⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/205. Benyújtás dátuma: 2026-06-14 09:59 Parlex azonosító: 1GXGWIIP0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Novák Előd (Mi Hazánk) Törvényjavaslat címe: A tűzoltók diszkriminatív munkaidő-beosztásának rendezése céljából a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „a tűzoltók diszkriminatív munkaidő- beosztásának rendezése céljából a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény a tűzoltók diszkriminatív munkaidő-beosztásának rendezése céljából a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény [1] A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontja értelmében a hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő - a túlórát is beleértve - nem haladja meg a 48 órát. [2] Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó jogviszonyokban az irányelvet implementáló egyes rendelkezések értelmezése nem egységes, ami több esetben is az itt hivatkozott munkaidő-beosztási szabály sérelmét eredményezte. [3] A jelen törvény célja a jogszabályszöveg pontosítása a későbbi jogértelmezési problémák elkerülése, illetve a helyes joggyakorlat kialakítása érdekében. 1. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. alacsonyabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői szolgálati beosztás (a továbbiakban: vezetői beosztás), amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik; 2. alacsonyabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői beosztást betöltők esetében a nem vezetői beosztás vagy az alacsonyabb besorolású vezetői beosztás is; 3. állami vezető: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár; 4. állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére; 5. állománytáblázat: a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi, végzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány; az állománytáblázat tartalmazhatja a rendvédelmi szerv által más foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel betölthető munkakörökre vonatkozó adatokat is; 6. átszervezés: a rendvédelmi szervnél végrehajtott minden olyan, az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja 1 által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma – így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények –, vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a rendvédelmi szerv egészét vagy érintett szervezeti egységét más rendvédelmi szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik, nem minősül továbbá átszervezésnek – a szolgálati beosztás lényeges tartalmának módosítása nélkül – a szolgálati beosztás megnevezésének módosítása; 7. azonos besorolású szolgálati beosztás: olyan szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztással azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik; 8. azonos besorolású vezetői beosztás: olyan vezetői beosztás, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájával; 9. belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül teljesíti; 10. egyenruha: a rendvédelmi szervnél rendszeresített, miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai; 11. éjszakai szolgálatteljesítés: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített szolgálat; 12. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója, a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója esetén a miniszter; 13. kiválasztási eljárás: a szervezeti egységnél betölthető beosztás betöltésére az előírt követelményeknek megfelelő, alkalmas személy kiválasztása, jogszabályban meghatározott módszerek alkalmazásával és eljárásrend szerint; 14. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs; 15. külföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából Magyarország területén kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve a külföldre vezénylés, valamint az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel eseteit, továbbá, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan Magyarország területén kívül teljesíti; 16. magasabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői beosztás, amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik; 17. magasabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik, vagy magasabb besorolású vezetői beosztásnak minősül, továbbá a nem vezetői beosztást betöltők esetében a vezetői beosztás is; 18. miniszter: a Kormánynak a rendvédelmi szervet irányító tagja; 19. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő – külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői – tevékenység; 20. országos főigazgató: a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója; 21. országos parancsnok: az országos rendőr-főkapitány, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka; 2 22. pályakezdő: az a személy, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzése után első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati viszonyt létesít, a véglegesítéséig; 23. preferált település: olyan település vagy településrész, amelynek sajátosságai miatt – figyelemmel a rendvédelmi szerv vagy annak szervezeti egysége által ellátott feladatok jellegére – az adott településen vagy településrészen való szolgálatteljesítés ösztönzése indokolt; 24. rendvédelmi oktatási intézmény: rendvédelmi szakképző intézmény, valamint a rendészeti felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény; 25. rendvédelmi tisztjelölt: a rendvédelmi alapképzésre felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és a XXVII. Fejezetben meghatározottak szerinti szerződéses jogviszonyban áll; 26. szervezeti állománytáblázat: a rendvédelmi szerv önálló jogi személynek minősülő egységeihez tartozó szervezeti egységek állománytáblázatát összesítő állománytáblázat, valamint a rendvédelmi szerv egészére vonatkozó, valamennyi, a rendvédelmi szervhez tartozó szervezeti egység állománytáblázatát összesítő állománytáblázat; 27. szervezeti egység: a rendvédelmi szervnek a rendvédelmi szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, önálló feladatra és működésre létrehozott, meghatározott székhellyel vagy telephellyel rendelkező, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezete; 28. szerződéses határvadász: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó személyi állományának tagja, aki három éves határozott időre szóló szerződésben vállalja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. §-ában meghatározott feladatokhoz kapcsolódó rendvédelmi feladatok (a továbbiakban együtt: határvadász feladat) ellátását; 29. szolgálati beosztás: az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakör; 30. szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, rendvédelmi igazgatási alkalmazottként vagy igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet; 31. szolgálati érdek: a rendvédelmi szerv vagy a szervezeti egység jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény; 32. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik; 33. szolgálati nyugdíjas: a hivatásos állományból nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a hivatásos állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg; 34. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az e törvényben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendelkezés; 35. szolgálatteljesítési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot 3 ténylegesen végre kell hajtani. (2) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. (3) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.” 2. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szolgálatteljesítési idő - beleértve a túlszolgálat időtartamát is - heti negyven óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban (a továbbiakban: készenléti jellegű szolgálati beosztás) ennél hosszabb, de beleértve a túlszolgálat időtartamát is - heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.” 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 4   Általános indokolás A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontja értelmében a hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő - a túlórát is beleértve - nem haladja meg a 48 órát.   Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó jogviszonyokban az irányelvet implementáló egyes rendelkezések értelmezése nem egységes, ami több esetben is az itt hivatkozott munkaidő-beosztási szabály sérelmét eredményezte. A jelen javaslat célja a jogszabályszöveg pontosítása a későbbi jogértelmezési problémák elkerülése, illetve a helyes joggyakorlat kialakítása érdekében. Részletes indokolás 1. § A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó jogviszonyokban is irányadók az Mt. értelmezési alapelvei. 2. § A jogszabályszöveg pontosítása annak egyértelműsítése érdekében, hogy a túlszolgálat időtartama is beszámít a heti szolgálatteljesítési időbe, így annak a maximumát is erre tekintettel kell meghatározni. 3. § Hatályba léptető rendelkezés. 5