⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/442. Benyújtás dátuma: 2026-07-29 09:15 Parlex azonosító: 19LYU8CL0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Toroczkai László (Mi Hazánk) Törvényjavaslat címe: Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai tényfeltáró munkájának hatékonyabbá tételéről Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „az Országgyűlés vizsgálóbizottságai tényfeltáró munkájának hatékonyabbá tételéről” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény az Országgyűlés vizsgálóbizottságai tényfeltáró munkájának hatékonyabbá tételéről [1] A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az Országgyűlési vizsgálóbizottságok az együttműködésre kötelezettek nyilatkozatait műszeres vallomásellenőrzés vizsgálatának vessék alá. [2] A törvénymódosítás célja az Országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tétele azáltal, hogy a jelentést megalapozó tények bizonyíthatósága megalapozottabbá válik. 1. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 25/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A vizsgálóbizottság az eljárás során az együttműködésre kötelezett nyilatkozatában előadott tényeket a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz az együttműködésre kötelezett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás elfogadására, illetve megtagadására vonatkozó nyilatkozatot a vizsgálóbizottság jegyzőkönyvben rögzíti.” 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 1   Általános indokolás A jelen törvénymódosítás célja az Országgyűlés vizsgálóbizottságai tényfeltáró munkájának hatékonyabbá tétele. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a vizsgálóbizottság indokolt esetben, azaz amennyiben kétely merül fel az együttműködésre kötelezett nyilatkozatának hitelességével kapcsolatban és ez a tényállás tisztázásához elengedhetetlen, – a vizsgálóbizottságok előtti eljárására vonatkozó hatályos alkotmányos és alapjogi garanciák mellett –, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott és szabályozott módon, ún. műszeres vallomásellenőrzés vizsgálat alkalmazásáról döntsön.   A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény a műszeres vallomásellenőrzést a nyomozás során alkalmazható, közvetett bizonyíték beszerzésére irányuló bizonyítási cselekményként határozza meg, egyben meghatározza a vizsgálat eredményének garanciáját azzal, hogy annak alkalmazása során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban meghallgatható. A törvényjavaslat ugyan kodifikációs forrásként utal a büntetőeljárásban alkalmazott műszeres vallomásellenőrzés meghatározásra, a vizsgálóbizottság eljárása továbbra sem büntető jellegű.   A vizsgálathoz az együttműködésre kötelezett hozzájárulása szükséges ugyan, de a hitelesség szempontjából önmagában jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a hozzájárulás elfogadására, vagy megtagadására vonatkozó nyilatkozattétel nem tagadható meg és azt a vizsgálóbizottság rögzíti.   Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása, így különösen az ügyben jelentőséggel bíró tények feltárása és az az alapján levont következtetéseken alapuló jelentéstétel csak akkor lehet megalapozott, ha az együttműködésre kötelezettek nyilatkozatai bizonyíthatóan megfelelnek a valóságnak. A műszeres vallomásellenőrzés mint eszköz ezt a bizonyíthatóságot erősíti. Részletes indokolás 1. § Ebben a szakaszban kerültek meghatározásra a műszeres vallomásellenőrzés fogalmi meghatározása és az alkalmazására vonatkozó szabályok. 2. § Hatályba léptető rendelkezés. 2