⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/568. Benyújtás dátuma: 2026-09-01 12:48 Parlex azonosító: 15LOED5Y0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, igazságügyi miniszter Törvényjavaslat címe: Büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény a) 13. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján, b) 16. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról [1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait, biztosítja az uniós szabályozás végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételek megteremtését. [2] A környezet büntetőjogi védelme kiemelt jelentőségű, ezért a törvény átülteti a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 irányelvet. A törvény célja, hogy a Büntető Törvénykönyv a meglévő, szigorú szabályok megőrzése mellett kiegészüljön olyan rendelkezésekkel, amelyekkel maradéktalanul biztosítható az uniós követelmények teljesítése, és ezáltal hatékonyabb legyen a fellépés a környezeti bűnözés ellen. [3] A törvény célja a vagyonvisszaszerzésről és –elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv teljes körű végrehajtása. Ennek érdekében bevezeti a Büntető Törvénykönyvbe a vagyonelkobzás új formáját és biztosítja az információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférést a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv számára. [4] A törvény a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtását szolgálja, amely a szolgáltatók kijelölt telephelyeire és jogi képviseletére vonatkozó harmonizált szabályok megállapításával biztosítja az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés hatékony érvényesülését. Az uniós szabályozás alapján szükséges, hogy a tagállamok jogrendszerüket és intézményi infrastruktúrájukat felkészítsék az elektronikus bizonyítékok beszerzésére vonatkozó uniós szabályok végrehajtására. A törvény az elektronikus hírközlési, valamint az elektronikus kereskedelmi tárgyú törvényekbe illesztve határozza meg a szolgáltatók körét, a címzettek kijelölésére vonatkozó kötelezettségeket, valamint a médiaszolgáltatások területét szabályozó törvény módosításával szabályozza a felügyeleti és szankcionálási kereteket. [5] A törvény célja a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való teljes körű megfelelés biztosítása. [6] A törvény az európai uniós követelményeknek megfelelő jogalkalmazás feltételeinek megerősítése érdekében módosítja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt. [7] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján a következő törvényt alkotja: 1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 1. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a) 3. számú melléklet 2.25. pontjában a „241. § (1) bekezdése, (2) bekezdés III. fordulata” szövegrész helyébe a „241. § (1)–(4) bekezdése, (5) bekezdés III. és IV. fordulata” szöveg, b) 3. számú melléklet 2.26. pontjában a „242. § (1) és (2) bekezdése, 243. § (1) és (2) 1 bekezdése” szövegrész helyébe a „242. § (1)–(2b) bekezdése, 243. § (1)–(2a) bekezdése” szöveg, c) 3. számú melléklet 2.28. pontjában az „ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” szövegrész helyébe az „uniós környezetvédelmi szabályok megszegése” szöveg és a „249. §” szövegrész helyébe a „241/A. §” szöveg lép. 2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása 2. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Meg kell tagadni a Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személy kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.” 3. § Hatályát veszti az Nbjt. 14. § (1a) bekezdése. 3. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 4. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pont 7. alpontjában a „Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2) bekezdés, 243. § (1)–(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget” szövegrész helyébe a „Btk. 241. § (1)–(4) bekezdés], uniós környezetvédelmi szabályok megszegése [Btk. 241/A. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2b) bekezdés, 243. § (1)–(2a) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], a 2026. …-ig hatályban volt ózonréteget” szöveg lép. 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 5. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget” szövegrész helyébe a „környezetkárosítás, uniós környezetvédelmi szabályok megszegése, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, a 2026. …-ig hatályban volt ózonréteget” szöveg lép. 5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 6. § 2 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 2000. évi XLII. törvény) 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A lajstromban szereplő adatokat, jogokat és tényeket a nyomozó hatóság, valamint a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlen adathozzáféréssel átveheti.” 7. § A 2000. évi XLII. törvény 90. §-a a következő r) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „r) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása 8. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 30. §-a a következő c) ponttal egészül ki: (Ez a törvény) „c) a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,” (való megfelelést szolgálja.) 7. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása 9. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) a 14/C. §- t követően a következő alcímmel egészül ki: „Az elektronikus bizonyítékok gyűjtésével összefüggésben a kijelölt telephelyek kijelölésével és a jogi képviselők kinevezésével, valamint a vonatkozó adatok védelmével összefüggő szabályok felügyelete 14/D. § (1) E törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató tevékenységére, a) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, vagy akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és amely vagy aki Magyarországon és legalább egy másik tagállamban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az 3 (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét; b) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel nem rendelkezik, azonban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét [az a) és b) pont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató]. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató köteles az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele, illetve a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében telephelyet kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt telephelyet, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt telephely vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2014/41/EU parlamenti és tanácsi irányelv, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele és a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében jogi képviselőt kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt jogi képviselőt, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt jogi képviselő személyében vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül. (4) A szolgáltató több telephelyet vagy jogi képviselőt (a továbbiakban együtt: címzett) is kijelölhet, de ebben az esetben köteles a Hatóságnak azt is bejelenteni, hogy Magyarország mely területén mely címzett jár el. (5) Ha a címzett a magyar nyelv mellett más – az Unió hivatalos nyelveinek egyikén – is elfogadja a határozatra vonatkozó tanúsítványt, valamint folytat azzal kapcsolatos egyéb kommunikációt, akkor a szolgáltató a kommunikáció e lehetséges nyelvét is bejelenti a Hatóságnak. (6) A szolgáltató csak olyan címzettet jelölhet ki, a) amely jogképes és székhellyel vagy telephellyel rendelkezik egy olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja, vagy b) aki cselekvőképességgel rendelkezik, és akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye egy olyan tagállamban található, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja. (7) A szolgáltató a bejelentési kötelezettségét, a) amennyiben a 2026. évi … törvénynek (a továbbiakban: módosító törvény) e törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépésének napján szolgáltatást kínál Magyarország területén, a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül vagy b) ha a módosító törvény e törvény módosítására vonatkozó szabályainak hatályba lépését követően kezd szolgáltatást kínálni, a szolgáltatás kínálásának megkezdését követő hat hónapon belül köteles teljesíteni. 14/E. § 4 (1) Az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerinti központi hatóság feladatait az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal összefüggésben Magyarországon a Hatóság látja el. (2) A Hatóság a) együttműködik az Európai Bizottsággal, valamint más tagállamok központi hatóságaival az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feladatok hatékony végrehajtása érdekében, b) kezeli és nyilvántartja a szolgáltatók által a kijelölt telephelyek és jogi képviselők kijelölésével összefüggésben bejelentett adatokat, c) ellenőrzi a szolgáltatók ezen alcímben meghatározott kötelezettségeinek a teljesítését, d) bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, valamint a szolgáltató által kijelölt címzettet, aki az ezen alcímben meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megszegi, e) a kiszabott bírsággal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos statisztikai adatokról a folyó évet követő év szeptember 30. napjáig tájékoztatja az elektronikus hírközlésért felelős minisztert, f) az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (4) bekezdésének valószínűsíthető megsértése esetén az ügyészség megkeresése alapján javaslatot tesz a szolgáltatóval szemben bírság kiszabására, és g) biztosítja, hogy azon információk, amelyekről az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban értesítették, nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat erre a célra létrehozott weboldalán, továbbá gondoskodik az említett információk rendszeres naprakésszé tételéről. (3) A 14/D. §-ban meghatározott kötelezettség alól nem mentesülhet a szolgáltató, a kijelölt telephely vagy a jogi képviselő azon az alapon, hogy a szolgáltató és a kijelölt telephely vagy jogi képviselő közötti megfelelő belső eljárások kialakítására nem, vagy hiányosan került sor. (4) A (2) bekezdés d) pontja alapján a bírság legmagasabb összege a szolgáltató nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legfeljebb tízmillió forint. (5) Természetes személy szolgáltató esetében a bírság legmagasabb összege egymillió forint. (6) A szolgáltató által kijelölt címzett a bírság összegéért a szolgáltatóval egyetemlegesen felel.” 10. § Az Ekertv. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „g) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 8. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása 5 11. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás hatálya a kérelem előterjesztését megelőzően felmerült díjakra és költségekre is kiterjed.” 12. § A Jst. a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg, b) 63. § (2) bekezdésében a „támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől” szövegrész helyébe a „támogatás hatálya – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelem előterjesztésétől” szöveg lép. 9. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 13. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a következő III/A. Fejezettel egészül ki: „III/A. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS BIZONYÍTÉKOK GYŰJTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A KIJELÖLT TELEPHELYEK KIJELÖLÉSÉVEL ÉS A JOGI KÉPVISELŐK KINEVEZÉSÉVEL, VALAMINT A VONATKOZÓ ADATOK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK FELÜGYELETE 22/C. § (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó olyan szolgáltató tevékenységére, a) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, vagy akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és amely vagy aki Magyarországon és legalább egy másik tagállamban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét; b) amely Magyarországon székhellyel, illetve telephellyel nem rendelkezik, azonban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét [az a) és b) pont ezen Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató]. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató köteles az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény 6 alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele, illetve a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében telephelyet kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt telephelyet, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt telephely vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából kibocsátott határozatok és végzések átvétele és a kapcsolódó további feladatok ellátása érdekében jogi képviselőt kijelölni és a Hatóságnak a kijelölt jogi képviselőt, valamint annak elérhetőségeit, illetve a kijelölt jogi képviselő személyében vagy annak elérhetőségeiben bekövetkezett változást bejelenteni, a változás bekövetkeztét követő nyolc napon belül. (4) A szolgáltató több telephelyet vagy jogi képviselőt (a továbbiakban együtt: címzett) is kijelölhet, de ebben az esetben köteles a Hatóságnak azt is bejelenteni, hogy Magyarország mely területén mely címzett jár el. (5) Ha a címzett a magyar nyelv mellett más – az Unió hivatalos nyelveinek egyikén – is elfogadja a határozatra vonatkozó tanúsítványt, valamint folytat azzal kapcsolatos egyéb kommunikációt, akkor a szolgáltató a kommunikáció e lehetséges nyelvét is bejelenti a Hatóságnak. (6) A szolgáltató csak olyan címzettet jelölhet ki, a) amely jogképes és székhellyel vagy telephellyel rendelkezik egy olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja, vagy b) aki cselekvőképességgel rendelkezik, és akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye egy olyan tagállamban található, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait nyújtja. (7) A szolgáltató a bejelentési kötelezettségét, a) amennyiben a 2026. évi … törvénynek (a továbbiakban: módosító törvény) e törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépésének napján szolgáltatást kínál Magyarország területén, a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül vagy b) ha a módosító törvény e törvény módosítására vonatkozó szabályainak hatályba lépését követően kezd szolgáltatást kínálni, ennek megkezdését követő hat hónapon belül köteles teljesíteni. 22/D. § (1) Az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerinti központi hatóság feladatait az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal összefüggésben Magyarországon a Hatóság látja el. (2) A Hatóság a) együttműködik az Európai Bizottsággal, valamint más tagállamok központi hatóságaival az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feladatok hatékony végrehajtása érdekében, b) kezeli és nyilvántartja a szolgáltatók által a kijelölt telephelyek és jogi képviselők 7 kijelölésével összefüggésben bejelentett adatokat, c) ellenőrzi a szolgáltatók e Fejezetben meghatározott kötelezettségeinek a teljesítését, és d) bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, valamint a szolgáltató által kijelölt címzettet, aki az ezen alcímben meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megszegi, e) a kiszabott bírsággal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos statisztikai adatokról a folyó évet követő év szeptember 30. napjáig tájékoztatja a minisztert, f) az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (4) bekezdésének valószínűsíthető megsértése esetén az ügyészség megkeresése alapján javaslatot tesz a szolgáltatóval szemben bírság kiszabására, g) biztosítja, hogy azon információk, amelyekről az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban értesítették, nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat erre a célra létrehozott weboldalán, továbbá gondoskodik az említett információk rendszeres naprakésszé tételéről. (3) A 22/C. §-ban meghatározott kötelezettség alól nem mentesülhet a szolgáltató, a kijelölt telephely vagy a jogi képviselő azon az alapon, hogy a szolgáltató és a kijelölt telephely vagy jogi képviselő közötti megfelelő belső eljárások kialakítására nem vagy hiányosan került sor. (4) A (2) bekezdés d) pontja alapján a bírság legmagasabb összege a szolgáltató – 49. § (11) bekezdése szerinti – nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legfeljebb tízmillió forint. (5) Természetes személy szolgáltató esetében a bírság legmagasabb összege egymillió forint. (6) A szolgáltató által kijelölt címzett a bírság összegéért a szolgáltatóval egyetemlegesen felel.” 14. § Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: (Ez a törvény) „n) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 15. § Az Eht. 186/A. §-ában a „III. Fejezet” szövegrész helyébe a „III. és III/A. Fejezet” szöveg lép. 10. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 16. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 110. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki: 8 (A Hatóság a hírközlési és infokommunikációs ágazat tekintetében törvényben foglaltak szerint:) „j) ellátja a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a központi hatóság számára meghatározott feladatokat az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott szolgáltatókkal összefüggésben, valamint k) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.” 17. § Az Mttv. 230. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „h) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 11. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 18. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74/A. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet) „b) üzletszerűen elkövetett természetkárosítás [242. § (2b) bekezdés],” (elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.) (2) A Btk. 74/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűnszervezetben részt vevő személy elleni büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet más személy a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.” (3) A Btk. 74/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem rendelhető el vagyonelkobzás az (1)–(2a) bekezdés esetében, ha az elkövető vagy a (2a) bekezdésben meghatározott személy bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.” 19. § 9 A Btk. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „241. § (1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, és ezzel valamely környezeti elemet veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a) valamely környezeti elemben olyan mértékű károsodást okoz vagy okozhat, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, vagy b) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz vagy okozhat. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény valamely környezeti elemben olyan mértékű károsodást okoz, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás halált okoz. (5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig, a (2) bekezdés esetén két évig, a (3) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1) bekezdés esetén az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés a) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. (7) E § alkalmazásában környezeti elem a) a föld, ideértve a föld felszínét, felszín alatti rétegeit, a talajt, a kőzeteket, az ásványokat, b) a víz, ideértve a felszíni és felszín alatti vizeket, azok készleteit, minőségét és mennyiségét, c) a levegő, ideértve a légkör egészét, annak folyamatait, összetételét és a klímát, valamint d) az élővilág, ideértve az élő szervezeteket, azok életközösségeit, élőhelyeit és az ökológiai rendszert.” 20. § A Btk. a 241. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „Uniós környezetvédelmi szabályok megszegése 241/A. § (1) Aki a) az 1257/2013/EU rendelet 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmény megszegésével hajót újrafeldolgoz, b) az (EU) 2023/1115 rendelet 3. cikkében meghatározott tilalmat megszegve releváns árut vagy releváns terméket különösen nagy vagy azt meghaladó értékben az uniós piacon forgalomba hoz, forgalmaz vagy az uniós piacról kivisz, c) az (EU) 2024/590 rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott ózonkárosító anyagot akár 10 önmagában, akár keverékként az (EU) 2024/590 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, kienged, az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, d) az (EU) 2024/590 rendelet 2. cikk b) pontjában meghatározott, ózonkárosító anyagokat tartalmazó, illetve ilyen anyagokkal működő terméket, berendezést, valamint azok részeit az (EU) 2024/590 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, e) az (EU) 2024/573 rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázt akár önmagában, akár keverékként az (EU) 2024/573 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, kienged, az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, vagy f) az (EU) 2024/573 rendelet 2. cikk b) pontjában meghatározott, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő terméket, berendezést, valamint azok részeit az (EU) 2024/573 rendelet megszegésével előállít, forgalomba hoz, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy ilyen terméket, berendezést üzembe helyez, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 21. § (1) A Btk. 242. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Aki) „d) a jogszabályban meghatározott, egyes vadászható madárfajok egyedeit, feltéve, hogy azok jogszabályban meghatározott vadgazdálkodási értékének együttes összege eléri a vadászható apróvadfajok esetén megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb értékének tízszeresét,” (jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) (2) A Btk. 242. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet C melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen az Európai Unió területére Magyarországon keresztül behozza.” (3) A Btk. 242. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdés, illetve az (1a) bekezdés szerinti bűncselekményt üzletszerűen követi el.” (4) A Btk. 242. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Aki a természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) és (1a) bekezdés esetén egy évig, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 11 22. § (1) A Btk. 243. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki közösségi jelentőségű állatfaj egyedét Natura 2000 területen belül jogellenesen jelentős mértékben megzavarja.” (2) A Btk. 243. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye különösen jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.” (3) A Btk. 243. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Aki a természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1a) bekezdés esetén egy évig, a (2) bekezdés esetén két évig, a (2a) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 23. § A Btk. 465. § (2) bekezdése a következő 23. és 24. ponttal egészül ki: (Ez a törvény) „23. a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 24. a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a „kábítószer” fogalommeghatározását új pszichoaktív anyagokkal kiegészítő módosításáról szóló, 2025. október 14-i (EU) 2025/2062 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 24. § A Btk. a) 73. § c) pontjában a „környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” szövegrész helyébe a „környezetkárosítás, uniós környezetvédelmi szabályok megszegése, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése” szöveg, b) 242. § (1) bekezdés c) pontjában az „A és B melléklete” szövegrész helyébe az „A vagy B melléklete” szöveg, c) 248. § (6) bekezdés a) pontjában a „környezetkárosítás” szövegrész helyébe a „környezetkárosítás, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése” szöveg, lép. 12 25. § Hatályát veszti a Btk. a) 243. § (2) bekezdésében a „vagy megsemmisülését” szövegrész, b) „Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés” alcím címe, c) 249. §-a, d) „Önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény” alcím címe, e) 404/B. §-a. 12. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása 26. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) a) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul, b) 12. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul, c) 15. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 27. § Hatályát veszti az EUtv. a) 2. §-ában az „– így különösen az Nbjt. 14. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat is –” szövegrész, b) 5. § (1a) bekezdése, c) 20. § (8)–(10) bekezdése, d) 40. § (1a) bekezdése. 13. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 28. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a terhelt a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson nincs jelen, illetve ha a fellebbezést tanácsülésen bírálja el, a bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és az elítéltnek a lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerinti legközelebbi bv. intézetbe történő előállítása érdekében a rendőrséget keresi meg. Az elítélt befogadásáról történő értesítés alapján a bíróság haladéktalanul megküldi az értesítőlapot a befogadó bv. intézet részére. (4) Ha a terhelt előállítása nem vezetett eredményre, a bíróság – az azonnali foganatba vétel elrendeléséről szóló határozat, az értesítőlap és az előállításról készült rendőri jelentés megküldésével – elfogatóparancs kibocsátását kezdeményezi a büntetés-végrehajtási bírónál.” 29. § 13 A Bv. tv. 438. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) E törvény a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 30. § A Bv. tv. a) a 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „elővezetés” szövegrész helyébe az „elővezetés vagy az előállítás” szöveg, b) 88. § b) pontjában az „elővezetésről” szövegrész helyébe az „elővezetésről és az előállításról” szöveg, c) 75/A. § (1) bekezdésében az „a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt” szövegrész helyébe az „a jogerősen szabadságvesztésre ítélt” szöveg, d) 188. § (1a) bekezdés d) pontjában az „igazságügyért” szövegrész helyébe az „áldozatsegítésért” szöveg lép. 14. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 31. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 44. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha) „b) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt, valamint, ha letartóztatásának vagy előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére irányuló indítványról dönt a bíróság,” 32. § A Be. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a büntetőeljárás során a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vonatkozásában olyan adat merül fel, amely alapján a költségkedvezmény engedélyezésének feltételei valószínűsíthetők, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt ismételten tájékoztatja, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, és közreműködik a kérelem összeállításában, valamint annak a jogi segítségnyújtó szolgálathoz történő továbbításában.” 33. § A Be. 263. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az adatszolgáltatásra legalább 14 három, legfeljebb hétnapos határidőt állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra egy másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalának megkeresésére történő információátadás céljából van szükség.” 34. § A Be. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 876/G. §-sal egészül ki: „876/G. § (1) A büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvény hatálybalépése előtt a 836/A. § alapján elrendelt feltételes ügyészi felfüggesztés hatályában fennmarad. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező bűncselekmény miatt, ha a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen eltelt, kivéve, ha a) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelése törvénysértő volt, vagy b) a (3) bekezdés alapján az eljárás folytatását kell elrendelni. (3) Ha az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye, az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el, ha a) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy b) a gyanúsított a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt Magyarország területének elhagyására előírt határidőt követően Magyarország területén tartózkodik, vagy Magyarország területére visszatér. (4) Ha a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott körülményeket észleli, a gyanúsítottat elfogja, és a feltételes ügyészi felfüggesztést elrendelő ügyészséghez előállítja. A rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve az előállítás foganatosítása érdekében a gyanúsítottat legfeljebb hetvenkét órára őrizetbe veheti, ha az előállítás a rendőrségről szóló törvényben meghatározott időtartam alatt nem volt végrehajtható. A hatósági fogvatartás tartamát az őrizet tartamába be kell számítani. (5) Az (1) bekezdés szerinti feltételes ügyészi felfüggesztéssel kapcsolatosan a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének központi szerve a) a gyanúsított nevét, b) a gyanúsított természetes személyazonosító adatait, c) a gyanúsított arcképmását, útiokmányának számát, d) a gyanúsított állampolgárságát, e) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésének, a határozat gyanúsítottal való közlésének és a felfüggesztés tartama leteltének napját, f) azt az időpontot, amíg a gyanúsítottnak Magyarország területét el kellett hagynia és g) a gyanúsítottnak azt a kötelezettségét, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának letelte előtt Magyarország területére nem térhet vissza a végrehajtás ellenőrzése céljából a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának leteltéig kezeli. 15 (6) Az (1) bekezdés szerinti feltételes ügyészi felfüggesztéssel kapcsolatosan a rendőrség idegenrendészeti szervének központi szerve a gyanúsítottnak az (5) bekezdésben meghatározott adatait, valamint a gyanúsított ujjnyomat adatát az idegenrendészeti kiutasítás vagy a beutazási és tartózkodási tilalom tartamának leteltéig kezeli.” 35. § A Be. 878. §-a a következő 40. ponttal egészül ki: (Ez a törvény) „40. a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 36. § A Be. a) 46. § (6) bekezdésében a „terhelt jövedelmi” szövegrész helyébe a „terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jövedelmi” szöveg, b) 75. § (1) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg, c) 75. § (3) bekezdés b) pontjában a „terheltet” szövegrész helyébe a „terheltet, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt” szöveg, d) 76. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg lép. 37. § Hatályát veszti a Be. a) CVII. Fejezete címében a „ , VALAMINT KÜLFÖLDI EMBERCSEMPÉSZ” szövegrész, b) „A külföldi embercsempész elleni büntetőeljárás” alcíme címe, c) 827. § (3) bekezdése és d) 836/A. és 836/B. §-a. 15. Záró rendelkezések 38. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. november 20-án lép hatályba. (2) A 14. alcím a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. 39. § A a) 13. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján, b) 16. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 16 40. § E törvény a) 5. alcíme, 18. § (2) és (3) bekezdése, valamint 33. §-a a vagyonvisszaszerzésről és - elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) 6. alcíme, 19–24. §-a, 25. § a) és b) pontja, 29. §-a, valamint 35. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) 7. alcíme, 9. alcíme és 10. alcíme a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, d) 8. alcíme, 31. §-a, 32. §-a és 36. §-a a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, e) 23. §-a a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a „kábítószer” fogalommeghatározását új pszichoaktív anyagokkal kiegészítő módosításáról szóló, 2025. október 14-i (EU) 2025/2062 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek való megfelelést szolgálja. 17   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:47. mezőjében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe a „(1)–(4) bekezdés” szöveg lép. 2. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:48. mezőjében a „241. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „241. § (5) bekezdés” szöveg lép. 3. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 48a. sorral egészül ki: (A B C D E) A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint „ 48a. környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is uniós környezetvédelmi szabályok megszegése bűntette 241/A. § (1) bekezdés ” 4. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:49. mezőjében a „242. § (1)–(2)” szövegrész helyébe a „242. § (1)–(2b)” szöveg és a „243. § (1)–(2)” szövegrész helyébe a „243. § (1)–(2a)” szöveg lép. 5. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat B:54. mezőjében az „ózonréteget lebontó” szövegrész helyébe az „a 2026. …-ig hatályban volt ózonréteget lebontó” szöveg lép. 18   2. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 48a sorral egészül ki: (A B C D E) A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint „ 48a. környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése vétsége és bűntette 241/A. § ” 2. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 50a sorral egészül ki: (A B C D E) A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint „ 50a. környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés vétsége 244/A. § ” 3. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:55. mezőjében az „ózonréteget lebontó” szövegrész helyébe az „a 2026. …-ig hatályban volt ózonréteget lebontó” szöveg lép. 19   3. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez Az EUtv. 15. számú mellékletében foglalt táblázat 18. sora helyébe a következő sor lép: (A B C D E) A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében megjelölt bűncselekményfajták Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint „ 18 környezeti bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is környezetkárosítás vétsége és bűntette 241. § környezetkárosítás vétsége és bűntette 280. § (1)– (3) bekezdés uniós környezetvédelmi szabályok megszegése vétsége és bűntette 241/A. § természetkárosítás vétsége és bűntette 242-243. § természetkárosítás bűntette 281. § (1)– (3) bekezdés állatkínzás vétsége és bűntette 244. § állatkínzás vétsége és bűntette 266/B. § kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés vétsége 244/A. § orvvadászat bűntette 245. § állatkínzás 266/B. § (2) bekezdés orvhalászat vétsége 246. § állatkínzás 266/B. § (2) bekezdés tiltott állatviadal szervezése vétsége és bűntette 247. § tiltott állatviadal szervezése vétsége és bűntette 266/A. § a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége és bűntette 248. § a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége 281/A. § (1)–(3) bekezdés 20 és bűntette a 2026. …-ig hatályban volt ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés bűntette 249. § (1) bekezdés ” 21   Általános indokolás A Javaslat célja egyrészt egyes uniós irányelvek átültetése, illetve folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra tekintettel egyes irányelveknek való megfelelés biztosítása, másrészt egyes korábbi módosítások szakmai szempontok szerinti felülvizsgálatát követő hatályon kívül helyezése. Emellett a Javaslat a joggyakorlatból érkezett visszajelzések alapján módosít egyes büntetés-végrehajtási tárgyú rendelkezéseket. Mindezek érdekében a Javaslat az alábbi jogszabályok módosítását tartalmazza: 1. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), 2. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), 3. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.), 4. az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.), 5. a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.), 6. a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.), 7. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.), 8. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.), 9. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), 10. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.), 11. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.), 12. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 13. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 14. a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény. 1. A környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv miatt szükséges módosítások A környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2024/1203 irányelv) átfogó szabályozást tartalmaz a környezeti bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatban, az irányelv központi eleme a környezeti bűncselekmények meghatározása. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) és (3) bekezdése tartalmazza a bűncselekményeket. A 20 tényállás igen változatos, lefedi az uniós környezetvédelmi politika szinte minden területét (pl. szennyezőanyag-kibocsátás, vegyi anyagok, higany, hulladék, radioaktív anyagok, ózonkárosító anyagok, fluortartalmú üvegházhatású gázok, védett növény- és állatfajok, védett élőhelyek, idegenhonos inváziós fajok, felszíni és felszín alatti vizek, hajók újrafeldolgozása, erdőirtás, veszélyes létesítmények, projektek, termékforgalmazás). A 20 tényállás egyenként történő 22 átültetése a Btk.-ba rendkívül kazuisztikus szabályozást eredményezne, ami elnehezítené a jogalkalmazást, számos elhatárolási kérdést vetne fel és gátolná a hatékony fellépést a környezeti bűnözéssel szemben. A hatályos Btk.-nak a környezet és a természet elleni bűncselekményeket tartalmazó XXIII. Fejezete jelenleg logikusan felépített, igen széles kört lefedő és szigorú szabályozást tartalmaz, amely már most is nagymértékben megfelel az irányelv előírásainak. A Javaslat ezért megtartja a Btk. XXIII. Fejezetének hatályos szerkezetét, azt egy új tényállással egészíti ki (uniós környezetvédelmi szabályok megszegése), egyebekben a jelenlegi tényállásokat (környezetkárosítás, természetkárosítás) csupán a szükséges mértékben módosítja. A jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében a Javaslat az érintett tényállásokra való hivatkozásokat átvezeti az egyéb, érintett törvényekben. 2. A vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelv miatt szükséges módosítások A vagyonvisszaszerzésről és –elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2024/1260 irányelv) átültetéshez szükséges módosítások nagy részét a 2025. évi CXVIII. törvény elvégezte. Két területen maradt el az átültetés, egyrészt a vagyonelkobzás új formájának bevezetése a Btk.-ba, másrészt az információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférés biztosítása a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve számára. A módosítások ezeket a hiányosságokat pótolják.   3. A büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelv (e-evidence) miatt szükséges módosítások A büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2023/1544 irányelv) az elektronikus bizonyítékok büntetőeljárásokban történő hatékony és gyors beszerzését szolgáló, a szolgáltatók kijelölt telephelyeire és jogi képviseletére vonatkozó harmonizált szabályokat állapít meg. A 2023/1544 irányelv célja annak biztosítása, hogy az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférést szabályozó uniós szabályoknak az alkalmazására a tagállamok felkészítsék jogrendszerüket és infrastruktúrájukat. Az irányelv átültetése szorosan kapcsolódik a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelethez (a továbbiakban: 2023/1543 rendelet), amely közvetlenül alkalmazandó szabályokat határoz meg a közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatok tekintetében. A büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVIII. törvény tartalmazta azokat az EUtv.-t érintő módosításokat, amelyek a 2023/1543 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítják meg. A Javaslat a 2023/1544 irányelv átültetését végzi el. Az irányelv értelmében a hatálya alá tartozó – 23 az elektronikus hírközlési és egyes elektronikus kereskedelmi piaci – szolgáltatóknak ki kell jelölniük olyan kapcsolattartókat (telephelyet vagy jogi képviselőt), akik a 2023/1543 rendelet alapján a más tagállami hatóságoktól származó bizonyítékszerzésre irányuló megkereséseket fogadják és teljesítik. A 2023/1544 irányelv alapján a tagállamok – jogrendszereikkel összhangban – kötelesek kijelölni továbbá egy vagy több központi hatóságot. A központi hatóság feladata a szolgáltatók telephely és jogi képviselő kijelölésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése, a megkeresések teljesítéséhez szükséges technikai és személyi feltételek ellenőrzése, hiányuk esetén a szolgáltatók szankcionálása. A javasolt módosítások az Ekertv.-be, az Eht.-ba és az Mttv.-be illesztve határozzák meg a 2023/1544 irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatók körét, a címzett kijelölésére vonatkozó kötelezettségeket, valamint a felügyeleti és szankcionálási kereteket. 4. A büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelv (legal aid) miatt szükséges módosítások Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2016/1919 irányelv) helytelen átültetése miatt. A Javaslat a bizottsági kifogásokra tekintettel módosítja a Jst.-t és a Be.-t a 2016/1919 irányelvnek való megfelelés érdekében. 5. Embercsempészés – az 2002/90/EK irányelv (segítségnyújtási irányelv) és a 2002/946/IB kerethatározat miatt szükséges módosítások Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a 2025. évi L. törvénnyel a Be.-t kiegészítő, az embercsempészés elleni büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről szóló magyar szabályozás miatt, amely felváltotta a 148/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet által bevezetett, az Európai Unió Bírósága előtt keresettel megtámadott jogintézményt. A Javaslat a bizottsági kifogásokra tekintettel hatályon kívül helyezi a Be.-nek „A külföldi embercsempész elleni büntetőeljárás” alcímét, így a módosító törvény hatálybalépését követően újabb feltételes ügyész felfüggesztés elrendelésére ezen a jogcímen nem lesz lehetőség. A jogintézmény felmenő rendszerben szűnik meg; a hatályba lépést megelőző időszakban elrendelt feltételes ügyész felfüggesztés hatályában fennmarad. Ez szükséges azért, hogy ne kelljen tömegesen egyszerre folytatni a büntetőeljárásokat, és elfogatóparanccsal megkísérelni a terheltek kézre kerítését. 6. Egyéb módosítások Az EUtv. és az Nbjt. módosítása a szabályozás uniós joggal való teljes körű összhangjának biztosítását szolgálja. A törvényekből kikerülnek azok az elemek, amelyek nem kellően objektív, szakmai vagy jogi szempontokra épültek. A módosítás célja a normatív szabályozás semlegességének, kiszámíthatóságának és az európai uniós követelményeknek megfelelő jogalkalmazás feltételeinek megerősítése. 24 A Javaslat hatályon kívül helyezi a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvénnyel megalkotott önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény tényállását. A Bv. tv. módosítását a jogalkalmazói gyakorlatban felmerülő problémák kezelése tette szükségessé. *** Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1. §, 4-5. §, 26. §, 1-3. melléklet A Javaslat a 2024/1203 irányelvnek való megfelelés érdekében hatályon kívül helyezi a Btk.-ból az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés tényállását, ezzel egyidejűleg egy új tényállást, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegését iktatja be a Btk.-ba. A jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében indokolt a tényállásokra való hivatkozások átvezetése az érintett törvényekben (Nbtv., Gyvt., Atv., EUtv.). 2-3. §, 27. § Az Nbjt. 2025. márciusában bevezetett, érintett rendelkezései szerint meg kell tagadni a Magyarországon vagy más uniós tagállamban menekültként elismert, illetve állampolgárság megszerzése miatt e jogállását elvesztett, de továbbra is védelemre jogosult személy kiadatását abba az államba, ahonnan elmenekült. A kiadatás megtagadásának e kötelezettsége akkor is fennáll, ha az érintett állam biztonságos harmadik országnak minősül. Tekintettel arra, hogy a Nbjt. háttérjogszabálya az EUtv.-nek, így a kialakított szabályt az uniós tagállamok egymás közötti viszonyaiban is alkalmazni kellett. 2025. májustól az EUtv. rendelkezései biztosítják a Legfőbb Ügyészség számára azt a lehetőséget, hogy az átadás megtagadása céljából a törvényesség érdekében jogorvoslattal éljen, amely jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az EUtv. 2026. januárjában hatályba lépett újabb módosításai tovább erősítették az európai elfogatóparancs alapján történő átadás elleni védelmet (amennyiben kötelező megtagadási ok lett a törvényben az az eset, ha az európai elfogatóparancs alapján történő átadást az a tagállam kéri, amelyből az érintett személy elmenekült), és lehetővé tették azt is, hogy ne kerülhessen sor az európai nyomozási határozat végrehajtására sem olyan személlyel szemben, aki menekült jogállást élvez, amennyiben a határozatot olyan tagállam bocsátotta ki, amely tagállam a menekültkénti elismerésre alapot szolgáltatott. Megtagadható lett tehát az európai nyomozási határozat végrehajtása abban az esetben 25 is, ha azt az a tagállam bocsátotta ki, amelyből az érintett személy elmenekült, függetlenül attól, hogy az – az Európai Unió valamennyi tagállamához hasonlóan – biztonságos országnak minősül. A javaslat az európai uniós követelményeknek megfelelő jogalkalmazás feltételeinek megerősítése érdekében valamennyi, a fentiekben ismertetett rendelkezést hatályon kívül helyezi. 6-7. § A 2024/1260 irányelv 6. cikke meghatározza azokat a nyilvántartásokat, amelyek esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára a szükséges információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférést annak érdekében, hogy hatékonyan felkutathassák és azonosíthassák a bűncselekményből származó vagyont. Egyes nyilvántartások esetében ez jelenleg is biztosított (pl. cégnyilvántartás), a Javaslat a meglévő hiányosságokat pótolja (ld. úszólétesítmények lajstroma).   8. §, 29. §, 35. § A Jszbt., a Bv. tv. és a Be. teljes mértékben megfelel a 2024/1203 irányelv rendelkezéseinek, erre tekintettel a Javaslat csupán jogharmonizációs záradékkal egészíti ki e törvényeket. 9-10. §, 13-17. § A Javaslat a 2023/1544 irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza. A szabályozás meghatározza azon szolgáltatók körét, amelyekre az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos uniós szabályok alkalmazandók, valamint meghatározza a szolgáltatók fölötti ellenőrzési és egyéb feladatokat ellátó központi hatóságot is a magyar közigazgatási szervezetrendszeren belül. Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó szabályozást Magyarországon két törvény tartalmazza, az Ekertv. és az Eht. E törvények módosítása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatók számára kötelező feladatok egyértelműen meghatározhatók legyenek, valamint a központi hatóság kijelölése is megtörténhessen. A központi hatóságként kijelölt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) feladatai az Mttv.-ben jelennek meg, ezért e jogszabály kiegészítése is indokolt. 1. Az irányelvben szereplő rendelkezések kiterjednek egyrészt azokra a szolgáltatókra, amelyek Magyarországon székhellyel, telephellyel, vagy természetes személyek esetén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, másrészt azokra a szolgáltatókra is, amelyek ugyan Magyarországon nem telepedtek le, de szolgáltatásaikat Magyarország területén természetes vagy jogi személyek számára elérhetővé teszik. Ez a megoldás biztosítja a 2023/1544 irányelv hatályának teljes körű érvényesülését, és megakadályozza a kötelezettségek földrajzi alapon történő megkerülését.   26 A rendelkezések előírják, hogy a Magyarországon letelepedett szolgáltatók kötelesek címzettet kijelölni a 2023/1543 rendeletben meghatározott feladatok ellátása érdekében. A Magyarországon nem letelepedett, de szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a szabályozás jogi képviselő kijelölését írja elő. Ez biztosítja, hogy a hatóságokkal való kapcsolattartás, a határozatok átvétele, valamint az azokkal összefüggő kötelezettségek teljesítése Magyarország területén ténylegesen elérhető, jogilag felelős személy útján történjen, összhangban az irányelv által megkövetelt hatékonysági és jogbiztonsági szempontokkal. A kijelölt címzetteket be kell jelenteni a központi hatóságnak, amely az információt az irányelv követelményei szerint továbbítja. A bejelentési kötelezettség teljesítésére meghatározott határidők figyelembe veszik az irányelv alkalmazásának időpontját, valamint azt az esetet is, amikor a kötelezettség alapjául szolgáló körülmények később merülnek fel. Ez biztosítja az átmenet jogbiztonságát, és arányos felkészülési időt nyújt az érintett szolgáltatók számára.   2. A szabályozás kijelöli az irányelv szerinti központi hatóságot, amely Magyarországon az NMHH. Az NMHH feladatai kiterjednek az Európai Bizottsággal és más tagállamok központi hatóságaival való együttműködésre, a szolgáltatók által bejelentett adatok kezelésére és nyilvántartására, valamint a szolgáltatói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. A rendelkezések szankciórendszert is megállapítanak arra az esetre, ha a szolgáltató, illetve az általa kijelölt címzett súlyosan vagy ismételten megszegi az e szabályozásban meghatározott kötelezettségeit, vagy nem biztosítja a határozatokkal kapcsolatos kommunikáció bizalmas jellegét, titkosságát és integritását. A bírság mértékének meghatározása arányos és visszatartó erejű jogkövetkezményeket biztosít, összhangban az irányelv követelményeivel. Az egyetemleges felelősség kimondása a szolgáltató és az általa kijelölt címzett között garantálja, hogy a kijelölés ne formális jellegű legyen, hanem tényleges felelősségvállalással járjon. Ez hozzájárul az irányelv által megkövetelt hatékony végrehajtáshoz és a hatósági eljárások eredményességéhez. 11-12. §, 31-32. §, 36. § Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a 2016/1919 irányelv helytelen átültetése miatt.   1. A Bizottság kifogásolta, hogy a magyar szabályozásban nem kerül sor az irányelv 4. cikk (5) bekezdése szerint a költségmentesség indokolatlan késedelem nélküli biztosítására, mert a költségmentesség hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdődik. A Javaslat a 2016/1919 irányelvnek való megfelelés érdekében – a jelenlegi gyakorlatnak is megfelelően – módosítja a Jst. szabályait, és egyértelművé teszi, hogy a terheltet megillető költségmentesség hatálya a költségmentesség iránti kérelem benyújtását megelőzően felmerült díjak és költségek állam általi viselésére is kiterjed.   27 2. A Bizottság kifogásolta továbbá, hogy az irányelv hatályának átültetése korlátozott, mivel a költségmentességhez való jog nem illeti meg a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket. A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel kapcsolatosan a Be. 39. § (8) bekezdése kimondja, hogy jogaira és kötelezettségeire – a törvényben meghatározott kivételekkel – a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni és a költségkedvezmény vonatkozásában e főszabályt korlátozó kivétel nem szerepel a törvényben. Tekintettel arra, hogy ezt az érvelést nem fogadta el a Bizottság, a Javaslat a Jst.-ben és a Be.-ben is külön nevesíti az érintett rendelkezésekben a terhelt mellett a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt is.   3. A Javaslat a 2016/1919 irányelvnek való megfelelés érdekében módosítja a Be. 77. §-át. A 2016/1919 irányelv (18) preambulumbekezdése kimondja, hogy a tagállamoknak meg kell határozniuk a költségmentesség biztosítására vonatkozó gyakorlati szabályokat. E szabályok közt rögzíteni lehet, hogy a költségmentesség engedélyezésére a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy kérelmére kerül sor. Különösen a veszélyeztetett személyek sajátos szükségleteiből adódóan az ilyen kérelem nem lehet azonban a költségmentesség megadásának érdemi feltétele. Ezzel a (18) preambulumbekezdés egyértelművé teszi, hogy az eljáró hatóságoknak hivatalból elő kell segítenie, biztosítania kell a költségmentesség iránti kérelem benyújtását, különösen a kiszolgáltatott személyek szükségleteinek védelme céljából. Erre tekintettel a Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek költségkedvezményét érintő engedélyezési eljárás során, amennyiben a költségkedvezmény engedélyezésének feltételei valószínűsíthetők, az eljáró hatóság közreműködjön a kérelem összeállításában és annak továbbításában. Az eljáró hatóságok közreműködésének részletszabályait rendeleti szintű szabályok határozzák majd meg. A rendeleti részletszabályok megalkotását megelőzően is egyértelművé tehető, hogy minimális követelményként a törvényből is fakad egyfajta tájékoztatási kötelezettség, a költségmentesség kérelmezésére vonatkozó jog gyakorlását, illetve az ehhez szükséges dokumentumok hozzáférhetőségét illetően, az érintett személy által is érthető módon és formában. Ezt meghaladó közreműködési feladatot a rendeleti szabályokban lehet rögzíteni a későbbiekben.   4. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem ültette át megfelelően a 2016/1919 irányelv 4. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A 2016/1919 irányelv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében amennyiben egy tagállam a megalapozottságot vizsgálja, annak megállapításához, hogy az igazságszolgáltatás érdekei megkövetelik-e a költségmentesség engedélyezését, a megalapozottságot minden esetben fennállónak kell tekinteni amennyiben a gyanúsítottat vagy a vádlottat azzal a céllal állítják az illetékes bíróság vagy bíró elé, hogy a fogvatartásáról döntsenek.   Az irányelvnek való teljes megfelelés érdekében a Javaslat előírja a kötelező védői részvételt az eljárásban, abban az esetben is, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy letartóztatásának vagy előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére 28 irányuló indítványról dönt a bíróság. 18. § 1. A Btk. 74/A. § (2) bekezdésének módosítása a Btk. 242. §-a szerinti természetkárosítás tényállásának módosításához kapcsolódik, részletes indokát ld. ott.   2. A Btk. 74/A. § (2a) és (3) bekezdésének módosítása a 2024/1260 irányelvhez kapcsolódik. A 2024/1260 irányelv új követelményt támaszt a tagállamok büntető anyagi jogi szabályozásával szemben a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásával kapcsolatban. Az irányelv 16. cikke előírja a „büntetendő cselekményekhez kapcsolódó ismeretlen eredetű vagyon elkobzását” is, amely ebben a formában a magyar jogrendszerben jelenleg nem ismert. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy azokban az esetekben is biztosítható legyen a bűncselekményekből származó vagyon elvonása, amikor egyéb jogalap nem állna rendelkezésre a bűnügyi vagyon elvonásra. Az irányelv feltételrendszere ugyanakkor nagymértékben eltér a magyar szabályozási logikától, amely az irányelv szövegének nagyobb fokú átdolgozását tette szükségessé. Az irányelv a következő feltételeket támasztja a tagállami szabályozással szemben a vagyonelkobzás új esetkörét illetően: • nyomozás során azonosított vagyonnak kell lennie, • bíróság meggyőződése szerint a vagyontárgy bűnszervezeti eredetű kell legyen (bűnszervezet keretében elkövetett büntetendő cselekményből származik), • valószínűsíthetően jelentős gazdasági előnyt eredményez.   Annak meghatározásakor, hogy az említett vagyont el kell-e kobozni, az irányelv szerint figyelembe kell venni az ügy összes körülményét, beleértve a rendelkezésre álló bizonyítékokat és a konkrét tényeket, ideértve azt is, hogy a vagyonelkobzással érintett személy kapcsolatban áll-e bűnszervezethez kötődő személyekkel.   Az irányelvi feltételekkel kapcsolatban előre kell bocsátani, hogy az első feltétel (nyomozás során azonosított vagyon) a magyar büntetőeljáráson belül evidencia, vagyonelkobzás – a pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzást leszámítva [Btk. 75. § (1) bekezdés] – csak azonosított vagyon esetében képzelhető el. A második feltétellel kapcsolatban a „bírósági meggyőződés” nem bűnszervezetben elkövetett konkrét bűncselekményből származó – kétséget kizáróan megállapítható – bűncselekményre utal, hanem a vagyon és egy bűnszervezet kapcsolatára anélkül, hogy konkrét, igazolható és közvetlen kapcsolat állna fenn a vagyon és a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény között. A valószínűsíthetően jelentős gazdasági előny olyan mennyiségi kérdést jelent, amely egyértelműen hatással van az érintett személy általános vagyoni helyzetére, életvitelére, ehhez hasonló tartalmi követelmény jelenik meg a hazai szabályozásban a Btk. 74/A. § (2) bekezdésében. 29   A hatályos magyar szabályozásban is vagyonelkobzás alá esik: • a konkrét bűncselekményből származó vagyon, illetve annak helyébe lépett vagyon [Btk. 74. §], • az előzőek szerinti vagyon átruházása esetén más gazdagodása [Btk. 74. § (2) bekezdés], • az elkövető által bűnszervezetben való részvétele alatt szerzett vagyon [Btk. 74/A. § (1) bekezdés] • egyes, jellemzően vagyongeneráló bűncselekmények esetén a büntetőeljárás megindítását megelőző öt éven belül szerzett elkövetői vagyon [Btk. 74/A. § (1) bekezdés].   A hazai szabályozás és az uniós elvárások összevetése alapján kirajzolódik az a feltételrendszer, amellyel az új esetkör a hazai szabályozásban körülírható. Az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem maga a konkrét (bizonyított) bűncselekmény elkövetője, és nem is ilyen személytől szerez konkrét bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont, hanem ennél távolabbi a bűncselekmény, illetve a bűnszervezet és a vagyonelkobzással érintett személy vagyona közötti kapcsolat. Miután a bűnszervezet jogi értelemben csak konkrét bűncselekménnyel összefüggésben kerül megállapításra, ha pedig ilyen megállapítható, akkor az azzal összefüggő vagyonra is megállapítható vagyonelkobzási jogalap, a látszólagos ellentmondás csak úgy oldható fel, ha nem bűnszervezeti bűncselekményből, hanem bűnszervezeti résztvevőtől szerzett vagyonra vonatkozik. Ebben az esetben tehát nem igazolható kétséget kizáróan, hogy az adott vagyon is bűncselekményből származik, de a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye, és a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás ténye alapján már megfordítható a bizonyítási teher. 19. § 1. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdése tartalmazza azt a 20 környezeti bűncselekményt, amit minden tagállamban büntetni kell. A tényállások több, mint fele eredmény bűncselekmény, amelyek esetében az irányelv nem csupán az elkövetési tárgyat és az elkövetési magatartást határozza meg, hanem konkrét eredmény bekövetkezését is előírja. Ezen esetekben a bűncselekmény tehát az eredmény bekövetkezésével valósul meg. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés a)–e), i)–m) és r) pontja szerinti bűncselekmények önálló tényállások, különböző elkövetési tárggyal és elkövetési magatartással. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik eredmény bűncselekmény. Az irányelv 3. cikk (2) bekezdés a)–e), j)–l) és r) pontja azonos eredményt tartalmaz: személynek okozott halál vagy súlyos sérülés, illetve a levegő, talaj, víz minőségének, valamint az ökoszisztémának, állatoknak, növényeknek okozott jelentős károsodás. Az i) és az m) pontok pedig részben hasonló eredményt tartalmaznak: vízminőség romlása, tengeri környezetben okozott jelentős károsodás, felszíni víztestek ökológiai állapotában, ökológiai potenciáljában, felszín alatti víztestek mennyiségi állapotában okozott jelentős károsodás. E 11 tényállás igen változatos, azok egyenként történő átültetése a Btk.-ba rendkívül kazuisztikus 30 szabályozást eredményezne, ehelyett indokolt azokat egységesen a Btk. 241. §-a szerinti környezetkárosítás tényállásának keretei között szabályozni. A környezetkárosítás ugyanis jelenleg is hasonló logika mentén épül fel, mivel az egy nyitott törvényi tényállás, vagyis nincs meghatározva, hogy a bűncselekmény eredményének (veszélyeztetés, károsítás) milyen módon kell megvalósulnia (szennyezéssel vagy más módon). A környezetkárosítás tehát jelenleg is lefedi az irányelv valamennyi olyan tényállását, amely eredmény elkövetését várja el, függetlenül attól, hogy azt higanyra, radioaktív anyagra, létesítményre vagy inváziós fajra követik el. Úgyszintén nincs jelentősége, hogy az elkövetési magatartás forgalomba hozatallal, gyártással, szennyező anyag kibocsátásával, vagy projekt kivitelezésével valósul meg. A környezetkárosítás azonban nem minden részletét tekintve felel meg az irányelvnek, így annak módosítása – a tényállás felépítését, logikáját nem érintve – az alábbiak szerint indokolt. 2. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (1) bekezdése szerint azon cselekmények büntetendők, amelyek jogellenesek. Ennek megfelelően a Btk.-ban is indokolt kimondani, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges a jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése. Ez a fordulat nem idegen a magyar jogban, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 106. § (1) bekezdésében is szerepel. Az előírás megszegése tevéssel és mulasztással is megvalósulhat, ami egyértelművé teszi, hogy azon magatartások is büntetendőek, amelyek valamely ellenőrzési, felügyeleti feladat elmulasztásából adódóan okoznak környezetkárosítást. 3. A 2024/1203 irányelv szerinti elkövetési tárgyak a levegő, a talaj és a víz minősége, illetve az ökoszisztéma, az állatok és a növények. Emellett a 3. cikk (2) bekezdés i) és az m) pontjában megjelenik a tengeri környezet, a felszíni víztestek ökológiai állapota, ökológiai potenciálja és a felszín alatti víztestek mennyiségi állapota. A hatályos környezetkárosítás elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az élővilág, illetve azok összetevői. Tekintettel arra, hogy a Kvt. nem definiálja egyesével e környezeti elemeket, azonban a Kvt. II. Fejezete részletezi, mit ért az egyes környezeti elemek védelme alatt, indokolt a Btk.-ban értelmező rendelkezéssel pontosítani, hogy mi minősül földnek, víznek, levegőnek, élővilágnak. Ez az értelmező rendelkezés egyértelművé teszi, hogy mind a víz minőségét, mind a mennyiségét érintő magatartások is e tényállás hatálya alá tartoznak, továbbá hogy az élővilág alatt az ökoszisztémát (magyar megfogalmazás szerint ökológiai rendszert) is érteni kell. 4. A környezetkárosítás alapesetét az valósítja meg, aki valamely környezeti elemet veszélyezteti. A veszélyeztetés a Kvt. alapján a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye. Ennek büntetését a 2024/1203 irányelv ugyan nem írja elő, de a minimum harmonizációra tekintettel a Btk. lehet szigorúbb az irányelvnél és nem indokolt visszalépni a hatályos kriminalizációs szinttől. Minősített esetet valósít meg, aki bármely környezeti elemet olyan mértékben károsít, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre. A 2024/1203 irányelv szerinti eredmény bűncselekmények akkor valósulnak meg, ha a jogellenes magatartás a környezeti elemekben jelentős károsodást okoz vagy okozhat. A jelentős károsodásra a 2024/1203 irányelv 3. 31 cikk (6) bekezdése ad iránymutatást. Eszerint annak értékelésekor, hogy a károsodás jelentős-e, az alábbi szempontok vehetők figyelembe: az érintett környezet eredeti állapota; az, hogy a károsodás hosszú távú, középtávú vagy rövid távú-e; a károsodás mértéke; a károsodás visszafordíthatósága. A környezetkárosítás tényállásának az „olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre” fordulata ezt lefedi. A 2024/1203 irányelv 5. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján e bűncselekmények felső büntetési tétele legalább öt év szabadságvesztés kell, hogy legyen, aminek a Btk. megfelel. Még súlyosabban minősül annak a bűncselekménye, aki a környezeti elemet olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Itt kell kitérni a 2024/1203 irányelv 3. cikk (3) bekezdése szerinti minősített bűncselekményre, amely akkor valósul meg, ha valamely (2) bekezdés szerinti bűncselekmény egy jelentős méretű vagy környezeti értékű ökoszisztéma, egy védett területen található élőhely, vagy a levegő-, talaj- vagy vízminőség pusztulását vagy olyan széles körű és jelentős károsodását okozza, amely akár visszafordíthatatlan, akár hosszan tartó. A környezetkárosítás tényállásának az „olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre” fordulata ezt lefedi. A 2024/1203 irányelv 5. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján e „minősített bűncselekmény” felső büntetési tétele legalább nyolc év szabadságvesztés kell, hogy legyen, aminek a Btk. megfelel. A 2024/1203 irányelv egyik újítása, hogy nem csupán a környezeti elemekben okozott kárt, hanem a személynek okozott sérülést, illetve halált is büntetni rendeli, erre tekintettel új elemként szerepel a környezetkárosítás tényállásában a maradandó fogyatékosság, a súlyos egészségromlás, illetve a halál okozása. Míg maga a környezetkárosító cselekmény szándékos, ezen eredményekre az elkövetőnek csupán a gondatlansága terjedhet ki (vegyes bűnösség), hiszen a maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás szándékos okozása testi sértésnek, a halál szándékos okozása emberölésnek minősül. Az eredmények kapcsán utalni kell továbbá a 2024/1203 irányelv szerinti „okozza vagy okozhatja” fordulatra. Az irányelv ugyanis nem elégszik meg azzal, ha a károsító eredmény ténylegesen bekövetkezik, azt is büntetendővé nyilvánítja, ha a jogellenes cselekmény az eredményt csupán okozhatja és e körben nem tesz különbséget a büntetési tételek szintjén sem. Erre tekintettel a Javaslat szerint bűncselekményt valósít meg az is, ha a környezetkárosítás valamely környezeti elemben meghatározott mértékű (csak beavatkozással helyreállítható vagy helyreállíthatlan) károsodást okozhat. Ez valójában egy minősített veszélyeztetés, vagyis a csak beavatkozással helyreállítható vagy helyreállíthatatlan károsodás bekövetkezésének veszélye. 5. A környezetkárosítás gondatlanul is elkövethető. Mind a hatályos tényállás, mind a 2024/1203 irányelv büntetni rendeli a gondatlan alakzatot, a módosítás csupán a tényállás szerkezetéhez igazodó változásokat tartalmazza. Gondatlan elkövetés esetén nem csupán a maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, illetve halál okozására terjed ki az elkövető gondatlansága, hanem magára a környezetkárosító cselekményre is. A halált okozó gondatlan környezetkárosítás speciális a gondatlan emberöléshez képest. 6. Mind a hatályos környezetkárosítás, mind a 2024/1203 irányelv lehetővé teszi a büntetés 32 enyhítését, ha az elkövető a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja, így érdemi módosítás e körben sem indokolt. 20. § A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdése 20 környezeti bűncselekményt tartalmaz, amelyek két fő csoportra oszthatók, vannak materiális és immateriális bűncselekmények. Az immateriális bűncselekményeknek nincs eredménye, az irányelv csupán az elkövetési tárgyat és az elkövetési magatartást határozza meg, esetleg mennyiségi küszöböt szab a bűncselekményi szinthez. Ezen esetekben a bűncselekmény tehát önmagában az uniós normában előírt kötelesség megszegésével megvalósul. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés h), p), s), t) pontja szerinti bűncselekmények önálló tényállások, különböző elkövetési tárggyal és elkövetési magatartással. Közös jellemzőjük, hogy nem tartalmaznak eredményt, mindegyik közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet megszegését rendeli büntetni, továbbá, hogy az irányelv szerint a büntetési tételnek legalább 5 évig terjedő szabadságvesztésnek kell lennie. A Javaslat e bűncselekményeket egy tényállásba foglalja és uniós környezetvédelmi szabályok megszegése címmel új tényállásként iktatja a Btk. 241/A. §-ába. 1. A 241/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint tényállás háttérjogszabálya a hajók újrafeldolgozásáról szóló, 2013. november 20-i 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. A tényállás elkövetési tárgya az 1257/2013/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott hajó: bármilyen típusú vízi jármű, amely tengeri környezetben üzemel vagy üzemelt, ideértve a felszín alatti vízi járműveket, a felszínen úszó járműveket és platformokat, az önemelő platformokat, az úszó tárolóegységeket, az úszó terméktároló és -kirakodó egységeket, valamint a felszerelésüktől megfosztott és a vontatott vízi járműveket is. Az 1257/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján ez alól kivételt képeznek az alábbiak: a) bármely hadihajó, haditengerészeti segédhajó vagy egyéb, valamely állam tulajdonában álló vagy általa üzemeltetett, és az adott időpontban kizárólag állami, nem kereskedelmi célra használt hajó; b) az 500 tonna bruttó űrtartalmat el nem érő hajók; c) a teljes élettartamuk alatt annak a tagállamnak a felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken üzemelő hajók, amelynek lobogója alatt közlekednek. A tényállás elkövetési magatartása a hajók újrafeldolgozása. Az 1257/2013/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdés 6. pontja szerint hajóújrafeldolgozás valamely hajó hajóújrafeldolgozó létesítményben végzett teljes vagy részleges bontása az erre alkalmas alkotóelemek és anyagok ismételt feldolgozásra, újbóli felhasználásra való előkészítésre vagy újbóli felhasználásra való visszanyerése, valamint a veszélyes és egyéb anyagok egyidejű kezelése céljából, beleértve az olyan kapcsolódó intézkedéseket is, mint az alkatrészek és anyagok helyszínen történő tárolása és kezelése, nem beleértve azonban azok egyéb létesítményekben való további feldolgozását vagy ártalmatlanítását. 33 A cselekmény akkor jogellenes, ha a hajó újrafeldolgozása nem felel meg az 1257/2013/EU rendelet 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett követelményeknek. Az említett rendelkezés szerint a hajótulajdonosok kötelesek gondoskodni arról, hogy az újrafeldolgozásra szánt hajók újrafeldolgozására csakis olyan hajóújrafeldolgozó létesítményekben kerüljön sor, amelyek szerepelnek az európai jegyzékben. A tényállásnak speciális alanya van, a hajótulajdonos. Az 1257/2013/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdés 14. pontja szerint hajótulajdonos a hajó tulajdonosaként bejegyzett természetes vagy jogi személy. 2. A 241/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint tényállás háttérjogszabálya az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUDR rendelet). A tényállás elkövetési tárgyai az EUDR rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti releváns áruk: szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és fa; továbbá az EUDR rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti releváns termékek: az I. mellékletben felsorolt termékek, amelyek releváns árukat tartalmaznak, amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek. A tényállás elkövetési magatartása az uniós piacon történő forgalomba hozatal, forgalmazás, vagy az uniós piacról történő kivitel. Az EUDR 2. cikk 16. pontja szerint forgalomba hozatal a releváns áru vagy a releváns termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon. A 18. pont szerint forgalmazás a releváns termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen. A 37. pont szerint kivitel a 952/2013/EU rendelet 269. cikkében meghatározott eljárás. A cselekmény akkor jogellenes, ha a magatartást az EUDR 3. cikkének megszegésével követik el. Eszerint a releváns áruk és a releváns termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) erdőirtásmentesek; b) előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt; és c) kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva. A 2024/1203 irányelv csupán a nem elhanyagolható mennyiségre történő elkövetést rendeli büntetni, azonban a mennyiség meghatározásával kapcsolatban sem a 2024/1203 irányelv, sem az EUDR rendelet nem tartalmaz előírást. Tekintettel arra, hogy az érintett áruk és termékek köre rendkívül változatos, nem lehetséges azok mennyiségét egységesen térfogat, tömeg vagy egyéb fizikai jellemző alapján meghatározni. Erre tekintettel a Javaslat szerint akkor valósul meg a bűncselekmény, ha azt különösen nagy (ötvenmillió forint) vagy azt meghaladó értékű releváns árura vagy termékre követik el. 3. A 241/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti tényállások háttérjogszabálya az ózonréteget 34 lebontó anyagokról szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A tényállások nem előzmény nélküliek, a Btk. 249. §-a szerinti ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés bűncselekménye jelenleg is részben megfelel az irányelv előírásainak. Tekintettel azonban arra, hogy mind az elkövetési tárgyak, mind az elkövetési magatartások, mind a büntetési tétel kapcsán szükséges lenne a tényállás módosítása, a Javaslat hatályon kívül helyezi a Btk. 249. §-át és azt a jelen tényállás keretei között szabályozza újra. A 241/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti tényállások elkövetési tárgyai az (EU) 2024/590 rendelet 2. cikk a) pontja szerint a rendelet I. és a II. mellékletben felsorolt ózonréteget lebontó anyagok és azok izomerjei, akár önmagukban, akár keverékként, valamint az (EU) 2024/590 rendelet 2. cikk b) pontja szerint az ózonréteget lebontó anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokkal működtetett termékek és berendezések, valamint azok részei. A tényállások elkövetési magatartásai az előállítás, a forgalomba hozatal, a felhasználás, az ország területére történő behozatal, illetve az onnan történő kivitel, továbbá az ózonréteget lebontó anyagok vonatkozásában a kiengedés is. A 2024/1203 az irányelv 3. cikk (2) bekezdése szerint a bűncselekmény akkor valósul meg, ha a magatartás jogellenes, erre tekintettel kizárólag az (EU) 2024/590 rendelet megszegésével elkövetett magatartások valósítanak meg bűncselekményt. 4. A 241/A. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti tényállások háttérjogszabálya a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A tényállások elkövetési tárgyai az (EU) 2024/573 rendelet 2. cikk a) pontja szerint a rendelet I., II. és III. mellékletében felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok, akár önmagukban, akár keverékként, valamint az (EU) 2024/573 rendelet 2. cikk b) pontja szerint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések, valamint azok részei. A tényállások elkövetési magatartásai az előállítás, a forgalomba hozatal, a felhasználás, az ország területére történő behozatal, illetve az onnan történő kivitel, továbbá az ózonréteget lebontó anyagok vonatkozásában a kiengedés és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések vonatkozásában az üzembe helyezés. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdése szerint a bűncselekmény akkor valósul meg, ha a magatartás jogellenes, erre tekintettel kizárólag az (EU) 2024/573 rendelet megszegésével elkövetett magatartások valósítanak meg bűncselekményt. 5. A 2024/1203 irányelv 5. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján az irányelv 3. cikk (2) bekezdés h), p), s) t) pontjai szerinti bűncselekmények felső büntetési tétele legalább öt év szabadságvesztés kell, hogy legyen. Erre tekintettel az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése elkövetője egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 6. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (4) bekezdése alapján az irányelv 3. cikk (2) bekezdés p), s) t) pontjai szerinti bűncselekmények gondatlan alakzatát is büntetni kell, erre tekintettel rögzíti a Javaslat, hogy aki az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti bűncselekményt gondatlanságból követi el, 35 vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 21. § A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés n), o) és q) pontjai tartalmazzák a természetkárosítás körébe tartozó bűncselekményeket. A 3. cikk (2) bekezdés n) és o) pontjai szerinti tényállások a védett állat- vagy növényfajokkal, a q) pontja szerinti tényállás pedig a védett élőhelyekkel kapcsolatos bűncselekményeket határozza meg. A Btk. természetkárosítás tényállása részben már most is megfelel az irányelvben foglaltaknak, egyes elemeit tekintve azonban szükséges annak módosítása, a Javaslat e módosításokat végzi el. 1. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés n) pontja szerinti tényállás elkövetési tárgya egyrészt a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21- i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Élőhelyvédelmi irányelv) IV. vagy V. mellékletében említett vadon élő állat- vagy növényfajok egy vagy több példánya. Ezt lefedi a Btk.-ban az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyede kifejezés. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés n) pontja szerinti tényállás elkövetési tárgya emellett a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (a továbbiakban: Madárvédelmi irányelv) 1. cikkében említett vadon élő állat- vagy növényfajok egy vagy több példánya. A Btk. lefedi a Madárvédelmi irányelvben szereplő védett fajokat, ugyanakkor nem terjed ki a Madárvédelmi irányelv II. melléklet A. és B. pontja szerinti vadászható vadon élő madárfajokra. A Javaslat erre tekintettel kiegészíti a természetkárosítás tényállását a jogszabályban meghatározott, egyes vadászható madárfajok egyedeire is. A háttérjogszabály a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet. Tekintettel arra, hogy az irányelv is meghatároz mennyiségi küszöböt (nem elhanyagolható mennyiség), így a Javaslat szerint a vadászható vadon élő madárfajok esetén a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha azok külön jogszabályban meghatározott vadgazdálkodási értékének együttes összege eléri a vadászható apróvadfajok esetén megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb értékének tízszeresét. Mivel kizárólag a jogellenes cselekmények minősülnek bűncselekménynek, így a bűncselekmény megállapítása során figyelemmel kell lenni a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletre, amely szerint egyes vadászható madárfajok (pl. nyári lúd, erdei szalonka, szárcsa, szarka) esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása, egyéb vadászható madárfajok (pl. fogoly, fácán, tőkés réce) kereskedelme megengedett, de csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedeké. 2. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés o) pontja szerinti tényállás elkövetési tárgyai a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet A, B, illetve C melléklete szerinti vadon élő állat- vagy növényfajok egy vagy több példánya, azok részei, származékai. Az A és a B melléklet alá 36 tartozó egyedek jelenleg is szerepelnek a természetkárosítás tényállásában, a Javaslat szerinti módosítással a C melléklet alá tartozó egyedeknek az Európai Unió területére Magyarországon keresztül történő jogellenes behozatala is büntetendő lesz az irányelvvel összhangban. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés o) pontja szerinti tényállás akkor valósul meg, ha az az egyedek nem elhanyagolható mennyiségét érinti. A Btk.-ban azonban a 338/97/EK rendelet szerinti vadon élő állat- vagy növényfajok akár egyetlen egyedére történő elkövetés is megvalósítja a természetkárosítást. Ez a gyakorlatban több esetben is indokolatlanul széles körű szabályozásnak bizonyult, pl. bűncselekményt valósított meg, aki egy nyaralás során a tengerparton talált és hazahozott egy elpusztult apró koralldarabot. Erre tekintettel a Javaslat az irányelvvel összhangban kimondja, hogy nem büntethető, aki a természetkárosítást elhanyagolható mennyiségű egyedre követi el, ha külön jogszabály meghatározza a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élő szervezet egyedének elhanyagolható mennyiségét. A háttérjogszabály a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet. Emellett ugyanakkor a Javaslat szerinti módosítással minősített esetet valósít meg, aki a 338/97/EK tanácsi rendelet A, B, illetve C melléklete szerinti vadon élő állat- vagy növényfajok vonatkozásában üzletszerűen követi el a természetkárosítást. Ennek oka, hogy az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek jogellenes kereskedelme nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kockázatot jelent és a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb tevékenységévé vált. Az igények kielégítésére az állatokat és növényeket a természetes élőhelyükről gyűjtik be, egyre több fajt sodorva ezzel a kihalás szélére. Erre tekintettel a Javaslat úgy módosítja a Btk. 74/A. §-a szerinti vagyonelkobzás szabályait, hogy az ún. kiterjesztett vagyonelkobzás az üzletszerűen elkövetett természetkárosítás esetén is alkalmazható legyen. 3. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (4) bekezdése szerint büntetni kell a gondatlan elkövetést is. A hatályos Btk.-ban csupán a (2) bekezdés szerinti minősített eset (jelentős mértékű pusztulás okozása) gondatlan alakzata büntetendő, az irányelvnek való megfelelés érdekében a Javaslat kiterjeszti a gondatlanságot az alapesetekre is. 22. § A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés q) pontja szerinti tényállás a védett élőhelyekkel kapcsolatos bűncselekményeket határozza meg, a 3. cikk (3) bekezdése pedig egy ún. minősített bűncselekményt, amely szintén tartalmaz védett élőhelyekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A Btk. természetkárosítás tényállása részben már most is megfelel az irányelvben foglaltaknak, egyes elemeit tekintve azonban szükséges annak módosítása, a Javaslat e módosításokat végzi el. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés q) pontja szerinti tényállás két cselekményt tartalmaz, az első fordulat a védett területen belüli élőhelyekre, a második fordulat egy védett területen belüli állatfajokra vonatkozik. 37 1. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés q) pont első fordulata szerint bűncselekményt valósít meg minden olyan magatartás, amely egy védett területen belüli élőhely jelentős károsodását okozza. Az elkövetési tárgy a védett területen belüli élőhely, aminek a fogalmát a 2024/1203 irányelv 2. cikk (2) bekezdés b) pontja határozza meg, ezt lefedi a Btk. szerinti Natura 2000 fogalom. Az eredmény a jelentős károsodás okozása, ami azonos módon szerepel jelenleg is a Btk.- ban. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (3) bekezdése szerinti minősített bűncselekményt valósít meg, egyrészt aki a védett területen belüli élőhely pusztulását okozza. A Btk. szerinti Natura 2000 terület megsemmisülése megfelel az irányelvnek, azonban az irányelv 5. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint e cselekmény felső büntetési tétele legalább nyolc év szabadságvesztés kell, hogy legyen, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a természetkárosítást. Másrészt a 2024/1203 irányelv 3. cikk (3) bekezdése szerinti minősített bűncselekményt valósít meg az is, aki védett területen belüli élőhelynek olyan széles körű és jelentős károsodását okozza, amely visszafordíthatatlan vagy hosszan tartó. A Javaslat az irányelvnek való megfelelés érdekében minősített esetként vezeti be a különösen jelentős károsodás okozását, ami kifejezi a jelentős károsodáshoz képesti minőségi különbséget. Különösen jelentős tehát az a károsodás, amely széles körű és visszafordíthatatlan vagy hosszan tartó. 2. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (2) bekezdés q) pont második fordulata szerint bűncselekményt valósít meg, aki az Élőhelyvédelmi irányelv II. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok egy védett területen belüli megzavarását okozza. Az elkövetési tárgy az Élőhelyvédelmi irányelv II. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok, vagyis a közösségi jelentőségű állatfajok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges. Jelenleg ez nem szerepel a Btk.-ban, a Javaslat szerinti módosítás alapján természetkárosítás alapesetét követi el az is, aki közösségi jelentőségű állatfaj egyedét Natura 2000 területen belül jogellenesen jelentős mértékben megzavarja. A közösségi jelentőségű állatfajok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben vannak felsorolva. A jelentős megzavarás értelmezéséhez a természetvédelmi törvény, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet ad eligazítást. A közigazgatási és a büntetőjogi szankcionálás elhatárolását az adja, hogy a Btk. kizárólag a közösségi jelentőségű állatfajokra vonatkozik, minden más állatfaj vonatkozásában továbbra is marad a közigazgatási szankció. Emellett bűncselekmény kizárólag a Natura 2000 területeken (speciális elkövetési hely) valósul meg, a hazai védett természeti területeken történő elkövetés esetén továbbra is marad a közigazgatási szankció. 3. A 2024/1203 irányelv 3. cikk (4) bekezdése szerint büntetni kell a gondatlan elkövetést is, a Javaslat az ehhez szükséges módosításokat tartalmazza az új alap- és minősített esetre. 23. § 1. A Javaslat szerinti módosításokkal a Btk. megfelel a 2024/1203 irányelvnek, erre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Btk. jogharmonizációs záradékát. 38 2. A Btk. teljes mértékben megfelel a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat mellékletének a „kábítószer” fogalommeghatározását új pszichoaktív anyagokkal kiegészítő módosításáról szóló, 2025. október 14-i (EU) 2025/2062 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek, erre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Btk. jogharmonizációs záradékát. 24. § Belső koherenciát biztosító módosítások. 25. § a)–c) pont: a 2024/1203 irányelv átültetésével összefüggő, belső koherenciát biztosító módosítások. d)–e) pont: a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény iktatta be a Btk.-ba az önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény tényállását. A kerettényállást kitöltő törvény hatályon kívül helyezésére tekintettel a Btk. 404/B. §-nak nincs büntetőjogi, szakmai alapja, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. 28. § A szabadságvesztés azonnali foganatba vételének törvényi rendelkezés alapján fennálló kötelező elrendelése körébe tartozó ügyekben [Bv. tv. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja bűnszervezetben elkövetés, vagy kiutasítás elrendelése], jellemzően pl. a költségvetési csalás bűnszervezetben történő elkövetése esetén a II. és III fokú eljárásban jelent problémát az, ha a terhelt nincs jelen a tárgyaláson, nyilvános ülésen. A korábbi gyakorlat szerint a terheltek jellemzően megjelentek a jogorvoslati ügyszakban tartott tárgyaláson vagy nyilvános ülésen, de ez mára megfordult, ami problémát jelent az eljáró bíróságok számára, ugyanis a Bv. tv. 37. §-a erre az esetre nem tartalmaz rendelkezést.   A bűnszervezetben történő társas elkövetési forma társadalomra veszélyessége kiemelt súlyú, ezért az azonnali foganatba vétel érvényesítése érdekében további szabályok beiktatása szükséges. Megállapítható, hogy a foganatosítás iránt a büntetőügyben eljáró bíróságnak áll fenn intézkedési kötelezettsége, tekintve, hogy az azonnali foganatba vételről is a perbíróság rendelkezik.   A vázolt esetben az elítélt részéről mulasztásról nem beszélhetünk, így az elővezetése nem rendelhető el. A végrehajtás foganatosítása érdekében szükséges a bíróság intézkedési kötelezettségeként a szabadságvesztésre ítéltnek a rendőrség útján történő előállítása iránti intézkedés előírása. Tekintettel arra, hogy az azonnali foganatba vétel elrendelésével a szabadságvesztés végrehajthatóvá vált, szükséges, hogy a bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezessen, és ha az elítélt előállítása megtörtént, azt haladéktalanul megküldje az elítéltet befogadó bv. intézetnek. Az előállítás sikertelensége esetén a végrehajtás 39 érdekében elfogatóparancs kibocsátása indokolt, amelynek a kiadását a bíróság a végrehajtás alapjául szolgáló iratok megküldésével a büntetés-végrehajtási bírónál kezdeményezi. 30. § a) és b) pont: A szövegcserés módosítás összefügg a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének a szabadlábon lévő, de a bíróság előtt meg nem jelenő terhelttel szembeni végrehajtásának a szabályozásával. A Bv. tv. 88. §-a határozza meg, hogy a bv. intézet mely okiratok alapján fogadhatja be az elítéltet. Ezen iratok között az előállítás nem szerepel, ezért szükséges annak beiktatása. Arra az esetre, ha az előállítás nem vezet eredményre, a módosítás elfogatóparancs kibocsátását teszi lehetővé, amely felveti a Bv. tv. 19. § (3) bekezdésében a jogalap kiegészítését az előállítással. c) pont: Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartással összefüggésben a jogalkalmazók részéről érkezett jelzés arról, hogy a jelenlegi jogi környezetben nem eldönthető, hogy a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedés után, de még a szabadágvesztés foganatba vétele előtt mely bíróság döntsön a megelőző távoltartás elrendelése kérdésében. A Bv. tv. 75/A. § (1) bekezdése a szabadságvesztés foganatba vételével adja a büntetés-végrehajtási bíró jogkörébe a döntést. Ugyanakkor a hatályos rendelkezések között a büntetőügyben eljáró bíróság eljárására vonatkozóan sincs szabály arra az esetre, ha a jogerős ügydöntő határozat kihirdetését követően nyújtja be a sértett a kérelmét. Ha a terhelt nincs fogva vagy a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét a bíróság nem rendelte el, hosszabb idő is eltelhet a foganatba vételig. Szükséges tehát a sértett védelme érdekében erre az időszakra is meghatározni, hogy mely bíróság feladata a kérelem elbírálása. Célszerű a döntést a büntetés-végrehajtási bíróra telepíteni, mivel a megelőző távoltartás magatartási szabályának megváltoztatásáról a szabadságvesztés végrehajtási szakaszában is ő dönt, abban az esetben is, ha azt a perbíróság rendelte el. A Javaslat tehát az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalja a megelőző távoltartás elrendeléséról való határozat meghozatalát. Annak érdekében, hogy a végrehajtás ügyszak megnyíljon, a sértett kérelmének – amelyet az ügyben első fokon eljárt bíróságnál nyújthat be – a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő továbbításakor – ha arra még nem került sor – a bíróságnak a szabadságvesztés végrehajtásáról kiállított értesítőlapot is meg kell küldenie. Az erről való rendelkezés alacsonyabb szintű jogszabályban is elegendő. d) pont: 2026. július 1. napjától a „bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” megnevezésű célelőirányzat a Szociális és Családügyi Minisztérium kezelésébe került, a szövegcserés módosítás ennek átvezetését végzi el. 33. § A 2024/1260 irányelv 9. cikke rendelkezik az információcseréről, eszerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaik egy másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalának megkeresésére bármely olyan információt átadjanak, 40 amelyhez az említett vagyonvisszaszerzési hivatalok hozzáférnek, és amelyek az információt kérő vagyonvisszaszerzési hivatal feladatai ellátásához szükségesek. A 2024/1260 irányelv 10. cikke rendelkezik az információ átadására vonatkozó határidőkről. Ennek érdekében a Javaslat alapján a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az adatszolgáltatásra legalább három, legfeljebb hétnapos határidőt állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra egy másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalának megkeresésére történő információátadás céljából van szükség. 34. §, 37. § Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2026. április 29-én hivatalos felszólítás küldésével kötelezettségszegési eljárást indított a 2025. évi L. törvénnyel a Be.-t kiegészítő, az embercsempészés elleni büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről szóló magyar szabályozás miatt, amely felváltotta a 148/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet által bevezetett, az Európai Unió Bírósága előtt (C-521/25. sz. ügy) keresettel megtámadott jogintézményt.   A Bizottság álláspontja szerint a 2025. évi L. törvénnyel bevezetett feltételes ügyészi felfüggesztés jogintézménye nem felel meg az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésével, az EUMSZ 67. cikkének (2) és (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett segítségnyújtási irányelvnek és a kerethatározatnak, mivel nem tesz eleget annak a követelménynek, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki az EU-ba történő jogellenes be- és átutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás bűncselekménye esetén. A Bizottság kifogásolja, hogy a törvény lényegében megteremti a büntetlenség rendszerszintű és igen magas kockázatát, továbbá, hogy ez a megoldás a biztonsági kockázat más tagállamokra történő áthárítását eredményezi.   A Javaslat hatályon kívül helyezi a Be.-nek „A külföldi embercsempész elleni büntetőlejárás” alcímét, így a módosító törvény hatálybalépését követően újabb feltételes ügyész felfüggesztés elrendelésére ezen a jogcímen nem lesz lehetőség. A gyakorlatban egyébként is igen csekély számban alkalmazott jogintézmény a jövőre nézve szűnik meg. A hatályba lépést megelőző időszakban elrendelt feltételes ügyész felfüggesztés hatályában fennmarad, mert bár az ügyészi határozat nem bír végleges kötőerővel, azonban a gyanúsított joggal számolhat azzal, hogy a kötelezettség teljesítése esetén az eljárás vele szemben megszüntetésre kerül. Ugyanakkor átmeneti rendelkezésben szükséges rendezni azt az esetet, ha a gyanúsított az ország elhagyására, illetve a visszatérés tilalmára vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy szándékos bűncselekmény miatt a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki – ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges –, a feltételes ügyészi felfüggesztés megszüntetésre kerül és a büntetőeljárást vele szemben folytatni kell. A kötelezettségszegés észlelése esetén a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a gyanúsítottat elfogja és a feltételes ügyészi felfüggesztést elrendelő ügyészséghez előállítja 41 38. § Hatályba léptető rendelkezés. 39. § Sarkalatossági záradék. 40. § Jogharmonizációs záradék. 42