⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/340. Benyújtás dátuma: 2026-07-07 15:17 Parlex azonosító: IWNEKB990001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Lannert Judit Orsolya, oktatási és gyermekügyi miniszter Törvényjavaslat címe: A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról A Kormány nevében benyújtom a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról [1] A módosítással elérni kívánt cél a köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése, ennek érdekében a munkáltatói jogok körében a tankerületek által fenntartott intézmények igazgatói részére több jogosultság biztosítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása. [2] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.” 2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 2. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.” 3. § Az Nkt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató a pedagógiai programot az intézmény honlapján közzéteszi.” 1 4. § Az Nkt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az intézmény éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. A munkatervet az igazgató készíti elő és a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi.” 5. § Az Nkt. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn: a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja, b) nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével, c) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – az 53. § (1)–(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni, d) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja érvényességéhez - amennyiben a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja megalkotását megelőzően írásban így rendelkezett - a fenntartó egyetértése szükséges, e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó, óvoda esetében a települési önkormányzattal, más köznevelési intézmény esetében a köznevelésért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés (a továbbiakban: köznevelési szerződés) alapján – részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában, f) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését.” 6. § Az Nkt. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók 2 elfogadásáról, e) a pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.” 7. § Az Nkt. 83. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A fenntartó) „g) jóváhagyja a köznevelési intézmény pedagógus-továbbképzési intézményi programját, tantárgyfelosztását, és e törvényben meghatározott módon egyetértési jogot gyakorol az intézmény SZMSZ-e, pedagógiai programja, éves munkaterve tekintetében,” 8. § Az Nkt. 85. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) A fenntartó a köznevelési intézmény pedagógiai programjához, éves munkatervéhez, valamint SZMSZ-éhez az egyetértését az igazgató általi felterjesztést követő harminc napon belül adja meg.” 9. § Az Nkt. 55. § (1) bekezdésében a „tizenhat” szövegrész helyébe a „16” szöveg lép. 3. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény módosítása 10. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 11. alcíme. 4. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása 11. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § [Egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása] 3 (1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek – a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok kivételével – a köznevelési intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók. (2) A tankerületi központ fenntartásában működő köznevelési intézményben a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja. A tankerületi központ vezetője az egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés, a munkaszerződés megkötése, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapítása jogszabályba ütközik vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. A tankerületi központ vezetője az igazgató munkáltatói jogkörgyakorlás tartalmára vonatkozó írásbeli tájékoztatásától számított tizenöt napon belül közli nyilatkozatát az igazgatóval. (3) Ha a munkavégzés helyeként több, egy tankerületi központ fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra, a munkaidőnek az egyes köznevelési intézmények közötti megosztását a tankerületi központ vezetője az igazgatók egyetértésével határozza meg.” 12. § A Púétv. 37. §-a a következő (6)–(15) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetői programot, illetve – ha pályázat kiírása nem kötelező – a jelölt által írásban benyújtott vagy a nevelőtestület értekezletén szóban bemutatott vezetői célokat (a továbbiakban együtt: vezetői program) a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösségek véleményezhetik, a nevelőtestület véleményezi. (7) Az igazgatói megbízásra irányuló döntés meghozatala előtt a fenntartó kikéri valamennyi, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazotti közösség) véleményét. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a jelölt igazgatói megbízását. (8) A fenntartó szabályzata, a munkáltató belső szabályzata vagy a nevelőtestület előzetes eseti döntése a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség véleményének megalapozott kialakítása érdekében a szükséges szervezési, előkészítő feladatokat ellátó bizottságot vagy egyéb fórumot hozhat létre, és megállapíthatja ennek eljárását. (9) A (6)-(8) bekezdésben foglalt vélemények kialakításához – a pályázat, illetve a jelentkezés átvételétől számítva – összesen legalább harminc napot kell biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő. (10) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően titkos szavazással alakítja ki véleményét a jelölt által benyújtott vezetői programról. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. A nevelőtestület 4 véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is. (11) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség a jelölt támogatásáról titkos szavazással határoz. (12) Azt, akinek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya szünetel, és a meghívás ellenére sem jelent meg, a nevelőtestületi értekezlet, illetve az alkalmazotti közösségi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, és a határozatképesség számításánál őt figyelmen kívül kell hagyni. (13) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni valamennyi jelöltet, kivéve, ha a benyújtott pályázata érvénytelen volt. A jelöltnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a véleményezéssel kapcsolatos döntés előtt ismertesse a vezetői programját. (14) A jelölt nem vehet részt az alkalmazotti közösség, valamint a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, továbbá az általa benyújtott vezetői programról szavaznak. (15) A vezetői programmal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye – ha a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérően nem rendelkezik - közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hoz.” 13. § A Púétv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „136. § [A munkaügyi kapcsolatok alapelve] (1) A köznevelésben foglalkoztatottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet és a munkáltatók, vagy érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást. (2) A munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között az őket megillető jogosultságok biztosítása tekintetében különbséget nem tehet.” 14. § A Púétv. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „144. § [Szakszervezet] (1) A köznevelési ágazati szintű érdekegyeztetésben véleményezési és konzultációs joggal a 5 köznevelés területén működő szakszervezet rendelkezik. (2) A fenntartói, tankerületi központi, valamint munkáltatói szintű érdekegyeztetésben véleményezési és konzultációs joggal az a szakszervezet rendelkezik, amely a munkáltatónál, vagy az adott fenntartóhoz tartozó valamely munkáltatónál képviselettel rendelkezik.” 15. § (1) A Púétv. 146. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.” (2) A Púétv. 146. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A munkáltató a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény alapján a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.” 16. § A Púétv. VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „22/A. A még elégséges szolgáltatás a köznevelés területén 154/A. § [ A még elégséges szolgáltatás tartalma] (1) Az Nkt. hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak. (2) A gyermek, tanuló felügyeletét (a továbbiakban: gyermekfelügyelet) a sztrájkkal érintett munkanapon hét és tizenöt óra között kell biztosítani. Ettől eltérően a kollégiumban az ott tartózkodás ideje alatt biztosítandó a gyermekfelügyelet. (3) A gyermekfelügyelet biztosítható a fenntartó által fenntartott más, azonos típusú köznevelési intézményben és - legfeljebb ötven főig - összevont csoportban, osztályban is. Ettől eltérően sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetében gyermekfelügyeletet a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen kell biztosítani. (4) A gyermekfelügyeletet csoportonként, osztályonként legalább egy pedagógus, óvodapedagógus, gyógypedagógus, kollégiumi nevelő, oktató vagy a) óvodában dajka, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens, b) az iskola 1-4. évfolyamán pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens, c) az iskola 5. évfolyamától felfelé nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatott vagy óraadó biztosíthatja. 6 (5) A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a gyermekfelügyelet ideje alatt biztosítandó a gyermek, tanuló számára az étkeztetés, a kollégiumban elhelyezett tanuló számára továbbá a lakhatás és a felügyelet. (6) Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az érettségi vizsgáról szóló jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám száz százaléka megtartandó, ha a) a sztrájkra az érettségi vizsga tervezett időpontját megelőző kilencven napban kerül sor, és b) a sztrájk időtartama egybefüggően, vagy harminc napos időtartam alatt az öt munkanapot meghaladta. 154/B. § [A még elégséges szolgáltatás megszervezése] (1) A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi sztrájkszervező (a továbbiakban együtt: helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb tizenhat óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény igazgatóját a sztrájk szándékról, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon tizenhat óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő köznevelési foglalkoztatottak létszámáról és személyéről. (2) Az igazgató a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb tizenhat óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai tekintetében szintén előző nap tizenhat óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt. (3) A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről az igazgató legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon tizenhat óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit. (4) Az igazgató a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló köznevelési foglalkoztatottat munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított köznevelési foglalkoztatott erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult. (5) Az (1)-(4) bekezdést egy napon legfeljebb összesen két órán át tartó figyelmeztető sztrájk esetén nem kell alkalmazni.” 17. § A Púétv. a) 40. § (3) bekezdésében a „három évet” szövegrész helyébe a „3 évet” szöveg és a „három évnél” szövegrész helyébe a „3 évnél” szöveg, b) 40. § (4) bekezdésében a „három évet” szövegrész helyébe a „3 évet” szöveg lép. 18. § Hatályát veszti a Púétv. 2. § c) pontja. 7 5. Záró rendelkezések 19. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 8   Általános indokolás Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. A módosítással elérni kívánt cél a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése, ennek érdekében a munkáltatói jogok körében az intézményigazgatók részére több jogosultság biztosítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása. A fenti cél elérése érdekében a tervezet az alábbi módosításokat hajtja végre: Arra tekintettel, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt érintő ágazati egyeztetés fórumát a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény meghatározza, továbbá a köznevelés területén közalkalmazottak foglalkoztatására már nem kerül sor, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa hatásköre a módosítás szövegével megegyezően a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekre terjed ki. A módosítás eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat. A tervezet szélesíti az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi központi fenntartású iskoláknál, továbbá a nevelőtestület igazgatói pályázattal kapcsolatos jogait határozza meg. A még elégséges szolgáltatás tartalmának meghatározásával e törvény a tanulók és gyermekek fejlődéshez és művelődéshez való alaptörvénybeli jogának sérelme nélkül biztosítja a sztrájkjog gyakorlását a köznevelésben foglalkoztatottak számára. A szakszervezeti konzultációs jog akadályáról, illetve a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonásának tilalmáról szóló szabály hatályon kívül helyezésre kerül. A módosítás továbbá eltörli azon szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni. A tervezet továbbá kodifikációs pontosításokat tartalmaz. Részletes indokolás 1. § Arra tekintettel, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt érintő ágazati egyeztetés fórumát a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény meghatározza, továbbá a köznevelés területén 9 közalkalmazottak foglalkoztatására már nem kerül sor, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa hatásköre a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekre terjed ki. 2-8. § A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait. 9. § A rendelkezés kodifikációs pontosítást tartalmaz. 10. § A tervezet eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat. 11-12. § A módosítás szélesíti az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi központi fenntartású iskoláknál, továbbá a nevelőtestület igazgatói megbízással kapcsolatos jogait határozza meg. 13-15. § A köznevelésben foglalkoztatottak érdekképviseleti és részvételi jogainak fórumait, azok hatásköreit meghatározó rendelkezések. 16. § A még elégséges szolgáltatás tartalmának meghatározásával e törvény a tanulók és gyermekek fejlődéshez és művelődéshez való alaptörvénybeli jogának sérelme nélkül biztosítja a sztrájkjog gyakorlását a köznevelésben foglalkoztatottak számára. 17. § Szövegcserés módosítások kodifikációs pontosítások érdekében. 18. § A szakszervezeti konzultációs jog akadályáról, illetve a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonásának tilalmáról szóló szabály hatályon kívül helyezése. 19. § 10 Hatálybaléptető rendelkezés. 11