⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/503. Benyújtás dátuma: 2026-08-17 13:03 Parlex azonosító: YEUO089H0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, igazságügyi miniszter Törvényjavaslat címe: Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény 1. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6), (7) és (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról [1] A törvény célja az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi szabályozást érintő irányelvek megfelelő átültetésének biztosítása, az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozata alapján a jogalkotási mulasztás megszüntetése. [2] A törvény hatályon kívül helyezi a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító jogszabályi rendelkezéseket. A tárgyalási online nyilvánosság megteremtésének eredeti jogalkotói célja a társadalmi kontroll kiteljesítése, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatása volt. E célok önmagukban azonban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működése szempontjából aránytalan kockázatot jelent. [3] A polgári perrendtartást, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt és a nemzetközi magánjogi törvényt érintő módosítások elsősorban a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálják. [4] A közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás a hivatkozott irányelv megfogalmazása szerint olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával. Az ilyen jellegű perek megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányulnak. Az irányelv tartalmának magyar szabályozási környezetbe történő átültetése az ilyen jellegű pereskedéssel szembeni hatékony eszközök igénybevételének lehetőségét teremti meg. [5] A polgári perrendtartás szabályozásának további pontosítása az Alkotmánybíróság 1054/2026. (II. 20.), valamint 1340/2026. (VII. 3.) AB határozataiban megállapított jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetését valósítja meg. [6] A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény rendelkezéseinek pontosítása a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelő átültetését szolgálja. [7] A részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelv jogharmonizációja társasági jogi szempontból érdemi törvénymódosítást nem tesz szükségessé, mert a hatályos társasági jogi szabályok is lehetővé teszik bármely formában működő részvénytársaságnak, hogy szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát alakítson ki, és a biztosítéki rendelkezések is már a magyar társasági jog részét képezik. Erre figyelemmel csupán formai jogalkotási intézkedésre van szükség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogharmonizációs szakaszának kiegészítésével. A tőkepiacot érintő rendelkezések átültetését ágazati törvény biztosítja. [8] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 1 1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki: „(11a) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a (4) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva minden év március 31. napjáig adatokat szolgáltat az igazságügyért felelős miniszter részére a megelőző naptári évben a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokban alkalmazható eljárási biztosítékok tárgyában előterjesztett kérelmekről, és meghozott határozatokról összesített formában a következők szerint: a) a vizsgált tárgyévben indított, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások száma, b) az érintett bírósági eljárások száma aszerinti bontásban, hogy a felperes és az alperes természetes vagy jogi személy, valamint c) a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokban előterjesztett keresetek jogcímei.” 2. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 57/A. alcíme a következő 176/B. §-sal egészül ki: „176/B. § A 76. § (11a) bekezdése, valamint a 163–166. § a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása 3. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (E törvény:) „t) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 3. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása 4. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 427. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2 „(1) Ha az Alkotmánybíróság a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, vagy c) alkotmányjogi panasz eljárásban megállapítja, hogy a korábban megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés meghatározott ügyben nem alkalmazható, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.” 5. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a következő 445/A. §-sal egészül ki: „445/A. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet alkalmazásának kizártsága] Ha a gondnoksági perben az ítélet bármilyen, a cselekvőképesség korlátozását eredményező rendelkezést tartalmaz, e törvénynek a rövidített indokolást tartalmazó ítéletre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.” 6. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény KILENCEDIK Része a következő fejezettel egészül ki: „XLV/A. Fejezet KÜLFÖLDI ELEM ESETÉN, A KÖZÉLETI RÉSZVÉTELT AKADÁLYOZÓ, VISSZAÉLÉSSZERŰ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN ALKALMAZHATÓ ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK 155/A. Általános szabályok 603/A. § [Az eljárási biztosítékok alkalmazási köre] (1) E törvény rendelkezéseit a (2) bekezdés alapján határokon átnyúló vonatkozásúnak minősülő, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás esetén az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Határokon átnyúló vonatkozásúnak minősül az eljárás, kivéve ha mindkét fél a bírósági eljárás helye szerinti tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, és az érintett ügy szempontjából lényeges, minden egyedi körülmény kizárólag az említett tagállammal hozható összefüggésbe. 603/B. § [Fogalommeghatározások] E fejezet alkalmazásában: 1. közéleti részvétel: valamely természetes vagy jogi személy által a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a művészet és a tudomány szabadságához, vagy a gyülekezési és az egyesülési szabadsághoz való jog gyakorlása során bármely olyan nyilatkozat megtétele vagy bármely olyan tevékenység elvégzése, amely valamely közérdekű ügyet érint, valamint 3 az ahhoz közvetlenül kapcsolódó bármely előkészítő, támogató vagy segítő tevékenység; 2. a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás: olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával, és amely megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányul; ilyen célra utalhatnak például a következők: a) a követelés egészének vagy egy részének aránytalan, túlzott vagy észszerűtlen jellege, ideértve a túlzott pertárgyértéket is; b) a felperes vagy vele összeköttetésben álló felek által hasonló ügyekben indított több eljárás ténye; c) megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy a felperes képviselői részéről az eljárást megelőzően vagy annak során, valamint a felperes által hasonló vagy párhuzamos ügyekben tanúsított hasonló magatartás; d) olyan eljárási taktikák rosszhiszemű alkalmazása, mint az eljárás késleltetése, a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum csalárd vagy visszaélésszerű kiválasztása, vagy az ügyeknek az eljárás egy későbbi szakaszában történő rosszhiszemű megszüntetése; 3. közérdekű ügy: minden olyan ügy, amely a nyilvánosságot olyan mértékben érinti, hogy ahhoz a nyilvánosságnak jogos érdeke fűződhet, olyan területeken, mint: a) alapvető jogok, közegészségügy, biztonság, a környezet vagy az éghajlat; b) közszereplőnek minősülő természetes vagy jogi személynek a köz- vagy a magánszektorban végzett tevékenységei; c) törvényhozó, végrehajtó vagy igazságügyi szerv általi vizsgálat vagy bármely más hivatalos eljárás tárgyát képező ügy; d) korrupcióra, csalásra vonatkozó vagy az ilyen ügyekkel kapcsolatban bármely egyéb bűncselekményre vagy szabálysértésre vonatkozó állítások; e) az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékek védelmére irányuló tevékenységek, ideértve a demokratikus folyamatok indokolatlan beavatkozással szembeni védelmét, különösen a dezinformáció elleni küzdelem révén. 155/B. Különös szabályok 603/C. § [Korai elutasítás] (1) Az alperes – az azt megalapozó körülmények egyidejű valószínűsítése mellett – kérelmezheti, hogy a bíróság a keresetet, mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasítsa el (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: korai elutasítás). (2) Az alperesnek a kereset korai elutasítására irányuló kérelmét legkésőbb – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli ellenkérelmében kell előterjesztenie. (3) Ha az alperes a kereset korai elutasítását megalapozó körülményről önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően szerez tudomást – a tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett –, a tudomásszerzést követő nyolc napon belül terjesztheti elő a kereset korai elutasítására irányuló kérelmét. Az e bekezdésben meghatározott esetben a kérelem előterjesztésének legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye. A kereset korai elutasítására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) Ha a kérelem elkésett, a bíróság azt további intézkedés nélkül visszautasítja, e végzés ellen fellebbezésnek van helye, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja. 4 (5) A bíróság az ellenkérelem felperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg – a (3) bekezdés szerinti esetben a kérelem bírósághoz történő érkezésétől számított három munkanapon belül – rövid határidő tűzésével felhívja a felperest, hogy érdemben nyilatkozzon a kérelemre, valamint a kereset megalapozottságát alátámasztó bizonyítékait, azzal kapcsolatos esetleges bizonyítási indítványait terjessze elő. A bíróságnak ezzel egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtania a felperesnek arról, hogy a kereset megalapozottságát a felperesnek kell bizonyítania, valamint tájékoztatnia kell a bizonyítás sikertelenségének következményéről. (6) A bíróságnak a kérelemmel kapcsolatos felperesi nyilatkozat bírósághoz történő érkezését követően soron kívül, de legkésőbb negyvenöt napon belül érdemben határoznia kell a kereset korai elutasítása tárgyában. (7) A bíróság, ha a kérelem elbírálásához azt szükségesnek tartja – különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában is határoznia kell – elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli meghallgatását, vagy tárgyalást tarthat a szükségesnek ítélt bizonyítás lefolytatása érdekében. Ha a fél a meghallgatásra vagy tárgyalásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (8) Ha a kérelem alapos, a bíróság a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant ítélettel elutasítja, ellenkező esetben a kereset korai elutasítására irányuló kérelem teljesítését végzéssel megtagadja. (9) Ha a bíróság a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja, határozatában a felperest – a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartás tanúsítása miatt – pénzbírsággal sújtja. 603/D. § [Perköltség-biztosíték] A felperes – ha az alperes valószínűsíti, hogy a bírósági eljárás közéleti részvételt visszaélésszerűen akadályozó célra irányulhat – az alperes kérelmére, az alperes perköltsége fedezése céljából biztosítékot köteles adni. A biztosítékadás iránti kérelem előterjesztése és elbírálása során az 595. § (3)–(8) bekezdését, valamint az 596. §-t kell alkalmazni. A biztosítékadás kérdésében a bíróság soron kívül határoz. 603/E. § [Honlapon történő tájékoztatás] Az Országos Bírósági Hivatal a honlapon történő folyamatos közzététel útján tájékoztatást nyújt a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárásokban alkalmazható eljárási biztosítékokról, az igénybe vehető költségkedvezményekről, a kapcsolódó jogi segítségnyújtás formáiról, a tárgykört érintő egyéb érdemi információkról, továbbá – amennyiben arról tudomással rendelkezik – a tárgykörre vonatkozó figyelemfelkeltő kampányokról.” 7. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki: (E törvény) „6. a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,” 5 (való megfelelést szolgálja.) 8. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a) 69/A. alcíme, b) 435/A. §-a, c) 492/A. §-a, d) 628. § (2) bekezdés o) pontja. 4. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása 9. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki: „94/A. § (1) Ha az Európai Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felperes a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indít valamely harmadik állam bírósága előtt egy Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel szemben, a magyar bíróság eljárhat az utóbbi személy által a harmadik állam bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítésére indított eljárásban. (2) Ha az (1) bekezdésben említett, harmadik állam bírósága előtt indított eljárás még folyamatban van, a bíróság az eljárását mindaddig felfüggeszti, amíg a harmadik államban az eljárás jogerősen be nem fejeződött.” 10. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a következő 113/A. §-sal egészül ki: „113/A. § Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen indított, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott harmadik állambeli határozat nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha az említett eljárás nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélésszerűnek minősül a magyar jog szerint, kivéve, ha az elismerés vagy a végrehajtás megtagadása a harmadik állam és az Európai Unió vagy Magyarország közötti, 2024. május 6. előtt kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződést sértené.” 11. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény a) 44. § (4) bekezdése a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6- 6 i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének, b) 94/A. §-a a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2024/1069 irányelv] 17. cikkének, c) 113/A. §-a az (EU) 2024/1069 irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.” 5. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 12. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 107. § (4) bekezdése, b) LXXI/A. Fejezete, c) 445. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy az online hallgatóság a tárgyalást nyomon követi-e” szövegrész, d) 691. § (3) bekezdése, e) 728. § (5) bekezdése, f) 773. § (7) bekezdése, g) 866. § (2) bekezdés 6. pontja. 6. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása 13. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (40) bekezdése. 7. A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény módosítása 14. § A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény a) 62. §-ának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 55/A. §-át megállapító rendelkezése az „a 2026. december 9. napját” szövegrész helyett az „a 2026. december 8. napját” szöveggel b) 82. §-ának a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdés 16. pontját megállapító rendelkezése az „irányelv 8. cikk (1)–(2) bekezdésének” szövegrész helyett az „irányelvnek” szöveggel lép hatályba. 8. A bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokról szóló 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet hatályon kívül helyezése 15. § Hatályát veszti a bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokról szóló 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet. 7 9. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (2) A 2. alcím 2026. december 5-én lép hatályba. (3) A 7. alcím 2026. december 9-én lép hatályba. 17. § Az 1. § az Alaptörvény 25. cikk (6), (7) és (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 18. § E törvény a) 1. §-a, 2. §-a, 6. §-a, 7. §-a és 4. alcíme a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) 2. alcíme a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, c) 7. alcíme a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 8   Általános indokolás Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.   A törvényjavaslat az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi szabályozást érintő irányelvek átültetését biztosítja.   A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt (a továbbiakban: Bszi.) és a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nmjtv.) érintő módosítások elsősorban a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: SLAPP irányelv) átültetését szolgálják. A közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárás a hivatkozott irányelv megfogalmazása szerint olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával. Az ilyen jellegű perek megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányulnak. Az irányelv tartalmának magyar szabályozási környezetbe történő átültetése az ilyen jellegű pereskedéssel szembeni hatékony eszközök igénybevételének lehetőségét teremti meg.   A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény módosítása a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: PLD irányelv) átültetésének pontosítására irányul az Irányelvvel kapcsolatban az Európai Unió Tanácsa által kiadott helyesbítésre is figyelemmel.   A Pp. szabályozásának további pontosításai az Alkotmánybíróság 1054/2026. (II. 20.), valamint az 1340/2026. (VII. 3.) AB határozataiban megállapított jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetését valósítják meg.   A törvény hatályon kívül helyezi a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító jogszabályi rendelkezéseket is. A tárgyalási online nyilvánosság megteremtésének eredeti jogalkotói célja a társadalmi kontroll kiteljesítése, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatása volt. E 9 célok önmagukban azonban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére aránytalan kockázatot telepít.   A részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2024/2810 irányelv) célja, hogy a nyilvános tőkepiacok vonzóbbá váljanak az európai uniós vállalkozások számára, és megkönnyítsék a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkéhez jutását.   Az irányelvi szabályozás lényege, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nyilvános tőkepiacok felé törekvő részvénytársaságoknak, hogy szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát alakíthassanak ki. A 2024/2810 irányelvben foglalt magánjogi kérdések a magyar jog tekintetében újdonságot nem hordoznak, mert már a jelenleg hatályos társasági jogi szabályok is lehetővé teszik bármely formában (nyilvánosan vagy zártkörűen) működő részvénytársaságnak, hogy szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát bocsásson ki, továbbá az irányelvben meghatározott garanciális (döntéshozatali és érintetti részvényesek jogait védő) rendelkezések is a társasági jog részét képezik.   Részletes indokolás 1. § A SLAPP irányelv 20. cikke adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a tagállamok számára a hatálya alá tartozó bírósági eljárásokkal kapcsolatban. Figyelemmel az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatkörére [Bszi. 76. § (4) bekezdés], indokolt a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokkal kapcsolatos statisztikai adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettséget is az OBH elnökének feladatkörébe utalni. 2. § A SLAPP irányelv átültetését a Pp. mellett a Bszi. is szolgálja. A Bszi. ennek megfelelően jogharmonizációs záradékkal kerül kiegészítésre, amely utal a SLAPP irányelv átültetésére. 3. § A 2024/2810 irányelv átültetése magánjogi kérdésekben a már hatályos társasági jogi szabályozás módosítását nem igényli, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogharmonizációs klauzulájának kiegészítése az egyetlen magánjogi normatív rendelkezés. Ugyanakkor indokolt bemutatni, hogy az irányelvnek való megfelelés miként biztosított a hatályos társasági jogi magyar szabályozásban. 10   A 2024/2810 irányelv szabályozási célja az, hogy minden tagállamban lehetővé tegye, hogy az elsődlegesen a kis- és középvállalkozások számára fenntartott, és szabályozási szempontból a kkv. sajátosságaihoz igazodó kereskedési rendszerekbe az érintett kkv.-k úgy tudjanak belépni, hogy a többségi részvényesek megtarthassák a vállalkozásbeli tulajdonosi döntéshozatali jogkörüket. A 2024/2810 irányelv a zártkörűen működő részvénytársaságra terjed ki.   A 2024/2810 irányelv (7) preambulumbekezdése részletezi, hogy „[a] szavazatelsőbbségi részvénystruktúrákra vonatkozó nemzeti rendelkezések között tagállamonként jelentősen eltérések tapasztalhatók. Egyes tagállamok engedélyezik, mások pedig tiltják a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrákat. Az ilyen tilalom egyes tagállamokban az állami társaságokra korlátozódik, míg más tagállamokban minden társaságra vonatkozik. A nemzeti rendszerek közötti különbségek akadályokat képeznek a belső piacon a tőke szabad mozgása előtt, és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek a különböző tagállamokban működő társaságok számára. A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrákat tiltó tagállamokban működő társaságoknak – ha a részvényeik nyilvános tőkepiaci kereskedésbe történő bevezetésének megvalósítása céljából szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát kívánnak elfogadni – másik tagállamba vagy akár az Unión kívülre kell települniük, és így magasabb költségekkel kell számolniuk. (…)”.   A tagállami szabályozások szórtsága miatt a 2024/2810 irányelv arra szolgál, hogy meghatározza azt a minimális keretet, amelyet a tagállamoknak biztosítaniuk kell. Emiatt rendelkezik a 3. cikk (1) bekezdésének első mondata úgy, hogy „[a] tagállamok biztosítják, hogy azok a társaságok, amelyek részvényeit még nem vezették be szabályozott piacra vagy MTF-be, jogosultak legyenek a részvényeiknek MTF-be történő bevezetése céljából szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát elfogadni.” Vagyis azoknak a tagállamoknak, amelyek korlátozzák vagy tiltják a szavazatelsőbbségi részvények jogintézményét, lehetővé kell tenniük legalább az irányelvben meghatározott célból szavazatelsőbbségi részvénystruktúra kialakítását.   A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) azonban mind a zártkörűen működő részvénytársaságok, mind a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára biztosítja szavazatelsőbbségi részvény kibocsátását [Ptk. 3:228. § (1) bekezdés b) pont, 3:230. § (2) bekezdés c) pont, 3:232. §, 3:250. § (2) bekezdés b) pont]. Erre figyelemmel a magyar jogban nem kellett átültetni a szavazatelsőbbségi részvénystruktúra bevezethetőségére vonatkozó célt, hiszen a magyar jogban nem célhoz rendelt az ilyen részvénykibocsátás, vagyis zavart keltene, visszalépést jelentene, ha célt fogalmazna meg, vagy arra utalna a szabályozás.   A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrához magánjogi vonatkozásban két fontos irányelvi elvárás kapcsolódik: Egyrészt, hogy az ilyen részvénystruktúrát a részvényesek minősített többségű szavazatával vezessék be és az érintett részvényesek ahhoz külön is hozzájáruljanak. Ez a Ptk. 3:276. § és 3:271. § rendelkezései alapján már jelenleg is biztosított.   A másik elvárás, hogy az irányelvben felajánlott opciós lehetőségek közül legalább az egyiket 11 választva a közgyűlési döntéshozatalba épüljön be korlátozás. Az első, tagállam által választható lehetőség, hogy a szabályozás maximalizálja a szavazati jogot, a másik lehetőség pedig, hogy a minősített többséghez kötött döntéshozatalnál olyan korlátozások kell előírni, amely a minősített többség elérését nem csupán a szavazattöbbségben határozza meg.   Fontos jelezni, hogy a 2024/2810 irányelv (5) preambulumbekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a vétójogot biztosító részvényekre az irányelv hatálya nem terjed ki.   A Ptk. 3:232. § (1) bekezdése már jelenleg is tízszeres mértékben maximalizálja a szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot, így az irányelv első választható lehetőségének biztosításával a magyar jog már eleget tesz az előírásoknak, vagyis a második opcionális lehetőséget külön már nem kellett előírni. (Jelezhető ugyanakkor, hogy a Ptk. 3:277. §-a egyébként is alkalmazásra kerül a közgyűlési döntéshozatalban.)   A 2024/2810 irányelvnek a biztosítékokra vonatkozó további előírásai opcionálisak, és azok átültetésére nincs szükség.   A 2024/2810 irányelv 5. cikkében foglalt átláthatósági szabályok, továbbá egyes részletszabályok, illetve fogalom-meghatározás a tőkepiaci szabályozásban, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításával kerülnek átültetésre.   4. § A módosítás az Alkotmánybíróság 1054/2026. (II. 20.) AB határozatának 3. pontjában megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség orvoslását szolgálja. Az új esetkör nevesítésének célja annak egyértelművé tétele, hogy ha az Alkotmánybíróság megsemmisít egy jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, de annak meghatározott egyedi ügyben történő alkalmazását csak egy későbbi alkotmányjogi panaszeljárásban tiltja meg, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét ebben az esetben is a Kúriának kell megállapítania. 5. § A Pp. 445/A. §-sal történő kiegészítése az Alkotmánybíróság 1340/2026. (VII. 3.) AB határozatában megállapított, jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetését valósítja meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alaptörvény-ellenesség azért áll fenn, mert a jogalkotó nem szabályozta a cselekvőképesség korlátozását eredményező bírói döntés teljes indokolásának ítéletbe foglalására vonatkozó kötelezettséget arra az esetre, ha az ítélet kihirdetésekor egyik fél sincs jelen. Az Alkotmánybíróság arra az esetkörre utal, amikor a bírósági ítéletre vonatkozó eljárásjogi szabályok szerint a bíróságnak – a felek meg nem jelenésére tekintettel – rövidített indokolást tartalmazó ítéletet kell hoznia. Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozza, hogy az, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége 12 hiányzik vagy csökkent, alkotmányjogi értelemben – függetlenül a szakjogi vagy orvosi értelmezéstől – fogyatékkal élőnek minősül, és fokozott támogatást igényel. Garanciális jelentősége van a gondnokság alá helyezésre vagy a gondnokság felülvizsgálatára irányuló eljárásban ugyanis annak, hogy az eljárásjog különös intézkedéssel oltalmazza a sérülékeny helyzetű alperest mások (például alperesi ügygondnok) olyan mulasztásával szemben, amelynek hátrányos (alap)jogi következményei kizárólag a különleges gondoskodásra és védelemre szoruló alperest terhelik. Az Alkotmánybíróság alkotmányossági aggályt kizárólag a hivatkozott esetkörrel kapcsolatban fogalmaz meg, amikor a felek egyike sem jelenik meg a bírósági határozat kihirdetésén. A jogalkotó álláspontja szerint azonban az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában foglaltaknak a jogszabály akkor felel meg maradéktalanul, ha minden olyan esetben előírja a bírói döntés teljes indokolásának írásba foglalását, amikor az ítélet bármilyen, a cselekvőképesség korlátozását eredményező rendelkezést tartalmaz. A módosító rendelkezés ezért ennek megfelelő szabályozást tartalmaz. 6. § A SLAPP irányelv átültetése során a Pp.-ben szükséges meghatározni a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások megakadályozása érdekében alkalmazandó eljárási biztosítékokra vonatkozó szabályokat, figyelemmel arra, hogy az irányelv hatálya a – polgári eljárások tárgyát képező – polgári vagy kereskedelmi jellegű ügyekre terjed ki. Kiemelendő e körben, hogy az irányelv SLAPP-ellenes eszközeinek alkalmazását kizárólag határokon átnyúló vonatkozású ügyek esetében kell biztosítani.   Mindezekre tekintettel a törvény a Pp. új fejezetében határozza meg a SLAPP-ellenes eljárási biztosítékok alkalmazásának tárgyi hatályát, valamint a SLAPP irányelvnek megfelelően határozza meg azokat a speciális fogalmakat, amelyek az ilyen jellegű ügyek beazonosítását lehetővé teszik. A törvény továbbá a „korai elutasítás” – magyar jogi környezetben eddig ismeretlen – jogintézménye vonatkozásában meghatározza a szükséges eljárásjogi szabályokat, valamint speciális szabályt tartalmaz a perköltség-biztosíték igénybevételének lehetősége tekintetében is. Az új szabályok mellett a Pp. számos már hatályos rendelkezése is szolgálja az irányelv átültetését.   A SLAPP irányelv alapján a SLAPP jelenség elleni fellépés egyik fő eszköze, hogy az eljáró bíróság a nyilvánvalóan alaptalan kereseti kérelmeket előzetes vizsgálat alapján az eljárás korai szakaszában elutasíthassa. Erre tekintettel a törvény rögzíti, hogy az alperes kérelmezheti a kereset bíróság általi „korai” elutasítását, ha a kereset közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű voltát valószínűsíti.   A korai elutasításra az irányelv szerint az eljárás lehető legkorábbi szakaszában kell, hogy sor kerüljön. Ez azonban nem csak az eljárás kezdetén, hanem adott esetben később is bekövetkezhet, attól függően, hogy mikor jutnak a bíróság tudomására a releváns információk. Ennek megfelelően korai elutasításra vonatkozó kérelem előterjesztésére az alperesnek főszabály szerint legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében van lehetősége. Ugyanakkor a törvény alapján, ha az alperes a kereset 13 korai elutasítását megalapozó körülményről önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően szerez tudomást, az eljárás későbbi szakaszában is benyújthatja a kérelmét. Erre legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetősége. A kereset korai elutasítására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A korai elutasítására irányuló kérelmet soron kívül kell elbírálni, ha igazolási kérelem előterjesztésére is lenne mód (amelynek objektív benyújtási határideje akár 3 hónap is lehet) az az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezethetne.   Ha az alperes kérelmezi a kereset korai elutasítását, akkor a keresetet előterjesztő felperesnek kell bizonyítania, hogy a keresete nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak. A bíróság a kérelem beérkezését követő rövid határidőn belül nyilatkoztatja a felperest a kérelem vonatkozásában és felhívja, hogy terjessze elő a kereset megalapozottságát alátámasztó bizonyítékait, bizonyítási indítványait. A szabályozás értelemszerűen viszontkeresetek előterjesztése esetén is irányadó. A bíróságnak a bizonyítás szükségességéről, valamint a bizonyítás sikertelenségének következményéről a felperest ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kell, tekintettel arra, hogy a korai elutasításnak komoly következménye van, az erről szóló jogerős érdemi határozat alapján az érvényesített joggal összefüggésben ugyanis beáll az anyagi jogerőhatás.   Tekintettel arra, hogy a korai elutasítással összefüggésben lényeges követelmény, hogy arra az eljárás lehető legkorábbi szakaszában kerüljön sor, a törvény alapján a bíróság a kérelemről soron kívül köteles határozni, de legkésőbb a kérelemmel kapcsolatos felperesi nyilatkozat bírósághoz történő érkezését követő negyvenöt napon belül érdemben határoznia kell a kereset korai elutasítása tárgyában. A bíróság a felek tárgyaláson kívüli meghallgatását, vagy – ha az eljáró bíró szükségesnek tartja egyéb bizonyítás lefolytatását – tárgyalás tartását követően is határozhat úgy, hogy a rendelkezésre álló adatok és körülmények alapján a felperes keresetét elutasító ítéletet hoz, vagyis érdemben dönt a kereseti kérelem tárgyában. Az ilyen korai elutasításról határozó ítélet ellen természetszerűleg a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontja alapján fellebbezésnek van helye. Ha azonban a bíróság úgy látja, hogy a korai elutasítás iránti kérelem megalapozatlan, akkor a keresetet nem érdemben bírálja el, hanem pervezető jellegű végzésével megtagadja a korai elutasítás iránti kérelem teljesítését, teret engedve az eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának és majd a tárgyalás berekesztését követően hoz érdemi ítéletet. A kérelmet megtagadó határozattal szemben tehát fellebbezésnek nincs helye, mert az az eljárás szükségtelen elhúzódását eredményezhetné, alapot nyújthatna visszaélésszerű joggyakorlásra.   A SLAPP irányelv 15. cikke előírja továbbá, hogy a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásban eljáró bíróság az eljárást indító féllel szemben hatékony, arányos és visszatartó jellegű szankciókat, vagy egyéb, azonos hatékonyságú, megfelelő intézkedéseket alkalmazhasson. Az irányelv a szabályozás részleteinek kidolgozását a nemzeti jogalkotóra bízza, a nemzeti jogi szabályozással összhangban. Erre figyelemmel fontos hangsúlyozni, hogy a Pp. egyébként is alapelvi szinten rögzíti a jóhiszeműség elvét. A Pp. a jóhiszeműség elvét megsértő magatartást tanúsító féllel vagy más perbeli személlyel szemben alkalmazható pénzbírság kiszabásáról is rendelkezik. Erre tekintettel a bíróságnak a korai elutasításról rendelkező határozatában arányos és 14 visszatartó jellegű szankcióként pénzbírság kiszabása iránt is intézkednie kell, mivel a Pp. 5. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban korai elutasítás esetén a jóhiszeműséget sértő magatartás a bíróság értékelése szerint egyértelműen megvalósul. E kötelezettséget ugyanakkor indokolt speciális szabályként is rögzíteni, mint a korai elutasítás mellett alkalmazandó további kötelező, de eltérő jellegű szankciót. Ha pedig az alperes nem terjeszt elő korai elutasítás iránti kérelmet, de a bíróság a rendelkezésre álló információk alapján mégis megállapítja, hogy a felperes visszaélésszerűen járt el, a Pp. 5. § (2) bekezdésében foglalt, a pénzbírság kiszabására vonatkozó általános szabály ez esetben is megfelelően alkalmazandó.   A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a bíróság az eljárás becsült költségeinek fedezésére a felperest biztosíték nyújtására kötelezhesse. Tekintettel arra, hogy a Pp. 595. §-a már egyébként is rögzít perköltség-biztosítékra vonatkozó szabályokat, ezeknek a speciális szabályozáshoz igazodó alkalmazása kerül előírásra a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokkal kapcsolatban is [Pp. 595. § (3)–(8) bekezdés, 596. §].   Indokolt arra is utalni, hogy a hatályos Pp. perköltség megfizetésére vonatkozó 83. § (1) és (4) bekezdése, valamint 85. § (1) bekezdése jelenleg is biztosítja, hogy a kereseti követelés összegének későbbi – akár pertaktikai okokból történő – leszállítása, vagy az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén a felperes térítse meg az alperes perköltségeit, így ilyen esetekre a Pp. vonatkozó szabályai alkalmazhatóak. Alkalmazandó továbbá a Pp. 86. § (2) bekezdése is, amely szerint az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidőt mulaszt vagy más módon, akár a perben akár azt megelőzően az ellenfélnek feleslegesen, a perköltség körébe tartozó költséget okoz, ezek megtérítésére a per eredményére tekintet nélkül köteles. A személyes költségmentesség és személyes költségfeljegyzési jog igénybevételének lehetőségét pedig a Pp. 597. §-a biztosítja.   Indokolt továbbá az Országos Bírósági Hivatal, mint központi bírósági igazgatási szerv kijelölése az irányelv 19. cikkében említett, az irányelv hatálya alá tartozó eljárási biztosítékokra és korrekciós intézkedésekre, valamint a nemzeti jogban rendelkezésre álló egyéb eszközökre vonatkozó információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésének ellátására. 7. § A SLAPP irányelv átültetését a Pp. is szolgálja, amelyre tekintettel a Pp. jogharmonizációs záradéka kiegészítésre kerül a SLAPP irányelvvel. 8. § A bírósági tárgyalások online nyilvánosságára vonatkozó szabályozás kivezetése miatt szükséges Pp.-t érintő hatályon kívül helyező rendelkezések. 9. § A SLAPP irányelv 17. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 15 amennyiben egy, az Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felperes a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indít valamely harmadik ország bírósága előtt egy, valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel szemben, az említett személy a lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság előtt kérhesse a harmadik ország bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült kárai és költségei megtérítését.   A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján a harmadik államban lakóhellyel rendelkező alperes elleni eljárásokra – néhány, az irányelv átültetése szempontjából nem releváns esetkör kivételével – a nemzeti jogok állapíthatják meg a joghatósági szabályokat. Ennek megfelelően az Nmjtv. 92. §-a, 94. § (1) bekezdése és 97. §-a állapít meg vagyonjogi ügyekre olyan joghatósági szabályokat, amelyek az irányelv hatálya alá tartozó ügyekben is relevánsak lehetnek. Ezen joghatósági szabályokat egészíti ki a törvényjavaslat az irányelv 17. cikk (1) bekezdésének megfelelő joghatósági okkal.   A SLAPP irányelv 17. cikk (2) bekezdése mindazonáltal lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a 17. cikk (1) bekezdés szerinti joghatóság gyakorlását korlátozzák, amíg az eljárás még folyamatban van a harmadik államban. A SLAPP irányelv (44) preambulumbekezdése alapján ennek eszköze lehet például az eljárás felfüggesztése arra az időre, amíg a harmadik államban tart még az eljárás. A törvényjavaslat ennek megfelelően előírja a magyar bíróság előtt indított kártérítési per felfüggesztését mindaddig, amíg a harmadik államban indult eljárást jogerősen be nem fejezik. 10. § A SLAPP irányelv nemcsak az EU-tagállamok bíróságai előtti megalapozatlan és visszaélésszerű perek visszaszorítását célozza, hanem – ugyanazon megfontolásból és ugyanazon feltételek fennállása esetén – azt is meg kívánja előzni, hogy a harmadik államokban lefolytatott, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott határozatok joghatást fejthessenek ki az Európai Unión belül. Ezért a SLAPP irányelv 16. cikke alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a „valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen indított, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott harmadik országbeli ítéletek elismerését és végrehajtását megtagadják, ha az említett eljárás nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélésszerűnek minősül azon tagállam joga szerint, amelyben az ilyen elismerést vagy végrehajtást kérik”. A SLAPP irányelv (43) preambulumbekezdése alapján a „tagállamokra tartozik eldönteni, hogy valamely harmadik országbeli ítélet elismerését és végrehajtását a közrenddel (ordre public) nyilvánvalóan ellentétes volta miatt vagy egy külön megtagadási okból tagadják-e meg”. Ez utóbbi választási lehetőségre tekintettel a törvényjavaslat külön megtagadási okot vezet be, amely az Nmjtv. által megállapított megtagadási okok mellett érvényesül az irányelv hatálya alá tartozó jogviszonyokban.   16 Ugyanakkor a SLAPP irányelv 18. cikke alapján az „irányelv nem érinti a valamely harmadik állam és az Unió vagy egy tagállam közötti, 2024. május 6. előtt kötött kétoldalú és többoldalú egyezmények és megállapodások alkalmazását”, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 351. cikkével. Mivel a 18. cikkben hivatkozott nemzetközi szerződések a külföldi határozatok elismerésének és végrehajtásának megtagadási okait rendszerint taxatíve határozzák meg, az irányelv 16. cikke szerinti kiegészítő megtagadási ok alkalmazása olyan harmadik állambeli határozatokkal szemben, amelyek elismerésére és végrehajtására ilyen nemzetközi szerződést kell alkalmazni, az érintett nemzetközi szerződéssel ellentétes lenne. Erre tekintettel a törvényjavaslat az irányelv 16. cikke szerinti megtagadási ok alkalmazásának kivételeként határozza meg azon eseteket, amikor az ilyen alkalmazás az irányelv 18. cikkében említett nemzetközi szerződést sértené. 11. § A SLAPP irányelv átültetését az Nmjtv. is szolgálja, erre figyelemmel szükséges az Nmjtv. jogharmonizációs záradékkal való kiegészítése.   12. §   A bírósági tárgyalások online nyilvánosságára vonatkozó szabályozás kivezetése miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések. 13. § A bírósági tárgyalások online nyilvánosságára vonatkozó szabályozás kivezetése miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés. 14. § A módosítás kodifikációs pontosítást tartalmaz, valamint a PLD irányelv alkalmazásához kapcsoló átmeneti rendelkezést módosítja az Európai Unió Tanácsa által kiadott helyesbítésre figyelemmel.   15. § A bírósági tárgyalások online nyilvánosságára vonatkozó szabályozás kivezetése miatt szükséges a tárgyi rendelet hatályon kívül helyezése. 16. § Hatályba léptető rendelkezések. 17 17. § Sarkalatosságra vonatkozó rendelkezések. 18. § Jogharmonizációs záradék. 18