⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/680. Benyújtás dátuma: 2026-09-14 13:38 Parlex azonosító: JAXNVTX90001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Kátai-Németh Vilmos, szociális és családügyi miniszter Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó módosításáról A Kormány nevében benyújtom az egyes törvényeknek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény a) 4. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke, b) 6. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.   2026. évi ..... törvény egyes törvényeknek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó módosításáról [1] A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő jogai a XXI. század társadalmi és digitális környezetének kihívásai között is hatékony védelemben kell, hogy részesüljenek. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt állami kötelezettség a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem biztosítására tényleges, hatékony és a gyermekeket érő valós kockázatok kezelésére alkalmas szabályozás megalkotását követeli meg. [2] Az Országgyűlés a fentiek érdekében a következő törvényt alkotja: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 1. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közterületen vagy más, bárki számára szabadon hozzáférhető nyilvános térben ne legyen kitéve olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációnak, amely tartalmára, képi vagy hanghatására, illetve megjelenítésének módjára tekintettel alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan káros befolyásolására, különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés kiváltásával.” 2. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6/A. § E törvényben foglalt célok és a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, továbbá olyan egyéb tartalmat hozzáférhetővé tenni és népszerűsíteni, amely szexuális erőszakot, szexuális kizsákmányolást, szexuális célú kapcsolatfelvételt vagy manipulációt, illetve más szexuális bűncselekményeket népszerűsít, igazol vagy azok elkövetésére ösztönöz, vagy amely egyébként alkalmas a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan káros befolyásolására.” 3. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki: 1 „9/A. § A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az egészségügyi intézményben történő tartózkodása kizárólag a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás által indokolt ideig tartson, és a gyermek családi vagy gyermekvédelmi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések haladéktalanul megtörténjenek.” 4. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő alcímmel egészül ki: „A kórházi ellátásban rekedt gyermekekkel kapcsolatos gyámhatósági feladatok 126/A. § (1) E törvény alkalmazásában kórházi ellátásban rekedt gyermek az a gyermek, aki egészségügyi állapota alapján a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra már nem szorul rá, azonban családi, szociális vagy gyermekvédelmi körülményei miatt az egészségügyi intézményből nem bocsátható haza, illetve akinek megfelelő további elhelyezése a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás befejezésének időpontjáig nem biztosított. (2) A kórházi ellátásban rekedt gyermekről a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás befejezésének időpontjában az egészségügyi intézmény vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek szülőjének lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, ennek hiányában – ide értve azt az esetet is, ha ez az információ nem áll rendelkezésre – a gyermek születési helye szerint illetékes gyámhatóságot. (3) Az e törvény szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági eljárások megindítását megelőzően a (2) bekezdés szerinti gyámhatóság előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérést folytat le. (4) Az illetékes gyámhatóság a (2) bekezdés szerinti értesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérést folytat le. Az előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérés elvégzéséig gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági eljárás nem indítható, a már megindult eljárásokat fel kell függeszteni. (5) Az előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérés célja annak megállapítása, hogy a gyermek kórházi ellátásban maradása átmeneti krízishelyzet következménye-e, amely megfelelő gyermekvédelmi, szociális vagy egyéb támogatással megszüntethető, vagy olyan körülmények állnak fenn, amelyek a gyermek családban történő nevelkedését nem teszik lehetővé, és ezért gyermekvédelmi, gyámhatósági vagy más hatósági intézkedés mielőbbi megtétele szükséges. 126/B. § (1) Az előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérés során a gyámhatóság az eset körülményei által lehetővé tett körben és módon a) feltárja a gyermek családi, szociális és gyermekvédelmi körülményeit, b) ennek érdekében együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a védőnői szolgálattal, az egészségügyi intézménnyel, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, c) megvizsgálja a gyermek családban történő nevelésének feltételeit és az annak biztosításához 2 szükséges gyermekvédelmi, szociális vagy egyéb támogatási lehetőségeket, d) személyesen meghallgatja a szülőt vagy más törvényes képviselőt, feltéve, hogy ennek nincs elháríthatatlan akadálya, e) vizsgálja a szülő gyermeknevelési szándékát, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, valamint a hozzátartozói gondoskodás biztosításának lehetőségét, és f) beszerzi a döntés megalapozásához szükséges egyéb adatokat, nyilatkozatokat és szakmai véleményeket. (2) Az előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérés eredményeként a gyámhatóság gyermekvédelmi helyzetértékelést és intézkedési tervet készít, amely a rendelkezésre álló adatok alapján tartalmazza a) a gyermek kórházi ellátásban maradásának okait, b) a gyermek családi, szociális és gyermekvédelmi helyzetének értékelését, c) a gyermek családban történő nevelésének lehetőségére vonatkozó megállapításokat, d) a család támogatását szolgáló intézkedések és szolgáltatások meghatározását, e) a hozzátartozói gondoskodás lehetőségének értékelését, f) a gyermek érdekét leginkább szolgáló további gyermekvédelmi vagy gyámhatósági intézkedések meghatározását, és g) az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szerveket, valamint azok végrehajtásának határidejét. (3) A gyermekvédelmi helyzetértékelés és intézkedési terv alapján a gyámhatóság haladéktalanul megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást. Ha a szükséges intézkedés megtétele más szerv hatáskörébe tartozik, a gyámhatóság a gyermekvédelmi helyzetértékelés és intézkedési terv megküldésével haladéktalanul megkeresi a hatáskörrel rendelkező szervet. (4) A megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételét követően soron kívül köteles megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást, és annak eredményéről a megkereső gyámhatóságot tájékoztatni.” 2. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása 5. § (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Tilos tizennyolc éven aluliak számára olyan reklámot elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütközik.” (2) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Tilos közterületen vagy más, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhető nyilvános helyen olyan reklámot közzétenni, amely tartalmára, képi vagy hanghatására, illetve megjelenítésének módjára tekintettel alkalmas arra, hogy a tizennyolc éven aluliak testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan károsan befolyásolja, így különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés kiváltásával.” 3 3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása 6. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „p) természetes személyazonosító adat: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti természetes személyazonosító adat.” 7. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felülethez való hozzáférés akkor kérelmezhető, ha a) a kérelmező olyan nagykorú személy, aki a megismerhetővé tétel útján megszerzett információval védendő kiskorú személy (a továbbiakban: védendő kiskorú személy) aa) hozzátartozója, vagy ab) nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el (a továbbiakban együtt: az érintett adatainak megismerésére jogosult személy); b) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy megítélése szerint az adatok megismerése az (1) bekezdésben meghatározott célból szükséges, és az erre vonatkozó adat más módon történő megismerése nem lehetséges vagy annak beszerzése egyébként számára aránytalan nehézséggel járna, és c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy a felülethez való hozzáférésre irányuló kérelmében ca) az a) pont aa) alpontja szerinti hozzátartozói minőségéről vagy az ab) alpont szerinti neveléssel, felügyelettel vagy gondozással összefüggő jogviszonyáról, illetve az adatmegismerés szükségességének b) pont szerinti feltételei fennállásáról érdemben nyilatkozik, valamint az ab) és a b) pont szerinti feltételek teljesülésének alátámasztásául szolgáló – a kérelem előterjesztésekor rendelkezésre álló – releváns adatokat, iratokat kérelméhez csatolja, valamint cb) megjelöli a védendő kiskorú személy természetes személyazonosító adatait, valamint azon személy családi és utónevét, akire – ha a felülethez való hozzáférésére irányuló kérelmének helyt adnának – a felületen keresést kíván végezni.” (2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: 4 „(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a védendő kiskorú személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban való szereplése ellenőrzését követően a (3) bekezdés szerinti kérelmet soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül bírálja el, azzal, hogy a) – ha a kérelem a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel – az érintett adatainak megismerésére jogosult személynek a felülethez való, egyszeri munkamenet erejéig tartó hozzáférését jóváhagyja, vagy b) – ha a kérelem a (3) bekezdés szerinti feltételeknek nem felel meg – a kérelmet elutasítja. (5) Ha a kérelmező (3) bekezdés szerinti kérelme megalapozatlan vagy – különösen annak ismétlődő, a felületen kezelt adatokkal való visszaélésre alkalmas jellege miatt – túlzó, a bűnügyi nyilvántartó szerv megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.” 8. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 75/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a 75/B. § (4) bekezdése szerinti kérelem alapján az érintett adatainak megismerésére jogosult személynek a felülethez való hozzáférését jóváhagyja, az érintett adatainak megismerésére jogosult személy a felületen – a munkamenet befejezéséig – keresést végezhet. Ha a felületen való keresés több találatot eredményez, valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatait kell megismerhetővé tenni, azzal, hogy a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett adatainak megismerésére jogosult személy által a védendő kiskorú személlyel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.” 4. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 9. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütköző tartalom, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.” 10. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen 5 befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütköző tartalom.” 11. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács kérheti azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.” 5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 12. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Tilos az olyan foglalkozás, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ába ütközik.” 6. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 13. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Plakát kampányidőszakban is kizárólag a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. § (8) bekezdésével összhangban készíthető és használható.” 14. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Politikai reklám és politikai hirdetés kizárólag akkor tehető közzé, ha az nem sérti a Gyvt. 6. § (8) bekezdését.” 6 7. Záró rendelkezések 15. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 16. § (1) A 4. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 6. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 7   Általános indokolás Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az ebből fakadó állami intézményvédelmi kötelezettség teljesítése olyan tényleges és hatékony szabályozást igényel, amely a gyermekeket érő valós veszélyek megelőzésére, felismerésére és kezelésére alkalmas. A gyermekvédelmi szabályozás eredményessége ezért mindenekelőtt abban mérhető, hogy a jogi és intézményi eszközök képesek-e a gyermekeket érő tényleges kockázatokra megfelelő és időben érkező választ adni. A Javaslat ennek megfelelően a gyermekeket érő tényleges veszélyekre koncentrál. A védelem középpontjába a pornográf és életkornak nem megfelelő szexuálisan tartalmak, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása, a szexuális célú kapcsolatfelvétel és manipuláció, valamint más, a gyermekek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan károsító tartalmak kerülnek. A szabályozás technológiasemleges, és figyelemmel van a digitális környezetben megjelenő gyermekvédelmi kockázatokra is. A Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszer érintett szabályait is módosítja. A módosítás fenntartja a gyermekek védelmét szolgáló adatmegismerés lehetőségét, ugyanakkor a hozzáférést előzetes hatósági kontrollhoz köti, és további adatvédelmi, valamint technikai garanciákat állapít meg. A Javaslat megerősíti a gyermekek védelmét a közterületi kommunikáció terén is. A közterületi kommunikáció sajátossága, hogy annak megtekintése a gyermek vagy törvényes képviselője döntésétől jellemzően független: a gyermek számára nem áll rendelkezésre korhatár-besorolás, szülői felügyeleti eszköz vagy más olyan lehetőség, amellyel a számára súlyosan káros tartalommal való találkozás elkerülhető lenne. Ez indokolja annak kimondását, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy közterületen vagy más, bárki számára hozzáférhető nyilvános térben ne legyen kitéve olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációnak, amely objektíve alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos káros befolyásolására. A kapcsolódó reklám- és választási szabályok biztosítják e követelmény ágazati érvényesülését. A Javaslat további kiemelt célja a kórházi ellátásra egészségi állapotuk alapján már nem szoruló, azonban rendezetlen családi, szociális vagy gyermekvédelmi helyzetük miatt egészségügyi intézményben maradó gyermekek helyzetének mielőbbi rendezése. A gyermek egészségügyi intézményben való tartózkodása nem tarthat tovább annál, mint amit egészségi állapota indokol; a családi, szociális vagy gyermekvédelmi helyzet rendezetlensége nem eredményezheti a szükségtelen kórházi tartózkodás elhúzódását. A Javaslat ezért egységes, rövid határidőn belül lefolytatandó előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérést vezet be annak érdekében, hogy feltárhatók legyenek a gyermek kórházban maradásának okai, és valamennyi releváns körülmény ismeretében mielőbb meghatározható legyen a gyermek érdekét leginkább szolgáló további intézkedés. 8 Részletes indokolás 1-4. § A Javaslat e §-okban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) több rendelkezését módosítja. A Gyvt. 6. §-ának kiegészítése új gyermeki jogként rögzíti a gyermekek közterületi és más, bárki számára szabadon hozzáférhető nyilvános térben megjelenő, fejlődésüket súlyosan károsan befolyásoló vizuális vagy audiovizuális kommunikációval szembeni védelmét. A közterületi kommunikáció sajátosságaira tekintettel a gyermekek annak megtekintését jellemzően nem tudják elkerülni, és annak esetében nem állnak rendelkezésre a médiaszolgáltatásoknál vagy digitális szolgáltatásoknál alkalmazható korhatár- vagy szülői kontrollmechanizmusok. A rendelkezés ezért objektív, a gyermekre gyakorolt hatáson alapuló követelményt fogalmaz meg. A Gyvt. 6/A. §-ának módosítása a pornográf és életkornak nem megfelelő szexuális tartalmakra, a gyermekek szexuális kizsákmányolására, szexuális erőszakára, a szexuális célú kapcsolatfelvételre és manipulációra, valamint más, a gyermek fejlődésének súlyosan káros befolyásolására alkalmas tartalmakra koncentrál. A technológiasemleges megfogalmazás biztosítja, hogy a védelem a digitális környezetben is érvényesüljön. Az új 9/A. § alapelvi jelleggel biztosítja, hogy a gyermek egészségügyi intézményben való tartózkodása ne tartson tovább annál, mint amit egészségi állapota indokol. A gyermek számára a családi környezet, illetve ennek hiányában a megfelelő gyermekvédelmi ellátás mielőbbi biztosítása elsőbbséget élvez az indokolatlan kórházi tartózkodással szemben. A XX. Fejezet új rendelkezései a kórházi ellátásban rekedt gyermekek helyzetének mielőbbi rendezését szolgálják. A Javaslat meghatározza a kórházi ellátásban rekedt gyermek fogalmát, értesítési kötelezettséget ír elő, és kötelező, nyolc napon belül lefolytatandó előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérést vezet be. A gyakorlati tapasztalatok szerint a gyermek kórházban maradásának hátterében rendkívül eltérő élethelyzetek állhatnak: átmeneti szociális krízis, lakhatási vagy megélhetési nehézség, a szülői támogatás hiánya, gyermekvédelmi veszélyeztetettség vagy olyan körülmény, amely a gyermek családban történő nevelését hosszabb távon sem teszi lehetővé. A hatályos szabályozás ugyan több gyermekvédelmi és gyámhatósági eljárás megindítására biztosít lehetőséget, azonban nem ír elő olyan egységes, kötelező előzetes helyzetfelmérést, amely a gyermek és családja körülményeinek átfogó feltárására építve megalapozná a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megválasztását, emiatt az érintett gyermekek sorsrendezését egymással párhuzamosan megindított, különböző fókuszú (örökbefogadás előkészítése, hazagondozás feltételeinek tisztázása) gyámhatósági eljárások is akadályozzák. A helyzetfelmérés célja annak megállapítása, hogy a gyermek kórházi bentmaradása átmeneti, megfelelő támogatással rendezhető krízishelyzet következménye-e, vagy olyan körülmények állnak fenn, amelyek hatósági intézkedést, illetve a gyermek családi jogi helyzetének mielőbbi rendezését teszik szükségessé. A gyámhatóság ennek során feltárja a gyermek családi és szociális körülményeit, megvizsgálja a családban nevelkedés és a hozzátartozói gondoskodás lehetőségét, együttműködik az érintett szolgáltatókkal és szakmai szervekkel, majd helyzetértékelést és intézkedési tervet készít. A 9 módosítás a meglévő hatósági eljárások megalapozottságát és összehangoltságát erősíti. A kötelező előzetes helyzetfelmérés biztosítja, hogy a gyermek további sorsáról a rendelkezésre álló valamennyi releváns körülmény ismeretében, a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelően, a lehető legrövidebb időn belül szülessen megalapozott döntés. 5. § A rendelkezés a gazdasági reklámtevékenység szabályait igazítja a Gyvt. módosított gyermekvédelmi rendelkezéseihez. A rendelkezés a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdésének gyermekvédelmi szabályait hozza összhangba a Gyvt. új 6/A. §-ával. Az új (1b) bekezdés a közterületi reklámokkal szemben állapít meg külön gyermekvédelmi követelményt. A rendelkezés technológiasemleges módon tiltja az olyan, közterületen vagy más szabadon hozzáférhető nyilvános helyen megjelenő reklámot, amely tartalma, képi vagy hanghatása, illetve megjelenítési módja alapján objektíve alkalmas a gyermekek fejlődésének súlyos káros befolyásolására, különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés előidézésére. 6-8. § A Javaslat a nyilvántartáshoz való hozzáférést kérelemhez, annak indokolásához, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv előzetes kontrolljához köti. A bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmet soron kívül bírálja el, és jogosult a megalapozatlan, illetve nem igazolt kérelmek alapján történő intézkedést megtagadni.  A módosítás célja annak biztosítása, hogy a gyermekvédelmi célú adatmegismerés fennmaradjon, ugyanakkor a rendkívül érzékeny bűnügyi személyes adatok kezelése a szükséges és arányos mértékre korlátozódjon, megfelelő hatósági és technikai garanciák mellett.  9-11. § A rendelkezés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény gyermekvédelmi szabályait hozza összhangba a Gyvt. új 6/A. §-ával. A műsorszámok korhatár-besorolásánál a korábbi, egyes identitások és szexuális irányultságok megjelenítésére épülő szempontokat objektív gyermekvédelmi tartalmi mérce váltja fel. Ugyanez a megközelítés érvényesül annak meghatározásakor, hogy mely műsorszám nem minősülhet közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak. A 179. § módosítása az Európai Unió más tagállamának joghatósága alatt álló médiaszolgáltatókkal kapcsolatos eljárást igazítja az uniós jog követelményeihez azáltal, hogy megszünteti az automatikus intézkedéskezdeményezési kötelezettséget, és az intézkedés szükségességének mérlegelését lehetővé tevő szabályozást állapít meg. 10 12. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola- egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette. A módosító rendelkezés az ilyen foglalkozáson tiltott tartalmat a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalmakhoz harmonizálja. 13-14. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása a gyermekek közterületi kommunikációval szembeni védelmének kampányidőszakban történő érvényesülését biztosítja. A Javaslat kimondja, hogy a választási plakátok készítése és használata során is érvényesül a Gyvt. 6. § (8) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi követelmény. A választási kampány politikai jellege önmagában nem indokolja, hogy a gyermekek a közterületen elkerülhetetlenül megjelenő, fejlődésük súlyos káros befolyásolására objektíve alkalmas tartalmakkal szemben alacsonyabb szintű védelemben részesüljenek. A politikai reklámokra és politikai hirdetésekre vonatkozó rendelkezés ugyanezt a követelményt érvényesíti. A módosítás nem valamely politikai álláspont vagy vélemény tartalmának korlátozására irányul, hanem a kommunikáció gyermekekre gyakorolt objektív hatásához kapcsol egységes gyermekvédelmi mércét. 15. § Hatálybaléptető rendelkezés. 16. § Sarkalatossági záradék. 11