⚖ parlament.bsdnet.hu

Miniszterelnökség Iromány száma: T/371. Benyújtás dátuma: 2026-07-14 22:08 Parlex azonosító: 33L7KTNY0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes Előadó: Kármán András, pénzügyminiszter Törvényjavaslat címe: A közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról A Kormány nevében benyújtom a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot.   2026. évi ..... törvény a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról [1] A törvény a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó vállalások határidőben való teljesítését szolgálja az államháztartás fenntarthatóságának javítását és a közpénzügyi keretrendszer megerősítését biztosító rendelkezések által. [2] A törvény célja a Költségvetési Tanács független működésének további erősítése és költségvetési önállóságának biztosítása. [3] A törvény célja Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával összefüggésben a költségvetési vétóval összefüggő szabályok hatályon kívül helyezése, és a Költségvetési Tanács feladataként a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban véleményezési lehetőség biztosítása. [4] A törvény célja a központi költségvetési tervezés megalapozottságának, átláthatóságának erősítése, valamint a tervezési folyamat kiszámíthatóságának és ellenőrizhetőségének növelése. [5] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A Tanács és a Tanács titkársága működésének, valamint a Tanács elnöke illetményének és egyéb juttatásainak pénzügyi fedezetét a központi költségvetés I. Országgyűlés fejezetén belül önálló alcímen, fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni. A Tanács és a Tanács titkársága működésének biztosításával, gazdálkodásával, az illetmény és az egyéb juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.” 2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének (a továbbiakban: államadósság-szabály) való megfeleléséről. (2) A Tanács véleményét az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő egy napon belül – a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazást követő első tájékoztatás esetében három munkanapon belül – írásban közli az Országgyűlés elnökével. 1 (3) Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, véleményét részletesen indokolja. (4) A Kormány a Tanács (3) bekezdés szerinti véleménye alapján a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot felülvizsgálja, melynek eredményéről a vélemény kézhezvételét követő egy napon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A Kormány további két napon belül módosító javaslatot nyújthat be az Országgyűlésnek, mely szándékáról a felülvizsgálat eredményéről szóló levelében tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.” 3. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25/A. § (1) A Tanács véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslatról, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné. (2) A Tanács a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat tárgyalása során történő tájékoztatására, az Országgyűlés és a Tanács eljárására, valamint a Kormány kötelezettségére a 25. §-t kell alkalmazni.” 4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 52/D. §-sal egészül ki: „52/D. § E törvénynek a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló 2026. évi … törvénnyel megállapított 18. § (8) bekezdését első alkalommal a 2027. évi központi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.” 5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem kell figyelembe venni, amennyiben” szövegrész helyébe a „nem kell figyelembe venni, ha” szöveg lép. 6. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 23. § (1) bekezdés b) pontja, és 2. 26. §-a. 2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 2 7. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb augusztus 31-éig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját, különösen kitérve arra, hogy a központi költségvetés tervezése során általános tartalékot kell képezni, amelynek célját, felhasználását, szükségességét és indokait részletesen be kell mutatni.” 8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, nyilvános határozatban rendelkezik.” 9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot október 1. és október 31. közötti időszakban nyújtja be az Országgyűlésnek.” 10. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot és jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés nyilvános határozatban jogosult.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan 3 központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés nyilvános határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására.” 11. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4b) A (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány jóváhagyása szükséges, amelyről nyilvános határozatban dönt.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4c) A Kormány nyilvános határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban a) az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat, b) – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja.” 12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Gst. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén, vagy az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok megvalósítása és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás fenntartása érdekében a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – nyilvános határozatában zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.” 13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. § (40) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(40) E törvénynek a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló 2026. évi …. törvénnyel módosított 13. § (1) bekezdését, valamint 22. § (2) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvény 4 tekintetében kell alkalmazni.” 14. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 36. § (2) bekezdése, b) 36. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész, c) 103. § (6) bekezdésében az „a 36. § (2) bekezdése szerinti kormányhatározatokban meghatározott kötelezettségvállalások,” szövegrész. 3. Záró rendelkezések 15. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 16. § E törvény 2. §-a, 3. §-a és 6. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 5   Általános indokolás Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. A törvényjavaslat célja Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében a lehívható uniós források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében tett vállalások alapján azoknak az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló rendelkezéseknek a rögzítése, amelyek a közpénzügyi keretrendszer megerősítését szolgálják. Részletes indokolás 1. §, 4. § A törvényjavaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) módosításával a Költségvetési Tanács függetlenségének és önállóságának további erősítését szolgálja oly módon, hogy a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges források elkülönítetten, fejezeti kezelésű előirányzatként való kezelését írja elő azáltal, hogy a módosítás alapján számára egy önálló költségvetési alcímet szükséges létrehozni a központi költségvetési törvényben. A törvényjavaslat egy átmeneti rendelkezés beiktatásával meghatározza, hogy a Költségvetési Tanácsnak a központi költségvetésben önálló alcímként való szerepeltetését első alkalommal a 2027. évi központi költségvetés tervezése során kell alkalmazni. 2-3. §, 6. § Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdését, ami a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként szabja, hogy ahhoz a Költségvetési Tanács hozzájáruljon. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat a Gst.- nek a költségvetési vétóval összefüggő szabályait hatályon kívül helyezi, és a Költségvetési Tanács feladataként a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban véleményezési lehetőséget biztosít csak, ami nem befolyásolja a költségvetési törvény vagy annak módosításának az Országgyűlés általi elfogadását. 5. § Jogtechnikai pontosítás. 6 7. § A törvényjavaslat a költségvetési tervezés átláthatóságának és megalapozottságának erősítését szolgálja azáltal, hogy a nem meghatározott célra rendelt előirányzatok tervezését indokolási kötelezettséghez köti. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy a központi költségvetésben csak akkor szerepelhessenek nem konkrét közfeladat-ellátáshoz rendelt előirányzatok, ha azok szükségessége, célja és tervezett későbbi felhasználása megfelelően alátámasztott és utólagosan is nyomon követhető. A módosítás ezáltal elősegíti a költségvetési tervezés fegyelmezettségét, valamint a források felhasználásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét is. A módosítás a központi költségvetés tervezésének megváltozott ütemezéséhez igazodik. Megteremti a lehetőségét annak, hogy a költségvetési tervezés előkészítése a gazdasági és költségvetési folyamatoknak megalapozottabb értékelésén alapulhasson, ezért a módosítás a tervezéssel összefüggő részletes információk és követelmények közzétételi kötelezettségének határidejét későbbi időpontban határozza meg. A későbbi tervezési időpont lehetővé teszi a tárgyévi gazdasági folyamatok és költségvetési teljesülési adatok szélesebb körű figyelembevételét is, ezáltal a következő évre vonatkozó előrejelzések és tervszámok megalapozottabbá, pontosabbá válhatnak. 8. §, 10-12. § A módosítás a közpénzek felhasználásának átláthatóságára, követhetőségére, valamint a nyilvánosságra is figyelemmel a Kormány hatáskörében meghozandó döntések, így különösen a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása, a kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosítások, a fejezet címrendjének módosítása, kiegészítése, valamint az előirányzat nevének módosítás, továbbá bizonyos esetben a fejezetrend kiegészítése esetében nyilvános határozati formát követel meg. Emellett a módosítás a költségvetési éven vagy éveken túlikötelezettségvállalások engedélyezésére, a tartalékokra, valamint a zárolásra vonatkozó módosításokkal összefüggő kormányzati döntéseket is nyilvános határozati formához köti. 9. § A módosítás a központi költségvetés megalkotási ütemének és ezáltal elfogadási időpontjának megváltoztatására irányul akként, hogy az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Kormány kizárólag október 1. és október 31. közötti időszakban nyújthatja be az Országgyűlés részére. A rendelkezés a korábbi években kialakult azon gyakorlatot kívánja megszüntetni, miszerint a törvényjavaslatot már a tavaszi ülésszakban tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés. 13. § A rendelkezés a központi költségvetés tervezéséről és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak az Országgyűlés részére való benyújtásáról fogalmaz meg átmeneti szabályt, ami szerint az új rendelkezéseket első alkalommal a Magyarország 2027. évi központi 7 költségvetéséről szóló törvény tekintetében kell alkalmazni. 14. § A módosítás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználására figyelemmel hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amelynek alapján korábban a Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhetett. A módosítás célja a költségvetési gazdálkodás fegyelmének és átláthatóságának növelése, valamint annak biztosítása, hogy kötelezettséget vállalni kizárólag a rendelkezésre álló, jóváhagyott előirányzatok keretei között lehessen. 15. § A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 16. § Sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés. 8