⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/571. Benyújtás dátuma: 2026-09-01 14:41 Parlex azonosító: MF99GZ1T0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Vitézy Dávid László, közlekedési és beruházási miniszter Törvényjavaslat címe: Egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény a) 15. § (1) bekezdése, a 16. § f) pontja, a 17. § b) pontja, valamint a 18. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, b) 27. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról [1] A Budapest V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér, József Attila utca, Erzsébet tér közterületi, valamint XXII. kerületi, a Duna partvonalán elhelyezkedő ingatlanok vagyonkezelői jogának rendezése elengedhetetlen a városfejlesztési és a kapcsolódó beruházási közfeladatok hatékonyabb ellátásához, a közösségi terek egységes szemléletű használatához, fenntartásához és továbbfejlesztéséhez, valamint a közlekedés-szervezési és turisztikai szempontok egységes érvényesítése érdekében. [2] A közúti közlekedéssel összefüggő útdíjszolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság működési feltételeinek módosítása szükséges, ha feladatait különálló szervezeti egysége útján végzi, amely az útdíjszolgáltatási tevékenység tekintetében számviteli szempontból elkülönített nyilvántartásokat vezet. [3] А Városliget a főváros egyik legjelentősebb összefüggő zöldterülete, amely a város központi területein fejt ki jelentős kondicionáló hatást, ezért környezetvédelmi és mikroklimatikus jelentősége felbecsülhetetlen, a századforduló előtt a világ első közparkjának létesítése céljával és a város által tervpályázattal létrehozott parkjaként jelentős műemléki és kultúrtörténeti jelentőséggel bír. [4] A Városliget megújítása elsődlegesen történeti értékeinek helyreállításával, a zöldterületek növelésével és az új középületek elhelyezésének elkerülésével érhető el. A Városliget ingatlanán a fenntartási és beruházási feladatok szétválasztásával érhető el a Városliget minőségi és egységes szempontú megújítása, és a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása. [5] A törvény elősegíti a Budai Palotanegyed építtetői feladatainak hatékonyabb ellátását, valamint Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggésben létrehozza a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát. [6] A törvény biztosítja a Budapesti Planetáriumnak mint a hazai csillagászati és természettudományos ismeretterjesztés meghatározó intézményének megújítása és ismételt látogathatóvá tétele érdekében a hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítását. [7] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1) Az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest V. kerület, belterület 24432, 24775, 24499 és 24454 helyrajzi számú ingatlanok (a továbbiakban együtt: ingatlanok) e törvény erejénél fogva 2026. október 1. napjával 99 évre ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek, a Vagyonkezelő jogszabályban előírt feladatai ellátásának elősegítése érdekében Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. (2) Az (1) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási 1 okok bekövetkezte esetén lehetséges bármelyik fél részéről. (3) Az ingatlanügyi hatóság a Vagyonkezelő (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a Vagyonkezelő kérelmére – a (2) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően - e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata vagyonkezelői jogának egyidejű törlése mellett. (4) A vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás (1) bekezdés szerinti napjától a Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata közfeladatával összefüggésben megkötött szerződések, az ingatlanokat érintő egyéb használati, bérleti szerződések és a hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulások esetében a Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának jogutódja a Vagyonkezelő. A Vagyonkezelő a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata közfeladatával összefüggésben megkötött szerződéseket kilencven napos felmondási idővel kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja. (5) A Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog létesítésének és gyakorlásának ellenértékeként vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség nem terheli. (6) A vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás miatt a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben keletkezett elszámolási kötelezettségének – külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló felé történő adatszolgáltatás teljesítésével tesz eleget. (7) A Vagyonkezelő által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben az államnak vagy az MNV Zrt.-nek megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. 2. § (1) Az állami tulajdonban álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest X. kerület belterület 38442/10/B helyrajzi számú ingatlan és planetárium-technológiai ingóság e törvény erejénél fogva 2026. október 1. napjával a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (a továbbiakban: MMKM) vagyonkezelésébe kerül közfeladata ellátása céljából, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (nyilvántartási szám: 01–02–0001079; székhely: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 31.) vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingóság körébe tartozik a Planetárium rendeltetésszerű működéséhez és eredeti építészeti, valamint kulturális, tudományos ismeretterjesztő funkciójához tartozó csillagvetítő, annak tartozékai és kapcsolódó technológiai berendezései, továbbá minden olyan ingóság, amely az ingatlan planetárium-technológiai üzemeltetéséhez szükséges. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása ingyenesen történik. (4) Az (1) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (5) A vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti ingatlant érintően az általa elvégzett beruházásokkal, felújításokkal és bontási munkálatokkal összefüggésben, selejtezési szabályzatának megfelelően 2 jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, valamint a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megállapodás alapján. Az értékesítésből származó bevétel felhasználása az államháztartásra és az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint történik. (6) Az ingatlanügyi hatóság az MMKM (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát – a (4) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően – az MMKM kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vagyonkezelői jogának egyidejű törlése mellett. 3. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) Az 1. § és a 2. § 2026. október 1-jén lép hatályba. (3) A 12. § 2027. január 1-jén lép hatályba. (4) A 27. § 2028. január 1-jén lép hatályba. 4. § (1) A 15. § (1) bekezdése, a 16. § f) pontja, a 17. § b) pontja, valamint a 18. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 27. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6a) Ha az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát, akkor az útdíjszolgáltatási gazdasági társasági feladatait e gazdasági társaság különálló szervezeti egysége (a továbbiakban: különálló szervezeti egység) útján végzi, amely az útdíjszolgáltatási tevékenység tekintetében számviteli szempontból elkülönített nyilvántartásokat vezet. A különálló szervezeti egység működésére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg. A különálló szervezeti egység az útdíjszolgáltatási gazdasági társasági tevékenységével kapcsolatos ügyekben önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik, képviseletét ezekben az ügyekben a különálló szervezeti egység vezetője látja el.” 6. § Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Budapest XXII. kerület belterület 232045/3, 232045/5, 232045/6, 224969/1, 224969/2 és 3 224969/3 helyrajzi számú ingatlan – az (1) bekezdés szerinti közfeladatok ellátása érdekében – e törvény erejénél fogva 2026. október 1. napjával ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésébe kerül. (1b) Budapest Főváros Önkormányzatát e rendelkezés hatálybalépésétől a vagyonkezelői joga 2026. október 1. napjától történő keletkezéséig az (1a) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében ingyenes használati jog illeti meg, továbbá a felmerült költségek tekintetében a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló felé megtérítési kötelezettség nem terheli.” 7. § Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 8. § Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg lép. 9. § Hatályát veszti az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1/C. §-a. 10. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát, akkor az útdíjszolgáltatási gazdasági társasági feladatait e gazdasági társaság különálló, elkülönített számviteli nyilvántartással rendelkező szervezeti egysége útján végzi e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint. E szervezeti egység az útdíjszolgáltatási gazdasági társasági tevékenységével kapcsolatos ügyekben önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik, képviseletét ezekben az ügyekben a különálló szervezeti egység vezetője látja el.” 11. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontjában a „valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatokat ellátó szervezetet;” szövegrész helyébe az „az útdíjellenőrzés-támogatói feladatokat ellátó szervezetet, valamint határozza meg az 1/A. § (1) bekezdése szerinti különálló szervezeti egység működésével összefüggő szabályokat;” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek 4 lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény a) 10. § (2) bekezdése, b) 10/A. §-a. 13. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. §-a a következő (1e) és (1f) bekezdéssel egészül ki: „(1e) A vagyonkezelő a törvényi célok és közfeladatok megvalósítása érdekében jogosult és köteles a vagyonkezelésében lévő városligeti ingatlan fenntartására és üzemeltetésére, valamint az üzemeltetői feladatok keretében a szükséges mértékű fejlesztési tevékenységek elvégzésére, továbbá a zöldfelületek és egyéb közterületek karbantartására. (1f) A vagyonkezelő az (1e) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.” 14. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) A Városliget helyreállításához, megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó városligeti ingatlanon megvalósuló fejlesztések és beruházások építtetői feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nyilatkozatában kijelölt a) általa vezetett minisztérium, b) az a) ponttól eltérő költségvetési szerv, vagy c) a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: építtető] útján látja el azzal, hogy az a) és b) pont szerinti szerv e feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe. (2) A Városliget helyreállításához, megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő fejlesztési koncepciót az építtető a nyilvánosság részére hozzáférhetővé teszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint véleményezésre megküldi Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata részére. (3) Az építtetői feladatokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában az építtető a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. általános jogutódja. (4) A városligeti ingatlanon tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása érdekében a vagyonkezelő, a tulajdonos és a tulajdonosi joggyakorló szervezet az építtető által benyújtott tulajdonosi hozzájárulás kiadása tekintetében a benyújtástól számított 15 napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a nyilatkozatot – a kérelemben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni. (5) A vagyonkezelő a beruházás megvalósításával érintett, vagyonkezelése alatt álló városligeti 5 ingatlant köteles az építtetőnek az építési beruházás céljából annak befejezéséig, illetve a beruházás megvalósításának részleteire és az ingatlan átadására vonatkozó, a vagyonkezelő és az építtető között létrejött megállapodásban rögzített napig átadni. (6) A városligeti ingatlanon tervezett fejlesztésekkel és beruházásokkal összefüggésben elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedély, valamint felhasználási szerződés tekintetében az építtető a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagy annak a 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasága helyébe lép. A jogok és kötelezettségek átszállásához a tervező mint szerző hozzájárulása nem szükséges, de a változás bekövetkeztéről az építtető értesíti a szerzőt. Az építtetőt a változással érintett engedély, valamint szerződés kapcsán további közbeszerzési, tervpályázati kötelezettség nem terheli.” 15. § (1) A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építtető által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.” (2) A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára, valamint az állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata érdekében eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.” 16. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a) 1. § (1) bekezdésében a „29732/1” szövegrész helyébe a „29732/11” szöveg, b) 2/A. § (1) bekezdésében az „A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő” szövegrész helyébe az „Az építtető a városligeti” szöveg és az „a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek” szövegrész helyébe az „az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy tulajdonában lévő vagyonelemek” szöveg, c) 2/A. § (2) bekezdésében az „A vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „Az építtető vagy vagyonkezelő” szöveg, az „a vagyonkezelőnek” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelőnek vagy az építtetőnek” szöveg és az „a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „az építtető” szöveg, d) 2/A. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelő a vagyonkezelésében nem álló, de” szövegrész helyébe az „az építtető a vagyonkezelésében nem álló, de” szöveg és az „esetben a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „esetben az építtető” szöveg, e) 2/B. § (1) bekezdésében az „ingatlanok” szövegrész helyébe az „ingatlan” szöveg, f) 3. § (2) bekezdésében az „a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „az építtető vagy a vagyonkezelő” szöveg, g) 3. § (2a) bekezdésében a „sem a vagyonkezelővel,” szövegrész helyébe a „sem az építtetővel, sem a vagyonkezelővel,” szöveg, 6 h) 3. § (6) bekezdésében az „a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „az építtető” szöveg, i) 3/A. § (7) bekezdésében a „vagyonkezelésében” szövegrész helyébe a „városligeti ingatlanon” szöveg lép. 17. § Hatályát veszti a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a) 1. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja, b) 2. § (1) bekezdése, c) 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában” szövegrész. 18. § (1) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény a következő alcímmel egészül ki: „2/A. Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 4/B. § (1) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a budapesti fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati és fővárosi önkormányzati döntések megalapozott előkészítése, továbbá a kormányzati és a fővárosi önkormányzati hatáskörben megvalósuló jelentős fővárosi fejlesztések és beruházások előkészítése és megvalósításának nyomon követése céljából működő, koordinációs és javaslattevő szerv. (2) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tíz tagból áll, akik közül öt tag a Kormányt, öt tag Budapest Főváros Önkormányzatát képviseli; a döntéseit egyhangúlag hozza, a döntéshozatal során a kormányoldal és a fővárosi önkormányzati oldal egy-egy szavazattal rendelkezik, azzal, hogy szavazati jogot a Kormány nevében a miniszterelnök vagy az őt helyettesítő miniszter, Budapest Főváros Önkormányzata nevében a főpolgármester gyakorolja. (3) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának elnöke a miniszterelnök, akit akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter helyettesít. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának társelnöke a főpolgármester. (4) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának további tagjait a Kormány oldaláról a miniszterek közül a miniszterelnök, Budapest Főváros Önkormányzata oldaláról a kerületi polgármesterek, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjai közül a főpolgármester javaslatára a Fővárosi Közgyűlés jelöli ki. (5) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a miniszterelnök, valamint a főpolgármester által felkért személyek. (6) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. (7) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának elnöke, illetve társelnöke gondoskodik a Tanács által tett javaslatoknak az arra hatáskörrel rendelkező szerv elé történő terjesztéséről, valamint a feladatkörében hozott döntések végrehajtásáról. 7 (8) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa az ügyrendjét és a munkatervét maga állapítja meg. (9) A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javaslatot tehet a Kormány részére a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 193. és 194. §-a alkalmazására, amely alapján a Kormány a Budapest közigazgatási területén megvalósuló építési beruházást a Méptv. kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályai szerint kiemelt beruházássá, az azzal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja.” (2) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 2/A. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki: „4/C. § (1) Ha a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által javasolt beruházás az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) alapján állami építési beruházásnak minősül, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javaslatára a tulajdonosi joggyakorló beleegyezésével az állami beruházásokért felelős miniszter a Budapest közigazgatási területén megvalósuló állami építési beruházásnak az Ábtv. 5. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti építtetőjeként olyan gazdasági társaságot is kijelölhet, amelyben a magyar állam és Budapest Főváros Önkormányzata egyaránt – közvetlenül vagy közvetetten – 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti építési beruházással érintett, a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok felett az Ábtv. 12. § (1)-(4) bekezdése szerinti építtetői tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó jogok a beruházás céljának elérése érdekében az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságot illetik meg.” 19. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15/A. § (1) Az állami beruházásokért felelős miniszter az e fejezetben meghatározott építtetői feladatokat, valamint a 15. § a) pontja és a 15. § d) pont da) alpontja szerinti feladatokat a nyilatkozatában kijelölt a) általa vezetett minisztérium, b) az a) ponttól eltérő költségvetési szerv vagy c) a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság útján látja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Építtető) a korábbi építtető általános jogutódja.” 20. § 8 A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 22. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2e) A Budai Palotanegyeddel összefüggő hatósági engedélyekben szereplő építtető helyébe e törvény erejénél fogva a 15/A. § szerinti építtető lép.” 21. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény a következő 12. alcímmel egészül ki: „12. Sarkalatossági záradék 24. § E törvény 4/C. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 22. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 19/C. §-ában a „magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.)” szövegrész helyébe a „Méptv.” szöveg lép. 23. § Hatályát veszti a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 22. § (2g) bekezdése. 24. § Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LX. törvény. 25. § Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló 2025. évi LXXVI. törvény 1. § b) pontjában az „ingatlanok” szövegrész helyébe az „ingatlan” szöveg lép. 26. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló 2025. évi LXXVI. törvény 9 a) 1. § b) pontjában az „és 38820/2” szövegrész, b) 2. § (2) bekezdésében az „ , ide nem értve az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest VIII. kerület, belterület 38820/2 helyrajzi szám alatti ingatlan vonatkozásában az e § hatálybalépésekor fennálló bérleti és használati jogcímet biztosító megállapodásokat, az azokkal összefüggő bérlői és használói igényeket, valamint a területen a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 01-10- 043152; székhely: 1034 Budapest, Szőlő utca 38.) által létesített termálkútfenntartási kötelezettséget” szövegrész. 27. § Nem lép hatályba az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi CXI. törvény 14. § a) pontja. 10   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez 1. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 14. és 15. sorral egészül ki: (sorszám helyrajzi szám tulajdonos) „ 14. 232045/5 Magyar Állam 15. 232045/6 Magyar Állam ” 2. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 82. sorral egészül ki: (sorszám helyrajzi szám tulajdonos) „ 82. 232045/3 Magyar Állam ” 3. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 87–89. sorral egészül ki: (sorszám helyrajzi szám tulajdonos) „ 87. 224969/1 XXII. kerületi Önkormányzat 88. 224969/2 XXII. kerületi Önkormányzat 89. 224969/3 XXII. kerületi Önkormányzat ” 11   Általános indokolás Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.   A Budapest V. kerület belterület 24432, 24775, 24499 és 24454 helyrajzi számú közterületi ingatlanok állami tulajdonjoga változatlanul hagyása mellett a törvény kijelöli vagyonkezelőnek Budapest Főváros Önkormányzatát a városfejlesztési közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében.   A törvényjavaslat további célja, hogy a Budapesti Planetárium hasznosítása és felújítása érdekében a Planetárium állami tulajdonú ingatlana és az ingatlannal funkcionális egységet képező planetárium-technológiai berendezésekre vonatkozó vagyonkezelői jogot a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyakorolja közfeladatként.   A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) és az autópályák, autóutak és főutak használatért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény rendelkezései kerülnek pontosításra az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság működési feltételei vonatkozásában.   A Budapest XXII. kerületi 232045/3, 232045/5, 232045/6, 224969/1, 224969/2 és 224969/3 helyrajzi számú ingatlanokon fennálló fővárosi vagyonkezelői jogot a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvény 17. alcíme  megszüntette. A Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra egységes építési szabályozása, vagyonjogi helyzete és szabályozása, mint közfeladat érdekében indokolt az ingatlanoknak a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe tartoznia. A Budapest XXII. kerületi 232045/3, 232045/5, 232045/6 helyrajzi számú ingatlanok állami tulajdonjoga változatlan. A Duna vonalának és partjainak, a rakpartok településrendezési szabályozása fővárosi hatáskör. Az Erzsébet park üzemeltetésére vonatkozó szerződéskötéssel kapcsolatos korlátozás fenntartása nem indokolt.   А Városliget a főváros egyik legjelentősebb összefüggő zöldterülete, amely a város központi területein fejt ki jelentős kondicionáló hatást, ezáltal környezetvédelmi és mikroklimatikus jelentősége felbecsülhetetlen, továbbá jelentős műemléki és kultúrtörténeti jelentőséggel bír.  A módosítás célja, hogy a városfejlesztési feladatok építtetői feladatait a Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzemeltetői feladataitól szétválassza. A 12 módosítás az állami beruházásokért felelős minisztert feljogosítja arra, hogy az építtető személyéről nyilatkozattal döntsön. A döntés alapján az építtető a miniszter, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy költségvetési szerv lehet.   A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Bptv.) módosítása az állami beruházásokért felelős minisztert feljogosítja arra, hogy a Budai Palotanegyedben folyamatban lévő beruházások lezárása érdekében nyilatkozatával építtetőként jelöljön ki egy állami céget vagy költségvetési szervet. A Bptv. új alcímmel történő kiegészítéssel törvényi szintre emeli a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa létrehozását és működését.   A törvényjavaslat további célja, hogy a Budapest VIII. kerület, belterület 38820/2 helyrajzi számú ingatlan – eddig meg nem valósult ingyenes tulajdonba adása révén – továbbra is a magyar állam tulajdonában maradjon, annak hasznosítása új koncepciók mentén történhessen meg. Részletes indokolás 1. § Budapest V. kerület belterület 24432, 24775, 24499 és 24454 helyrajzi számú állami tulajdonú közterületi ingatlanok ex lege Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésébe kerülnek, az állami tulajdonjog változatlan, az állam a kiemelt közterületek egységes szempontú kezelésére, fenntartására új vagyonkezelőt jelöl ki. 2. § Budapest X. kerület belterület 38442/10/B helyrajzi számú, természetben az 1101 Budapest, Vajda Péter utcában található, Planetárium elnevezésű ingatlan és planetárium-technológiai ingóság ex lege a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerül. 3. § Hatályba léptető rendelkezés. 4. § Sarkalatossági záradékok. 5. § A törvényjavaslat a Kkt. 33/A. § (6a) bekezdését módosítja, arra az esetkörre, amikor az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát. Ekkor az 13 útdíjszolgáltatási gazdasági társasági feladatait a gazdasági társaság különálló szervezeti egysége útján végzi, melyre vonatkozóan a különálló szervezeti egység működési feltételeire átalakítani szükséges a meglévő szabályozást. 6-9. §, 1. melléklet Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: 2012. évi CXC. törvény) elrendelt céloknak megfelelően a Budapest XXII. kerületi belterület 232045/3, 232045/5, 232045/6, 224969/1, 224969/2 és 224969/3 helyrajzi számú ingatlanok vagyonkezelői joga ismételten a Budapest Főváros Önkormányzatához kerül. A törvénymódosítás célja, hogy az ingatlanokon fennálló fővárosi vagyonkezelési jog 2026. július 1-jei hatállyal történő megszűnését követően az eredeti vagyonkezelési viszonyokat visszaállítsa, ugyanarra a meglévő közfeladatra tekintettel, azaz az ingatlanok ismételten a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerüljenek. A közösségi érdekű fővárosi vagyonkezelés a kerület közfeladatának ellátását nem veszélyezteti, mert a főváros, mint nagyobb közigazgatási egység a rakpartok és kikötők kezelését, fejlesztését egységes szempontok mellett végezheti, ugyanakkor az ingatlanok fenntartásával járó költségviselés is terhelni fogja. A 2012. évi CXC. törvény 1. § (1) bekezdése az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése céllal jelölte meg a vagyonátadás indokát a Budapest közigazgatási területén a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint az állam tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra tekintetében. A módosítás szerinti vagyonkezelésbe adással érintett közfeladat a korábbi vagyonkezelői jog jogalapját jelentő közfeladattal megegyezik, változatlanul az egységes rakparthasznosításra, árvízvédelemre irányul. A kerületi önkormányzat közfeladat-ellátását nem veszélyezteti ezen ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adása. 10-11. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítását tartalmazza, arra az esetkörre, amikor az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát. Ekkor a Kkt. jelenleg hatályos rendelkezése szerinti útdíjszolgáltatási gazdasági társaság feladatait a gazdasági társaság különálló szervezeti egysége végzi. A különálló szervezeti egység működésére vonatkozó részletszabályokat a felhatalmazó rendelkezés módosításával kormányrendeleti szinten lesz lehetőség megállapítani. 12. § Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény módosításával megszűnik az Erzsébet park üzemeltetése vonatkozásában korábban fennálló 14 szerződéskötési kötelezettség. 13-15. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény rendelkezése szétválasztja a megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokat. Az állami beruházásokért felelős miniszter az építtető személyéről nyilatkozattal dönt. A törvényjavaslat tartalmazza az építtetői feladatok szétválasztása miatt szükséges rendelkezéseket is. 16. § Szövegcserés módosító rendelkezések. 17. § Hatályon kívül helyező rendelkezések. 18. § A Bptv. új 2/A. alcímmel egészül ki, amely a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa létrehozását és működésének alapvető szabályait határozza meg. Az európai uniós források hazahozatala, az abból finanszírozható fejlesztések és beruházások kézzelfogható közelségbe kerülése szükségessé teszi a kormányzat és a fővárosi önkormányzat közötti rendszeres és szervezett koordináció helyreállítását. A törvényjavaslat erre figyelemmel törvényi szintre emeli – a történelmi előzményekre is figyelemmel létrehozott, de az utóbbi években nem működő – Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályokat. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról szóló 1509/2018. (X. 17.) Korm. határozat a Kormány javaslattevő, tanácsadó szerveként hozta létre. A Tanács működésének pozitív tapasztalatai, valamint az szerves intézményépítés fontossága egyaránt célszerűvé teszi a Tanács működésének felújítását, ugyanakkor az önkormányzati autonómiára is figyelemmel szükséges, hogy a Tanács, mint a kormányzat és Budapest Főváros Önkormányzata közötti egyeztetés legmagasabb szintű fóruma törvényi szinten nyerjen szabályozást. 19. § A Bptv. rendelkezése a Budai Palotanegyeddel összefüggő beruházások építtetői feladatainak állami beruházásokért felelős miniszteri kijelöléséről rendelkezik. 20. § A Bptv. rendelkezése a hatósági engedélyekben bekövetkezett építtetői jogutódlás esetére. 21. § A Bptv. sarkalatossági záradékkal történő kiegészítése. 15 22. § Szövegcserés módosító rendelkezés a koherencia érdekében. 23. § Hatályon kívül helyező rendelkezés. 24. § Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LX. törvény hatályon kívül helyezése. 25-26. § A Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházás megvalósítása céljából a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (nyilvántartási szám: 01-02-0001500; székhely: 1087 Budapest, Brüll Alfréd utca 2.) tulajdonába ingyenesen átadni tervezett, az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló 2025. évi LXXVI. törvény által nevesített 38820/2 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó jogalkotói döntés megváltoztatása. Az ingatlanok állami vagyonkörben tartása a nemzeti vagyon megőrzését és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodást szolgálja, a közérdek, a közfeladatok ellátását és a közös szükségletek kielégítését biztosítja. 27. § Az Alkotmánybíróság új székhelyét megállapító törvényi rendelkezés hatályba nem lépését tartalmazza. 16