelyettes a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.” 44. § A NAV Szj. tv. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az „elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „elnök és az elnökhelyettes” szöveg lép. 15 45. § Hatályát veszti a NAV Szj. tv. 63. §-a. VIII. Fejezet A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERV VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 17. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 46. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (2) bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak” szöveg lép. 18. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 47. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 80. § (4) bekezdésében az „elmulasztotta, továbbá” szövegrész helyébe az „elmulasztotta, vagy” szöveg lép. 19. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 48. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a) 19. § (7) bekezdésében az „(a továbbiakban: hozzátartozó)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: családtag)” szöveg és az „illetve hozzátartozója” szövegrész helyébe az „illetve családtagja” szöveg, b) 353/E. § (3) bekezdésében a „vele közös háztartásban élő hozzátartozója” szövegrész helyébe a „vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozója” szöveg lép. 20. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 49. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a) 157. § (1) bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak” szöveg, b) 183/M. § (3) bekezdésében az „a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk” szövegrész helyébe az „a velük közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozójuk” szöveg lép. 21. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 16 50. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki: „(32) Az e törvénynek a Mód9. tv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.” 22. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 51. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 174. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.” 23. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása 52. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, jelentését haladéktalanul közli az Országgyűlés elnökével. Az Országgyűlés elnöke a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető esetén a jelentésben foglaltak alapulvételével, az okok további vizsgálata nélkül, illetve b) országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint haladéktalanul kezdeményezi az összeférhetetlenség kimondását.” 53. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (11a) bekezdése. 24. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása 17 54. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §-a § a következő (1e) bekezdéssel egészül ki: „(1e) Az (1b) bekezdés f) pontja alkalmazásában a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a 6. § (4) bekezdése alapján második alkalommal kizárólag egyetlen kuratóriumba vagy felügyelőbizottságba, illetve egyetlen, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személybe jelölhető ki újra.” (2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi a jogviszonyának megszüntetését.” (3) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot az Integritás Hatóság a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellenőrzi. Amennyiben az Integritás Hatóság az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.” (4) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 31/E. § és a 31/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31/E. § (1) A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozattételére vonatkozó kötelezettség a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó. Amennyiben az ilyen személy megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. (2) A Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését követő 5 napon belül a 15. § (1b) bekezdésére vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, amit a vagyonellenőr a kézhezvételt követő 5 napon belül megküld az Integritás Hatóságnak. 18 31/F. § (1) Amennyiben az Állami Számvevőszék a 15. § (1d) bekezdése alapján megállapítja a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az adott személy a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. (2) A 15. § (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás meglétének megállapítására vonatkozó eljárást a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője vonatkozásában az alapítói jogok gyakorlója a 15. § (1d) bekezdés szerinti eljárás megfelelő alkalmazásával a Módtv4. hatálybalépését követő 15 napon belül kezdeményezi. Amennyiben az Állami Számvevőszék az ilyen személy függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.” 55. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a) 6. § (4) bekezdésében a „tisztviselőjét” szövegrész helyébe a „tisztségviselőjét” szöveg és a „tisztviselője” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg, b) 15. § (1b) bekezdés f) pontjában a „jogi személy felelős személye” szövegrész helyébe a „jogi személy vezető tisztségviselője, feltéve, hogy az a)-e) pont szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn” szöveg, c) 15. § (1b) bekezdés g) pontjában az „– a 6. § (4) bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki” szövegrész helyébe az „aki” szöveg és a „kezdetét megelőző egy évben az a)–f) pont” szövegrész helyébe a „kezdetét megelőző egy évben az a)–e) pont” szöveg, d) 31/I. § (2) bekezdésében a „tisztviselőjének” szövegrész helyébe a „tisztségviselőjének” szöveg lép. 25. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 56. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2a) bekezdésében az „irányító hatósági, közreműködő szervezeti” szövegrész helyébe az „irányító hatósági, nemzeti hatósági, közreműködő szervezeti” szöveg lép. 26. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény módosítása 57. § (1) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 15. § (2) bekezdésének az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (10) bekezdését megállapító 19 rendelkezése a „vizsgálóbizottság” szövegrész helyett a „mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság” szöveggel lép hatályba. (2) A Módtv. 22. §-ának az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (10) bekezdését megállapító rendelkezése az „a vizsgálóbizottság” szövegrész helyett az „az összeférhetetlenségi bizottság” szöveggel lép hatályba. (3) A Módtv. 23. §-ának az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „kötelezettségét szándékosan elmulasztja” szövegrész helyett a „kötelezettségét elmulasztja” szöveggel lép hatályba. (4) A Módtv. 31. § (2) bekezdésének az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyett a „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba. (5) A Módtv. 37. §-ának a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a) 207/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „részt adatait” szövegrész helyett a „rész adatait” szöveggel, valamint b) 207/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatában” szövegrész helyett az „a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba. (6) A Módtv. 42. § (2) bekezdésének a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése a „vizsgálóbizottság” szövegrész helyett a „Mentelmi Bizottság” szöveggel lép hatályba. (7) A Módtv. 52. §-ának a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az „elmulasztotta, továbbá” szövegrész helyett az „elmulasztotta, illetve” szöveggel lép hatályba. (8) A Módtv. 113. § (2) bekezdésének a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az „A határozat meghozatalát követően nem terjeszthető elő további, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány.” szövegrész helyett az „A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány nem terjeszthető elő a Magyarország által jelölt európai ügyésznek az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkével összhangban a Tanács által történt kinevezését követő hat hónapot követő naptól, amely időpontot az igazságügyért felelős miniszter közleményként – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétesz.” szöveggel lép hatályba. (9) A Módtv. 117. §-ának a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyett a „vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztotta, illetve vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. Hatályba léptető rendelkezések 20 58. § (1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 33. § és a 35. § b) pontja 2026. augusztus 1-jén lép hatályba. (3) A 21. és 22. alcím 2026. augusztus 20-án lép hatályba. (4) A 17., 23. és 26. alcím 2026. augusztus 26-án lép hatályba. (5) Az 1. §–9. § és az 1. melléklet 2026. augusztus 31-én lép hatályba. (6) A 18. § 2026. október 1-jén lép hatályba. (7) A 39. §–40. § és a 4. melléklet az Egyezmény 2. cikkének 3. pontjával összhangban azt követő három hónapos időtartam leteltét követő hónap első napjától lép hatályba, amikor a Letéteményes a 39. § szerinti értesítést kézhez veszi. (8) A 39. §–40. § és a 4. melléklet hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (9) A 11. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 17. §, a 20. §, a 28. §, a 29. § és a 41. § 2027. január 1-jén lép hatályba. (10) A 10. §, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 19. § és a 2. melléklet 2027. augusztus 1-jén lép hatályba. 28. Sarkalatossági záradék 59. § (1) A 18. alcím az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 19. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) Az 57. § (1) bekezdése az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) Az 57. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) Az 57. § (5) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) Az 57. § (6) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 29. Az Európai Unió jogának való megfelelés 60. § E törvény 30. §–35. §-a az 1186/2009/EK rendeletnek a küszöbértéken alapuló vámmentesség 21 eltörlése tekintetében történő módosításáról szóló 2026. február 11-i 2026/382 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 22   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyéb indokkal adómentes:) „7.26. a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyon a) induló tőkéje terhére aa) juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak, ab) juttatott vagyoni érték, ha az a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik, ac) történő vagyoni érték juttatás a 65/C. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá b) terhére történő, a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot), ha egyébként a vagyonelem tulajdonba adásakor – külföldi vagyonelem esetében úgy tekintve, mintha a vagyonelem tulajdonba adása belföldön történne – a megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne azzal, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte,” 23   2. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:] „25. a HUN-REN-nek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;” 24   3. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletében a Számla befogadása című alcím helyébe a következő alcím lép: „Számla befogadása 9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles: a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. 10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának a 9. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról. 11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot. 12. A 9-11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni. 13. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében a 9-10. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. 14. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén a 9-10. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. 15. Mentesül a 9-10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti.” 25   4. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. melléklet a 2014. évi XLII. törvényhez 1. Az Egyezmény A Melléklete szerinti adónak minősülnek az alábbi adók is: 2. cikk 1. bekezdés a. albekezdés i) alpontja: a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó 26   Általános indokolás Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.   A törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, ehhez kapcsolódóan a kormányprogramban szereplő vállalások megvalósítását, kormányhatározatban előírt feladatok megvalósítását, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb és technikai módosítás megvalósítását szolgálja. Részletes indokolás 1. § A bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon új szabályozási koncepciójával összefüggésben új fogalom rögzíti (a kialakult jogértelmezésnek megfelelően), hogy vagyonrendelő alatt azt a személyt kell érteni, aki az adott vagyonelemet ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adta. Ez azt jelenti, hogy adózási szempontból (pl. egy vagyonkiadás során) nem esik egy tekintet alá a vagyonrendelővel az a személy, aki ugyan vagyonrendelői jogosítványokkal rendelkezik (pl. egy vagyonrendelő-csere következményeként), de az adott vagyonelemet valamely más személy adta vagyonkezelésbe. A hatályos szabályozásban a kriptoeszköz fogalmának használata csak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségét szabályozó 67/C. § alkalmazásában volt indokolt. A javasolt szabályozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben is nevesíti a kriptoeszközöket, ezért indokolt a fogalom általános érvényű meghatározása az értelmező rendelkezések között. 2. § Az új szabályozás alapján sem keletkezik adófizetési kötelezettség vagyonátadáskor, tehát nincs szó a bemeneti adóztatás újbóli bevezetéséről. A vagyonátadással összefüggő adózási szabályok gyakorlatilag változatlanok, azok átvételre kerültek a korábbi szabályozásból. A vagyonrendeléssel összefüggő két új szabályról ugyanakkor szólni szükséges. Az egyik új szabály alapján kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Kriptoeszköz átadása esetén a vagyont átadó magánszemély bevételéről az 5. § rendelkezik. A másik új szabály pedig azt rögzíti, hogy amennyiben a vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett 27 részesedés (és az abban résztvevő magánszemély annak idején az ügyletre adómentességet választott, ami gyakorlatilag egy adóhalasztást jelent), úgy eszközérték-növekménynek a részesedés számviteli nyilvántartási értékének a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)  77/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni. A szabályozási logika a következő a megjelenési formát nem váltó és a formaváltott vagyonelemek kiadása esetén. Ha egy adott vagyonelem változatlan formában kerül kiadásra a kedvezményezett részére (melyet az Szja tv. definiál is, eszerint az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történő bevételjuttatásnak minősül, ha a juttatásban részesülő magánszemély ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet az átadó bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, magánalapítvány tulajdonába adott, elhasználódó vagyonelem esetében a már meglévő használhatóságot biztosító karbantartást, javítást is ideértve, azaz a változatlan forma nem úgy értelmezendő, hogy berendelt értékpapír esetén értékpapír kerül kiadásra, berendelt ingatlan esetén ingatlan kerül kiadásra, hanem úgy, hogy a berendelt X-részvény esetén ugyanaz az X-részvény, a berendelt ingatlan esetén ugyanaz az ingatlan kerül kiadásra) a vagyonátadást követő bármely időpontban (tehát már nincsen 5 éves türelmi időszak), akkor vagyonkiadáskor nem merül fel adófizetési kötelezettség, ugyanis az Szja törvény adómentesként határozza meg az induló tőke terhére történő olyan vagyoni érték juttatását, amely az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formájú (lásd a 8. §-hoz írott indokolást). Ugyanakkor az Szja törvény a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési értékkel jelzi, hogy az adott vagyontárgy megszerzéséhez a kedvezményezett anyagi értelemben nem járult hozzá. Ebben az esetben ugyanis a kedvezményezett (csak) azt a szerzési értéket veheti figyelembe (ide nem értve a kriptoeszközt), amelyet a vagyonrendelő, vagy alapító (csatlakozó) szerzési értékként figyelembe vehetne. Tegyük fel, hogy a vagyonrendelő egy általa korábban 50 millió forintért megvásárolt festményt ad vagyonkezelésbe. A festmény vagyonrendeléskori értéke 120 millió forint. A vagyonkezelő 70 millió forint eszközérték-növekményt rögzít az alapnyilvántartásban, amely a vagyonrendeléskor nem adóköteles. Ez a festmény kerül kiadásra a kedvezményezett részére. A festmény kiadáskori (szokásos piaci) értéke 130 millió forint. A festmény kiadásakor adófizetési kötelezettség nem keletkezik (a kiadott festmény adómentes), ugyanakkor a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési érték az az 50 millió forint, melyet a vagyonrendelő a festmény szerzési értékeként figyelembe vehetne (ez az az összeg, amit a vagyonrendelő a festmény megvásárlásakor a festmény megszerzésére fordított). Ha a kedvezményezett a festményt a jövőben értékesítené (például 180 millió forintért), akkor az ügyleten 130 millió forint adóköteles jövedelme keletkezne. Amennyiben az átadott kriptoeszköz változatlan formában történő kiadása valósul meg, úgy a juttatásban részesülő magánszemély a kriptoeszköz (értékhelyesbítés nélküli) számviteli nyilvántartási értékét veheti figyelembe szerzési értékként. Egy megjelenési formát váltó vagyontárgy jövőbeli adózása egy egyszerű számítási példán keresztül mutatható be a legközérthetőbben. Abban az esetben, ha a vagyonrendelő értékpapírt visz be a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyba (a továbbiakban: BVK), az értékpapír szerzési értéke (historikus szerzési érték) 20 millió Ft. Az értékpapír vagyonrendeléskori értéke 100 millió Ft (tehát felértékelés történik). A vagyonkezelő (a BVK-ban) értékesíti az értékpapírt. Az eladási ár 130 millió Ft. Az értékesítés eredménye (30 millió Ft, feltételezve továbbá, hogy nincs más tétel) a 28 tartalékban fog megjelenni. Tételezzünk fel három vagyonkiadási esetet: A vagyonkezelő az „A” esetben 40 millió Ft, a „B” esetben 100 millió Ft, majd végül a „C” esetben 120 millió Ft pénzbeli juttatást kíván nyújtani a kedvezményezett részére. Formaváltott vagyonelem kiadásakor a szabályozás bevezeti (újból) a sorrendiségi szabályt. A 40 millió forintos vagyon kiadásakor („A” eset) az adófizetési kötelezettség a következő: azt kell feltételezni, hogy először a tartalék terhére történik a juttatás (tehát a hozam kifizetését kell vélelmezni, ami a 66. § szerint osztalékként adóköteles), vagyis a 40 millió forintból 30 millió forint (tartalék terhére juttatott) osztalékként adóköteles. A maradék 10 millió forint ugyancsak osztalékként adóköteles, de ez már az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére juttatott osztalék (lásd a 3. §-hoz fűzött indokolást). Az Szja tv. ugyanis a jövőben osztalékként nevesíti azt a bevételt, melynek juttatása az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére (legfeljebb annak összegéig) történik. Tehát a 40 millió forint kiadásakor mind a 40 millió forint osztalékként adóköteles. A „B” esetben, a 100 millió forint kiadásakor (nem megismételve a korábban leírtakat) a 100 millió forintból 30 millió forint (tartalék terhére juttatott) osztalékként, míg a fennmaradó 70 millió forint (eszközérték-növekmény terhére) juttatott osztalékként adóköteles. A „C” esetben, a 120 millió forint kiadásakor 30 millió forint (tartalék terhére juttatott) osztalékként, további 80 millió forint (eszközérték-növekmény terhére juttatott) osztalékként adóköteles, míg a fennmaradó 10 millió forint (ugyanis „elfogyott” a példabeli 80 millió forintos eszközérték-növekmény) már adómentesen juttatható a kedvezményezett részére. Az adómentességről az Szja tv. 1. számú mellékletének új 7.26. alpontja tételesen is rendelkezik oly módon, hogy adómentes az induló tőke terhére juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak. A példabeli esetben a 10 millió forintos „rész” már nem minősül osztaléknak (vagyis ez a „rész” adómentes). A szabályozásból következően a historikus szerzési értéknek megfelelő érték (a példában 20 millió forint) már adómentesen kiadható a kedvezményezett részére. Ha az átadott vagyonelemtől eltérő megjelenési formában történik a vagyon kiadása (és az nem forintban meghatározott pénz), akkor az osztalékként juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a kedvezményezett magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe. Az örökléssel analóg szabályok a következők. Az általános szabálytól eltérően nem kell eszközérték-növekményt megállapítani a vagyonátadás során, ha az átvevő személy (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó elhunytával szerzi meg. Továbbá nem kell jövedelmet megállapítani (a vagyonkiadás során), ha a kedvezményezett magánszemély a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó elhunytát követően szerzi meg. Az előbb említett esetekben az induló tőke terhére történő vagyoni érték juttatását az Szja tv. adómentesként határozza meg (lásd a 8. §-hoz fűzött indokolást). Továbbá a kedvezményezett magánszemély az általa az előzőek szerint megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe. A kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési értékről (ingatlan esetében a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó magánszemély általi ingatlan megszerzési időpontról) a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon, azzal, hogy ingatlan esetében a kiadott vagyonelem későbbi 29 értékesítése során az Szja tv. 62. § (4) bekezdés szerinti időtartamot (az időmúlási tényezőt) a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó magánszemély általi ingatlan megszerzési időponttól kell számítani. A korábbi szabályozás alapján a vagyonkezelőt és a magánalapítványt adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a vagyoni érték kiadásával összefüggésben, a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési érték vonatkozásában terhelte. Az új szabályozás alapján adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vagyonkezelőt és a magánalapítványt – a tárgyévet követő év január 31-éig – a kezelt vagyon, az alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, (szintén vagyonelemenként) a megállapított eszközérték-növekményekről, továbbá az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2026-os „csonka” évről 2027. március 31-ig kell teljesíteni. Az új szabályozás is tartalmazza azt az előírást, miszerint a 65/C. § alkalmazásában a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. További szabály mondja ki, hogy a tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti. A jogalkotó egy garanciális szabályt is beiktat a bizalmi vagyonkezelés új szabályai közé. Ha az állami adó- és vámhatóság a jövőben adótartozást tár fel (állapít meg) a kezelt vagyon vagy magánalapítványi vagyon vizsgálata során (mert például egy vagyonkiadás során elmarad az adófizetés), és az a kezelt vagyonnal vagy magánalapítványi vagyonnal szemben behajthatatlan, úgy az állami adó- és vámhatóság a kezelt vagyon/magánalapítványi vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző magánszemélyt (vagy magánszemélyeket) határozattal kötelezheti (természetesen csak a magánszemély(ek) által megszerzett bevétel értékéig) az adótartozás megfizetésére. 3. § Az Szja tv. (a hozam formájában, a tartalék terhére juttatott vagyoni érték mellett) osztalékként definiálja az induló tőke terhére juttatott, a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemtől eltérő formában juttatott azon bevételt (bevételrészt) is, amely nem haladja meg az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény összegét. A magánalapítványokra vonatkozó osztalékszabály tartalmában változatlan, csak a 65/C. § újrakodifikálása miatt másik bekezdésre (a 65/C. § (11) bekezdése helyett a 65/C. § (8) bekezdésre) történik a szabályban a hivatkozás. 4. § Az Szja tv. alapján tartós befektetési szerződést köthet a bizalmi vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelő személye (aki lehet természetes személy vagy jogi személy is) például a természetes személy bizalmi vagyonkezelő halálával, visszahívásával, a jogi személy vagyonkezelő megszűnésével megváltozhat. Ebben az esetben a számlavezető a korábban kötött tartós befektetési 30 szerződést lezárja, és az új vagyonkezelővel a megszűnt szerződéssel azonos típusú új szerződést köt. A bizalmi vagyonkezelő személyének előzőek szerinti megváltozása abban az esetben nem eredményezi a lekötés megszakítását, ha az új bizalmi vagyonkezelő a korábbi vagyonkezelő által kötött TBSZ megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és a korábbi (eredeti) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul átutalásra (áttranszferálásra) kerül a megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződésre. A módosítás a kialakult joggyakorlatot erősíti meg. 5. § Az Szja tv. 67/C. §-ának (2) bekezdése definiálja a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet fogalmát. Eszerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket. Figyelembe véve, hogy kriptoeszköz is bizalmi vagyonkezelésbe adható, ezért új szabály rögzíti, hogy (az előbb ismertetett fogalomtól eltérően) kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy ebben az esetben bevételnek azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (a kezelt vagyon, a magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. 6. § A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó új személyi jövedelemadó szabályozás egyes meghatározott juttatásnak minősíti a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatását – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását –, amely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. A juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell a jövőben fizetni. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. Kedvező szabály ugyanakkor, hogy nem kell az előbbi rendelkezést alkalmazni, ha egyébként a vagyonelem (amit a kedvezményezett használ) tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége (az illetéktörvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa, továbbá az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék). Ha például a vagyonrendelő által bizalmi vagyonkezelésbe adott belföldi lakóingatlant a vagyonrendelő gyermeke használja (ingyenesen), akkor (miután a gyermek az ingatlan ajándékozás útján történő megszerzése esetén illetékmentességet élvezne) a juttatás után nem kell egyes meghatározott juttatásként közterheket fizetni, továbbá a vagyoni érték megszerzése a gyermeknél adómentes juttatásnak minősül (lásd még a 8. §-hoz írott indokolást). Külföldön lévő vagyonelem (pl. ingatlan) használata esetén (amikor a tulajdonba adásra az illetéktörvény területi hatálya már nem terjedne ki) úgy kell eljárni, mintha a vagyonelem tulajdonba adása belföldön történne, és belföldi tulajdonba adást feltételezve az azt megszerző magánszemélynek nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége. A jogalkotó tehát a belföldi és külföldi vagyonelem használatához 31 fűződő mentességet ugyanarra a személyi körre kívánja biztosítani (vagyis a külföldi személyi kör nem tágabb, mint a belföldi). Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés adójogi szabályozása augusztus 31-étől változik, ezért 2026. augusztus 31-e előtt az Szja tv. 65/C. § (8) bekezdése alapján, 2026. augusztus 31-étől a 70. § (5a) bekezdése szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget. Utóbbi esetben (egyes meghatározott juttatásként) ez negyedéves kötelezettséget jelent, ami az adott esetben egy csonka negyedév lesz (augusztus utolsó napja és a szeptember hónap). 7. § Átmeneti rendelkezés alapján a 65/C. § 2026. augusztus 31-étől hatályos (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit minden, 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelésbe adott vagy magánalapítvány részére átadott vagyon adókötelezettségére alkalmazni kell Átmeneti rendelkezés rögzíti azt is, hogy az Szja tv. 1. számú mellékletének 2026. augusztus 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell az olyan (2026. augusztus 30-a utáni) bevétel juttatására is, amely esetben a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte. Az Szja tv. 105. §-ában és 107. §-ában szereplő átmeneti rendelkezéseket a jogalkotó nem törli el, azok hatályban maradnak. A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott BVK-k esetében változatlanul alkalmazható a 107. § (2) bekezdésében szereplő szabály (ami az adómentes vagyonkiadás feltételeként még nem írja elő az 5 éves türelmi időszakot), továbbá a hatályos szabályok alapján létrehozott BVK-k esetében a felértékeléshez kapcsolódó 5 éves türelmi időszak (az adómentesség feltétele) a már berendelt és felértékelt vagyonelemek esetében továbbra is alkalmazandó marad. A 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonok és az Szja tv. szerinti magánalapítványok kapcsán az állami adó- és vámhatóság kötelező ellenőrzést folytat le. Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság a jogszabályban meghatározott szempontokat vizsgálja. Emellett rögzítésre kerül, hogy a megszűnt kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében az ellenőrzést az adóhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval, csatlakozóval szemben folytatja le. Törvényi szinten kerül meghatározásra, hogy az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-től valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. 8. § Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító melléklet beiktatása. 9. § A kriptoeszköz fogalmának általános érvényű meghatározásával összefüggésben a korábbi speciális rendelkezés hatályon kívül helyezése. 10. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott támogatás adóalap-kedvezménye 32 2027. augusztus elsejével megszűnik. 11. § A (141) bekezdéshez: A műemlékkedvezmények 2027. január 1-jétől történő kivezetésével kapcsolatosan átmeneti szabály mondja ki, hogy a műemlék-kedvezményi jogcímeken utoljára a 2026. adóévi adóalap csökkenthető, a kedvezményi feltételek betartásával. Ebből következően a ty) pont szerint megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem vihető tovább a 2026. adóévet követő adóévekre. A karbantartás esetén is 2026. adóévvel lezárul az alkalmazhatóság. Az x) pont szerinti átvett kedvezményekkel is utoljára a 2026. adóévben élhet az átvevő kapcsolt vállalkozás. A (142) bekezdéshez: A 2027 előtt keletkezett és még le nem zárult növekedési adóhitel szerinti adóbevallás, adófizetés és más kötelezettség (például a késedelmes fizetés pótléka, beruházási kedvezmény feltételei) a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesítendő, azaz a növekedési adóhitelt már korábban választó adózó az érintett adóösszeget 2026-ot követően is az általánostól eltérő ütemezéssel fizeti meg. A beruházási kedvezmény a 2026 decemberét követően esedékes részletre már nem választható, azaz a növekedési adóhitel szerinti fizetendő adó-részlet beruházás kedvezmény címén 2027-től nem csökkenthető. A (143) bekezdéshez: A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén elérhető 300 százalékos adóalap-kedvezmény utoljára a 2027. adóévben vehető igénybe. 12. § A melléklet módosítását beiktató rendelkezés. 13. § Kivezetésre kerülnek a műemlékekhez és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó kedvezmények, továbbá megszűnik növekedési adóhitel. 14. § A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.  15. § A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.  16. § A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jén hatályos szabályaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése, tekintettel arra, hogy a befogadott 33 számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető. 17. § Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése – különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra –, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik. 18. § A módosítás célja a levegőterhelési díj vonatkozásában a „szennyező fizet” elvének fokozottabb érvényesítése. A levegőterhelési díj mérteke hosszú idő óta változatlan. A módosítással a kén- dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátása után fizetendő egységdíjak kétszeresükre emelkednek. A magasabb díjtételek ösztönzik a kibocsátások csökkentését, a tisztább technológiák alkalmazását. 19. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó társasági adózási kedvezmények kivezetésével – a közvetlen törvényi hivatkozásból eredően – az energiaellátók jövedelemadójában is megszűnik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatására vonatkozó adóalap-növelő tétel alóli kivétel.  Ezzel összefüggésben sor kerül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatásához kapcsolódó átmeneti rendelkezés törlésére. 20. § Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése – különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra –, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik. 21. § Átmeneti rendelkezés, amely szerint a kivezetendő rendelkezést már a 2026-os adóévre sem kell alkalmazni. 22. § Az adóalap-összeszámítási szabály kivezetése tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra. 23. § Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek 34 számának csökkentése – különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra –, ezért a szén-dioxid kvóta adó a bevezetésére visszamenőleg megszüntetésre kerül. A módosítás emellett kialakítja a már megfizetett szén-dioxid kvóta adó és kamatai visszatérítésének eljárásrendjét is, amely szerint az adózónak a hatályba lépést követő 90 napon belül benyújtott kérelmére teljesíti a visszafizetést az állami adó- és vámhatóság. 24. § A szén-dioxid-kvóta adóra és a tranzakciós díjra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése. 25. § A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború következményeként milliók hagyták el Ukrajnát, így – Ukrajna közvetlen szomszédjaként – Magyarországra is jelentős számú menekült érkezett. A helyi adótörvény főszabálya szerint idegenforgalmi adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Annak érdekében, hogy az Ukrajnából menekült magánszemélyeknek ne kelljen Magyarországon idegenforgalmi adót fizetniük, a veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet kizárta az idegenforgalmi adószabályok érvényesítését az Ukrajnából menekült magánszemélyek esetében. Bár a veszélyhelyzet 2026. május 14-ei megszűnésével az említett Korm. rendelet hatályát vesztette, a háborús helyzet fennállására tekintettel azonban továbbra is indokolt a kedvező idegenforgalmi adószabály fenntartása, törvényi szinten rögzített adómentességként. 26. § A helyi adótörvény módosításának célja, hogy a jogi személyek 2024. január 1-jétől bevezetett speciális szétválásához, az ún. leváláshoz kapcsolódóan egyszerűsítse a helyi iparűzési adóelőleg- fizetési szabályokat. A változtatás eredményeként a leválás tárgyévében a leváló jogutód helyett a jogelőd teljesítheti a jogutód bejelentési kötelezettségét, illetve nyilatkozhat a helyi iparűzési adó várható összegéről. Ezen – bevallásnak minősülő – nyilatkozatnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság módosítja a jogelőd tárgyévet megelőző évben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőlegének második részletét a nyilatkozatban megjelölt éves összeg 50 százalékára, továbbá a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékát írja elő a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg részleteiként, illetve a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékára módosítja a már előírt adóelőleg részleteket. A jogelődnek a szabályozás eredményeként lehetősége nyílik arra is, hogy a tárgyévben rendelkezzen az esedékessé vált fizetési kötelezettsége összegét meghaladó befizetés átvezetéséről a jogutódja adószámlája javára. A jogutód adószámlájára átvezetett befizetést a jogutód által teljesített 35 befizetésnek kell tekinteni. A javaslat a veszélyhelyzeti kormányrendeletben (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzetre tekintettel történő eltérő alkalmazásáról szól ó 34/2026. (II. 26.) Korm. rendelet) rögzített speciális helyi iparűzési adóelőlegfizetési szabályok törvényi szintre történő emelését célozza. 27. § Tekintettel arra, hogy mind az Ukrajnából érkezett magánszemélyeket megillető kedvező idegenforgalmi adószabályt, mind a leváláshoz kapcsolódó speciális bejelentési és előlegfizetési szabályokat – 2026. május 14-ét – megelőzően veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalmazta, indokolt az említett rendelkezések érvényesíthetőségét ezen időponttól kezdve biztosítani a jogalanyok számára. 28. § Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése – különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra –, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik. 29. § Jogtechnikai módosítás. Figyelemmel arra, hogy a települési adó megszűnik, ezért az ezen adónemre történő hivatkozások hatályon kívül helyezése vált szükségessé. 30. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelethez (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) kapcsolódó technikai módosítás. 31. § A módosítás az elektronikusan benyújtott árunyilatkozatok esetében az adminisztratív terheket csökkenti azzal, hogy lehetővé teszi az emberi beavatkozás nélküli szervezeti aláírást. 32. § Mivel a vámmentességi rendelet II. cím V. fejezete szerinti vámmentességi jogcím megszűnik, ki kell igazítani az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerülő összegek vámhatósági közlésével kapcsolatos szabályokat, mert ezekben az esetekben az általános forgalmi adó mellett a vámot is kell fizetni. 33. § 36 Átmeneti rendelkezés. 34. § Jogharmonizációs záradék. 35. § Technikai módosítás. Továbbá a módosítás megszünteti a 10 EUR alatti vám és általános forgalmi adó összegek tekintetében biztosított fizetési könnyítéseket, azaz, hogy ezeket az összegeket nem kell megfizetni vagy visszafizetni. 36. § A módosítással megszűnik a NAV elnökének államtitkári jogállása és az általa irányított szervezet foglalkoztatottjaként látja el feladatait. 37. § A módosítás egyértelműen rögzíti a munkáltatói jogkörök megosztását a NAV elnöke és elnökhelyettesei vonatkozásában, elkerülve ezzel a jogalkalmazási bizonytalanságokat. A szabályozás biztosítja, hogy a kinevezési és felmentési jogkör – mint a legjelentősebb személyzeti döntések – miniszteri szinten maradjanak, míg az operatív munkáltatói jogkör a NAV elnökénél maradjon. 38. § E rendelkezés jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz, a hiteles magyar fordítás pontosítása érdekében. 39. § E rendelkezés a törvény 6/B. §-sal történő kiegészítésével lehetőséget teremt az Egyezmény A mellékletének hatálya alá tartozó adók körében történt változások átvezetésére és a Letéteményes felé történő értesítésre az 1. melléklet szerinti adónemek vonatkozásában, összhangban az Egyezmény 2. cikkének 3. pontjában foglaltakkal. 40. § E rendelkezés a MAC törvény 1. melléklettel való kiegészítésére utaló szabályt tartalmazza. 41. § Jogtechnikai módosítás. Figyelemmel arra, hogy a települési adó megszűnik, az ezen adónemre történő hivatkozások hatályon kívül helyezése szükséges. 42. § 37 A NAV elnökének javadalmazására vonatkozó szabályt állapít meg. 43. § A NAV elnökének államtitkári jogállása megszűnik, a rendelkezés biztosítja, hogy a jogállás megváltozása ne érintse hátrányosan az elnök juttatási szintjét, azt továbbra is az államtitkári juttatásokkal azonos szinten rögzítve. 44. § A NAV elnökének államtitkári jogállása megszűnik, a módosítás rendezi az elnököt megillető pótszabadság mértékét. 45. § Az elnök a módosítást követően a NAV foglalkoztatottjává válik így a szolgálati jogviszony szünetelésére vonatkozó különös szabályok fenntartása a továbbiakban nem indokolt. 46. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által elvégzett módosításokkal való egységesség érdekében szükséges pontosítás. 47. § Jogtechnikai pontosítás. 48. § Technikai pontosítás a rövid megjelölés tekintetében. 49. § Technikai pontosítás a rövid megjelölés tekintetében. 50. § A módosítás az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által elvégzett, a védelmi és biztonsági tárgyú közbeszerzések egyedi országgyűlési kontrolljának átalakításával összefüggő törvénymódosításokhoz kapcsolódóan egészíti ki az átmeneti rendelkezéseket. A Kbt. és a Vbt. javasolt, tartalmilag azonos módosításai felülírják azokat az eddig hatályos eljárási szabályokat, amelyek az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentési döntéseit a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban – valós jogi tartalmuktól függetlenül – kötőerővel ruházták fel, így tételes szabály engedi majd meg ezen eljárások tekintetben a döntések uniós joggal való összhangjának vizsgálatát. A megállapított átmeneti rendelkezések eljárási szabályon változtatnak, a címzettek anyagi jogi 38 jogosultságait nem érintik. 51. § Lásd az 50. §-hoz tartozó indokolást. 52. § Szükséges annak pontosítása is, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Kit. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Ebben az esetben a jelentést az Integritás Hatóság haladéktalanul közli az Országgyűlés elnökével, aki kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását. Ha az érintett politikai felsővezető nem országgyűlési képviselő, úgy az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerint az e tisztségviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálata tekintetében az Integritás Hatóság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, így az általa hozott jelentés felülmérlegelésére sincs lehetőség. Amennyiben az érintett politikai felsővezető országgyűlési képviselő is, úgy az összeférhetetlenségi eljárást az Országgyűlés az okok vizsgálatával folytatja le. 53. § A Kit. 95. § (11a) bekezdésének fenntartása nem indokolt, figyelemmel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban bevezetett új rendelkezésekre. 54. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjaira, valamint az ilyen alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy  vezető tisztségviselőjének kijelölésére vonatkozó összeférhetetlenségi  szabályokra, valamint az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére nézve az összeférhetetlenség, valamint az alkalmassági kritériumok ellenőrzésére vonatkozó pontosítás. 55. § Lásd 54. §-hoz tartozó indokolást. 56. § Szükséges az érintett adatszolgáltatási rendelkezésben a nemzeti hatóság megjelenítése is. 57. § A törvénymódosítás pontosításokat végez el az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény még hatályba 39 nem lépett rendelkezéseinek szövegében. 58. § Hatályba léptető rendelkezések. 59. § A javaslat a sarkalatossági záradékot rögzíti. 60. § A javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti. 1. melléklet A jogalkotó a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó új adójogi koncepció alapján újrakodifikálja az adómentes juttatások körét. Az új szabályok alapján adómentes a kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon induló tőkéje terhére: • juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak: ez a szabály a formát váltó vagyonelem kiadása esetén gyakorlatilag a vagyonrendelő által átadott vagyonelem historikus szerzési értékének megfelelő összeget mentesíti az adó alól, • juttatott vagyoni érték, ha az a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik: adómentes a kedvezményezett által vagyonkiadás útján megszerzett vagyontárgy, ha az azonos megjelenési formájú a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által rendelkezésre bocsátott vagyonelemmel, • történő vagyoni érték juttatás a 65/C. § (3)-(4) kezdéseiben említett esetekben: az örökléssel analóg esetekben (amikor a kedvezményezett a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó elhunytát követően szerezheti meg a vagyoni érték tulajdonjogát) a vagyoni értéket megszerző magánszemély adómentes jövedelmet szerez. Figyelemmel a 6. §-ban szereplő indokolásra, ha egy vagyonelem kedvezményezett általi használata során nem keletkezik egyes meghatározott juttatásként adófizetési (szja és szociális hozzájárulási adó) kötelezettség, mert a vagyonelem (a kedvezményezett által használt vagyontárgy) tulajdonba adásakor nem terhelné illetékfizetési kötelezettség az azt megszerző magánszemélyt, úgy a használat révén megszerzett vagyoni érték a kedvezményezettnél adómentes. 2. melléklet A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó kedvezmények megszüntetésére tekintettel szükséges pontosítás. 3. melléklet A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.  40 4. melléklet A melléklet a MAC törvényben átvett Egyezmény A melléklete 2. cikk 1. bekezdés a. albekezdés i) pontja szerinti adók körét terjeszti ki a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóra. 41