⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/573. Benyújtás dátuma: 2026-09-02 08:07 Parlex azonosító: XCLSSMFZ0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Novák Előd (Mi Hazánk) Törvényjavaslat címe: A pedofil bűnelkövetők kémia kasztrációjának külföldi példákra történő bevezetése érdekében egyes büntetőjogi jogszabályok megalkotásáról és módosításáról Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „A pedofil bűnelkövetők kémia kasztrációjának külföldi példákra történő bevezetése érdekében egyes büntetőjogi jogszabályok megalkotásáról és módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény A pedofil bűnelkövetők kémia kasztrációjának külföldi példákra történő bevezetése érdekében egyes büntetőjogi jogszabályok megalkotásáról és módosításáról [1] A jelenlegi szabályozás hatékony módon nem zárja ki a bűnismétlés lehetőségét a szexuális bűnelkövetők esetében, annak ellenére, hogy – cselekményeik ösztönjellegénél fogva – épp ez az elkövetői kör hajlamos fokozottan hasonló bűncselekmények elkövetésére, melyek ráadásul különösen veszélyesek a társadalomra, mivel helyrehozhatatlanul aláássák áldozataik jövőbeni érzelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését. A törvény célja ezen változtatni a szexuális bűnelkövető gyógykezelésének mint büntetőjogi intézkedésnek és a kapcsolódó eljárási, illetve végrehajtási szabályoknak a megalkotásával. [2] A törvény a hatályos lengyel szabályozási koncepciót veszi alapul, azt a magyar büntetőjogi környezetre adaptálva teremti meg annak a lehetőségét, hogy a jövő azon felnőtt bűnelkövetői, akik esetében gyermekkorúak iránt alakul ki elfojthatatlan, perverz szexuális vágy, már ne jelentsenek visszatérő kockázatot környezetük irányában. 1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (3) és (4) bekezdésekben meghatározottakon túl továbbá minden olyan elkövetőt, akivel szemben a szexuális bűnelkövető gyógykezelésének alkalmazását rendelték el, végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.” 2. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Intézkedések a) a megrovás, b) a próbára bocsátás, c) a szexuális bűnelkövető gyógykezelése, d) a jóvátételi munka, e) a pártfogó felügyelet, f) az elkobzás, g) a vagyonelkobzás, h) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, i) a kényszergyógykezelés, j) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések. k) tárhelyszolgáltatás megszüntetése.” 1 3. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a következő alcímmel egészül ki: „Szexuális bűnelkövető gyógykezelése 66/A. § (1) Gyógykezelését kell elrendelni az elkövetőnek, ha a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bűncselekmény elkövetése normálistól eltérő szexuális szokásainak eredménye, és tartani kell attól, hogy gyógykezelés — különösen az elkövető szexuális vágyának csökkentése — nélkül hasonló cselekményt fog elkövetni. (2) A gyógykezelést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. (3) A gyógykezelést a) gyógyszeres kezelésként járóbeteg-ellátás keretében vagy b) az erre kijelölt, zárt intézetben kell végrehajtani. (4) A gyógykezelést zárt intézetben kell végrehajtani, ha az elítélt a gyógyszeres kezelést nem kezdte meg vagy az alól tartósan kivonta magát vagy ha a gyógyszeres kezelés súlyosan veszélyezteti az elítélt életét, egészségét, illetve maradandó károsodást okozna, illetve ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt fiatalkorúként követte el.” 4. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, kényszergyógykezelt, illetve a szexuális bűnelkövető felkutatása érdekében a) a lakcímének megállapítása érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adat kérhető, illetve b) a körözése rendelhető el, és c) az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani, ideértve a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt. 32. § (2) bekezdésének az alkalmazását azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult.” (2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az elítélt, a kényszergyógykezelt vagy a szexuális bűnelkövető lakcímének, tényleges tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy a végrehajtás foganatosítása érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki 2 a) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve a jogerősen elrendelt javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg, b) a bv. szerv őrizetéből megszökött, c) a jogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg – akkor is, ha a munkavégzés helyének kijelölése az elítélt felróható magatartása miatt még nem történt meg –, vagy jogellenesen megszakította, d) a javítóintézetből, vagy a javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve ott-tartózkodás során engedély nélkül távozott, avagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből (a továbbiakban: IMEI) kényszergyógykezeltként, illetve ott elhelyezett kóros elmeállapotúvá vált elítéltként engedély nélkül távozott, vagy engedéllyel távozott, de határidőben nem tért vissza.” 5. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény XXVI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép: „XXVI. Fejezet A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ÉS A SZEXUÁLIS BŰNELKÖVETŐ GYÓGYKEZELÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA” 6. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény XXVI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „A szexuális bűnelkövető gyógykezelésének végrehajtása 341/A. § (1) A szexuális bűnelkövető gyógykezelését az IMEI-ben kell végrehajtani. A szexuális bűnelkövető gyógykezelésének költségei az államot terhelik. (2) A szexuális bűnelkövető gyógykezelésének kezdete az IMEI-be befogadás napja. (3) Az IMEI vezető főorvosa haladéktalanul előterjesztést tesz a bírósághoz a szexuális bűnelkövető gyógykezelésének megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja. (4) A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a szexuális bűnelkövető gyógykezelése felülvizsgálatára illetékes bíróságnak. Ezt az eljárást a szexuális bűnelkövető gyógykezelése megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni. (5) A Btk. 66/A § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott - és a szexuális vágy csökkentése érdekében alkalmazott - gyógyszeres kezelést járóbeteg-ellátás keretében kell végrehajtani. A kezelés végrehajtásához szükséges további vizsgálatokat az IMEI kijelölt orvosa (a továbbiakban: kezelőorvos) végzi el. 3 (6) A vizsgálatok alapján a kezelőorvos rendelkezik a kezelés gyakoriságáról, a szükséges gyógyszeradagról, az adagolás módjáról. (7) Ha az elítélt a gyógyszeres kezelést nem kezdte meg vagy az alól tartósan kivonta magát, a kezelőorvos indítványára az IMEI tájékoztatja az ügyészt és a bíróságot. (8) A gyógyszeres kezelés felülvizsgálatára és megszüntetésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy a határidők számításai az IMEI-be történő befogadás helyett a gyógyszeres kezelés megkezdésének napjától kezdődnek. 341/B. § (1) A szexuális bűnelkövető gyógykezelése során a beteget az orvostudomány mindenkori állása szerinti szakszerű ellátásban kell részesíteni, hogy ezáltal állapotának romlását megakadályozzák, és egészségét mielőbb, a lehetséges mértékig helyreállítsák. (2) A szexuális bűnelkövető zárt intézeti gyógykezelésére utalt betegre - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésére kötelező irányadó szabályokat kell alkalmazni [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény X. Fejezet]. Az intézkedés végrehajtása során biztosítani kell a beteg a) felügyeletét, b) szakellátásához szükséges megfelelő elhelyezését, c) anyagi és egyéb egészségügyi ellátását, d) szociális és jogi érdekeinek védelmét, e) életvitelszerű benntartózkodásához az IMEI rendjével összhangban lévő feltételeket. 341/C. § A beteget azon a napon kell elbocsátani az IMEI-ből, amelyen a szexuális bűnelkövető gyógykezelése megszüntetéséről a bíróság értesítőlapja az IMEI-be megérkezik. 341/D. § A szexuális bűnelkövető gyógykezelés végrehajtására egyebekben a kényszergyógykezelés végrehajtására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” 7. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 188. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. Szakértőt kell alkalmazni, ha a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés szexuális bűnelkövető gyógykezelésének szükségessége.” 8. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 564. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a bíróság a Btk. XIX. fejezetében meghatározott bűntett miatt a Btk. 66/A. §-ában 4 szabályozott intézkedést alkalmaz, akkor az ítéletben határoz a szexuális bűnelkövető gyógykezelésének szükségességéről is.” 9. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki: „A szexuális bűnelkövető gyógykezelésének felülvizsgálata 840/B. § (1) A bíróság a szexuális bűnelkövető gyógykezelése [Btk. 66/A. §] (jelen paragrafus alkalmazása szempontjából gyógykezelés) felülvizsgálatáról - ennek keretében fenntartásának szükségességéről, illetőleg megszüntetéséről - tanácsban, tárgyaláson, végzéssel határoz. A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet és a jogainak gyakorlására képes - a gyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni. Ha első fokon nem budapesti székhelyű járásbíróság járt el, a felülvizsgálatra a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ha pedig első fokon nem budapesti székhelyű törvényszék járt el, a felülvizsgálatra a Fővárosi Törvényszék illetékes. (2) A bíróság a gyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a gyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli. (3) A gyógykezelés felülvizsgálatának helye van az ügyésznek, a gyógykezelés alatt álló személynek, házastársának, élettársának, törvényes képviselőjének vagy a védőnek az indítványára, továbbá a gyógykezelést végrehajtó intézet vezetőjének előterjesztésére is. A bíróság a gyógykezelésnek indítványra történő felülvizsgálatát mellőzheti, ha erre három hónapon belül már sor került. (4) A felülvizsgálat előtt elmeorvos-szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban a gyógykezelést végrehajtó intézet orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet. (5) A gyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a gyógykezelés alatt álló házastársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.” 10. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki: „A szexuális bűnelkövető gyógyszeres kezelésének zárt intézetben történő gyógykezelésre való átváltoztatása 840/C. § A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a szexuális bűnelkövető zárt intézetben történő gyógykezelését rendeli el, ha az elítélt a gyógyszeres kezelést nem kezdte meg, vagy az alól tartósan kivonta magát, illetve a gyógyszeres kezelés az életét vagy egészségét veszélyezteti, illetve maradandó károsodást okozna.” 5 11. § E törvény rendelkezését a folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. 12. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6   Általános indokolás Az LMBTQP-lobbinak hadat üzenve a pedofil bűncselekmények elkövetőinek kémiai kasztrálását kezdeményezi a Mi Hazánk, amire számos működő külföldi példa van az USA-tól kezdve Oroszországon át Dél-Koreáig, mi a lengyel példát ültettük át a magyar jogrendszerbe, illetve most még csak e törvényjavaslatba. Az elmúlt időszakban ismét elszaporodtak a pedofil jellegű bűncselekmények, a hatályos, liberális szellemű törvények pedig nem biztosítanak hatékony védelmet ezen bűncselekmények elkövetőivel szemben. A Mi Hazánk Mozgalom e törvényjavaslatával ezt a hiányt pótolná. A tervezett módosítás jogpolitikai indoka az, hogy a jelenlegi szabályozás hatékony módon nem zárja ki a bűnismétlés lehetőségét az érintett szexuális bűnelkövetők esetében, annak ellenére, hogy – cselekményeik ösztönjellegénél fogva – épp ez az elkövetői kör hajlamos fokozottan hasonló bűncselekmények elkövetésére, melyek ráadásul különösen veszélyesek a társadalomra, mivel helyrehozhatatlanul aláássák áldozataik jövőbeni érzelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését. A tervezet a hatályos lengyel szabályozási koncepciót alapul véve, azt a magyar büntetőjogi környezetre adaptálva teremti meg annak a lehetőségét, hogy a jövő azon felnőtt bűnelkövetői, akik esetében gyermekkorúak iránt alakul ki elfojthatatlan, perverz szexuális vágy, már ne jelentsenek visszatérő kockázatot környezetük irányában. A javaslat a gyógyszeres kezelés elsődlegességét fogalmazza meg a zárt intézetben történő pszichiátriai kezeléssel szemben. A gyógyszeres kezelés megkezdése ugyanakkor nem jelent véglegességet, annak célja nem a teljes és visszafordíthatatlan nemzőképtelenség elérése vagy maradandó károsodás okozása, hanem az elkövető szexuális vágyának csökkentésén keresztül annak megelőzése, hogy újabb, hasonló bűncselekményeket kövessen el. A kezelés időtartama bár határozatlan, azt csak az orvosilag indokolható időtartamban lehet fenntartani, melyre a visszatérő időközönkénti bírósági felülvizsgálat előírása jelent garanciát. Tekintettel arra, hogy ezt a jogintézményt a magyar jog még nem ismeri, ezért elsődlegesen a Btk. általános részének megfelelő módosításán keresztül szükséges az alkalmazás lehetőségét megteremteni. Hangsúlyozandó, hogy a gyógykezelés előírása nem büntetési céllal történik (büntetőjogi célja a megelőzésen keresztül a társadalom védelme), ezért elhelyezésére az intézkedések között került sor. A módosítás a jogszabályi koherencia megteremtése és a részletszabályok kidolgozása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosítását is elrendeli. Részletes indokolás 7 1. § A javaslat egyértelművé teszi, hogy a szexuális bűnelkövetőt minden esetben el kell tiltani az olyan foglalkozásoktól, amelyekben gyerekekkel érintkezhet. 2. § A szexuális bűnelkövető gyógykezelését mint új intézkedési nemet rendeli a javaslat beilleszteni a Btk.-ba. 3. § A javaslat szerint a gyógykezelést elsődlegesen gyógyszeres kezelésként, ambuláns módon kell végrehajtani, kisegítő jelleggel, meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőséget adva a zárt intézeti gyógykezelésre. 4. § A javaslat jelen paragrafusa lehetővé teszi az olyan elkövető felkutatását, aki a gyógykezelése végrehajtását nem kezdte meg. 5-6. § Ezek a rendelkezések a szexuális bűnelkövető gyógykezelésének végrehajtására vonatkozó szabályokat, illetve ezeket részletezi annak megfelelően, hogy milyen típusú (gyógyszeres vagy intézeti) kezelésről van szó. 7. § A szexuális bűnelkövető gyógykezelésének elrendelésének és felülvizsgálatának egyes részletszabályait a Be.-ben szükséges rögzíteni. Ennek keretében szabályozni kell azt is, hogy a szexuális bűnelkövető gyógykezelése szükségességének megállapításához kötelezően szakértőt kell igénybe venni. 8. § A javaslat szerint szexuális bűnelkövető gyógykezelésének alkalmazásáról a bíróság az ítéletben határoz. 9. § A javaslat kiegészíti a kényszergyógykezelés felülvizsgálatának szabályait a szexuális bűnelkövető gyógykezelésére vonatkozó felülvizsgálati rendelkezésekkel. 8 10. § Az előterjesztés rendelkezik annak a következményeiről, ha az elítélt a gyógyszeres kezelésnek nem veti alá magát. 11. § Garanciális gyermekvédelmi szabály, miszerint a törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően már a folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. 12. § Hatályba léptető rendelkezés. 9