T/20 – Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról
kormány (belügyminiszter) · 04/26/2017 · Törvényalkotási Bizottság eljárására vár
Miniszterelnökség
Átiktatva: T/20
Iromány száma: T/15373.
Átiktatva: T/384.
20
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47
Parlex azonosító: 18Q17QZ90004
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter
Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek a vizkivételekkel összefüggő módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi ..... törvény
egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 33. § (2) bekezdés 61. pontja, és
b) melléklete XXII. fejezet 1. pontjának a) alpontja.
2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
2. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogszabály alapján engedély nélkül végezhető vagy bejelentéshez kötött tevékenységek
kivételével vízjogi engedély szükséges
a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési
engedély),
b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi
üzemeltetési engedély), és
c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).”
3. §
(1) A Vgtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előírt feltételek megléte esetén vízilétesítmény csak akkor létesíthető és üzemeltethető,
valamint vízjogi engedélyt a hatóság csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve
a vízhasználat
a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és
b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére,
valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és
biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével
összefüggő egyéb szabályozásnak.”
(2) A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki az egyes törvényeknek a
vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.)
2
hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt
biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi engedélyezési kötelezettség a Módtv. hatálybalépését követően is fennáll,
b) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2028. december 31-ig kérelmezi, és
c) az engedély megadásának feltételei fennállnak.”
4. §
A Vgtv. 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események
bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre
a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja,
vagy
b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti.
(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény
megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a
létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy
mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.”
5. §
A Vgtv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól
a) az öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése
keretében kerül sor;
b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b)
pontjában meghatározott időpontig.”
6. §
A Vgtv. a következő 45/H. §-sal egészül ki:
„45/H. §
(1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 28. § (1) bekezdését, 29. § (1) és (7) bekezdését, 30. §
(1) és (2) bekezdését, 31. § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált
ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A 2016. június 3-át követően indult, házi vízigény kielégítését biztosító kutak fennmaradási
engedélyezési eljárása során befizetett illetéket, valamint igazgatási szolgáltatási díjat – amennyiben
a kút a Módtv. alapján és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet
3
szerint már nem engedélyköteles vízilétesítmény – a kérelmező részére a Módtv. hatálybalépésétől
számított harminc napon belül vissza kell fizetni.”
3. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
7. §
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 10. § (2) bekezdése
a következő f) ponttal egészül ki:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a
termőföldet)
„f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése”
(céljából veszik igénybe.)
4. Záró rendelkezés
8. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
4
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja olyan szabályozás kialakítása, amely 80 méteres kútmélységig nem
teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását.
Ennek megfelelően engedély és bejelentés nélkül létesíthető a 80 m-nél sekélyebb és házi
vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Az engedélyezési kötelezettség
fenntartása szükséges azonban a) a hideg és termálkarszt készletekbe (víztestekbe) történő
beavatkozás mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint b) mélységtől és
vízmennyiségtől függetlenül a gazdasági célú vízkivételek esetében. Az erre vonatkozó
részletes szabályokat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet
fogja meghatározni.
Részletes indokolás
1. §
A 80 m-nél sekélyebb kutakat engedély és bejelentés nélkül lehet létesíteni, ezért az arra
vonatkozó közigazgatási eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül
kell helyezni, illetve a talajvíz kutak esetében, ahol eddig tárgyi illetékmentesség volt és ez is
szükségtelenné válik, az ezt tartalmazó rendelkezést szintén deregulálni szükséges.
2. §
A vízjogi engedélyezési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések módosítása szükséges, mivel
utalni kell azokra a jogszabályban rögzített esetekre, amelyek során a vízilétesítmény
létesítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez sem engedély, sem
bejelentés nem szükséges.
3. §
A vízkészlet-gazdálkodás ellátásának érdekében rögzíteni szükséges, hogy az engedély nélkül
létesíthető vízilétesítmények esetében is biztosítani kell a vízkészletek védelméhez fűződő
érdekeket, és a vízgazdálkodási, műszaki, biztonsági és vízvédelmi szabályokat.
Az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a
bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. december 31. napjáról 2028.
december 31. napjáig kerül meghosszabbításra. Egyúttal ez vonatkozik a 2016. június 3. után
(ekkor került bele a Vgtv. a tárgyi rendelkezés) engedély nélkül, vagy attól eltérően létesített
vízkivételi létesítményekre is.
4. §
A hatóságnak vizsgálnia kell az engedély nélkül létesíthető vízilétesítményeket, hogy
5
megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Amennyiben az engedély nélkül létesíthető
vízilétesítményt valamilyen mulasztás vagy emberi tevékenység miatt meg kell szüntetni, akkor
az ebből eredő kárért az köteles helytállni, akinek a tevékenysége vagy mulasztása miatt a
beavatkozás szükségessé vált.
5. §
Az engedélyhez kötött vízkivételt biztosító vízilétesítményeket igazgatási szolgáltatási díj
fizetése nélkül lehet létesíteni, üzemeltetni és megszüntetni.
6. §
Átmeneti rendelkezés, amely egyrészt a korábban befizetett illeték, igazgatási szolgáltatási díj
visszafizetéséről, másrészt a jelenleg folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásról
rendelkezik.
7. §
A vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása egyszerűsítésre kerül azáltal,
hogy az ügyfelek mentesülnek a termőföld más célú hasznosításának engedélyezési
kötelezettsége alól, így nem kell az ehhez kapcsolódó műszaki dokumentációt elkészíttetni és az
erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni.
8. §
Hatályba léptető rendelkezés.
6