⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/668. Benyújtás dátuma: 2026-09-11 17:59 Parlex azonosító: YYB65I370001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Hegedűs Zsolt Csaba, egészségügyi miniszter Törvényjavaslat címe: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról A Kormány nevében benyújtom az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról [1] Az Országgyűlés elismeri, hogy a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú egészségügyi ellátás alapvető feltétele az egészségügyi dolgozók szakmai önkormányzathoz való joga és függetlensége, a szakmai önkormányzatiság hatékony működése, az egészségügyi tevékenység szakmai és etikai követelményeinek következetes érvényesülése, valamint annak biztosítása, hogy az egészségügyi dolgozók közvetlenül, az általuk választott testületeik útján, demokratikusan, a törvény által meghatározott keretek között önállóan intézzék szakmai ügyeiket. [2] Az egészségügyi hivatás gyakorlásához kapcsolódó egyes közfeladatok szakmai köztestület keretei között történő ellátásának biztosítása, a szakmai közösség önszabályozó szerepének helyreállítása, valamint a betegek bizalmának erősítése érdekében indokolt a Magyar Orvosi Kamara köztestületi feladat- és hatáskörének helyreállítása, valamint az egészségügyben működő szakmai kamarák feladat- és hatáskörének megerősítése. [3] E célok megvalósítása érdekében a törvény helyreállítja valamennyi egészségügyi szakképesítéshez kötött tevékenység tekintetében a szakmai kamarai tagság általános kötelezettségét, az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggésben az etikai eljárások kamarai feladatkörben történő lefolytatását, biztosítva a tisztességes eljárás, a szakmai autonómia érvényesülését. [4] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 1. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a) „Egyes egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai felelősségi szabályok” alcíme, b) 244/I. §-a, c) 247. § (1a) bekezdés m) pontja. 2. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása 2. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § A szakmai kamara 1. az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – jogszabályban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését; 2. megalkotja alapszabályát; 1 3. a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le; 4. véleményezési jogot gyakorol a) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál, b) az egészségpolitikát, az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál, szakmai minimumfeltételek, szakmai irányelvek és módszertani levelek kidolgozásánál, c) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében, d) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében; 5. felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében; 6. nyilvántartást vezet a tagjairól; 7. közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és a szakmai továbbképzések működésének felügyelete keretében továbbképzést szervez; 8. feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket; 9. ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja; 10. az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben; 11. közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek a tevékenységét miniszteri rendeletben foglaltak szerint rendszeresen minősíti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében; 12. feladatkörében véleményezheti az egészségügyi szakképzések és szakmai továbbképzések szakmai követelményeit, megvizsgálhatja a képzések szakmai feltételeit és azok megvalósulását, továbbá a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében javaslatot tehet a képzést folytató intézménynek, illetve az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; 13. tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi; 14. jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek és 2 bizottságok munkájában; 15. ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira; 16. az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint részt vesz a szakmai képzőhelyek akkreditációjában; 17. tanácskozási joggal rendelkező tagot delegál a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelő tanácsaiba, valamint az orvos- és egészségtudományi képzést végző egyetemek klinikai központjainak klinikai központi tanácsaiba; 18. javaslatot tehet – akár saját kezdeményezése alapján is – a működési körét érintően bármely, az egészségpolitikát érintő kérdésben – ideértve jogalkotás kezdeményezését vagy módosítását is – a döntést előkészítő, vagy a döntést meghozó személy, illetve szerv számára; 19. évente tájékoztatja tevékenységéről az Országgyűlés illetékes szakbizottságát.” 3. § (1) Az Ekt. 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású orvosainak vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy – vezetői munkakör esetén – felmentése során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátó fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása és a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.” (2) Az Ekt. 2/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben a szakmai kamara véleményt ad a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (4) bekezdésben megjelölt személyek szakmai alkalmassága tekintetében.” 4. § Az Ekt. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak azzal, hogy az alapszabályban foglalt esetekben és feltételek szerint a területi szervezetek egyes feladataikat más területi szervezettel közösen is elláthatják vagy feladataik ellátására közös szerveket is létrehozhatnak.” 5. § Az Ekt. III. fejezete a 3. §-át követően a következő alcímmel egészül ki: „A szakmai szervezetek 3/A. § 3 (1) Az e törvényben, az alapszabályban vagy a szakmai kamara által eseti felkérés alapján meghatározott kamarai feladatok ellátására és szakmai támogatására szakmai tagozatok, a több szakmai tagozatot érintő vagy különleges szakértelmet igénylő kamarai feladatok ellátására szakmai csoportok hozhatók létre. (2) Szakmai szervezet létrehozásáról az országos küldöttközgyűlés dönt. (3) Szakmai szervezet akkor hozható létre, ha annak létrehozását az érintett szakma, szakterület vagy szakmai tevékenység sajátosságai, illetve a szakmai kamara valamely szakmai feladatának ellátása indokolja. (4) A szakmai szervezet létrehozásáról szóló döntés során vizsgálni kell a) a létrehozás célját és szakmai indokoltságát, b) a szakmai szervezet által ellátandó kamarai és szakmai feladatokat, c) az érintett szakma, szakterület, szakmai tevékenység és kamarai tagok körét, d) az érintett kamarai tagok szakmai részvételének és képviseletének biztosíthatóságát, e) azt, hogy az ellátandó feladatot a szakmai kamara már működő szakmai szervezete ellátja-e, illetve az annak keretében megfelelően ellátható-e, f) a szakmai szervezetnek a szakmai kamara szakmai feladatellátási rendszerébe történő illeszkedését, valamint g) a szakmai szervezet tartós és feladatainak megfelelő működésének feltételeit. (5) A szakmai szervezetek megalakításának részletes eljárási szabályait, szervezetrendszerét, tisztségviselőit és azok megválasztásának módját, működését, feladataik ellátásának és a szakmai kamara más szerveivel, valamint a Kamara szakmai feladatokat ellátó hivatali szervezetével való együttműködésének szabályait az alapszabály határozza meg. (6) A szakmai szervezeteket úgy kell létrehozni és működtetni, hogy azok szervezete, működése és képviselete megfeleljen az általuk ellátott feladatoknak, és biztosítsa az érintett kamarai tagok szakmai szempontjainak megjelenítését.” 6. § Az Ekt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A küldöttközgyűlés tagjai: a) az alapszabály szerint számított 4 éves ciklusra, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal, b) a szakmai kamara országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal, c) a szakmai kamara országos etikai bizottságának, országos felügyelőbizottságának, valamint az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal, d) a szakmai kamara szakmai szervezeteinek elnökei tanácskozási joggal, e) – ha a szakmai kamarának van tagozata – a tagozat(ok) vezetője, tanácskozási joggal.” 7. § Az Ekt. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 4 „10/A. § A szakmai kamara tisztségviselőinek díjazására, költségtérítésére és egyéb juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály állapítja meg.” 8. § Az Ekt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül 4 éves választási ciklusra, titkosan választják. (2) A tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény bekövetkeztének napján szűnik meg. (3) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv – a visszahívás tekintetében a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. (4) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben meghatározott választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belüli időpontra össze kell hívni. (5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv – valamennyi tagjának megjelenése esetén – határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 90 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással – valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében – meg kell tartani a választást. (6) Az országos szervek és területi szervezetek elnöke azonos tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra választható meg azzal, hogy azonos tisztséget összesen legfeljebb tízéves időtartamban tölthet be abban az esetben, ha bármely választási ciklusban a tisztséget nem töltötte be a választási ciklus teljes időtartamában. A tízéves időtartam számítása során valamennyi, az azonos tisztségben megszakítás nélkül, vagy megszakítással eltöltött időtartamot figyelembe kell venni. (7) Az a (6) bekezdés szerinti tisztségviselő, akinek azonos tisztségre vonatkozó megbízatása a (6) bekezdés szerint meghatározott tízéves időkorlátot még nem érte el, ugyanakkor a fennmaradt időtartam már nem elegendő a tisztség egy teljes új választási ciklusban való betöltésére, ugyanazon tisztségre kizárólag a (3)–(5) bekezdés szerinti időközi választáson válaszható meg. Megbízatása ebben az esetben legfeljebb a tízéves időtartam eléréséig tarthat. (8) A területi és országos küldöttek, tisztségviselők, valamint az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai megbízatásának tekintetében a 4 éves választási ciklus kezdő- és záró időpontja megállapításának szabályait az alapszabály határozza meg.” 5 9. § Az Ekt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13/A. § (1) A szakmai kamara tisztségviselőjét és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a kamarai tevékenységével összefüggésben – havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű – fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti személy a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való távolmaradását a munkáltatója számára köteles legalább öt nappal előre írásban bejelenteni. A munkáltató a határidőn belül érkezett bejelentést köteles tudomásul venni. A bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdés szerinti személy ennél későbbi, de a tervezett távolmaradását megelőző időpontban is eleget tehet, ebben az esetben a munkáltató haladéktalanul dönt a munkaidő-kedvezmény biztosításáról vagy annak megtagadásáról. (3) A szakmai kamarai tevékenységet teljes vagy részmunkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség betöltésének időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg, azzal, hogy a szakmai kamarában végzett tevékenysége a rá irányadó előmeneteli rendszer szerinti illetmény fokozatba vagy kategóriába történő besorolása során egészségügyi tevékenységgel töltött szolgálati időnek minősül. (4) Az (1) bekezdés szerinti személyt a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi hátrány nem érheti. (5) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a) országos kamarai tisztségviselő, valamint országos ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében a szakmai kamara országos hivatala az elnök jóváhagyásával, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a szakmai kamara területi elnöke adja ki.” 10. § Az Ekt. 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Egészségügyi tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.” 11. § Az Ekt. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A kamarai tagsági jogviszony létrejöttére és megszűnésére vonatkozó eljárási részletszabályokat a szakmai kamarák alapszabályai határozzák meg.” 12. § (1) Az Ekt. 23. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 6 (Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy) „b) az ügyintézési határidő hatvan nap,” (2) Az Ekt. 23. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy) „c) ha a panaszos ezt kéri vagy személyes megjelenésében akadályoztatva van, a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatóak.” (3) Az Ekt. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (5) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl az alapszabály egyéb eseteket is meghatározhat, amikor a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók. A kamarai szervek, testületek döntéseiket írásbeli döntéshozatal útján is meghozhatják.” 13. § Az Ekt. a következő 29/B. és 29/C. §-sal egészül ki: „29/B. § (1) A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. (2) A szakmai kamara a tagjának a tagdíjhátralék megfizetésére történő eredménytelen írásbeli felszólítását követő 30 napot követően a kamarai tagdíj behajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. (3) A szakmai kamara a tagdíjtartozás behajtása érdekében tett megkeresésről és annak eredményéről a tagot írásban tájékoztatja. 29/C. § Az e törvényben nem szabályozott szervezeti és működési kérdésekben az alapszabály rendelkezései az irányadóak.” 14. § Az Ekt. 32. és 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „32. § (1) Aki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése napján a továbbiakban kamarai tagsághoz kötött 7 tevékenységet végez és nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának, amennyiben kamarai tagsághoz kötött egészségügyi tevékenységet a Módtv. hatálybalépését követően is végezni kíván – a 14/A. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel –, a Módtv. hatálybalépésétől számított 30 napon belül kéri a Magyar Orvosi Kamarába történő felvételét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott felvételi kérelem alapján létesülő kamarai tagsági jogviszony a kérelem benyújtásának napjával külön testületi döntés nélkül jön létre. Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti határidőben a Magyar Orvosi Kamarába történő tagfelvétel iránti kérelmet nem nyújt be, kamarai tagsághoz kötött tevékenység a határidő lejártát követő 30. naptól nem végezhető. (3) A Magyar Orvosi Kamarába az (1) bekezdés szerinti tagfelvételi kérelem alapján felvett személyt a 14. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamarai tagdíjfizetési kötelezettség a tagfelvételi kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával kezdődő időszak tekintetében terheli. (4) A Magyar Orvosi Kamara országos és területi etikai bizottságainak a tagjait 2026. december 15- ig meg kell választani. (5) A Magyar Orvosi Kamara az elfogadott etikai kódexét az annak hatálybalépését megelőző 15 nappal a kamara honlapján elektronikus formában közzéteszi. 33. § (1) Az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a alapján indult és folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (a továbbiakban: ETT) az eljárás lefolytatására jogosult etikai szervei 2026. december 31-ig lezárják azzal, hogy a) ha az etikai ügyben eljáró szervet a jogorvoslatot elbíráló hatáskörrel rendelkező szerv a Módtv. hatálybalépését követő 60. napot követően új eljárásra utasítja, az új eljárást az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le, b) a 2026. december 31-ig le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig át kell tenni a Magyar Orvosi Kamarához. (2) Az ETT elsőfokon eljáró orvosetikai szervei előtt a Módtv. hatálybalépésétől számított 60. napot követően új elsőfokú etikai eljárás nem indulhat, az ügyeket a Magyar Orvosi Kamarához át kell tenni, 2027. január 1-jétől az elsőfokú etikai eljárásokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le. (3) A Módtv. hatályba lépését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2027. január 1-jét megelőzően indult etikai eljárásokat az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napján megelőző napon hatályos 140/B. §-a alapján az etikai eljárás lefolytatására jogosult etikai szerv felfüggeszti. Az ETT a felfüggesztett etikai ügyeket az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint átteszi a Magyar Orvosi Kamarához. A felfüggesztés időtartama az elévülési idő számításánál nem vehető figyelembe. (4) A kamarai etikai bizottság az (1) bekezdésben említett folyamatban lévő ügyeket az etikai vétséget elkövető tekintetében az elkövetés időpontjában hatályos etikai szabályok szerint folytatja le, azzal, hogy az elkövetés időpontjában alkalmazható etikai vétségnél súlyosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. (5) Az ETT másodfokon eljáró orvosetikai szerve a 2027. január 1-jén folyamatban lévő, etikai döntés felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát 2027. január 10-ig átadja a Magyar Orvosi Kamarának. Az etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben a Magyar Orvosi 8 Kamara a jogutód. (6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti eljárási cselekmények végrehajtása körében az ETT etikai bizottságai az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a figyelembevételével járnak el.” 15. § Az Ekt. a következő 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § A szakmai kamara és az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szerv 2027. március 31-ig adategyeztetést folytat le az Eütv. 112. § (4) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében.” 16. § Az Ekt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 17. § Az Ekt. a) 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „területi szervezeteik, valamint” szövegrész helyébe a „szakmai és területi szervezeteik, valamint” szöveg, b) 2/A. § (2) és (3) bekezdésében a „2. § d) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § 4. pontjában” szöveg, c) 2/D. § (1) bekezdésében a „2. § m) pontja” szövegrész helyébe a „2. § 13. pontja” szöveg, d) 6. § (4) bekezdésében a „4 éves időtartamra” szövegrész helyébe a „4 éves ciklus időtartamára” szöveg, e) 6. § (5) bekezdés b) pontjában a „2. § d) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § 4. pontjában” szöveg, f) 13. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „90 napon” szöveg, g) 19/A. § (1) bekezdésében a „2. § m) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § 13. pontjában” szöveg, h) 19/B. § (1) bekezdésében és 23. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg, i) 20. § a) pontjában a „2. § c) pontja” szövegrész helyébe a „2. § 3. pontja” szöveg lép. 18. § 9 Hatályát veszti az Ekt. a) 2/A. § (1a) és (1b) bekezdése, b) 14/A. § (1c) bekezdése, c) 14/C. §-a, d) 20/A. §-a, e) 22. § (6) bekezdése. 3. Záró rendelkezések 19. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 10   Általános indokolás A törvényhez kapcsolódó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül. A Magyar Orvosi Kamara köztestületi szerepének megerősítése, valamint az orvosi szakmai önkormányzatiság intézményrendszer helyreállításának érdekében indokolt azon közfeladatok és jogosítványok helyreállítása, amelyek a 2023. évi jogszabálymódosításokat megelőzően a Kamara feladatkörébe tartoztak, biztosítva ezáltal az orvosi hivatás egységes szakmai és etikai önszabályozását. A törvényjavaslat célja a betegbiztonság erősítése, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának emelése, valamint annak biztosítása, hogy az egészségügyi szakmai kamarák ismét érdemi közreműködői legyenek az ágazatot érintő jogalkotási és szakpolitikai döntések előkészítésének. Továbbá a törvényjavaslat hozzájárul a szakmai önkormányzat, az állami egészségügyi igazgatás és az egészségügyi szolgáltatók közötti együttműködés erősítéséhez, valamint az egészségügyi rendszer működésének kiszámíthatóságához. A javaslat olyan szabályozási környezet kialakítását szolgálja, amely erősíti az egészségügyi szakmai kamarák és az állam közötti intézményes együttműködés kiszámíthatóságát, átláthatóságát, valamint hosszú távon fenntartható kereteinek a megteremtését. Részletes indokolás 1. § Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz az etikai eljárások Magyar Orvosi Kamarához történő átadása kapcsán. 2. § A módosítás megerősíti az egészségügyben működő szakmai kamarák köztestületi szerepét, és bővíti közreműködési jogosítványaikat annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátórendszert érintő szakmai döntések előkészítésében és véleményezésében érdemben részt vehessenek. A módosítás biztosítja, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarák a feladatkörüket érintő jogszabályok és jogszabály-módosítások kezdeményezésével élhessenek, valamint az egészségpolitikai jogalkotás koncepcionális szakaszába is bevonásra kerüljenek. A közigazgatási egyeztetés során fennálló véleményezési joguk változatlanul megmarad. A szakmai szabályozás fejlesztése érdekében a kamarák jogosultak egészségügyi szakmai irányelvek, ellátási protokollok és módszertani levelek véleményezésére, közreműködnek a továbbképzések szakmai tartalmának kialakításában, a kötelező továbbképzések témaköreinek 11 meghatározásában, valamint részt vesznek a szakmai, tárgyi és személyi minimumfeltételek kidolgozásában. A szakmai kamarák részt vesznek továbbá a szakmai képzőhelyek akkreditációjában, a szakképzések minősítésében, továbbá véleményezik az egészségpolitika, az egészségügyi tevékenység szervezeti és működési rendjét, valamint fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási és önkormányzati döntések tervezeteit. A szakmai önkormányzat intézményes részvételének biztosítása érdekében a szakmai kamarák – szakterületüknek megfelelően – tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhatnak a fekvőbeteg- szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek és az egészségtudományi felsőoktatási intézmények klinikai központjainak. A Kamarák a transzparencia biztosítás érdekében évente tájékoztatják az Országgyűlés illetékes szakmai bizottságát tevékenységükről, az egészségügyi szakmai önkormányzat működésének tapasztalatairól, valamint a hivatás helyzetéről. 3. § A módosítás biztosítja, hogy az egészségügyi intézmények vezetői kinevezéseinek előkészítése során, valamint háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása és a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében a szakmai kamarákat véleményezési jog illesse meg. A kamarák továbbá javaslatot adhatnak a jelölt alkalmassága tekintetében is. 4. § A módosítás lehetővé teszi, hogy – a hatékonyabb működés érdekében – a kamarák területi szervezetei a törvényi és alapszabályi keretek között feladataikat más területi szervezettel közösen létrehozott területi szervek útján is elláthassák. 5. § A módosítás lehetővé teszi, hogy az országos és területi szervezetek mellett a szakmai kamarákon belül szakmai szervezetek (tagozatok, kollégiumok vagy egyéb szakmai szervezeti egységek) működjenek, elősegítve az egyes szakterületek sajátosságainak megfelelő érdekképviseletet és szakmai együttműködést. 6. § A módosítás értelmében a küldöttközgyűlés tagjait 4 éves ciklusra lehet választani, a 4 éves választási ciklus kezdő- és záróidőpontjának meghatározási módját pedig a törvény az alapszabályra bízza. 7. § 12 A módosítás a teljes munkaidőben kamarai feladatot ellátó tisztségviselők díjazásának alapvető szabályait az alapszabály határozza meg, biztosítva a közfeladat ellátásához szükséges megfelelő működési feltételeket és az átlátható javadalmazási rendszert. 8. § A módosítás meghosszabbítja a kamarai választási eljárás egyes határidőit annak érdekében, hogy a jelöltállítás, a választások előkészítése és lebonyolítása megfelelő időkeretben történhessen. A módosítás rögzíti, hogy a tisztségviselők azonos tisztségre csak két választási ciklusra választhatók meg és egyben egy 10 éves összesített időkorlátot állít arra az esetre, ha a tisztségviselők megbízatásukat egy vagy több választási ciklust érintően nem annak teljes időtartamában látták el.   9. § A munkaidő-kedvezmény nemcsak a választott tisztségviselőket, hanem a szakmai kamarák ügyintéző szerveinek nem tisztségviselő tagjait is megilleti, elismerve az általuk ellátott köztestületi feladatok jelentőségét. 10. § A módosítás visszaállítja a Magyar Orvosi Kamara tekintetében a kamarai tagsági kötelezettséget, így egészségügyi tevékenységet orvosok esetében is csak az végezhet, aki tagja a szakmai kamarának. Az egységes tagság biztosítja, hogy a Kamara valamennyi tagja tekintetében egységes szakmai és etikai követelményeket érvényesíthessen, valamint teljes körűen elláthassa törvényben meghatározott közfeladatait. 11. § A módosítás – különös figyelemmel az egyes kamarák eltérő szervezet-méretére, taglétszámából is adódó egyes sajátosságaira is – rögzíti, hogy a kamarai tagsági jogviszony létrejöttére és megszűnésére vonatkozó részletszabályokat e törvény keretei között a szakmai kamarák alapszabályai határozzák meg. 12. § A szakmai-etikai eljárások részletes szabályai korszerűsítésre kerülnek annak érdekében, hogy az eljárások gyorsabbá, átláthatóbbá és a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelőbbé váljanak. A módosítás az etikai eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőt 45 nap helyett 60 napban állapítja meg. A kamarai szervek, testületek döntéseiket írásbeli döntéshozatal útján is meghozhatják, 13 valamint a törvényben meghatározott esetekben elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is tarthatnak ülést. 13. § A módosítás értelmében a meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A módosítás általános érvénnyel rögzíti, hogy – az egyes szakmai kamarák eltérő sajátosságaira is tekintettel, vagyis ez indokolatlan eltéréseket nem okoz – azon, szervezetet és működést érintő kérdéskörökben és részletszabályokban, amelyeket a törvény nem szabályoz, a kamarák saját maguk hozzanak döntést és foglalják azt az alapszabályba. 14. § Átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kötelező kamarai tagság, valamint a szakmai-etikai eljárások kamarai hatáskörbe visszakerülése tekintetében, biztosítva, hogy a szakmai-etikai eljárások kamarai hatáskörbe visszakerülése zökkenőmentesen megtörténhessen. 15. § A működési nyilvántartás naprakésszé tétele érdekében általános adategyeztetés kerül előírásra a kamarák és a működési nyilvántartást vezető szerv között. 16. § Felhatalmazást tartalmaz az egészségügyi miniszter részére, hogy rendeletben szabályozza a továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat. 17. § Szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz az újonnan létrejövő szakmai szervezetekre és határidő- módosításra vonatkozó módosítások okán. A módosítás rögzíti, hogy négy éves ciklus időtartamára választják az országos tisztségviselőket is. 18. § Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. 19. § Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. 14 15