← Vissza

parlament.bsdnet.hu

T/20 – Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról

kormány (belügyminiszter) · 04/26/2017 · Törvényalkotási Bizottság eljárására vár
Miniszterelnökség Átiktatva: T/20 Iromány száma: T/15373. Átiktatva: T/384. 20 Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek a vizkivételekkel összefüggő módosításáról A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. 2017. évi ..... törvény egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 33. § (2) bekezdés 61. pontja, és b) melléklete XXII. fejezet 1. pontjának a) alpontja. 2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 2. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jogszabály alapján engedély nélkül végezhető vagy bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével vízjogi engedély szükséges a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).” 3. § (1) A Vgtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az előírt feltételek megléte esetén vízilétesítmény csak akkor létesíthető és üzemeltethető, valamint vízjogi engedélyt a hatóság csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.” (2) A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2 hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a) a vízjogi engedélyezési kötelezettség a Módtv. hatálybalépését követően is fennáll, b) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2028. december 31-ig kérelmezi, és c) az engedély megadásának feltételei fennállnak.” 4. § A Vgtv. 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti. (2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.” 5. § A Vgtv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a) az öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor; b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig.” 6. § A Vgtv. a következő 45/H. §-sal egészül ki: „45/H. § (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 28. § (1) bekezdését, 29. § (1) és (7) bekezdését, 30. § (1) és (2) bekezdését, 31. § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 2016. június 3-át követően indult, házi vízigény kielégítését biztosító kutak fennmaradási engedélyezési eljárása során befizetett illetéket, valamint igazgatási szolgáltatási díjat – amennyiben a kút a Módtv. alapján és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet 3 szerint már nem engedélyköteles vízilétesítmény – a kérelmező részére a Módtv. hatálybalépésétől számított harminc napon belül vissza kell fizetni.” 3. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 7. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 10. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet) „f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése” (céljából veszik igénybe.) 4. Záró rendelkezés 8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 4 Általános indokolás A törvényjavaslat célja olyan szabályozás kialakítása, amely 80 méteres kútmélységig nem teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását. Ennek megfelelően engedély és bejelentés nélkül létesíthető a 80 m-nél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Az engedélyezési kötelezettség fenntartása szükséges azonban a) a hideg és termálkarszt készletekbe (víztestekbe) történő beavatkozás mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint b) mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül a gazdasági célú vízkivételek esetében. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet fogja meghatározni. Részletes indokolás 1. § A 80 m-nél sekélyebb kutakat engedély és bejelentés nélkül lehet létesíteni, ezért az arra vonatkozó közigazgatási eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, illetve a talajvíz kutak esetében, ahol eddig tárgyi illetékmentesség volt és ez is szükségtelenné válik, az ezt tartalmazó rendelkezést szintén deregulálni szükséges. 2. § A vízjogi engedélyezési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések módosítása szükséges, mivel utalni kell azokra a jogszabályban rögzített esetekre, amelyek során a vízilétesítmény létesítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. 3. § A vízkészlet-gazdálkodás ellátásának érdekében rögzíteni szükséges, hogy az engedély nélkül létesíthető vízilétesítmények esetében is biztosítani kell a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket, és a vízgazdálkodási, műszaki, biztonsági és vízvédelmi szabályokat. Az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. december 31. napjáról 2028. december 31. napjáig kerül meghosszabbításra. Egyúttal ez vonatkozik a 2016. június 3. után (ekkor került bele a Vgtv. a tárgyi rendelkezés) engedély nélkül, vagy attól eltérően létesített vízkivételi létesítményekre is. 4. § A hatóságnak vizsgálnia kell az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményeket, hogy 5 megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Amennyiben az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményt valamilyen mulasztás vagy emberi tevékenység miatt meg kell szüntetni, akkor az ebből eredő kárért az köteles helytállni, akinek a tevékenysége vagy mulasztása miatt a beavatkozás szükségessé vált. 5. § Az engedélyhez kötött vízkivételt biztosító vízilétesítményeket igazgatási szolgáltatási díj fizetése nélkül lehet létesíteni, üzemeltetni és megszüntetni. 6. § Átmeneti rendelkezés, amely egyrészt a korábban befizetett illeték, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről, másrészt a jelenleg folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásról rendelkezik. 7. § A vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása egyszerűsítésre kerül azáltal, hogy az ügyfelek mentesülnek a termőföld más célú hasznosításának engedélyezési kötelezettsége alól, így nem kell az ehhez kapcsolódó műszaki dokumentációt elkészíttetni és az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni. 8. § Hatályba léptető rendelkezés. 6
PDF letöltése Eredeti PDF