T/48 – A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről
Rétvári Bence (KDNP)Nacsa Lőrinc (KDNP)Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)Dr. Latorcai Csaba (KDNP)Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP)Dr. Simicskó István (KDNP)Dr. Seszták Miklós (KDNP) · 05/19/2026 · benyújtva
11111
w9
g'iiii
"A
~ ~ ~
.9.7F7I68EREZ7INTI3KINT3IE.EREZ7INNIINY,
-te8E• ~~~~~~~~~mii.ivian-s•..~.±etet
Kereszténydemokrata Néppárt
Országgyűlési Képviselőcsoportja
Országgyűlés Hivatala
romanyszám:[ &
Érkezett:
2026 MÁJ 19.
Címzett: Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés elnöke
Tárgy: törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Rétvári Bence, Nacsa Lőrinc, dr. Juhász Hajnalka, dr. Latorcai Csaba, dr. Máthé Zsuzsa, dr.
Simicskó István, dr. Seszták Miklós
Törvényjavaslat címe: A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről
Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni
további védelméről" címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2026. május 18.
e__ f__
Rétvári Bence
~ ~
dr. Latorcai Csaba
dr.~
~ ~
Nacsa Lőrinc
J,e__{_
dr. Máthé Zsuzsa
~ ~~ ~ ~
dr. Simicskó István
2026. évi ..... törvény
a gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről
[ 1] A jövő generációinak védelme a nemzet közös felelőssége. A digitalizáció gyors ütemű
fejlődése új kihívásokat támaszt, és az Országgyűlés arra törekszik, hogy a digitális eszközökkel
kapcsolatos veszélyeket csökkentse.
[2] A gyermekek egészséges fejlődése mind a társadalom, mind a családok számára központi
érték. A digitális eszközök terjedése új veszélyeket is jelenthet a legfiatalabbak számára.
Tekintettel a kiskorúak online védelmének fontosságára, és a digitális szolgáltatások egységes
piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A
TANÁCS 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 RENDELETE 28. cikkének (4) bekezdésével
összhangban
az
Európai
Bizottság
iránymutatásokat
fogadott
el,
amelyekben
olyan
intézkedéseket határozott meg, amelyeket megítélése szerint a kiskorúak számára hozzáférhető
online platformot üzemeltető szolgáltatóknak meg kell hozniuk annak érdekében, hogy
biztosítsák a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmét és biztonságát, és segítsék az
online platformokat üzemeltető szolgáltatókat az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdésének
való megfelelésben.
[3] A kiskorúak számára hozzáférhető magas kockázatú online platformokat üzemeltető
szolgáltatóknak életkor-azonosítás céljából életkor-ellenőrzési módszereket kell bevezetniük.
[4] Az Országgyűlés a fenti célokat szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgy. tv.) 16/A. §-a
a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:
,,(8) Az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a TV-berendezések,
amelyek digitális televíziózást biztosítanak, az e-olvasók, a játékkonzolok, a VR headsetek és
az okosórák (a továbbiakban együtt: digitális eszköz) értékesítése során, a forgalmazó köteles
- a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint - a „6 éves
korig a használata nem ajánlott!" szöveget jól látható helyen közzétenni."
,,(9) A magas kockázatú platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a 16. életévét be nem töltött
személyek védelme érdekében megfelelő és hatékony életkor-ellenőrzési rendszert kell
működtetniük. Az életkor-azonosítás céljából biztosítaniuk kell, hogy az online platformokhoz
a 13. életévét be nem töltött személyek ne, a 16. életévét betöltött személyek pedig csak
korlátozottan férhessenek hozzá. Az életkor-ellenőrzés során kizárólag a szükséges személyes
adatok kezelhetők. Ennek során a következő intézkedések végrehajtása lehetséges
a)
kiskorúak
felhasználói
fiókjainak
alapértelmezetten
privátabbá
tétele
és
annak
megakadályozása, hogy ismeretlen fiókok gyermekekkel kapcsolatba lépjenek,
b)
az ajánlórendszerek módosítása annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen annak
kockázata, hogy a kiskorúak illegális vagy káros tartalmakkal találkozzanak,
c)
a túlzott mértékű használathoz hozzájáruló alapértelmezett funkciók letiltása,
d) az
online
platformokba
integrált
MI-csevegőbotokkal
kapcsolatos
biztosítékok
bevezetése, valamint
e)
a moderálási és jelentéstételi eszközök javítása."
2. § Az Fgy. tv. 55. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdésekkel egészül ki:
,,(4a) Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a gyermekek és az
ifjúság védelméért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg a
16/A.
§
(8) bekezdése szerinti tájékoztatás
közzétételére vonatkozó szabályokat."
,,(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 2026. június 30-ig rendeletben állapítsa meg, hogy
akár az európai digitális személyiadat-tárcákba integrálva, akár önálló alkalmazásként, akár a
Digitális Állampolgár Programba integrálva, akár ezen megoldásokat alkalmazva valósítja meg
az életkor ellenőrzés
lehetőségét, és erről nyújtson be végrehajtási tervet az Európai
Bizottságnak, amely tartalmazza, hogy 2026. december 31-ig hogyan szándékozik az uniós
életkor-ellenőrzési megoldást elérhetővé tenni."
3. § E törvény a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló az Európai
Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) 5-6. cikke szerinti
bejelentése az Európai Bizottság részére az irányelv szerint történik.
4. § ( 1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. június l-jén lép hatályba.
(2) Az Fgy. tv. 16/A. § (9) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatala
napját követő 15. napon lép hatályba.
Általános indokolás
A digitális eszközök rohamos terjedése új kihívásokat állít elénk: egyre több gyermek már
kisgyermekkorban
napi
rendszerességgel
használ
okostelefont,
táblagépet
vagy
más
képernyőalapú
eszközt.
Számos kutatás
megerősíti,
hogy
a túlzott képernyőhasználat,
különösen hároméves kor alatt rendkívül káros hatással van a gyermekek idegrendszeri
fejlődésére, figyelemfenntartó képességére, érzelemszabályozására és szociális fejlődésére,
társas kapcsolataira. A gyermekek digitális eszközökkel való kapcsolatba kerülése a veszélyes
online tartalmak hozzáférését eredményezheti. Éppen ezért a jövő generációinak testi, lelki,
szellemi és szociális egészsége megóvásának céljából fontos, hogy megóvjuk a felnövekvő
generációkat a XXI. század digitális vívmányainak veszélyeitől.
A gyermekek digitális térben történő védelme érdekében ezért következő lépésként e törvény
olyan figyelmeztető tájékoztató elhelyezésére kötelezi a digitális eszközök (az okostelefonok,
a
laptopok, az asztali
számítógépek, a tabletek, a TV-berendezések, amelyek digitális
televíziózást biztosítanak, az e-olvasók, a játékkonzolok, a VR headsetek és az okosórák)
forgalmazóját, amely felhívja a figyelmet a kisgyermekekre gyakorolt káros hatásokra. A
tájékoztatót
minden
típusú
értékesítés
során
szükséges
elhelyezni,
nemcsak
az
üzlethelyiségekben, hanem az online értékesítéshez használt elektronikus felületeken is.
Az online platformszolgáltatások és különösen a közösségi média térnyerése alapvetően
alakította át a gyermekek és fiatalkorúak kommunikációs, tanulási és szórakozási szokásait. A
digitális technológiák számos előnye mellett ugyanakkor egyre jelentősebbek azok
a
pszichológiai, adatvédelmi és gyermekvédelmi kockázatok, amelyek a kiskorú felhasználókat
fokozottan érintik. A nemzetközi kutatások és európai szabályozási tapasztalatok alapján
megállapítható, hogy a modern platformok működése:
•
algoritmikus figyelemfenntartásra,
•
személyre szabott tartalomajánlásra,
•
valamint intenzív felhasználói aktivitás ösztönzésére épül.
E mechanizmusok különösen a fejlődésben lévő gyermekek esetében hordoznak fokozott
veszélyeket. A túlzott platformhasználat összefüggésbe hozható:
•
szorongással,
•
depresszív tünetekkel,
•
alvászavarokkal,
•
önértékelési problémákkal,
•
valamint az online zaklatás fokozott kitettségével.
A szabályozási szükségletet erősíti, hogy a jelenlegi digitális környezetben a platformok által
alkalmazott életkor-ellenőrzési rendszerek jellemzően önbevalláson alapulnak, amelyek nem
biztosítanak tényleges gyermekvédelmi garanciát. A törvényjavaslat célja ezért:
•
a gyermekek digitális biztonságának megerősítése,
•
a platformszolgáltatók felelősségének egyértelmű meghatározása,
•
valamint a gyermekvédelmi szempontok kötelező érvényesítése az online platformok
működésében.
Részletes indokolás
l. § Az általános indokolásban meghatározott célok elérése érdekében a digitális eszközök
értékesítéséhez,
ideértve
az
elektronikus
kereskedelmi
szolgáltatás
keretében
történő
értékesítést is, szükséges tájékoztatóra vonatkozó szabály.
A rendelkezés meghatározza a
platformhasználat minimális korhatárát és a szülői hozzájárulás rendszerét. A 13 éves korhatár:
•
nemzetközi összehasonlításban széles körben alkalmazott minimumszint,
•
és összhangban áll több jelentős platform jelenlegi szabályozásával.
A 13-16 év közötti korosztály esetében a szülői hozzájárulás előírása:
•
biztosítja a fokozatos digitális önállósodást,
•
ugyanakkor fenntartja a szülői kontroll lehetőségét.
A szabályozás célja nem a fiatalkorúak digitális kizárása, hanem az ellenőrzött és biztonságos
platformhasználat biztosítása.
2. § Kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
3. § Notifikációs kötelezettség.
4. § Hatálybaléptető rendelkezés.