← Vissza

parlament.bsdnet.hu

T/48 – A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről

Rétvári Bence (KDNP)Nacsa Lőrinc (KDNP)Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)Dr. Latorcai Csaba (KDNP)Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP)Dr. Simicskó István (KDNP)Dr. Seszták Miklós (KDNP) · 05/19/2026 · benyújtva
11111 w9 g'iiii "A ~ ~ ~ .9.7F7I68EREZ7INTI3KINT3IE.EREZ7INNIINY, -te8E• ~~~~~~~~~mii.ivian-s•..~.±etet Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgyűlés Hivatala romanyszám:[ & Érkezett: 2026 MÁJ 19. Címzett: Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés elnöke Tárgy: törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Rétvári Bence, Nacsa Lőrinc, dr. Juhász Hajnalka, dr. Latorcai Csaba, dr. Máthé Zsuzsa, dr. Simicskó István, dr. Seszták Miklós Törvényjavaslat címe: A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről" címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani. Budapest, 2026. május 18. e__ f__ Rétvári Bence ~ ~ dr. Latorcai Csaba dr.~ ~ ~ Nacsa Lőrinc J,e__{_ dr. Máthé Zsuzsa ~ ~~ ~ ~ dr. Simicskó István 2026. évi ..... törvény a gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről [ 1] A jövő generációinak védelme a nemzet közös felelőssége. A digitalizáció gyors ütemű fejlődése új kihívásokat támaszt, és az Országgyűlés arra törekszik, hogy a digitális eszközökkel kapcsolatos veszélyeket csökkentse. [2] A gyermekek egészséges fejlődése mind a társadalom, mind a családok számára központi érték. A digitális eszközök terjedése új veszélyeket is jelenthet a legfiatalabbak számára. Tekintettel a kiskorúak online védelmének fontosságára, és a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 RENDELETE 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság iránymutatásokat fogadott el, amelyekben olyan intézkedéseket határozott meg, amelyeket megítélése szerint a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltatóknak meg kell hozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmét és biztonságát, és segítsék az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelésben. [3] A kiskorúak számára hozzáférhető magas kockázatú online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak életkor-azonosítás céljából életkor-ellenőrzési módszereket kell bevezetniük. [4] Az Országgyűlés a fenti célokat szem előtt tartva a következő törvényt alkotja: 1. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgy. tv.) 16/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki: ,,(8) Az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a TV-berendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak, az e-olvasók, a játékkonzolok, a VR headsetek és az okosórák (a továbbiakban együtt: digitális eszköz) értékesítése során, a forgalmazó köteles - a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint - a „6 éves korig a használata nem ajánlott!" szöveget jól látható helyen közzétenni." ,,(9) A magas kockázatú platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a 16. életévét be nem töltött személyek védelme érdekében megfelelő és hatékony életkor-ellenőrzési rendszert kell működtetniük. Az életkor-azonosítás céljából biztosítaniuk kell, hogy az online platformokhoz a 13. életévét be nem töltött személyek ne, a 16. életévét betöltött személyek pedig csak korlátozottan férhessenek hozzá. Az életkor-ellenőrzés során kizárólag a szükséges személyes adatok kezelhetők. Ennek során a következő intézkedések végrehajtása lehetséges a) kiskorúak felhasználói fiókjainak alapértelmezetten privátabbá tétele és annak megakadályozása, hogy ismeretlen fiókok gyermekekkel kapcsolatba lépjenek, b) az ajánlórendszerek módosítása annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen annak kockázata, hogy a kiskorúak illegális vagy káros tartalmakkal találkozzanak, c) a túlzott mértékű használathoz hozzájáruló alapértelmezett funkciók letiltása, d) az online platformokba integrált MI-csevegőbotokkal kapcsolatos biztosítékok bevezetése, valamint e) a moderálási és jelentéstételi eszközök javítása." 2. § Az Fgy. tv. 55. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdésekkel egészül ki: ,,(4a) Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 16/A. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatás közzétételére vonatkozó szabályokat." ,,(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 2026. június 30-ig rendeletben állapítsa meg, hogy akár az európai digitális személyiadat-tárcákba integrálva, akár önálló alkalmazásként, akár a Digitális Állampolgár Programba integrálva, akár ezen megoldásokat alkalmazva valósítja meg az életkor ellenőrzés lehetőségét, és erről nyújtson be végrehajtási tervet az Európai Bizottságnak, amely tartalmazza, hogy 2026. december 31-ig hogyan szándékozik az uniós életkor-ellenőrzési megoldást elérhetővé tenni." 3. § E törvény a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) 5-6. cikke szerinti bejelentése az Európai Bizottság részére az irányelv szerint történik. 4. § ( 1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. június l-jén lép hatályba. (2) Az Fgy. tv. 16/A. § (9) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatala napját követő 15. napon lép hatályba. Általános indokolás A digitális eszközök rohamos terjedése új kihívásokat állít elénk: egyre több gyermek már kisgyermekkorban napi rendszerességgel használ okostelefont, táblagépet vagy más képernyőalapú eszközt. Számos kutatás megerősíti, hogy a túlzott képernyőhasználat, különösen hároméves kor alatt rendkívül káros hatással van a gyermekek idegrendszeri fejlődésére, figyelemfenntartó képességére, érzelemszabályozására és szociális fejlődésére, társas kapcsolataira. A gyermekek digitális eszközökkel való kapcsolatba kerülése a veszélyes online tartalmak hozzáférését eredményezheti. Éppen ezért a jövő generációinak testi, lelki, szellemi és szociális egészsége megóvásának céljából fontos, hogy megóvjuk a felnövekvő generációkat a XXI. század digitális vívmányainak veszélyeitől. A gyermekek digitális térben történő védelme érdekében ezért következő lépésként e törvény olyan figyelmeztető tájékoztató elhelyezésére kötelezi a digitális eszközök (az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a TV-berendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak, az e-olvasók, a játékkonzolok, a VR headsetek és az okosórák) forgalmazóját, amely felhívja a figyelmet a kisgyermekekre gyakorolt káros hatásokra. A tájékoztatót minden típusú értékesítés során szükséges elhelyezni, nemcsak az üzlethelyiségekben, hanem az online értékesítéshez használt elektronikus felületeken is. Az online platformszolgáltatások és különösen a közösségi média térnyerése alapvetően alakította át a gyermekek és fiatalkorúak kommunikációs, tanulási és szórakozási szokásait. A digitális technológiák számos előnye mellett ugyanakkor egyre jelentősebbek azok a pszichológiai, adatvédelmi és gyermekvédelmi kockázatok, amelyek a kiskorú felhasználókat fokozottan érintik. A nemzetközi kutatások és európai szabályozási tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a modern platformok működése: • algoritmikus figyelemfenntartásra, • személyre szabott tartalomajánlásra, • valamint intenzív felhasználói aktivitás ösztönzésére épül. E mechanizmusok különösen a fejlődésben lévő gyermekek esetében hordoznak fokozott veszélyeket. A túlzott platformhasználat összefüggésbe hozható: • szorongással, • depresszív tünetekkel, • alvászavarokkal, • önértékelési problémákkal, • valamint az online zaklatás fokozott kitettségével. A szabályozási szükségletet erősíti, hogy a jelenlegi digitális környezetben a platformok által alkalmazott életkor-ellenőrzési rendszerek jellemzően önbevalláson alapulnak, amelyek nem biztosítanak tényleges gyermekvédelmi garanciát. A törvényjavaslat célja ezért: • a gyermekek digitális biztonságának megerősítése, • a platformszolgáltatók felelősségének egyértelmű meghatározása, • valamint a gyermekvédelmi szempontok kötelező érvényesítése az online platformok működésében. Részletes indokolás l. § Az általános indokolásban meghatározott célok elérése érdekében a digitális eszközök értékesítéséhez, ideértve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében történő értékesítést is, szükséges tájékoztatóra vonatkozó szabály. A rendelkezés meghatározza a platformhasználat minimális korhatárát és a szülői hozzájárulás rendszerét. A 13 éves korhatár: • nemzetközi összehasonlításban széles körben alkalmazott minimumszint, • és összhangban áll több jelentős platform jelenlegi szabályozásával. A 13-16 év közötti korosztály esetében a szülői hozzájárulás előírása: • biztosítja a fokozatos digitális önállósodást, • ugyanakkor fenntartja a szülői kontroll lehetőségét. A szabályozás célja nem a fiatalkorúak digitális kizárása, hanem az ellenőrzött és biztonságos platformhasználat biztosítása. 2. § Kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. 3. § Notifikációs kötelezettség. 4. § Hatálybaléptető rendelkezés.
PDF letöltése Eredeti PDF