⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Átiktatva: T/18 Iromány száma: T/10007: Benyújtás dátuma: 2024-11-19 19:59 Parlex azonosító: 8EVB061L0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Előadó: Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Törvényjavaslat címe: Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről A Kormány nevében benyújtom egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.   2024. évi ..... törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. §, valamint az 1. melléklet a Megállapodás 318. cikk (1) bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. 1 1. melléklet a 2024. évi ..... törvényhez MEGERŐSÍTETT PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT PREAMBULUM A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, 2 A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és AZ EURÓPAI UNIÓ egyrészről, valamint a Kirgiz Köztársaság másrészről, a továbbiakban együttesen: a Felek, FIGYELEMBE VÉVE szoros kötelékeiket és közös értékeiket, FIGYELEMBE VÉVE azon szándékukat, hogy megerősítsék az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó, 1995. február 9- én Brüsszelben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás révén korábban létrejött, kölcsönösen előnyös együttműködést, FIGYELEMBE VÉVE azon óhajukat, hogy az új politikai és gazdasági realitásokhoz igazodva, valamint partnerségük fejlődésével lépést tartva magasabb szintre emeljék kapcsolataikat, KIFEJEZVE azon közös szándékukat, hogy minden szinten megerősítsék, elmélyítsék és diverzifikálják együttműködésüket a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú, regionális és nemzetközi kérdésekben, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása, védelme és érvényre juttatása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás tiszteletben tartása, valamint a parlamenti demokrácia fejlesztése iránt, MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányában (a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya), az ENSZ Közgyűlésének 1948. december 10-i A/RES/217 (III) A. sz. határozatával elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (a továbbiakban: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (a továbbiakban: EBESZ) és különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében 1975. augusztus 1-jén elfogadott Helsinki Záróokmányban (a továbbiakban: az EBESZ Helsinki Záróokmánya), az ENSZ Közgyűlésének 1966. december 16-i 2200A (XXI). sz. határozatával elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint az ENSZ Közgyűlésének 1966. december 16-i 2200A (XXI). sz. határozatával elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában rögzített elvek, illetve a nemzetközi jog elvei és normái iránt, 3 ÚJÓLAG HANGSÚLYOZVA elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság aktív előmozdítása, valamint a hatékony multilateralizmusban és a békés vitarendezésben való szerepvállalás iránt, különösen az ENSZ és az EBESZ keretében folytatott együttműködés révén, FIGYELEMBE VÉVE azon óhajukat, hogy továbbfejlesszék a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszédet, FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik iránt, FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén folytatott együttműködés megerősítése iránt, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is, FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket aziránt, hogy a közös érdeklődésre számot tartó legváltozatosabb területeken folytatott széles körű együttműködésük révén hozzájáruljanak a Kirgiz Köztársaság politikai, társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődéséhez, FIGYELEMBE VÉVE azon szándékukat, hogy a szabad piacgazdaság elveire alapozva megerősítsék gazdasági kapcsolatukat, és olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok bővítését, valamint a konnektivitást, FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket aziránt, hogy eleget tegyenek a Kereskedelmi Világszervezetben (a továbbiakban: WTO) való tagságból eredő jogoknak és kötelezettségeknek, valamint hogy ezeket a jogokat és kötelezettségeket átlátható és megkülönböztetésmentes módon végrehajtsák; FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés elvének tiszteletben tartása, valamint a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési menetrend elfogadása céljából tartott ENSZ- csúcstalálkozó keretében az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i A/RES/70/1. sz. határozatával elfogadott „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című záródokumentumban (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) meghatározott célok elérése érdekében folytatott együttműködés iránt, kellő figyelmet fordítva saját belső programjaikra, FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket aziránt, hogy biztosítsák a környezeti fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, végrehajtsák azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, amelyeknek részes felei, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) céljaival összhangban megerősítsék a környezetvédelem, a katasztrófakockázat-csökkentés és az éghajlat-politika valamennyi területén folytatott együttműködést, FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a határokon átnyúló és interregionális együttműködés előmozdítása iránt, MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenek, hogy e megállapodás keretében az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) harmadik része V. címe alapján megkötött, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó egyedi megállapodásokat kötnek e megállapodás hatálybalépését követően, e jövőbeli egyedi megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió – Írországgal egyidejűleg – Írország korábbi kétoldalú kapcsolatai tekintetében értesíti a Kirgiz Köztársaságot, hogy ezek a jövőbeli egyedi 4 megállapodások Írországra nézve – az Európai Unió részeként – kötelezőek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hoz csatolt 21. jegyzőkönyvnek megfelelően; megállapítva azt is, hogy az Európai Uniónak az e megállapodás végrehajtása érdekében az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján elfogadott későbbi belső intézkedései nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve, ha Írország bejelenti, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ezen intézkedésekben vagy azokat elfogadja; és megállapítva továbbá, hogy az ilyen jövőbeni megállapodások vagy az Európai Unió ilyen későbbi belső intézkedései az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv hatálya alá esnek, A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK 1. CIKK Célkitűzések 1. Ez a megállapodás kölcsönösen előnyös megerősített partnerséget és együttműködést hoz létre a Felek között, amely a közös értékeken, közös érdekeken és azon törekvésen alapul, hogy megerősítsék kapcsolatukat e megállapodás valamennyi alkalmazási területén. 2. Ez az együttműködés a Felek között megvalósuló folyamat, amely a kül- és biztonságpolitika fokozott konvergenciája, a hatékony politikai és gazdasági együttműködés és a multilateralizmus révén hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a békéhez, a stabilitáshoz és a biztonsághoz. 2. CIKK Általános elvek 1. A különösen az ENSZ Alapokmányában, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az EBESZ Helsinki Záróokmányában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban – amelyeknek részes felei – megállapított demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek belső és nemzetközi politikáinak alapját, valamint e megállapodás lényeges elemét képezi. 2. A Felek újólag megerősítik, hogy tiszteletben tartják a jó kormányzás elveit, beleértve a korrupció elleni, minden szintre kiterjedő küzdelmet. 3. A Felek újólag hangsúlyozzák elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság elvei, a fenntartható fejlődés előmozdítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt. 4. A Felek elkötelezik magukat a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus különböző formái elleni küzdelem, a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem, valamint a hatékony multilateralizmus mellett. 5. A Felek e megállapodást a közös értékek, a párbeszéd, a kölcsönös bizalom és tisztelet elve, a regionális együttműködés és a hatékony multilateralizmus alapján, valamint – a különösen az ENSZ-ben és az EBESZ-ben való tagságukból eredő – nemzetközi kötelezettségeiket tiszteletben tartva hajtják végre. 5 II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM; EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÜLETÉN 3. CIKK A politikai párbeszéd céljai A Felek hatékony politikai párbeszédet alakítanak ki minden közös érdekű területen, beleértve a kül- és biztonságpolitikát és a belső reformokat is. A politikai párbeszéd céljai a következők: (a) a politikai együttműködés és konvergencia hatékonyságának növelése a kül- és biztonságpolitika terén, továbbá a béke, valamint a regionális és nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása, megőrzése és megerősítése a hatékony multilateralizmusra építve; (b) a demokrácia, valamint a politikai, fenntartható társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődés megerősítése a Kirgiz Köztársaságban; (c) a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó elv tiszteletben tartásának megerősítése, valamint az e területeken folytatott együttműködés fokozása; (d) párbeszéd kialakítása és az együttműködés elmélyítése a biztonság és a védelem területén; (e) a békés konfliktusrendezés, valamint a területi integritás, a határok sérthetetlensége, a szuverenitás és a függetlenség elvének előmozdítása; (f) a regionális együttműködés feltételeinek javítása. 4. CIKK Demokrácia és jogállamiság A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a következők céljából: (a) a demokratikus elvek alkalmazásának és a jogállamiságnak a biztosítása; (b) a demokratikus intézmények stabilitásának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának kialakítása, megszilárdítása és fokozása; (c) igazságügyi és jogi reform végrehajtása, valamint az intézmények hatékony működésének biztosítása a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén annak érdekében, hogy biztosított legyen az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés és a tisztességes eljáráshoz való jog (beleértve a gyanúsítottak, a vádlottak és az áldozatok eljárási jogait), valamint az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a bűnüldözés függetlensége, elszámoltathatósága, minősége és hatékonysága; (d) a digitális kormányzás előmozdítása és a közigazgatás megreformálása az elszámoltatható, hatékony és átlátható irányítás kialakítása érdekében nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt; (e) a választási folyamatok javítása és a választási szervek kapacitásainak megerősítése; (f) a korrupció elleni hatékony küzdelem biztosítása minden szinten. 6 5. CIKK Emberi jogok és alapvető szabadságok A Felek együttműködnek az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása és védelme terén, valamint fokozzák a párbeszédet és az együttműködést a következők céljából: (a) az emberi jogok, a megkülönböztetésmentesség elve, valamint a kisebbségekhez és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyeket megillető jogok tiszteletben tartásának biztosítása; (b) az alapvető szabadságok védelmének biztosítása, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát; a tömegtájékoztatás szabadságát és a vallásszabadságot; (c) a gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdítása; (d) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a lányok és nők jogainak előmozdítása, védelme és érvényesítése, többek között a magán- és a közszférában való aktív szerepvállalásuk biztosítása révén; (e) az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti intézmények megerősítése, többek között azok döntéshozatali folyamatokba való bevonása révén; (f) az ENSZ emberi jogi testületein és az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásain belül folytatott együttműködés megerősítése, beleértve ajánlásaik megfelelő nyomon követését a Felek nemzeti jogszabályaival összhangban. 6. CIKK Civil társadalom A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy megerősítsék a civil társadalmat és annak a nyitott demokratikus társadalom gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében játszott szerepét, különösen a következők révén: (a) a civil társadalmi szervezetek kapacitásának, függetlenségének és átláthatóságának fokozása; (b) a civil társadalom jogalkotási és politikai döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása a közintézmények és a civil társadalom képviselői közötti nyitott, átlátható és rendszeres párbeszéd létrehozása révén; (c) a megerősített kapcsolatok, az információ- és a tapasztalatcsere előmozdítása, többek között szemináriumok és konzultációk keretében az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság civil társadalma valamennyi ágazatának bevonásával, egyebek mellett e megállapodás végrehajtása révén. 7. CIKK Kül- és biztonságpolitika 1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi jogi alapelvek és normák – köztük az ENSZ Alapokmányában és az EBESZ Helsinki Záróokmányában foglaltak – iránt, valamint ezen alapelveknek és normáknak a két- és többoldalú kapcsolataikban való előmozdítása iránt. 2. A Felek szorosabbra fűzik a párbeszédüket és az együttműködésüket a kül- és biztonságpolitika területén, beleértve a biztonság- és védelempolitika különböző vonatkozásait is, és kifejezetten 7 foglalkoznak a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés, a kockázatcsökkentés, a kiberbiztonság, a biztonsági ágazat hatékony működése, a regionális stabilitás, a leszerelés, a nonproliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és az exportellenőrzés kérdésével. 8. CIKK A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények 1. A Felek újólag megerősítik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és belső vagy nemzetközi szintű intézkedések révén biztosítani kell azok hatékony büntetőeljárás alá vonását. 2. A Felek véleménye az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a nemzetközi béke és jogérvényesülés tekintetében. A Felek megerősítik az együttműködést a béke és a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdítása terén. A Felek előmozdítják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának egyetemességét, és megvitatják a megerősítés és a végrehajtás kérdését, figyelembe véve jogi és alkotmányos kereteiket. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek egymással a népirtás, az emberiesség elleni bűntettek és a háborús bűncselekmények megelőzése érdekében, kihasználva a megfelelő két-és többoldalú kereteket. 9. CIKK Konfliktusmegelőzés és válságkezelés A Felek együttműködnek a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés terén, valamint fellépnek a régióbeli konfliktusokkal szemben a béke és a stabilitás megteremtése érdekében. 10. CIKK Regionális együttműködés és békés konfliktusrendezés 1. A Felek fokozzák a további regionális együttműködés feltételeinek javítására irányuló közös erőfeszítéseiket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a vízügy, az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, az integrált víz- és vízenergia-gazdálkodás, a személyek és áruk határokon átnyúló áramlását elősegítő határigazgatás, valamint a demokratikus és fenntartható fejlődés, ezáltal hozzájárulva a jószomszédi kapcsolatokhoz, a stabilitáshoz és a biztonsághoz Közép-Ázsiában. A Felek törekednek a békés konfliktusrendezésre. 2. Az (1) bekezdésben említett erőfeszítések a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó célt szolgálják, amint az az ENSZ Alapokmányában, az EBESZ Helsinki Záróokmányában és más olyan vonatkozó többoldalú eszközökben szerepel, amelyekhez a Felek csatlakoznak. 11. CIKK A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem 1. A Felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése a nemzetközi stabilitást és biztonságot fenyegető egyik legkomolyabb veszély. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez a leszerelésről és a 8 tömegpusztító fegyverek nonproliferációjáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik maradéktalan teljesítése és nemzeti végrehajtása révén. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi. 2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy: (a) lépéseket tesznek a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök aláírása, megerősítése vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás, illetve azok teljes körű végrehajtása érdekében; (b) életbe léptetnek egy hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert, amely a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjára és tranzitjára egyaránt vonatkozik, valamint kiterjed a tömegpusztító fegyverekkel összefüggő kettős felhasználású technológiák végső felhasználásának ellenőrzésére is, és hatékonyan szankcionálja az exportellenőrzéssel kapcsolatos szabálysértéseket. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja az említett elemeket. 12. CIKK A kézi- és könnyűfegyverek, valamint a hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése 1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, átadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen terjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra nézve. 2. A Felek egyetértenek abban, hogy betartják és maradéktalanul végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi eszközök – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. július 20-án elfogadott ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket. 3. A Felek elismerik a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadására vonatkozó nemzeti ellenőrzési rendszerek jelentőségét. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, hozzájárulva a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozásához. 4. A Felek ezért vállalják, hogy együttműködnek egymással és biztosítják azon tevékenységeik koordinációját, egymást kiegészítő jellegét és szinergiáját, amelyek a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására vagy a szabályozás javítására, valamint a tiltott fegyverkereskedelem megelőzésére, leküzdésére és felszámolására irányulnak. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja ezt a vállalást. III. CÍM 9 JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG 13. CIKK A személyes adatok védelme 1. A Felek elismerik a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jog előmozdításának és biztosításának jelentőségét, mivel ez a polgárok digitális gazdaságba vetett bizalmának központi tényezője, valamint a kereskedelmi cserék és a bűnüldözési együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú eleme. 2. A Felek együttműködnek e jogok hatékony védelmének és érvényesítésének biztosítása érdekében, többek között a terrorizmus és más transznacionális bűncselekmények megelőzésével és az ellenük való küzdelemmel összefüggésben. Az együttműködés magában foglalhatja a kapacitásépítést, a technikai segítségnyújtást, az információk és a szakértelem megosztását, valamint egyéb tevékenységeket is. 3. A Felek a bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréje révén együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében, figyelembe véve az európai és a nemzetközi jogi eszközöket és normákat. Az együttműködés megkönnyítése érdekében a Kirgiz Köztársaság törekedni fog az Európai Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményéhez és a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményhez csatolt, a felügyeleti hatóságokról és az adatok határokon átnyúló áramlásáról szóló, 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvéhez való csatlakozásra és azok végrehajtására. 14. CIKK Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén 1. A Felek újólag megerősítik annak jelentőségét, hogy átfogó párbeszédet alakítsanak ki a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésről, beleértve adott esetben a jogszerű migrációt, a nemzetközi védelmet és az irreguláris migráció elleni küzdelmet, valamint az embercsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelmet. 2. Az együttműködés a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében végrehajtott célzott igényfelmérésen alapul, és a Felek vonatkozó hatályos jogszabályaival összhangban valósul meg. Az együttműködés különösen a következőkre összpontosul: (a) a migráció kiváltó okainak kezelése; (b) a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. július 28-án elfogadott egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló 1967. január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseinek való megfelelés céljából; (c) az ENSZ közgyűlésének 2016. szeptember 19-i A/RES/71/1. sz. határozatával elfogadott, a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozatra való emlékeztetés; (d) a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos elbánás és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések; 10 (e) a hatékony megelőzésen alapuló politika erősítése az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni az embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet megvédeni az ilyen kereskedelem áldozatait a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök keretében; (f) a migrációs kihívások kezelésének területein – különös tekintettel az irreguláris migrációra –, az okmánybiztonság, a vízumpolitika, valamint a határigazgatási és a migrációügyi információs rendszerek kapcsán felmerülő kérdések, mint például szervezés, képzés, bevált gyakorlatok és egyéb operatív intézkedések. 15. CIKK Visszafogadás és az irreguláris migráció elleni küzdelem 1. Az irreguláris migráció megelőzése és kezelése céljából folytatott együttműködés keretében a Felek a következőkben állapodnak meg: (a) a Kirgiz Köztársaság vállalja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának kérésére minden további formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Európai Unió valamely tagállamának területére való beutazás, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek; (b) az Európai Unió minden egyes tagállama vállalja, hogy a Kirgiz Köztársaság kérésére minden további formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg a Kirgiz Köztársaság területére való beutazás, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek; (c) az Európai Unió tagállamai és a Kirgiz Köztársaság e célból megfelelő úti okmányokat állítanak ki állampolgáraik számára, vagy elfogadják az (EU) 2016/1953 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban a visszaküldéshez kiállított európai úti okmány használatát. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy az érintett tagállam vagy a Kirgiz Köztársaság illetékes diplomáciai és konzuli képviselete – a Kirgiz Köztársaság, illetve az érintett tagállam kérésére – teljes körű együttműködést folytat az adott személy állampolgárságának megállapítása céljából. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy kérésre az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság közötti megállapodást kötnek, amely meghatározza az európai uniós tagállamok és a Kirgiz Köztársaság konkrét kötelezettségeit a visszafogadás területén, és részletesen rendelkezik a más országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadásáról. Amennyiben a feltételek lehetővé teszik, a Felek fontolóra vehetik az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság közötti, az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság polgáraira vonatkozó vízumkönnyítésről szóló megállapodás esetleges tárgyalását is. 16. CIKK A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem 1. A Felek együttműködnek a pénzügyi intézményeik és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására és terrorizmusfinanszírozásra 1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 311., 2016.11.17., 13. o.). 11 való felhasználásának megelőzése és hatékony leküzdése érdekében. 2. E célból saját jogi keretükön belül információcserét és együttműködést folytatnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak és az e területen tevékenykedő releváns nemzetközi szervek által elfogadott egyéb standardoknak a hatékony és teljes körű végrehajtása érdekében. Ez az együttműködés magában foglalhatja többek között a bűncselekményből származó vagyon vagy pénzeszközök azonosítását, nyomon követését, lefoglalását, elkobzását és visszaszerzését. 17. CIKK Tiltott kábítószerek 1. A Felek együttműködnek a tiltott kábítószerekre és az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó kiegyensúlyozott, tényeken alapuló és integrált megközelítés biztosítása érdekében. 2. A kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák és fellépések célja a tiltott kábítószerek megelőzésére és kezelésére szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, valamint a tiltott kábítószerek használatából eredő egészségügyi és szociális következmények ártalomcsökkentési célú kezelése. A Felek együttműködnek annak megelőzése érdekében, hogy a kábítószerek, valamint a pszichotrop és új pszichoaktív anyagok tiltott előállításához használt kémiai prekurzorok illetéktelen kezekbe jussanak. 3. A Felek megállapodnak az (1) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. A fellépések az ENSZ vonatkozó kábítószer-ellenőrzési egyezményeiben meghatározott, közösen elfogadott elveken, valamint az ENSZ Közgyűlésének 2016. április 19-i A/RES/S-30/1. sz. határozatával – a nemzetközi drogpolitikával kapcsolatos legfrissebb nemzetközi konszenzusként – elfogadott „Közös kötelezettségvállalásunk a globális kábítószer-probléma hatékony kezelésére és leküzdésére” című záródokumentumban foglalt ajánlásokon alapulnak annak érdekében, hogy számba vegyék a globális kábítószer-probléma közös kezelése és leküzdése érdekében tett kötelezettségvállalások végrehajtásának állását. 18. CIKK Szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem 1. A Felek együttműködnek a bűncselekmények és az illegális, szervezett vagy nem szervezett tevékenységek minden formájának megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén, ideértve a transznacionális jellegű tevékenységeket is, mint például: (a) migránscsempészet és emberkereskedelem; (b) tűzfegyverek, köztük kézi- és könnyűfegyverek csempészése és tiltott kereskedelme; (c) tiltott kábítószerek csempészete és tiltott kereskedelme; (d) áruk csempészete és tiltott kereskedelme; (e) olyan illegális gazdasági és pénzügyi tevékenységek, mint például a hamisítás, az adócsalás és a közbeszerzési csalás; (f) nemzetközi donorok által finanszírozott projektekkel kapcsolatos sikkasztás; (g) aktív és passzív korrupció, a magán- és közszférában egyaránt; 12 (h) okmányhamisítás és valótlan nyilatkozatok benyújtása; (i) számítástechnikai bűnözés. 2. A Felek megerősítik a bűnüldöző szervek közötti kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést, beleértve a képzést és a tapasztalatcserét is. A Felek hatékonyan végrehajtják a vonatkozó nemzetközi normákat, különösen az ENSZ Közgyűlésének 2001. január 8-i A/RES/55/25. sz. határozatával elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ- egyezményben és annak jegyzőkönyveiben foglalt előírásokat. 3. A Felek együttműködnek a korrupció megelőzése és leküzdése terén, összhangban a vonatkozó nemzetközi normákkal, különösen az ENSZ Közgyűlésének 2003. október 31-i A/RES/58/4. sz. határozatával elfogadott, korrupció elleni ENSZ-egyezményben foglaltakkal, valamint az ezen egyezmény alapján végzett értékelések nyomán kidolgozott ajánlásokkal. 19. CIKK Terrorizmus elleni küzdelem 1. A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzésének jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus, annak valamennyi formája és megjelenési módja megelőzése és az azok elleni küzdelem érdekében. 2. A Felek egyetértenek abban, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és a nemzetközi jognak teljes mértékben megfelelve kell folytatni, ideértve a nemzetközi emberi jogokat, a nemzetközi menekültjogot és a nemzetközi humanitárius jogot, az ENSZ Alapokmányának alapelveit és valamennyi vonatkozó nemzetközi terrorizmusellenes eszközt. 3. A Felek hangsúlyozzák az ENSZ valamennyi terrorizmusellenes egyezménye és jegyzőkönyve egyetemes megerősítésének és végrehajtásának jelentőségét. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezmény tervezetéről folytatott párbeszédet, és együttműködnek az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i A/RES/60/288. sz. határozatával elfogadott, terrorizmus elleni globális stratégiának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi vonatkozó határozatának végrehajtása terén. 4. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem bűnüldözési és igazságügyi megközelítésének jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása érdekében, különösen a következők révén: (a) a terroristacsoportokra és egyénekre, valamint az őket támogató hálózatokra vonatkozó információk cseréje a nemzetközi és belső joggal összhangban, különös tekintettel az adatvédelemre és a magánélet védelmére; (b) tapasztalatcsere a terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni küzdelem, az eszközök, módszerek és ezek technikai szempontjai, valamint a képzések tekintetében, az alkalmazandó jognak megfelelően; (c) véleménycsere a radikalizálódásra és a terroristatoborzásra, a radikalizálódás elleni küzdelem módjaira, valamint a deradikalizáció és a rehabilitáció előmozdítására vonatkozóan; (d) a terrorizmussal gyanúsított személyek határokon átnyúló mozgásával és utazásával, valamint a 13 terrorista fenyegetésekkel kapcsolatos nézetek és tapasztalatok cseréje; (e) az emberi jogoknak a terrorizmus elleni küzdelem – és különösen a büntetőeljárások – során történő védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása; (f) a terrorista bűncselekmények büntetendőségének biztosítása és intézkedések meghozatala a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem érdekében; (g) intézkedések a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrortámadások fenyegetése ellen, valamint a szükséges intézkedések meghozatala a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok terrorizmus céljából történő beszerzésének, átadásának és felhasználásának megakadályozása, továbbá a magas kockázatú vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris létesítmények elleni illegális fellépések megelőzése érdekében. 5. Az együttműködés a rendelkezésre álló vonatkozó értékeléseken alapul, és a Felek közötti kölcsönös konzultáció mellett zajlik. 20. CIKK Igazságügyi és jogi együttműködés 1. A Felek megerősítik a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén folytatott együttműködést. A Felek megerősítik a meglévő mechanizmusokat, és adott esetben fontolóra veszik új mechanizmusok kidolgozását az e területre irányuló nemzetközi együttműködés megkönnyítése érdekében. Az együttműködés magában foglalja adott esetben a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést. 2. A Felek igazságügyi és jogi együttműködést alakítanak ki polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködésről szóló többoldalú egyezmények – köztük a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében létrejött egyezmények – tárgyalása, megerősítése és végrehajtása terén. 21. CIKK Konzuli védelem Bármely, képviselettel rendelkező európai uniós tagállam diplomáciai és konzuli hatóságai a saját állampolgáraikra vonatkozókkal azonos feltételek mellett védelmet nyújtanak bármely olyan európai uniós tagállam állampolgárai számára, amely nem rendelkezik olyan állandó képviselettel a Kirgiz Köztársaságban, amelynek módjában áll tényleges konzuli védelmet nyújtani egy adott esetben. Egy olyan összehangolt eljárás létrehozása céljából, amely lehetővé teszi a Kirgiz Köztársaság állampolgárai számára, hogy konzuli védelemben részesüljenek az Európai Unió azon tagállamaiban, amelyekben a Kirgiz Köztársaság nem rendelkezik olyan állandó képviselettel, amelynek módjában áll tényleges konzuli védelmet nyújtani egy adott esetben, a Kirgiz Köztársaságnak az Európai Unió tagállamaiban működő konzuli képviseletei mentesülnek az 1963. április 24-én elfogadott, konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 7. cikke szerinti értesítési kötelezettség alól. IV. CÍM 14 KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK 1. FEJEZET HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK 22. CIKK Célkitűzések E cím célkitűzései a következők: (a) a Felek közötti kereskedelem bővítése, diverzifikálása és megkönnyítése, különösen a vámkönnyítésekre és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, a kereskedelem technikai akadályaira, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések révén, megőrizve ugyanakkor az egyes Felek jogát arra, hogy közpolitikai célok elérése érdekében jogszabályokat alkossanak; (b) a Felek közötti szolgáltatáskereskedelem és beruházás megkönnyítése, többek között a folyó fizetések és a tőkemozgások szabad átutalása révén; (c) a Felek közbeszerzési piacainak tényleges és kölcsönös megnyitása; (d) az innováció és a kreativitás előmozdítása a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása révén; (e) a torzulásoktól mentes versenyt elősegítő feltételek előmozdítása a Felek gazdasági tevékenységeiben, különös tekintettel a Felek közötti kereskedelemre és beruházásokra; (f) a nemzetközi kereskedelem fejlesztése olyan módon, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójához; (g) az e cím értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták rendezésére szolgáló hatékony, méltányos és kiszámítható vitarendezési mechanizmus létrehozása. 23. CIKK Fogalommeghatározások E cím alkalmazásában: (a) „mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt mezőgazdasági megállapodás; (b) „az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás; (c) „dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás; (d) „nap”: naptári nap, beleértve a hétvégeket és a munkaszüneti napokat is; (e) „Energia Charta Egyezmény”: az 1994. december 17-én Lisszabonban kelt Energia Charta Egyezmény; 15 (f) „meglévő”: e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő; (g) „az 1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény; (h) „GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében foglalt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény; (i) „intézkedés”: valamely Fél által törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy közigazgatási intézkedés formájában vagy bármilyen más formában hozott intézkedés2; (j) „valamely Fél intézkedései”: a következők által elfogadott vagy fenntartott intézkedések3: (i) központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, illetve hatóságok; valamint (ii) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, illetve hatóságok által átruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati testületek; (k) „személy”: természetes személy vagy jogi személy; (l) „felülvizsgált kiotói egyezmény”: a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. május 18-án Kiotóban kelt nemzetközi egyezmény, amint azt módosították; (m) „a védintézkedésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a védintézkedésekről szóló megállapodás; (n) „SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás; (o) „SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás; (p) „TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás; (q) „harmadik ország”: az e megállapodás területi hatályán kívül eső ország vagy terület; (r) „a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás; (s) „TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás; (t) „bécsi egyezmény”: az 1969. május 23-án Bécsben kelt, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény; (u) „a Vámigazgatások Világszervezetének arushai nyilatkozata”: a Vámegyüttműködési Tanácsnak a jó kormányzásra és a vámügyi integritásra vonatkozó, legutóbb 2003 júniusában átdolgozott nyilatkozata; 2 Az egyértelműség érdekében az „intézkedés” kifejezés magában foglalja a mulasztásokat is. 3 Az egyértelműség érdekében a „valamely Fél intézkedései” kifejezés magában foglalja a j) pont i. és ii. alpontjában felsorolt szervezetek azon intézkedéseit, amelyeket más szervezetek szóban forgó intézkedésekkel kapcsolatos eljárására vonatkozó – közvetlen vagy közvetett – utasítás, irányítás vagy ellenőrzés révén fogadnak el vagy tartanak fenn. 16 (v) „WTO”: a Kereskedelmi Világszervezet; (w) „WTO-megállapodás”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én kelt Marrákesi Egyezmény. 24. CIKK A megállapodás viszonya az egyéb nemzetközi megállapodásokkal 1. A Felek megerősítik egymással szemben fennálló azon jogaikat és kötelezettségeiket, amelyek a WTO-egyezményből és bármely más olyan megállapodásból fakadnak, amelyeknek egyaránt részes felei. 2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármelyik Fél számára előírná, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járjon el. 25. CIKK Jogszabályokra, egyéb rendelkezésekre és egyéb megállapodásokra történő hivatkozások 1. Eltérő rendelkezés hiányában az e címben szereplő, jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre történő bármely – akár általános, akár egy konkrét törvényre, rendeletre vagy irányelvre utaló – hivatkozás a módosított jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre való hivatkozásként értelmezendő. 2. Eltérő rendelkezés hiányában az e címben szereplő, más megállapodások vagy jogi aktusok egészére vagy egy részére történő bármely hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az magában foglalja a következőket: (a) a kapcsolódó mellékletek, jegyzőkönyvek, lábjegyzetek, értelmezések és magyarázó feljegyzések; valamint (b) azok az utódmegállapodások, amelyeknek a Felek részes felei, vagy a Felekre nézve kötelező módosítások, kivéve, ha a hivatkozás meglévő jogokat erősít meg. 26. CIKK A belső jog szerinti keresetindítási jog A Felek saját belső jogukban nem biztosíthatnak a másik Féllel szembeni keresetindítási jogot azon az alapon, hogy a másik Fél intézkedése nem egyeztethető össze ezzel a megállapodással. 27. CIKK A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Tanács konkrét feladatai 1. Az Együttműködési Tanács az e címhez kapcsolódó bármely rábízott feladat ellátása során – a Felek vonatkozó jogi kereteivel összhangban – a Felek kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből vagy azok megbízottjaiból áll. 2. A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Tanács: (a) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy közös megegyezés alapján, a Felek jogszabályaiban előírt 17 belső eljárások lefolytatását kellően tiszteletben tartva határozatokat fogadjon el a következők frissítése vagy módosítása céljából: (i) 2. melléklet; (ii) 8-A., 8-B. és 8-C. melléklet; (iii) 9. melléklet; (iv) 14-A. és 14-B. melléklet; (v) a jegyzőkönyv; a Felek közötti eltérő megállapodás hiányában az ilyen frissítések és módosítások a Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás útján megerősítendők, és ezt követően lépnek hatályba; (b) határozatokat fogadhat el e cím rendelkezéseinek értelmezése céljából; (c) határozatokat fogadhat el az e címben létrehozott albizottságok közül további, a Felek képviselőiből álló albizottságok létrehozása céljából, és saját hatáskörben eljárva kijelölheti feladataikat; határozhat továbbá az általa létrehozott albizottságok számára kijelölt feladatok módosításáról és az ilyen albizottságok megszüntetéséről. 3. A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Tanács a Felek jogszabályaiban előírt belső eljárások lefolytatását követően fogad el határozatokat, illetve tesz megfelelő ajánlásokat. 4. Amennyiben az Együttműködési Tanácsnak nem áll módjában ülést tartani, a (2) bekezdésben említett határozatok írásbeli eljárás útján is elfogadhatók. 28. CIKK A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság konkrét feladatai 1. Az Együttműködési Bizottság az e címhez kapcsolódó bármely rábízott feladat ellátása során a Felek kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből vagy azok megbízottjaiból áll. 2. A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság különösen a következő feladatokat látja el: (a) segíti az Együttműködési Tanácsot a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos feladatainak ellátásában; (b) felelősséget vállal e cím megfelelő végrehajtásáért és alkalmazásáért; e tekintetben – a 14. fejezetben meghatározott jogok sérelme nélkül – bármelyik Fél az e cím alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos bármilyen kérdést előterjeszthet az Együttműködési Bizottságban megvitatás céljából; (c) szükség esetén felügyeli e cím részletesebb kidolgozását, és értékeli alkalmazásának eredményeit; (d) megfelelő problémamegelőzési és problémamegoldási módszerek kialakítására törekszik az e cím hatálya alá tartozó területeken egyébként esetlegesen felmerülő problémák kiküszöbölése érdekében; valamint 18 (e) felügyeli az e cím alapján létrehozott valamennyi albizottság munkáját. 3. Az Együttműködési Bizottság az e cikk (2) bekezdése szerinti feladatainak ellátása során javaslatokat nyújthat be arra vonatkozóan, hogy szükség van-e a 27. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett frissítésre vagy módosításokra irányuló határozatok elfogadására, vagy a 27. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett értelmezések kiadására, amennyiben az Együttműködési Tanácsnak nem áll módjában ülést tartani. 4. A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság a Felek jogszabályaiban előírt belső eljárások lefolytatását követően hoz határozatokat, illetve tesz megfelelő ajánlásokat. 29. CIKK Koordinátorok 1. Mind az Európai Unió, mind a Kirgiz Köztársaság e megállapodás hatálybalépésétől számított 60 napon belül kinevez egy, az e címmel foglalkozó koordinátort, és kölcsönösen értesítik egymást a koordinátorok elérhetőségéről. 2. A koordinátorok ezzel a fejezettel összhangban közösen kialakítják az Együttműködési Tanács és az Együttműködési Bizottság üléseinek napirendjét, elvégeznek minden egyéb szükséges előkészületet, és adott esetben nyomon követik e testületek döntéseit. 30. CIKK Albizottságok 1. Az albizottságok egyrészről az Európai Unió képviselőiből, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselőiből állnak. 2. Az albizottságok az e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül, majd azt követően évente egyszer, vagy bármelyik Fél, illetve az Együttműködési Bizottság kérésére megfelelő szinten üléseznek. A résztvevők személyes jelenlétével megvalósuló üléseket felváltva Brüsszelben, illetve Biskekben tartják. Az ülések a Felek rendelkezésére álló bármely technológia segítségével is megtarthatók. 3. Az albizottságok elnöki feladatait a Felek képviselői közösen látják el. 2. FEJEZET ÁRUKERESKEDELEM 31. CIKK Hatály E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezet a Felek közötti árukereskedelemre alkalmazandó. 32. CIKK Fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában: 19 (a) „konzuli intézkedések”: az importáló Fél konzuljától az exportáló Fél területén vagy egy harmadik fél területén az áruimporttal összefüggésben konzuli számla, kereskedelmi számlára vonatkozó konzuli engedély, származási bizonyítvány, nyilatkozatok, szállítmányozói kiviteli árunyilatkozatok vagy egyéb vámügyi okiratok beszerzésére irányuló eljárás; (b) „vám”: az árubehozatalra vagy azzal kapcsolatban kivetett bármely vám vagy egyéb illeték; nem képezik részét az alábbiak: (i) a 34. cikknek megfelelően kiszabott belső adóval egyenértékű díj; (ii) az 1994. évi GATT-tal, a dömpingellenes megállapodással, a mezőgazdasági megállapodással, az SCM-megállapodással és a védintézkedésekről szóló megállapodással összhangban alkalmazott dömpingellenes vám, különleges védintézkedés, kiegyenlítő vám vagy védővám; (iii) az árubehozatalra vagy azzal kapcsolatban kivetett díj vagy egyéb illeték, amely összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik; (c) „exportengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az exportáló Fél területéről történő kivitel előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb (a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő) dokumentáció benyújtását írja elő a megfelelő közigazgatási szervhez vagy szervekhez; (d) „valamely Fél áruja”: az 1994. évi GATT értelmében vett hazai áru; (e) „harmonizált rendszer” (a továbbiakban: HR): a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer, beleértve az ahhoz kapcsolódó, a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott valamennyi jogi megjegyzést és a HR módosításait is; (f) „importengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az importáló Fél területére történő behozatal előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb (a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő) dokumentáció benyújtását írja elő a megfelelő közigazgatási szervhez vagy szervekhez; (g) „átalakított áru”: a Harmonizált Rendszer szerinti 84., 85., 87., 90. árucsoport vagy 9402. vámtarifaszám alá besorolt olyan áru, amely: (i) teljes egészében vagy részben korábban használt árukból nyert alkotórészekből áll; (ii) az új állapotú helyettesítő áruhoz hasonló teljesítménnyel és munkafeltételekkel rendelkezik; valamint (iii) az új állapotú helyettesítő áruval azonos garanciában részesül. 33. CIKK Legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Az 1994. évi GATT I. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban – amelyeket belefoglalnak e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik – mindkét Fél a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíti a másik Fél áruit. 2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a valamely Fél által a WTO-egyezménnyel összhangban egy harmadik ország árui számára biztosított kedvezményes elbánás tekintetében. 20 34. CIKK Nemzeti elbánás Az 1994. évi GATT III. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban mindkét Fél nemzeti elbánásban részesíti a másik Fél áruit. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét, valamint a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik. 35. CIKK Import- és exportkorlátozások Egyik Fél sem fogad el és tart fenn az 1994. évi GATT XI. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban álló vámokon, adókon vagy más díjakon kívüli – kvótákban, behozatali vagy kiviteli engedélyekben vagy egyéb intézkedésekben megnyilvánuló – tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatalára vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitelére vagy exportra történő értékesítésére vonatkozóan. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét, valamint a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik. 36. CIKK Kiviteli vámok, adók vagy más díjak 1. Egyik Fél sem vezet be vagy tart fenn semmilyen olyan vámot, adót vagy más díjat, amelyet egy árunak a másik Fél részére történő kivitelére vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, vagy bármely más, azzal azonos hatású intézkedést, kivéve az e megállapodás 2. mellékletében meghatározott lista szerinti áruk esetében. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1994. évi GATT V. cikke értelmében valamely Fél területén áthaladó, árutovábbítási eljárás alatt álló árukra, sem azokra az árukra, amelyeket a Kirgiz Köztársaság és egy harmadik fél között létrejött nemzetközi megállapodással összhangban a Kirgiz Köztársaságba importáltak anélkül, hogy olyan kiviteli vámokat vetettek volna ki, amelyeket a harmadik fél egyébként kivethetett volna az Európai Unióba irányuló kivitelre, adott esetben a szóban forgó harmadik félnek az 1994. évi GATT-hoz csatolt engedményes listájával vagy az Európai Unióval fennálló bármely kétoldalú kötelezettségvállalásával összhangban. 2. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy egy árunak a másik Fél részére történő kivitelére a 38. cikk alapján megengedett díjat vagy illetéket vessenek ki. 37. CIKK A kettős felhasználású termékek exportellenőrzése A Felek megosztják egymással a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére vonatkozó információkat és bevált gyakorlatokat a célból, hogy előmozdítsák az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság exportellenőrzési gyakorlatának konvergenciáját. 38. CIKK Díjak és alakiságok 1. Az 1994. évi GATT VIII. cikkét és a hozzá fűzött értelmező megjegyzéseket, valamint az 1994. 21 évi GATT VIII. cikkében meghatározott, a WTO-egyezmény értelmében alkalmazandó kötelezettségek alóli kivételeket, mentességeket, illetve az azoktól való eltéréseket belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik. 2. A Felek haladéktalanul közzéteszik az importtal vagy az exporttal kapcsolatban általuk kivetett díjakat és illetékeket oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek tájékozódhassanak azokról. 3. A Felek rendszeresen felülvizsgálják az általuk kivetett díjakat és illetékeket azzal a céllal, hogy lehetőség szerint csökkentsék azok számát és sokféleségét. 4. Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – tehát kapcsolódó díjakat és illetékeket sem – a másik Fél áruinak importjával összefüggésben. 39. CIKK Átalakított áruk 1. A Felek törekednek arra, hogy a másik Fél átalakított áruit legalább olyan kedvező elbánásban részesítse, mint az új állapotú helyettesítő árukat. 2. Amennyiben valamely Fél a használt árukra vonatkozó behozatali és kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat fogad el, illetve tart fenn, az átalakított áruk tekintetében törekszik ezen intézkedések alkalmazásának mellőzésére. 3. A Felek megkövetelhetik, hogy az átalakított árukat a területükön történő forgalmazás vagy értékesítés céljából ekként azonosítsák, és hogy azok megfeleljenek az új állapotú helyettesítő árukra vonatkozó valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek. 40. CIKK Az áruk ideiglenes beléptetése A Felek – az áruk ideiglenes behozataláról szóló és rájuk nézve kötelező nemzetközi egyezményekben előírt esetekben és eljárások alapján – mentességet biztosítanak a másik Félnek az ideiglenesen behozott árukra vonatkozó importterhek és vámok alól. E mentességet a Felek saját jogszabályaik alapján alkalmazzák. 41. CIKK Árutovábbítás Az 1994. évi GATT V. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az annak részét képezi. A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy – az árutovábbítás szabadságának elvével és az Energia Charta Egyezmény 7. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban – megkönnyítsék az energiahordozók továbbítását. 42. CIKK Import- és exportmonopóliumok Egyik Fél sem jelöl ki vagy tart fenn kijelölt import- vagy exportmonopóliumot. E cikk alkalmazásában az import- vagy exportmonopólium azt jelenti, hogy az egyik Fél kizárólagos jogot 22 vagy felhatalmazást ad egy gazdálkodó egységnek arra, hogy egy árut a másik Fél területéről importáljon vagy oda exportáljon4. 43. CIKK Eredetmegjelölés 1. Amennyiben a Kirgiz Köztársaság az Európai Unióból származó áruk behozatalára vonatkozóan eredetmegjelölést ír elő, úgy az Európai Unió tagállamainak eredetmegjelöléseire alkalmazottaknál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett elfogadja a „Made in EU” eredetmegjelölést vagy az azzal egyenértékű, a Kirgiz Köztársaság eredetmegjelölési követelményeinek megfelelő nyelven feltüntetett megjelölést. 2. A „Made in EU” eredetmegjelölés tekintetében a Kirgiz Köztársaság az Európai Uniót egyetlen egységes területként kezeli. 44. CIKK Importengedélyezési eljárások A Felek az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 1., 2. és 3. cikkével összhangban fogadják el és bonyolítják le az importengedélyezési eljárásokat. E célból az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 1., 2. és 3. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik. 45. CIKK Exportengedélyezési eljárások5 1. Mindkét Fél saját hatáskörével összhangban6 biztosítja az exportengedélyezési eljárások átláthatóságát, és közzéteszi az új exportengedélyezési eljárásokat, illetve a meglévő exportengedélyezési eljárások bármely módosítását oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek tájékozódhassanak azokról. A közzétételre lehetőség szerint legkésőbb 30 nappal az új exportengedélyezési eljárásnak vagy a meglévő exportengedélyezési eljárás módosításának a hatálybalépése előtt, de minden esetben legkésőbb az ilyen eljárás vagy módosítás hatálybalépésének napján kerül sor. 2. Az exportengedélyezési eljárások közzététele a következő információkat tartalmazza: (a) az exportengedélyezési eljárásoknak vagy azok módosításainak a szövege; (b) az egyes exportengedélyezési eljárások hatálya alá tartozó áruk; (c) minden egyes eljárás esetében az exportengedély igénylésére vonatkozó eljárás és minden olyan kritérium leírása, amelyet a kérelmezőnek az exportengedély igényléséhez teljesítenie kell, mint 4 Az egyértelműség kedvéért ez a cikk nem érinti a 6. fejezetet, és nem terjed ki a szellemitulajdon jog megadásából eredő jogokra. 5 Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Feleket importengedély kiadására, illetve nem akadályozza a Feleket az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiból, valamint a multilaterális nonproliferációs rendszerekből és exportellenőrzési megállapodásokból eredő kötelezettségeik vagy kötelezettségvállalásaik teljesítésében. 6 A Kirgiz Köztársaság tekintetében ez a cikk kizárólag a Kirgiz Köztársaság által egyoldalúan, a területén alkalmazandó jogszabályokkal és egy egyéb rendelkezésekkel összhangban alkalmazott intézkedésekre alkalmazandó. 23 például a tevékenységére vonatkozó engedély birtoklása, beruházás létrehozása vagy fenntartása vagy meghatározott formában való működés valamely Fél területén; (d) az(ok) a kapcsolattartási pont(ok), ahol az érdekelt személyek további információt kaphatnak az exportengedély megszerzésének feltételeiről; (e) az(ok) a közigazgatási szerv(ek), amely(ek)hez be kell nyújtani a kérelmet vagy más vonatkozó dokumentációt; (f) azon intézkedés(ek) leírása, amely(ek) végrehajtására az exportengedélyezési eljárás irányul; (g) az az időszak, amely alatt az egyes exportengedélyezési eljárás hatályban marad, kivéve, ha az eljárás egy új közzététel keretében történő visszavonásig vagy felülvizsgálatig hatályban marad; (h) amennyiben egy Fél exportengedélyezési eljárást szándékozik alkalmazni egy exportkvóta igazgatására, a kvóta teljes mennyisége és adott esetben a kvóta értéke, valamint a kvóta nyitó- és zárónapja; valamint (i) az exportengedély megszerzésére vonatkozó kötelesség alóli bármely mentesség vagy kivétel, az ilyen mentességek vagy kivételek igénylésének vagy használatának módja és azok megadásának kritériumai. 3. Az egyes Felek e megállapodás hatálybalépésének napját követően 45 napon belül értesítik a másik Felet meglévő exportengedélyezési eljárásaikról. Az a Fél, amely új exportengedélyezési eljárást fogad el vagy egy meglévő exportengedélyezési eljárást módosít, a közzétételtől számított 60 napon belül értesíti a másik Felet az eljárásról vagy a módosításról. Az értesítésben hivatkozni kell azon forrás(ok)ra, ahol a (2) bekezdésben előírt információkat közzéteszik, és adott esetben meg kell adni a vonatkozó hivatalos honlap címét is. 46. CIKK Piacvédelmi eszközök A Felek megerősítik az alábbiak alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket: (a) az 1994. évi GATT XIX. cikke; (b) a biztosítéki egyezmény; (c) a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke; (d) az 1994. évi GATT VI. cikke; (e) a dömpingellenes megállapodás; valamint (f) az SCM-megállapodás. 47. CIKK A piacvédelmi eszközök átláthatósága 1. A Felek egyetértenek abban, hogy a piacvédelmi eszközök (dömpingellenes, szubvencióellenes és globális biztosítékok) a vonatkozó WTO-követelményekkel teljes összhangban, tisztességes és átlátható rendszer alapján alkalmazandók. 24 2. A dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozó végső döntés meghozatala előtt a Felek – a dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és az SCM-megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül – gondoskodnak az intézkedések alkalmazására vonatkozó döntés alapjául szolgáló, mérlegelés alatt álló valamennyi lényeges tény nyilvánosságra hozataláról. A nyilvánosságra hozatalnak kellő időt kell biztosítania az érdekelt felek számára észrevételeik megtételére. 3. A dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok során minden érdekelt fél lehetőséget kap álláspontjának kifejtésére, feltéve, hogy ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálatok lefolytatását. 4. Ez a cikk nem tartozik e cím 14. fejezetének hatálya alá. 3. FEJEZET VÁMÜGYEK 48. CIKK Vámügyi együttműködés 1. A Felek megerősítik a vámügyek területén folytatott együttműködést az átlátható kereskedelmi környezet biztosítása, a kereskedelem megkönnyítése, az ellátási lánc biztonságának fokozása, a fogyasztóbiztonság előmozdítása, a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk áramlásának megelőzése, valamint a csempészés és a csalás elleni küzdelem céljából. 2. Az (1) bekezdésben említett célkitűzések végrehajtása érdekében és a rendelkezésre álló erőforrások szabta kereteken belül, a Felek együttműködnek többek között az alábbiak céljából: (a) a vámjogszabályok javítása, valamint a vámeljárások harmonizálása és egyszerűsítése a vámügyek és a kereskedelem megkönnyítése terén alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel és előírásokkal összhangban, beleértve azokat, amelyeket a WTO dolgozott ki (köztük a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást), illetve amelyeket a Vámigazgatások Világszervezete dolgozott ki (különösen a felülvizsgált Kiotói Egyezményt), továbbá figyelembe véve az Európai Unió által kialakított eszközöket és bevált gyakorlatokat, köztük a vámigazgatási útmutatót; (b) korszerű vámrendszerek létrehozása, beleértve a korszerű vámkezelési technológiákat is; az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó rendelkezések megállapítása; automatizált kockázatalapú elemzés és ellenőrzések végrehajtása; az áruk forgalomba bocsátására vonatkozó egyszerűsített eljárások létrehozása; vámkezelés utáni ellenőrzés elvégzése; átlátható vámérték-megállapítás, valamint a vámhatóságok és a vállalkozások közötti partnerségekre vonatkozó rendelkezések megállapítása; (c) a saját területen történő átrakodási művelek és árutovábbítás megkönnyítésének és hatékony ellenőrzésének biztosítása; a saját területen található valamennyi érintett hatóság és ügynökség közötti együttműködés és koordináció biztosítása az átmenő forgalom megkönnyítése érdekében; valamint adott esetben a megfelelő árutovábbítási rendszerek közötti kompatibilitás megteremtésére vonatkozó lehetőségek kiaknázása; (d) a legmagasabb szintű szakmai etikai normák előmozdítása, különösen a határokon, a Vámigazgatások Világszervezetének arushai nyilatkozatában foglalt elveket tükröző intézkedések alkalmazása révén; 25 (e) a bevált gyakorlatok megosztása és technikai támogatás nyújtása a tervezéshez, a legmagasabb szintű szakmai etikai normák biztosítása érdekében; (f) adott esetben a releváns információk és adatok megosztása, tiszteletben tartva egymás szabályait az érzékeny adatok bizalmas kezelésére és a személyes adatok védelmére vonatkozóan; (g) adott esetben a vámhatóságaik közötti összehangolt vámügyi intézkedések végrehajtása. 49. CIKK Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás Az e megállapodásban, különösen a 48. cikkben előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül a Felek a jegyzőkönyvvel összhangban kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak a vámügyek terén. 50. CIKK Vámérték-megállapítás 1. A Felek közötti kereskedelem tekintetében alkalmazandó vámérték-megállapítási szabályokra a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT-egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás 1–17. cikke az irányadó. Ezeket a rendelkezéseket ezért belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik. 2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdésekre közös megoldást találjanak. 4. FEJEZET A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI 51. CIKK Célkitűzés E fejezet célkitűzése a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése a kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megelőzése, azonosítása és felszámolása révén. 52. CIKK Hatály 1. Ez a fejezet alkalmazandó a TBT-megállapodásban meghatározott minden olyan szabvány, műszaki előírás és megfelelőségértékelési eljárás előkészítésére, elfogadására és alkalmazására, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet. 2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem alkalmazandó a következőkre: (a) kormányzati szervek által e szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési specifikációk; vagy (b) az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, amelyekkel e megállapodás 5. fejezete foglalkozik. 26 53. CIKK A TBT-megállapodással fennálló kapcsolat A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak, és amelyek értelemszerűen ennek részét képezik. 54. CIKK Műszaki előírások 1. A Felek a rájuk alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban elvégzik a tervezett műszaki előírások szabályozási hatásvizsgálatát, figyelembe véve a javasolt műszaki előírás rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek a TBT-megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvalósíthatják a Fél jogos célkitűzéseit. 2. A Felek a vonatkozó nemzetközi szabványokat használják a műszaki előírásaik alapjául, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy az említett nemzetközi szabványok nem szolgálnák hatékony vagy alkalmas eszközként a kitűzött jogos célok megvalósítását. 3. Amennyiben egy Fél nem nemzetközi szabványok alapul vételével dolgozza ki műszaki előírásait, a másik Fél kérésére intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy minden, a vonatkozó nemzetközi szabványtól való lényeges eltérést megnevezzen, és megindokolja, hogy az említett szabványokat a megvalósítandó cél tekintetében miért ítélte nem megfelelőnek vagy nem hatékonynak. 4. A Felek felülvizsgálják műszaki előírásaikat a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való összhang fokozása érdekében, figyelembe véve többek között a vonatkozó nemzetközi szabványokkal kapcsolatos minden új fejleményt vagy a körülményekben bekövetkezett minden olyan változást, amely az említett nemzetközi szabványoktól való eltérés alapjául szolgált. 5. A kereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló főbb műszaki előírások kidolgozása során a Felek saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a személyek számára, hogy nyilvános vita keretében észrevételeket tegyenek, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy azok felmerülése fenyeget, és hogy e megbeszélések eredményeit nyilvánosan közzétegyék. 55. CIKK Szabványok 1. A szabványok lehető legszélesebb körű harmonizációja érdekében valamennyi Fél arra ösztönzi a területén létrehozott szabványügyi testületeket és azokat a regionális szabványügyi testületeket, amelyeknek saját maga vagy a területén létrehozott szabványügyi testületek tagjait, hogy: (a) erőforrásaik határain belül vegyenek részt a nemzetközi szabványok kidolgozásában a vonatkozó nemzetközi szabványügyi testületekben; (b) az általuk kidolgozott szabványok alapjául vegyék figyelembe a vonatkozó nemzetközi szabványokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek lennének, például a megfelelő szintű védelem hiánya vagy alapvető időjárási vagy földrajzi 27 tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt; (c) kerüljék el a nemzetközi szabványügyi szervezetek munkájának megkettőzését vagy az azzal való átfedéseket; (d) szabályos időközönként vizsgálják felül azon hazai vagy regionális szabványokat, amelyek nem a vonatkozó nemzetközi szabványokon alapulnak, az ilyen nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából; (e) működjenek együtt a másik Fél vonatkozó szabványügyi szerveivel a nemzetközi szabványosítási tevékenységek során; ez az együttműködés a nemzetközi szabványügyi testületekben vagy regionális szinten is megvalósulhat; valamint (f) segítsék elő a másik Fél szabványügyi testületeivel folytatott kétoldalú együttműködést. 2. A Feleknek információt kell cserélniük a vonatkozó szabványosítási eljárásaikról, valamint arról, hogy milyen mértékben használják a nemzetközi, regionális vagy szubregionális szabványokat nemzeti szabványaik alapjaként. 3. Ha a szabványokra vonatkozó követelményeket egy műszaki előírás vagy egy megfelelőségértékelési eljárás tervezete kötelezővé teszi, az e megállapodás 58. cikkében és a TBT- megállapodás 2. vagy 5. cikkében meghatározott átláthatósági kötelezettségeket teljesíteni kell. 4. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, a Nemzetközi Távközlési Egyesület és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által létrehozott Codex Alimentarius Főbizottság által elfogadott nemzetközi szabványokat kell a TBT-megállapodás 2. és 5. cikke, valamint 3. melléklete értelmében vett vonatkozó nemzetközi szabványnak tekinteni, ami nem zárja ki más nemzetközi szabványok alkalmazását. 5. Más nemzetközi szervezet által kidolgozott szabvány is a TBT-megállapodás 2. és 5. cikke, valamint 3. melléklete értelmében vett vonatkozó nemzetközi szabványnak tekinthető, feltéve, hogy azt az alábbiak szerint dolgozták ki: (a) olyan szabványügyi testület keretében, amely konszenzust kíván kialakítani az alábbiak között: (i) vagy a részt vevő WTO-tagok azon nemzeti küldöttségei között, amelyek a területükön működő összes nemzeti szabványügyi testületet képviselik, és amelyek a nemzetközi szabványosítási tevékenység tárgyára vonatkozóan szabványokat fogadtak el vagy szándékoznak elfogadni; vagy (ii) a részt vevő WTO-tag kormányzati szervei között; valamint (b) a TBT-megállapodás 2. és 5. cikkével, valamint 3. mellékletével kapcsolatban a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozásának alapelveivel foglalkozó bizottság határozatával összhangban. 56. CIKK Megfelelőségértékelés 1. A műszaki előírások elkészítése, elfogadása és alkalmazása vonatkozásában az 52. cikkben szereplő rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a megfelelőségértékelési eljárásokra. 2. Ha valamely Fél megfelelőségértékelést ír elő annak kifejezett bizonyosságaként, hogy egy 28 termék megfelel egy műszaki előírásnak, akkor a kockázatértékelés alapján meghatározott kockázatokkal arányos megfelelőségértékelési eljárásokat7 választ, beleértve adott esetben a szállító megfelelőségi nyilatkozatának használatát is. 3. Amennyiben valamelyik Fél harmadik fél által elvégzett megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, és ezt a feladatot nem utalta a (4) bekezdésben meghatározott kormányzati szerv kizárólagos feladatkörébe, akkor az adott Fél: (a) lehetőleg akkreditációs eljárást alkalmaz a megfelelőségértékelési szervezetek minősítésére; (b) a lehető legjobban kihasználja az akkreditálásra és a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a Felek akkreditációs testületeit bevonó nemzetközi megállapodásokat, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) mechanizmusain keresztül; (c) mérlegeli a csatlakozást, vagy adott esetben ösztönzi megfelelőségértékelő testületeinek csatlakozását a megfelelőségértékelési eredmények harmonizálását vagy azok elfogadását megkönnyítő bármely működő nemzetközi megállapodáshoz vagy rendelkezéshez; (d) biztosítja, hogy a gazdasági szereplők választhassanak egy adott termék tekintetében a Fél hatóságai által elfogadott megfelelőségértékelő testületek közül; (e) biztosítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek függetlenek legyenek a gyártóktól, importőröktől és általában a gazdasági szereplőktől, valamint hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség az akkreditáló testületek és a megfelelőségértékelő szervezetek között; (f) lehetővé teszi a megfelelőségértékelő szervezetek számára, hogy alvállalkozókat vegyenek igénybe a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzéséhez; valamint (g) egyetlen weboldalon közzéteszi az ilyen megfelelőségértékelés elvégzésére kijelölt szervezetek jegyzékét, valamint az említett szervezetek kijelölésének hatályára vonatkozó információkat. 4. A (3) bekezdés f) pontja nem értelmezhető úgy, hogy megtiltaná a Feleknek, hogy az alvállalkozók számára ugyanazokat a követelményeket írják elő, amelyeket a szerződés tárgyát képező megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kellene ahhoz, hogy maga végezze el a kiszervezett vizsgálatokat vagy ellenőrzést. 5. E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél előírja, hogy egyes termékek esetében a megfelelőségértékelést meghatározott kormányzati hatóságok végezzék. Ilyen esetekben a Fél: (a) biztosítja, hogy a megfelelőségértékelésért fizetendő díjak ne haladják meg a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségét, és a megfelelőségértékelés kérelmezőjének kérésére ismerteti, hogy az ilyen megfelelőségértékelésért általa felszámított díjak miként korlátozódnak a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére; valamint (b) nyilvánosan közzéteszi a megfelelőségértékelésért fizetendő díjakat. 6. E megállapodás hatálybalépését követően három évvel a Felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy elfogadják a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a meglévő műszaki előírásoknak való 7 A Kirgiz Köztársaság esetében a megfelelőségértékelési eljárásokat műszaki előírások határozzák meg. 29 megfelelés bizonyítékaként, különösen a következő területeken: (a) az elektromos és elektronikai berendezések biztonsági szempontjai; (b) a gépek biztonsági szempontjai; (c) a berendezések elektromágneses összeférhetősége; (d) energiahatékonyság, beleértve a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket; valamint (e) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozása. 57. CIKK Együttműködés a kereskedelem technikai akadályai terén 1. A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, a műszaki előírások, a metrológia, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy javítsák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és megkönnyítsék az egymás piacaira való belépést. E célból a Felek törekednek az adott kérdések vagy ágazatok számára megfelelő együttműködési mechanizmusok és kezdeményezések meghatározására és fejlesztésére, beleértve a következőket: (a) információ- és tapasztalatcsere egymás műszaki előírásainak és megfelelőségértékelési eljárásainak előkészítéséről és alkalmazásáról; (b) az egyes Felek metrológiával, szabványosítással, megfelelőségértékeléssel és akkreditációval foglalkozó szervezetei közötti együttműködés ösztönzése; valamint (c) információcsere a legújabb fejleményekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és akkreditációval kapcsolatos releváns regionális és többoldalú fórumokon. 2. Az egymás közötti kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek: (a) a műszaki előírások, a metrológia, a szabványosítás, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési eljárások terén köztük fennálló különbségek csökkentése, többek között a nemzetközileg elfogadott eszközök alkalmazásának ösztönzésével; (b) az akkreditáció nemzetközi szabályokkal összhangban történő alkalmazásának előmozdítása, a megfelelőségértékelési testületek szakmai kompetenciája és tevékenységei értékelésének támogatásaként; valamint (c) a Kirgiz Köztársaság és vonatkozó nemzeti testületei részvételének és lehetőség szerint tagságának előmozdítása azon európai és nemzetközi szervezetekben, amelyek tevékenysége kapcsolódik a szabványokhoz, a megfelelőségértékeléshez, az akkreditációhoz, a metrológiához és a kapcsolódó feladatkörökhöz. 58. CIKK Átláthatóság 30 1. Egy műszaki előírásra vagy megfelelőségértékelési eljárásra vonatkozó javaslatnak a WTO Notifikációs Központjához történő továbbításakor a Fél legalább 60 napot biztosít a másik Fél számára írásbeli észrevételeinek megtételére, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy azok felmerülése fenyeget. A Felek mérlegelik az észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt megkereséseket. 2. Ha az egyik Fél a másik Féltől írásbeli észrevételeket kap a javasolt műszaki előírással vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatban, akkor az észrevételeket kapó Fél: (a) a másik Fél kérésére saját illetékes szabályozó hatóságának részvételével megvitatja az írásbeli észrevételeket, és ezt olyan időpontban teszi, amikor az észrevételek figyelembe vehetők; valamint (b) legkésőbb a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján írásban válaszol az észrevételekre. 3. A Felek legkésőbb az elfogadott műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján egy weboldalon közzéteszik az (1) bekezdésben említett értesítést követően kapott észrevételekre adott válaszaikat. 4. A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, valamint jogalapjáról és indokáról. 5. A Felek biztosítják az általuk elfogadott műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások közzétételét és díjmentes megtekinthetőségét egy weboldalon. 6. A Felek a WTO-nak küldött eredeti értesítéshez fűzött kiegészítés útján tájékoztatást nyújtanak a műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások elfogadásáról és hatálybalépéséről, valamint az elfogadott végleges szövegekről. 7. Észszerű időintervallumot kell biztosítani a műszaki előírások közzététele és azok hatálybalépése között annak érdekében, hogy a másik Fél gazdasági szereplői alkalmazkodni tudjanak az előírásokhoz. Az „észszerű időintervallum” kifejezés legalább hat hónapos időszakot jelent, kivéve azokat az eseteket, amikor ez nem lenne hatékony a kitűzött jogszerű célok eléréséhez. 8. A Felek pozitívan viszonyulnak a másik Fél olyan észszerű megkereséséhez, amely a javasolt műszaki előírásnak az (1) bekezdés szerinti WTO-hoz való benyújtását követő észrevételezési időszak lejárta előtt érkezik be, és a műszaki előírás elfogadásának és hatálybalépésének napja közötti időszak meghosszabbítására irányul, azokat az eseteket kivéve, amikor a késedelem nem lenne hatékony a kitűzött jogszerű célok elérése szempontjából. 59. CIKK Jelölés és címkézés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a műszaki előírás tartalmazhat a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket, vagy kizárólag foglalkozhat ezekkel. Ilyen esetekben a Felek a TBT- megállapodás 2.2. cikkében foglalt elveket alkalmazzák. 2. Amennyiben valamelyik Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő: (a) kizárólag olyan információk feltüntetését írja elő, amelyek relevánsak a termék fogyasztói vagy 31 használói számára, vagy amelyek a termék kötelező műszaki előírásoknak való megfelelését jelölik; (b) nem ír elő semmilyen előzetes jóváhagyást, regisztrációt vagy tanúsítást a termékek jelölésével vagy címkézésével kapcsolatban, sem valamilyen díj megfizetését olyan termékek forgalmazásának előfeltételeként, amelyek máskülönben megfelelnének a megállapított előírásoknak, kivéve, ha ez az emberek, állatok vagy növények egészségével vagy életével, a környezettel vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kockázatok miatt szükséges; (c) ha a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószám használatát írja elő, akkor köteles az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadni; (d) feltéve, hogy az alább felsorolt elemek nem félrevezetőek, ellentmondásosak vagy zavarosak az árukat importáló Fél által előírt információkkal kapcsolatban, az adott Fél engedélyezi a következőket: (i) az árukat importáló Fél nyelve mellett más nyelven is feltüntetett információk; (ii) nemzetközileg elfogadott nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások; valamint (iii) az árukat importáló Fél által kért információkon felüli további tájékoztatás; (e) elfogadja, hogy a címkézésre – beleértve a kiegészítő címkézést vagy a címkézés helyesbítését is – a származási országban történő címkézés alternatívájaként vámraktárban vagy más kijelölt területen kerül sor; valamint (f) adott esetben mérlegeli a termékhez fizikailag rögzített jelölés vagy címkék helyett a nem állandó vagy leválasztható címkék, illetve a kísérő dokumentációban szereplő jelölés vagy címkézés elfogadását. 60. CIKK Konzultációk 1. A másik Fél a TBT-fejezet koordinátorához intézett írásbeli kérés útján bármely Fél konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, az e fejezet alapján felmerülő témában. A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ügyet kölcsönösen kielégítő módon rendezzék, és e célból összehívhatják az Együttműködési Bizottságot. 2. Az egyértelműség érdekében ez a cikk nem sérti a Felek 14. fejezetből fakadó jogait és kötelezettségeit. 61. CIKK A TBT-fejezet koordinátora 1. Mindegyik Fél kijelöli a TBT-fejezet koordinátorát, és tájékoztatja a másik Felet, amennyiben a koordinátor személye változik. A TBT-fejezet koordinátorai kötelesek együtt munkálkodni e fejezet végrehajtása és a Felek közötti együttműködés előmozdítása érdekében minden olyan kérdésben, amely a TBT-megállapodáshoz kapcsolódik. 2. A TBT-fejezet koordinátorainak feladatai közé tartoznak a következők: 32 (a) e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomonkövetése, beleértve a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozásával, elfogadásával, alkalmazásával vagy érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket; (b) kommunikáció a másik Fél TBT-fejezettel foglalkozó koordinátorával azokról a kezdeményezésekről, amelyeket a Felek által a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása és javítása terén folytatott együttműködés fokozása érdekében tettek, valamint információcsere a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nem kormányzati, regionális és multilaterális fórumokon bekövetkezett fejleményekről. 3. A TBT-fejezet koordinátorai a feladataik ellátásához megfelelő bármely megegyezésük szerinti módszerrel kommunikálnak egymással. 5. FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK 62. CIKK Célkitűzés E fejezet célja a Felek közötti kereskedelemben alkalmazott egészségügyi és növényegészségügyi (a továbbiakban: SPS) intézkedésekre vonatkozó elvek meghatározása, valamint együttműködés az állatjólét, a növények védelme és az antimikrobiális rezisztencia terén. Az e fejezetben meghatározott elveket a Felek oly módon alkalmazzák, amely megkönnyíti a kereskedelmet, és megakadályozza a közöttük folyó kereskedelem indokolatlan akadályainak kialakulását, ugyanakkor megőrzi az egyes Felek védelmi szintjét az emberek, állatok vagy növények egészsége vagy élete tekintetében. 63. CIKK Többoldalú kötelezettségek A Felek megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. 64. CIKK Alapelvek 1. A Felek biztosítják, hogy az SPS-intézkedések kidolgozása és alkalmazása az arányosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a tudományos indokoltság elve alapján, valamint a nemzetközi szabványok (az 1951. december 6-án Rómában aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC), az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) és a Codex Alimentarius Főbizottság (a továbbiakban: Codex Alimentarius)) figyelembevételével történjen. 2. Mindkét Fél biztosítja, hogy köz-, állat- és növény-egészségügyi intézkedéseik – azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén – nem idéznek elő önkényes vagy indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést saját területük és a másik Fél területe között. Az SPS-intézkedések alkalmazásának módja nem valósítja meg a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását. 3. Az egyes Felek biztosítják, hogy az SPS-intézkedéseket, -eljárásokat vagy -ellenőrzéseket 33 végrehajtják, és hogy indokolatlan késedelem nélkül megválaszolják a másik Fél illetékes hatóságától érkező információkéréseket oly módon, hogy a behozott termékek ne részesüljenek a hasonló hazai termékeknél kedvezőtlenebb bánásmódban. 65. CIKK Importkövetelmények 1. Az importáló Fél importkövetelményei az exportáló Fél teljes területén alkalmazandók, a 64. cikkre is figyelemmel. 2. Az élelmiszer- és mezőgazdasági termékek Felek közötti kereskedelméhez esetlegesen szükséges bizonyítványokban meghatározott importkövetelmények az IPPC, az OIE és a Codex Alimentarius elvein és azok vonatkozó szabványain alapulnak, kivéve, ha az importkövetelményeket az SPS- megállapodásban előírt alkalmazandó nemzetközi szabályokkal összhangban végzett, tudományosan megalapozott kockázatértékelés támasztja alá. 3. A Kirgiz Köztársaság által kiadott importengedélyekben meghatározott követelmények nem tartalmazhatnak a (2) bekezdésben említett bizonyítványokban meghatározottaknál szigorúbb egészségügyi és állategészségügyi feltételeket. A Feleknek olyan harmonizált importbizonyítványokat kell alkalmazniuk, amelyeket központi szinten kezelnek, és amelyek az exportáló Fél teljes területén alkalmazandók. 66. CIKK Az állatok és növények egészségével kapcsolatos intézkedések Az SPS-megállapodásnak és a vonatkozó IPPC-, OIE- és Codex Alimentarius-szabványoknak, iránymutatásoknak vagy ajánlásoknak megfelelően: (a) a Felek elismerik a károsítóktól vagy betegségtől mentes terület, valamint az alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú területek elvét; (b) az importáló Fél az exportáló Félre alkalmazandó egészségügyi intézkedéseit a károsító vagy betegség által érintett exportáló Fél által meghozott, körzetekre vonatkozó döntésekre alapozza, feltéve, hogy így biztosított az importáló Fél megfelelő védelmi szintje; (c) a károsítóktól vagy betegségtől mentes területek és az alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú területek meghatározása során a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint például a földrajzi helyzet, az ökológiai rendszerek, a járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek egészségügyi vagy növényegészségügyi ellenőrzéseinek hatékonysága. 67. CIKK Vizsgálatok és ellenőrzések Az importáló Fél által az exportáló Fél területén, utóbbi ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek értékelése és elismerése érdekében végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket a vonatkozó IPPC-, OIE- és Codex Alimentarius-szabványokkal, iránymutatásokkal és ajánlásokkal összhangban kell végrehajtani. A vizsgálatok és ellenőrzések költségét az azokat végző Fél viseli. 68. CIKK 34 Információcsere és együttműködés 1. A Felek megvitatják a meglévő SPS-, valamint állatjóléti intézkedéseket, azok kidolgozását és végrehajtását, valamint információt cserélnek azokkal kapcsolatban. Az ilyen megbeszélések és információcsere során – adott esetben – figyelembe kell venni az SPS-megállapodást, valamint az IPPC, az OIE és a Codex Alimentarius szabványait, iránymutatásait vagy ajánlásait. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy információ-, szakértelem- és tapasztalatcsere révén együttműködnek az élelmiszer-biztonsággal, az állategészségüggyel, az állatjóléttel, a növényegészségüggyel, a növények védelmével és az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos kérdésekben az e területeken történő kapacitásépítés céljából. Ez az együttműködés a technikai segítségnyújtásra is kiterjedhet. 3. A Felek bármely Fél kérésére kellő időben párbeszédet folytatnak az SPS-kérdésekben, a témával kapcsolatos, illetve az e fejezet hatálya alá tartozó egyéb, sürgős kérdések megvitatása céljából. Az Együttműködési Bizottság szabályokat fogadhat el az ilyen párbeszéd lebonyolítására. 4. A Felek kapcsolattartó pontokat jelölnek ki az e fejezetben szabályozott kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció céljából, és folyamatosan naprakésszé teszik azokat. 69. CIKK Átláthatóság Minden Fél: (a) átláthatóságra törekszik a kereskedelemre vonatkozó SPS-intézkedések, és különösen a másik Fél importjaira vonatkozó SPS-előírások terén; (b) a másik Fél kérésére, az ilyen kérést követő két hónapon belül tájékoztatást ad arról, milyen előírások vonatkoznak bizonyos termékek importjára, beleértve azt is, ha kockázatértékelésre van szükség; valamint (c) indokolatlan késedelem nélkül levélben, faxon vagy e-mailben értesíti a másik Fél kapcsolattartóját bármely súlyos vagy jelentős állat- vagy növényegészségügyi kockázatról, beleértve a Felek közötti kereskedelem tárgyát képező árukkal kapcsolatos élelmiszer- vészhelyzeteket is. 6. FEJEZET SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM ÉS BERUHÁZÁS 70. CIKK Célkitűzés, alkalmazási kör és hatály 1. A Felek, megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem és a beruházás kölcsönös feltételeinek javítása céljából. 2. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely kötelezettségeket ír elő a 9. fejezet hatálya alá tartozó közbeszerzések tekintetében. 35 3. Ez a fejezet nem alkalmazandó a Felek által nyújtott támogatásokra. 4. A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy saját területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet – ideértve az éghajlatváltozást – és a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. 5. Ez a fejezet nem vonatkozik a Felek munkaerőpiacaira történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, illetve az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre. 6. E fejezet nem akadályozza meg valamely Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és jogszerű határátlépésének biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítaná vagy hátrányosan befolyásolná a másik Felet az e fejezet alapján megillető előnyöket. Önmagában az, hogy bizonyos országok természetes személyei vízumkötelezettség alá esnek, míg mások nem, nem tekinthető úgy, hogy hatálytalanítaná vagy befolyásolná az e fejezet szerinti előnyöket. 7. E fejezet alkalmazásában nem vehető figyelembe a valamely Fél által biztosított olyan elbánás: (a) amelyet olyan megállapodás alapján biztosítanak, amely lényegesen liberalizálja a GATS V. és Va. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő szolgáltatások kereskedelmét (beleértve a letelepedést is a szolgáltatások területén), vagy amelyet olyan megállapodás alapján biztosítanak, amely lényegesen liberalizálja a letelepedést más olyan gazdasági tevékenységek terén, amely az ilyen tevékenységek tekintetében azonos kritériumoknak felel meg; (b) amely valamely természetes személy vagy vállalkozás gazdaságitevékenység-végzésének engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírások vagy kritériumok, illetve prudenciális intézkedések elismerését biztosító intézkedésekből ered. 8. E fejezet nem vonatkozik az audiovizuális ágazatra. 71. CIKK Fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában: (a) „az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenység”: nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versenyben végzett tevékenység, beleértve a nyújtott szolgáltatásokat is; (b) „fióktelep”: az egyik Fél területén létesített, jogi személyiséggel nem rendelkező olyan telephely, amely állandó jellegű (például egy anyavállalat kiterjesztéseként létesített telephely a másik Fél területén), saját ügyvezetéssel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel, akiknek – jóllehet tudatában vannak annak, hogy szükség esetén jogi kapcsolatot fognak létesíteni a másik Fél területén lévő anyavállalattal – nem kell közvetlenül az ilyen anyavállalattal tárgyalniuk, hanem üzleti tranzakcióikat lebonyolíthatják az anyavállalat kiterjesztését képező telephelyen keresztül is; (c) „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás: 36 (i) amely egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy (ii) amelyet az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztója vesz igénybe (szolgáltatás); (d) „gazdasági tevékenység”: idetartozik az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari szolgáltatás vagy tevékenység, nem tartozik azonban ide az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás és végzett tevékenység; (e) „vállalkozás”: letelepedés útján létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet, fióktelep vagy képviseleti iroda; (f) „letelepedés”: egy jogi személy létrehozása vagy felvásárlása, beleértve a jogi személyben való tőkerészesedést, illetve fiók vagy képviseleti iroda létrehozását is az Európai Unió vagy a Kirgiz Köztársaság területén, tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából; (g) „vállalaton belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél jogi személyének alkalmazásában állt, vagy a másik Fél területére való belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó kérelme benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül abban partner volt, és akit egy másik Fél területén letelepedett vállalkozáshoz ideiglenesen áthelyeznek, amely a korábbi jogi személy ugyanazon csoportjának részét képezi, beleértve annak képviseleti irodáját, leányvállalatát, fióktelepét vagy anyavállalatát, feltéve, hogy: (i) az érintett természetes személy a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: (A) menedzserek vagy vállalatvezetők: magas beosztásban dolgozó személyek, akik elsősorban irányítják a szervezet igazgatását és akiket főleg az üzleti vállalkozás igazgatótanácsa vagy részvényesei, illetve ezekkel egyenrangú tagjai felügyelnek vagy irányítanak, és legalább: (1) a vállalkozást vagy annak egy részlegét igazgatják; (2) más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik; valamint (3) személyes hatáskörrel rendelkeznek a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre; (B) szakértők: olyan személyek, akik a vállalkozás termeléséhez, a kutatóberendezések használatához, a technikák, folyamatok, eljárások alkalmazásához vagy az irányításhoz alapvetően szükséges szakismerettel rendelkeznek; vagy (C) gyakornok munkavállalók: egyetemi diplomával rendelkező személyek, akiket karrierfejlesztés vagy üzleti technikákkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeznek8; (ii) az Európai Unió esetében az i. alpont B) alpontjában említett ismeretek felmérése során nem csupán a vállalatspecifikus ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott természetes személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy a különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is; (h) a Fél „beruházó”-ja: az adott Fél területén letelepedés útján gazdasági tevékenységet folytatni 8 A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. AT, CZ, DE, FR, ES, HU és LT: a képzésnek a megszerzett egyetemi diplomához kell kapcsolódnia. 37 kívánó vagy folytató bármely természetes vagy jogi személy; (i) „jogi személy”: olyan jogalany, amelyet az alkamazandó jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveződött függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a közjogi szervezet, a tröszt, a partnerség, a közös vállalkozás, az egyszemélyes gazdasági társaság és a társult vállalkozás formáját is; (j) „valamely Fél jogi személye”: az Európai Unió vagy tagállamai jogának, illetve a Kirgiz Köztársaság jogának megfelelően létrehozott jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetési helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unió, illetve a Kirgiz Köztársaság területén található; azokban az esetekben, amikor az Európai Unió vagy tagállamai jogának, illetve a Kirgiz Köztársaság jogának megfelelően létrehozott jogi személynek csak a bejegyzett székhelye vagy központi ügyvezetése van az Európai Unió, illetve a Kirgiz Köztársaság területén, nem tekintendő valamely Fél jogi személyének, kivéve, ha lényeges üzleti tevékenységet folytat az Európai Unió, illetve a Kirgiz Köztársaság területén; az Európai Unió vagy a Kirgiz Köztársaság területén kívül telephellyel rendelkező és az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kirgiz Köztársaságnak az állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezetnek, amennyiben hajóik az Európai Unió adott tagállama vagy a Kirgiz Köztársaság vonatkozó jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre, és az Európai Unió adott tagállamának vagy a Kirgiz Köztársaságnak a lobogója alatt hajóznak; (k) „az Európai Unió természetes személye” és „a Kirgiz Köztársaság természetes személye”: az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, illetve a Kirgiz Köztársaság állampolgára, az Európai Unió adott tagállama, illetve a Kirgiz Köztársaság nemzeti jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel9 összhangban; (l) „működés”: valamely vállalkozás működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy arról való egyéb rendelkezés; (m) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás10, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével; (n) „szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely szolgáltatást kíván nyújtani vagy szolgáltatást nyújt; (o) „egy Fél jogi személyének leányvállalata”: olyan jogi személy, amely az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll; (p) „szolgáltatásnyújtás” a szolgáltatás előállítása, terjesztése, marketingje, értékesítése és végrehajtása. 72. CIKK Legnagyobb kedvezményes elbánás és nemzeti elbánás 1. A területén gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások letelepedése és működése tekintetében az Európai Unió a Kirgiz Köztársaság beruházóit és azok vállalkozásait legalább olyan 9 Az „Európai Unió természetes személyének” fogalmába beletartoznak azok a természetes személyek is, akik a Lett Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkeznek és nem állampolgárai a Lett Köztársaságnak vagy bármely más államnak, de a Lett Köztársaság jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint jogosultak nem állampolgárok számára kiállított útlevelet kapni. 10 Az egyértelműség érdekében e fejezet alkalmazásában az a szolgáltatás minősül szolgáltatásnak, amely szerepel a WTO MTN.GNS/W/120 számú dokumentumának legfrissebb verziójában. 38 kedvező elbánásban részesíti, mint bármely harmadik ország beruházóit és azok vállalkozásait. 2. A területén gazdasági tevékenységeket folytató vállalkozások letelepedése és működése tekintetében a Kirgiz Köztársaság az Európai Unió beruházóit és azok vállalkozásait legalább olyan kedvező elbánásban részesíti, mint saját beruházóit és azok vállalkozásait, vagy bármely harmadik ország beruházóit és azok vállalkozásait, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb. 3. Az egyértelműség érdekében az (1) és (2) bekezdésben említett elbánás nem foglalja magában az egyéb nemzetközi megállapodásokban biztosított, beruházó és állam közötti vitarendezési eljárásokat. A valamely Fél által harmadik féllel kötött egyéb nemzetközi megállapodásokban foglalt lényegi rendelkezések önmagukban nem minősülnek az e cikk szerinti elbánásnak. Az egyik Fél által az ilyen rendelkezések11 alapján hozott intézkedések az (1) és (2) bekezdésben említett elbánásnak minősülhetnek, és így e cikk megsértését eredményezhetik. 4. E cikk (1), (2) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre vagy a tengeri szállításra. 73. CIKK Horizontális korlátozás a szolgáltatások tekintetében 1. E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek nem kötelezhetők arra, hogy a GATS hatálya alá tartozó ágazatok vagy intézkedések tekintetében kedvezőbb elbánást biztosítsanak, mint amelyet az adott Fél a GATS alapján köteles biztosítani, és ez minden egyes szolgáltatási ágazat, alágazat és szolgáltatásnyújtási mód tekintetében érvényes. 2. Az egyértelműség érdekében a szolgáltatások tekintetében a Felek egyedi kötelezettségvállalásait tartalmazó GATS-listákat, beleértve a fenntartásokat, valamint az Európai Unió esetében annak a II. cikk szerinti kivételekről szóló mellékletét (a legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivételek jegyzéke) bele kell foglalni e megállapodásba, és e listák a megállapodás részét képezik, és azokat alkalmazni kell. 74. CIKK Prudenciális kivételek 1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza az egyik Felet abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn a beruházók, a betétesek, a biztosításikötvény-tulajdonosok és az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem felelnek meg e megállapodásnak, nem használhatók a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak vagy kötelezettségeinek kikerülésére. 2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely előírná valamely Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását. 75. CIKK 11 Az egyértelműség érdekében az ilyen rendelkezések puszta átültetése a nemzeti jogba, amennyiben arra a hazai jogrendbe való foglaláshoz szükséges mértékben kerül sor, önmagában nem minősül intézkedésnek. 39 Előnyök megtagadása Az egyik Fél megtagadhatja a másik Fél jogi személyétől, illetve az ilyen jogi személy által a területén létrehozott vállalkozástól az e fejezetből származó előnyöket, amennyiben a megtagadó Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban, beleértve az emberi jogok védelmét is: (a) amelyek tiltják az adott jogi személlyel vagy annak vállalkozásával folytatott ügyleteket; vagy (b) amelyeket megsértenének vagy kijátszanának, ha az e fejezet szerinti előnyöket az adott jogi személy vagy annak vállalkozása számára biztosítanák, beleértve azt az esetet is, amikor az intézkedések tiltják az olyan természetes személlyel folytatott ügyleteket, akinek az adott jogi személy vagy annak vállalkozása a tulajdonában áll, vagy aki az utóbbiakat ellenőrzi. 76. CIKK Vállalaton belül áthelyezett személyek 1. Mindkét Fél lehetővé teszi a másik Fél beruházói számára, hogy vállalkozásaikban e másik Fél természetes személyeit alkalmazzák, feltéve, hogy ezek az alkalmazottak vállalaton belül áthelyezett személyek. 2. Az (1) bekezdésben említett természetes személyek belépése és ideiglenes tartózkodása a következő időszakokra szól: (a) menedzserek vagy vállalatvezetők esetében legfeljebb hároméves időszak; (b) szakértők esetében legfeljebb hároméves időszak; valamint (c) gyakornok munkavállalók esetében legfeljebb egyéves időszak. 3. A Felek belépésről, tartózkodásról, foglalkoztatási és szociális biztonsági intézkedésekről szóló jogszabályai és egyéb rendelkezései szerinti bármely egyéb követelmény tovább alkalmazandó, beleértve a tartózkodási időszakról, a minimálbérről és a kollektív bérmegállapodásokról szóló rendeleteket is. 4. Ez a cikk nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a vállalaton belül áthelyezett személy ideiglenes tartózkodásának célja vagy hatása az, hogy zavarja vagy más módon befolyásolja a munkaügyi vagy vezetőségi viták vagy tárgyalások kimenetelét. 77. CIKK A beruházások fokozatos liberalizálása A Felek felismerik annak fontosságát, hogy a vállalkozások területükön való letelepedésére és működésére tekintettel egymás beruházóinak nemzeti elbánást biztosítsanak, továbbá meg fogják vizsgálni, hogy kölcsönösen kielégítő alapon, illetve az Együttműködési Bizottság ajánlásainak fényében tehetnek előrelépést e cél irányába. 78. CIKK Felfüggesztési záradék 1. A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy 40 lépések megtételét, amelyek egymás beruházói számára az e megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék területükön a vállalkozások letelepedésének és működésének feltételeit. 2. A partnerség és az együttműködés szellemében és a 13. fejezet figyelembevételével a Kirgiz Köztársaság tájékoztatja az Európai Uniót arról a szándékáról, hogy olyan új jogszabályokat vagy egyéb rendelkezéseket kíván elfogadni, amelyek az Európai Unió beruházói vállalkozásainak kirgiz köztársaságbeli letelepedésére vagy működésére vonatkozó feltételeket az e megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél szigorúbbá tehetik. 3. Az Európai Unió felkérheti a Kirgiz Köztársaságot, hogy közölje a (2) bekezdésben említett új jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek a tervezetét, és kezdjen konzultációt e tervezetekről. 4. Amennyiben a Kirgiz Köztársaságban bevezetett új jogszabályok vagy egyéb rendelkezések az Európai Unió beruházói vállalkozásainak működési feltételeit az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozóbbá tennék, az ilyen jogszabályok vagy egyéb rendelkezések a hatálybalépésük időpontjában a Kirgiz Köztársaságban már letelepedett vállalkozásokra a hatálybalépésüktől számított három évig nem alkalmazandók. 5. Az egyértelműség érdekében a Kirgiz Köztársaság által megkülönböztetésmentes módon alkalmazott adóintézkedések nem tekinthetők a (4) bekezdés értelmében korlátozóbbnak. 79. CIKK Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás 1. A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket a Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás fokozatos lehetővé tétele érdekében, figyelembe véve saját szolgáltatási ágazataik fejlődését. 2. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz az e cikkben foglaltak végrehajtására. 80. CIKK Együttműködés egy piacorientált szolgáltatási ágazatért a Kirgiz Köztársaságban A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot alakítsanak ki a Kirgiz Köztársaságban. 81. CIKK Tengeri szállítási szolgáltatások 1. A Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét. 2. Az (1) bekezdésben említett alapelv alkalmazása során a Felek: (a) a harmadik országokkal kötendő jövőbeni, a tengeri szállítási szolgáltatásokról – ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru szállítását és a menetrend szerinti járatokat is – szóló kétoldali megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, és észszerű időn belül felbontják a korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennálló ilyen rakománymegosztási megállapodásokat; valamint 41 (b) e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, valamint igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely rejtett korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban. 82. CIKK Egyéb szállítási szolgáltatások A Felek közötti, kereskedelmi igényeikhez igazított közlekedés összehangolt fejlesztésének biztosítása érdekében a Felek között e megállapodás hatálybalépését követően megtárgyalt egyedi megállapodások szabályozhatják a kölcsönös piacra jutás és a szolgáltatásnyújtás feltételeit a közúti, vasúti és belvízi közlekedés, valamint adott esetben a légi közlekedés terén. 7. FEJEZET TŐKEMOZGÁSOK, FIZETÉSI MŰVELETEK ÉS ÁTUTALÁSOK, VALAMINT IDEIGLENES VÉDINTÉZKEDÉSEK 83. CIKK Folyó fizetési mérleg E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek szabadon átváltható valutában és adott esetben az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciáján 1944. július 22-én elfogadott, a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel összhangban engedélyeznek minden fizetési műveletet a Felek közötti folyó fizetési mérlegben megjelenő ügyletek tekintetében. 84. CIKK Tőkemozgások 1. A fizetési mérleg tőkemérlegében és pénzügyi mérlegében megjelenő ügyletek tekintetében a Felek e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve biztosítják a területükön alkalmazandó jogszabályoknak és a 6. fejezetnek megfelelően eszközölt közvetlen beruházásokkal kapcsolatos tőke szabad mozgását, továbbá e beruházások és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását. 2. E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, egyik Fél sem vezet be semmiféle új korlátozást az Európai Unió tagállamai és a Kirgiz Köztársaság lakosai közötti tőkemozgások és folyó fizetések tekintetében, és nem növelik a fennálló intézkedések korlátozó jellegét. 3. A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás megkönnyítése érdekében, ezáltal támogatva a kereskedelem és a beruházások előmozdítását. 85. CIKK A tőkemozgásra, fizetési műveletekre vagy átutalásokra vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazása 1. A 83. és 84. cikk nem akadályozza a Feleket abban, hogy az alábbiakra vonatkozó jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket alkalmazzák: 42 (a) csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme; (b) pénzügyi eszközök kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek; (c) pénzügyi beszámolás vagy nyilvántartás vezetése a tőkemozgásokról, fizetési műveletekről vagy átutalásokról, amennyiben ez a bűnüldöző vagy pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; (d) bűncselekmények, megtévesztő vagy csalárd gyakorlat; (e) a bírósági jellegű eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek betartásának biztosítása; vagy (f) szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek. 2. Az (1) bekezdésben említett jogszabályok és egyéb rendelkezések nem alkalmazhatók önkényes vagy megkülönböztető módon, illetve nem alkalmazhatók más olyan módon, ami a tőkemozgások, fizetési műveletek vagy átutalások rejtett korlátozásának minősül. 86. CIKK Ideiglenes védintézkedések 1. Kivételes körülmények esetén, amennyiben a Kirgiz Köztársaság vagy az Európai Unió azon tagállamai esetében, amelyek pénzneme nem az euro, a monetáris és az árfolyam-politika működésében, illetve az Európai Unió esetében a gazdasági és monetáris unió működésében súlyos nehézségek jelentkeznek vagy ilyen nehézségek veszélye fenyeget, az érintett Fél a tőkemozgások, a fizetési műveletek vagy az átutalások tekintetében legfeljebb hat hónapos időszakra védintézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn. 2. Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a szigorúan szükséges mértékre kell korlátozni. 87. CIKK Korlátozások a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek esetén 1. Amennyiben a Felek egyike a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban súlyos nehézségeket, illetve ennek veszélyét tapasztalja, korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn a tőkemozgásokkal, fizetési műveletekkel és átutalásokkal kapcsolatban12. 2. Az (1) bekezdésben említett intézkedések: (a) adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel; (b) nem lépik túl a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos súlyos nehézségek vagy azok veszélyének kezeléséhez szükséges mértéket; (c) átmenetiek kell legyenek és fokozatosan meg kell szüntetni azokat, amint az (1) bekezdésben leírt körülmények javulnak; (d) kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást; 12 Az Európai Unió esetében az Európai Unió valamelyik tagállama ilyen intézkedéseket tehet a 86. cikkben említettektől eltérő olyan esetekben, amelyek az Európai Unió adott tagállamának gazdaságát érintik. 43 (e) nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban valamelyik Felet, mint hasonló helyzetekben a nem részes feleket. 3. Az árukereskedelem esetében az egyes Felek korlátozó intézkedéseket fogadhatnak el a külső pénzügyi helyzet vagy a fizetési mérleg megóvása érdekében. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell állniuk az 1994. évi GATT-tal, valamint az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérlegre vonatkozó rendelkezéseiről szóló egyetértési megállapodással. 4. A szolgáltatáskereskedelem esetében a Felek bármelyike elfogadhat korlátozó intézkedéseket a külső pénzügyi helyzete vagy a fizetési mérlege megóvása céljából. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a GATS XII. cikkével. 5. Az a Fél, amely az (1) és a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket tart fenn vagy fogadott el, haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet. 6. Amennyiben valamelyik Fél korlátozásokat fogad el vagy tart fenn e cikk alapján, haladéktalanul konzultációt kell tartani az Együttműködési Bizottságban, kivéve, ha az ilyen konzultációkat más fórumokon tartják. A konzultációk során megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos, az adott intézkedéseket eredményező nehézséget, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével: (a) a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke; (b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; valamint (c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések. 7. A (6) bekezdésben említett konzultációk során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e az (1) és (2) bekezdésnek. A Felek elfogadják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által bemutatott valamennyi statisztikai vagy tényszerű jellegű megállapítást – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –, és a következtetéseknek figyelembe kell venniük a Valutaalapnak az érintett Fél fizetésimérleg- és külső pénzügyi helyzetéről szóló értékelését. 8. FEJEZET Szellemitulajdon-jogok A. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 88. CIKK Célkitűzések E fejezet célkitűzései a következők: (a) az innovatív és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának és értékesítésének megkönnyítése a Felek között, ezáltal hozzájárulva a Felek gazdaságának fenntarthatóbbá és inkluzívabbá tételéhez; 44 (b) a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése és szabályozása, valamint e kereskedelem torzulásainak és akadályainak csökkentése; valamint (c) a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása. 89. CIKK A kötelezettségek jellege és hatálya 1. A Felek végrehajtják azokat a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó nemzetközi szerződéseket, amelyeknek részes felei, többek között a TRIPS-megállapodást. Ez a fejezet kiegészíti és pontosítja a Feleknek a TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén megkötött azon nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyeknek részes Felei. 2. E fejezet alkalmazásában „szellemitulajdon-jogok”: az e megállapodás 92–136. cikkében vagy a TRIPS-megállapodás II. része 1–7. szakaszában említett valamennyi kategóriájú szellemitulajdon- jog. 3. A szellemitulajdon-jogok védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1979. szeptember 28-án módosított 1883. március 20-i Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet. 4. E fejezet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy alkalmazzák joguk azon rendelkezéseit, amelyek a szellemitulajdon-jogok magasabb szintű védelmét és végrehajtását vezetik be, feltéve, hogy e rendelkezések összeegyeztethetők e fejezettel. 90. CIKK Jogkimerülés 1. A Felek biztosítják a nemzeti vagy regionális, a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogkimerülési rendszert saját jogukkal összhangban a szerzői jogok és szomszédos jogok, valamint a védjegyek tekintetében. 2. A szerzői jog és szomszédos jogok terén a jogkimerülés csak a művek eredeti példányainak és egyéb, védelem alatt álló teljesítményeknek vagy azok másolt példányainak a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon történő terjesztésére vonatkozik. 91. CIKK Nemzeti elbánás 1. Az e fejezet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok tekintetében mindkét Fél köteles a másik Fél állampolgárait legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél a saját állampolgárait részesíti a szellemitulajdon-jogok oltalma13 tekintetében, figyelemmel a következő okmányokban korábban megállapított kivételekre. 13 E bekezdés alkalmazásában az „oltalom” magában foglalja a szellemitulajdon-jogok hozzáférhetőségét, megszerzését, alkalmazási körét, fenntartását és kikényszeríthetőségét érintő ügyeket, valamint azokat az ügyeket, amelyek a szellemitulajdon-jogoknak e fejezetben különösen tárgyalt használatát érintik. Továbbá e bekezdés alkalmazásában az „oltalom” magában foglalja a hatékony technológiai intézkedések kijátszásának megakadályozására szolgáló intézkedéseket, valamint a jogkezelési információval kapcsolatos intézkedéseket is. 45 (a) a Párizsi Egyezmény; (b) az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9-én elfogadott Berni Egyezmény (a továbbiakban: Berni Egyezmény); (c) az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án Rómában kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Római Egyezmény); vagy (d) az integrált áramkörökhöz kapcsolódó szellemi tulajdonról szóló, 1989. május 26-án Washingtonban elfogadott szerződés. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorszolgáltató szervezetek tekintetében az első albekezdésben említett kötelezettség csak az e megállapodásban meghatározott jogokra vonatkozik. 2. A Felek bírósági és közigazgatási eljárásaik tekintetében élhetnek az (1) bekezdésben említett nemzetközi okmányok alapján engedélyezett kivételekkel, ideértve a másik Fél állampolgárai számára annak előírását, hogy a területükön kézbesítési címet jelöljenek meg vagy képviselőt jelöljenek ki, amennyiben az ilyen kivételek: (a) a Fél e fejezettel nem összeegyeztethetetlen jogszabályainak vagy egyéb rendelkezéseinek való megfelelés biztosításához szükségesek; valamint (b) alkalmazásának módja nem valósítja meg a kereskedelem rejtett korlátozását. 3. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) égisze alatt kötött többoldalú megállapodásokban a szellemitulajdon-jogok megszerzésére vagy fenntartására vonatkozóan előírt eljárásokra. B. SZAKASZ A SZELLEMITULAJDON-JOGOKRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK 1. ALSZAKASZ SZERZŐI ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK 92. CIKK Nemzetközi megállapodások 1. Mindkét Fél újólag megerősíti az alábbi nemzetközi megállapodások iránti elkötelezettségét és eleget tesz azoknak: (a) a Berni Egyezmény; (b) a Római Egyezmény; (c) a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott Szerzői Jogi Szerződése (WCT); (d) a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott, Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződése (WPPT); valamint 46 (e) a 2013. június 28-án Marrákesben elfogadott, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi Szerződés. 2. A Felek eleget tesznek az audiovizuális előadások védelméről szóló, 2012. június 24-én Pekingben elfogadott Pekingi Szerződésnek, és megtesznek minden észszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy megerősítsék azt vagy csatlakozzanak ahhoz. 93. CIKK Szerzők Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására: (a) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában; (b) műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként; (c) műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; valamint (d) műveik eredeti vagy másolati példányainak a nyilvánosság részére való kereskedelmi bérbeadása. 94. CIKK Előadóművészek Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít az előadóművészek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására: (a) előadásaik rögzített formája14; (b) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában; (c) előadásaik rögzített formájának terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon; (d) előadásaik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; (e) előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítése, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye; valamint (f) előadásaik rögzített formájának a nyilvánosság részére való kereskedelmi bérbeadása. 14 „rögzített forma”: hangok, vagy azok leképezéseinek felvétele, vagy mozgóképek – hangok kíséretében vagy anélkül történő – audiovizuális felvétele, amely valamely eszköz révén érzékelhető, reprodukálható vagy közölhető. 47 95. CIKK Hangfelvétel-előállítók A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására: (a) hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában; (b) hangfelvételeik és azok másolatai rögzített formájának forgalmazása a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon; (c) hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánosságra hozatala oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; valamint (d) hangfelvételeik kereskedelmi bérbeadása a nyilvánosság számára. 96. CIKK Műsorszolgáltató szervezetek A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a műsorszolgáltató szervezetek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására: (a) sugárzott műsoraik rögzítése, vezetéken vagy vezeték nélküli sugárzás esetén egyaránt (a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve); (b) rögzített, sugárzott műsoraik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában, vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás esetén egyaránt, a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve; (c) sugárzott műsoraik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel a nyilvánosság részére való elérhetővé tétele, függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történt, a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve, oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; (d) sugárzott műsoraik rögzített formájának – azok másolatait is ideértve – terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon, függetlenül attól, hogy a sugárzás vezetékes vagy vezeték nélküli formában történt, a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve; valamint (e) sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve közönség előtti bemutatása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető. 97. CIKK Kereskedelmi céllal nyilvánosságra hozott hangfelvételek sugárzása és a nyilvánossághoz való közvetítése15 15 A Felek biztosíthatnak szélesebb körű jogokat az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára a 48 1. A Felek biztosítják a hangfelvételek előadói és előállítói számára a méltányos díjazáshoz való jogot, ha a kereskedelmi céllal nyilvánosságra hozott hangfelvételt, vagy az ilyen hangfelvétel megjelenítését a nyilvánosság számára történő bármely közvetítésre vagy közlésre használják. 2. A Felek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett díjazás felosztásra kerüljön az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek szerint a díjazást fel kell osztani közöttük. 98. CIKK Az oltalom időtartama 1. A mű szerzőjének jogai a szerző életében és a halálát követő 70 évig állnak fenn, függetlenül attól, hogy a művet mikor bocsátották jogszerűen a nyilvánosság rendelkezésére. 2. A szöveggel rendelkező zeneművek oltalmának időtartama a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült. 3. Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az (1) bekezdésben meghatározott oltalmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani. 4. A név nélkül vagy felvett néven szerzett művek esetében az oltalom időtartama a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő 70 évig tart. Ha azonban a szerző által felvett név semmi kétséget nem hagy a szerző személyazonossága felől, vagy ha a szerző az e bekezdés első mondatában meghatározott idő alatt felfedi személyazonosságát, az oltalom időtartama az (1) bekezdésben említettnek felel meg. 5. A filmalkotások és audiovizuális művek oltalmának időtartama a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: (a) a főrendező; (b) a forgatókönyvíró; (c) a dialógus szerzője; valamint (d) a kifejezetten a filmalkotás vagy audiovizuális mű számára írt zene szerzője. A Kirgiz Köztársaság saját jogában egy vagy több személyt kizárhat ebből a jegyzékből, vagy egy vagy több személlyel kiegészítheti azt. 6. A műsorszolgáltató szervezetek jogai az első sugárzástól számított 50 évig részesülnek védelemben, függetlenül attól, hogy az említett sugárzás vezetékes úton vagy vezeték nélkül, kábelen keresztül vagy műhold útján történik. 7. Az előadóművészek jogai az előadás rögzítésének időpontjától számított 50 éven át részesülnek oltalomban. Ha azonban az előadás rögzítését ezen az időtartamon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, az oltalmat az első nyilvánosságra hozataltól kereskedelmi céllal nyilvánosságra hozott hangfelvételek sugárzása és nyilvánossághoz közvetítése tekintetében. 49 vagy– ha ez korábbi – nyilvánossághoz közvetítéstől kell számítani. Az előadás hangfelvételen történt rögzítése tekintetében az oltalom időtartama az első nyilvánosságra hozatal vagy nyilvánossághoz közvetítés időpontjától számított 70 év. 8. A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított 50 év elteltével megszűnnek. Ha azonban a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, e jogok az első nyilvánosságra hozatal időpontját követő 70 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő 70 év elteltével szűnnek meg. A Felek intézkedéseket fogadhatnak el annak biztosítására, hogy az 50 év oltalmat követő 20 évben keletkezett hasznot méltányosan osszák el az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók között. 9. Az ebben a cikkben foglalt oltalom időtartamát az eseményt követő év január 1-jétől kell számítani. 10. A Felek rendelkezhetnek az e cikkben előírtaknál hosszabb oltalmi időkről is. 11. A Kirgiz Köztársaság legkésőbb két évvel e megállapodás hatálybalépését követően rendelkezik az e cikkben említett oltalom időtartamáról. 99. CIKK Követő jog 1. A Felek követő jogot biztosítanak az eredeti képzőművészeti műalkotás szerzőjének javára, amelyet elidegeníthetetlenként kell meghatározni, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden viszonteladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg. 2. Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi viszonteladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek. 3. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett jogot nem kell alkalmazni olyan viszonteladások esetében, amelyeknél az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg a viszonteladást megelőző három éven belül, és a viszonteladói ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget. 4. A díjak beszedésére vonatkozó eljárást és a díjak összegét a belső jogszabályok határozzák meg. 100. CIKK Közös jogkezelés 1. A Felek ösztönzik a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédet, a műveknek és más, védelem alatt álló teljesítményeknek a Felek területén való hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más, védelem alatt álló teljesítmények használatáért fizetendő jogdíjak átutalásának előmozdítása érdekében. 2. A Felek ösztönzik a közös jogkezelő szervezetek átláthatóságát, különös tekintettel a jogdíjak beszedésére, a beszedett jogdíjakra alkalmazott levonásokra, a beszedett jogdíjak felhasználására, 50 az elosztás rendszerére és az általuk kezelt tartalomra. 3. A Felek vállalják annak biztosítását, hogy amennyiben az egyik Fél területén létesített közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződés útján a másik Fél területén létesített közös jogkezelő szervezetet képvisel, a képviselő közös jogkezelő szervezet nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a képviselt közös jogkezelő szervezet jogosultjaival szemben. 4. A Felek törekednek annak előírására, hogy amennyiben az egyik Fél területén letelepedett közös jogkezelő szervezetet képviseli képviseleti megállapodás alapján a másik Fél területén letelepedett másik közös jogkezelő szervezetet, a képviselő közös jogkezelő szervezet pontosan, rendszeresen és kellő gondossággal fizesse a képviselt közös jogkezelő szervezetnek járó jogdíjbevételeket, valamint tájékoztassa a képviselt közös jogkezelő szervezetet a nevében begyűjtött jogdíjbevételek összegéről és az ezekből adott esetben levont összegekről. 101. CIKK Kivételek és korlátozások A Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a 93– 96. cikkben foglalt jogok tekintetében, amelyek nem ellentétesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit. 102. CIKK A technológiai intézkedések védelme 1. A Felek jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony technológiai intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez, hogy az említett célt kívánja elérni, vagy észszerűen tudatában kellene lennie, hogy egy hatékony technológiai intézkedést kerül meg. 2. A Felek jogi védelmet biztosítanak az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek: (a) népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja egy hatékony technológiai intézkedés megkerülése; (b) egy hatékony technológiai intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy (c) tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának elsődleges célja egy hatékony technológiai intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy annak megkönnyítése. 3. Ezen alszakasz alkalmazásában „technológiai intézkedés” bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más, védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja nem engedélyezett, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően. A technológiai intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha az oltalom alatt álló mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény használatát a jogosult hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás, illetve a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt. 51 4. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott jogi védelemre tekintet nélkül, a jogosultak önkéntes intézkedésének hiányában a Felek szükség szerint megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a hatékony technológiai intézkedések megkerülése ellen e cikkel összhangban nyújtott megfelelő jogi védelem ne akadályozza meg a 101. cikkel összhangban előírt kivételek vagy korlátozások kedvezményezettjeit abban, hogy éljenek e kivételekkel vagy korlátozásokkal. 103. CIKK Jogkezelési információval kapcsolatos kötelezettségek 1. A Felek védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő tudatos cselekmények valamelyikét végzi, ha az említett személy tudja, vagy észszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével a nemzeti jog szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el: (a) bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; valamint (b) az ezen alszakasz alapján védett olyan művek vagy más, védelem alatt álló teljesítmények forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták. 2. E cikk alkalmazásában „jogkezelési információ” minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely az e megállapodásban említett művet vagy más, védelem alatt álló teljesítményt, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű, illetve más, védelem alatt álló teljesítmény használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, továbbá az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód. 3. A (2) bekezdést kell alkalmazni, ha a jogkezelési információ egy mű vagy az e cikkben említett más, védelem alatt álló teljesítmény másolatához társul, illetve a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény nyilvánossághoz történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg. 2. ALSZAKASZ VÉDJEGYEK 104. CIKK Nemzetközi megállapodások Minden Fél köteles: (a) csatlakozni a 2006. október 3-án és 2007. november 12-én módosított, az 1989. június 27-én Madridban elfogadott, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyvhöz; (b) eleget tenni az 1994. október 27-én Genfben kelt Védjegyjogi Szerződésnek és a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodásnak; valamint (c) minden elvárható erőfeszítést megtenni a 2006. március 27-én Szingapúrban kelt Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás érdekében. 52 105. CIKK Védjegyoltalomban részesíthető megjelölések 1. Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy az áru csomagolásának formája, vagy hang, amely alkalmas arra, hogy: (a) valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint (b) a védjegyek valamennyi Fél lajstromában való ábrázolásának módja alapján az illetékes hatóságok és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meghatározza a jogosultat megillető oltalom tárgyát. 2. A Kirgiz Köztársaság legkésőbb öt évvel e megállapodás hatálybalépését követően törekszik lehetővé tenni hangok védjegyként történő lajstromba vételét. 106. CIKK A védjegyek által biztosított jogok, beleértve az árutovábbítási eljárás alatt álló árukra vonatkozó jogokat is 1. A bejegyzett védjegyek a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosítanak. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében bármely megjelölést használ: (a) amely a védjeggyel azonos, olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal; (b) amelyet a fogyasztók a bejegyzett védjeggyel összetéveszthetnek a védjeggyel való azonossága vagy ahhoz való hasonlósága miatt, valamint azért, mert az e védjegy által érintett áruk, illetve szolgáltatások azonosak vagy hasonlók a megjelölés által érintettekkel; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a bejegyzett védjegyhez. 2. A bejegyzett védjegy jogosultja megakadályozhatja, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység során harmadik országokból – szabad forgalomba bocsátás nélkül – olyan árukat hozzanak be a védjegy lajstromozásának helye szerinti Fél területére, amelyeken – ideértve csomagolásukat is – engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában a bejegyzett védjeggyel megegyező védjegy, vagy amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől.16 3. A védjegy jogosultjának a (2) bekezdésben említett joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bejegyzett védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát. 107. CIKK Lajstromozás 16 A Felek további megfelelő intézkedéseket hozhatnak a generikus gyógyszerek zavartalan továbbításának biztosítása érdekében. 53 1. A Felek rendelkeznek egy olyan védjegybejegyzési rendszerről, amelyben az illetékes védjegyhivatal által hozott valamennyi jogerős elutasító határozatot – beleértve a részleges elutasítást is – írásban közlik az érintett féllel, a határozat megfelelő indokolást tartalmaz, és fellebbezéssel megtámadható. 2. A Felek lehetőséget biztosítanak harmadik felek számára arra, hogy felszólaljanak a védjegybejelentési kérelmekkel vagy adott esetben a védjegybejegyzéssel szemben. Az ilyen felszólalási eljárás kontradiktórius. 3. Az egyes Felek a védjegybejelentéseket és a lajstromozott védjegyeket tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist hoznak létre. A Kirgiz Köztársaság legkésőbb két évvel e megállapodás hatálybalépését követően létrehozza az e bekezdés első mondatában említett, a védjegybejelentési kérelmekre vonatkozó elektronikus adatbázist, feltéve, hogy az Európai Unió az uniós joggal összhangban megfelelő technikai segítséget nyújt ehhez. 108. CIKK Közismert védjegyek A Párizsi Egyezmény 6a. cikkében és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közismert védjegyek védelmének érvényesítése céljából a Felek alkalmazzák az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a WIPO közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember 20–29.) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre irányuló közös ajánlást. 109. CIKK Kivételek a védjegyek által biztosított jogok alól 1. Az egyes Felek: (a) rendelkeznek a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések, köztük a földrajzi árujelzők tisztességes használatáról; valamint (b) rendelkezhetnek a védjegy által biztosított jogok alóli egyéb korlátozott kivételekről. Az első bekezdés a) és b) pontjában említett korlátozott kivételek előírásakor mindkét Fél figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik felek jogos érdekeit. 2. Egy védjegy jogosultja nem tilthat el harmadik felet attól, hogy a védjegyet gazdasági tevékenysége körében használja, feltéve, hogy az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja az alábbiakat: (a) a harmadik személy neve és címe, amennyiben a harmadik személy természetes személy; (b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölés vagy jelzés; valamint (c) a védjegy, ha az – különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére. 3. A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenysége 54 körében kizárólag helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jog elismerése a szóban forgó Fél jogszabályai által és az adott területre korlátozva történik. 110. CIKK Megszűnési okok 1. Az egyes Felek gondoskodnak a védjegyoltalom megszűnésének megállapításáról, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott területen megszakítás nélkül legalább három éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. 2. A védjegyoltalom megszűnése nem állapítható meg, ha a legalább hároméves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. 3. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve kezdi újra, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik. 4. A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani akkor is, ha a lajstromozás napját követően: (a) a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre bejegyezték; (b) a védjegy – a védjegyjogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megtévesztővé vált, különösen az említett áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. 111. CIKK Rosszhiszeműen benyújtott kérelmek A védjegy törlésének van helye, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. A Felek előírhatják azt is, hogy az ilyen megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban. 3. ALSZAKASZ FORMATERVEZÉSI MINTÁK 112. CIKK Nemzetközi megállapodások Az Európai Unió újólag megerősíti elkötelezettségét a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1999. július 2-án elfogadott genfi szövege iránt, amelynek a Kirgiz Köztársaság is eleget tesz. 113. CIKK Lajstromozott formatervezési minták oltalma 55 1. Mindkét Fél biztosítja az önállóan alkotott, új és eredeti formatervezési minták oltalmát. Ezt az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, amely ezen alszakasszal összhangban kizárólagos jogot biztosít a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjainak. 2. A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogában áll harmadik személyeket megakadályozni legalább abban, hogy a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítsanak, értékesítésre felajánljanak, forgalmazzanak, importáljanak, exportáljanak, raktáron tartsanak az oltalomban részesülő formatervezési mintát hordozó vagy azt megtestesítő termékeket, vagy az oltalomban részesülő formatervezési mintát hordozó vagy azt megtestesítő árucikkeket használjanak. 3. Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített minta kizárólag akkor tekinthető újnak és eredetinek, ha: (a) az alkotóelem az összetett termékbe való beépítését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; valamint (b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az eredetiség követelményeinek. 4. A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában „rendeltetésszerű használat”: a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában. 5. E cikk alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyéni jellegű formatervezési minták eredetiek. 114. CIKK Oltalmi idő A Felek biztosítják, hogy a formatervezési minta az oltalom megállapítására irányuló kérelem benyújtásától számított öt évig oltalomban részesüljön, valamint hogy a jogosultnak jogában álljon az oltalom időtartamát egy vagy több ötéves időtartamra, az oltalom megállapítására irányuló kérelem benyújtásától számított, összesen legalább 15 évig meghosszabbítani. 115. CIKK A nem lajstromozott formatervezési minták oltalma 1. A Felek csak akkor biztosítják a nem lajstromozott formatervezési minták hasznosításának a megakadályozására szolgáló jogi eszközöket, ha a kifogásolt hasznosítás a nem lajstromozott formatervezési minta saját területén történő utánzásából ered. E hasznosítás kiterjed legalább a termék értékesítésre való felajánlására, forgalmazására, importálására és exportálására. 2. A Kirgiz Köztársaság legkésőbb az e cím alkalmazásának megkezdésétől számított 10 év elteltével biztosítja az e cikk (1) bekezdésében említett, nem lajstromozott formatervezési minták számára rendelkezésre álló oltalmat, feltéve, hogy az Európai Unió az uniós jognak megfelelően és a Kirgiz Köztársaság szükségleteivel összhangban, megfelelő technikai segítséget nyújt ehhez. 3. Az (1) bekezdésben említett, nem lajstromozott formatervezési minták tekintetében biztosítható oltalmi idő legalább három év, attól a naptól számítva, amelyen a minta valamelyik Fél területén nyilvánosságra jutott. 56 116. CIKK Kivételek és kizárások 1. A Felek rendelkezhetnek a formatervezésiminta-oltalom – a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákat is ideértve – hatálya alóli korlátozott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem észszerűtlenül ellentétesek az oltalomban részesülő formatervezési minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul az oltalomban részesülő minta jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik személyek jogos érdekeit is. 2. A formatervezési minta oltalma nem terjeszthető ki mintákra kizárólag műszaki vagy funkcionális meggondolások alapján. Nem részesülhet formatervezésiminta-oltalomban a termék olyan külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését. 3. A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közcélokkal vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel. 4. Az e cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 113. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek szerinti formatervezési minta oltalomban részesülhet, ha azt a célt szolgálja, hogy előregyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását. 117. CIKK A szerzői joghoz való viszony A Felek gondoskodnak arról, hogy a formatervezési minták, köztük nem lajstromozott formatervezési minták a szerzői joguk szerint szerzői jogi oltalomra is jogosultak legyenek a minta létrehozatalának vagy bármilyen formában történő rögzítésének időpontjától kezdődően. A Felek meghatározzák ezen oltalom terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét is. 4. ALSZAKASZ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK 118. CIKK Hatály 1. Ezen alszakasz alkalmazásában „földrajzi árujelző”: a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott földrajzi árujelző.17 2. Ez az alszakasz alkalmazandó a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalomban részesítésére. 3. Az egyik Félnek a másik Fél által oltalomban részesítendő földrajzi árujelzői csak akkor képezik ezen alszakasz tárgyát, ha az adott földrajzi árujelzők a 119. cikkben említett jogszabályok hatálya 17 Az egyértelműség érdekében a Kirgiz Köztársaság újólag megerősíti a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait, és különösen azt, hogy jogszabályai előírják az áruk eredetmegjelölésének a TRIPS- megállapodás 22. cikke (1) bekezdésében szereplőnek megfelelő fogalommeghatározását. 57 alá tartoznak. 119. CIKK Eljárások 1. A Kirgiz Köztársaság 8-A. melléklet A. szakaszában felsorolt jogszabályainak vizsgálatát követően az Európai Unió arra a következtetésre jutott, hogy e jogszabályok tartalmazzák a földrajzi árujelzők lajstromba vételének és ellenőrzésének a 8-A. melléklet B. szakaszában meghatározott elemeit. 2. Az Európai Unió 8-A. melléklet A. szakaszában felsorolt jogszabályainak vizsgálatát követően a Kirgiz Köztársaság arra a következtetésre jutott, hogy e jogszabályok tartalmazzák a földrajzi árujelzők lajstromba vételének és ellenőrzésének a 8-A. melléklet B. szakaszában meghatározott elemeit. 3. A 8-B. mellékletben meghatározott kritériumok szerinti felszólalási eljárás lezárását, valamint a 8-C. melléklet A. szakaszában felsorolt, az Európai Unió által az e cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok alapján lajstromba vett, a Kirgiz Köztársaságban oltalomban részesítendő európai uniós termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők vizsgálatát követően a Kirgiz Köztársaság e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított oltalmi szintnek megfelelően oltalomban részesíti. 4. A 8-B. mellékletben meghatározott kritériumok szerinti felszólalási eljárás lezárását, valamint a 8-C. melléklet B. szakaszában felsorolt, a Kirgiz Köztársaság által az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok alapján lajstromba vett, az Európai Unióban oltalomban részesítendő kirgiz köztársaságbeli termékek földrajzi árujelzőinek vizsgálatát követően az Európai Unió e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított oltalmi szintnek megfelelően oltalomban részesíti. 120. CIKK A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása A Felek a 27. cikkel összhangban módosíthatják a 8-C. mellékletben szereplő, oltalomban részesítendő földrajzi árujelzők jegyzékét. Új földrajzi árujelzők lajstromba vételére a felszólalási eljárás lezárulását és ezen árujelzőknek a 119. cikk (3) vagy (4) bekezdésében említett vizsgálatát követően kerülhet sor. 121. CIKK A földrajzi árujelzők oltalma 1. A 8-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők, beleértve a 120. cikknek megfelelően újonnan lajstromba vett földrajzi árujelzőket is, oltalomban részesülnek a következőkkel szemben: (a) az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata: (i) az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében; vagy (ii) amennyiben az ilyen használat az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét használja ki, többek között, amikor az említett terméket összetevőként használják; 58 (b) az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy az elnevezésre való utalás, ha feltüntetik a termék tényleges származását, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, kiejtés szerinti átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „- szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, ideértve azokat az eseteket is, amikor e termékeket összetevőként használják fel; (c) a termék eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás, ideértve azokat az eseteket is, amikor e termékeket összetevőként használják fel; valamint (d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztésére alkalmas. 2. A 8-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők, beleértve a 120. cikknek megfelelően újonnan lajstromba vett földrajzi árujelzőket is, nem válnak generikus elnevezéssé a Felek területén. 3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy oltalomban részesítse a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási területen nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnik a származási területen. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma e származási Fél területén megszűnt. Az értesítést a 154. cikknek megfelelően kell megtenni. 4. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sértheti valamely személy azon jogát, hogy a gazdasági tevékenység körében saját nevét és/vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve ha ezt a nevet a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas módon használják. 122. CIKK A földrajzi árujelzők használatának joga 1. Az e megállapodás keretében oltalomban részesülő elnevezést bármely természetes vagy jogi személy használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket hoz forgalomba. 2. Amennyiben egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem kapcsolódó díjakhoz nem lehet kötni. 123. CIKK Kapcsolat a védjegyekkel 1. Amennyiben egy földrajzi árujelző e megállapodás alapján oltalom alatt áll, a Felek elutasítják az olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata ellentétes lenne a 121. cikk (1) bekezdésével, feltéve, hogy a védjegy lajstromozására irányuló kérelmet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem benyújtásának időpontját követően nyújtják be az érintett Fél területén. 2. A 119. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében az e cikk (1) bekezdésében említett oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja e megállapodás hatálybalépésének napja. 3. Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell. 59 4. A 120. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében az e cikk (1) bekezdésében említett oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérelem továbbításának időpontja. 5. Az e cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül mindkét Fél oltalmaz földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A „korábbi védjegy”: olyan védjegy, amelynek használata ellentétes a 121. cikk (1) bekezdésével, és amelyet jóhiszeműen azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek oltalma használat révén – ha az érintett jogszabályok biztosítják ennek lehetőségét – azt megelőzően keletkezett, hogy a földrajzi árujelző oltalmazására irányuló kérelmet e megállapodás alapján benyújtották a másik Félhez. 6. A korábbi védjegyek a földrajzi árujelzők oltalmára tekintet nélkül továbbra is használhatók és az oltalom megújítható, amennyiben nem áll fenn a védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására alapot adó ok a két Fél védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján. Ilyen esetekben megengedett az oltalom alatt álló földrajzi árujelző és a vonatkozó védjegyek használata. 7. E megállapodás alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha az félrevezetheti a fogyasztókat a termék valódi mibenlétének vonatkozásában, figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára. 124. CIKK Az oltalom érvényesítése A Felek megfelelő igazgatási és bírósági intézkedések útján vagy az érdekelt fél kérésére érvényesítik a 119–123. cikkben előírt oltalmat az oltalom alatt álló földrajzi árujelző jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében. 125. CIKK Általános szabályok 1. Ez a megállapodás a Felek WTO-egyezményből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül alkalmazandó. 2. E megállapodás alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha ez az elnevezés valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat. 3. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem oltalmazható, ha az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével a részben vagy teljes egészében azonos alakú földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre. 4. Amennyiben valamelyik Fél egy harmadik féllel való kétoldalú tárgyalásaival összefüggésben e harmadik fél valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés részben vagy teljes egészében azonos alakú a másik Fél e megállapodás szerint oltalom alá helyezett valamely földrajzi árujelzőjével, a másik Felet tájékoztathatja erről, és lehetőséget biztosíthat számára, hogy észrevételt tegyen, mielőtt a harmadik fél földrajzi árujelzője oltalom alá 60 kerül. 5. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők termékleírásaival kapcsolatos kérdésekkel a 154. cikkben említett, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság foglalkozik. 6. Az e megállapodás értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmazását csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti. 7. Az e megállapodásban hivatkozott termékleírást, beleértve annak jóváhagyott módosításait is, jóvá kell hagynia azon Fél hatóságainak, ahonnan a termék származik. 126. CIKK Átmeneti rendelkezések 1. E fejezet egyetlen rendelkezése semmi sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb hétéves átmeneti időszak alatt végrehajtsa a 8- C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőknek a 118–125. cikkben előírt oltalmát. 2. A Felek elutasítják az olyan védjegy bejegyzését, amely megfelel a 121. cikkben említett, hasonló termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel kapcsolatos helyzetek bármelyikének, feltéve, hogy az érintett területen az adott védjegy oltalma iránti kérelmet e cím hatálybalépését követően nyújtják be. 3. A (2) bekezdésben foglaltak megsértésével bejegyzett védjegyeket érvényteleníteni kell. 4. Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti időszakot követően, az Európai Unió termékeire vonatkozó alábbi földrajzi árujelzők e megállapodás alapján biztosított oltalma hároméves átmeneti időszak alatt nem zárja ki e földrajzi árujelzők használatát egyes hasonló, a Kirgiz Köztársaságból származó termékek megjelölésére vagy megnevezésére: (a) Φέτα (Feta); (b) Calvados; (c) Asti; (d) České pivo. 5. Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti időszakot követően, az Európai Unió termékeire vonatkozó alábbi földrajzi árujelzők e megállapodás alapján biztosított oltalma nyolcéves átmeneti időszak alatt nem zárja ki e földrajzi árujelzők használatát egyes hasonló, a Kirgiz Köztársaságból származó termékek megjelölésére vagy megnevezésére: (a) Champagne (pezsgő); (b) Konyak. 6. Azok a termékek, amelyeket e megállapodás hatálybalépését megelőzően valamely Fél jogszabályainak megfelelően állítottak elő és címkéztek fel, amelyek azonban nem felelnek meg e megállapodás követelményeinek, a készletek kimerüléséig továbbra is értékesíthetők. 7. Azok a termékek, amelyeket e megállapodás hatálybalépését követően és a (4) és (5) bekezdésben említett átmeneti időszakok lejárta előtt, és a (4) és (5) bekezdésben felsorolt földrajzi 61 árujelzőkkel ellátva, valamely Fél jogszabályainak megfelelően állítottak elő és címkéztek fel, amelyek azonban nem felelnek meg ezen alszakasz követelményeinek, a készletek kimerüléséig továbbra is értékesíthetők. 127. CIKK Technikai segítségnyújtás Ezen alszakasz Kirgiz Köztársaságban történő végrehajtásának megkönnyítése, valamint a Kirgiz Köztársaság iparának támogatása céljából az Európai Unió – a Kirgiz Köztársaság kérésére és szükségleteinek megfelelően – az európai uniós joggal összhangban megfelelő technikai segítséget nyújt a Kirgiz Köztársaságnak. 5. ALSZAKASZ SZABADALMAK 128. CIKK Nemzetközi megállapodások Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy az 1970. június 19-én Washingtonban kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti eljárások a területükön rendelkezésre álljanak, valamint minden elvárható erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a 2000. június 1-jén Genfben elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződésnek. 129. CIKK Szabadalmak és népegészségügy 1. A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én Dohában elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat (a továbbiakban: a dohai nyilatkozat) jelentőségét. Az ezen alszakasz hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során valamennyi Fél biztosítja a Dohai Nyilatkozatnak való megfelelést. 2. Mindkét Fél végrehajtja a TRIPS-megállapodás 31A. cikkét, valamint a TRIPS-megállapodás mellékletét és a TRIPS-megállapodás mellékletének függelékét, amely 2017. január 23-án lépett hatályba. 130. CIKK A gyógyszerek további oltalma18 1. A Felek elismerik, hogy a területeiken szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek hatósági engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a piacukon történő forgalomba hozatalt megelőzően (a továbbiakban: forgalmazási engedélyezési eljárás). A Felek tudomásul veszik, hogy a szabadalmi oltalom tényleges időtartama lerövidülhet a szabadalmi bejelentés benyújtása és a terméknek a 18 E fejezet alkalmazásában „gyógyszer”: olyan anyag vagy anyagok olyan kombinációja: (a) amelyet az emberi vagy állatbetegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgáló tulajdonságokkal rendelkezőként mutatnak be; vagy (b) amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember vagy állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazhatók. 62 piacukon való forgalomba hozatalára – a jogszabályaik e célból meghatározott előírásai szerint – kiadott első engedély között eltelt időszakkal. 2. Az egyes Feleknek megfelelő és hatékony mechanizmust kell biztosítaniuk arra, hogy kompenzálják a szabadalom jogosultja számára a tényleges szabadalmi élettartamnak a saját területükön történt, jogszabályaiknak megfelelő első forgalombahozatali engedély indokolatlan késedelméből19 eredő csökkenését. 3. A (2) bekezdés alternatívájaként a Felek további oltalmi időt biztosíthatnak azokra a gyógyszerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan forgalombahozatali engedélyezési eljárást folytattak le; ez az idő egyenlő a szabadalmi bejelentés benyújtásának dátuma és a Fél piacán való forgalomba hozatalára kiadott első engedély dátuma között eltelt időszak öt évvel csökkentett időtartamával. Az ilyen további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Ez az időszak további hat hónappal bővülhet olyan gyógyszerek tekintetében, amelyek esetében gyermekgyógyászati vizsgálatokat végeztek, és e vizsgálatok eredményeit feltüntették a terméktájékoztatóban. 131. CIKK A növényvédő szerekre vonatkozó szabadalom által biztosított oltalmi időszak meghosszabbítása 1. A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően. 2. A Felek tudomásul veszik, hogy a területeiken szabadalom által oltalmazott növényvédő szerek közigazgatási engedélyezési eljárás tárgyát képezik forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi oltalom tényleges időtartama a szabadalmi bejelentés benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára – a vonatkozó jogszabályok e célból meghatározott előírásai szerint – kiadott első engedély között eltelt időszakkal lerövidülhet. 3. A Felek további oltalmat biztosítanak azokra a növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan közigazgatási engedélyezési eljárást folytattak le; ez az idő egyenlő a (2) bekezdés második mondatában említett időszak öt évvel csökkentett időtartamával. 4. A (3) bekezdés ellenére a további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet. 6. ALSZAKASZ NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT INFORMÁCIÓK VÉDELME 132. CIKK Az üzleti titkok oltalmának hatálya 1. A TRIPS-megállapodásnak és különösen a TRIPS-megállapodás 39. cikke (1) és (2) bekezdésének való megfelelési kötelezettségük teljesítése során az egyes Felek megfelelő polgári 19 E cikk alkalmazásában az „indokolatlan késedelemnek” magában kell foglalnia a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját követően a kérelmezőnek adott első válasz legalább két évet meghaladó késedelmét. Az ilyen késedelem meghatározásába nem szükséges belefoglalni a forgalombahozatali engedély megadása tekintetében történt bármely olyan késedelmet, amely a kérelmezőnek tulajdonítható, vagy amely időszak kívül esik a forgalombahozatali engedélyt kibocsátó hatóság ellenőrzésén. 63 bírósági eljárásokat és jogorvoslati eszközöket biztosítanak az üzleti titok jogosultjának azzal a céllal, hogy a jogosult megakadályozza az üzleti titkok megszerzését, felhasználását vagy felfedését, illetve jogorvoslatban részesüljön, valahányszor az említetteket a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon hajtják végre. 2. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában: (a) „üzleti titok”: olyan információ, amely: (i) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára; (ii) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír; valamint (iii) titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette; (b) „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy. 3. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában legalább a következő magatartási formák tekintendők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétesnek: (a) az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultja beleegyezése nélküli megszerzése, amennyiben azt a következők révén hajtották végre: az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető; (b) üzleti titok felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala, amennyiben azt az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül hajtotta végre egy olyan személy, aki tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül: (i) az üzleti titkot az a) pontban említett módok valamelyikén szerezte meg; (ii) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy (iii) az üzleti titok felhasználásának korlátozására vonatkozó szerződéses vagy más kötelezettséget sért; (c) az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése, ha olyan személy követi el, aki az üzleti titok megszerzésekor, felhasználásakor vagy felfedésekor tudott, vagy akinek – az adott körülmények között – tudnia kellett volna arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutottak hozzá, aki az üzleti titkot a b) pont értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel. 4. Ezen alszakasz egyik rendelkezése sem értendő úgy, hogy bármelyik Félnek a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétesnek kell tekintenie a következő magatartási formák bármelyikét: (a) független felfedezés vagy alkotás; 64 (b) egy termék mérnöki visszafejtése egy olyan személy által, akinek jogszerűen került a birtokába a termék, és akinek nincsen semmilyen jogilag érvényes kötelezettsége a vonatkozó információ megszerzésének korlátozására; (c) az információnak a Fél joga által előírt vagy engedélyezett megszerzése, felhasználása vagy közzététele; (d) a munkavégzés során tisztességes módon megszerzett tapasztalatok és készségek munkavállalók általi felhasználása. 5. Ezen alszakasz egy rendelkezése sem értelmezhető a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának korlátozásaként, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságát is, az egyes Felek jogrendjei által biztosított védelem szerint. 133. CIKK Az üzleti titok jogosultjának rendelkezésére álló polgári bírósági eljárások és jogorvoslati eszközök 1. A Felek biztosítják, hogy a 132. cikkben említett polgári bírósági eljárásban részt vevő bármely személy, vagy bármely olyan személy, aki az említett eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáfér, nem használhat fel vagy nem tehet közzé olyan üzleti titkot vagy állítólagos üzleti titkot, amelyet az igazságszolgáltatási hatóságok valamely érintett fél megfelelően indokolt kérelmére bizalmasnak minősítettek, és amelyről e részvétel vagy hozzáférés eredményeképpen szerzett tudomást. 2. A 132. cikkben említett polgári bírósági eljárásban a Felek biztosítják, hogy igazságügyi hatóságaik hatáskörrel rendelkeznek legalább a következőkre: (a) ideiglenes intézkedések elrendelése az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében; (b) a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat elrendelése az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében; (c) azon személy, aki tudta, vagy akinek a körülmények ismeretében tudnia kellett, hogy a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon szerzett meg, használt fel vagy tett közzé üzleti titkot, utasítása arra, hogy az üzleti titok ilyen megszerzése, felhasználása vagy közzététele folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen az üzleti titok jogosultjának; (d) konkrét intézkedések megtétele az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő állítólagos megszerzésével, felhasználásával vagy közzétételével kapcsolatos polgári bírósági eljárás során keletkezett üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében; az ilyen konkrét intézkedések az érintett Fél jogszabályaival összhangban magukban foglalhatják a következők lehetőségét: (i) a bizonyos dokumentumok egészéhez vagy egyes részeihez való hozzáférés korlátozása; (ii) a meghallgatásokhoz vagy az azokról készült felvételekhez vagy jegyzőkönyvekhez való hozzáférés korlátozása; valamint 65 (iii) egy bírósági határozat olyan betekinthető változatának rendelkezésre bocsátása, amelyből az üzleti titkokat tartalmazó részeket törölték vagy kitakarták; valamint (e) szankciók kiszabása a bírósági eljárásban részt vevő minden olyan személlyel szemben, aki elmulasztja vagy megtagadja az üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok védelmével kapcsolatos bírósági határozatok teljesítését. 3. A Felek nem kötelesek biztosítani a 132. cikkben említett polgári bírósági eljárásokat és jogorvoslatokat, ha a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes magatartást – az érintett Fél jogszabályaival összhangban – mulasztás, kifogásolható cselekmény vagy jogellenes tevékenység felfedése, illetve a jogszabályai által elismert jogos érdek védelme céljából hajtották végre. 134. CIKK A gyógyszerekre vonatkozó adatvédelem20 1. A TRIPS-megállapodás 39. cikkének végrehajtása érdekében, valamint a tisztességtelen versennyel szembeni, a Párizsi Egyezmény 10a. cikkében előírt hatékony védelem biztosítása során mindkét Fél védi a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének (a továbbiakban: forgalombahozatali engedély) megszerzése céljából benyújtott, üzleti titoknak minősülő információkat, azokat nem teszi hozzáférhetővé harmadik felek számára, kivéve, ha lépések történnek annak biztosítására, hogy az ilyen adatok a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben védelemben részesüljenek, vagy kivéve, ha a hozzáférhetővé tételt kiemelkedően fontos közérdek indokolja. 2. Amennyiben a Fél olyan gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése feltételeként nyilvánosságra nem hozott tesztadatok és egyéb adatok benyújtását írja elő, amelyek előállítása jelentős erőfeszítést igényel, a Fél köteles biztosítani az ilyen adatok tisztességtelen kereskedelmi felhasználás elleni védelmét. Ezenfelül az egyes Feleknek biztosítania kell ezen adatok nyilvánosságra kerülés elleni védelmét, kivéve, ha a közzététel a közérdek védelme érdekében szükséges. 3. A Felek gondoskodnak arról, hogy a forgalombahozatali engedély megadásáért felelős hatóság az első forgalombahozatali engedély jogosultjának kifejezett hozzájárulása nélkül legalább öt évig ne fogadja el (2) bekezdésben említett, az első forgalombahozatali engedély iránti kérelemben benyújtott adatokra hivatkozó későbbi, forgalombahozatali engedély iránti kérelmeket, kivéve, ha ez a közérdek védelme érdekében szükséges. 135. CIKK A növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem 1. A Felek átmeneti jogot (a továbbiakban: adatvédelem) biztosítanak a valamely növényvédő szer forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések tulajdonosának. Ezen időszak alatt a kísérleti vagy vizsgálati jelentések nem használhatók fel valamely növényvédő szer forgalomba hozatalának jóváhagyását kérelmező más személyek javára, kivéve, ha ahhoz az első tulajdonos kifejezett hozzájárulását adja. 2. A kísérleti vagy vizsgálati jelentésnek eleget kell tennie az alábbi feltételeknek: 20 E cikk alkalmazásában a „közérdek” a népegészségügyet is magában foglalja, összhangban a Dohai Nyilatkozattal és a belső jogszabályokkal. 66 (a) szükséges a szer más növény tekintetében történő felhasználásának engedélyezéséhez vagy az engedély ilyen értelmű módosításához; valamint (b) igazolták, hogy megfelelnek a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek. 3. Az adatvédelem időtartama az érintett Fél érintett hatósága által kiadott első engedélytől számított legalább 10 év. Az alacsony kockázatú növényvédő szerek esetében ez az időszak 13 évre meghosszabbítható. 4. Az adatvédelem időtartalmát három hónappal meg kell hosszabbítani a kisebb jelentőségű felhasználásokra adott engedélyek minden egyes meghosszabbítása esetében, ha az ilyen engedélyek iránti kérelmeket az engedély jogosultja nyújtja be az első engedély kiadását követő öt éven belül. Az adatvédelem teljes időtartama semmiképpen nem haladhatja meg a 13 évet. Az alacsony kockázatú növényvédő szerek esetében az adatvédelem teljes időszaka semmiképpen nem haladhatja meg a 15 évet. 5. Az engedély megújításához vagy felülvizsgálatához szükséges kísérleti vagy vizsgálati jelentések szintén védettek. Ilyen esetekben az adatvédelem időtartama 30 hónap. 6. A (3), (4) és (5) bekezdés ellenére a forgalombahozatali engedély megadásáért felelős közjogi szerv a későbbi forgalombahozatali engedélyek esetében nem veszi figyelembe az (1) és (2) bekezdésben említett információkat, függetlenül attól, hogy azokat nyilvánosságra hozták-e vagy sem. 7. A Felek meghatároznak olyan intézkedéseket, amelyek kötelezik az egyes Felek területén letelepedett igénylőket és a korábbi engedélyek jogosultjait arra, hogy a gerinces állatokon végzett párhuzamos kísérletek elkerülése érdekében tulajdonosi információkat osszanak meg. 7. ALSZAKASZ NÖVÉNYFAJTÁK 136. CIKK Általános rendelkezések A Felek biztosítják a növényfajta-oltalmi jogok védelmét az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezménynek (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) megfelelően, ideértve az UPOV- egyezmény 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, nemesítői jog alóli nem kötelező kivételeket is, és együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése érdekében. C. SZAKASZ A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 1. ALSZAKASZ POLGÁRI JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ÚTON TÖRTÉNŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉS 137. CIKK Általános kötelezettségek 67 1. A Felek újólag megerősítik a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel annak III. részére, és biztosítják a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat. Az ilyen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és azokkal kapcsolatban nem lehetnek észszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek. E fejezet C. szakaszának alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogok” fogalma nem foglalja magában az e fejezet B. szakasza 6. alszakaszának hatálya alá tartozó jogokat. 2. Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és úgy kell azokat alkalmazni, hogy ne állítsanak kereskedelmi korlátokat, és hogy a Felek biztosítékokat nyújtsanak az azokkal való visszaélés esetére. 138. CIKK Az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásának kérelmezésére jogosult személyek A Felek elismerik a következő személyeket olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az ebben az alszakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be: (a) a szellemitulajdon-jogok jogosultjai, az alkalmazandó joggal összhangban; (b) az e jogok használatára jogosult minden más személy, így különösen a hasznosítók, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel; (c) szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel; (d) hivatásos jogvédő szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, amennyiben a vonatkozó jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel. 139. CIKK Bizonyítékok 1. A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárások megindítása előtt valamely személy kérelmére, aki észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot mutatott be azon igényének alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az igazságügyi hatóságok azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítására, feltéve, hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti. Az ideiglenes intézkedések elrendelésekor az igazságügyi hatóságok figyelembe veszik a feltételezett jogsértő jogos érdekeit. 2. Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés lehet például az állítólagosan jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ilyen áru és – indokolt esetben – az ilyen áru előállításához vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása. 3. A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértésének eseteire kereskedelmi mennyiségben kerül sor, hogy lehetővé tegyék az igazságügyi hatóságok 68 számára, hogy – indokolt esetben és valamely személy kérelmére – elrendeljék a felszólalást benyújtó Fél rendelkezésére álló banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelme mellett. 140. CIKK Információhoz való jog 1. A Felek biztosítják, hogy – a szellemitulajdon-jog megsértésével kapcsolatos polgári eljárás keretében, és az igénylő indokolt és arányos kérelmére válaszul – az igazságügyi hatóság elrendelhesse, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetére és elosztóhálózatára vonatkozó információkat a szellemitulajdon-jog megsértője vagy minden egyéb személy rendelkezésre bocsássa, aki fél egy perben vagy abban tanuként vesz részt. 2. Az (1) bekezdés céljából a „minden egyéb személy” olyan személyt jelent, aki: (a) jogsértő árukat kereskedelmi mértékben birtokol; (b) jogsértő szolgáltatásokat kereskedelmi mértékben vett igénybe; (c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez; vagy (d) akiről az a), b) vagy c) albekezdésben említett tevékenységet végző személy jelezte, hogy részt vett az áruk előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában vagy a szolgáltatások nyújtásában. 3. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint az alábbiakat foglalja magában: (a) az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők neve és címe; valamint (b) az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó adatok, valamint az érintett árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett ár. 4. Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a Felek azon jogszabályait, amelyek: (a) a jogosult számára további tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak; (b) az e cikk szerint közölt információ polgári eljárásban való felhasználását szabályozzák; (c) az információhoz való joggal való visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák; (d) lehetőséget nyújtanak az információnyújtás megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közeli rokonainak a részvételét valamely szellemitulajdon-jog megsértésében; vagy (e) az információforrások bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok kezelését szabályozzák. 141. CIKK Ideiglenes és megelőző intézkedések 1. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok – a bejelentő kérésére – előzetes végzést 69 adhassanak ki a feltételezett jogsértővel szemben azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogok minden küszöbön álló megsértését, vagy – ideiglenesen vagy adott esetben, ha a belföldi jog előírja, többszöri megbírságolás lehetősége mellett – megtiltsák a szóban forgó jog állítólagos megsértésének folytatását, vagy e jogsértés folytatását olyan garanciák benyújtásához kössék, amelyek célja, hogy biztosítsák a jogosult kártérítését, amennyiben sor kerül a jogsértés megállapítására. Előzetes végzés – azonos feltételek mellett – azon közvetítővel szemben is kiadható, akinek a szolgáltatásait – többek között az internetes szolgáltatásokat – egy szellemitulajdon-jog megsértése céljából egy harmadik fél igénybe veszi. 2. Előzetes végzés rendelhető el a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk lefoglalása vagy kiadása érdekében is, hogy ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba kerülését vagy forgalmazását. 3. A feltételezett jogsértés kereskedelmi mértékben történő elkövetésének esetére a Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a belső joggal összhangban óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását, amennyiben a felperes igazolja, hogy kártérítési igényének teljesítése kétséges. E célból az illetékes hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a vonatkozó információkhoz való megfelelő hozzáférés biztosítását. 142. CIKK Jogorvoslati lehetőségek 1. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok – a kérelmező kérésére és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – elrendelhessék azon áruk megsemmisítését vagy legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. A Felek biztosítják továbbá, hogy adott esetben az igazságügyi hatóságok elrendelhessék az elősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését is. 2. A Felek igazságügyi hatóságai hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az (1) bekezdésben említett jogorvoslatokat a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve ha ez ellen különleges indokokra hivatkoznak. 3. A jogorvoslatokra vonatkozó kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni azt, hogy az elrendelt intézkedéseknek a jogsértés súlyosságával arányosnak kell lenniük, továbbá figyelembe kel venni a harmadik személyek érdekeit. 143. CIKK Bírósági eltiltás A Felek gondoskodnak arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – az igazságügyi hatóságok tiltó határozatot adhassanak ki a jogsértővel szemben, valamint bármely olyan közvetítővel szemben, akinek a szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jogok megsértésére használja fel, mely határozatban megtiltja a jogsértés további folytatását. 144. CIKK 70 Alternatív intézkedések A Felek biztosíthatják, hogy az igazságügyi hatóságok indokolt esetben, azon személy kérelmére, akivel szemben a 142. vagy 143. cikkben foglalt jogorvoslatok alkalmazhatók, pénzbeli kártalanítás fizetését rendelhessék el a sértett fél javára az említett cikkekben foglalt jogorvoslatok alkalmazása helyett, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, a jogorvoslatok végrehajtása aránytalan kárt okozna számára, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártalanítás észszerű ellenszolgáltatást biztosít. 145. CIKK Kártérítés 1. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta – vagy észszerűen tudnia kellett volna –, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán a jogosult által elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen. Az igazságügyi hatóságok a kártérítési összeg megállapításakor: (a) figyelembe vesznek minden lényeges tényezőt, úgy mint a sértett fél által elszenvedett kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve az elmaradt hasznot, a jogsértő jogtalan gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint például a jogsértés által a jogosultnak okozott nem vagyoni kárt; vagy (b) az a) pont alkalmazása helyett a kártérítési összeget indokolt esetben átalányösszegben is megállapíthassák többek között olyan tényezők alapján, mint legalább azon díjazás vagy jogdíjak összege, amelyek a jogosultat akkor illették volna meg, ha az adott szellemitulajdon-jog felhasználására a jogsértő engedélyt kért volna. 2. Ha a jogsértő nem tudta – vagy észszerűen nem kellett tudnia –, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a haszon vagy a kártérítés fizetésének behajtását, amelyet előzetesen is megállapíthatnak. 146. CIKK Jogi költségek Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nyertes fél részéről a bírósági eljárás során felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ezt a méltányosság nem engedi. 147. CIKK Bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala A Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban az igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozattal kapcsolatos információ terjesztése érdekében, ideértve a határozat megjelenítését és annak teljes vagy részleges közzétételét. 148. CIKK A szerzőség vagy jogosultság vélelme 71 A Felek elismerik, hogy az e szakaszban meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása céljából elegendő, ha egy irodalmi vagy művészeti alkotáson a szokásos formában megjelenik a szerző neve, ahhoz, hogy ezen alkotás szerzőjét annak tekintsék, és következésképpen jogosult legyen jogsértési eljárást indítani, kivéve, ha bizonyíték van ennek ellenkezőjére. E cikk megfelelően alkalmazandó a szerzői jog és szomszédos jogok jogosultjára a védelem alatt álló teljesítményük tekintetében. 149. CIKK Közigazgatási eljárások Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg az e szakasz vonatkozó rendelkezéseiben megállapítottakkal azonos elveken kell alapulnia. 2. ALSZAKASZ HATÁRON TÖRTÉNŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉS 150. CIKK A határokon alkalmazott intézkedések 1. A vámellenőrzésnek alávetett áruk tekintetében a Felek olyan eljárásokat fogadnak el vagy tartanak hatályban, amelyek keretében a jogosult a vámhatósághoz benyújtott kérelemben kérheti a feltehetően szellemitulajdon-jogot – különösen védjegyeket, szerzői és szomszédos jogokat, földrajzi árujelzőket, szabadalmakat, használati mintákat, formatervezési mintákat, integrált áramkörök topográfiáját vagy növényfajta-oltalmat – sértő áru (a továbbiakban: feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áru) átengedésének felfüggesztését vagy visszatartását. 2. A Felek rendelkeznek olyan elektronikus rendszerekkel, amelyek segítségével a vámhatóságuk kezelni tudja a jóváhagyott vagy nyilvántartásba vett kérelmeket. A Kirgiz Köztársaság legkésőbb öt évvel e megállapodás hatálybalépését követően létrehoz ilyen elektronikus rendszereket. 3. Ha valamelyik Fél díjat számít fel a kérelem vagy bejegyeztetés feldolgozásából eredő adminisztratív költségek fedezésére, e díjnak arányosnak kell lennie a nyújtott szolgáltatással és a felmerült költségekkel. 4. A Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik a jogszabályaikkal összhangban észszerű határidőn belül döntenek arról, hogy helyt adnak-e a kérelemnek vagy nyilvántartásba veszik-e azt. 5. A Felek rendelkeznek arról, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek több szállítmányra is vonatkozzanak. 6. A Felek biztosítják, hogy a vámellenőrzésnek alávetett áruk tekintetében vámhatóságaik hivatalból eljárhassanak a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk átengedésének felfüggesztése vagy visszatartása érdekében. 7. A Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik kockázatelemzést alkalmazzanak a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk azonosítására. 8. A Felek rendelkeznek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a feltehetően szellemitulajdon- jogot sértő áruk megsemmisítését, anélkül, hogy a jogsértés hivatalos megállapításához előzetes 72 közigazgatási vagy bírósági eljárásra lenne szükség, különösen amikor az érintett személyek beleegyeznek a megsemmisítésbe, vagy nem ellenzik azt. Amennyiben a jogsértőnek minősített árukat nem semmisítik meg, úgy az egyes Felek biztosítják, hogy – kivételes körülményektől eltekintve – az árukat úgy távolítsák el a kereskedelmi forgalomból, hogy elkerüljék a jogosultnak történő bármilyen károkozást. 9. Ha a visszatartott vagy felfüggesztett árukról a későbbiekben megállapítást nyer, hogy nem sértenek szellemitulajdon-jogot, a jogosult – a Felek alkalmazandó jogszabályaival összhangban – felelősséggel tartozik az áruk bármely olyan birtokosával vagy nyilatkozattevőjével szemben, aki e tekintetben kárt szenvedett. 10. A Felek rendelkezhetnek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a postai küldeményekben vagy futárszolgálattal feladott hamisított védjegyek és kalózáru gyors megsemmisítését. 11. A Felek dönthetnek úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazzák azon áruk behozatalára, amelyet maga a jogtulajdonosok vagy az ő engedélyükkel más személy egy másik országban hoz forgalomba. A Felek kizárhatják e cikk alkalmazása alól az utasok személyi poggyászában behozott, nem kereskedelmi jellegű árukat. 12. A Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik rendszeres párbeszédet tartsanak fenn és előmozdítsák az együttműködést az érdekelt felekkel és a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében részt vevő egyéb hatóságokkal. 13. A Felek együttműködnek a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk nemzetközi kereskedelme tekintetében. Mindenekelőtt a Felek megállapodnak abban, hogy – a Felek személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályainak sérelme nélkül – információt cserélnek a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk másik Felet érintő kereskedelméről. 14. Az együttműködés egyéb formáinak sérelme nélkül, a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvnek alkalmazandónak kell lennie a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó azon jogszabályok megsértése tekintetében, amelyek végrehajtására a vámhatóságok e cikkel összhangban hatáskörrel rendelkeznek. 15. A 154. cikkben említett, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság felelős e cikk megfelelő működésének és végrehajtásának biztosításáért, különösen a Felek közötti együttműködés tekintetében. 151. CIKK Az 1994. évi GATT- és a TRIPS-megállapodással való összhang A szellemitulajdon-jogoknak a vámhatóságok általi érvényesítése céljából a határon alkalmazott intézkedések végrehajtása során – függetlenül attól, hogy azok ezen alszakasz hatálya alá tartoznak- e –, a Feleknek biztosítaniuk kell az 1994. évi GATT- és a TRIPS-megállapodás – és különösen az 1994. évi GATT V. cikke és a TRIPS-megállapodás 41. cikke, valamint III. részének 4. szakasza szerinti kötelezettségeikkel való összhangot. D. SZAKASZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 152. CIKK 73 Együttműködés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából. 2. A Felek közötti együttműködés a következő tevékenységekre terjed ki: (a) a szellemitulajdon-jogokra irányadó jogi keretre, valamint az oltalom és a jogérvényesítés releváns szabályaira vonatkozó információcsere; (b) a Felek közötti tapasztalatcsere a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladásáról; (c) a Felek közötti tapasztalatcsere a szellemitulajdon-jogok központi és a központi alatti szinten történő érvényesítéséről; (d) együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk exportálásának megelőzésére; (e) technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés; a személyzet cseréje és képzése; (f) a szellemitulajdon-jogok oltalma és védelme, valamint az ezzel kapcsolatos információk terjesztése többek között az üzleti körök és a civil társadalom körében; (g) a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése; az intézményi együttműködés javítása, különösen a szellemitulajdon-jogi hivatalok között; (h) a nagyközönség tudatosságának előmozdítása és képzése a szellemitulajdon-jogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó politikákkal kapcsolatban; (i) a szellemitulajdon-jogok védelmének és érvényesítésének előmozdítása a köz- és magánszféra együttműködésével, kis- és középvállalkozások bevonásával; (j) hatékony stratégiák kidolgozása a célközönségek és kommunikációs programok azonosítása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemitulajdon- jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára. 3. A Felek közzétehetik a termékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a másik Félnek a 4. alszakasz alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzői ellenőrzésével és kezelésével foglalkozó, érintett kapcsolattartó pontokat. 4. A Felek közvetlenül vagy a 154. cikkben említett, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak az e fejezet végrehajtásával és működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 153. CIKK Az érdekelt felek önkéntes kezdeményezései A Felek törekednek arra, hogy elősegítsék az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseit a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértés visszaszorítása érdekében az interneten és más piactereken is, amelyek konkrét problémákra összpontosítanak és realisztikus, kiegyensúlyozott, arányos és minden érintett számára méltányos gyakorlati megoldásokat keresnek többek között a következő módokon: 74 (a) saját területükön a Felek törekszenek arra, hogy konszenzust teremtsenek az érdekelt felek között a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése, valamint a jogsértések visszaszorítása terén a megoldások elősegítésére és a nézeteltérések feloldására irányuló önkéntes kezdeményezések megkönnyítése érdekében; (b) a Felek törekszenek arra, hogy megosszák egymással a területükön az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseinek megkönnyítésére irányuló erőfeszítésekre vonatkozó információkat; valamint (c) a Felek kölcsönösen törekszenek egymás érdekelt felei közötti nyílt párbeszéd és együttműködés előmozdítására, és ezen érdekelt felek arra való ösztönzésére, hogy közös megoldásokat találjanak, feloldják a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos nézeteltéréseket és visszaszorítsák a jogsértéseket. 154. CIKK Intézményi rendelkezések 1. A Felek létrehozzák az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság képviselőiből álló, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottságot (a továbbiakban: a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság) azzal a céllal, hogy ellenőrizzék e fejezet végrehajtását, és fokozzák a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos együttműködésüket és párbeszédüket. 2. A szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság bármely Fél kérésére ülést tart, az Európai Unióban és a Kirgiz Köztársaságban felváltva, a kérés benyújtásának időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon, ideértve a videokonferenciát is. 9. FEJEZET KÖZBESZERZÉS 155. CIKK Fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában: (a) „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken értékesítenek vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni; (b) „építőipari szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek célja bármilyen magas- vagy mélyépítési munka megvalósítása, az ENSZ ideiglenes központi termékosztályozásának (UN CPC) 51. főcsoportja értelmében. (c) „elektronikus árverés”: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi; (d) „írásbeli” vagy „írásban”: szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető, és elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is tartalmaz; 75 (e) „tárgyalásos pályázati eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző szerv kapcsolatba lép a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel; (f) „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen jogszabály, szabályzat, eljárás, igazgatási iránymutatás, dokumentum vagy gyakorlat, illetve a beszerzést végző szerv bármilyen fellépése; (g) „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon minősített ajánlattevők jegyzéke, amelyeket a beszerzést végző szerv egynél többször kíván felhasználni; (h) „szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény”: a beszerzést végző szerv által közzétett hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására; (i) „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények; (j) „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát; (k) „beszerzést végző szerv”: a 9. melléklet 1., 2. vagy 3. szakaszának valamely Félre vonatkozó alszakasza alá tartozó jogalany; (l) „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet a beszerzést végző szerv a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el; (m) „meghívásos pályázati eljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző szerv csak minősített ajánlattevőket kér fel ajánlat benyújtására; (n) „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építőipari szolgáltatásokat is; (o) „szabvány”: olyan okmány, amelyet egy elismert testület hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó eljárásokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező; az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, eljárásra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre; (p) „ajánlattevő”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; (q) „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely: (i) meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt – többek között a minőséggel, a teljesítménnyel, a biztonsággal és a mérettel kapcsolatos – jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy (ii) meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket; 76 (r) „UN CPC”: az ENSZ ideiglenes központi termékosztályozása (Statistical Papers, M sorozat, 77. sz., Nemzetközi Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya, az ENSZ Statisztikai Bizottsága, New York, 1991). 156. CIKK Hatály 1. Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő összes intézkedésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt kizárólag vagy részben elektronikus úton bonyolítják le. 2. E fejezet alkalmazásában „az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés” kormányzati célú beszerzést jelent: (a) amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése: (i) a 9. mellékletben meghatározottak szerint; valamint (ii) amelyek beszerzése nem kereskedelmi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termék gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatás nyújtása céljából történik; (b) bármilyen szerződéses módon, ideértve: adásvétel; lízing; bérbeadás vagy részletvétel, vételi opció kikötésével vagy anélkül; (c) amelynek e cikk (6), (7) és (8) bekezdése szerinti becsült értéke a 160. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában egyenlő vagy meghaladja a 9. melléklet 1., 2. és 3. szakaszában meghatározott vonatkozó értékhatárt; (d) amelyet a beszerzést végző szerv végez; valamint (e) amelyet egyébként nem zár ki e cikk (3) bekezdése vagy a 9. melléklet 1., 2., 3. vagy 5. szakaszának érintett Félre vonatkozó alszakasza. 3. Kivéve, ha a 9. melléklet másként nem rendelkezik, e fejezet nem alkalmazandó a következőkre: (a) földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megszerzése vagy bérlete; (b) nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is beleértve; (c) pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is; (d) állami hatóságokkal kötött munkaszerződések; (e) a következő beszerzések: (i) közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is; 77 (ii) olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró országok általi közös megvalósítására irányul; vagy (iii) nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel. 4. A Feleknek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre és az információk rendelkezésre állására vonatkozó kötelezettségvállalásait a 9. melléklet tartalmazza az alábbiak szerint: (a) az 1. szakaszban azon központi kormányzati szervek, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak, beleértve az érintett árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó értékhatárokat; (b) a 2. szakaszban azon központi szint alatti kormányzati szervek, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak, beleértve az érintett árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó értékhatárokat; (c) a 3. szakaszban minden egyéb olyan szervezet, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak, beleértve az érintett árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó értékhatárokat is; (d) a 4. szakaszban az építőipari szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá tartoznak; (e) az 5. szakaszban az általános megjegyzések és az eltérések; valamint (f) a 6. szakaszban az a média, amelyben a Fél közzéteszi a közbeszerzési hirdetményeit, az odaítélésről szóló tájékoztatóit, valamint a közbeszerzési rendszerével kapcsolatos, az e fejezetben meghatározott egyéb információkat. 5. Ha a beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyt vesz igénybe, aki nem szerepel a 9. melléklet 1., 2., vagy 3. szakaszának érintett Félre vonatkozó alszakaszában, az ilyen követelményekre e cikk (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Értékmegállapítás 6. A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, a beszerzést végző szerv: (a) a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert avégett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; valamint (b) a beszerzés becsült maximális összértékét annak teljes tartama alatt figyelembe veszi, akár egy, akár több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a díjazás valamennyi formájára, beleértve: (i) a felárakat, díjakat, jutalékokat és kamatot; valamint (ii) amennyiben a beszerzés biztosítja opciók lehetőségét, az ilyen opciók teljes értékét. 7. Ha egy beszerzés egyedi előírásai egynél több szerződés odaítélését, vagy a szerződések több részben történő odaítélését eredményezik (a továbbiakban: megújítható szerződések), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell alapulnia: 78 (a) az előző 12 hónap vagy a beszerzést végző szerv előző költségvetési éve során odaítélt, azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke, lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva; vagy (b) az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését követő 12 hónap, vagy a beszerzést végző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő megújítható szerződések becsült értéke. 8. Áru vagy szolgáltatás bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, vagy olyan beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő: (a) határozott időre szóló szerződés esetén: (i) ha a szerződés időtartama legfeljebb 12 hónap, az időtartama alatti becsült összesített maximális érték; vagy (ii) ha a szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült összesített maximális érték, bármilyen becsült maradványértéket is beleértve; (b) határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; valamint (c) ha nem biztos, hogy a szerződés határozott időtartamú, a b) pontot kell alkalmazni. 157. CIKK Biztonság és általános kivételek 1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy gátolná a Feleket abban, hogy ha alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében szükségesnek ítélik, a következőkre vonatkozóan intézkedéseket hozzanak, illetve a következőkre vonatkozó információkat ne tegyenek közzé: (a) fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok beszerzése; (b) a nemzetbiztonság céljából nélkülözhetetlen beszerzések; vagy (c) a honvédelem céljából szükséges beszerzések. 2. Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását jelentené, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedés meghozatalában vagy végrehajtásában, amely: (a) a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges; (b) az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges; (c) a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy (d) fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik. 79 158. CIKK Általános elvek Megkülönböztetésmentesség 1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében mindegyik Fél – a beszerzést végző szerveit is ideértve – a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél ilyen árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit haladéktalanul és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél – a beszerzést végző szerveit is ideértve – saját áruit, szolgáltatásait és ajánlattevőit részesíti. 2. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamely Fél, beleértve annak beszerzést végző szerveit: (a) külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; vagy (b) nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai. A helyben letelepedett ajánlattevőkre vonatkozó nemzeti elbánás 3. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél azon ajánlattevői, amelyek jogi személy létrehozása, megszerzése vagy fenntartása révén kereskedelmi jelenlétet alakítottak ki a területükön, a Félnek a területén történő bármely közbeszerzése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesüljenek, mint amilyenben a belföldi ajánlattevőket a nemzeti jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban részesítik. A 157. cikkben meghatározott általános kivételek alkalmazandók. Elektronikus eszközök alkalmazása 4. Ha az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést elektronikus úton folytatják le, a beszerzést végző szerv: (a) biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; (b) fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, többek között a beérkezés idejének meghatározásával és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásával kapcsolatban; valamint (c) elektronikus információs és kommunikációs eszközök használata a beszerzési eljárásokban a hirdetmények és a pályázati dokumentáció közzétételéhez, valamint – a lehető legnagyobb mértékben – az ajánlatok benyújtásához. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések lefolytatása 80 5. A beszerzést végző szervnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul kell lefolytatnia: (a) e fejezettel összhangban, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a meghívásos pályázati eljárás és a tárgyalásos pályázati eljárás; (b) elkerülve az összeférhetetlenséget; valamint (c) megelőzve a korrupt gyakorlatokat. Származási szabályok 6. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől származó áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására. Ellentételezés 7. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatban a Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, nem kérhetnek, vehetnek figyelembe, alkalmazhatnak vagy kényszeríthetnek ki ellentételezést. Nem a beszerzésre vonatkozó intézkedések 8. Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik: (a) a behozatalra vagy azzal összefüggésben kivetett vámra vagy bármilyen egyéb díjra; (b) az ilyen vámok és díjak kivetésének módozataira; vagy (c) egyéb behozatali szabályokra, alakiságokra vagy intézkedésekre, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket szabályozó intézkedések kivételével. Korrupció elleni intézkedések 9. A Felek biztosítják, hogy megfelelő intézkedésekkel rendelkeznek a közbeszerzéseik során előforduló korrupció kezelésére. Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak olyan eljárásokat, amelyek határozatlan időre vagy meghatározott időtartamra kizárják a Fél beszerzéseiben való részvételre való jogosultságból azon ajánlattevőket, amelyekről az adott Fél igazságügyi hatóságai vagy illetékes állami hatóságai jogerős határozatban megállapították, hogy az adott Fél területén a közbeszerzésekkel kapcsolatban csalárd vagy egyéb jogellenes cselekményeket követtek el. A Felek biztosítják továbbá, hogy olyan politikákkal és eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölik vagy kezelik a beszerzésben részt vevő vagy arra befolyást gyakorló személyek esetleges összeférhetetlenségét. 159. CIKK Tájékoztatás a beszerzési rendszerről 1. Minden Fél köteles: 81 (a) haladéktalanul közzétenni az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy egyéb rendelkezésben előírt, az értesítésekbe és a pályázati dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, egyéb rendelkezéseket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, általános szerződési feltételeket, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján; valamint (b) megkeresésre azokról felvilágosítást nyújtani a másik Félnek. 2. A Felek a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolják a következőket: (a) azon elektronikus vagy nyomtatott médiumok, amelyek útján a Fél közzéteszi az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában leírt információkat; (b) azon elektronikus vagy nyomtatott médiumok, amelyek útján a Fél közzéteszi a 160. cikkben, a 162. cikk (7) bekezdésében és a 169. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket; valamint (c) azon weboldal(ak) címe, amelye(ke)n a Fél közzéteszi az odaítélt szerződésekről szóló hirdetményeit a 169. cikk (2) bekezdése alapján. 3. A Felek haladéktalanul értesítik az Együttműködési Bizottságot a 9. melléklet 6. szakaszában, e cikk (2) bekezdése szerint felsorolt információk bármilyen változásáról. 160. CIKK Hirdetmények 1. Az e cikkben említett valamennyi hirdetménynek (a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek, az összefoglaló hirdetménynek és a tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek) elektronikus úton és ingyenesen, egyetlen online hozzáférési ponton keresztül közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie. Ezen túlmenően a hirdetmény olyan megfelelő nyomtatott médiumon keresztül is közzétehető, amelyet széles körben terjesztenek, a hirdetménynek pedig a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie, legalább a hirdetményben feltüntetett időszak lejártáig. A szándékolt beszerzésekről szóló hirdetmény 2. A beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alatt álló minden egyes beszerzés tekintetében hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésre vonatkozóan, kivéve, ha a 166. cikkben említett körülmények állnak fenn. 3. E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a szándékolt beszerzésekről szóló minden egyes hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia: (a) a beszerzést végző szerv neve és címe, valamint más információk, amelyek szükségesek a beszerzést végző szervvel való kapcsolatfelvételhez és a beszerzéshez kapcsolódó összes releváns dokumentum megszerzéséhez, valamint adott esetben a dokumentáció ára és a fizetés módjai; (b) a beszerzés leírása, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget is ideértve; (c) a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a szándékolt beszerzésekről szóló 82 értesítések közzétételének várható ütemezése; (d) valamennyi opció leírása; (e) az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidő vagy a szerződés időtartama; (f) az alkalmazandó beszerzési eljárás és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést; (g) adott esetben a részvételi kérelem benyújtására vonatkozó cím és határidő; (h) az ajánlatok benyújtására vonatkozó cím és határidő; (i) azon nyelv vagy nyelvek meghatározása, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven, amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerzést végző szerv tartozik; (j) a részvételi feltételek felsorolása és rövid leírása, ideértve az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak ezeket a követelményeket nem tartalmazza a pályázati dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben bocsátanak az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére; (k) azokban az esetekben, ahol a beszerzést végző szerv a 162. cikk szerint korlátozott számú minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani, és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározása, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon minősített ajánlattevők számának bármilyen korlátozása, akik ajánlatot nyújthatnak be; valamint (l) annak feltüntetése, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés. Összefoglaló értesítés 4. A beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén összefoglaló értesítést tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egy időben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: (a) a beszerzés tárgya; (b) az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő, vagy adott esetben a részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; valamint (c) az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció. A tervezett beszerzésről szóló felhívás 5. A beszerzést végző szerveket arra ösztönzik, hogy minden költségvetési évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzési terveikről szóló hirdetményt (a továbbiakban: a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény) a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolt megfelelő elektronikus és adott esetben nyomtatott médiában. A tervezett beszerzésről szóló hirdetményt – e 83 cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolt, egyetlen hozzáférési pontként működő weboldalon is közzé kell tenni. A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját. 6. A B. vagy C. szakasz hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény az e cikk (4) bekezdésében említettek közül a már a beszerzést végző szerv rendelkezésére álló valamennyi információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell a beszerzést végző szerv felé az ajánlattételi szándékukat. 161. CIKK Részvételi feltételek 1. A beszerzést végző szerv a beszerzésben való részvétel feltételeinek körét azon feltételekre korlátozza, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy biztosítható legyen, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható. 2. A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerzést végző szerv: (a) a beszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, amelynek valamely Fél beszerzést végző szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést; valamint (b) megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot követelhet, ha szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez21. 3. Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, a beszerzést végző szerv: (a) értékeli az ajánlattevő pénzügyi kapacitását, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által a beszerzést végző szerv szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján; valamint (b) az értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatároztak az értesítésekben vagy a pályázati dokumentációban. 4. Amennyiben bizonyíték áll rendelkezésre, az egyik Fél – ideértve annak beszerzést végző szerveit is – kizárhatja az ajánlattevőt a beszerzésben való részvételből, például a következő indokok alapján: (a) csődeljárás; (b) hamis nyilatkozatok; (c) jelentős vagy ismétlődő hiányosságok korábbi szerződés szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében; 21 Az egyértelműség érdekében: ha a beszerzést végző szerv a korábbi tapasztalatok bizonyítását kéri, elegendő, ha az ajánlattevő igazolja, hogy e korábbi tapasztalatot valamely területen megszerezte. 84 (d) súlyos bűncselekményt vagy egyéb büntetendő cselekményt megállapító jogerős bírósági ítéletek; (e) olyan szakmai kötelezettségszegés, cselekmény vagy mulasztás, amely hátrányos hatással van az ajánlattevő kereskedelmi feddhetetlenségére; vagy (f) adófizetési kötelezettség nem teljesítése. 162. CIKK Az ajánlattevők minősítése Nyilvántartási rendszerek és minősítési eljárások 1. A Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, ajánlattevői nyilvántartási rendszert tarthatnak fenn, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek regisztrálniuk kell magukat, és rendelkezésre kell bocsátaniuk bizonyos információkat. Ebben az esetben a Fél biztosítja, hogy az érdekelt ajánlattevők a lehető legnagyobb mértékben elektronikus úton hozzáférjenek a nyilvántartási rendszerre vonatkozó információkhoz, és bármikor kérelmezhessék a nyilvántartásba vételt. A beszerzést végző szerv észszerű határidőn belül tájékoztatja őket a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról. A kérelem elutasítása esetén a határozatot megfelelően indokolni kell. 2. A Felek biztosítják, hogy: (a) beszerzést végző szervei törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek minimalizálására; valamint (b) amennyiben beszerzést végző szerveik nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a beszerzést végző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek minimalizálására. 3. A Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, nem fogadhatnak el vagy alkalmazhatnak olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy szükségtelenül akadályozza a másik Fél ajánlattevőinek a Fél beszerzésében való részvételét. Meghívásos pályázati eljárás 4. Amennyiben a beszerzést végző szerv meghívásos pályázati eljárást kíván lefolytatni, köteles: (a) a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a 160. cikk (3) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjában meghatározott információkat, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; valamint (b) az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a 160. cikk (3) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjában meghatározott információkat a minősített ajánlattevők számára, amelyeket a 164. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesít. 5. A beszerzést végző szerv lehetővé teszi minden minősített ajánlattevő számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak a minősített ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezi ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait. Az ajánlattételi felhívást a hatékony verseny biztosításához szükséges számú minősített ajánlattevőnek kell címezni. 85 6. Ha a pályázati dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdés a) pontjában említett hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerzést végző szerv ezt a dokumentációt valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére. Többszöri felhasználásra szánt jegyzékek 7. A beszerzést végző szervek többszöri felhasználásra szánt jegyzéket tarthatnak fenn, feltéve, hogy a hirdetményt, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket: (a) évente közzéteszik a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolt megfelelő adathordozón; valamint (b) ha elektronikus úton teszik közzé, a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolt megfelelő médiában folyamatosan elérhetővé teszik. 8. A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket: (a) azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolása, amelyekre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják; (b) az ajánlattevők által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételek és azok a módszerek, amelyeket a beszerzést végző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevő megfelel-e a feltételeknek; (c) a beszerzést végző szerv neve és címe, valamint a beszerzést végző szervvel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi releváns dokumentum megszerzéséhez szükséges más információk; (d) a jegyzék érvényességi időszaka és megújításának vagy megszüntetésének módjai, illetve ha az érvényességi időszakot nem írják elő, annak a módszernek a megadása, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; valamint (e) annak jelzése, hogy a jegyzék felhasználható az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez. 9. A (7) bekezdéstől eltérve, amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, a beszerzést végző szerv elég, ha a (7) bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teszi közzé, feltéve, hogy a hirdetmény: (a) megállapítja a lista érvényességi idejét, és kijelenti, hogy további hirdetményeket nem tesznek közzé; valamint (b) elektronikus úton kerül közzétételre és az érvényességi időszak alatt a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolt megfelelő médiában folyamatosan elérhető. 10. A beszerzést végző szerv lehetővé teszi, hogy az ajánlattevők bármikor kérhessék a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, és valamennyi minősített ajánlattevőt észszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben. 11. Ha a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő ajánlattevő a 164. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül részvételi jelentkezést ad be a többszöri felhasználásra 86 szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerzést végző szerv megvizsgálja a jelentkezést. A beszerzést végző szerv nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a jelentkezést, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultsága miatt a beszerzést végző szerv nem képes elvégezni a jelentkezés vizsgálatát az ajánlatok benyújtására rendelkezésre bocsátott határidőn belül. A 9. melléklet 2. és 3. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerzést végző szervek 12. A 9. melléklet 2. és 3. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerv felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy: (a) a hirdetményt e cikk (7) bekezdésével összhangban tették közzé, és az tartalmazza az e cikk (8) bekezdésében előírt információkat, valamint a 160. cikk (2) bekezdésében előírtak közül rendelkezésre álló információkat, és egy nyilatkozatot arról, hogy a hirdetmény szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy, hogy csak a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők kapnak további értesítést a többszöri felhasználásra szánt jegyzék hatálya alá tartozó beszerzésekről; valamint (b) a beszerzést végző szerv haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve a 160. cikk (2) bekezdésében előírt összes fennmaradó információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll. 13. A 9. melléklet 2. és 3. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerv lehetővé teheti egy ajánlattevőnek, aki kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben a beszerzést végző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit. 14. A beszerzést végző szervnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a beszerzésben való részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt a beszerzést végző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről. 15. Abban az esetben, amikor a beszerzést végző szerv elutasítja a közbeszerzésben való részvételre való jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősített ajánlattevőként történt elismerését, vagy eltávolítja az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerzést végző szervnek erről haladéktalanul értesítenie kell az ajánlattevőt és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást kell küldenie döntéséről. 163. CIKK Műszaki leírások és pályázati dokumentáció Technikai előírások 1. A Fél és a beszerzést végző szerve nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy 87 hatással, hogy szükségtelen akadályt állítson a Felek közötti kereskedelem útjába. 2. A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor a beszerzést végző szerv adott esetben: (a) a tervezési és leíró jellemzők helyett a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírást; valamint (b) a műszaki leírásokat nemzetközi szabványokra alapozza, amennyiben ilyenek léteznek; illetve ezek hiányában a nemzeti műszaki leírásokra, elismert nemzeti szabályzatokra vagy építési kódexekre. 3. Ha a műszaki leírások tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaznak, a beszerzést végző szerv adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak a pályázati dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az egyenértékű árukra vagy szolgáltatásokra irányuló ajánlatokat, amelyek igazolhatóan teljesítik a beszerzés követelményeit. 4. A beszerzést végző szerv nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy ajánlattevőt követelnek meg, vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy a beszerzést végző szerv a pályázati dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti. 5. A beszerzést végző szerv – úgy, hogy ezzel a versenyt kizárná – nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben. 6. A Felek, a beszerzést végző szerveiket is ideértve, elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak, feltéve, hogy erre e cikkel összhangban kerül sor. A Fél: (a) lehetővé teheti a beszerzést végző szervek számára, hogy a közbeszerzési eljárás során figyelembe vegyék a környezetvédelmi és társadalmi megfontolásokat, feltéve, hogy azok megkülönböztetésmentesek és kapcsolódnak az érintett szerződés tárgyához; valamint (b) megfelelő intézkedéseket hozhat a környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeinek való megfelelés biztosítása érdekében, ideértve a 10. fejezet szerinti kötelezettségeket is. Pályázati dokumentáció 7. A beszerzést végző szervnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania a pályázati dokumentációt, amely az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához szükséges összes információt tartalmazza. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiak teljes körű ismertetését: (a) a beszerzés, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét is ideértve, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiség és minden más teljesítendő követelmény, a műszaki leírást, a megfelelőség igazolását, a terveket, a rajzokat és útmutatókat is ideértve; 88 (b) a részvételi feltételek, ideértve az ajánlattevők által az ilyen részvétellel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok jegyzékét; (c) a szerződés odaítélésekor a beszerzést végző szerv által alkalmazandó összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont; (d) azokban az esetekben, ahol a beszerzést végző szerv elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelmény vagy az információ és a dokumentumok elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelmények; (e) ha a beszerzést végző szerv elektronikus árverést alkalmaz, az árverés szabályainak az ismertetése, ideértve az ajánlat azon tartalmi elemeinek meghatározására vonatkozó szabályokat is, amelyek az árverés lefolytatására vonatkozó bírálati szempontokkal kapcsolatosak; (f) ha az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátuma, időpontja és helye, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultak; (g) minden más feltétel, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjaira vonatkozó bármilyen korlátozását, így például annak előírását, hogy nyomtatott formában vagy elektronikus úton történjen a benyújtás; valamint (h) a termékek leszállítására vagy a szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan a (8) bekezdéssel összhangban meghatározott határidők. 8. A beszerzés tárgyát képező áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására vonatkozó határidők meghatározása során a beszerzést végző szerv olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a beszerzés bonyolultsága, az alvállalkozók bevonásának várható mértéke és az áruk előállításához, kiraktározásához és az eladás helyéről való elszállításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges valós időtartam. 9. A pályázati dokumentációban meghatározott értékelési szempontok magukban foglalhatják többek között az ár- és egyéb költségtényezőket, a minőséget, a műszaki értéket, a környezetvédelmi jellemzőket és a teljesítés feltételeit. 10. A beszerzést végző szerv haladéktalanul: (a) rendelkezésre bocsátja a pályázati dokumentációt annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt ajánlattevők elegendő időt kapjanak az ajánlatok benyújtására; (b) kérelemre átadja a pályázati dokumentációt bármely érdekelt ajánlattevő részére; valamint (c) választ ad az érdekelt vagy részt vevő ajánlattevők minden indokolt információkérésére, feltéve, hogy az ilyen információ szolgáltatása nem jelent az ajánlattevő számára a többi ajánlattevővel szemben versenyelőnyt. Módosítások 11. Amennyiben a beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a részt vevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott pályázati dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, illetve újra kiadja a hirdetményt vagy a pályázati dokumentációt, köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy a 89 pályázati dokumentációt: (a) az információ módosításának, megváltozásának vagy újbóli kiadásának időpontjában a beszerzésben részt vevő összes ajánlattevőnek, amennyiben ismertek a beszerzést végző szerv számára, minden más esetben pedig az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával megegyező módon; valamint (b) megfelelő időben, biztosítva az említett ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák a módosított ajánlatokat. 164. CIKK Határidők 1. A beszerzést végző szervnek saját indokolt igényeivel összhangban elegendő időt kell biztosítania az ajánlattevők számára ahhoz, hogy előkészítsék és benyújtsák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, figyelemmel olyan tényezőkre, mint: (a) a beszerzés jellege és összetettsége; (b) alvállalkozók bevonásának várható mértéke; valamint (c) az ajánlatok külföldről, illetve belföldről nem elektronikus eszközök révén történő eljuttatásához szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára. Ezek a határidők, beleértve azok meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy résztvevő ajánlattevő esetében azonosak. 2. A meghívásos pályázati eljárást lefolytató, beszerzést végző szerv alapvetően legalább 25 napos időtartamban határozza meg a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét, a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számítva. Ha a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne betartható, a határidő 10 napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető. 3. A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a beszerzést végző szerv az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt legalább 40 napos időtartamban határozza meg: (a) nyílt eljárás esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számítva; vagy (b) meghívásos pályázati eljárás esetében attól a naptól számítva, hogy a beszerzést végző szerv megküldte az ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívást, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem. 4. A beszerzést végző szerv lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt 10 napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben: (a) a beszerzést végző szerv a 160. cikk (4) bekezdésében említett, tervezett beszerzésről szóló hirdetményt tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napját legalább 40 nappal és legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a következőket: (i) a beszerzés leírása; 90 (ii) az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések benyújtására meghatározott hozzávetőleges határidők; (iii) annak jelzése, hogy az érdekelt ajánlattevőknek a beszerzést végző szerv felé jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat; (iv) az a cím, ahonnan beszerezhetők a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok; valamint (v) a 160. cikk (2) bekezdése szerint összeállított, szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel kapcsolatban rendelkezésre álló információk; (b) a beszerzést végző szerv a megújítható szerződések esetében a szándékolt beszerzésről szóló első hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy (c) a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított ajánlattételi határidő nem tartható be. 5. A beszerzést végző szerv a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt: (a) a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik; (b) a pályázati dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától; valamint (c) a beszerzést végző szerv elektronikus úton fogadja az ajánlatokat. 6. Az (5) bekezdés (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését. 7. E cikk egyéb rendelkezéseitől eltérően abban az esetben, ha a beszerzést végző szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bármilyen kombinációját szerzi be, a (3) bekezdéssel összhangban az ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy a beszerzést végző szerv elektronikus úton egy időben teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes pályázati dokumentációt. Ha ezenkívül a beszerzést végző szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti 10 napnál nem rövidebb időtartamra. 8. Ha a 9. melléklet 2. vagy 3. szakasza szerinti beszerzést végző szerv kiválasztotta az összes minősített ajánlattevőt, vagy korlátozott számú minősített ajánlattevőt választott ki, a határidőt a beszerzést végző szerv és a kiválasztott ajánlattevők közös megegyezésével határozhatja meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet 10 napnál rövidebb. 165. CIKK Tárgyalás 1. A Fél előírhatja a beszerzést végző szervei számára, hogy tárgyalásokat folytassanak az ajánlattevőkkel, ha: 91 (a) a beszerzést végző szerv kifejezte tárgyalások folytatására irányuló szándékát a 160. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említettek szerint a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben; vagy (b) ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban meghatározott egyedi bírálati szempontok alapján. 2. A beszerzést végző szerv: (a) biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő ajánlattevők elutasítására a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban megadott bírálati szempontoknak megfelelően kerüljön sor; valamint (b) a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó részt vevő ajánlattevőnek közös határidőt biztosít új vagy módosított ajánlat benyújtására. 166. CIKK Tárgyalásos pályázati eljárás 1. Amennyiben e rendelkezést nem az ajánlattevők közötti verseny elkerülésére, hazai ajánlattevőinek védelmére vagy oly módon használja, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a másik Fél ajánlattevőivel szemben, a beszerzést végző szerv tárgyalásos pályázati eljárást alkalmazhat, és kizárólag az alábbi körülmények egyikének fennforgása esetén úgy dönthet, hogy nem alkalmazza a 160., 161., 162. cikket, a 163. cikk (7)–(11) bekezdését, és a 164–167. cikket: (a) feltéve, hogy a pályázati dokumentáció előírásait nem módosítják lényegesen, ha; (i) nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egy ajánlattevő sem nyújtott be részvételi jelentkezést; (ii) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek; (iii) egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy (iv) a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak; (b) ha az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik észszerű alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, az alábbi okok bármelyike miatt: (i) a megrendelés egy műalkotásra szól; (ii) szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme; vagy (iii) a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya; (c) az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő teljesítések esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ha az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása: (i) nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti beszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelménye; valamint 92 (ii) jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna a beszerzést végző szerv számára; (d) ha és amennyiben feltétlenül szükséges, ha a beszerzést végző szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos pályázati eljárással nem lehet időben beszerezni; (e) árupiacon vásárolt áruk esetében; (f) ha egy beszerzést végző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából a beszerzést végző szerv kérésére fejlesztettek ki; az első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására, de nem tartalmaz mennyiségi előállítást vagy szolgáltatásnyújtást a piacképesség megalapozására, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére; (g) rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, csődgondokság általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres ajánlattevőktől történő szokásos vásárlások esetében; vagy (h) amennyiben a szerződést a tervpályázat nyertesének ítélik oda, feltéve, hogy: (i) a pályázatot olyan módon szervezték meg, amely összhangban áll e fejezet alapelveivel, különösen a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételét illetően; valamint (ii) a résztvevőket független bírálóbizottság bírálja el a tervpályázati szerződések nyertesének történő odaítélés céljából. 2. A beszerzést végző szerv írásbeli jelentést készít az (1) bekezdés alapján odaítélt összes szerződésről. A jelentés tartalmazza a beszerzést végző szerv nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint az (1) bekezdésben említett azon körülményeket és feltételeket feltüntető nyilatkozatot, amelyek a tárgyalásos pályázati eljárás alkalmazását indokolták. 167. CIKK Elektronikus árverések Ha a beszerzést végző szerv elektronikus árverés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, úgy az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket: (a) az automatikus értékelési módszer, beleértve a matematikai képletet, amely a pályázati dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és amelyet az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használjanak fel; (b) az ajánlat elemeire vonatkozó bármilyen első értékelés eredményei, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; valamint 93 (c) az elektronikus árverés lefolytatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információ. 168. CIKK Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése Az ajánlatok kezelése 1. A beszerzést végző szerv valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát. 2. A beszerzést végző szerv nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag a beszerzést végző szerv mulasztásából ered. 3. Ha a beszerzést végző szerv az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között valamely ajánlattevőnek lehetőséget nyújt nem szándékolt formai hibák javítására, a beszerzést végző szervnek ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevő számára. Szerződések odaítélése 4. Ahhoz, hogy odaítélhető legyen, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak a felbontáskor meg kell felelnie a hirdetményekben és a pályázati dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és minősített ajánlattevőtől kell származnia. 5. Hacsak a beszerzést végző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, a beszerzést végző szervnek a szerződést annak a minősített ajánlattevőnek kell odaítélnie, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és amely kizárólag a hirdetményekben és a pályázati dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a következőt nyújtotta be: (a) a legelőnyösebb ajánlat; vagy (b) ha az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat. 6. Ha a beszerzést végző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy megfelel a részvétel feltételeinek, és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére. A beszerzést végző szerv azt is ellenőrizheti, hogy az ajánlattevő részesült-e támogatásban. Ebben az esetben az ajánlatot kizárólag ezen az alapon lehet elutasítani, kivéve, ha az ajánlattevő a beszerzést végző szerv által meghatározott megfelelő határidőn belül bizonyítani tudja, hogy a támogatást a 11. fejezet B. szakaszában meghatározott, a támogatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően nyújtották. 7. A beszerzést végző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől, és nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja. 8. A Felek általános szabályként az odaítélés és a szerződés megkötése között várakozási időt biztosítanak annak érdekében, hogy a sikertelen ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az odaítélésről szóló határozat felülvizsgálatára és megtámadására. 169. CIKK 94 A beszerzési információk átláthatósága Az ajánlattevőknek nyújtott információk 1. A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és a tájékoztatást az ajánlattevő kérésére írásban is megteszi. A 170. cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel a beszerzést végző szerv kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlata elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit. A szerződések odaítéléséről szóló információk közzététele 2. A beszerzést végző szerv az e fejezet hatálya alá tartozó minden egyes szerződés odaítélését követő 72 napon belül hirdetményt tesz közzé a 9. melléklet 6. szakaszában felsorolt megfelelő elektronikus vagy papíralapú adathordozón. Ha a beszerzést végző szerv csak elektronikus médiát használ, az információnak egy észszerű időtartamig mindig hozzáférhetőnek kell lennie. Az értesítésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: (a) a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása; (b) a beszerzést végző szerv neve és címe; (c) a nyertes ajánlattevő neve és címe; (d) a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat; (e) az odaítélés dátuma; valamint (f) az alkalmazott beszerzési módszer típusa, és azokban az esetekben, amikor a 166. cikknek megfelelően tárgyalásos pályázati eljárás alkalmazására került sor, az említett cikk (1) bekezdésében említett azon körülmények és feltételek leírása, amelyek a tárgyalásos pályázati eljárás alkalmazását indokolták. A dokumentáció és a jelentések megőrzése, és elektronikus nyomonkövethetőség 3. Minden beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését követően legalább három évig megőrzi a következőket: (a) az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra és szerződések odaítélésére vonatkozó dokumentáció és jelentések, beleértve a 166. cikk szerinti jelentéseket is; valamint (b) azok az adatok, amelyek biztosítják az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések elektronikus úton történő megfelelő nyomonkövethetőségét. 170. CIKK Az információk közzététele 1. Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, a nyertes ajánlat 95 jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információt is ideértve. Ha az információ nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a versenyt a jövőbeli pályázatokban, az információt átvevő Fél nem közölheti azt egyetlen ajánlattevővel sem, kivéve, ha megszerezte az információt szolgáltató Fél hozzájárulását. 2. E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve a beszerzést végző szerveiket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt. 3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok beszerzést végző szerveit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk közzétételére, amennyiben az ilyen közzététel: (a) akadályozná a jogérvényesítést; (b) sértheti az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt; (c) sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy (d) más módon ellentétes lenne a közérdekkel. 171. CIKK Hazai jogorvoslati eljárások 1. Mindegyik Félnek gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítania, amelyeken keresztül az ajánlattevő az e megállapodás hatálya alá tartozó olyan beszerzésekkel összefüggésben, amelyekben az ajánlattevő érdekelt vagy érdekelt volt, kifogást emelhet: (a) az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy (b) ha az ajánlattevőnek nem áll jogában a Fél joga alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban. Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. 2. Abban az esetben, amikor egy ajánlattevő olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, tesz panaszt az (1) bekezdésben említettek szerinti jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv szerinti Félnek ösztönöznie kell a beszerzést végző szervet és az ajánlattevőt arra, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. A beszerzést végző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét az e megállapodás hatálya alá tartozó, jelenleg zajló vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében. 3. Minden ajánlattevő számára elegendő időt kell biztosítani a kifogás előkészítésére és benyújtására. Ez az időtartam semmi esetre sem lehet 10 napnál rövidebb attól az időponttól számítva, amikor a kifogás alapja ismertté vált, vagy észszerűség keretein belül ismertté kellett volna válnia az ajánlattevő számára. 96 4. Az egyes Felek legalább egy, a beszerzést végző szerveitől független, pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot hoznak létre vagy jelölnek ki, amely fogadja és felülvizsgálja az ajánlattevőnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések összefüggésében felmerült kifogásait. 5. Ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, az érintett Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól a beszerzést végző szervtől, amelynek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzése a kifogás tárgyát képezi. 6. A Felek biztosítják, hogy az (5) bekezdésben említett, bíróságon kívüli felülvizsgálati szerv határozatát bírósági felülvizsgálatnak vessék alá, vagy olyan eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek előírják, hogy: (a) a beszerzést végző szervnek írásban kell válaszolnia a kifogásra, és a felülvizsgálati szerv rendelkezésére kell bocsátania az összes vonatkozó dokumentumot; (b) az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket; (c) a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe; (d) a résztvevők számára biztosítani kell, hogy részt vehessenek az egész eljárásban; (e) a résztvevőknek jogukban áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; valamint (f) a felülvizsgálati testület [a határozatait vagy ajánlásait időben, írásba foglalva] és minden egyes határozatot vagy ajánlást megindokolva biztosítja. 7. Mindegyik Fél olyan gyors ideiglenes intézkedéseket előíró eljárásokat fogad el vagy tart fenn, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen ideiglenes intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – többek között a közérdek – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzésének jogos indokát írásban ismertetik. A Felek olyan eljárásokat is elfogadnak vagy fenntartanak, amelyek korrekciós intézkedéseket vagy az elszenvedett veszteség vagy kár megtérítését írják elő azokban az esetekben, amikor a felülvizsgálati szerv megállapította, hogy az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy mulasztás történt. Az elszenvedett kárért járó kártérítés vagy az ajánlat elkészítésének költségeire vagy a kifogással kapcsolatos költségekre vagy mindkettőre korlátozható. 172. CIKK A hatály módosítása és helyesbítése 1. A Felek javasolhatják a 9. mellékletben meghatározott, e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseik módosítását vagy a 9. melléklet 1., 2. vagy 3. szakasza vonatkozó alszakaszának helyesbítését. Módosítások 97 2. A 9. melléklet módosítását javasolni kívánó Fél: (a) írásban értesíti a másik Felet; valamint (b) az értesítésben ismerteti a másik Fél számára ajánlott megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű hatályt lehessen fenntartani. 3. A (2) bekezdés b) pontja ellenére a Félnek nem kell kompenzációs kiigazítást végeznie, ha a módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél megszüntette ellenőrzését vagy befolyását, vagy ha a beszerzést végző szerv a továbbiakban olyan kereskedelmi vállalkozásként fog működni, amely versenynek van kitéve egy olyan piacon, amelyre a belépés nem korlátozott. Valamely Fél akkor gyakorol ellenőrzést vagy befolyást egy beszerzést végző szerv felett, ha az említett beszerzést végző szerv: (a) finanszírozását többnyire az állam vagy az állam által ellenőrzött szerv végzi; (b) az állam vagy az állam által ellenőrzött szerv irányítása alatt áll; vagy (c) olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülettel rendelkezik, amelynek tagjainak több mint felét az állam vagy az állam által ellenőrzött szerv nevezi ki. 4. A másik Félnek írásban kifogást kell emelnie a 9. mellékletnek az e cikk (2) bekezdése szerint bejelentett javasolt módosítása ellen, ha vitatja, hogy: (a) a (2) bekezdés b) pontja alapján javasolt kiigazítás megfelelő a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű hatály fenntartásához; (b) a módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél a (3) bekezdés szerint megszüntette ellenőrzését vagy befolyását; vagy (c) az érintett beszerzést végző szerv kereskedelmi vállalkozásként működik, amely versenynek van kitéve egy olyan piacon, amelyre a belépés nem korlátozott. Ha a (2) bekezdés a) pontjában említett értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem nyújtanak be írásbeli kifogást, úgy kell tekinteni, hogy a másik Fél beleegyezett a kiigazításba vagy módosításba. Helyesbítések 5. A 9. melléklet 1., 2. vagy 3. szakaszának valamely Félre vonatkozó alszakaszát érintő alábbi változtatásokat tisztán formai jellegű helyesbítésnek kell tekinteni, feltéve, hogy nem érintik az e fejezetben előírt, kölcsönösen elfogadott hatályt: (a) a beszerzést végző szerv nevében történt változás; (b) két vagy több beszerzést végző szerv egyesülése; valamint (c) a beszerzést végző szerv szétválasztása két vagy több szervre, amelyek ugyancsak a 9. melléklet ugyanazon szakaszának hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek. Az ilyen tisztán formai jellegű helyesbítést végző Fél nem köteles kompenzációs kiigazításokról 98 rendelkezni. 6. A 9. melléklet 1., 2. vagy 3. szakaszának valamely Félre vonatkozó alszakaszában javasolt helyesbítése esetén a Fél e fejezet hatálybalépését követően kétévente értesíti erről a másik Felet. 7. Az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. A kifogást benyújtó Félnek magyarázatot kell adnia arra, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés nem tartozik az (5) bekezdés hatálya alá, és ismertetnie kell a javasolt helyesbítés hatását az e fejezetben előírt, kölcsönösen elfogadott hatályra. Ha az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem terjesztenek elő írásban kifogást, úgy tekintendő, hogy a másik Fél elfogadta a javasolt helyesbítést. Konzultációk és vitarendezés 8. Ha a másik Fél kifogást emel a javasolt módosítással vagy helyesbítéssel szemben, a Felek arra törekednek, hogy a kérdést konzultációk útján rendezzék. Amennyiben a kifogás kézhezvételétől számított 60 napon belül nem születik megállapodás, az a Fél, amelyik módosítani vagy helyesbíteni kívánja a 9. melléklet 1., 2. ás 3. szakaszának rá vonatkozó alszakaszát, az ügyet a 14. fejezet szerinti vitarendezési eljárás elé utalhatja annak megállapítása érdekében, hogy a kifogás indokolt-e. A 9. melléklet módosításai 9. Amint a Felek megállapodnak bármely javasolt módosításról vagy helyesbítésről, beleértve azt az esetet is, amikor valamelyik Fél a (4) vagy (7) bekezdéssel összhangban 45 napon belül nem emelt kifogást, vagy ha a kérdést a (8) bekezdésben említett vitarendezési eljárás keretében rendezték, a kereskedelmi formációban eljáró Együttműködési Tanács ennek megfelelően módosítja a 9. mellékletet. 173. CIKK Intézményi rendelkezések Valamely Fél kérésére az Együttműködési Bizottság ülésezik az e fejezet és a 9. melléklet végrehajtásával és működésével kapcsolatos olyan kérdések megvitatása céljából, mint például: (a) a 9. melléklet módosításának szükségessége; (b) a közbeszerzésekkel kapcsolatos, valamely Fél által az Együttműködési Bizottság elé utalt kérdések; (c) az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos bármely ügy. 174. CIKK Átmeneti időszak Ez a fejezet e megállapodás hatálybalépése után három év elteltével válik alkalmazandóvá. 10. FEJEZET KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 175. CIKK 99 Háttér és célkitűzések 1. A Felek emlékeztetnek az ENSZ 1992-ben megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciájának „Agenda 21” című dokumentumára, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (International Labour Organization, a továbbiakban: ILO) a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatára, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról tett 2006. évi miniszteri nyilatkozatára, a méltányos globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozatra, valamint az ENSZ 2015. évi, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és annak fenntartható fejlődési céljaira (a továbbiakban: fenntartható fejlődési célok). 2. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem és beruházások oly módon történő ösztönzése mellett, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ebben az összefüggésben a Felek elismerik, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a fenntartható fejlődés kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő alkotóelemei. 176. CIKK A szabályozási jog és a védelem szintje 1. A Felek elismerik egymás jogát arra, hogy a nemzetközileg elismert normákkal és megállapodásokkal összhangban és a magas szintű környezet- és munkavédelem elérése érdekében meghatározzák saját hazai környezetvédelmi és munkaügyi védelmi szintjeiket, és ennek megfelelően elfogadják vagy módosítsák vonatkozó jogszabályaikat és politikáikat. 2. A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelmet vagy a beruházásokat a környezetvédelmi jogszabályaikban vagy a munkajogi jogszabályaik és normáik által biztosított védelmi szinteket gyengítve vagy csökkentve ösztönözni. 3. Egyik Fél sem törekszik a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzésére a környezetvédelmi és munkajogi jogszabályok hatékony érvényesítésének folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján történő elmulasztásával vagy az attól való eltéréssel. 177. CIKK Többoldalú környezetvédelmi megállapodások és munkaügyi egyezmények 1. A Felek elismerik a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és megállapodások értékét a nemzetközi közösség által a globális vagy regionális környezeti kihívásokra adott válaszként, valamint a teljes és termelékeny foglalkoztatás értékét, többek között a készségfejlesztést és a mindenki számára elérhető tisztességes munkát, mint valamennyi ország fenntartható fejlődésének kulcsfontosságú elemét és a nemzetközi együttműködés kiemelt célkitűzését. 2. Ebben az összefüggésben és figyelembe véve e megállapodás 259–265. cikkét, a Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket az általuk megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodások – köztük az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás – hatékony végrehajtása mellett. 3. Figyelembe véve e megállapodás 285–288. cikkét, a Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket az alapvető ILO-egyezmények, valamint az általuk ratifikált egyéb ILO-egyezmények hatékony végrehajtása, valamint az ILO tagjaként vállalt kötelezettségeikkel összhangban lévő, hatékony 100 munkaügyi ellenőrzési rendszer fenntartása mellett. 178. CIKK A fenntartható fejlődést elősegítő kereskedelem és beruházások 1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy fokozzák a kereskedelem hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez. Ennek megfelelően megállapodnak abban, hogy előmozdítják a fenntarthatóságot garantáló olyan rendszerek használatát, mint a tisztességes és etikus kereskedelem vagy ökocímkézés, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás, valamint a környezeti árukkal és szolgáltatásokkal, valamint az éghajlatbarát termékekkel és technológiákkal folytatott kereskedelem és az azokba való beruházás. 2. A Felek információt cserélnek és megosztják egymással tapasztalataikat a kereskedelmi, társadalmi és környezeti célkitűzések közötti koherencia és kölcsönös támogatás ösztönzésére irányuló tevékenységeikről, és megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket azokról a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó kérdésekről, amelyek a kereskedelmi kapcsolataikkal összefüggésben merülhetnek fel. 3. A Felek közötti ilyen párbeszédnek és együttműködésnek be kell vonnia az érintett érdekelt feleket, különösen a szociális partnereket, valamint más civil társadalmi szervezeteket, adott esetben többek között a 314. cikk alapján létrehozott civil társadalmi együttműködésen keresztül. 179. CIKK Vitarendezés A 223., 224. és 225. cikk nem alkalmazandó az e fejezet szerinti jogvitákra. Az ilyen viták esetében, miután a választottbírói testület kibocsátotta a 219. és 220. cikk szerinti végleges jelentését, a Felek – az említett jelentés figyelembevételével – megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket. Az Együttműködési Bizottság ellenőrzi az ilyen intézkedések végrehajtását, és a kérdést figyelemmel kíséri, többek között a 178. cikknek (3) bekezdésében említett mechanizmuson keresztül. 11. FEJEZET VERSENYELLENES MAGATARTÁS, ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉS ÉS TÁMOGATÁSOK 180. CIKK Alapelvek A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát a kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban. A Felek elismerik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és az állami beavatkozás torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem és a beruházások liberalizálásából származó előnyöket. 181. CIKK Versenysemlegesség A Felek ezt a fejezetet minden köz- és magánvállalkozásra alkalmazzák. 101 182. CIKK Gazdasági tevékenységek Ez a fejezet a gazdasági tevékenységekre vonatkozik. E fejezet alkalmazásában a „gazdasági tevékenység”: áruk és szolgáltatások egy adott piacon való kínálásával kapcsolatos tevékenységek. A. SZAKASZ VERSENYELLENES MAGATARTÁS ÉS ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉS 183. CIKK Jogszabályi keret A Felek elfogadják és fenntartják versenyjogukat, amely a gazdaság valamennyi ágazatában22 minden vállalkozásra érvényes, és amely hatékonyan foglalkozik az alábbi gyakorlatokkal: (a) a vállalkozások közötti horizontális és vertikális megállapodások, vállalkozások társulásainak határozatai és összehangolt magatartás, amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, (b) erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről; valamint (c) a vállalkozások közötti összefonódások, amelyek jelentősen gátolnák a hatékony versenyt, különösen az erőfölény kialakulásának vagy megerősödésének eredményeképpen. 184. CIKK Általános gazdasági érdekű szolgáltatások A Felek biztosítják, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott gazdasági szereplőknek nyújtott támogatások annyiban tartoznak e szakasz hatálya alá, amennyiben e szabályok alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza az érintett vállalkozásokra bízott feladat végrehajtását. A vállalkozásokra ruházott feladatoknak átláthatónak kell lenniük, és az e szakaszban meghatározott szabályok alkalmazásának korlátozása vagy az attól való eltérés nem lépheti túl az e feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges mértéket. 185. CIKK Végrehajtás 1. Mindkét Fél olyan, feladataik ellátásában független versenyhatóságot hoz létre vagy működtet tovább, amely felelős a 183. cikkben említett versenyjogi jogszabályai teljes mértékű alkalmazásáért és hatékony érvényesítéséért, és rendelkezik az e versenyjogi jogszabályok teljes mértékű alkalmazásának és hatékony végrehajtásának biztosításához szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal. 22 Az egyértelműség érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. cikke értelmében az Európai Unió versenyjoga a mezőgazdasági ágazatra a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban alkalmazandó (EU HL L 347., 2013.12.20., 671. o.). 102 2. A Felek átlátható módon alkalmazzák a 183. cikkben említett versenyjogukat, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire, ideértve az érintett gazdasági szereplők védelemhez való jogát is, különösen a meghallgatáshoz és a bírósági felülvizsgálathoz való jog tekintetében. 186. CIKK Együttműködés 1. A Felek elismerik, hogy közös érdekük az együttműködés előmozdítása a versenypolitika és a jogérvényesítés terén. 2. Az ilyen együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek versenyhatóságai információkat cserélhetnek, a Felek jogszabályaiban meghatározott titoktartási szabályok függvényében. 3. A Felek versenyhatóságai vállalják, hogy a lehetséges és megfelelő esetekben az azonos vagy kapcsolódó magatartás vagy ügyek tekintetében törekednek érvényesítési tevékenységük összehangolására. 187. CIKK A vitarendezés alkalmazásának kizárása A 14. fejezet nem alkalmazandó erre a szakaszra. B. SZAKASZ TÁMOGATÁSOK 188. CIKK Fogalommeghatározás és hatály 1. E szakasz alkalmazásában a támogatás olyan intézkedés, amely megfelel az SCM-megállapodás I. cikkének 1.1. bekezdésében foglalt feltételeknek, függetlenül attól, hogy a támogatást árukat előállító vagy szolgáltatásnyújtó vállalkozás számára nyújtották-e23. 2. Ez a szakasz azokra a támogatásokra vonatkozik, amelyek az SCM-megállapodás 2. cikke értelmében egyediek vagy amelyek e megállapodás 192. cikkének hatálya alá tartoznak. 3. A Felek biztosítják, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott gazdasági szereplőknek nyújtott támogatások annyiban tartoznak az e szakaszban meghatározott szabályok hatálya alá, amennyiben e szabályok alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza az érintett vállalkozásokra bízott feladat végrehajtását. A vállalkozásokra ruházott feladatoknak átláthatónak kell lenniük, és az e szakaszban meghatározott szabályok alkalmazásának korlátozása vagy az attól való eltérés nem lépheti túl az e feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges mértéket. 4. E megállapodás 191. cikke nem alkalmazandó a mezőgazdaságról szóló megállapodás 1. mellékletének hatálya alá tartozó, árukereskedelemre vonatkozó támogatásokra. 23 Ez a fogalommeghatározás független a WTO-ban a szolgáltatásokra vonatkozó támogatások meghatározására vonatkozó jövőbeli tárgyalások kimenetelétől. Az említett WTO-szintű tárgyalások előmenetelétől függően a Felek e vonatkozásban aktualizálhatják e megállapodást. 103 5. A 191. és a 192. cikk nem alkalmazandó az audiovizuális ágazatra. 6. A 192. cikk nem alkalmazandó az e megállapodás hatálybalépése előtt vagy az azt követő öt éven belül hivatalosan elfogadott vagy odaítélt támogatásokra. 189. CIKK Kapcsolat a WTO-val E szakasz egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek az SCM-megállapodás, a mezőgazdasági megállapodás, az 1994. évi GATT XVI. cikke vagy a GATS XV. cikke szerinti jogait vagy kötelezettségeit. 190. CIKK Átláthatóság 1. A Felek a területükön nyújtott vagy fenntartott támogatásokkal kapcsolatban nyilvánosságra hozzák a következő információkat: (a) a támogatás jogalapja és célja; (b) a támogatás formája; (c) a támogatás összege vagy a támogatáshoz rendelt költségvetés összege; valamint (d) ha lehetséges, a támogatás kedvezményezettjének neve. 2. Az adott Fél a következők révén felel meg az (1) bekezdésnek: (a) benyújtja az SCM-megállapodás 25. cikke szerinti értesítést, amelyre legalább kétévente sort kerítenek; (b) benyújtja a mezőgazdasági megállapodás 18. cikke szerinti értesítést; vagy (c) biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett információkat nyilvánosan elérhető weboldalon saját maga közzétegye vagy a nevében közzétegyék a támogatás nyújtásának vagy fenntartásának évét követő naptári év december 31-ig. 191. CIKK Konzultációk 1. Ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy támogatás hátrányosan érinti vagy valószínűleg hátrányosan érinti kereskedelmi vagy beruházásliberalizációs érdekeit, aggályait írásban kifejezheti a másik Félnek, és további tájékoztatást kérhet a kérdésről. 2. Az (1) bekezdésben említett kérelemnek magyarázatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a támogatás hogyan sérti vagy érintheti hátrányosan a megkereső Fél érdekeit. A megkereső Fél a támogatással kapcsolatban a következő információkat kérheti: (a) a támogatás jogalapja és szakpolitikai vagy más célja; (b) a támogatás formája; 104 (c) a támogatás időpontjai és időtartama, és bármilyen egyéb ahhoz kapcsolódó határidő; (d) a támogatás jogosultsági követelményei; (e) a támogatás teljes összege vagy a támogatáshoz rendelt éves költségvetés összege; (f) ha lehetséges, a támogatás kedvezményezettjének neve; valamint (g) bármilyen más információ, amely lehetővé teszi a támogatás torzító hatásainak értékelését. 3. A megkeresett Fél a kért információt észszerű határidőn belül, elvileg a megkeresés kézbesítésétől számított 60 napot meg nem haladó határidőn belül írásban rendelkezésre bocsátja. Abban az esetben, ha a megkeresett Fél nem biztosítja a kért információk valamelyikét, az érintett Fél ugyanezen határidőn belül írásos válaszban fejti ki, hogy miért nem. 4. A kért információ kézhezvételét követően a megkereső Fél konzultációt kérhet az üggyel kapcsolatban. A Felek közötti, a felmerült aggályok megvitatására szolgáló konzultációkra észszerű határidőn belül sor kerül, amely főszabály szerint nem haladhatja meg a konzultáció iránti kérelem kézbesítésétől számított 60 napot. 5. A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. 192. CIKK Feltételekhez kötött támogatások 1. E szakasz alkalmazásában a következő támogatások engedélyezhetők az alábbi feltételekkel: (a) olyan támogatások, amelyek esetében az állam bizonyos vállalkozások adósságait vagy kötelezettségeit garantálja, feltéve, ha a szóban forgó adósságok és kötelezettségek összege vagy a garancia időtartama korlátozott; valamint (b) különböző formákban nyújtott támogatások fizetésképtelen vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, amennyiben: (i) létezik reális feltételezéseken alapuló hiteles szerkezetátalakítási terv, amelynek célja, hogy észszerű időn belül biztosítsa a fizetésképtelen vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozás hosszú távú életképességéhez való visszatérést; valamint (ii) a vállalkozás hozzájárul a szerkezetátalakítás költségeihez; a kis- és középvállalkozások nem kötelesek hozzájárulni a szerkezetátalakítás költségeihez. 2. Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó az olyan támogatásokra, amelyeket a vállalkozásoknak a szerkezetátalakítási terv elkészítéséhez szükséges időszakban hitelgaranciák vagy hitelek formájában nyújtanak átmeneti likviditási támogatásként. Az ilyen ideiglenes likviditási támogatásnak arra az összegre kell korlátozódnia, amely pusztán a vállalkozás működésének fenntartásához szükséges. 3. A vállalatok rendezett piacelhagyását biztosító támogatások engedélyezhetők. 4. Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a támogatásokra, amelyek halmozott összege vagy költségvetése három egymást követő évben vállalkozásonként nem éri el a 200 000 EUR-t. 5. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó valamelyik Fél gazdaságában bekövetkezett komoly zavar 105 orvoslása érdekében biztosított támogatásokra. Valamely Fél gazdaságában bekövetkezett zavar akkor minősül komolynak, ha kivételes, átmeneti és jelentős. 6. Amennyiben nem tartoznak a 188. cikk (3) bekezdésének hatálya alá, a programok végrehajtására – különösen a szociális lakhatás és az áruk vasúti szállítása területén – nyújtott támogatások mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek betartása alól, feltéve, hogy szociális irányultságúak. 193. CIKK A támogatások felhasználása A Felek biztosítják, hogy a vállalkozások csak arra a szakpolitikai célra használják fel a támogatást, amelyre azt kapták24. 12. FEJEZET ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK, KÜLÖNLEGES JOGOKKAL VAGY KIVÁLTSÁGOKKAL FELRUHÁZOTT VÁLLALKOZÁSOK ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK 194. CIKK Fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában: (a) „megállapodás”: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) államilag támogatott exporthitelről szóló megállapodása, vagy az OECD keretén belül vagy azon kívül kidolgozott valamely jogfolytonos kötelezettségvállalás, amelyet legalább 12 olyan eredeti WTO-tag elfogadott, amely az 1979. január 1-jei megállapodás szerződő fele volt; (b) „kereskedelmi tevékenység”: olyan tevékenység, amelynek végeredménye egy vállalkozás által meghatározott mennyiségben és áron értékesítendő áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása, és amely tevékenységet haszonszerzési céllal végeznek;25 (c) „kereskedelmi megfontolások”: az ár, a minőség, az elérhetőség, az értékesíthetőség, a szállítás, valamint a beszerzés vagy az értékesítés egyéb feltételei, vagy más olyan tényezők, amelyeket rendes körülmények között figyelembe vesznek egy olyan magántulajdonban lévő vállalkozás kereskedelmi döntéseinek meghozatalakor, amely piacgazdasági elvek alapján működik a vonatkozó üzletágban vagy iparágban; (d) „kijelölt monopólium”: olyan jogalany – ideértve bármely konzorciumot vagy kormányhivatalt is –, amelyet valamely Fél területének vonatkozó piacán egy adott áru vagy szolgáltatás kizárólagos szolgáltatójának vagy beszerzőjének jelölnek ki, de nem foglalja magában a kizárólagos szellemitulajdon-jogban részesített jogalanyokat kizárólag az ilyen jogban részesítés okán; (e) „kijelöl”: monopóliumot létesíteni vagy engedélyezni, illetve egy monopólium alkalmazási körét 24 Az egyértelműség érdekében, ha a Fél ennek érdekében kialakította a vonatkozó jogszabályi keretet és a közigazgatási eljárásokat, a kötelezettség teljesültnek tekintendő. 25 Az egyértelműség érdekében ez kizárja az olyan vállalkozás által végzett tevékenységeket: a) amely non-profit alapon működik; vagy b) amely költségtérítéses alapon működik. 106 kiterjeszteni további árura vagy szolgáltatásra; (f) „különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás”: olyan magán- vagy állami vállalkozás, amelyet az egyik fél jogilag vagy ténylegesen különleges jogokkal vagy kiváltságokkal ruházott fel, amely esetében kettőben vagy többen határozza meg, illetve kettőre vagy többre korlátozza azon vállalkozások számát, amelyek számára engedélyezett egy áru vagy szolgáltatás nyújtása, és ezt nem objektív, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek alapján teszi, lényegesen befolyásolva ezzel más vállalkozások azon képességét, hogy ugyanazt az árut vagy szolgáltatást ugyanazon a földrajzi területen lényegében azonos feltételek mellett nyújthassa; (g) „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: a GATS-ban és adott esetben a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletében meghatározott államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás; (h) „állami tulajdonban lévő vállalat”: olyan vállalat, amelyben valamelyik Fél: (i) közvetlenül birtokolja az alaptőke több mint 50 %-át; (ii) közvetlen vagy közvetett módon ellenőrzi a szavazati jogok több mint 50 %-ának gyakorlását; (iii) jogában áll az igazgatóság vagy más, ezzel egyenértékű ügyvezető testület tagjai többségének a kinevezése; vagy (iv) jogosult irányítást gyakorolni a vállalkozás felett. 195. CIKK Hatály 1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, az 1994. évi GATT XVII. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési megállapodás, valamint a GATS VIII. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti jogaikat és kötelezettségeiket. 2. Ez a fejezet a kereskedelmi tevékenységet folytató állami tulajdonú vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik. Amennyiben ezek az érintett vállalkozások vagy monopóliumok kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet egyaránt folytatnak, ez a fejezet kizárólag a kereskedelmi tevékenységre alkalmazandó. 3. Ez a fejezet a minden kormányzati szinten működő állami tulajdonú vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik. 4. Ez a fejezet nem vonatkozik az állami tulajdonú vállalatokra, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra vagy a kijelölt monopóliumokra, amennyiben azok az egyes Feleknek a WTO-megállapodás 4. mellékletében foglalt vagy e megállapodás 9. melléklete szerinti, a közbeszerzésről szóló, 1994. április 15-én Marrakeshben kelt megállapodás I. függelékének mellékletei szerinti beszerzést végző szervként járnak el, és amennyiben nem a beszerzett áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi célú viszonteladása vagy a beszerzett áruknak vagy szolgáltatásoknak áruk kereskedelmi értékesítésre történő előállítása vagy szolgáltatások kereskedelmi értékesítésre történő szolgáltatása során történő felhasználása céljából járnak el. 5. Ez a fejezet nem alkalmazandó az államhatalom gyakorlása során nyújtott bármely szolgáltatásra. 107 6. Ez a fejezet nem alkalmazandó a kizárólag katonai és védelmi vonatkozású termékek előállításával foglalkozó állami tulajdonú vállalatokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra vagy kijelölt monopóliumokra.26 7. Ez a fejezet nem alkalmazandó az állami tulajdonban lévő vállalkozásra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásra, illetve kijelölt monopóliumra, ha e vállalkozás vagy monopólium kereskedelmi tevékenységéből származó éves bevétele kevesebb mint 50 millió különleges lehívási jog (SDR) volt az előző három egymást követő pénzügyi év bármelyikében. 8. A 197. cikk nem vonatkozik egy állami tulajdonú vállalkozás által kormányzati megbízás alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra, amennyiben az adott pénzügyi szolgáltatásnyújtás: (a) támogatja az exportot vagy az importot, feltéve, hogy a szolgáltatások nyújtása: (i) nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik; vagy (ii) olyan feltételek mellett történik, amelyek nem kedvezőbbek, mint amelyeket összehasonlítható pénzügyi szolgáltatások esetében a kereskedelmi piacon be lehetne szerezni; (b) támogatja a Fél területén kívüli magánberuházásokat, feltéve, hogy a szolgáltatások nyújtása: (i) nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik; vagy (ii) olyan feltételek mellett történik, amelyek nem kedvezőbbek, mint amelyeket összehasonlítható pénzügyi szolgáltatások esetében a kereskedelmi piacon be lehetne szerezni; vagy (c) a megállapodással összhangban álló feltételek mellett történik, feltéve, hogy azok a megállapodás hatálya alá tartoznak27. 9. A 197. cikk nem alkalmazandó az e megállapodás hatálya alá nem tartozó, a 6. fejezetben meghatározott szolgáltatási ágazatokra. 196. CIKK Általános rendelkezések 1. A Felek e fejezetből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy a Felek állami vállalatokat létesítsenek vagy tartsanak fenn, vállalatokat különleges jogokban és kiváltságokban részesítsenek, illetve monopóliumokat jelöljenek ki és tartsanak fenn. 2. Egyik Fél sem kérhet vagy bátoríthat egy állami tulajdonban lévő vállalkozást, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozást, illetve kijelölt monopóliumot arra, hogy az e fejezettel ellentétesen járjon el. 197. CIKK Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások 1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az egyes állami tulajdonú vállalkozásaik, különleges jogokkal 26 Az egyértelműség érdekében, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy monopóliumok nem katonai és védelmi vonatkozású kereskedelmi tevékenységekkel foglalkoznak, e tevékenységeket lefedi ez a fejezet. 27 Az egyértelműség érdekében a Felek elismerik, hogy a Kirgiz Köztársaság nem vesz részt a megállapodásban, azonban a Felek egyetértenek, hogy ez a rendelkezés ugyanolyan jogokkal ruházza fel e megállapodás Feleit. 108 vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásaik, illetve kijelölt monopóliumaik a kereskedelmi tevékenységek gyakorlása során: (a) a kereskedelmi megfontolások szerint járnak el az áruk vagy szolgáltatások beszerzése vagy értékesítése során, kivéve a közszolgáltatási megbízatásaik28 – például a b) vagy c) ponttal nem ellentétes, szociális orientáltságú programok és projektek – bármely feltételének teljesítése céljából; (b) egy áru vagy szolgáltatás beszerzése során: (i) a másik Fél vállalkozásai által nyújtott áruk és szolgáltatások számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a saját vállalkozásai által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosítanak; valamint (ii) a másik Fél olyan vállalkozása által nyújtott áruk vagy szolgáltatások számára, amely a területén e megállapodás hatálya alá tartozó beruházásnak minősül, ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a Fél beruházóinak beruházásaként működő, a területén működő érintett piacon működő vállalkozások által kínált hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosítanak; valamint (c) egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során: (i) a másik Fél vállalkozása számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a saját vállalkozásai számára biztosítanak; valamint (ii) a másik Fél olyan vállalkozása számára, amely a területén e megállapodás hatálya alá tartozó beruházásnak minősül, ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyent a saját területén az érintett piacon a saját beruházói beruházásainak minősülő vállalkozások számára biztosít. 2. Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogkörökkel vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve a kijelölt monopóliumok: (a) eltérő feltételek mellett szerezzenek be vagy szállítsanak árukat vagy szolgáltatásokat, ideértve az árral kapcsolatos feltételeket is, amennyiben a beszerzésre vagy értékesítésre kereskedelmi megfontolásokkal összhangban kerül sor; vagy (b) elutasítsák áru vagy szolgáltatás beszerzését vagy értékesítését, amennyiben erre kereskedelmi megfontolások alapján kerül sor. 198. CIKK Szabályozási keret 1. A Felek törekednek arra, hogy tiszteletben tartsák és a lehető legjobban használják fel a vonatkozó nemzetközi standardokat, többek között az OECD állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozó iránymutatásait. 2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az általa létrehozott vagy fenntartott szabályozó szerv vagy bármely, általa szabályozási funkcióval felruházott szerv: 28 Az egyértelműség érdekében, az állami tulajdonban álló bankok közszolgáltatási megbízatást kaphatnak a mezőgazdasági ágazat részére történő kedvezményes hitelek nyújtására. Az ilyen hiteleket a mezőgazdaság részére nyújtott belföldi támogatásnak kell tekinteni. 109 (a) a szabályozói tevékenység hatékonysága érdekében független minden, az említett szerv által szabályozott vállalkozástól, és azoknak nem tartozik számot adni; valamint (b) pártatlanul29 jár el minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyet az említett szerv szabályoz, ideértve az állami tulajdonú vállalkozásokat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokat és a kijelölt monopóliumokat is30. 3. Az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások, és a kijelölt monopóliumok tekintetében mindegyik Fél következetesen és megkülönböztetésmentesen alkalmazza saját jogszabályait és egyéb rendelkezéseit. 199. CIKK Átláthatóság 1. Az a Fél, amely joggal feltételezi, hogy az e fejezet szerinti érdekeit hátrányosan befolyásolják a másik Fél állami tulajdonban lévő vállalatainak, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásainak, illetve a kijelölt monopóliumainak a kereskedelmi tevékenységei, írásban kérheti, hogy a másik Fél adjon információkat a szóban forgó vállalkozás vagy monopólium e fejezet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeiről. 2. Az (1) bekezdésben említett információkéréseknek fel kell tüntetniük: (a) az érintett vállalkozás vagy monopólium; (b) az érintett áruk vagy szolgáltatások és piacok; (c) az e fejezet szerinti azon érdekek, amelyeket a megkereső Fél megítélése szerint hátrányosan befolyásolnak; (d) a vállalkozás vagy monopólium által folytatott olyan gyakorlatok, amelyek e fejezettel összeegyeztethetetlen módon akadályozzák a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat; valamint (e) az alábbiak közül mely információkat kell nyújtani: (i) a vállalkozás vagy monopólium tulajdonjoga és szavazati szerkezete, feltüntetve a részvények százalékos arányát, amelyet a megkeresett Fél, állami tulajdonú vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, illetve kijelölt monopóliumai halmozottan birtokolnak, valamint az általuk a vállalkozásban vagy monopóliumban halmozottan birtokolt szavazati jogok százalékos arányát; (ii) a megkeresett Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, illetve kijelölt monopóliumai által birtokolt különleges részvények, illetve különleges szavazati jogok vagy egyéb jogok leírása, amennyiben ezek a jogok különböznek azoktól, amelyek a vállalkozás vagy a monopólium általános törzsrészvényeihez kapcsolódnak; 29 Az egyértelműség érdekében a szabályozó szervnek a szabályozási feladatai gyakorlása során tanúsított pártatlanságát ezen szabályozó szerv általános gyakorlatához viszonyítva értékelik. 30 Az egyértelműség érdekében azon ágazatok esetében, amelyek tekintetében a Felek a más fejezetekben szereplő szabályozó szervekkel kapcsolatos konkrét kötelezettségekben állapodtak meg, az említett más fejezetek vonatkozó rendelkezései élveznek elsőbbséget. 110 (iii) a vállalkozás vagy monopólium szervezeti felépítésének, valamint igazgatósága vagy bármely más egyenértékű testülete összetételének leírása; (iv) a vállalkozást vagy monopóliumot szabályozó vagy ellenőrző kormányzati hivatalok vagy közjogi szervek leírása, az említett hivatalok vagy szervek által a vállalkozásra vagy monopóliumra rótt jelentési kötelezettségek leírása, valamint a kormányhivataloknak vagy közjogi szerveknek a vállalkozás vagy monopólium vezető tisztségviselői, valamint a vállalkozás vagy monopólium igazgatóságának, vagy bármely más, ezzel egyenértékű testületének tagjaira vonatkozó kinevezéssel, elbocsátással vagy díjazással kapcsolatos jogai és gyakorlata; (v) a vállalkozás vagy monopólium éves bevétele és összes eszköze a legutóbbi olyan hároméves időszak alatt, amelyről rendelkezésre áll információ; (vi) bármely olyan mentesség, védettség és kapcsolódó intézkedések, amelyeket a vállalkozás vagy a monopólium a megkeresett Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint élvez; valamint (vii) a vállalkozásra vagy monopóliumra vonatkozó bármely további nyilvánosan hozzáférhető információ, ideértve az éves beszámolókat és harmadik fél által végzett könyvvizsgálatokat is. 3. Amennyiben a kért információ nem áll a megkeresett Fél rendelkezésre, a megkeresett Fél írásban értesíti a kérelmező Felet ennek indokairól. 13. FEJEZET Átláthatóság 200. CIKK Fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában: (a) „közigazgatási határozat”: olyan jogi hatállyal bíró határozat, amely egy egyedi esetben érinti egy konkrét személy jogait és kötelezettségeit, és kiterjed arra az esetre is, ha elmarad a közigazgatási határozat vagy intézkedés meghozatala olyan esetben, amikor ezt valamely Fél joga előírja, (b) „érintett személy”: egy általánosan alkalmazandó intézkedés által érintett bármely személy, (c) „általánosan alkalmazandó intézkedés”: olyan jogszabályok, egyéb rendelkezések, eljárások és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok, amelyek hatást gyakorolhatnak az e cím hatálya alá tartozó bármely kérdésre. 201. CIKK Célkitűzés Elismerve egymás szabályozási környezeteinek a közöttük folytatott kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt esetleges hatását, a Felek arra törekednek, hogy e fejezet rendelkezéseivel összhangban kiszámítható szabályozási környezetet és hatékony eljárásokat mozdítsanak elő a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások számára. 202. CIKK 111 Közzététel 1. A Felek biztosítják, hogy az e cím hatálya alá tartozó bármely kérdés tekintetében általánosan alkalmazandó intézkedések: (a) gyorsan elérhetőek legyenek egy hivatalosan kijelölt médiumban és – amennyiben megvalósítható – elektronikus úton, vagy oly módon, hogy bárki megismerhesse azokat, (b) az ilyen intézkedések céljára és indokára magyarázatot adjanak; valamint (c) kellő időt biztosítsanak a közzététel és az ilyen intézkedések hatálybalépése között, kivéve amennyiben ez sürgősség miatt nem lehetséges. 2. Az e cím hatálya alá tartozó bármely kérdésben általánosan alkalmazandó jogszabályok vagy egyéb rendelkezések elfogadásakor vagy módosításakor a Felek saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban: (a) a megfelelően korai szakaszban közzéteszik a javasolt jogszabály vagy egyéb rendelkezés célját és indokolását részletező jogszabálytervezetet, az egyéb rendelkezés tervezetét vagy a konzultációs dokumentumokat; (b) észszerű lehetőséget és megfelelő időt biztosítanak az érdekelt személyek számára észrevételeik megtételére; valamint (c) törekednek a beérkezett észrevételek figyelembevételére. 203. CIKK Tájékoztatáskérés 1. Mindegyik Fél létrehozza vagy fenntartja a bármely személytől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre történő válaszadás megfelelő mechanizmusait az általánosan alkalmazandó, javasolt vagy hatályos intézkedéssel kapcsolatban, bármely e cím hatálya alá tartozó kérdéssel kapcsolatban. 2. Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol az általánosan alkalmazandó intézkedésekkel vagy az e cím hatálya alá tartozó bármely kérdéssel kapcsolatos, általánosan alkalmazandó intézkedések elfogadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó bármely olyan javaslattal kapcsolatos kérdésekre, amelyről a megkereső Fél úgy ítéli meg, hogy hatással lehet e megállapodás működésére. 204. CIKK Az általánosan alkalmazandó intézkedések alkalmazása 1. A Felek biztosítják, hogy az e cím hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos, bármely általánosan alkalmazandó intézkedést tárgyilagosan, pártatlanul és észszerűen alkalmazzák. 2. A Felek az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a másik Fél meghatározott személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira egyedi esetekben történő alkalmazása során: (a) arra törekednek, hogy a közigazgatási eljárás által közvetlenül érintett érdekelt személyek részére a jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban észszerű tájékoztatást adjanak az eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének leírását, azon joghatóság megnevezését, 112 amelyben az eljárást kezdeményezték, és adott esetben a vitatott kérdések általános leírását is; valamint (b) az említett érdekelt személyek részére észszerű lehetőséget biztosítanak arra, hogy bármely végleges közigazgatási határozatot megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi; 205. CIKK Felülvizsgálat 1. Mindegyik Fél bíróságokat, választottbíróságokat vagy közigazgatási törvényszékeket, illetve eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e cím hatálya alá tartozó bármilyen üggyel kapcsolatos közigazgatási határozatok haladéktalan felülvizsgálata és, ha indokolt, kiigazítása érdekében. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a felülvizsgálati eljárásait megkülönböztetésmentes és elfogulatlan módon folytassák le. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az ilyen felülvizsgálatot végző bíróságai és törvényszékei pártatlanok és függetlenek legyenek a közigazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és hogy azoknak az ügy kimeneteléhez semmiféle alapvető érdekük ne fűződjön. 2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett eljárásokban részt vevő felek jogosultak legyenek a következőkre: (a) észszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztására, illetve megvédésére; valamint (b) olyan döntéshozatal, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a Fél joga előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul. 3. Figyelemmel az egyes Felek jogában előírtak szerinti további felülvizsgálatra vagy fellebbezésre, mindegyik Fél biztosítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot a közigazgatási végrehajtással megbízott hivatal vagy hatóság végrehajtsa. 206. CIKK A szabályozás minősége, teljesítménye és a helyes szabályozási gyakorlatok 1. A Felek elismerik a helyes szabályozási gyakorlat elveit, és előmozdítják a szabályozás minőségét és teljesítményét, többek között a következők révén: (a) ösztönzik a szabályozási hatásvizsgálatok alkalmazását a főbb kezdeményezések kidolgozása során; valamint (b) olyan eljárásokat hoznak létre vagy tartanak fenn, amelyek elősegítik az általánosan alkalmazandó intézkedéseik időszakos visszamenőleges értékelését. 2. Az e cím hatálya alá tartozó területeken a Felek törekednek a regionális és többoldalú fórumokon való együttműködésre, valamint a helyes szabályozási gyakorlatok és az átláthatóság előmozdítására a nemzetközi kereskedelem és beruházások tekintetében. 207. CIKK Egyedi rendelkezések 113 E fejezetet az e cím többi fejezetében megállapított, különös átláthatósági szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni. 14. FEJEZET VITARENDEZÉS A. SZAKASZ CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY 208. CIKK Célkitűzés E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e cím értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadott megoldás szülessen. 209. CIKK Hatály E fejezetet kell alkalmazni az e cím (a továbbiakban: a vonatkozó rendelkezések) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Felek között felmerülő viták esetén, kivéve ha ez a cím másként rendelkezik. 210. CIKK Fogalommeghatározások 1. A 14. fejezet és a 14-A. és 14-B. melléklet alkalmazásában: (a) „igazgatási személyzet”: azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a testületi tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak; (b) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a testület eljárásával kapcsolatban; (c) „asszisztens”: az a személy, aki valamely testületi tag megbízatásának keretében és annak irányítása és ellenőrzése alatt kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott testületi tag részére; (d) „tagjelölt” olyan személy, akinek neve szerepel a 214. cikkben említett testületi tagjegyzékben, vagy akinek a 213. cikke szerinti, testületi tagként történő kiválasztása megfontolás tárgyát képezi; (e) „panaszos Fél”: az a Fél, amely a 212. cikk szerinti testület létrehozását kéri; (f) „közvetítő”: olyan személy, akit a 236. cikkel összhangban közvetítőnek választottak ki; (g) „testület”: a 213. cikk alapján létrehozott testület; (h) „testületi tag”: egy testület tagja; (i) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértette a vonatkozó rendelkezéseket; 114 (j) „képviselő”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a cím szerinti vita céljából képviseli. B. SZAKASZ KONZULTÁCIÓK 211. CIKK Konzultációk 1. A Felek törekednek arra, hogy a 209. cikkben említett vitákat úgy rendezzék, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából. 2. Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, megjelölve a szóban forgó intézkedést és a vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket alkalmazandónak ítél. 3. Az a Fél, amelyhez a konzultációra irányuló kérelmet benyújtották, mihamarabb válaszol a kérelemre, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül. A konzultációt a kérelem kézbesítésének időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne – ha a Felek másként nem állapodnak meg – annak a Félnek a területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem kézbesítésének napjától számított 30 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. 4. Sürgősségi – többek között romlandó árukkal vagy szezonális árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos – konzultációkra a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kerül sor. A konzultáció ezen a 15 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. 5. A konzultációk során a Felek elegendő ténybeli információt biztosítanak egymásnak, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által a vonatkozó rendelkezések működésére és alkalmazására gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát. Az egyes Felek törekednek arra, hogy illetékes kormányzati hatóságaik azon munkatársainak részvételét biztosítsák, akik szakértelemmel rendelkeznek az egyeztetés tárgyát illetően. 6. A konzultációk és különösen a Felek által a konzultációk során közölt, bizalmasnak minősített információk és az általuk képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban. C. SZAKASZ TESTÜLETI ELJÁRÁSOK 212. CIKK Testületi eljárások kezdeményezése 1. A 211. cikkel összhangban konzultációt kezdeményező Fél testület létrehozását kérheti, ha: (a) az a Fél, amelyhez a konzultáció iránti kérelmet a 211. cikkel összhangban benyújtották, nem válaszol a megkeresésre a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül; 115 (b) a konzultációkra nem kerül sor a 211. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott időtartamokon belül; (c) a Felek megállapodnak abban, hogy nem folytatnak konzultációt; vagy (d) konzultációt folytattak, de nem sikerült kölcsönös megegyezéssel végződő megoldást találni. 2. Az a Fél, amely testület létrehozását kéri (a továbbiakban: a panaszos Fél), ezt a vonatkozó érintett rendelkezéseket állítólagosan megsértő Félhez intézett írásbeli kérelem útján teszi meg (a továbbiakban: a bepanaszolt Fél). A panaszos Félnek kérelmében meg kell határoznia a panasz tárgyát képező intézkedést, és oly módon kell ismertetnie azt, hogy az intézkedés miért nincs összhangban a vonatkozó rendelkezésekkel, hogy abból egyértelmű legyen a panasz jogalapja. 213. CIKK Testület létrehozása 1. Egy testület három testületi tagból áll. 2. A testület létrehozására irányuló írásbeli kérelem kézbesítésétől számított 14 napon belül a Felek konzultálnak egymással a testület összetételéről való megállapodás céljából. 3. Ha a Felek az e cikk (2) bekezdésében előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a testület összetételéről, akkor mindegyik Fél a saját, 214. cikk szerinti aljegyzékéből kinevez egy testületi tagot az e cikk (2) bekezdésében előírt határidő lejártát követő öt napon belül. Ha valamelyik Fél nem nevezett ki testületi tagot az aljegyzékéből az említett határidőn belül, az Együttműködési Bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke sorsolás útján, az említett határidő lejártát követően öt napon belül kiválaszt egy testületi tagot annak a Félnek az aljegyzékéből, amelyik elmulasztott testületi tagot kinevezni. Az Együttműködési Bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke a testületi tag sorsolással történő kiválasztását átruházhatja. 4. Ha a Felek az e cikk (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a testület elnökéről, az Együttműködési Bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke legkésőbb az említett határidő lejártát követő öt napon belül sorsolás útján kiválasztja a testület elnökét az elnökök 214. cikk szerinti aljegyzékéből. Az Együttműködési Bizottság panaszos Fél által delegált társelnöke a testület elnökének sorsolással történő kiválasztását átruházhatja. 5. Ha a 214. cikkben előírt listák bármelyikét nem állították össze, vagy azok nem tartalmaznak elegendő nevet a 212. cikk szerinti kérelem benyújtásakor, a testület tagjait a 14-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzatnak megfelelően kell kiválasztani. 6. A testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három kiválasztott testületi tag értesítést küldött arról, hogy elfogadta kijelölését a 14-A. mellékletben szereplő eljárási szabályzatnak megfelelően. 214. CIKK A testületi tagok jegyzéke 1. Az Együttműködési Bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően hat hónappal létrehozza annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek testületi tagként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: 116 (a) egy olyan aljegyzék, amelyet az Európai Unió javaslatai alapján állítottak össze; (b) egy olyan aljegyzék, amelyet a Kirgiz Köztársaság javaslatai alapján állítottak össze; valamint (c) egy olyan aljegyzék, amelyen olyan személyeket tüntetnek fel, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik hajlandóak és képesek a szakértői testület elnöki tisztségét ellátni. 2. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. Az Együttműködési Bizottságnak biztosítania kell, hogy a jegyzéken mindig szerepeljen legalább ennyi személy. 3. Az Együttműködési Bizottság további jegyzékeket állíthat össze az e cím hatálya alá tartozó egyes ágazatokban szakértelemmel rendelkező személyekről. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a testületnek a 213. cikkben szereplő eljárás szerinti összeállításához. 215. CIKK A testületi tagokkal szembeni követelmények 1. A testület minden tagja: (a) bizonyított szakértelemmel rendelkezik a jog, a nemzetközi kereskedelem és az e cím hatálya alá tartozó egyéb kérdések terén; (b) független a Felektől, és nem kötődik egyik Félhez sem, illetve nem fogad el azoktól utasítást; (c) egyéni minőségében jár el, és nem fogad el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól a vitához kapcsolódó kérdéseket illetően; valamint (d) betartja a 14-B. mellékletben foglalt, a testületi tagokra és közvetítőkre vonatkozó magatartási kódexet. 2. Az elnök vitarendezési eljárások terén szerzett tapasztalattal is rendelkezik. 3. Tekintettel egy adott vita tárgyára, a Felek megállapodhatnak abban, hogy eltérnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt követelményektől. 216. CIKK A testület feladatai A testület: (a) objektíven értékeli az előtte lévő ügyet, beleértve az ügy tényállásának tárgyilagos értékelését, valamint a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát és a vonatkozó rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséget; (b) jelentéseiben és határozataiban ismerteti a ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát és az általa elfogadott megállapításokat és következtetéseket alátámasztó alapvető indokokat; valamint (c) rendszeresen konzultál a Felekkel, és megfelelő lehetőségeket biztosít egy kölcsönösen elfogadott megoldás kidolgozásához. 217. CIKK 117 Feladatmeghatározás 1. A Feleknek a testület létrehozásától számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában a testület feladatmeghatározása a következő: „az e cím Felek által idézett vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálni a testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, megállapításokat tenni a kérdéses intézkedésnek az említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, és jelentést tenni a 219. és 220. cikkel összhangban”. 2. Amennyiben a Felek más feladatokról állapodnak meg, az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesítik a testületet a megállapított feladatokról. 218. CIKK Sürgősséggel kapcsolatos döntéshozatal 1. Valamely Fél kérésére a testület a létrehozásától számított 10 napon belül határoz az ügy sürgősségéről. 2. Sürgős esetekben az e szakaszban előírt alkalmazandó határidők az abban előírt határidők fele, a 213. és 217. cikkben említett időszakok kivételével. 219. CIKK Időközi jelentés 1. A testület a létrehozása után 90 napon belül időközi jelentést bocsát ki a Felek részére. Ha a testület úgy véli, hogy az említett határidő nem tartható, a testület elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. A testület az időközi jelentését legkésőbb az említett testület létrehozása után 120 nappal kibocsátja. 2. Az időközi jelentés kézbesítésétől számított 10 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. Bármelyik Fél észrevételeket tehet a másik Fél kérelmével kapcsolatban a kérelem kézbesítésétől számított hat napon belül. 220. CIKK Zárójelentés 1. A testület a zárójelentését a létrehozásától számított 120 napon belül tárja a Felek elé. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem teljesíthető, a testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület a zárójelentését kibocsátani tervezi. A testület a zárójelentését legkésőbb az említett testület létrehozása után 150 nappal kibocsátja. 2. A zárójelentésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott írásbeli kérelmek megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell a Felek észrevételeivel. 221. CIKK Megfelelőségi intézkedések 1. A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy haladéktalanul 118 eleget tegyen a zárójelentés megállapításainak és következtetéseinek annak érdekében, hogy biztosítsa a vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelését. 2. A bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés megküldését követő 30 napon belül írásban értesíti a panaszos Felet azokról az intézkedésekről, amelyeket a zárójelentésnek való megfelelés érdekében hozott vagy szándékozik meghozni. 222. CIKK Észszerű időtartam 1. Amennyiben a 221. cikk (1) bekezdésével összhangban az azonnali megfelelés nem lehetséges, a bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés megküldését követő 30 napon belül írásban értesíti a panaszos Felet a megfeleléshez szükséges észszerű időtartam hosszáról. A Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a zárójelentésnek való megfeleléshez szükséges észszerű időtartam hosszáról. 2. Amennyiben a Felek nem tudnak megállapodni az (1) bekezdésben említett észszerű időtartam hosszáról, a panaszos Fél legkorábban 20 nappal az (1) bekezdésben említett értesítés kézbesítését követően írásban kérheti, hogy az eredeti testület határozza meg az észszerű időtartam hosszát. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül kibocsátja határozatát a Felek részére. 3. A bepanaszolt Fél a (2) bekezdéssel összhangban megállapított észszerű határidő lejárta előtt legalább egy hónappal írásban értesíti a panaszos Felet a zárójelentésnek való megfelelés terén elért előrehaladásáról. 4. A Felek megállapodhatnak a (2) bekezdéssel összhangban megállapított észszerű időtartam meghosszabbításáról. 223. CIKK Megfelelési felülvizsgálat 1. A bepanaszolt Fél legkésőbb a 222. cikkben említett észszerű határidő lejártáig írásban értesíti a panaszos Felet a zárójelentésnek való megfelelés érdekében hozott bármely intézkedéséről. 2. Ha a Felek nem értenek egyet a megfelelés érdekében hozott intézkedések megléte tekintetében, vagy az intézkedéseknek a vonatkozó rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti testülettől, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemben a panaszos Fél megjelöli a szóban forgó intézkedést, és – a panasz jogalapját egyértelműen bemutató módon – kifejti, hogy ez az intézkedés hogyan sérti a vonatkozó rendelkezéseket. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 46 napon belül kibocsátja határozatát a Felek részére. 224. CIKK Ideiglenes jogorvoslatok 1. A bepanaszolt Fél a panaszos Fél kérésére és a vele folytatott konzultációt követően ideiglenes ellentételezésre vonatkozó ajánlatot nyújt be, amennyiben: (a) a bepanaszolt Fél írásban értesíti a panaszos Felet, hogy nem lehet megfelelni a zárójelentésnek; (b) a bepanaszolt Fél a 221. cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül vagy az észszerű 119 időtartam lejárta előtt nem küld írásbeli értesítést a zárójelentésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről; vagy (c) a testület megállapítja, hogy a megfelelés érdekében nem hoztak intézkedést, vagy a megfelelés érdekében hozott intézkedés nem áll összhangban a vonatkozó rendelkezésekkel. 2. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett helyzetek bármelyike esetén a panaszos Fél írásban értesítheti a bepanaszolt Felet arról, hogy fel kívánja függeszteni a vonatkozó rendelkezések szerinti kötelezettségei alkalmazását, ha: (a) a panaszos Fél úgy határoz, hogy nem nyújt be az (1) bekezdés szerinti kérelmet; vagy (b) ha a panaszos Fél e cikk (1) bekezdése alapján kérelmet nyújtott be, a Felek nem állapodnak meg ideiglenes ellentételezésről a 222. cikkben említett észszerű határidő lejártát – vagy a testület 223. cikk (2) bekezdése szerinti határozatának kézbesítését – követő 20 napon belül. Az értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek tervezett felfüggesztésének mértékét. 3. A panaszos Fél a (2) bekezdésben említett értesítés kézbesítésétől számított 10 nap elteltével felfüggesztheti a vonatkozó rendelkezések szerinti kötelezettségeket, kivéve, ha a bepanaszolt Fél az (5) bekezdés szerinti kérelmet nyújtott be. 4. A kötelezettségek felfüggesztésének szintje nem haladhatja meg a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt bekövetkező hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét. 5. Ha a bepanaszolt Fél úgy véli, hogy a kötelezettségek felfüggesztésének bejelentett mértéke meghaladja a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt bekövetkező hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét, a (3) bekezdésben meghatározott 10 napos határidő lejárta előtt írásban kérelmezheti az eredeti testülettől, hogy hozzon döntést az ügyben. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül kibocsátja határozatát a Felek részére. A testület döntéshozataláig a kötelezettségek nem függeszthetők fel. A kötelezettségek felfüggesztésének összhangban kell lennie az említett határozattal. 6. A kötelezettségek e cikkben említett felfüggesztése vagy ellentételezése ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően: (a) a Felek a 240. cikk értelmében kölcsönösen elfogadott megoldást találtak; (b) a Felek megállapodtak abban, hogy a zárójelentésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedésnek köszönhetően a bepanaszolt Fél megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek; vagy (c) a testület által a vonatkozó rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt, a zárójelentésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket visszavonták vagy módosították annak érdekében, hogy a bepanaszolt Fél megfeleljen az említett rendelkezéseknek. 225. CIKK Az ideiglenes jogorvoslatok elfogadását követően a megfelelés céljából hozott intézkedések felülvizsgálata 1. A bepanaszolt Fél írásban értesíti a panaszos Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a zárójelentésnek való megfelelés érdekében a kötelezettségek felfüggesztését vagy az ideiglenes ellentételezés alkalmazását követően hozott. Azon esetek kivételével, amelyekben a (2) bekezdés az 120 irányadó, a panaszos Fél az értesítés kézbesítésétől számított 30 nap elteltével véget vet a kötelezettségek felfüggesztésének. Azokban az esetekben, amikor ellentételezés alkalmazására került sor, és a (2) bekezdésben szereplő esetek kivételével a bepanaszolt Fél a megfelelésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül megszüntetheti az ilyen ellentételezés alkalmazását. 2. Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy az (1) bekezdéssel összhangban bejelentett intézkedésnek köszönhetően a bepanaszolt Fél megfelel-e a vonatkozó rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkérheti az eredeti testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 46 napon belül kibocsátja határozatát a Felek részére. Amennyiben a testület úgy határoz, hogy a zárójelentésnek való megfelelés érdekében tett intézkedés megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – adott esetben – az ellentételezés megszűnik. Adott esetben a panaszos Fél a kötelezettségek felfüggesztésének vagy az ellentételezésnek a mértékét a testület határozatának fényében kiigazítja. 3. Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a Panaszos Fél által végrehajtott felfüggesztés mértéke meghaladja a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt bekövetkező hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét, írásban kérheti, hogy az eredeti ügyben eljáró testület hozzon döntést az ügyben. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 46 napon belül kibocsátja határozatát. 226. CIKK A testületi tagok leváltása Ha a vitarendezési eljárások során a testület valamely tagja nem tud részt venni, visszalép, vagy azért kell lecserélni, mert nem felel meg a 14-B. mellékletben foglalt, a testületi tagokra és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódexnek, a 213. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni. A testület új tagjának kinevezésekor szükség szerint meg kell hosszabbítani a testület e szakaszban meghatározott jelentéseinek vagy határozatainak kibocsátására rendelkezésre álló határidőket. 227. CIKK Eljárási szabályzat 1. A testület eljárásait e fejezet és a 14-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzat szabályozza. 2. A 14-A. mellékletben szereplő eljárási szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a testület tárgyalásai nyilvánosak. 228. CIKK Felfüggesztés és megszüntetés A Felek együttes kérelmére a testület bármikor felfüggeszti a munkáját a Felek által megállapított, 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A Felek együttes írásbeli kérelmére a testület a felfüggesztési időszak vége előtt, illetve az egyik Fél írásbeli kérelmére a felfüggesztési időszak lejártakor folytatja a munkáját. Amennyiben ez utóbbi alkalmazandó, a megkereső Fél írásban értesíti a másik Felet a kérelemről. Ha a felfüggesztési időtartam lejártakor egyik Fél sem kérelmezi a testület munkájának folytatását, a testület felhatalmazása hatályát veszti, és a vitarendezési eljárás lezárul. A testület munkájának felfüggesztése esetén az e szakasz szerinti vonatkozó időtartamokat ugyanannyi idővel meghosszabbítják, mint amennyi ideig a testület 121 munkája szünetelt. 229. CIKK Az információ beérkezése 1. Valamelyik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a testület kérheti a Felektől a szükségesnek és megfelelőnek ítélt vonatkozó információkat. A Felek haladéktalanul és teljes körűen választ adnak a testület minden ilyen információszolgáltatási kérésére. 2. A testület valamely Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére bármilyen forrásból bekérhet bármilyen megfelelőnek ítélt információt. A testület ezenkívül az általa megfelelőnek ítélt módon és adott esetben a Felek által megállapított feltételek mellett szakértők véleményét is kérheti. 3. Az egyik Fél természetes személyei vagy az egyik Fél területén letelepedett jogi személyek amicus curiae beadványokat nyújthatnak be a 14-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzattal összhangban. 4. A testület által e cikk alapján megszerzett információkat a Felek rendelkezésére kell bocsátani. A Felek észrevételeket tehetnek ezekkel az információkkal kapcsolatban. 230. CIKK Értelmezési szabályok A testület a nemzetközi közjog szokásos értelmezési szabályaival összhangban értelmezi a vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben kodifikált szabályokat is. A testület figyelembe veszi továbbá a WTO-vizsgálóbizottságok jelentéseiben és a WTO Vitarendezési Testülete által a WTO-egyezmény 2. mellékletében foglalt, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: a WTO vitarendezési egyetértése) értelmében elfogadott jelentéseiben szereplő, vonatkozó értelmezéseket is. A testület jelentései és határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Felek e megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit. 231. CIKK A testület jelentései és határozatai 1. A testület tanácskozásait bizalmasan kell kezelni. A testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal fogalmazza meg a jelentéseit és hozza meg határozatait. Ha ez nem lehetséges, a testület többségi szavazással határoz. A testületi tagok eltérő véleményeit semmiképpen sem fedik fel. 2. A testület jelentéseit és határozatait a Felek feltétel nélkül elfogadják. A jelentések és határozatok nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek tekintetében. 3. A testület jelentéseit és határozatait, valamint saját beadványait mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a bizalmas információk védelme mellett. 4. A 14-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzattal összhangban a testület és a Felek bizalmasan kezelik a Felek által a testület elé terjesztett információkat. 232. CIKK 122 A fórum megválasztása 1. Amennyiben vita alakul ki az e cím szerinti valamely kötelezettséget állítólagosan megsértő konkrét intézkedés tekintetében, és ez az intézkedés egy másik olyan nemzetközi megállapodás – köztük a WTO-egyezmény – szerinti, lényegében azonos kötelezettséget is állítólagosan sért, amelynek mindkét Fél a részes fele, a panaszos Fél választhatja meg, hogy melyik fórum keretében kívánja rendezni a vitát. 2. Amint a panaszos Fél megválasztotta a fórumot és kezdeményezte a vitarendezési eljárást e fejezettel vagy egy másik nemzetközi megállapodással összhangban, az említett Fél nem kezdeményez vitarendezési eljárást a másik nemzetközi megállapodás szerint az (1) bekezdésben említett konkrét intézkedés tekintetében, kivéve, ha az elsőként választott fórum eljárási vagy joghatósági problémák miatt nem tud határozni a kérdésben. 3. E cikk alkalmazásában: (a) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárást akkor kell kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél kéri a 212. cikk szerinti testület létrehozását; (b) a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást abban az esetben kell kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél a WTO vitarendezési egyetértésének 6. cikke értelmében vizsgálóbizottság felállítását kérelmezte; (c) a bármely más nemzetközi megállapodás szerinti vitarendezési eljárások az érintett megállapodás vonatkozó rendelkezései szerint tekintendők kezdeményezettnek. 4. A (2) bekezdés sérelme nélkül, e megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Felek felfüggesszék a WTO Vitarendezési Testülete által vagy egy másik olyan nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárásai alapján engedélyezett kötelezettségeket, amelynek a jogvitát folytató mindkét Fél részes fele. A WTO-egyezményre vagy a Felek közötti bármely más nemzetközi megállapodásra nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az adott Fél felfüggessze az e szakasz szerinti kötelezettségeket. D. SZAKASZ KÖZVETÍTŐI MECHANIZMUS 233. CIKK Célkitűzés A közvetítő mechanizmus célja annak elősegítése, hogy egy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a felek között. 234. CIKK Információkérés 1. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt bármely Fél bármikor írásbeli információkérelmet küldhet a másik Félnek egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházást hátrányosan érinti. Az a Fél, amelyhez a kérelmet elküldik, a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül írásbeli választ ad, amely tartalmazza a kért információra vonatkozó észrevételeit. 123 2. Ha a válaszadó Fél úgy véli, hogy nem áll módjában válaszát a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül megküldeni, haladéktalanul tájékoztatja a kérelmező Felet a késedelem okairól, valamint arról, hogy becslése szerint leghamarabb milyen időtartamon belül áll módjában válaszát megküldeni. 3. A Felektől általában elvárható, hogy az (1) bekezdéssel összhangban tájékoztatás iránti kérelmet nyújtsanak be a közvetítői eljárás kezdeményezése előtt. 235. CIKK Közvetítői eljárás kezdeményezése 1. Bármely Fél bármikor kérheti közvetítői eljárás megindítását olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely hátrányosan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat. 2. Az (1) bekezdésben említett kérelmet a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján kell benyújtani. A kérelem világosan és kellő részletességgel ismerteti a megkereső Fél aggályait, és: (a) azonosítja a kérdéses konkrét intézkedést; (b) megnevezi azokat a hátrányos hatásokat, amelyekkel a megkereső Fél szerint az intézkedés a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érinti vagy érinteni fogja; valamint (c) kifejti, hogy a megkereső Fél szerint az említett hatások milyen módon függenek össze az intézkedéssel. 3. A közvetítői eljárás csak a Felek közös megegyezésével kezdődhet meg annak érdekében, hogy feltárják a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és figyelembe vegyék a közvetítő tanácsait és megoldási javaslatait. Az a Fél, amelyhez a közvetítői eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, jóhiszeműen mérlegeli a kérelmet, és annak kézbesítésétől számított 10 napon belül megküldi a kérelem írásbeli elfogadását vagy elutasítását a megkereső Fél számára. Ha az a Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelmet e határidőn belül nem fogadja el vagy utasítja el írásban, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. 236. CIKK A közvetítő kiválasztása 1. A Felek törekednek arra, hogy a közvetítői eljárás megkezdésétől számított 10 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében. 2. Abban az esetben, ha a Felek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármelyik Fél felkérheti az Együttműködési Bizottság közvetítői eljárás megindítását kérő Fél által delegált társelnökét, hogy a kérést követő öt napon belül sorsolással válassza ki a közvetítőt az elnökök 214. cikkel összhangban létrehozott aljegyzékéből. Az Együttműködési Bizottság közvetítői eljárás megindítását kérő Fél által delegált társelnöke átruházhatja a közvetítő sorsolással történő kiválasztását. 3. Amennyiben a 214. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt, elnökök aljegyzéke nem kerül összeállításra a 235. cikk szerinti kérelem benyújtásáig, a közvetítőt az egyik vagy mindkét Fél által az említett aljegyzékbe formálisan javasolt személyek közül sorsolással választják ki. 4. A közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem, és egyik Fél alkalmazásában sem állhat, 124 kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. 5. A közvetítő betartja a 14-B. mellékletben foglalt, a testületi tagokra és közvetítőkre vonatkozó magatartási kódexet. 237. CIKK A közvetítői eljárás szabályai 1. A közvetítői eljárást kezdeményező Fél a közvetítő 236. cikk (1) bekezdése szerint történő elfogadásának vagy a 236. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján történő kiválasztásának időpontját követő 10 napon belül részletes írásbeli leírást ad a közvetítőnek és a másik Félnek aggályairól, különösen a szóban forgó intézkedés működésével és annak a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt lehetséges káros hatásaival kapcsolatban. A másik Fél írásbeli észrevételeket tehet ezzel a leírással kapcsolatban annak kézbesítésétől számított 20 napon belül. Leírásába vagy észrevételeibe bármelyik Fél belefoglalhat általa relevánsnak vélt információkat. 2. A közvetítő átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy egyértelművé váljon a szóban forgó intézkedés és annak a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásai. A közvetítő mindenekelőtt megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, segítséget kérhet a megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő konzultál a Felekkel azelőtt, hogy segítséget kérne vagy konzultálna a megfelelő szakértőkkel és az érdekelt felekkel. 3. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg. A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a szóban forgó intézkedés e címmel való összeegyeztethetőségét illetően. 4. A közvetítői eljárás annak a Félnek a területén zajlik, amelyhez a kérelmet intézték, vagy – kölcsönös megegyezés alapján – bármilyen más helyen vagy módon. 5. A Felek törekednek arra, hogy a közvetítőnek a 236. cikk (1) bekezdése szerint történő elfogadásának vagy a 236. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján történő kiválasztásának időpontjától számított 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megállapodás megszületéséig a Felek fontolóra vehetnek esetleges ideiglenes megoldásokat, különösen, ha az intézkedés romlandó árukra vagy szezonális árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik. 6. A kölcsönösen elfogadott megoldást az Együttműködési Bizottság határozattal fogadhatja el. A kölcsönösen elfogadott megoldást bármely Fél a szükséges belső eljárásainak lezárulásától teheti függővé. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet egy Fél bizalmasként jelölt meg. 7. Bármely Fél kérésére a közvetítő tényszerű jelentéstervezetet nyújt be a Feleknek, amely tartalmazza a következőket: (a) a kérdéses konkrét intézkedés rövid összefoglalása; (b) a követett eljárások; valamint (c) adott esetben bármilyen kölcsönösen elfogadott megoldás, ideértve az esetleges ideiglenes 125 megoldásokat is. A közvetítő köteles a Feleknek 15 napot biztosítani arra, hogy a tényszerű jelentés tervezetével kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A Felek észrevételeinek mérlegelését követően a közvetítő további 15 napon belül végleges tényszerű jelentést nyújt be a Feleknek. A végső tényszerű jelentés nem tartalmazhat e cím értelmezésére vonatkozó megállapításokat. 8. Az eljárást a következő esetekben kell megszüntetni: (a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában; (b) a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, az említett megállapodás napján; (c) a Felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint további közvetítői erőfeszítések már nem járnának eredménnyel, az említett nyilatkozat időpontjában; vagy (d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a javasolt megoldásokat, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat, az említett nyilatkozat időpontjában. 238. CIKK Bizalmas kezelés A Felek eltérő megállapodásának hiányában a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Azonban bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy közvetítésre kerül sor. 239. CIKK A vitarendezési eljárásokkal való kapcsolat 1. A közvetítői eljárás nem érinti a Feleknek az e fejezet B. és C. szakasza vagy bármely más nemzetközi megállapodás szerinti vitarendezési eljárások szerinti jogait és kötelezettségeit. 2. Az e cím vagy bármely más nemzetközi megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület sem veheti figyelembe az alábbiakat: (a) a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontokat vagy a kizárólag a 237. cikk (2) bekezdésével összhangban gyűjtött információkat; (b) azt a tényt, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedéssel kapcsolatban; vagy (c) a közvetítő tanácsait vagy javaslatait. 3. A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet a testület tagja az e cím szerinti vitarendezési eljárásokban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, valamely egyéb nemzetközi megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban. E. SZAKASZ 126 KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 240. CIKK Kölcsönösen elfogadott megoldás 1. A 209. cikk hatálya alá tartozó viták tekintetében a Felek bármikor megállapodhatnak egy kölcsönösen elfogadható megoldásban. 2. Amennyiben a Felek kölcsönösen elfogadható megoldást találnak a testületi vagy a közvetítői eljárás során, a Felek közösen értesítik a testület elnökét vagy a közvetítőt, hogy a szóban forgó megoldás megfelelő. Ilyen értesítés esetén lezárul a testület eljárása vagy a közvetítői eljárás. 3. Az egyes Felek a megállapított határidőn belül megtesznek bármilyen, a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges intézkedést. 4. Mindegyik Fél legkésőbb a megállapított határidő lejártának időpontjáig írásban tájékoztatja a másik Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében hozott. 241. CIKK Határidők 1. Az e címben meghatározott valamennyi időtartamot naptári napokban kell számítani, annak a cselekménynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően, amellyel kapcsolatosan az időtartamot alkalmazzák. 2. Az e fejezetben említett valamennyi időtartam a Felek kölcsönös megegyezésével módosítható. 3. A C. szakasz értelmében a testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben említett időtartamok módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével. 242. CIKK Költségek 1. A panelben vagy közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindegyik Fél a saját kiadásait viseli. 2. A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekre vonatkozó kiadásokat, ideértve a testület tagjainak és a közvetítőnek a díjazását és kiadásait. A testület tagjainak és a közvetítőnek járó díjazást a WTO gyakorlatával összhangban kell megállapítani, és azt a 14-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzattal összhangban kell meghatározni. 243. CIKK Mellékletek Az Együttműködési Tanács módosíthatja a 14-A. és 14-B. mellékletet. 15. FEJEZET KIVÉTELEK 127 244. CIKK Általános kivételek 1. A 2., 3., 6. és 12. fejezet alkalmazásában az 1994. évi GATT XX. cikkét, valamint a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik. 2. Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételek mellett a Felek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a beruházások liberalizálásának vagy a szolgáltatáskereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, a 6. fejezet vagy a 12. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet akadályozna az alábbiakhoz szükséges intézkedések elfogadásában és végrehajtásában: (a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme, illetve a közrend fenntartása;31 (b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme; (c) az e megállapodás rendelkezéseivel nem ellentétes jogszabályoknak és és egyéb rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása, a következőkre vonatkozóakat is ideértve: (i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása; (ii) a nemteljesítésnek a szerződésekre gyakorolt hatásai; (iii) a magánélet védelme a személyes adatok feldolgozásának és terjesztésének összefüggésében, valamint az iratok titkossága és az egyéni számlák védelme; valamint (iv) a biztonság. 3. Az egyértelműség érdekében a Felek egyetértenek abban, hogy amennyiben az e cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések egyébként összeegyeztethetetlenek a 6. és 12. fejezettel: (a) az 1994. évi GATT XX. cikkének b) pontjában, valamint e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedéseket foglalnak magukban; (b) az 1994. évi GATT XX. cikkének g) pontja az élő és nem élő kimerülő természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatos intézkedésekre alkalmazandó; valamint (c) a többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtása érdekében hozott intézkedések az 1994. évi GATT XX. cikkének b) vagy g) pontja vagy e cikk (2) bekezdésének b) pontja alá tartozhatnak. 4. Mielőtt valamelyik Fél meghozza az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontja szerinti intézkedéseket, a másik Fél rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy a Felek számára elfogadható megoldást találjanak. Amennyiben az ilyen információ rendelkezésére bocsátásától számított 30 napon belül nem születik megállapodás, a Fél meghozhatja a vonatkozó intézkedéseket. Ha kivételes és azonnali fellépést igénylő kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást lehetetlenné teszik, az intézkedéseket meghozni kívánó Fél haladéktalanul 31 A közbiztonságra és a közrendre hivatkozó kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha a társadalom alapvető érdekeinek valamelyike valódi és kellően súlyos fenyegetettség alatt áll. 128 alkalmazhatja a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket. Az említett Fél erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet. 245. CIKK Adóügy 1. Az e címben foglalt rendelkezések egyike sincs hatással Kirgiz Köztársaság, illetve az Európai Unió vagy tagállamai bármely adóegyezményből eredő jogaira és kötelezettségeire. E megállapodás és bármely adóegyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az adóegyezmény élvez elsőbbséget. 2. E megállapodás 33. és a 72. cikke nem alkalmazandó az adóegyezmény alapján valamely Fél által megítélt kedvezményekre. 3. Amennyiben az ilyen jellegű intézkedések megfelelnek annak a követelménynek, hogy alkalmazásuk nem jelenti hasonló feltételek mellett a Felek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetését, illetve a kereskedelem és beruházások rejtett korlátozását, E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozza valamelyik Felet a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítására irányuló olyan intézkedések elfogadásában, fenntartásában vagy végrehajtásában, amelyek: (a) különbséget tesznek a különböző helyzetben lévő adófizetők között, különös tekintettel lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük helyére; vagy (b) bármely adóegyezmény vagy belső adóügyi jogszabályok rendelkezései alapján az adók elkerülésének vagy kijátszásának megakadályozását célozzák. 4. E cikk alkalmazásában: (a) „lakóhely”: az adóügyi illetőség szerinti ország; (b) „adóegyezmény”: a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmény vagy bármely más, teljes egészében vagy elsősorban adóügyi jellegű nemzetközi megállapodás, amelynek a Kirgiz Köztársaság vagy az Európai Unió vagy annak tagállamai a részes fele. 246. CIKK Az információk közzététele 1. E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az előírja, hogy a Fél olyan bizalmas információkat bocsásson rendelkezésre, amelyek közlése akadályozná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel, vagy amely egyes magán- vagy állami vállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené, kivéve, ha a testület ilyen bizalmas információkat kér a 14. fejezet szerinti vitarendezési eljárás során. Ilyen esetekben a bizalmas információk kezelésére a 14. fejezet vonatkozó rendelkezései az irányadók. 2. Ha egy Fél a jogszabályai vagy egyéb rendelkezései szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a másik Félhez, egyebek mellett az e megállapodás alapján létrehozott szerveken keresztül, a másik Fél köteles az említett információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik. 247. CIKK 129 A WTO által adott mentességek Amennyiben az e címben foglalt valamely kötelezettség lényegében azonos a WTO-egyezményben foglalt valamely kötelezettséggel, a WTO-egyezmény IX. cikke alapján elfogadott mentességnek megfelelően hozott bármely intézkedést úgy kell tekinteni, hogy az összhangban van az e megállapodásban foglalt lényegében azonos rendelkezéssel. V. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TERÜLETÉN 248. CIKK Általános együttműködési célkitűzések 1. A Felek együttműködnek a gazdasági reformfolyamatok területén azáltal, hogy előmozdítják alapvető gazdasági tényezőik közös értelmezését, valamint javítják gazdaságpolitikáik kialakítását és végrehajtását. 2. A Kirgiz Köztársaság további lépéseket tesz a jól működő és fenntartható piacgazdaság kialakítása érdekében, beleértve a beruházási környezet javítását és a magánszektor fokozott bevonását. A Felek együttműködnek a stabil makrogazdasági politikák és a rendezett államháztartási gazdálkodás biztosítása érdekében, az eredményesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelveivel összhangban. 249. CIKK Általános együttműködési elvek A Felek: (a) megosztják a fenntartható fejlődési stratégiákkal kapcsolatos tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, többek között a gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdítását illetően; (b) információt cserélnek a makrogazdasági tendenciákról és szakpolitikákról, valamint a strukturális reformokról; (c) megosztják az egyéb területekkel – például az államháztartással, a monetáris és árfolyam- politikai keretekkel, a pénzügyi ágazattal kapcsolatos szakpolitikákkal és a gazdasági statisztikákkal – kapcsolatos szakértelmüket és bevált gyakorlataikat; (d) megosztják a regionális gazdasági integrációval kapcsolatos információikat és tapasztalataikat, többek között az európai gazdasági és monetáris unió működését illetően; (e) áttekintik a kétoldalú együttműködés helyzetét a gazdasági, pénzügyi és statisztikai területeken. 250. CIKK Államháztartási gazdálkodás, pénzügyi kontroll és külső ellenőrzés A Felek együttműködnek a Kirgiz Köztársaság szilárd államháztartási gazdálkodási rendszereinek továbbfejlesztése érdekében, amely rendszerek elengedhetetlen részét képezik az ország pénzügyi keretének, amelyen belül a Kirgiz Köztársaság kormánya a polgárai javára megvalósítja gazdasági és szociálpolitikai célkitűzéseit, és amely rendszerek a következő bevált elveken és gyakorlatokon 130 alapulnak: (a) a kormány államháztartási szinten olyan középtávú költségvetési keretet tesz közzé, amely hiteles előrejelzéseken alapul, legalább hároméves időszakra szól, és valamennyi költségvetési intézmény e költségvetési kereten belül működik; (b) a költségvetés a nemzeti jogi kerettel összhangban van kialakítva: az átfogó kiadási előirányzatok összhangban vannak a középtávú költségvetési kerettel, és azokat betartják; (c) a központi költségvetési hatóság vagy az engedéllyel rendelkező kincstári hatóság központilag ellenőrzi a pénzeszközöknek a kincstári egységes számláról történő kifizetését, és biztosítja a készpénzlikviditást; (d) egyértelmű adósságkezelési stratégia van érvényben és kerül végrehajtásra az ország általános adósságcéljának tiszteletben tartása és az adósságszolgálati kiadások féken tartása érdekében; (e) biztosított a költségvetés átláthatósága és a költségvetési felügyelet; (f) a belső kontroll működési kerete meghatározza a felelősségi köröket és a hatásköröket, és azt a költségvetési intézmények az átfogó belsőkontroll-politikával összhangban hajtják végre; (g) a belső ellenőrzés működési kerete nemzetközi szabványokat tükröz, és azt a kormányzati intézmények következetesen alkalmazzák; (h) a közbeszerzési szabályok összhangban vannak a gazdaságosság, a hatékonyság, az átláthatóság, a nyitottság és az elszámoltathatóság nemzetközileg elismert elveivel, és központi intézményi és közigazgatási kapacitás áll rendelkezésre a közbeszerzési politika hatékony és eredményes kidolgozásához, végrehajtásához és nyomon követéséhez; (i) a jogorvoslati rendszer összhangban van az alkalmazandó megállapodásokkal és nemzetközi szabályozással, a függetlenség, a feddhetetlenség és az átláthatóság nemzetközileg elismert bevált gyakorlatával, és biztosítja a panaszok és szankciók gyors és szakszerű kezelését; (j) a közbeszerzési műveletek megfelelnek az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az arányosság és az átláthatóság alapelveinek, és biztosítják a közpénzek leghatékonyabb felhasználását, ezenkívül az ajánlatkérő szervek megfelelő kapacitásokkal rendelkeznek és korszerű közbeszerzési technikákat alkalmaznak; (k) a legfőbb ellenőrző intézmény függetlenségét, megbízatását és szervezetét az alkotmányos és jogi keretek határozzák meg és védik, és azt a gyakorlatban tiszteletben tartják; (l) a legfőbb ellenőrző intézmény semleges és objektív módon alkalmazza a szabványokat annak érdekében, hogy biztosítsa a közszféra irányítására és működésére pozitív hatást gyakorló, magas színvonalú ellenőrzéseket. 251. CIKK Együttműködés az adózás területén A Felek elismerik és alkalmazzák a jó adóügyi kormányzás elveit, ideértve az átláthatóság és információcsere globális normáit, a méltányos adóztatást, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni fellépést célzó minimális előírásokat. A Felek előmozdítják a jó adóügyi kormányzást, javítják a nemzetközi adóügyi együttműködést, és elősegítik a jogszerűen 131 felszámított adók beszedését. 252. CIKK Együttműködés a statisztika területén 1. A Felek előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok összehangolását, beleértve a statisztikák fenntartható, hatékony és szakmailag független nemzeti statisztikai rendszeren keresztül történő gyűjtését és terjesztését. 2. A statisztika területén folytatott együttműködés középpontjában az ismeretek megosztása, a bevált gyakorlatok előmozdítása és a hivatalos statisztikákra vonatkozó, az ENSZ Közgyűlésének 2014. január 29-i 68/261. sz. határozatával elfogadott alapelvek, valamint adott esetben az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága által 2017. november 16-án elfogadott, átdolgozott európai statisztikai gyakorlati kódex tiszteletben tartása áll, beleértve annak minden későbbi módosítását. 3. A Felek a statisztika valamennyi területén megosztják egymással a képzés és a kapacitásépítés terén bevált gyakorlataikat. 253. CIKK Általános együttműködési célkitűzések az energiaügy területén 1. A Felek a megújuló energiaforrások használatának, az energiahatékonyságnak és az energiabiztonságnak az előmozdítása céljából együttműködnek az energiával kapcsolatos kérdésekben. 2. Ez az együttműködés átfogó partnerségen alapul, és azt a kölcsönös érdekek, a kölcsönösség, az átláthatóság és a kiszámíthatóság vezérli, összhangban a piacgazdaság elveivel és az 1994. december 17-én Lisszabonban kelt Energia Charta Egyezménnyel. 3. Ezen együttműködés célja továbbá a regionális energiaügyi együttműködés előmozdítása, különös tekintettel a közép-ázsiai országok egymás közötti, valamint a nemzetközi piacokba és energiafolyosókba történő integrációjára. 254. CIKK Együttműködés az energiaszektorban Az energiaszektorban folytatott együttműködés többek között a következő területekre terjed ki: (a) a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és az energiabiztonság elősegítése és különösen az energiaellátás megbízhatóságának, biztonságának és fenntarthatóságának fokozása a regionális energiaügyi együttműködés előmozdítása révén, beleértve a regionális energiapiacok létrehozását, valamint a régiókon belüli és régiók közötti energiakereskedelem és -csere elősegítését; (b) energiaügyi stratégiák és szakpolitikák végrehajtása, kilátások és forgatókönyvek megvitatása – ideérte az energiatermékekre vonatkozó világpiaci feltételeket is –, valamint az energiaágazat statisztikai rendszerének fejlesztése; (c) vonzó és stabil beruházási környezet kialakítása, valamint az energia területén kölcsönös beruházások ösztönzése megkülönböztetésmentes és átlátható alapon; 132 (d) egyeztetések az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és egyéb releváns nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és eszközökkel az energia területén; (e) az energiatechnológiák fejlesztésére irányuló tudományos és műszaki egyeztetések, különös tekintettel az energiahatékony és környezetbarát technológiákra; (f) együttműködés többoldalú energiaügyi fórumokon, kezdeményezésekben és intézményekben; (g) az innováció területét érintő ismeret- és tapasztalatcsere, valamint technológiatranszfer, ideértve az igazgatás és az energiatechnológiák területét is. 255. CIKK Megújuló energiaforrások A Felek együttműködést folytatnak többek között a következők révén: (a) megújuló energiaforrások fejlesztése gazdaságos és környezetbarát módon, ideértve a szabályozási kérdések, a tanúsítás és a szabványosítás, valamint a technológiafejlesztés terén folytatott együttműködést is; (b) az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság intézményei, laboratóriumai és magánszektorbeli szervezetei közötti kapcsolatok és kutatási együttműködés elősegítése, többek között közös programok révén, a jövő energiája és a zöld gazdaság megteremtése terén bevált gyakorlatok alkalmazása céljából; (c) közös szemináriumok, konferenciák és képzési programok szervezése, valamint információk és nyílt hozzáférésű statisztikai adatok megosztása, továbbá információcsere a megújuló energiaforrások fejlesztéséről. 256. CIKK Energiahatékonyság és energiamegtakarítás Az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás előmozdítása – ezen belül a szénágazat, a fáklyázás (és ahhoz kapcsolódó gázfelhasználás), az épületek, a készülékek és a közlekedés – terén folytatott együttműködés többek között az alábbiak révén valósul meg: (a) információcsere energiahatékonysági politikákról, jogi és szabályozási keretekről, valamint cselekvési tervekről; (b) a tapasztalatcsere és a szakismeretek megosztásának megkönnyítése az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás területén; (c) projektek – köztük demonstrációs projektek – kezdeményezése és végrehajtása az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás területén innovatív technológiák és megoldások bevezetése céljából; (d) képzési programok és kurzusok az energiahatékonyság területén e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából. 257. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a közlekedés területén 133 A Felek együttműködnek a közlekedés területén a következő célok érdekében: (a) közlekedési ágazataik egymást kiegészítő jellegének előmozdítása; (b) közlekedési hálózataik fenntartható regionális és nemzetközi összeköttetésének javítása; (c) hatékony és biztonságos szállítási műveletek és rendszerek előmozdítása; (d) társadalmi és környezeti szempontból is fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, különös figyelmet fordítva az éghajlatváltozásra. 258. CIKK Együttműködés a közlekedés területén A közlekedés területén folytatott együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) a közlekedési politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje; (b) az utasok és áruk mozgásának javítása, a forgalom zökkenőmentességének előmozdítása az adminisztratív, műszaki és egyéb akadályok felszámolása révén, valamint a szorosabb piaci integrációra való törekvés; (c) a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az interoperabilitás előmozdítása a közlekedési folyosók mentén; (d) információcsere és közös tevékenységek regionális és nemzetközi szinten, valamint az alkalmazandó nemzetközi megállapodások és egyezmények végrehajtása; (e) a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem javítása; (f) a közlekedési rendszerekkel kapcsolatos környezetbarát technológiák terén szerzett tapasztalatok cseréje, többek között a környezetbarát közlekedés bevezetését illetően; (g) együttműködés a légi közlekedés területén. 259. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a környezetvédelem területén A Felek fejlesztik és erősítik a környezetvédelmi kérdések terén folytatott együttműködésüket, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez, valamint a környezetvédelem és a katasztrófakockázat- csökkentés jó irányításához. 260. CIKK Együttműködés a környezetvédelem területén 1. A környezetvédelem területén folytatott együttműködés célja a környezet megóvása, védelme, javítása, valamint a környezet minőségének rehabilitációja, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és a regionális és globális környezeti problémák megoldását célzó nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek között az alábbi területeken: (a) környezeti irányítás és horizontális kérdések, ideértve a stratégiai tervezést, a környezeti 134 hatásvizsgálatokat és a stratégiai környezeti vizsgálatokat, az oktatást és képzést, a nyomon követést és a környezeti információs rendszereket, a vizsgálatokat és az érvényesítést, a környezeti felelősséget, a környezeti bűnözés elleni küzdelmet, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést, a döntéshozatali eljárásokat és a hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslati eljárásokat; (b) levegőminőség; (c) vízminőség és vízkészlet-gazdálkodás, beleértve a vízszennyezés-ellenőrzési rendszer javítását; (d) erőforrás- és hulladékgazdálkodás, beleértve a veszélyes hulladékot is; (e) erőforrás-hatékonyság, zöld és körforgásos gazdaság; (f) természetvédelem, ideértve az erdészetet és a biológiai sokféleség megőrzését; (g) ipari szennyezés és ipari veszélyek; (h) vegyianyag-kezelés. (i) katasztrófakockázat-csökkentés. 2. Az együttműködés célja továbbá a környezetvédelem integrálása a környezetvédelmi politikától eltérő ágazati politikákba a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásához való hozzájárulás érdekében. 261. CIKK A környezetvédelem egyéb ágazatokba történő integrálása A Felek tapasztalatot cserélnek a környezetvédelem egyéb ágazatokba történő integrálásának előmozdítását illetően, ideértve a bevált gyakorlatok cseréjét, az ismeretek és hozzáértés elmélyítését, a környezetvédelmi oktatást és tudatosságnövelést az e fejezetben említett területeken. 262. CIKK Regionális és nemzetközi szintű környezetvédelmi együttműködés A Felek információt és szakértelmet cserélnek, és fokozzák a környezetvédelmi együttműködést regionális és nemzetközi szinten, valamint a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtása során. 263. CIKK Általános együttműködési célkitűzések az éghajlatváltozás területén A Felek fejlesztik és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint az e területet érintő két- és többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik. 264. CIKK Hazai, regionális és nemzetközi szintű intézkedések 135 Az együttműködés ösztönzi a hazai, regionális és nemzetközi szintű intézkedéseket, többek között az alábbiak tekintetében: (a) az éghajlatváltozás mérséklése; (b) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz; (c) az éghajlatváltozás kezelését célzó piaci és nem piaci mechanizmusok; (d) az új, innovatív, biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az alkalmazkodást szolgáló technológiák előmozdítása; (e) az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása, miután azt a Felek megerősítették; (f) az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások érvényesítése az általános és ágazatspecifikus politikákban; (g) tudatosságnövelés, oktatás és képzés. 265. CIKK Az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés 1. A Felek többek között: (a) információt és szakértelmet cserélnek; (b) közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább és környezetvédelmi szempontból megfelelő technológiákról; (c) regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek, tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra, például az Egyesült Nemzetek 1992. május 9-én, New Yorkban aláírt Éghajlatváltozási Keretegyezményére és a párizsi klímamegállapodásra. 2. Az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépést szolgáló kapacitás javítását célzó intézkedések; (b) az éghajlatváltozás hosszú távú mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó éghajlat- politikai stratégia és cselekvési terv végrehajtása, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is; (c) a sebezhetőség és az alkalmazkodás értékelését szolgáló módszerek kidolgozása; (d) a technológiatranszfert előmozdító intézkedések; (e) az ózonkárosító anyagokkal és fluortartalmú gázokkal kapcsolatos intézkedések. 3. A Felek előmozdítják az éghajlatváltozással kapcsolatos regionális együttműködést. 266. CIKK 136 Általános együttműködési célkitűzések az ipar- és vállalkozáspolitika területén A Felek törekednek az ipar- és vállalkozáspolitika terén folytatott együttműködésük fejlesztésére és erősítésére, ezáltal javítva az üzleti környezetet valamennyi gazdasági szereplő számára, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: kkv-k). 267. CIKK Együttműködés az ipar- és vállalkozáspolitika területén Az ipar- és vállalkozáspolitika területén folytatott együttműködés többek között a következőket foglalja magában: (a) az információk és a bevált gyakorlatok cseréje a vállalkozói tevékenység és a kkv-fejlesztési politikák támogatása érdekében; (b) az erőforrás-felhasználás produktivitására és hatékonyságára vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje, többek között az energiafogyasztás csökkentését és a tisztább termelést illetően; (c) a vállalkozások és az ipar által a fenntartható fejlődés és az emberi jogok tiszteletben tartásának területén betöltött szerep előmozdításával kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje; (d) az ipari ágazatokra vonatkozó állami támogatási intézkedések, a WTO-követelmények és a Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi szabályok alapján; (e) az innovációs politika fejlesztésének ösztönzése a kutatás-fejlesztési eredmények piaci hasznosításával (többek között a technológiaalapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközökkel), a klaszterfejlesztéssel és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje révén; (f) üzleti kezdeményezések és ipari együttműködés előmozdítása az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság vállalkozásai között; (g) a vállalkozások számára kedvezőbb üzleti környezet előmozdítása a növekedési potenciál, valamint a kereskedelmi és beruházási lehetőségek javítása céljából. 268. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a társasági jog területén A Felek elismerik a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számvitel és ellenőrzés hatékony szabályainak és gyakorlatainak fontosságát egy kiszámítható és átlátható üzleti környezettel jellemezett működő piacgazdaságban, valamint hangsúlyozzák, hogy e területen elő kell mozdítani a szabályozási konvergenciát. 269. CIKK Együttműködés a társasági jog területén A Felek együttműködnek a következőkben: (a) bevált gyakorlatok cseréje a bejegyzett társaságok szerkezeti felépítésével és képviseletével kapcsolatos információk rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének elősegítése céljából, 137 átlátható és könnyen elérhető módon; (b) a vállalatirányítási politika továbbfejlesztése a nemzetközi és különösen az OECD- szabványokkal összhangban; (c) a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által a tőzsdén jegyzett társaságok összevont pénzügyi beszámolói tekintetében kidolgozott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok folyamatos és következetes alkalmazása; (d) a számviteli szabályok és a pénzügyi jelentéstétel közelítése, többek között a kkv-k tekintetében; (e) a könyvvizsgálati és számviteli tevékenységek szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje; (f) a nemzetközi könyvvizsgálati standardok és a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség etikai kódexének alkalmazása, a könyvvizsgálók szakmai színvonalának – a standardok és etikai normák szakmai szervezetek, könyvvizsgálói szervezetek és könyvvizsgálók általi betartása révén történő – javítása céljából. 270. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a pénzügyi szolgáltatások és piacok területén 1. A Felek egyetértenek abban, hogy a hatékony jogszabályok és gyakorlatok nagy jelentőséggel bírnak, és együttműködnek a pénzügyi szolgáltatások és piacok területén a következő célok érdekében: (a) a pénzügyi szolgáltatások és piacok szabályozásának javítása; (b) hatékony és megfelelő védelem biztosítása a beruházók és a pénzügyi szolgáltatások felhasználói számára; (c) hozzájárulás a pénzügyi piacok stabilitásához és integritásához; (d) a pénzügyi piacok különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügyelőket; (e) független és hatékony felügyelet előmozdítása. 2. A Felek előmozdítják a nemzetközi standardokkal való szabályozási konvergenciát a szilárd pénzügyi piacok érdekében. 271. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a digitális gazdaság és társadalom területén A Felek előmozdítják az együttműködést a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése terén, beleértve a kapcsolódó infrastruktúrát és irányítást is, hogy az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) széles körű elérhetősége, valamint a megfizethető árú és jobb minőségű elektronikus szolgáltatások révén a polgárok és a vállalkozások javát szolgálják, különösen a kereskedelem, az egészségügy és az oktatás, valamint általában a kormányzat és a közigazgatás területén. Ezen együttműködés az IKT-piacokon végbemenő verseny támogatását és e piacok nyitottságának előmozdítását, valamint az ezen ágazatba eszközölt beruházások ösztönzését 138 célozza. 272. CIKK Együttműködés a digitális gazdaság és társadalom területén A digitális gazdaság és társadalom területén folytatott együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) a nemzeti digitális stratégiák végrehajtására vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a széles sávú hozzáférés előmozdítását, a határokon átnyúló adattovábbításra és a hálózatbiztonságra vonatkozó szabályok javítását, valamint az online közszolgáltatások fejlesztését (e-kormányzat) célzó kezdeményezéseket illetően; (b) az információk, a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréje az elektronikus hírközlésre vonatkozó átfogó – a nemzeti szabályozó szerepére is kiterjedő – szabályozási keret kidolgozásának előmozdítása, a spektrumerőforrások kihasználásának javítása, valamint az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság elektronikus hírközlési infrastruktúrája közötti interoperabilitás előmozdítása érdekében. 273. CIKK A szabályozó szervek közötti együttműködés az információs és kommunikációs technológiák területén A Felek adott esetben előmozdítják az Európai Unió szabályozó szervei és a Kirgiz Köztársaság felhatalmazott állami szerve közötti együttműködést az információs és kommunikációs technológiák, többek között az elektronikus hírközlés területén. 274. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a turizmus területén A Felek együttműködnek a turizmus területén azzal a céllal, hogy megerősítsék – a gazdasági növekedést és függetlenséget teremtő és az idegenforgalmi ágazatbeli foglalkoztatást és cseréket fokozó – versenyképes és fenntartható turisztikai ágazat fejlesztését. 275. CIKK A fenntartható turizmus területén folytatott együttműködés elvei A fenntartható turizmus területén folytatott együttműködés a következő elveken alapul: (a) a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása, különösen a vidéki területeken; (b) a kulturális, történelmi és természeti örökség megőrzésének fontossága; valamint (c) a turizmusnak és a környezet megóvásának egymást erősítő kapcsolata. 276. CIKK Együttműködés a turizmus területén 139 A turizmus területén folytatott együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) információcsere a turizmusra, az innovatív technológiákra, az üzleti gyakorlatokra és az új piaci igényekre vonatkozó statisztikákról; (b) a fenntartható és felelős turizmusfejlesztési modellek előmozdítása, valamint a bevált gyakorlatok, a tapasztalatok és a szakismeret cseréje; (c) a turisztikai képzéssel és készségfejlesztéssel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje; (d) az európai uniós tagállamok és a Kirgiz Köztársaság magán-, állami és közösségi érdekelt felei közötti szorosabb kapcsolatok ösztönzése. 277. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén A Felek közötti együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén többek között a következőkre terjed ki: (a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése; (b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák tervezése, értékelése és végrehajtása során a központi és helyi szintű közigazgatási kapacitások fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje; (c) a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntartható fejlődésének előmozdítása; (d) a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki közösségek gazdasági jólétének elősegítése érdekében; (e) a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, beleértve a mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztését, valamint a piacok hatékonyságának és átláthatóságának növelése; (f) tapasztalatcsere a minőségpolitikák – többek között a földrajzi árujelzők –, valamint az ellenőrzési mechanizmusok végrehajtása, az élelmiszer-biztonság és a biogazdálkodás fejlesztése terén; (g) az ismeretterjesztés és a mezőgazdasági ágazat témáival kapcsolatban nyújtott szaktanácsadás előmozdítása; (h) tapasztalatcsere az agráripar fenntartható fejlesztésével, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos szakpolitikákat illetően; (i) az agráripari beruházási és innovációs projektekben való együttműködés előmozdítása, különösen az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztése terén. 278. CIKK Együttműködés a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, különösen az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a szakpolitikák és a jogszabályok fokozatos 140 közelítése révén a Felek érdeklődésére számot tartó területeken. 279. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a bányászat és a nyersanyagtermelés területén A Felek fejlesztik és megerősítik együttműködésüket a bányászat és a nyersanyagtermelés területén, a kölcsönös megértés előmozdítása, az üzleti környezet javítása, az információcsere és a nem energiával kapcsolatos kérdések területén folytatott együttműködés céljából, különösen a fémércek és az ipari ásványok bányászatához kapcsolódóan. 280. CIKK Együttműködés a bányászat és a nyersanyagtermelés területén A bányászat és a nyersanyagtermelés területén folytatott együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) információcsere a saját bányászati és nyersanyagágazataikban bekövetkezett fejleményekről; (b) információcsere a nyersanyag-kereskedelemhez kapcsolódó kérdésekről a kétoldalú cserék ösztönzésének céljából; (c) információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászati iparágak fenntartható fejlődésével kapcsolatban, beleértve a tiszta technológiák bányászati folyamatokban való alkalmazását is; (d) információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászattal kapcsolatos egészség és biztonság vonatkozásában; (e) információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászattal kapcsolatos kapacitásépítés és képzés vonatkozásában; (f) közös tudományos és technológiai kezdeményezések kidolgozása. 281. CIKK A kutatási és innovációs együttműködés területei és általános célkitűzések A Felek együttműködést ösztönöznek: (a) a polgári célú tudományos kutatás és technológiai fejlesztés valamennyi területén a kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemitulajdon-jogok megfelelő és hatékony védelme mellett; valamint (b) az innováció elősegítése céljából. 282. CIKK Együttműködés a kutatás és innováció területén A kutatás és innováció területén folytatott együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere; 141 (b) információk és bevált gyakorlatok cseréje az innováció és a kutatás-fejlesztés piaci hasznosítása tekintetében, ideértve a technológiaalapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket, a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést is; (c) a Felek kutatási és innovációs programjaihoz való hozzáférés megkönnyítése; (d) a Kirgiz Köztársaság kutatóintézetei kutatási kapacitásának növelése, valamint az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjában és az Európai Unió által finanszírozott egyéb potenciális kezdeményezésekben való részvételük megkönnyítése; (e) közös kutatási és innovációs projektek kidolgozása és előmozdítása; (f) a közös kutatási és innovációs projektek keretében elért eredmények piaci hasznosításának előmozdítása; (g) a Felek hazai piacaihoz való új technológiai hozzáférés megkönnyítése; (h) képzési tevékenységek és mobilitási programok szervezése tudományos munkatársak, kutatók, valamint a Felek kutatási és innovációs tevékenységeiben érintett egyéb személyzet számára; (i) az alkalmazandó jogszabályok keretén belül az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése; (j) egyéb együttműködési formák a kutatás és innováció terén, többek között regionális megközelítések és kezdeményezések révén, kölcsönös egyetértés alapján. 283. CIKK Szinergiák más tevékenységekkel A 282. cikkben meghatározott együttműködési tevékenységek végrehajtása során szinergiák kialakítására kell törekedni a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Központ által finanszírozott tevékenységekkel, valamint az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság közötti, a 304. cikkben meghatározott pénzügyi együttműködés keretében végzett egyéb tevékenységekkel. VI. CÍM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI 284. CIKK Együttműködés a fogyasztóvédelem területén A Felek elismerik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításának fontosságát, és e célból törekednek a fogyasztóvédelmi politika területén való együttműködésre. A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott ilyen jellegű együttműködés a lehető legnagyobb mértékben magában foglalja a következőket: (a) információcsere a vonatkozó fogyasztóvédelmi kereteikről, többek között a fogyasztóvédelmi jogszabályokról, a fogyasztási cikkek biztonságáról, a fogyasztói jogorvoslatról, a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáról és alkalmazásáról, valamint a fogyasztói tudatosságról; (b) a független fogyasztói szervezetek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti 142 kapcsolatoknak a támogatása. 285. CIKK Általános együttműködési célkitűzések a foglalkoztatás, a szociálpolitika és az esélyegyenlőség területén 1. A Felek, figyelembe véve a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet és annak 8. számú fenntartható fejlődési célját (a tartós, befogadó és fenntartható gazdasági fejlődés, a teljes és hatékony foglalkoztatás és a tisztességes munka megteremtése mindenki számára), elismerik, hogy a teljes és hatékony foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető tisztességes munka a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemei. 2. A Felek megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket az ILO tisztes munka programja, a foglalkoztatáspolitika, az élet- és munkakörülmények, a munkahelyi egészség és biztonság, a szociális párbeszéd, a szociális védelem, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén, és ezáltal hozzájárulnak a több és jobb munkahely, a szegénység csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés és a jobb életminőség előmozdításához. 3. A Felek arra törekednek, hogy megerősítsék a tisztességes munka, a foglalkoztatás és a szociálpolitikai kérdések terén, az összes vonatkozó fórumon és szervezetben folytatott együttműködést. 286. CIKK ILO-egyezmények és az érdekelt felek bevonása 1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket az általuk megerősített alkalmazandó ILO- egyezmények végrehajtása és a további megerősítés előmozdítása iránt. 2. A Felek – a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló 1998. évi ILO- nyilatkozattal és a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozattal összhangban – ösztönzik valamennyi érdekelt fél, különösen a szociális partnerek bevonását saját szociálpolitikájuk fejlesztésébe, valamint az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság által e megállapodás keretében folytatott együttműködésbe. 287. CIKK Együttműködés a foglalkoztatás, a szociálpolitika és az esélyegyenlőség területén A foglalkoztatás, a szociálpolitika és az esélyegyenlőség területén folytatott, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjén alapuló együttműködés többek között a következőkre terjed ki: (a) a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió javítása; befogadó munkaerőpiacok és a kiszolgáltatott helyzetben lévők integrációja; (b) a tisztességes munkakörülményeket biztosító több és jobb munkahely előmozdítása, különösen az informális gazdaság és az informális foglalkoztatás csökkentése, valamint az életkörülmények javítása céljából; (c) a munkakörülmények javítása, különösen a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szintjének javítása; 143 (d) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a nők társadalmi és gazdasági életben való részvételének ösztönzése révén, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása révén a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a gazdaság, a társadalom és a döntéshozatal terén; (e) a megkülönböztetés minden formájának megszüntetése a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, az egyes Felek nemzetközi normák és egyezmények szerinti kötelezettségeivel összhangban; (f) a szociális védelem szintjének növelése mindenki számára és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése a minőség, a megfelelőség, a hozzáférhetőség és a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából; (g) a szociális partnerek részvételének javítása és a szociális párbeszéd ösztönzése, többek közt a szociális partnerek kapacitásának erősítése útján. 288. CIKK Együttműködés az ellátási láncok felelős irányítása területén 1. A Felek elismerik az ellátási láncoknak a felelős üzleti magatartás és a vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatok, valamint a támogató környezet biztosítása révén megvalósuló felelősségteljes kezelésének jelentőségét. Támogatják a vonatkozó nemzetközi eszközök – például a nemzetközi beruházásokról és multinacionális vállalkozásokról szóló nyilatkozat részeként 1976. június 21-én elfogadott, a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-irányelvek, az 1977. november 16-án Genfben elfogadott, a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozat, a 2000. július 26-án New Yorkban elindított ENSZ Globális Megállapodás, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által a 2011. június 16-i 17/4. sz. határozattal jóváhagyott, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek – terjesztését és alkalmazását. 2. A Felek az e cikk hatálya alá tartozó kérdésekben információkat és bevált gyakorlatokat cserélnek, és adott esetben együttműködnek egymással regionális és nemzetközi fórumokon. 289. CIKK Általános együttműködési célkitűzések az egészségügy területén A Felek fejlesztik együttműködésüket a népegészségügy területén azzal a céllal, hogy a közös egészségügyi értékekkel és elvekkel összhangban, valamint a fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés előfeltételeként növeljék az emberi egészség védelmének szintjét és csökkentsék az egészségügyi egyenlőtlenségeket. 290. CIKK Együttműködés az egészségügy területén Az egészségügy területén folytatott együttműködés kiterjed a fertőző és nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére, többek között az egészségügyi információk cseréjén keresztül, az egészségügyi szempontok minden szakpolitikában való érvényesítésének elősegítésére, a nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egészségügyi Világszervezettel (a továbbiakban: WHO) való együttműködésre, valamint a nemzetközi egészségügyi megállapodások, például a WHO 2003. május 21-én Genfben kelt, a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye és a WHO Egészségügyi Világközgyűlése által 2005. május 23-án elfogadott Nemzetközi Egészségügyi 144 Rendszabályok végrehajtásának előmozdítására. 291. CIKK Általános együttműködési célkitűzések az oktatás és képzés területén 1. A Felek együttműködnek az oktatás és képzés területén annak érdekében, hogy a Kirgiz Köztársaság oktatási és képzési rendszereit közelítsék az Európai Unió oktatási és képzési rendszereihez. A Felek együttműködnek azért, hogy előmozdítsák az egész életen át tartó tanulást, valamint együttműködést és átláthatóságot ösztönözzenek az oktatási és képzés valamennyi szintjén. 2. A Felek közötti oktatási és képzési együttműködés olyan oktatáspolitika támogatására irányul, amelynek alapja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a 4. fenntartható fejlődési cél (az inkluzív és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára). 292. CIKK Együttműködés az oktatás és képzés területén Az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés a következőkre összpontosít: (a) az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, amely kulcsfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és lehetővé teheti a polgárok számára a teljes körű részvételt a társadalomban; (b) az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése – ideértve a köztisztviselők/közalkalmazottak képzési rendszereit –, valamint a minőség, a relevancia és a hozzáférés javítása az oktatás teljes időtartama alatt, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól a felsőoktatásig; (c) a konvergencia és az összehangolt felsőoktatási reformok előmozdítása; (d) a nemzetközi tudományos együttműködés megerősítése, az Európai Unió együttműködési programjaiban való részvétel növelése, valamint a hallgatók, a személyzet és a kutatók mobilitásának javítása; (e) a nemzeti képesítési keretrendszer továbbfejlesztése a képesítések és kompetenciák átláthatóságának és elismerésének javítása érdekében; (f) a szakképzés továbbfejlesztése, figyelembe véve az Európai Unió bevált gyakorlatait. 293. CIKK Együttműködés az ifjúságpolitika területén Az ifjúságpolitika területén folytatott együttműködés támogatja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok végrehajtását. 294. CIKK Az ifjúságpolitika területén folytatott együttműködés célkitűzései A Felek: 145 (a) erősítik az együttműködést és a cseréket az ifjúságpolitika, valamint a fiatalok és az ifjúságsegítők iskolarendszeren kívüli oktatása területén; (b) előmozdítják az összes fiatal aktív társadalmi részvételét; (c) támogatják a fiatalok és az ifjúságsegítők mobilitását – amely a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának, valamint a tudás, készségek és kompetenciák iskolarendszeren kívüli megszerzésének eszköze –, többek között az önkéntesség révén; valamint (d) ösztönzik az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést a civil társadalom támogatása érdekében. 295. CIKK Együttműködés a kultúra területén 1. A Felek az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban: UNESCO) Általános Konferenciája által 2005. október 20-án elfogadott, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményben foglalt elvekkel összhangban támogatják a kulturális együttműködést a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség, a kölcsönös megértés és kultúráik megismerésének előmozdítása érdekében. 2. A Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket a kulturális cserék előmozdítása és a különböző kulturális területeken megvalósuló közös kezdeményezések ösztönzése, valamint a művészek, kulturális szakemberek és szervezetek képzése és kapacitásépítése terén bevált gyakorlatok cseréje érdekében. 3. A Felek többoldalú nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek, többek között az UNESCO keretében együttműködnek a kulturális sokszínűség támogatása, valamint a kulturális és történelmi örökség megőrzése és hasznosítása érdekében. 296. CIKK Együttműködés a média- és audiovizuális politika területén 1. A Felek együttműködnek a média- és audiovizuális politika területén, különösen a média- és audiovizuális politikákkal, valamint az újságírók és más média-, mozi- és audiovizuális szakemberek képzésével kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje révén. 2. A Felek együttműködnek a média függetlenségének és professzionalizmusának megerősítése érdekében, az alkalmazandó nemzetközi egyezményekben – többek között adott esetben az UNESCO és az Európa Tanács egyezményeiben – meghatározott normák alapján. 3. A Felek együttműködnek a média- és audiovizuális politika területén olyan nemzetközi fórumokon, mint az UNESCO és a WTO. 297. CIKK Együttműködés a sport és a testmozgás területén A Felek együttműködnek a sport és a testmozgás területén az egészséges életmód előmozdítása, a társadalmi és oktatási értékek keretében a jó irányítás előmozdítása, valamint a sportot fenyegető olyan veszélyek elleni küzdelem érdekében, mint a dopping, a mérkőzések eredményének tiltott 146 befolyásolása, a rasszizmus és az erőszak. A sport és a testmozgás területén folytatott együttműködés magában foglalja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, a sport szakismeretét, a sportvezetést és a marketinget. 298. CIKK Együttműködés a regionális fejlesztés területén A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést a regionális fejlesztési politika terén, ideértve a regionális politikák kialakítására és végrehajtásra vonatkozó módszereket, a többszintű kormányzást és partnerséget, különös hangsúlyt fektetve a kedvezőtlen adottságú területek és a területi együttműködés fejlesztésére, hogy ezáltal javítsák az életkörülményeket, elősegítsék a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint fokozzák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti információ- és tapasztalatcserét, illetve a társadalmi-gazdasági szereplők és a civil társadalom szerepvállalását. 299. CIKK Regionális politika és határokon átnyúló együttműködés A Felek támogatják és megerősítik a helyi és regionális szintű hatóságok részvételét a regionális politikai együttműködésben és a határokon átnyúló együttműködésben a kölcsönös megértés és az információcsere előmozdítása, kapacitásépítési intézkedések kidolgozása, a vonatkozó struktúrák és jogszabályi keret létrehozásának előmozdítása, valamint a határokon átnyúló gazdasági és üzleti hálózatok megerősítése érdekében. 300. CIKK Egyéb területeken folytatott határokon átnyúló együttműködés A Felek megerősítik és bátorítják az e megállapodás hatálya alá tartozó egyéb területeken folytatott határokon átnyúló együttműködés fejlesztését is, többek között a kereskedelem, a közlekedés, az energiaügy, a vízügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a kommunikációs hálózatok, a kultúra, az oktatás, a kutatás, a turizmus és a határbiztonság területén. 301. CIKK Fenntartható összeköttetések A Felek előmozdítják a fenntartható összeköttetéseket Közép-Ázsia régiójában és azon túl. E célból a Felek együttműködnek a közös érdekű kérdésekben annak érdekében, hogy előmozdítsák a gazdasági, költségvetési, környezeti és társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható és a nemzetközileg elfogadott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban álló összeköttetési stratégiákat és kezdeményezéseket. 302. CIKK Együttműködés a szabályozási közelítés területén 1. A Felek úgy vélik, hogy a Kirgiz Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatok megerősítésének fontos eleme a Kirgiz Köztársaság meglévő és jövőbeli jogszabályainak az Európai Unió jogszabályaihoz való fokozatos közelítése. A Kirgiz Köztársaság törekszik arra, hogy jogszabályait fokozatosan összhangba hozza az Európai Unió jogszabályaival az e megállapodás 147 hatálya alá tartozó, megállapodás szerinti területeken. 2. Ezen együttműködés célja többek között a Kirgiz Köztársaság igazgatási és intézményi kapacitásának fejlesztése az e megállapodás végrehajtásához, valamint adott esetben a szükséges strukturális reformok és a jogszabályok közelítésének végrehajtásához szükséges mértékben. 303. CIKK Technikai segítségnyújtás Az Európai Unió törekszik arra, hogy technikai segítséget nyújtson a Kirgiz Köztársaságnak a 302. cikkben említett intézkedések végrehajtásához, többek között az alábbiak révén: (a) szakértői csereprogramok; (b) korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról; (c) szemináriumok szervezése; (d) (többek között online) képzési tevékenységek. 304. CIKK Pénzügyi és technikai segítségnyújtás 1. E megállapodás célkitűzéseinek elérése céljából a Kirgiz Köztársaság pénzügyi támogatást kaphat az Európai Uniótól vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában, lehetőség szerint az Európai Beruházási Bankkal és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel partnerségben. A Kirgiz Köztársaság technikai segítségnyújtásban is részesülhet. 2. A pénzügyi segítségnyújtás az Európai Unió külső tevékenységre vonatkozó megfelelő finanszírozási eszközeivel összhangban nyújtható. Az Európai Unió által biztosított finanszírozásra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet32 alkalmazandó. 3. A pénzügyi támogatás az Európai Unió által – a Kirgiz Köztársasággal folytatott konzultációkat követően – kialakított éves cselekvési programokon alapul. 4. Az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság programokat és projekteket társfinanszírozhat. A Felek összehangolják a pénzügyi és technikai együttműködési programokat és projekteket, valamint információkat cserélnek valamennyi támogatásforrással kapcsolatban. 5. Az Európai Unió által a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó pénzügyi támogatást a segélyhatékonyság elvei vezérlik, az OECD 2005. március 2-án elfogadott, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozatában, az Európai Unió és tagállamai által 2017. június 7-én aláírt, a fejlesztéspolitikáról szóló új európai konszenzusban, az Európai Számvevőszék jelentéseiben, valamint az Európai Unió Kirgiz Köztársaságban végrehajtott és folyamatban lévő együttműködési programjaiból levont tanulságokban megállapítottak szerint. 305. CIKK 32 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 193., 2018.7.30., 1. o.). 148 Általános elvek 1. A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően hajtják végre a pénzügyi segítségnyújtást, és együttműködnek az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Felek hatékony intézkedéseket tesznek az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése és az ellenük történő küzdelem érdekében. 2. A 308. cikk közvetlen alkalmazásának sérelme nélkül, a Felek között e megállapodás végrehajtása során megkötendő bármely további megállapodás vagy pénzügyi eszköz a helyszíni ellenőrzésekre, vizsgálatokra, ellenőrzésekre és csalás elleni intézkedésekre – többek között az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) által végzett ellenőrzésekre – vonatkozó egyedi pénzügyi együttműködési záradékokról rendelkezik. 306. CIKK Adományozók koordinációja A rendelkezésre álló források hatékony kiaknázása érdekében a Felek elkötelezik magukat annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió hozzájárulásait szorosan összehangolják a más forrásokból, harmadik országoktól és nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó hozzájárulásokkal. E célból a Felek rendszeresen információt cserélnek az összes támogatási forrásról. Az Európai Unió által nyújtott támogatást a Kirgiz Köztársaság társfinanszírozhatja. 307. CIKK Megelőzés és kommunikáció 1. Amennyiben a Kirgiz Köztársaság megbízást kap az Európai Unió pénzeszközeinek (a továbbiakban: uniós pénzeszközök) végrehajtására, vagy az ország az Európai Unió közvetlen irányítása alatt álló uniós pénzeszközök kedvezményezettje, a Kirgiz Köztársaság hatóságai minden megfelelő intézkedést megtesznek az uniós pénzeszközöket és adott esetben a Kirgiz Köztársaság társfinanszírozási pénzeszközeit károsító szabálytalanságok, csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése érdekében. E célból az Európai Bizottság és a Kirgiz Köztársaság hatóságai kérésre megosztják egymással a vonatkozó információkat. 2. A Kirgiz Köztársaság hatóságai továbbítják az Európai Uniónak az uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy egyéb szabálytalanság gyanújával vagy tényleges előfordulásával kapcsolatban tudomásukra jutott információkat. Hasonlóképpen az Európai Unió is továbbítja ezeket az információkat a Kirgiz Köztársaság hatóságainak a Kirgiz Köztársaság társfinanszírozási pénzeszközeivel kapcsolatban. 308. CIKK Együttműködés az OLAF-fal 1. E megállapodás keretében az OLAF jogosult helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet33, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet34 és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi 33 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 248., 2013.9.18., 1. o.). 34 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek 149 rendelet35 szerinti, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység. 2. A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF készíti elő és folytatja le, a Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságaival szoros együttműködésben. A Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságainak tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban. 3. Amennyiben egy gazdasági szereplő a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat során ellenállást tanúsít, a Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságai kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-nak, amely a helyszíni ellenőrzések vagy vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos feladatai teljesítéséhez szükséges. 4. A Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságai kérésre megosztják az OLAF-fal azokat az információkat, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából relevánsak lehetnek. 5. A személyes adatok továbbítására és kezelésére az átadó fél adatvédelmi szabályai alkalmazandók. 6. Az OLAF megállapodhat a Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságaival a csalás elleni küzdelem terén folytatott további együttműködésről, beleértve az igazgatási megállapodások megkötését is. 309. CIKK Nyomozás és büntetőeljárás A Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságai biztosítják az uniós pénzeszközöket károsító csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység gyanújának és tényleges eseteinek kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását. Adott esetben az OLAF segítheti a Kirgiz Köztársaság illetékes hatóságait e feladat elvégzésében. VII. CÍM INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 310. CIKK Együttműködési Tanács 1. Létrejön az Együttműködési Tanács, amely felügyeli e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását és ellenőrzi annak végrehajtását. Megvizsgálja az e megállapodás keretében felmerülő főbb kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdéseket. 2. Az Együttműködési Tanács rendszeres időközönként, rendszerint évente ülésezik. 3. Az Együttműködési Tanács a Felek miniszteri szintű képviselőiből áll. Az Együttműködési Tanács közös megegyezés alapján valamennyi szükséges formációban ülésezik. csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (EU HL L 292., 1996.11.15., 2. o.). 35 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (EU HL L 312., 1995.12.23., 1. o.). 150 4. Az Együttműködési Tanács megállapítja saját eljárási szabályzatát és az Együttműködési Bizottság eljárási szabályzatát. 5. Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét az Európai Unió képviselője és a Kirgiz Köztársaság képviselője felváltva tölti be. 6. Az Együttműködési Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az e megállapodásban előírtak szerint határozatokat hozzon és megfelelő ajánlásokat tegyen. Az I., II., III., V. és VI. cím hatályán belül az Együttműködési Tanács hatáskörrel rendelkezik arra is, hogy a Felek közös megegyezése alapján határozatokat hozzon és ajánlásokat tegyen. A határozatok a Felekre nézve kötelező érvényűek. Az Együttműködési Tanács a Felek jogszabályaikban előírt belső eljárásainak befejezését követően hoz határozatokat és tesz ajánlásokat. 7. Az Együttműködési Tanács bármely feladatát az Együttműködési Bizottságra ruházhatja. 311. CIKK Együttműködési Bizottság 1. Létrejön az Együttműködési Bizottság, amely segíti az Együttműködési Tanácsot feladatai ellátásában. 2. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztét az Európai Unió képviselője és a Kirgiz Köztársaság képviselője felváltva tölti be. 3. Az Együttműködési Bizottság a Felek vezető tisztviselői szintű képviselőiből áll. 4. Az Együttműködési Bizottság évente egyszer vagy közös megegyezés alapján, a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban és napirenddel, felváltva Brüsszelben és Biskekben ülésezik. Rendkívüli ülések közös megegyezéssel bármelyik Fél kérésére tarthatók. 5. A IV. címmel kapcsolatos kérdésekben eljáró Együttműködési Bizottság az egyes Felek kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből áll. A IV. címmel kapcsolatos kérdésekben eljáró Együttműködési Bizottság az egyes Felek kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből áll. 6. Az Együttműködési Bizottság e megállapodásnak megfelelően, illetve az Együttműködési Tanács által átruházott hatáskörökben jogosult határozatokat hozni. A határozatok a Felekre nézve kötelező érvényűek. Az Együttműködési Bizottság a Felek jogszabályaikban előírt belső eljárásainak befejezését követően hoz határozatokat és tesz ajánlásokat. Az átruházott hatáskörök gyakorlása során az Együttműködési Bizottság az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatával összhangban hozza meg határozatait. 312. CIKK Albizottságok és más testületek 1. Az Együttműködési Tanács albizottságokat vagy más testületeket hozhat létre feladatai ellátásának támogatására, valamint meghatározott feladatok vagy témák kezelésére. Az Együttműködési Tanács megváltoztathatja az albizottságok vagy más testületek feladatait, vagy feloszlathatja azokat. 2. Az Együttműködési Tanács megállapodik az albizottságok feladatairól. 151 3. Az albizottságok és más testületek rendszeresen vagy kérésre jelentést tesznek tevékenységükről az Együttműködési Bizottságnak. 4. Az albizottságok vagy más testületek bármelyik Fél vagy az Együttműködési Bizottság kérésére üléseznek, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. 5. Az albizottságok és más testületek létrehozása vagy megléte nem akadályozhatja meg a Feleket abban, hogy bármely ügyet közvetlenül az Együttműködési Bizottság elé utaljanak. 313. CIKK Parlamenti Együttműködési Bizottság 1. Létrejön a Parlamenti Együttműködési Bizottság, amely fórumként szolgál a Felek közötti kapcsolatok elmélyítését és megerősítését célzó találkozókhoz és eszmecserékhez. 2. A Parlamenti Együttműködési Bizottság az Európai Parlament képviselőiből és a kirgiz parlament, a Zhogorku Kenesh tagjaiból áll. 3. A Parlamenti Együttműködési Bizottság az általa meghatározott időközönként ülésezik. 4. A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát. 5. A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnöki tisztét az eljárási szabályzatának megfelelően az Európai Parlament képviselője és a kirgiz parlament, a Zhogorku Kenesh képviselője felváltva tölti be. 6. A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács határozatairól és ajánlásairól. 7. A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak. 314. CIKK A civil társadalom részvétele Annak érdekében, hogy a 6. cikkben előírtak szerint tájékoztassák a civil társadalmat és konzultációt folytassanak vele e megállapodás végrehajtásáról, a Felek a 312. cikkben meghatározott eljárással összhangban külön szervet hozhatnak létre e célra. 315. CIKK Területi alkalmazás 1. E megállapodás alkalmazandó: (a) azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel; valamint (b) a Kirgiz Köztársaság területén. E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés – kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában – ebben az értelemben értendő. 152 E megállapodásban a „terület” kifejezés magában foglalja az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-én Montego Bay-ben kelt Tengerjogi Egyezményében meghatározott légteret és parti tengert is. 2. E megállapodás vámügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései tekintetében ez a megállapodás az Európai Unió tekintetében az Unió vámterületének a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet36 4. cikkében említett, az e cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának hatálya alá nem tartozó területeire is alkalmazandó. 316. CIKK A kötelezettségek teljesítése 1. A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amely e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. 2. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette a IV. cím szerinti bármely kötelezettségét, az említett címben előírt különleges mechanizmusokat kell alkalmazni. 3. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette a 2. és 11. cikkben e megállapodás lényeges elemének minősített bármely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. 4. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodásban foglalt bármely kötelezettségét – az e cikk (2) és (3) bekezdése hatálya alá tartozók kivételével –, erről értesíti a másik Felet. A Felek az Együttműködési Tanács égisze alatt konzultációt folytatnak, hogy egy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Amennyiben az Együttműködési Tanácsnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az értesítést küldő Fél megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják kizárólag az I., II., III., V. vagy VI. cím vagy e cím felfüggesztését. 5. A (3) és (4) bekezdésben említett „megfelelő intézkedéseket” a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell meghozni, és arányosnak kell lenniük az e megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevesebb zavart okozzák e megállapodás működésében. 317. CIKK Biztonsággal kapcsolatos kivételek E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy: (a) megköveteli bármelyik Féltől olyan információk szolgáltatását vagy hozzáférhetővé tételét, amelyek átadását a Fél alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; vagy (b) akadályozza bármelyik Felet abban, hogy az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítélt lépéseket tegyen a következő területeken: (i) a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések gyártása vagy kereskedelme, valamint más áruk és anyagok, szolgáltatások és technológiák olyan kereskedelme vagy azokkal összefüggő ügyletek, és olyan gazdasági tevékenységek vonatkozásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonai 36 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (EU HL L 269., 2013.10.10., 1. o.). 153 létesítmények ellátását szolgálják; (ii) hasadó és fúziós anyagok vagy azok az anyagok, amelyekből ezek származnak; vagy (iii) háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén; vagy (c) bármelyik Felet megakadályozza abban, hogy intézkedéseket hozzon az ENSZ Alapokmánya szerinti nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése céljából, a nemzetközi béke és a biztonság fenntartása érdekében. 318. CIKK Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás 1. E megállapodás az azon napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges megfelelő belső eljárások lezárulásáról. 2. Az (1) bekezdés ellenére a Felek e megállapodást részben vagy egészben, ideiglenesen, saját belső eljárásaikkal összhangban alkalmazhatják. Az ideiglenes alkalmazás az azon napot követő második hónap első napján kezdődik, amelyen az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság értesítik egymást a következőkről: (a) az Európai Unió részéről: az e célból szükséges belső eljárások lezárulása, feltüntetve e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint (b) a Kirgiz Köztársaság részéről: az e célból szükséges belső eljárások lezárulása, megerősítve a Kirgiz Köztársaság jóváhagyását e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit illetően. 3. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet e megállapodás ideiglenes alkalmazásának felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követő második hónap első napján lép hatályba. 4. E megállapodás ideiglenes alkalmazásának céljából „e megállapodás hatálybalépése” az ideiglenes alkalmazás időpontját jelenti. Az Együttműködési Tanács és az e megállapodás alapján létrehozott egyéb szervek e megállapodás ideiglenes alkalmazása során is elláthatják feladataikat, amennyiben ezek a feladatok e megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosításához szükségesek. A feladataik ellátása során elfogadott határozatok hatályukat veszítik, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása a (3) bekezdés szerint megszűnik. 5. Amennyiben a (2) bekezdéssel összhangban a Felek az e megállapodás hatálybalépése előtt alkalmazzák annak valamelyik rendelkezését, az ilyen rendelkezésben szereplő, e megállapodás hatálybalépésének napjára való utalást úgy kell érteni, hogy az arra az időpontra vonatkozik, amelytől kezdve a Felek az említett rendelkezést a (2) bekezdéssel összhangban ideiglenesen alkalmazzák. 6. Az e cikk szerinti értesítéseket az Európai Unió és tagállamai számára az Európai Unió Tanácsa Főtitkárának, a Kirgiz Köztársaság számára pedig a Külügyminisztériumnak kell megküldeni. 319. CIKK Egyéb megállapodások 1. Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti 154 partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás – amelyet 1995. február 9-én Brüsszelben írtak alá és amely 1999. július 1-jén lépett hatályba – hatályát veszti, és annak helyébe ez a megállapodás lép. 2. A Felek közötti összes egyéb megállapodásban található, az (1) bekezdésben említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat az e megállapodásra történő hivatkozásokként kell értelmezni. 3. A Felek e megállapodást kiegészíthetik az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Ezek az egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok elválaszthatatlan részét képezik, és az e megállapodás által létrehozott közös intézményi keret hatálya alá tartoznak. 320. CIKK Mellékletek, jegyzőkönyvek és lábjegyzetek Az e megállapodáshoz tartozó mellékletek, jegyzőkönyvek és lábjegyzetek a megállapodás elválaszthatatlan részét képezik. 321. CIKK Új tagállamok csatlakozása az Európai Unióhoz 1. Az Európai Unió tájékoztatja a Kirgiz Köztársaságot bármely harmadik ország Európai Unióhoz való csatlakozási kérelméről. 2. Az Európai Unió értesíti a Kirgiz Köztársaságot a harmadik országoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló bármely szerződés (a továbbiakban: csatlakozási szerződés) hatálybalépéséről. 3. Az Európai Unió új tagállamai az Együttműködési Tanács által meghatározott feltételekkel összhangban csatlakoznak ehhez a megállapodáshoz. Amennyiben a (4) bekezdés másként nem rendelkezik, a csatlakozás az új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján lép hatályba, és ezt a megállapodást az Együttműködési Tanács a csatlakozás feltételeit megállapító határozatával módosítja. 4. A IV. cím az Európai Unió új tagállama és a Kirgiz Köztársaság között az új tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától alkalmazandó. 5. E cikk (4) bekezdése végrehajtásának megkönnyítése érdekében a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjától kezdődően a kereskedelmi formációban eljáró Együttműködési Bizottság megvizsgálja a csatlakozás e megállapodásra gyakorolt hatásait. Az Együttműködési Bizottság határoz az e megállapodás 8-A., 8-C. és 9. mellékletének szükséges technikai módosításairól, valamint az egyéb szükséges kiigazításokról vagy átmeneti intézkedésekről. Az Együttműködési Bizottság bármely határozata az új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján lép hatályba. 322. CIKK Egyéni jogok E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az személyeknek a Felek között 155 a nemzetközi közjog alapján létrehozottaktól eltérő jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztetne, vagy úgy, hogy erre a megállapodásra közvetlenül hivatkozni lehet a Felek belső jogrendszerében. 323. CIKK Nyilvános hozzáférés a hivatalos dokumentumokhoz E megállapodás nem sérti a Felek dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló vonatkozó jogszabályainak alkalmazását. 324. CIKK Időtartam Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. 325. CIKK A Felek fogalommeghatározása E megállapodás alkalmazásában „Felek”: egyrészről – a vonatkozó hatásköreiknek megfelelően – az Európai Unió vagy a tagállamai, vagy az Európai Unió és a tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság. 326. CIKK A megállapodás felmondása Bármely Fél diplomáciai úton küldött írásbeli értesítés útján értesítheti a másik Felet e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítés kézhezvételének napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá. 327. CIKK Hiteles szövegek E megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kirgiz és orosz nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást. Kelt Brüsszelben, a kétezer-huszonnegyedik év június havának huszonötödik napján. 156   Általános indokolás A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése.  Az egyes közép-ázsiai országokkal kötött „második generációs” megállapodások közül a Kirgizisztánnal kötött Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás a második, amelyet a Kazahsztánnal kötött megállapodást követően véglegesítettek. A Megállapodás az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság között 1999-ben életbe lépett Partnerségi Együttműködési Megállapodás jelenlegi jogi keretének helyébe lép. A Kirgizisztánnal kötendő megállapodás az Európai Unió közép-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek minősül. A Megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Kirgizisztánnal folytatott hatékonyabb együttműködésére a politikai párbeszéd megerősítése és a számos területen folytatott együttműködés fokozása révén. A Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás olyan együttműködési területeket érint, mint a kereskedelem és beruházás, az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány, technológia, és innováció, zöldtechnológiák, valamint a közlekedésügy. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a migrációra, a szervezett bűnözésre és a korrupció elleni küzdelemre.  A Megállapodás mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet tölt be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd intézményesítésével hozzájárul az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és segíti a kapcsolatok elmélyítését.  Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.   Részletes indokolás 1. § A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (2)-(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást. 2. § 157 A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni. 3. § Az Nsztv. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a törvénytervezet ezen szakasza és az 1. melléklet a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza. A Megállapodás IX. címből és 60 cikkből áll, felépítése a következő: Jelleg és hatály (I. cím), Kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködés (II. cím), Együttműködés a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás terén (III. cím), Kereskedelmi és beruházási együttműködés (IV. cím), Együttműködés a jogérvényesülés és a biztonság terén (V. cím), Együttműködés más területeken (VI. cím), Együttműködés a tudomány, a technológia és az innováció területén (VII. cím), Az együttműködés eszközei (VIII. cím), Intézményi keret (IX. cím), és Záró rendelkezések (IX. cím). 4. § A Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról rendelkezik, amely az Nsztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával. A törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg. 5. § Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a Megállapodás végrehajtásáért felelős szerv (miniszter) megjelölését. 158