⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/505. Benyújtás dátuma: 2026-08-17 17:30 Parlex azonosító: QEQUT5W90001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, igazságügyi miniszter Törvényjavaslat címe: A Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom a Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény 2. alcíme az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 3. alcíme az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény a Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról [1] Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása 2026. július 19-én lépett hatályba. Az e módosítással összefüggésben szükséges az ehhez kapcsolódó – így különösen az Alkotmánybíróságról szóló – törvényi rendelkezések megfelelő módosítása, illetve hatályon kívül helyezése is. [2] Magyarország Alaptörvényének módosítása mellett szükséges további törvényi rendelkezések módosítása is, figyelemmel a jogalkalmazói visszajelzésekre, illetve az egyes törvények közötti teljeskörű koherencia megteremtésének igényére is. [3] Az Országgyűlés a fentiekre figyelemmel az alábbi törvényt alkotja: 1. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása 1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/A. §-a a következő a) ponttal egészül ki: [A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza] „a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülési állásfoglalásait,” 2. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/A. § f) pontjában a „központi államigazgatási szerv és” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és” szöveg lép. 3. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/D. §-a. 2. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása 4. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 5/A. §-a. 3. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása 5. § 1 Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.” 6. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.” 7. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 15. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: (Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik) „a) a hetvenedik életév betöltésével, valamint” 8. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjának az Alkotmánybíróság elnöke tisztségére való megválasztását pályázat előzi meg. A pályázatot a) – a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az Alkotmánybíróság elnöke elnöki megbízatásának várható megszűnését megelőző kilencven napon belül, vagy b) – a 18. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben – az Alkotmánybíróság elnöke elnöki megbízatásának megszűnését követő legfeljebb harminc napon belül, vagy ha a (3) bekezdés szerint kiírt pályázat vagy az (5) és (6) bekezdés szerint lefolytatott szavazás eredménytelenül zárult, a pályázati eljárás eredménytelenségének megállapítását követő tizenöt napon belül kell kiírni. (2) A pályázati kiírást a főtitkár által összehívott, az Alkotmánybíróság három, korban legidősebb tagjából álló eseti bizottság készíti elő, illetve azt kiírásra a főtitkárhoz felterjeszti. A pályázati kiírásban a pályázat benyújtására legalább harminc, de legfeljebb negyvenöt napot kell biztosítani. A pályázati kiírásáról, illetve a pályázat benyújtásának lehetőségéről a főtitkár az Alkotmánybíróság tagjait haladéktalanul tájékoztatja, továbbá intézkedik a pályázati kiírásnak az Alkotmánybíróság honlapján történő nyilvános közzétételéről. 2 (3) A pályázatot az Alkotmánybíróság főtitkárához zárt borítékban kell benyújtani. A főtitkár a pályázati határidő lejártát követő napon a beérkezett borítékot felbontja, valamint valamennyi beérkezett pályázatot – másolati formában – az Alkotmánybíróság tagjai számára rendelkezésre bocsátja. Ha a rendelkezésre álló idő alatt egyetlen pályázat sem érkezett, a kiírt pályázatot eredménytelennek kell tekinteni. (4) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság elnökét – a pályázati határidő lejártát követő naptól számított – legfeljebb harminc napon belül titkos szavazással (az e § alkalmazásában a továbbiakban: szavazás) választja meg. (5) Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásához – az Alkotmánybíróság teljes ülésén megtartott szavazáson – az Alkotmánybíróság tagjainak több mint felének a szavazata szükséges, azzal, hogy ha a szavazáson kevesebb mint két jelöltre lehet szavazni, az Alkotmánybíróság teljes ülése a jelölt támogathatóságáról dönt. (6) Ha az (5) bekezdés szerinti szavazás eredménytelen volt, a szavazást az elnök eredményes megválasztásáig, de legfeljebb három alkalommal meg kell ismételni, azzal, hogy a megismételt szavazások során csak arra a – legfeljebb – két jelöltre lehet érvényesen szavazni, akik az (5) bekezdés szerinti első szavazáson a legtöbb szavazatot kapták meg. (7) Ha az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság elnökét az (5) és (6) bekezdés szerinti nem választja meg, a pályázati eljárást eredménytelennek kell tekinteni. (8) Az elnök elnöki megbízatása a) a korábbi elnök elnöki megbízatása megszűnésével, vagy b) – feltéve, hogy az elnök elnöki megbízatása már megszűnt – a megválasztásával kezdődik meg.” 9. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az elnök elnöki megbízatása megszűnik a) a megbízatási idő leteltével, b) az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével, c) lemondással. (2) Az elnök az elnöki megbízatásról való lemondást a főtitkárral írásban közli. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával szűnik meg. Az elnöki megbízatásról való lemondás az elnök Alkotmánybíróságban betöltött tagságát nem érinti.” 10. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény, az Alaptörvény módosítása és a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről, a jogszabály hatálybalépésének ideiglenes 3 felfüggesztéséről, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatáról, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásáról, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Alkotmánybíróság elrendelheti más határozatának vagy végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét is.” 11. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.” 12. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt) „a) a 23. §-ban, a 23/A. §-ban, a 24/A. §-ban, a 35. §-ban és a 38. §-ban meghatározott eljárásban,” 13. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 74/E. §-sal egészül ki: „74/E. § Ha az Alkotmánybíróság elnökének megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követően szűnik meg, az Alkotmánybíróság főtitkára a 17/A. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírást első alkalommal a Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépését követően harminc napon belül írja ki.” 14. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 16. § (6) bekezdésében az „a 15. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „a 15. § (1) bekezdés a) és b) pontja” szöveg, az „– a megbízatási idő lejártának napjával –” szövegrész helyébe az „– a hetvenedik életév betöltésének, illetve a megbízatási idő lejártának napjával –” szöveg és az „az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban” szövegrész helyébe az „a Magyar Közlönyben” szöveg, b) 21. § (5) bekezdésében a „b)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–f), valamint j) pontjában” szöveg, c) 48. § (4) bekezdés c) pontjában az „elnök által kijelölt tagja” szövegrész helyébe az „életkorban legidősebb tagja” szöveg, 4 d) 48. § (4a) bekezdésében az „elnök által kijelölt tagja” szövegrész helyébe az „életkorban legidősebb tagja” szöveg, e) 50. § (2) bekezdés e) pontjában az „az elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „az elnök, az elnökhelyettes” szöveg, f) 70. § (2) bekezdésében az „az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban” szövegrész helyébe az „a Magyar Közlönyben” szöveg lép. 15. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 6. § (3) bekezdése, b) 13/A. alcíme, c) 41. § (5) bekezdése, d) 51. § (1) bekezdésében a „– ha e törvény eltérően nem rendelkezik –” szövegrész. 4. Záró rendelkezések 16. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 17. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 3. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 5   Általános indokolás Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításához kapcsolódóan szükséges az alkotmányozó akaratának megfelelő törvénymódosítások végrehajtása is. Erre tekintettel a javaslat célja, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó egyes törvénymódosításokat elvégezze. A Javaslat a fentiek keretében módosítja a köztársasági elnök jogállásáról, a jogalkotásról, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvények egyes rendelkezéseit, biztosítva ezáltal az e törvények és az Alaptörvény megfelelő koherenciáját. Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1-3. §, 10-11. § Az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényi szabályozás 2026. január 1-je óta indokolatlan párhuzamosságot hozott létre azzal, hogy a testület döntéseit nem a Magyar Közlönyben, hanem kizárólag az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni.  Az indokolatlan párhuzamosság kiküszöbölése érdekében szükséges a korábbi főszabály visszaállítása, azaz a Magyar Közlönyben való közzététel előírása.  4. §, 12. § Figyelemmel arra, hogy a köztársasági elnök akadályoztatására vonatkozó szabályokat az Alaptörvény tartalmazza, az ezzel összefüggő törvényi szabályozás indokolatlan, így annak hatályon kívül helyezése – az eredeti, 2026. január 1-jét megelőző szabályozás helyreállítása – javasolt. 5. § Az Alkotmánybíróság költségvetésére vonatkozóan indokolt a 2026. január 1-jét megelőzően 6 hatályos szabályozás visszaállítása. 6. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2024. évi LXVII. törvény 2025. január 1-jével hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) azon rendelkezését, amely szerint a húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Az e módosítás indokolatlanul tág körre nyitotta az alkotmánybíróvá válás feltételeit, így indokolt az e tekintetben 2011 és 2025 között hatályban volt rendelkezés visszaállítása.  7. § Az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tagjának a megbízatása megszűnik a hetvenedik életéve betöltésével, így szükséges az e megszűnési ok törvényben való rögzítése is. 8. § A Javaslat – figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben az Alkotmánybíróság választhatja meg – meghatározza az elnök megválasztására vonatkozó szabályokat. A Javaslat értelmében az elnöki megbízatás betöltésére pályázatot kell kiírni, illetve az Alkotmánybíróság teljes ülése a pályázó személyek közül dönt az elnök személyéről. A szabályozás biztosítja a pályázati eljárás sikeres lefolytatását, továbbá a pályázati kiírás nyilvánosságát is. 9. § Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján az Alkotmánybíróság elnökét az Alkotmánybíróság tagjai hároméves időtartamra választják, szükséges az ezzel összefüggő rendelkezések pontosítása is. 13. § Átmeneti rendelkezés az elnöki pályázat első kiírására vonatkozóan. 14. § Az Abtv. 2026. január 1-jével megállapított rendelkezései szerint a teljes ülés akkor határozatképes, 7 ha azon az Alkotmánybíróság elnöke vagy elnökhelyettese, illetve együttes akadályoztatásuk esetén az Alkotmánybíróság elnöke által kijelölt alkotmánybíró jelen van, illetve együttes akadályoztatásuk esetén a teljes ülés összehívására és vezetésére is a kijelölt alkotmánybíró jogosult.  Szükséges az e rendelkezés felülvizsgálata azzal, hogy együttes akadályoztatás esetén az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja láthassa el az e feladatokat, ezzel elkerülhető, hogy olyan helyzet állhasson elő, amelyben a kijelölés hiánya esetlegesen akadályozza az Alkotmánybíróság működését. A rendelkezés továbbá a javaslattal összefüggő további – a belső koherenciát biztosító – pontosításokat is tartalmaz. 15. § Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések a köztársasági elnök akadályoztatására vonatkozó eljárás kivezetésével összefüggésben. 16. § Hatálybaléptető rendelkezés. 17. § Sarkalatossági záradék. 8