⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/370. Benyújtás dátuma: 2026-07-14 15:47 Parlex azonosító: IG14EZH10001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Bóna Szabolcs János, agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Törvényjavaslat címe: A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról A Kormány nevében benyújtom a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról [1] A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, mint köztestület feladatellátásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik. Az agrárkamara működési anomáliái a közfeladatok hatékony ellátását veszélyeztethetik. Szükséges olyan szabályok megalkotása, amelyek megteremtik az állami beavatkozás lehetőségét a közfeladatok zökkenőmentes ellátása érdekében. Jelen törvénymódosítás ezt teszi lehetővé. [2] Az Országgyűlés egyes, kiemelt közfeladatok folyamatos ellátásának, továbbá az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatának politikai befolyástól mentes, szakmai működésének biztosítása, az ágazati szereplők érdekeinek egységes képviselete céljából az alábbi törvényt alkotja: 1. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAKtv.) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Főigazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését megelőzően annak személyéről a miniszter véleményét ki kell kérni.” 2. § (1) A NAKtv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag megválasztása napján vagy az agrárkamarai tisztség viselésének időtartama alatt a) országgyűlési képviselők választásán országos listát állító jelölő szervezet listáján, az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító párt listáján szerepel, illetve politikai pártban tisztséget tölt be, b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, vagy c) az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő.” (2) A NAKtv. 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével továbbá, ha a (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok a tag agrárkamarai tisztségre történő megválasztását megelőző tíz éven belül állt fenn.” (3) A NAKtv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében – amennyiben az kétséges – az agrárpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.” 1 (4) A NAKtv. 30. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) A (2), (2a), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról, valamint annak 15 napon belül történő megszüntethetőségének lehetőségéről – ha a megszüntetés az összeférhetetlenséget megalapozó ok természete alapján lehetséges – az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség 15 napon belüli megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. (8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, vagy az összeférhetetlenséget megalapozó ok annak természete miatt nem szüntethető meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében – ide nem értve a területi szervezet elnökét – a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból. (9) Az agrárkamara elnöke, alelnöke, az elnökség tagja, az országos kamarai osztályok elnökei, a területi szervezet elnöke, alelnöke e tevékenységével kapcsolatban kizárólag a tevékenysége ellátásával összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségeinek megtérítésére jogosult, részére a költségtérítésen felül egyéb jogcímen személyi juttatást megállapítani nem lehet.” 3. § A NAKtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § Az agrárkamarai választási eljárási szabályoknak biztosítani kell az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés szereplőinek ágazatok szerinti, arányos képviseletét, egyéni jelöltek állításán keresztül.” 4. § A NAKtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43. § (1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter (e fejezet tekintetében a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol az agrárkamara működése felett. A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében gondoskodik arról, hogy a kamara működése ne ütközzön jogszabályba, alapszabályba és az agrárkamara szabályzatába. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben munkaügyi vitának, vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály jogszabálysértő, illetve más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő vagy alapszabály- ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), 30 napos határidő tűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv vagy tisztségviselő köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni. 2 (3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja az agrárkamara választásainak jogszerűségét, a vizsgálat keretében az ellenőrzéshez szükséges mértékben, az ellenőrzés lefolytatásának végéig jogosult kezelni az agrárkamara tagsági adatait, valamint a kamarai tagok természetes személyazonosító adatait és a választáshoz használt egyéb azonosító adatait. (4) Az agrárkamara az alapszabály elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb szabályzatot és határozatot pedig felhívásra – az elfogadástól, illetve a felhívástól számított 15 napon belül – törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. (5) Az agrárkamara ellenőrző bizottságába a miniszter egy – kizárólag tanácskozási jogkörrel rendelkező – állandó tagot delegál. (6) Az agrárkamara az előző évi költségvetésének végrehajtásáról minden év május 31-ig írásban beszámol a miniszternek.” 5. § A NAKtv. X. Fejezete a következő 45–47/A. §-sal egészül ki: „45. § Az agrárkamara törvényes működésének helyreállítása érdekében, annak megvalósításáig az agrárpolitikáért felelős miniszter kamarai biztost nevez ki. 46. § (1) A kamarai biztos a 45. § szerinti feladatát államtitkári, helyettes államtitkári vagy miniszteri biztosi jogviszonyban látja el. (2) A kamarai biztos megvizsgálja és felügyeli az agrárkamara közfeladatai ellátásának, valamint az erre biztosított hazai és európai uniós források felhasználásának jogszerűségét. (3) A kamarai biztos a (2) bekezdésben foglaltak szerinti feladatai ellátása érdekében, az agrárkamara közfeladat-ellátásával összefüggésben vizsgálatot folytathat, ennek keretében a) az agrárkamarától jelentést, tájékoztatást kérhet; b) az agrárkamara bármely iratát megtekintheti; c) az agrárkamara által használt bármely helyiségbe beléphet; d) az agrárkamarával bármilyen jogviszonyban levő harmadik személytől tájékoztatást kérhet. (4) A kamarai biztos összefoglalót készít az agrárpolitikáért felelős miniszter számára a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről. 47. § Az agrárkamara 2026. augusztus 15-ig, 2026. július 31-i fordulónappal köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget készíteni, amelyet a kamarai biztos ellenjegyez és haladéktalanul megküld az agrárpolitikáért felelős miniszternek. 47/A. § (1) Az agrárkamara soron következő országos tisztségviselő-választását 2026. szeptember 1. napját 3 követően lehet megtartani. (2) A kamarai biztos a feladatait az agrárkamara e törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2026. évi …. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 33. §-sal összhangban álló választási szabályok értelmében lebonyolított eredményes országos tisztségviselő-választás lezárultát követő nyolcadik napig, de legfeljebb 2026. december 31. napjáig látja el. (3) A (2) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját az agrárpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 30. § (2) bekezdése alapján felmerülő összeférhetetlenségi okra vonatozó nyilatkozatokat a Módtv2. hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni. (5) E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 30. § (2a) bekezdését a törvény hatályba lépését követően megválasztott agrárkamarai tisztségviselőkre kell alkalmazni. (6) E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 43. §-ának hatályba lépése napján folyamatban lévő, a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészség által indított köztestületi felügyeleti perben az agrárpolitikáért felelős miniszter az ügyészség perbeli jogutódja.” 6. § A NAKtv. a következő 46/A. §-sal egészül ki: „46/A. § (1) Ha a kamarai biztos által készített, 46. § szerinti összefoglaló alapján a miniszter határozatában megállapítja, hogy az agrárkamara közfeladatainak ellátása nem biztosított, úgy a kamarai biztos a vonatkozó közfeladat-ellátás törvényességének helyreállítása érdekében a) az agrárkamara elnöke, alelnökei, főigazgatója továbbá az agrárkamara nevében jognyilatkozat tételre jogosult más személy, illetve testület képviseleti vagy döntéshozatali jogkörét írásban magához vonhatja, b) az agrárkamara bármely tisztségviselője, munkavállalója részére utasítást, feladatot adhat, vagy c) jognyilatkozat megtételét előzetes írásbeli hozzájárulásához kötheti. (2) Az (1) bekezdés szerint nem biztosított az agrárkamara közfeladat-ellátása, ha a) a IV. fejezet szerinti közfeladatok bármelyikét az agrárkamara nem látja el, b) az agrárkamara tárgyévi költségvetésében a kiadások meghaladják a bevételeket, vagy c) az agrárkamara küldöttgyűlése, országos elnöksége vagy ügyvezető elnöksége tagjai több mint 50%-ának tisztsége megszűnik. (3) Semmis az a jognyilatkozat, amelyet az (1) bekezdéstől eltérően a kamarai biztos hozzájárulása nélkül tesznek meg. (4) Az agrárpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti határozatát elektronikus úton haladéktalanul közli az agrárkamarával, amely azt a közléstől számított 5 napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. 4 (5) A keresetlevelet az agrárpolitikáért felelős miniszternél kell benyújtani, és azt a megelőző eljárás valamennyi iratával együtt a benyújtástól számított 3 napon belül továbbítani kell a bírósághoz. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolásnak, valamint a perben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A bíróság a köztestületi felügyeleti per szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel. A bíróság a per általános szabályok szerinti folytatását nem rendelheti el. (6) A bíróság legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8 munkanapon belül határoz, a határozat ellen annak közlésétől számított 5 napon belül fellebbezésnek van helye. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá az érdemi elbírálásra, a határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A megelőző eljárás hiányzó iratainak beszerzéséhez szükséges idő az elbírálás határidejébe nem számít be. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye. A másodfokú bíróság a fellebbezést 8 munkanapon belül, tárgyaláson kívül bírálja el. A fellebbezés elbírálására megállapított határidőt a fellebbezési ellenkérelem vagy csatlakozó fellebbezés másodfokú bírósághoz érkezésétől kell számítani.” 7. § Hatályát veszti a NAKtv. a) 19. § (2) bekezdés e) pontja, b) 34–36. §-a. 8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 6. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. 5   Általános indokolás A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete céljából alakult, a létrehozásáról szóló törvény szerint.   Az agrárkamara, mint köztestület feladatellátásához kiemelkedő agrárgazdasági érdek fűződik, az agrárkamarai törvény a mintegy négyszázezer kamarai tag számára számos jelentős közfeladat nyújtását írja elő. A törvény szerinti eredeti jogalkotói szándék nem érvényesül maradéktalanul, a közfeladatok szakmai alapon történő ellátása a szervezet átpolitizáltságából kifolyólag sérül, ezért szükségessé vált az agrárkamara szakmai működésének helyreállítása, az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazati szereplőinek számára politikai befolyástól mentes, egységes érdekképviselet biztosítása, a kormányzati célkitűzésekkel összhangban.   A legutóbbi agrárkamarai választáson az irányadó választási szabályok alapján egyetlen jelölő szervezet tudott jelöltlistát állítani, amely sérti az agrárkamara törvényben meghatározott, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálására és összérdekének képviseletére vonatkozó célját.   A törvényjavaslat ezen választási szabályok felülvizsgálatával párhuzamosan, átmenetet képezve  a jelenlegi, működésképtelen és a jövőbeli – átláthatóságot szolgáló, szilárd – választási szabályok között mindenek előtt meghatározza a választás jövőbeni legfőbb alapelveit, így különösen az egyéni jelölteken alapuló választást, széleskörű összeférhetetlenségi szabályok mellett. Az alapelvek, ezen keresztül a működőképesség érvényesülését biztosítandó, a törvényjavaslat a választási szabályok kapcsán az átmeneti időszakra speciális törvényességi felügyeleti jogot teremt az agrárpolitikáért felelős miniszter számára, aki ezen felügyeleti jogát az általa kijelölt személy: államtitkár vagy miniszteri biztos útján látja el. Ezen túlmenően a törvényjavaslat általános törvényességi felügyeleti jogot is teremt az agrárpolitikáért felelős miniszter számára a kamarai működés jogszerűségének ellenőrzése céljából.   A választási rendszer anomáliáival szoros összefüggésben az agrárkamara közfeladatainak ellátása kapcsán is indokolttá vált kiegészítő, átmeneti jellegű szabályok meghatározása azon esetekre, amikor a közfeladatok ellátása nem biztosított, vagy azok ellátása veszélybe került az agrárkamara legfőbb testületei működésképtelenné válásával vagy az agrárkamara pénzügyi helyzetének egyensúlytalanságával. Ebben az esetben – a miniszter fentieket megállapító döntését követően – a miniszteri biztos egyes döntési jogkörök új választásokig történő magához vonásával biztosítja az átmenetileg működésképtelenné vált agrárkamara (vagy annak valamely szerve) közfeladatainak zökkenőmentes ellátását. A miniszteri döntés ellen bírói út biztosított. 6   Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Részletes indokolás 1. § A módosítás az agrárpolitikáért felelős miniszter számára ismételten véleményezési jogkört biztosít a főigazgató, mint az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének a vezetője kinevezését megelőzően, ezzel is támogatva az agrárkamara közfeladatainak hatékony ellátását.   A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAKtv.) 2012. augusztus 1-jei hatályba lépésétől kezdve tartalmazta a szakmailag érintett miniszter előzetes vélemény-nyilvánítási jogkörét a főigazgató kinevezéséhez, egészen 2019-ig. 2. § Az (1) bekezdés a NAKtv. 30. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat szigorító módosításokat tartalmaz. A szabályozás célja a kormányzati célkitűzésekkel összhangban az agrárkamara politikamentes, kizárólag szakmai alapú működési kereteinek meghatározása.   A 30. § új (2a) bekezdése az új 47/A. § (5) bekezdésében foglalt alkalmazási szabály alapján a törvény hatálybalépését követően megválasztott agrárkamarai tisztségviselőkre alkalmazandó. Azaz csak ebben az esetben releváns a (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okoknak a tag agrárkamarai tisztségre történő megválasztását megelőző tíz éven belüli fennállása, amely szabályozási megoldás biztosítja a megfelelő felkészülési időt a tisztségviselői jelölések tekintetében.   Annak megítélése során, hogy a 30. § (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennáll-e, kétség esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó a NAKtv. 30. § új (4) bekezdése értelmében. A miniszter rendelkezik ugyanis olyan többlet információval, amellyel megállapítható, hogy az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vett-e az adott kormánytisztviselő.   A (4) bekezdésben foglalt módosítás egyrészt a NAKtv. 30. § (7) és (8) bekezdésének módosításával az új, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokhoz igazítja az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó eljárási szabályokat. 7   A (4) bekezdésben foglalt további módosítás értelmében egyes tisztségviselők (elnök, alelnök, elnökségi tagok, a területi szervezet elnöke, alelnöke) díjazását felváltja a költségtérítésre vonatkozó előírás. 3. § A módosítás az agrárkamarai választási eljárási szabályok alapelveit határozza meg, a jelenlegi szabályok egyidejű hatályon kívül helyezésével.   Az agrárkamarai választási eljárási szabályok jelenleg nem biztosítják az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés szereplőinek ágazatok szerinti, arányos képviseletét, továbbá a jelöltekre nem egyénileg, hanem listán, együttesen lehet csak szavazni.   Tekintve, hogy az agrárkamara a mintegy négyszázezer kamarai tagot jelenít meg, elengedhetetlen az átlátható, a szakmaiságot és az agrárium ágazatait minél szélesebb körben megjelenítő szabályrendszer megalkotása.   Az új választási szabályok várhatóan 2026. szeptember 1-jéig megalkotásra kerülnek. 4. § A módosítás az agrárpolitikáért felelős miniszter számára törvényességi felügyeleti jogkört biztosít, amely keretében a miniszter ellenőrzi az agrárkamara működésének, gazdálkodásának, a kamarai választási eljárásnak, valamint a kamara által alkotott szabályzatoknak a jogszerűségét. 5-6. § Az átmeneti szabályok között kerülnek meghatározásra az agrárpolitikáért felelős miniszter, valamint a kamarai biztos jogkörei az új választási szabályok kidolgozásának idejére.   A kamarai biztos intézménye átmeneti jelleggel kerül bevezetésre, feladatait az új választási szabályok értelmében lebonyolított eredményes országos tisztségviselő-választás lezárultát követő nyolcadik napig, de legkésőbb 2026. december 31. napjáig látja el.   A miniszter részére meghatározott, az agrárkamara törvényes működésének helyreállítása érdekében előírt szabályok az ügyészi törvényességi felügyeletnél gyorsabb és hatékonyabb eljárást tesznek lehetővé a kialakult anomáliák kezelése érdekében.   A speciális bírósági eljárási szabályok az igazságszolgáltatási rendszert érintő módosításnak minősülnek, amelyek esetében a módosítás kihirdetése és hatálybalépése között legalább hatvan napnak el kell telnie a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés e) pontja, 103. § (1) bekezdés b) pontja és (4b) bekezdése értelmében. 8   Az új kamarai választások eredményes megtörténte után az átmeneti szabályok deregulációja szükséges. 7. § Hatályon kívül helyező rendelkezés. 8. § Hatályba léptető rendelkezések. 9