⚖ parlament.bsdnet.hu

országgyűlés Hivatala romanyszám: T]( Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Ékezett: 2026 MÁJ2U. Tárgy: törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Melléthei-Barna Márton és Dr. Hantosi István(TISZA) Törvényjavaslat címe: Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről Az, Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján ,,Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről" címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. A javaslat elfogadásához az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.1 Budapest, 2026. május 20 . ...k..é.. Melléthei-Barna Márton 1 A nem kívánt rész törlendő. Dr. Hantosi István 20 évi törvény az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről [1] A jogállam helyreállításának érdekében elengedhetetlen az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékony működésének biztosítása. [2] A törvény ezért egyértelművé teszi a vizsgálóbizottságokkal való együttműködés szabályait. 1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 1. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el. E bekezdés alkalmazásában az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselőnek minősül az a képviselő is, aki olyan párt országgyűlési képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett Kormány időszakában nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal." 2. § Az Ogytv. a következő 25/A.-25/F. §-al egészül ki: „25/A. § (1) Amennyiben az együttműködésre kötelezett megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a megjelenési kötelezettség első elmulasztása után százezer forint bírságot köteles megfizetni. A megjelenési kötelezettség ugyanazon bizottság előtt ugyanazon ügyben történő második, az együttműködésre kötelezett önhibájából bekövetkező elmulasztása esetén a bírság összege egymillió forint. A bírságot a vizsgálóbizottság nevében a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. (2) Amennyiben az együttműködésre kötelezett képviselő, a bírságot a házelnök szabja ki. Ilyen esetben az 51. § megfelelően alkalmazandó. (3) A megjelenési kötelezettség ugyanazon bizottság előtt ugyanazon ügyben az együttműködésre kötelezett önhibájából bekövetkező harmadik elmulasztása esetén a bírság összege egymillió forint, azzal, hogy az vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre. Az elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 118. §-át megfelelően alkalmazni kell. Képviselővel szemben elővezetés nem rendelhető el. (4) Az együttműködésre kötelezett (1) bekezdés szerinti döntéssel szemben annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. Ha Kúria azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti. 25/B. § Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles teljes körű és valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, illetve teljes körűen átadni a rendelkezésére álló iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt határidőben. 25/C. § (1) Amennyiben az együttműködésre kötelezett megjelenési vagy adatszolgáltatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, igazolásnak van helye. (2) Az igazolási kérelmet a bizottsági ülés napjától, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettség is teljesíteni kell. (4) Az igazolási kérelemről a vizsgálóbizottság elnöke dönt. (5) Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottság elnöke érdemi indokolás nélkül elutasítja, a) ha az elkésett, nem az együttműködésre kötelezettől származik, illetve a korábbival azonos tartalmú, alaptalan, továbbá b) ha az adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az együttműködésre kötelezett az elmulasztott adatszolgáltatást - a kérelem előterjesztésével együtt - nem pótolta, holott az lehetséges volt. (6) Az együttműködésre kötelezett a (4) bekezdés szerinti döntéssel szemben annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. Ha Kúria azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. (7) Ha a vizsgálóbizottság elnöke az igazolási kérelemnek helyt ad, a 25/A. § (1) és (2) bekezdésében előírt bírság nem szabható ki, a kiszabott bírságot pedig vissza kell vonni. Ilyen esetben az együttműködésre kötelezett által pótolt adatszolgáltatást olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott megjelenést pedig a vizsgálóbizottság által megjelölt időpontban pótolni kell. 25/D. § Anyilatkozattételi kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint teljes körű és valós információkat szolgáltatni a vizsgálóbizottság számára. 25/E. § (1) A vizsgálóbizottság előtt nem hallgatható meg a) a Be. értelmében vett védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a Be. értelmében vett terhelttel védői minőségében közölt, b) az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, valamint a törvény rendelkezése alapján titoktartásra kötelezett arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn, c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható 25/D. §-nak megfelelő vallomás, d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. (2) Az együttműködésre kötelezett meghallgatásának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tilalma az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben az együttműködésre kötelezett a titoktartási kötelezettségének körébe tartozó bizonyítandó tényre nem hallgatható meg. (3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a vizsgálóbizottság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik. 25/F. § Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben a nyilatkozattételt megtagadhatja. 25/G. § Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva - a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve - titoktartásra köteles, a nyilatkozattételt megtagadhatja, ha a nyilatkozattétellel a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, hajogszabályban meghatározottak szerint a) ez alól az arra jogosult felmentette, vagy b) a vizsgálóbizottság 25. § (2) bekezdése szerinti rendelkezése alapján a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet számára kötelező. (2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha az együttműködésre kötelezett az alól nem kapott felmentést. 25/F. § (1) Ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban álló személy a nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét vagy az átadott információt felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben a nyilatkozattételt megtagadhatja. (2) A nyilatkozattétel (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad." Az Ogytv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 25-26. §-t kell alkalmazni." A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a következő 350/B. §-al egészül ki: „Országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása 350/B. § (1) Aki az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt, az Országgyűlésről szóló törvény alapján fennálló együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vizsgálóbizottság előtt nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat. (3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény valamely bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. (4) Az e § alapján az országgyűlési képviselő nem büntethető." A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 118. § (1) bekezdésében az „az ügyészség vagy a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az „az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság" szövegrész lép. 6. § (1) Ez a törvény- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. (2) A 2. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (1) Az 1. és 2. § az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) Az 1. és 2. § az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. Általános indokolás Az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája. Az Alaptörvényből fakadó népképviseleti elv nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés - különösen vizsgálóbizottságai útján - feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket. Részletes indokolás 1. § A törvény egyértelművé teszi, hogy a vizsgálóbizottság létrehozása szempontjából ellenzéki képviselőnek tekintendő az a képviselő is, aki olyan párt képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett Kormány időszakának megfelelő parlamenti ciklusban nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal. 2. § A törvény lehetővé teszi pénzbírság kiszabását azon személyekkel szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibából nem tesznek eleget. A bírság preventív és represszív funkciót egyaránt betölt: elősegíti az együttműködési kötelezettség teljesítését, ugyanakkor szankcionálja az Országgyűlés alkotmányos működésének akadályozását. Másrészt a törvény - megfelelő garanciák mellett - lehetővé teszi az elővezetés elrendelését azon személyek esetében, akik szabályszerű idézés ellenére ismételten vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű módon maradnak távol a bizottság üléséről. Az. elővezetés intézménye nem büntető jellegű, hanem az alkotmányos feladatellátás biztosítását szolgáló kényszerintézkedés, amelyre kizárólag törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor, bírói kontroll mellett. A javaslat kialakítása során kiemelt szempont volt az alapjogok és az alkotmányos garanciák érvényesülése. A szabályozás nem érinti a vallomástétel megtagadására vonatkozó törvényes jogosultságokat, az ügyvédi titok, a minősített adatok védelmét, illetve az önvádra kötelezés tilalmának alkotmányos elveit. Számos demokratikus államban ismert és alkalmazott megoldás, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok együttműködés kikényszerítésére alkalmas jogosítványokkal rendelkeznek. Ajavaslat ezért nem rendkívüli vagy idegen megoldást vezet be, hanem a magyar parlamentáris rendszer hatékonyságát és tekintélyét erősíti, összhangban a demokratikus jogállam követelményeivel. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az Országgyűlés alkotmányos szerepének megerősítéséhez, a közélet átláthatóságának növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a parlamenti ellenőrzés a gyakorlatban is valós, kikényszeríthető és hatékony intézményként működjön. A javaslat fokozatos szankciórendszert vezet be a vizsgálóbizottság előtti megjelenési kötelezettség önhibából történő megszegése esetére. A bírság kiszabására főszabály szerint a vizsgálóbizottság jogosult. Tekintettel az országgyűlési képviselők alkotmányos jogállására és a parlamenti autonómia követelményére, esetükben a bírság kiszabására a házelnökjogosult, az Ogytv. fegyelmi rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. A harmadik önhibás mulasztás esetén - a bírság fenntartása mellett - lehetőség nyílik az együttműködésre kötelezett elővezetésének elrendelésére. Az. elővezetés célja nem büntetés alkalmazása, hanem a vizsgálóbizottság alkotmányos feladatellátásának biztosítása. Ajavaslat az elővezetés végrehajtására a rendőrségetjelöli ki, és garanciális szabályként rendeli alkalmazni a büntetőeljárásról szóló törvény elővezetésre vonatkozó rendelkezéseit. A szabályozás ugyanakkor kizárja képviselőkkel szemben az elővezetés alkalmazhatóságát, figyelemmel a képviselői mandátum alkotmányos védelmére. A törvény biztosítja a bírságot és elővezetést érintő döntésekkel szembeni bírósági jogorvoslat lehetőségét. A Kúria hatáskörének meghatározása az ügy kiemelt közjogi jelentőségére tekintettel indokolt. A közigazgatási nemperes eljárás gyors és hatékony jogvédelmet tesz lehetővé, míg az öttagú bírói tanács előírása az ügyek alkotmányos súlyához igazodó garanciális elem. A törvény vizsgálóbizottságokra vonatkozó rendelkezéseinek az állandó bizottságok vizsgálati tevékenységeire való alkalmazását írja elő. A vizsgálóbizottság a parlamenti kontroll fontos eszköze, ezért indokolt, hogy az együttműködési kötelezettség tudatos és érdemi megszegése ne maradjon megfelelő jogkövetkezmény nélkül. A javaslat a büntetőjogi szankciót a legszűkebb körben alkalmazza. A tényállás csak a szándékos, alapos indok nélküli kötelezettségszegésre terjed ki, és megköveteli, hogy a magatartás ténylegesen akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját. Ezzel a szabályozás összhangban marad a büntetőjog ultima ratio jellegével, és elkerüli az önhibán kívüli vagyjelentéktelen mulasztások kriminalizálását. Az (1) bekezdés az együttműködési kötelezettség - ideértve a megjelenési kötelezettség - tudatos elmulasztását rendeli büntetni, feltéve, hogy az alapos indok nélkül történik, és ténylegesen akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját. A „szándékosan" fordulat a büntetőjogi felelősség pontosabb megállapítását szolgálja, míg az „akadályozza" elem biztosítja, hogy a tényállás ne terjedjen ki csekélyjelentőségű magatartásokra. A (2) bekezdés a valótlan nyilatkozatot és a lényeges körülmény elhallgatását önálló elkövetési magatartásként nevesíti. Ennek indoka, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját nemcsak a meg nem jelenés, hanem a félrevezető nyilatkozat is veszélyezteti. A szabályozás kizárólag a szándékos magatartásokat érinti. A (3) bekezdés minősített esetet állapít meg arra az esetre, ha a magatartás bűntett elkövetését szolgálja vagy annak leplezésére irányul. Ez a körülmény a társadalomra veszélyesség magasabb fokát jelzi, ezért indokolt a súlyosabb büntetési tétel megállapítása. A minősítés egyben segíti az arányos jogalkalmazást is. Jogtechnikai pontosítás. 6. § Hatálybaléptető rendelkezés. Sarkalatossági záradék.