⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/173. Benyújtás dátuma: 2026-06-09 20:15 Parlex azonosító: 4KMA7TX80001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Kármán András, pénzügyminiszter Törvényjavaslat címe: Egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról A Kormány nevében benyújtom az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról [1] A nyilvános tőkepiacok vonzóbbá tétele a vállalkozások számára kiemelt jelentőséggel és az ország gazdasága számára nagy fontossággal bír. [2] A központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből származó koncentrációs kockázatok kezelése intézményi és szektorális szinten is elengedhetetlen. [3] A fenti célok elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 48a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „48a.felügyelt adatszolgáltató: a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2016/1011 rendelet] ekként meghatározott fogalom,” (2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „69. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint: a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb és b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót – illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget – vagy éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót – illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,” (3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 109a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „109a. referenciamutató-kezelő: az (EU) 2016/1011 rendeletben ekként meghatározott fogalom,” 2. § A Tpt. 21. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1 „(1a) Tájékoztató közzététele helyett az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikk (3) bekezdése szerinti terjedelemben és a 7. cikk (4)–(10) bekezdése szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel esetén, ha a) az értékpapír ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten ötmillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb, b) az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem feleltethető meg az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdése szerinti esetek egyikének sem, és c) az ajánlattételre nem vonatkozik az (EU) 2017/1129 rendelet 25. cikke szerinti iratküldési eljárás kötelezettsége. (1b) Jelentős új tényezők, lényeges hibák vagy lényeges pontatlanságok esetén az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatóhoz indokolatlan késedelem nélkül kiegészítést kell fűzni. A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a minimum tájékoztatót a Felügyeletnek történő benyújtással egyidejűleg közzéteszi az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően.” 3. § A Tpt. a következő 317/C. §-sal egészül ki: „317/C. § (1) Azon vállalkozás piaci tőkeértéke, amelynek részvényeit a szabályozott piacra kívánják bevezetni, vagy ha ezt nem lehet felmérni, a vállalkozás saját tőkéje – az eredményt is beleértve – a részvények bevezetését megelőző pénzügyi évben legalább 1 000 000 EUR vagy az eurótól eltérő nemzeti pénznemben kifejezett, azzal egyenértékű összeg. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvények szabályozott piacra történő bevezetésére. (3) A szabályozott piacon a piacműködtető szabályzatban rögzíti, hogy azon részvényosztály által képviselt jegyzett tőke legalább 10 %-a, amelyre a szabályozott piaci bevezetés iránti kérelem vonatkozik, a szabályozott piacra történő bevezetés időpontjában közkézhányadként jelenjen meg. (4) Ha a szabályozott piacra a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvényeket kívánnak bevezetni, akkor a piacműködtető meghatározza a (3) bekezdés tekintetében a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvényekhez, és az összes kibocsátott részvényhez viszonyított közkézhányad arányát.” 4. § (1) A Tpt. 400. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki: (Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet) „f) ideglenesen eltiltja a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás, referenciamutató- kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató bármely vezető állású személyét vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, g) legalább tíz évre eltiltja befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezetői feladatainak ellátásától a befektetési vállalkozás, referenciamutató- kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezető állású személyét bármely olyan természetes 2 személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították.” (2) A Tpt. 400. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén alkalmazható szankcionálási hatáskörök gyakorlása során az intézkedés típusának és mértékének a meghatározásakor a Felügyelet figyelembe vesz minden lényeges körülményt, így különösen az MNBtv. 75. § (4) bekezdése szerinti szempontokat és az alábbi körülményeket: a) a jogsértés időtartama, b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke, c) a felelős természetes vagy jogi személynek elsősorban a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi ereje, d) a felelős természetes vagy jogi személy Felügyelettel való együttműködésének mértéke, amitől függetlenül gondoskodni kell az adott személy által – nyereség elérésével vagy veszteség elkerülésével – szerzett haszon visszaszolgáltatásáról, valamint e) a felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.” 5. § A Tpt. 405. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke természetes személy esetében a) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint, b) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint, c) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint. (3a) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke vállalkozás esetében a) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 4 667 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a, b) az 596/2014/EU rendelet 16. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, c) az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, d) az 596/2014/EU rendelet 18. és 19. cikkének megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 0,8 %-a, e) az 596/2014/EU rendelet 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 0,8%-a. (3b) A (3a) bekezdés alkalmazásában, ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve 3 által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel. (3c) A (3a) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott esetekben a bírság összege legfeljebb 2 000 000 000 forint, ha az árbevétel alapján kiszabott bírság alacsonynak minősül a Felügyelet megítélése szerint, figyelembe véve az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), g), i) és j) pontja, valamint e törvény 400. § (2a) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti körülményeket. (3d) A bírság összege kis- és középvállalkozás esetén a (3a) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott esetekben legfeljebb 311 170 000 forint. (3e) A bírság összege kis- és középvállalkozás esetén a (3a) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott esetekben legfeljebb 124 468 000 forint.” 6. § A Tpt. 25. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 7. § A Tpt. a) 21. § (1c) bekezdés a) pontjában az „a)–e) és j) pontjában foglalt” szövegrész helyébe az „a)– d), e) és j) pontjában foglalt” szöveg, b) 25. § (1) bekezdésében a „vagy minimum tájékoztató” szövegrész helyébe a „vagy a Felügyeletnek benyújtott minimum tájékoztató” szöveg, c) 29. § (3) bekezdésében az „összefoglaló vagy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának az (EU) 2017/1129 rendelet 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti egyedi összefoglalója alapján” szövegrész helyébe az „összefoglaló alapján” szöveg, d) 400. § (2) bekezdés e) pontjában a „befektetési vállalkozás vezetői” szövegrész helyébe a „befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezetői” szöveg és az „ellátásától, illetve a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás bármely olyan tagját” szövegrész helyébe az „ellátásától a befektetési vállalkozás vezető állású személyét” szöveg lép. 8. § Hatályát veszti a Tpt. a) 3. melléklete, b) 25. mellékletének 2. pontja. 2. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 9. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 60a. ponttal egészül ki: (E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban) 4 „60a.szavazatelsőbbségi részvénystruktúra: a kibocsátó olyan részvényszerkezete, amely legalább egy, a Ptk. szerinti szavazatelsőbbségi részvényből álló részvényosztályt tartalmaz,” 10. § A Bszt. 17. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel – ideértve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 7. cikkének megfelelően létrehozott és működtetett hálózati és információs rendszert – és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül] „d) a felmerülő olyan kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz, amelyeknek a befektetési vállalkozások ki vannak vagy ki lehetnek téve, vagy amelyek másokra nézve jelentenek vagy jelenthetnek kockázatot, beleértve a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatot is, figyelembe véve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,” 11. § A Bszt. 40. §-a a következő (4a)–(4g) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A befektetési vállalkozás által vagy harmadik fél által elkészített, valamint a befektetési vállalkozás, ügyfele vagy potenciális ügyfele által felhasznált vagy részükre értékesített kutatás tisztességes, egyértelmű, és nem félrevezető. A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a kutatásra a befektetési kutatás megnevezés vagy ahhoz hasonló kifejezés használata szükséges. (4b) A portfóliókezelést, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei részére értékesített kutatást kizárólag abban az esetben jelöli meg a kibocsátó által támogatottként, ha azt részben vagy egészben a kibocsátó fizeti és azt a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készítették el. (4c) Annak biztosítására, hogy a kutatást a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének, valamint a (4a), (4b) és (4d) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készítsék el, az azt elkészítő vagy értékesítő befektetési vállalkozás erre vonatkozó szabályzatot és eljárást fogad el. (4d) A kibocsátó benyújtja a (4b) bekezdés szerinti kutatást a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, a kutatásnak 5 (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából. (4e) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el. (4f) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak a Felügyelethez történő benyújtásakor a kibocsátó biztosítja, hogy olyan metaadatokat mellékel hozzá, amelyek jelzik, hogy az információ megfelel a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének. Az ilyen kutatás nem minősül sem a Tpt.-ben meghatározott szabályozott információnak, sem pedig az e törvény szerinti befektetési kutatásnak, és ezért nem tartozik ugyanolyan szintű szabályozási ellenőrzés alá. (4g) A kibocsátó által támogatott kutatásként megjelölt kutatás kezdőlapján egyértelműen és jól láthatóan szükséges feltüntetni, hogy az a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készült. Minden egyéb, részben vagy egészben a kibocsátó által fizetett, de nem a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően elkészített kutatási anyagot marketingközleményként szükséges megjelölni.” 12. § (1) A Bszt. 41. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7a) Az ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik felek által végzett befektetési kutatás akkor tekintendő a 40. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha: a) az igénybe vett szolgáltatások vagy a kutatási szolgáltatások nyújtását megelőzően a befektetési vállalkozás és a kutatás szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy az igénybe vett szolgáltatásokhoz és kutatáshoz kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható a befektetési kutatásnak, b) a befektetési vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy az igénybe vett szolgáltatásokért és a befektetési kutatásért járó díjakat együttesen vagy elkülönítetten fizeti, valamint rendelkezésükre bocsátja a díjfizetésre vonatkozó szabályzatát, amely meghatározza a választott fizetési módtól függően nyújtott információk körét, továbbá – együttes díjfizetés esetén – ismerteti a 110. § szerinti összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére szolgáló eljárásait, c) a befektetési vállalkozás legalább évente értékeli a felhasznált kutatás minőségét, felhasználhatóságát és értékét, valamint azt, hogy a felhasznált kutatás mennyire járul hozzá a jobb befektetési döntésekhez, vagy d) a befektetési vállalkozás az igénybe vett szolgáltatásokért és a harmadik fél által végzett befektetési kutatásért járó fizetés elkülönített módjának választása esetén, a befektetési vállalkozás részére harmadik felek által nyújtott kutatást kizárólag da) a befektetési vállalkozás saját forrásaiból finanszírozza, vagy db) a befektetési vállalkozás által ellenőrzött külön kutatási fizetési számláról finanszírozza.” (2) A Bszt. 41. §-a a következő (7c)–(7e) bekezdéssel egészül ki: „(7c) E fejezet alkalmazásában a pénzügyi eszközökkel végzett ügylet végrehajtásához szervesen kapcsolódó kereskedési megjegyzések és az egyéb személyre szabott kereskedési tanácsadási szolgáltatások nem tekinthetők kutatásnak. 6 (7d) Ha egy befektetési vállalkozás olyan kutatási szolgáltatótól kap kutatást, amely nem engedélyezett szolgáltató, és nem része olyan pénzügyi szolgáltató csoportnak, amelytől igénybe vett szolgáltatásokat vagy befektetési szolgáltatásokat kínáló befektetési vállalkozás tagja is van, akkor a befektetési vállalkozás számára végzett befektetési kutatás úgy tekintendő, hogy megfelel a 40. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak és a befektetési vállalkozás eleget tesz a (7a) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek. (7e) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a harmadik fél által részére végzett kutatással kapcsolatban felmerülő összes, általa ismert költségről, és azokat a befektetési vállalkozás az ügyfelei kérésére évente rendelkezésre bocsátja.” 13. § A Bszt. XIV. Fejezetében „A befektetési elemzés” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép: „A befektetési kutatás” 14. § A Bszt. 101. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony stratégiákkal, eljárásrendekkel és szabályzatokkal rendelkezik a következő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére:) „e) a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatolótőkére gyakorolt bármely jelentős hatás, azzal, hogy a vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban az Európai Unió, vagy egy vagy több tagállama számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.” 15. § A Bszt. XXV. Fejezete a következő 154. §-sal egészül ki: „154. § (1) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó a szavazatelsőbbségi részvénystruktúra fennállásáról tájékoztatja az MTF-et működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt. (2) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó a részvényének a kereskedésbe első alkalommal történő bevezetése során a bevezetési – a regisztráláshoz használt információs – dokumentumban, vagy a Tpt.-ben meghatározott tájékoztatóban, valamint az éves beszámolóban a 154/A. § (15) és (16) bekezdése szerinti információkat köteles feltüntetni. (3) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvényeit erre utaló jelzéssel látja el.” 7 16. § (1) A Bszt. 154/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az MTF érintett szegmensére olyan hatékony szabályzatok, rendszerek és eljárások vonatkoznak, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben foglalt feltételek és az alábbi feltételek teljesülését: a) az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett szegmense egyértelműen elkülönül az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett többi piaci szegmenstől, amit különösen eltérő név, eltérő szabályzat, eltérő marketingstratégia és eltérő reklámtevékenység, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piaci szegmensként bejegyzett szegmenséhez rendelt egyedi piaci azonosító kód határoz meg; b) az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben végrehajtott ügyletek egyértelműen elkülönülnek az MTF többi szegmensén belül végzett egyéb piaci tevékenységektől és c) az MTF rendelkezésre bocsátja a Felügyelet kérésére az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben bevezetett eszközök teljes listáját, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piac szegmens működésére vonatkozó minden információt.” (2) A Bszt. 154/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) és (3a) bekezdésben foglalt feltételek nem érintik az MTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek más, e törvény szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó követelményeinek való megfelelést. A (7) bekezdés sérelme nélkül, az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető további követelményeket írhat elő.” (3) A Bszt. 154/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha egy kibocsátó pénzügyi eszközét egy kkv-tőkefinanszírozási piac kereskedésébe bevezetik, a pénzügyi eszköz egyidejűleg csak akkor vehet részt a kereskedésben egy másik kkv- tőkefinanszírozási piacon, ha a kibocsátót erről tájékoztatták, és nem volt ellene kifogása. Ilyen esetben azonban a kibocsátónak nincs semmilyen kötelezettsége a vállalatirányítással vagy az induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv-tőkefinanszírozási piac tekintetében. Ha a másik kereskedési helyszín nem kkv-tőkefinanszírozási piac, akkor a kibocsátót tájékoztatni szükséges a másik kereskedési helyszín tekintetében a vállalatirányítással, illetve az induló, folyamatos vagy alkalmankénti közzététellel kapcsolatos, minden rá vonatkozó kötelezettségről.” (4) A Bszt. 154/A. §-a a következő (14)–(17) bekezdéssel egészül ki: „(14) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó a szavazatelsőbbségi részvénystruktúra fennállásáról tájékoztatja az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt. (15) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvényének a kereskedésbe első alkalommal történő bevezetése során a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott dokumentumban, valamint az éves beszámolóban a következő információkat köteles feltüntetni: a) a kibocsátó részvénystruktúráját, megjelölve a különböző részvényosztályokat – a kereskedésbe be nem vezetett részvények vonatkozásában is – és azokra vonatkozóan: aa) az adott részvényosztályba tartozó részvényhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, 8 ab) az adott részvényosztályba tartozó részvények teljes alaptőkéhez vagy a részvények teljes számához viszonyított arányát, ac) az adott részvényosztályba tartozó részvények által képviselt szavazatok számát, b) a részvények átruházására vonatkozó korlátozásokat, ideértve a társaság által ismert olyan, a részvényesek közötti megállapodásokat, amelyek ilyen korlátozásokat eredményezhetnek, c) a részvények által biztosított szavazati jogokra vonatkozó korlátozásokat, ideértve a társaság által ismert olyan, a részvényesek közötti megállapodásokat, amelyek ilyen korlátozásokat eredményezhetnek és d) a kibocsátóban a szavazati jogok több mint 5%-át képviselő szavazatelsőbbségi részvényekkel rendelkező részvényes – vagy a részvényesi meghatalmazott – személyazonossága, ha az a kibocsátó előtt ismert. (16) Ha a (15) bekezdés d) pontjában meghatározott részvényes, részvényesi meghatalmazott természetes személy, akkor a személyazonosság meghatározása kizárólag a név közlését jelenti. (17) Az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvényeit erre utaló jelzéssel látja el.” 17. § A Bszt. 162. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a Felügyelet értékeli és nyomon követi a befektetési vállalkozás által a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a 101. § (1) bekezdésével összhangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljeiknek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.” 18. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés zs) pontja a következő zsk) és zsl) alponttal egészül ki: (A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során valamint a 600/2014/EU rendelet és e törvény bármely rendelkezésének sérelme esetén) „zsk) a befektetési vállalkozás által elkészített vagy értékesített, kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexnek meg nem felelése esetén felfüggesztheti a kibocsátó által támogatott kutatások befektetési vállalkozások általi értékesítését, valamint zsl) figyelmeztetheti a zsk) alpontban foglaltakról a nyilvánosságot.” (2) A Bszt. 164. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során) „i) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy csökkentse a központi szerződő féllel 9 szembeni kitettségeket, vagy igazítsa ki a kitettségeket azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban, amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségekből eredően túlzott koncentrációs kockázat áll fenn.” 19. § A Bszt. 182. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Ha az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2026. évi … törvény hatálybalépését megelőzően a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvénye multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetésre került, az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető 2026. december 5-ig e részvényeket a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrára utaló jelzéssel látja el.” 20. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „t) a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” (2) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „u) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” (3) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „v) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 21. § A Bszt. a) 4. § (2) bekezdés 8. pontjában a „befektetési elemzés” szövegrész helyébe a „befektetési kutatás” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 10 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 35. pontja” szöveg, b) 4. § (2) bekezdés 34d. pontjában a „rendszer” szövegrész helyébe a „rendszer vagy multilaterális kereskedési rendszernek olyan szegmense” szöveg, c) 5. § (2) bekezdés f) pontjában a „befektetési elemzés” szövegrész helyébe a „befektetési kutatás” szöveg, d) 6. § j) pontjában a „pénzben kiegyenlíthető” szövegrész helyébe a „pénzben kiegyenlíthető tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon, OTF-en vagy MTF-en kereskednek vele” szöveg, e) 17. § (3) bekezdés f) pontjában a „nemek szempontjából semleges” szövegrész helyébe a „nemek szempontjából semleges, az ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyekre vonatkozó” szöveg, f) 26/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet)” szövegrész helyébe a az „az 596/2014/EU rendelet” szöveg, g) 38. § (2) bekezdésében az „a 37/B. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 37. § (2) bekezdésében és a 37/B. § (2) bekezdésében” szöveg, h) 40. § (4) bekezdésében a „befektetési elemzést” szövegrész helyébe a „befektetési kutatást” szöveg, i) 60. § (4) bekezdésben a „gondossággal választja ki” szövegrész helyébe a „gondossággal választja ki figyelemmel a pénzeszközök esetleges diverzifikációjára” szöveg, j) 76. §-ában a „befektetési elemzést” szövegrész helyébe a „befektetési kutatást” szöveg, k) 101. § (1) bekezdés c) pontjában a „vezetnek, valamint” szövegrész helyébe a „vezetnek,” szöveg, l) 101. § (1) bekezdés d) pontjában a „fedezése érdekében.” szövegrész helyébe a „fedezése érdekében, valamint” szöveg, m) 117. § (4) bekezdésében a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)” szövegrész helyébe a „648/2012/EU rendelet” szöveg, n) 154/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) vagy (3a) bekezdésben” szöveg, o) 164. § (1) bekezdés zs) pont zsi) alpontjában a „részvételtől, valamint” szövegrész helyébe a „részvételtől,” szöveg, p) 164. § (1) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában a „kötelezettségét.” szövegrész helyébe a „kötelezettségét,” szöveg lép. 3. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása 22. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 55/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a Hpt. hatálya alá tartozó, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési 11 műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából központi visszaélésszűrő rendszert is működtet, a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadja a pénzügyi vállalkozás által működtetett fizetési rendszerben feldolgozandó, elszámolandó, teljesítendő, forint fizetési megbízásoknak, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtott deviza- és határon átnyúló átutalási megbízásoknak, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti forint és deviza átutalási megbízásoknak a 2. mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait. A pénzfogalmi szolgáltató ezen kötelezettségének a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti fizetési megbízásokat kivéve az azonnali átutalási megbízások esetében azoknak a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás felé feldolgozás céljából történő továbbítását megelőzően, egyéb fizetési műveletek esetében a központi visszaélésszűrő rendszert működtető pénzügyi vállalkozás által meghatározott időpontban tesz eleget.” 23. § A Pft. 55/D. § (4) bekezdésében a „csalás gyanújáról vagy csalásról” szövegrész helyébe a „csalás gyanújáról, csalásról vagy ezek alaptalanságáról” szöveg lép. 4. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása 24. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény a következő 37. §-sal egészül ki: „37. § E törvénynek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 18. § (1) és (4) bekezdését, 19. § (1) és (4)–(7) bekezdését, 20. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, valamint 26. § (2)–(5) bekezdését a 2026. november 20-án már megkötött határozatlan idejű hitelszerződések esetén alkalmazni kell.” 5. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 25. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 49. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy) „c) folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az MNB az adott cselekmény kapcsán a közigazgatási szankció kiszabását felfüggesztheti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig.” 26. § (1) Az Mnbtv. 75. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: 12 (Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:) „j) a felelős személlyel szemben ugyanazon jogsértésért korábban megállapított büntetőjogi jogkövetkezményre.” (2) Az Mnbtv. 75. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A büntetőjogi felelősség megállapítását követően ugyanazon cselekményért bírság és intézkedésként tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható.” 27. § Az Mnbtv. 185/A. §-a következő 25. ponttal egészül ki: (Ez a törvény) „25. az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 28. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül] „d) hatékony eljárásokat alkalmaz azon kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyekkel rövid, közép- és hosszú távon szembesül vagy szembesülhet, ideértve a rövid, közép- és hosszú távú ESG-kockázatokat is, valamint a központi felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatokat, figyelembe véve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,” 29. § A Hpt. 108. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet által az (5) bekezdés b) pontja szerinti központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatok kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a 109. § (2a) és (2b) bekezdéssel összehangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljének a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott 13 követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.” 30. § A Hpt. 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban egy vagy több EGT-állam számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.” 31. § A Hpt. 185. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Felügyelet előírhatja a hitelintézet számára, hogy egy központi szerződő féllel szembeni kitettségéből eredően túlzott koncentrációs kockázat fennállása esetén csökkentse az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségét, vagy azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek, igazítsa ki a kitettségét a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban.” 32. § A Hpt. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 33. § A Hpt. a) 131. § (5) bekezdésében a „gyakorlását felfüggeszti” szövegrész helyébe a „gyakorlását felfüggeszti és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg, b) 172. § (5) bekezdésében az „eleget tegyen” szövegrész helyébe a „megfeleljen” szöveg, c) 284. § (4) bekezdésében a „csalás gyanújára vagy csalásra” szövegrész helyébe a „csalás gyanújára, csalásra vagy ezek alaptalanságára” szöveg lép. 34. § Hatályát veszti a Hpt. 7. § (3) bekezdés p) pontjában a „hitelintézet esetén” szövegrész. 7. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 35. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 63c. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:) 14 „63c. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;” 36. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „m) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 37. § A Kbftv. 6. § (2) bekezdésében az „a)–c) pontban” szövegrész helyébe az „a)–d) pontban” szöveg lép. 8. A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény módosítása 38. § A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény 4. § 16. pontjában a „személyeinek,” szövegrész helyébe a „személyeinek, felügyelő bizottsági tagjainak,” szöveg lép. 9. Záró rendelkezések 39. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 24. § 2026. november 20-án lép hatályba. (3) A 9. §, a 15. §, a 16. § (4) bekezdése, a 19. § és a 20. § (3) bekezdése 2026. december 5-én lép hatályba. 40. § (1) E törvény a) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel 15 szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E törvény az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 16   1. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez A Tpt. 25. melléklete a következő 39–40. ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „39. a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 40. az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet.” 17   2. melléklet a 2026. évi ..... törvényhez A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő u) alponttal egészül ki: (Ez a törvény) „u) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 18   Általános indokolás Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. A javaslat célja egyes, főként tőkepiaci tárgyú törvények kisebb terjedelmű jogharmonizációs célú módosítása. A módosítások mentén a nyilvános tőkepiacok vonzóbbá válnak az vállalkozások számára, hiszen ésszerűbbé és egyszerűbbé válnak a mind a tőzsdei bevezetés alatt álló, mind pedig a már tőzsdei vállalatokra vonatkozó szabályok. A módosítások érintik továbbá a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatokat, azok mérséklése és nyomon követése céljából. Részletes indokolás 1. § A Javaslat az (EU) 2024/2809 rendelet jogharmonizációjának megvalósításához szükséges fogalmakat jeleníti meg a tőkepiaci törvényben. Így a piaci visszaélésekre vonatkozó rendelet szankciókat érintő rendelkezéseinek átültetéséhez szükséges a felügyelt adatszolgáltató és a referenciamutató-kezelő meghatározása, valamint a kis- és középvállalkozás definíciójának pontosítása. 2. § A Javaslat az (EU) 2024/2409 rendelet jogharmonizációját valósítja meg. Élve a rendelet által biztosított opcióval, a jövőben az uniós szinten 5 millió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb értékű nyilvános ajánlattételek esetében kell a minimum tájékoztatót elkészíteni, gyakorlatilag a tájékoztató összefoglalójával nagy mértékben megegyező tartalommal. A minimum tájékoztató pontos tartalmával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a rendelethez kapcsolódó, a tájékoztató összefoglalójára vonatkozó európai uniós másodszintű részletszabályokra is. 3. § A módosítás előírja, hogy a szabályozott piacra bevezetni kívánt vállalat piaci tőkeértéke vagy saját tőkéje a megelőző pénzügyi évben legalább 1 000 000 EUR-nak megfelelő összeg legyen, kivéve a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető eseteket. Új elemként meghatározza, hogy a szabályozott piaci bevezetéskor a részvényosztály jegyzett tőkéjének legalább 10%-a közkézhányadként jelenjen meg. Ha a bevezetés már bevezetett részvényekkel történik, a piacműködtetőnek az összes kibocsátott részvényhez viszonyított közkézhányadot is meg kell 19 határoznia. 4. § A Javaslat az (EU) 2024/2809 rendelet jogharmonizációjának megvalósításaként módosítja a piaci a visszaélések kapcsán alkalmazható szankciókat. Bővítésre kerül többek között azon intézmények köre, ahol vezetői feladatok nem láthatóak el a jogsértés következményeként, ugyanakkor meghatározott esetekben – az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsertése esetén – a végleges eltiltás legalább tíz évre szóló eltiltásra enyhül. Ekkor a Felügyelet a fokozatosság és arányosság figyelembevételével szabhatja meg az eltiltás idejének felső határát. A módosítás felsorolja továbbá, hogy a piaci visszaélésekkel kapcsolatos szankciók kiszabása esetén a Felügyeletnek milyen szempontokat kell mérlegelnie. 5. § A módosítás rögzíti, hogy az (EU) 2024/2809 rendeletnek megfelelően milyen bírságtételeket szabhat ki a Felügyelet a piaci manipulációról szóló rendelet megsértése esetén. 6. § Jogharmonizációs klauzula. 7. § Szövegcserés módosítások. 8. § Hatályát vesztő rendelkezések. 9. § A Javaslat a vonatkozó fogalmat tartalmazza, jeleníti meg. 10. § A módosítás szerint a Bszt. 17. § (3) d) pontja kiegészült annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások átfogó kockázatkezelési rendszerében kifejezetten szerepeljenek a központi szerződő felekkel szembeni koncentrációs kockázatok. Emellett a szabályozás összhangba kerül a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott feltételekkel, és figyelembe veszi a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciáját is. 11. § A Javaslat előírja, hogy a befektetési vállalkozások által készített vagy felhasznált kutatásoknak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lenniük, és csak akkor nevezhetők kutatásnak, ha teljesítik az uniós feltételeket. Az újítás lényege, hogy bevezetésre kerül a kibocsátó 20 által támogatott kutatás uniós magatartási kódexe, amely szigorú normákat ír elő. 12. § A szabályozás előírja, hogy a befektetési vállalkozások csak akkor teljesítik a kutatáshoz kapcsolódó kötelezettségeiket, ha a kutatási szolgáltatóval előzetes megállapodást kötnek a kutatás díjának pontos elkülönítéséről, és ügyfeleiket átláthatóan tájékoztatják a díjak fizetési módjáról. Az újítás lényege, hogy a vállalkozásoknak évente értékelniük kell a felhasznált kutatás minőségét és hozzáadott értékét, továbbá külön szabályok vonatkoznak arra, ha a kutatás ellenértékét elkülönített fizetéssel rendezik. Ilyen esetben a harmadik felek által végzett kutatás csak saját forrásból vagy egy ellenőrzött kutatási fizetési számláról finanszírozható, biztosítva az összeférhetetlenségek megelőzését és a díjfizetés átláthatóságát. A szabályozás kimondja, hogy a kereskedési megjegyzések és a személyre szabott kereskedési tanácsok nem minősülnek kutatásnak, így nem tartoznak a kutatásra vonatkozó előírások alá. Új elemként, ha a befektetési vállalkozás olyan független kutatási szolgáltatótól kap kutatást, amely nem kínál igénybe vett szolgáltatásokat és nem kapcsolódik pénzügyi szolgáltató csoporthoz, akkor ezt a kutatást úgy kell tekinteni, hogy automatikusan megfelel bizonyos jogszabályi követelményeknek. Emellett a vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük minden, harmadik féltől származó kutatás költségéről, és azt az ügyfelek kérésére évente rendelkezésre kell bocsátaniuk. 13. § A Javaslat a vonatkozó alcímet módosítja az új terminológiának megfelelően. 14. § A javaslat előírja a befektetési vállalkozások számára a központi szerződő felekkel szembeni koncentrációs kockázatok átfogó kezelését, ideértve a lényeges források, hatások és a szavatolótőkére gyakorolt hatások feltárását. Emellett a vezető testületnek konkrét terveket és számszerűsíthető célokat kell kidolgoznia a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban az EU vagy tagállamai számára rendszerszinten jelentős központi szerződő felekkel szembeni kockázatok nyomon követésére és kezelésére. 15. § A Javaslat biztosítja, hogy azon részvények – mint pénzügyi eszközök – vonatkozásában, amelyek többes szavazati jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak, a multilaterális kereskedési rendszer kereskedésébe való bevezetésük során mindenki számára egyértelműek legyenek a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok. A többes szavazati jogok tartalmáról a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezik. 16. § A szabályozás előírja, hogy az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett szegmensére olyan 21 elkülönített és hatékony szabályzatoknak, rendszereknek és eljárásoknak kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják minden feltétel teljesülését. Az újítás lényege, hogy a kkv-piaci szegmensnek egyértelműen el kell különülnie az MTF más szegmenseitől – külön névvel, szabályzattal, marketinggel és egyedi piaci azonosító kóddal –, valamint a benne végrehajtott ügyleteknek is elkülöníthetőnek kell lenniük. A kkv-tőkefinanszírozási piaci szegmensre vonatkozó feltételek nem mentesítik az MTF működtetőjét más jogszabályi kötelezettségek alól és további követelmények is előírhatók. Egy kibocsátó pénzügyi eszközével több kkv-piacon csak akkor lehet kereskedni egyszerre, ha erről tájékoztatták a kibocsátót, és nem emelt kifogást, miközben az új piacon nem keletkeznek számára közzétételi vagy vállalatirányítási kötelezettségek. Ha a másik kereskedési helyszín nem kkv- tőkefinanszírozási piac, a kibocsátót minden vonatkozó kötelezettségről tájékoztatni kell. A Javaslat biztosítja, hogy azon részvények – mint pénzügyi eszközök – vonatkozásában, amelyek többes szavazati jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak, a multilaterális kereskedési rendszer kkv- tőkefinanszírozási piaci kereskedésébe való bevezetésük során mindenki számára egyértelműek legyenek a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok. A többes szavazati jogok tartalmáról a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezik. 17. § A javaslat előírja, hogy a Felügyelet értékelje és nyomon kövesse a befektetési vállalkozások központi szerződő felekkel szembeni koncentrációs kockázatkezelési gyakorlatait, ideértve a 101. § (1) bekezdésével összhangban kidolgozott terveket. Emellett a felügyelet vizsgálja az üzleti modellek 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítását és az e területen elért eredményeket. 18. § A javaslat lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy a befektetési vállalkozások központi szerződő felekkel szembeni túlzott koncentrációs kockázatainak mérséklése érdekében előírja a kitettségek csökkentését vagy az elszámolási számlán történő kiigazítását, összhangban a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével. A módosítás felhatalmazza a Felügyeletet arra, hogy intézkedjen, ha egy befektetési vállalkozás által készített vagy értékesített, kibocsátó által támogatott kutatás nem felel meg az uniós magatartási kódexnek. Ennek keretében a Felügyelet felfüggesztheti az ilyen kutatások értékesítését. Emellett a Felügyelet a nyilvánosságot is figyelmeztetheti a jogsértésről. 19. § Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy azon részvények vonatkozásában, amelyek az MTF-re akár – annak kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében – immár bevezetésre kerültek, is kerüljön sor egy erre utaló jelzés ellátására. 20. § 22 Jogharmonizációs záradék. 21. § Szövegcserés módosítások. 22. § A központi visszaélésszűrő rendszernek történő adatátadás időpontjára vonatkozó pontosító rendelkezés. 23. § A központi visszaélésszűrő rendszernek történő adatátadás esetkörét indokolt kiegészíteni azzal, hogyha utóbb kiderül, hogy alaptalan volt a csalás gyanúja. 24. § Az egyértelmű jogalkalmazás miatt szükséges átmeneti rendelkezés a határozatlan idejű hitelszerződésekre vonatkozóan. A felsorolt rendelkezések a fogyasztók számára kedvezőbb szabályokat állapítanak meg, ezért a már megkötött szerződésekre történő alkalmazás nem érinti hátrányosan a norma címzettjeit. 25. § A Javaslat az MNB eljárásait érintő szabályokat módosítja folyamatban lévő büntetőeljárás esetén. A ne bis in idem jogelv MNB eljárása során való érvényesülését kimondó rendelkezés, amely alapján ugyanazon cselekmény miatt közigazgatási és büntetőjogi alapon történő felelősségre vonásra nincsen mód, a szabály a kétszeri eljárás és büntetés tilalmát írja elő. 26. § A módosítás következtében a jövőben az MNB-nek az intézkedések alkalmazása esetén a büntetőjogi jogkövetkezményekre is tekintettel kell lennie.  A ne bis in idem jogelv MNB eljárása során való érvényesülését kimondó rendelkezés, amely alapján az MNB-nek közigazgatási szankció alkalmazása esetén figyelemmel kell lenni ugyanazon tényállással összefüggésben felmerülő büntetőjogi jogkövetkezményre. A szabály a kétszeri eljárás és büntetés tilalmát hivatott rendezni. Továbbá a Javaslat szerint büntetőjogi felelősség megállapítását követően ugyanazon cselekményért bírság és tevékenységként való eltiltás az MNB eljárásaiban nem lesz alkalmazható. A ne bis in idem jogelv MNB eljárása során való érvényesülését kimondó rendelkezés, amely alapján az MNB- nek közigazgatási szankció alkalmazása esetén figyelemmel kell lenni ugyanazon tényállással összefüggésben felmerülő büntetőjogi jogkövetkezményre. 27. § Jogharmonizációs klauzula. 23 28. § A Javaslat szerint a Hpt. 107. § (1) d) pontja kiegészült annak érdekében, hogy a hitelintézetek átfogó kockázatkezelési rendszerében kifejezetten szerepeljenek a rövid, közép- és hosszú távú ESG-kockázatok, valamint a központi felekkel szembeni koncentrációs kockázatok. Emellett a szabályozás összhangba kerül a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott feltételekkel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában. 29. § A módosítás célja, hogy a Felügyelet folyamatosan nyomon kövesse a hitelintézetek központi szerződő felekkel szembeni koncentrációs kockázatkezelési gyakorlatát. 30. § A Javaslat szerint a vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki az EU vagy tagállamai számára rendszerszinten jelentős központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére, összhangban a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével. 31. § A módosítás célja, hogy a Felügyeletnek jogot biztosítson a hitelintézetek központi szerződő felekkel szembeni túlzott koncentrációs kockázatainak mérséklésére. Ennek keretében a Felügyelet előírhatja a kitettség csökkentését vagy az elszámolási számlán történő kiigazítását a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban. 32. § Jogharmonizációs klauzula. 33. § Szövegcserés rendelkezések. 34. § Hatályát vesztő rendelkezések. 35. § A javaslat a központi szerződő fél fogalmát tisztázza. 36. § Jogharmonizációs klauzula. 37. § 24 Szövegcserés rendelkezés. 38. § Szövegpontosítás. 39. § Hatályba léptető rendelkezések. 40. § Jogharmonizációs záradék. 25