⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/122. Benyújtás dátuma: 2026-06-02 21:44 Parlex azonosító: NG69EWC50002 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Tárkányi Zsolt (TISZA), Bódis Kriszta (TISZA), Csontos Bence (TISZA) Törvényjavaslat címe: A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról [1] Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámok eltávolítása és jövőbeli visszakerülésük megakadályozása szükséges. Mindez a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében fontos közérdek. [2] A közbeszerzési rendszer megfelelő működésének egyik meghatározó garanciális eleme a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer, melynek működésére vonatkozó átmeneti rendelkezések egy évvel történő meghosszabbítása szükséges. [3] Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának tulajdonában álló lakóépületek törvény által állami tulajdonba vonása több, mint száz háztartás otthonát és lakhatásának biztonságát veszélyezteti. [4] Az érintett lakóépületek helyi önkormányzat tulajdonát képezik, és jelenleg a tulajdonos helyi önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatellátását szolgálják, így ezen tulajdon alkotmányos védelmet élvez, elvonása – különösen az érintett önkormányzat előzetes meghallgatása és érdemi egyeztetés nélkül – az Alaptörvény XIII. és 32. cikkéből fakadó tulajdonvédelem, illetve önkormányzati autonómia szempontjából aggályos. [5] Az érintett lakóépületek vonatkozásában az állami tulajdonba kerülés időpontja még nem következett be, így az állami tulajdonba vonásuk által létrejövő jövőbeli jog- és érdeksérelem törvénymódosítással elkerülhető. [6] Az Országgyűlés a fenti közérdekek érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása 1. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A médiatartalom részeként tilos olyan politikai reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul. E tilalom kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas.” 2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 1 2. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. § (4) bekezdése szerinti tiltott politikai reklámnak minősül-e.” 3. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 3. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 4. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. § (1) bekezdésében a „B) része szerinti ingatlanok” szövegrész helyébe a „szerinti ingatlanok (a továbbiakban: ingatlanok)” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a) 51/B. § (1) bekezdésében az „a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok 2026. június 30. napján” szövegrész, a „ , valamint szociális lakhatási feladatokkal összefüggő” szövegrész és az „(a továbbiakban együtt: ingatlanok)” szövegrész, b) 51/B. § (2) bekezdése, c) 51/B. § (3) bekezdésében a „ , lakáscélú beruházás esetén a Kormány határozatában kijelölt szervezetet” szövegrész és a „ , valamint a Kormány határozatában kijelölt szervezet” szövegrész, d) 51/B. § (5)–(7) bekezdése, e) 51/B. § (9) bekezdésében az „– a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok tekintetében 2026. június 30. napjától –” szövegrész, f) 51/C. §-a. 4. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 6. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A plakát tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi 2 ellenségkép kialakítására. A plakáton nem jeleníthető meg olyan kép, amely valótlan vagy megtévesztő módon ábrázolja a valóságot, és az előbb felsorolt célok vagy hatások kiváltására alkalmas. (2b) A plakáton nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.” 7. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A politikai reklám tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. E tilalom kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas. (1b) Politikai reklám keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.” 8. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A politikai hirdetés tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. (2b) Politikai hirdetés keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.” 9. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (5) bekezdésében az „értéken, továbbá” szövegrész helyébe az „értéken, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközökön, jelzőtáblán, fás szárú növényen, továbbá” szöveg lép. 5. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 10. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 3 „(1) A Beruházási törvénnyel megállapított 197/D. §-t 2026. december 31. napjáig a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” 6. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 11. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 99. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés szerinti tudomásulvétel a reklámeszközök elhelyezésére irányuló településképi eljárásnál 5 évig érvényes, és az érvényességi idő lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezni kell az ismételt településképi eljárást, vagy nyilatkozni szükséges arról, hogy az érvényességi idő lejártáig a reklámeszköz elbontásáról gondoskodnak.” 12. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 103. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Tilos elhelyezni reklámot, reklámeszközt) „e) az országos jelentőségű védett természeti terület területén, és f) a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb bel- és külterületen.” 13. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Reklám – közterületen vagy közterületről látható magánterületen – kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen, mint reklámeszközön helyezhető el. (4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, a közterületen vagy közterületről látható magánterületen lévő reklámhordozó felülete nem lehet 15 m2-nél nagyobb méretű. (5) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, közterületen vagy közterületről látható magánterületen citylight reklámeszköznél kisebb felülettel rendelkező reklámhordozó nem helyezhető el.” (2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Reklámeszköz kizárólag az önkormányzati hatósági ügynek minősülő településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.” (3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 4 „(11) Reklámeszköz közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb tizenöt évre köthető.” 14. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdése a következő 4. és 5. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat –, hogy rendeletben állapítsa meg) „4. a reklám és reklámeszköz elhelyezési tilalommal érintett – a 103. § (1) bekezdés a)-e) pontjában nem szereplő – egyéb bel- és külterületeket azzal, hogy a kerületi önkormányzat által megállapított tilalmi előírások nem lehetnek ellentétesek a (10) bekezdés 9. pontja szerinti fővárosi rendelkezésekkel, 5. a reklámeszközök településképi bejelentésének tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a 105. § szerinti jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályokat.” (2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (10) bekezdése a következő 9. és 10. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg) „9. településképi rendeletében a főváros egész területére a reklám és reklámeszköz elhelyezési tilalommal érintett – a 103. § (1) bekezdés a)-e) pontjában nem szereplő – egyéb területeket, 10. településképi rendeletében a reklámeszközök településképi bejelentésének tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a 105. § szerinti jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályokat.” 15. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 230. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A 102-104. § szerinti követelményeknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. szeptember 30-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását, és velük szemben a 105. § szerint jár el. (5) Azon reklámeszközök tulajdonosa, amelyek átalakítással, vagy korszerűsítéssel felelnek meg a 102-104. § szerinti követelményeknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak, 2026. szeptember 30-ig kötelesek kezdeményezni a településképi bejelentési eljárást.” 16. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5 a) 97. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „folytat le az építésügyi” szövegrész helyébe a „folytat le a reklámeszközök elhelyezése tekintetében, valamint az építésügyi” szöveg, b) 105. § (1) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal közigazgatási bírságot” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat településkép-védelmi bírságot” szöveg, c) 105. § (2) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, d) 105. § (3) bekezdésében az „az államháztartás központi alrendszerének” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat saját” szöveg, e) 105. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, f) 105. § (5) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, g) 105. § (6) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg lép. 17. § Hatályát veszti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a) 16. § 108. pontja, b) 104. § (6) bekezdése, c) 107. §-a, d) 230. § (7) bekezdése. 7. Záró rendelkezések 18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. alcím, a 2. alcím, a 4. alcím és a 6. alcím 2026. augusztus 1-jén lép hatályba. 19. § (1) Az 1. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 2. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 4. alcím az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 6   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez „2. melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez Az Egyetem közfeladatellátásának elősegítése érdekében állami tulajdonba kerülő ingatlanok A B C D 1 2 TELEPÜLÉS HELYRAJZI SZÁM TULAJDONI HÁNYAD MEGNEVEZÉS 3 Budapest 36002 1/1 kivett udvar és egyéb épület 4 Budapest 36034 1/1 kivett általános iskola ” 7   Általános indokolás Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámok eltávolítása és jövőbeli visszakerülésük megakadályozása szükséges. Mindez a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében fontos közérdek. Emellett városaink, községeink településképi védelme, valamint a közlekedés biztonságának növelése érdekében szükségessé vált a gazdasági reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályozás szigorítása. E törvényjavaslat az Alaptörvény által védett véleményszabadsághoz való jog tiszteletben tartásával, az Európa Tanács ajánlásai, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján határozza meg a tiltott politikai reklámok körét, amelyek alkalmasak arra, hogy tömeges terjesztés útján destabilizálják a demokratikus közvéleményt, és csorbítsák a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz fűződő közérdeket. A javaslat célja továbbá, hogy a közvetítés módjára tekintet nélkül tiltsa az ilyen reklámok terjesztését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó esetekben, illetve szabályozza a fizikai reklámokkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítását a következők indokolják: Budapest Józsefváros kerületében a Diószegi Sámuel utca és közvetlen környéke az elmúlt évtizedekben Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Józsefvárosi Önkormányzat) városrehabilitációs tevékenységének egyik kiemelt területe volt. Az önkormányzat az érintett lakóházakra átfogó fenntarthatósági és közösségi fejlesztési koncepciót (DIÓ2030) dolgozott ki, amely a meglévő bérlők kerületen belüli megtartásával, az épületek energetikai és szociális szempontú megújításával tervezte az utca megújítását. 2024. április 2-án, egy salátatörvény részeként beterjesztett javaslat 10 józsefvárosi önkormányzati ingatlan – köztük a Diószegi Sámuel utca 18., 22., 24., 26. és 28. szám, a Korányi Sándor utca 20., a Sárkány utca 1. és a Dugonics utca 11. alatti épületek – állami tulajdonba adásáról rendelkezett. A törvényjavaslat benyújtása előtt a Józsefvárosi Önkormányzattal semmilyen érdemi egyeztetés nem folyt. Az önkormányzat polgármestere 2024. április 29-én levélben kérte a javaslat visszavonását, ezt a kérelmet az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta. Az Országgyűlés 2024. április 30-án fogadta el a törvénymódosítást, amely – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 51/B. és 51/C. §-ának beiktatásával – a Dugonics utcai iskolát és a Sárkány utcai hulladékudvart a kihirdetést követő nappal, a lakóépületeket 2024. július 9-i határidővel rendelte állami tulajdonba vonni. A törvénnyel egyidejűleg kormányrendelet módosította a határidőket: az állami tulajdonba kerülés a lakóépületek vonatkozásában először 2025. július 9-re; majd – 2025 júniusában, a Diószegi Sámuel utca 20. 8 hozzáadásával együtt, törvénymódosítás alapján – 2026. június 30-ra tolódott. Az érintett ingatlanokban közel 155 háztartás élt az intézkedés bevezetésekor. A törvény először az önkormányzatot terhelte cserelakás-felajánlási kötelezettséggel a tulajdonosváltás esetére, az NKE tv. 51/B. § (2) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint már az államot terhelné ez a kötelezettség, azonban csak a 2027. július 31. napjáig maradó, rendezett jogviszonnyal rendelkező lakók vonatkozásában. Mindezekre tekintettek a Józsefvárosi Önkormányzat megkezdte a cserelakások biztosítását, amelyet – felújított bérlakás-állományának korlátozottsága és az állami kártalanítás későbbi időpontja és összegének bizonytalansága miatt – csak rendkívüli nehézségek árán tud teljesíteni. 2024-2026. évek folyamán az önkormányzat saját forrásból felújított lakások felajánlásával törekedett az érintett bérlők kerületen belüli elhelyezésére; e törekvés 2026 elejéig mintegy 34 háztartás elhelyezését eredményezte. Az NKE tv. 51/B. §-a nem kisajátítási eljárást rendel el, hanem törvény erejénél fogva (ex lege) keletkezteti az állami tulajdont. A tulajdonátszállás automatikus, külön eljárás, illetve döntés nélkül következik be. Az érintett lakóépületek helyi önkormányzat tulajdonát képezik, és jelenleg is a tulajdonos helyi önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatellátását szolgálják, így ezen tulajdon alkotmányos védelmet élvez, elvonása – különösen az érintett önkormányzat előzetes meghallgatása és érdemi egyeztetés nélkül – az Alaptörvény XIII. és 32. cikkéből fakadó tulajdonvédelem, illetve önkormányzati autonómia szempontjából aggályos. A módosítás az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonvédelmet és a 32. cikkből fakadó önkormányzati autonómiát erősíti, valamint elősegíti az állami tulajdonba vonással érintett lakóépületek lakóinak lakhatásbiztonságát, valamint a Józsefvárosi Önkormányzat lakásgazdálkodással és hajléktalanság megelőzésével kapcsolatos feladatait szolgáló bérlakásrendszer kiszámítható és biztonságos működtetését. Az NKE tv. hatályos szövege alapján az állami tulajdon két ingatlancsoportot érint: a) a 2. melléklet B) részben felsorolt két ingatlan – a Dugonics utcai általános iskola épülete és a Sárkány utcai hulladékudvar – vonatkozásában az ex lege tulajdonátszállás az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény hatálybalépésének napján megtörtént. A kártalanítás megfizetése megtörtént. E tények befejezettségét e törvényjavaslat deklarálja. b) a 2. melléklet A) részben felsorolt ingatlanok lakóházakat és egy társasház ingatlanjait foglalják magukban, azaz olyan lakóépületeket, ahol önkormányzati lakások találhatók. Ezen ingatlanok vonatkozásában a tulajdonátszállás 2026. június 30-án következne be. E határidő bekövetkezte előtt az Országgyűlés törvénymódosítással megakadályozhatja a tulajdonelvonást. E módosítás kizárólag a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek vonatkozásában szünteti meg az állami tulajdonba vonást, a már állami tulajdonba került ingatlanokat csak annyiban érinti, hogy a módosítás értelmében a tulajdonátszállás időpontjában vonatkozásukban már megkötött szerződésre sem vonatkozik a későbbi ex lege megszűnés. Továbbá a törvényjavaslat módosításokat tartalmaz a közbeszerzési eljárások jogszerű és szakszerű lefolytatásának biztosítása mint kiemelt közérdek érdekében, amely alapvető jelentőséggel bír a 9 közpénzek átlátható és hatékony felhasználása, valamint a piaci verseny tisztaságának érvényesülése szempontjából. A közbeszerzési rendszer megfelelő működésének egyik meghatározó garanciális eleme a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer (FAKSZ rendszer), amely a közbeszerzési eljárásokban részt vevő ajánlatkérők és gazdasági szereplők számára biztosít magas szintű szakmai támogatást, továbbá hozzájárul a közbeszerzési jogszabályok egységes és szakszerű alkalmazásához. A hatályos szabályozás alapján a Beruházási törvénnyel megállapított, a FAKSZ rendszer működésére vonatkozó átmeneti rendelkezések 2026. június 30. napjáig alkalmazandók. A jelenlegi szabályozási környezetben ugyanakkor nem áll rendelkezésre olyan új szakmai vagy intézményi modell, amely a FAKSZ rendszer megszűnését követően megfelelő módon biztosítaná a közbeszerzési szakértelem megfelelő szintű és ellenőrizhető fenntartását. A törvényjavaslat célja ezért a közbeszerzési szakmai rendszer működési folytonosságának biztosítása, valamint annak megelőzése, hogy a jelenlegi szabályozás megszűnésével olyan szabályozási hiány keletkezzen, amely veszélyeztetheti a közbeszerzési eljárások szakszerűségét és a jogbiztonság követelményének érvényesülését. A módosítás megfelelő időt biztosít egy új, korszerű, a közbeszerzési rendszer jövőbeni szakmai és minőségbiztosítási követelményeihez illeszkedő szabályozási modell előkészítésére és kialakítására, miközben fenntartja a közbeszerzési eljárások szakmai támogatásának jelenlegi garanciális kereteit. A törvényjavaslat így hozzájárul a közbeszerzési rendszer stabilitásának, kiszámíthatóságának és szakmai színvonalának megőrzéséhez. Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény rendelkezései között megjelenik a politikai reklámként megjelenő olyan tájékoztatás tilalma, amely tömeges terjesztés útján az emberi méltóság eltagadását, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének megfogalmazását, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítását célozza. Az emberi méltóságot sértő, megbélyegző, vagy a közvélemény tömeges manipulálása útján a kiegyensúlyozott tájékozódást akadályozó propaganda elleni fellépés megítélése a jogalkalmazó szervek feladata. 2. § 10 A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a jogalkalmazó Médiatanács a beérkező kérelmek alapján határozatban döntsön arról, hogy egy tájékoztatás álláspontja szerint tiltott politikai reklámnak minősül-e. 3-4. § Az NKE tv. 51/B. § (1) bekezdésének módosítása kiveszi a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületeket a törvény erejénél fogva bekövetkező tulajdonátszállás hatálya alól. A módosított szöveg kizárólag a lakásokkal nem érintett ingatlanokra vonatkozó, már végbement tulajdonátszállást rögzíti. A 2. melléklet cseréjével a – már végbement – tulajdonátszállással érintett (nem lakóingatlan) ingatlanok kijelölése tartalmilag változatlanul hatályban marad, azonban a mellékletből kikerülnek a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek. 5. § Az 51/B. § (2) bekezdése a kártalanítási kötelezettséget rögzítette; a már végbement tulajdonátszállással érintett ingatlanok esetén az (1) bekezdés rögzíti a megvalósult kártalanítás tényét, a lakóépületek vonatkozásában a tulajdonátszállás elmaradásával ilyen kötelezettség nem keletkezik. Az (5) bekezdés az állami tulajdonba vonással érintett ingatlanokra a tulajdonátszálláskor már megkötött egyes szerződések megszűnését rögzítené, e rendelkezés okafogyottá vált. A (6)-(7) bekezdések kizárólag lakásokhoz kapcsolódó bérleti és cserelakás-biztosítási szabályokat tartalmaznak; a lakóépületek vonatkozásában elmaradó tulajdonátszállás miatt e bekezdések okafogyottá váltak. Az 51/C. § a kártalanítással kapcsolatos jogorvoslatra állapít meg szabályokat. A már végbement tulajdonátszállással kapcsolatos kártalanítás megfizetése megtörtént, azzal kapcsolatban jogvitára nem került sor. A módosítás értelmében további kártalanításra – lakóiépületekre vonatkozó állami tulajdonba vonás hiányában – nem kerül sor, így azzal kapcsolatban jogorvoslati szabályokra sincs szükség. 6. § A választási eljárásról szóló törvény rendelkezései kiegészülnek a plakátok tartalmára vonatkozó rendelkezéssel, annak érdekében, hogy a választási eljárás során alkalmazott, plakátnak minősülő terméken ne kerülhessen közzétételre valamely közösségre vagy személyre kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő tartalom. A tilalom vonatkozik továbbá a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatás kiváltására alkalmas, vagy a közízlést sértő szöveges vagy képi tartalomra is. Az utak mentén tapasztalható, településképet rontó „plakátszennyezés” ellen fel kell lépni. A választási eljárásról szóló törvény módosítása kizárja a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközökön, jelzőtáblán, valamint fás szárú növényeken a választási 11 plakátok elhelyezését. 7. § A választási eljárásról szóló törvény rendelkezései kiegészülnek a politikai reklámnak minősülő műsorszám tartalmára vonatkozó rendelkezésekkel. A kiegészítéssel rögzítésre kerül, hogy a választási eljárás során alkalmazott, politikai reklámnak minősülő termék tartalmában vagy képi megjelenítésében nem kerülhet közzétételre valamely közösségre vagy személyre kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő üzenet. A tilalom vonatkozik a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatás kiváltására alkalmas, vagy a közízlést sértő szöveges vagy képi tartalomra is. 8. § A választási eljárásról szóló törvény rendelkezései kiegészülnek a sajtótermékekben megjelenő, politikai hirdetés tartalmára vonatkozó rendelkezésekkel. A kiegészítés célja, hogy a választási eljárás során alkalmazott, politikai hirdetés tartalmában vagy képi megjelenítésében ne kerülhessen közzétételre valamely közösségre vagy személyre kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő üzenet. A tilalom vonatkozik a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatás kiváltására alkalmas, vagy a közízlést sértő szöveges vagy képi tartalomra is. 9. § Szövegcserés módosítás, összhangban a 8. §-ban foglaltakkal. 10. § A módosítás célja a Kbt. 197/D. §-ában foglalt átmeneti szabály hatályának meghosszabbítása annak érdekében, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer (a továbbiakban: FAKSZ rendszer) működésének folyamatossága biztosított maradjon. A hatályos rendelkezés szerint a Beruházási törvénnyel megállapított szabályozás 2026. június 30. napjáig alkalmazandó. E határidő fenntartása esetén azonban megszűnne a FAKSZ rendszer, anélkül, hogy annak helyébe új, a közbeszerzési szakmai felkészültséget és minőségbiztosítást megfelelően biztosító szabályozás lépne. A FAKSZ intézménye a közbeszerzési rendszerben kiemelt szerepet tölt be: hozzájárul az ajánlatkérők és az ajánlattevők szakmai támogatásához, biztosítja a közbeszerzési eljárások jogszerűségének és szakszerűségének erősítését, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban való képviselet révén a jogorvoslati rendszer hatékony működését is támogatja. A FAKSZ rendszer egyik lényeges garanciális eleme a kötelező képzési és akkreditációs követelményrendszer, amely a közbeszerzési szakértelem minimumszintjét biztosítja. A módosítás indoka, hogy a FAKSZ rendszer megszűnésével egyidejűleg jelenleg nem áll 12 rendelkezésre olyan új szabályozási modell, amely megfelelően biztosítaná a közbeszerzési szakmai kompetenciák ellenőrizhetőségét és a szakmai minőség fenntartását. A közbeszerzési rendszer professzionalizációja, valamint az új, a jövőbeni szabályozási irányokhoz illeszkedő szakértői rendszer kialakítása időigényes folyamat, amelynek megalapozása és bevezetése további előkészítést igényel. A határidő 2026. december 31. napjára történő módosítása megfelelő időt biztosít egy új, korszerű szakértői rendszer kidolgozására és bevezetésére, miközben elkerüli azt a szabályozási hiányt, amely a szakmai támogatás hirtelen megszűnéséből eredne. A módosítás így biztosítja a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatásának folyamatosságát, valamint hozzájárul a jogbiztonság fenntartásához. Összességében a módosítás egy szükséges átmeneti intézkedés, amely a közbeszerzési rendszer stabilitását és szakmai színvonalát hivatott megőrizni mindaddig, amíg az új szabályozási keretek kialakításra nem kerülnek. 11. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) kiegészítésével rögzítésre kerül a településképi eljárás eredményeképpen történő tudomásulvétel hatálya, amely 5 évben kerül meghatározásra. A kiegészítés rögzíti a tudomásulvételre vonatkozó újbóli kérelem benyújtásának határidejét is. 12. § A módosítás a helyi önkormányzatok jogkörét bővíti azáltal, hogy lehetővé teszi a Méptv.-ben meghatározottakon túl további reklám, illetve reklámeszköz kihelyezési tilalommal érintett területek önkormányzati rendeletben történő kijelölését a település bel- és külterületén. A régészeti lelőhelyek összefüggő területek, amelyek a legtöbb esetben földalatti régészeti emlékeket vagy leleteket foglalnak magukban. A Méptv. 103. § (1) bekezdés e) pontja teljesen kizárja reklám elhelyezését kiemelten védett régészeti lelőhelyen, részben indokolatlanul. A hatályos szabályok szerint ugyanis reklám kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen helyezhető el. E reklámeszközök elhelyezése pedig nem igényel olyan mélységű alapozást, amely a régészeti lelőhely által befoglalt régészeti emlékek és régészeti leletek állapotát befolyásolná. A javaslat összhangban van a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Kötv.), amelynek 9. §-a és 13. §-a szerint a régészeti lelőhelyek területét olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy a lelőhelyek állománya ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik ne károsodjanak jelentősen.   A reklám-elhelyezési szabályok enyhítése a védett régészeti lelőhelyeken nem eredményezi a védelmi színt csökkenését, ugyanis a reklám-elhelyezési tevékenység során a Kötv. szabályait be kell tartani, és a védelem tárgyát igazán képező régészeti emlékek és leletek védelme a Kötv. alapján ugyanolyan védelemben részesülnek. A Méptv. erre vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. 13   Ha földmunkával jár a reklámeszköz elhelyezése, tehát alapozás történik a védett régészeti lelőhelyen, ez csak akkor tehető meg, ha az illetékes kormányhivatal által előírt régészeti tevékenységet, azaz a régészeti feltárást és megfigyelést elvégzik (Kötv. 22. §). Ha a feltárás során régészeti emlék vagy lelet kerül elő, annak védelméről a hatóság gondoskodni fog (vagy elszállítással vagy helyben történő védelemmel, és ez esetben a reklámeszköz azon a helyen való elhelyezésének megtiltásával). 13. § A módosítás szűkíti azon műtárgyak körét, amelyen reklám elhelyezhető. A módosítás a helyi önkormányzatok jogkörét bővíti – visszaállítja – azáltal, hogy a reklámeszközök kihelyezésének tudomásulvételéről való döntést önkormányzati hatósági ügykörbe vonja, és a korábbi járási (fővárosi kerületi) tudomásulvételi eljárás helyett ismételten településképi bejelentési eljárás lefolytatásához köti. A módosítás (2) bekezdése értelmében az építési hálón történő reklám megjelenítés maximális határidejére vonatkozó rendelkezés törlésre kerül, tekintettel arra, hogy a településkép védelme és a lehető legkisebb reklámszennyezés érdekében a reklámháló és építési háló kivezetésre kerül az alkalmazható reklámeszközök közül.  14. § Felhatalmazó rendelkezés, amely a települési, a fővárosi kerületi, valamint a fővárosi önkormányzatok jogkörét bővíti azáltal, hogy rendeletalkotási jogot biztosít számukra egyrészt reklámelhelyezési tilalommal érintett területek kijelölése, másrészt a reklámelhelyezési településképi bejelentési eljárásra és a törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó eljárási szabályok tárgyában. A főváros egységes településképi védelme érdekében kimondásra kerül, hogy a fővárosi önkormányzat településképi rendeletében nemcsak az általa közvetlenül igazgatott területre, hanem a főváros egész területére rendelkezik a tekintetben hatáskörrel, hogy meghatározhat reklám és reklámeszköz elhelyezési tilalommal érintett területeket. 15. § A módosítás új határidőt állapít meg a Méptv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, valamint az e tárgykörben a jelen módosításban foglalt felhatalmazás alapján kiadott önkormányzati rendeletben foglaltaknak nem megfelelő reklámeszközök eltávolítására vagy átalakítására. Tekintettel az önkormányzatok számára jelen törvényből fakadó új felhatalmazásra is, indokolt a korábbi 2026. június 30-i határidőt későbbi, 2026. szeptember 30-i dátumra módosítani. E határidőig mind a településképi bejelentés, mind az átalakítás vagy elbontás elvégezhető. 16. § 14 Szövegcserés módosítások. A módosítás az önkormányzatok jogkörét növeli egyrészt azáltal, hogy rögzíti a településképi bejelentési eljárás tárgykörei között a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó kérelem elbírálását, másrészt azáltal, hogy e körben elkövetett jogszabálysértésért kiszabott bírságból befolyt összeget a helyi önkormányzat saját bevételévé teszi. 17. § Hatályát vesztő rendelkezések. A módosítás eredményeként hatályon kívül helyezésre kerülnek a reklámhálóra és építési reklámhálóra vonatkozó rendelkezések, kivezetve ezzel e reklámhordozó eszközök alkalmazásának lehetőségét, egyúttal elősegítve a települések reklámszennyezésének csökkentését. Hatályon kívül helyezésre kerülnek továbbá a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös plakátelhelyezési rendelkezések. E szabályozás elősegítette a reklámelhelyezési szabályok teljes centralizációját. A településképi szabályozás szempontjából irreleváns a hirdető személye, valamint - a törvényben meghatározott keretek között - a plakát, reklámfelület tartalma, ezért indokolt az erre vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezése. 18. § Hatályba léptető rendelkezés. 19. § Sarkalatosságra utaló rendelkezés. 15