T/459 – Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások elmaradása jogkövetkezményeinek enyhítése érdekében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról
Novák Előd (Mi Hazánk) · 07/30/2026 · tárgysorozatba vételre vár
Státusztörténet:
📌 2026-09-01 12:00 – benyújtva → tárgysorozatba vételre vár
Országgyűlési képviselő
Iromány száma: T/459.
Benyújtás dátuma: 2026-07-30 18:43
Parlex azonosító: 12AEO6EF0001
Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Novák Előd (Mi Hazánk)
Törvényjavaslat címe:
Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások elmaradása
jogkövetkezményeinek enyhítése érdekében az egészségügyi hatósági és igazgatási
tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások
elmaradása jogkövetkezményeinek enyhítése érdekében az egészségügyi hatósági és igazgatási
tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
2026. évi ..... törvény
Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások elmaradása jogkövetkezményeinek enyhítése
érdekében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosításáról
[1] A törvény célja a gyermekoltások elmaradása jogkövetkezményeinek enyhítése a kiszabható
egészségügyi bírság maximális összegének 100 ezer forintra történő leszállításával.
[2] A törvény a gyermekoltások elmaradása esetén az egészségügyi bírság ismételt kiszabását
kizárja, és méltányolható ok fennállása esetén lehetővé teszi az egészségügyi bírság összegének
korlátlan enyhítését és elengedését is.
1. §
(1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltás elmaradása miatti egészségügyi bírság összege nem
haladhatja meg a 100 ezer forintot.”
(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. §-a a
következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltás elmaradása miatti egészségügyi bírság ismételt
kiszabásának nincs helye.
(10b) Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltás elmaradása miatti egészségügyi bírság különös
méltánylást érdemlő okból korlátlanul enyhíthető vagy elengedhető.”
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
Általános indokolás
A hatályos szabályozás szerint az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások elmaradása esetén
kiszabható egészségügyi bírság felső határa olyan mértékű, amely a gyakorlatban azonos
nagyságrendű szankció alkalmazását teszi lehetővé mind természetes személyekkel, mind pedig
gazdálkodó szervezetekkel – így akár gyógyszergyártó vagy más egészségügyi piaci szereplő
vállalkozásokkal – szemben elkövetett jogsértések esetén. Ez a szabályozás a jogsértések társadalmi
súlya és az érintettek gazdasági teherbíró képessége közötti különbségeket nem veszi kellő
mértékben figyelembe.
A természetes személyek – különösen a kiskorú gyermekükről gondoskodó szülők – által elkövetett
közigazgatási jellegű mulasztások megítélése során indokolt az arányosság és a méltányosság
követelményének erőteljesebb érvényesítése. A kötelező gyermekoltások késedelme vagy
elmaradása esetén alkalmazható bírságok jelenlegi rendszere olyan szankciókat is lehetővé tesz,
amelyek súlya nincs arányban az elkövetett mulasztás jellegével, és indokolatlanul súlyos anyagi
terhet róhat a családokra.
A törvény célja ezért az arányosság elvének erősítése azáltal, hogy az életkorhoz kötötten kötelező
védőoltások elmaradása miatt kiszabható egészségügyi bírság maximális összegét 100 ezer
forintban határozza meg. A törvény emellett kizárja az ilyen jogcímen kiszabott bírság ismételt
alkalmazását, továbbá lehetővé teszi, hogy a hatóság különös méltánylást érdemlő körülmények
fennállása esetén a bírság összegét korlátlanul enyhítse vagy azt teljes egészében elengedje.
A módosítás célja, hogy a szabályozás jobban tükrözze a természetes személyek és a gazdálkodó
szervezetek jogsértései közötti különbségeket, valamint biztosítsa, hogy a közigazgatási szankciók
alkalmazása során az arányosság és a méltányosság követelménye érvényesüljön.
2