⚖ parlament.bsdnet.hu

Országgyűlési képviselő Iromány száma: T/441. Benyújtás dátuma: 2026-07-29 09:04 Parlex azonosító: BLBHRJ4S0001 Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Toroczkai László (Mi Hazánk) Törvényjavaslat címe: Az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog korlátozása érdekében, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján „az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog korlátozása érdekében, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.   2026. évi ..... törvény az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog korlátozása érdekében, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról [1] A törvénymódosítás célja, hogy az Alaptörvény 4. cikkében meghatározott mentelmi jog sarkalatos törvényben részletesen meghatározott szabályait akként módosítsa, hogy az országgyűlési képviselőket közvádra üldözendő bűncselekmények esetében ne illethesse meg a sérthetetlenség joga. [2] A törvénymódosítással az Országgyűlés egyrészt a társadalom számára példamutató joglemondással helyreállítja a képviselői tisztségbe vetett közbizalmat, másrészt visszaszorítja a mentelmi joggal történő visszaélés lehetőségét. 1. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet magánvádas, pótmagánvádas ügyben büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.” (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.” 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 3. § E törvény 1. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 1   Általános indokolás A jelen törvénymódosítás célja, hogy az Alaptörvény 4. cikkében meghatározott mentelmi jog sarkalatos törvényben részletesen meghatározott szabályait akként módosítsa, hogy az országgyűlési képviselőket a sérthetetlenség büntetőeljárás keretén belül kizárólag a magánvádas pótmagánvádas ügyekben illesse meg.   Az európai jogelmélet alapvetően két kategóriáját ismeri a parlamenti mentelmi jognak. Az első a felelősségmentesség, vagyis a képviselők szólásszabadságának kiemelt védelme a büntetőeljárással összefüggésben, amely a véleménynyilvánítás és a szavazás szabadságát biztosítja a parlamenti kötelezettségek teljesítése során. A második kategória a sérthetetlenség, avagy a szűkebb értelemben vett mentelmi jog a képviselőket védi a letartóztatástól, az őrizetbe vételtől és egyéb büntetőeljárási intézkedésektől a parlament beleegyező döntése hiányában. Míg a felelősségmentesség világszerte homogén és stabilan elismert, a sérthetetlenség rendkívül változatos és vitatott intézmény. Míg az első abszolút és teljes, a második relatív és időleges jellegű, egyben kevésbé igazolható akár az érdem, akár a jogegyenlőség szempontjából vizsgálva.   A mentelmi jog fenti két típusa közül a képviselők politikai tevékenységének és szólásszabadságának fokozottabb védelmére, azaz a felelősségmentességre vonatkozó szabályok fenntartása továbbra is indokolt, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség alóli mentességet jelentő sérthetetlenség intézményének védelme immár részben fenntarthatatlan. A közvélemény számos olyan üggyel szembesült, amelyekben a mentelmi jog visszaélésszerű gyakorlásának célja egyes korrupciós ügyek palástolása, illetve az elvtelen menekülés volt az egyébként jogszerű büntetőjogi következmények elől, mindezért a társadalom a mentelmi jogban az országgyűlési képviselőknek egyfajta indokolatlan kiváltságát látja és a jogintézmény elvesztette a társadalmi tekintélyét.   Az Országgyűlésnek ezért egyrészt a társadalom számára példamutató joglemondással helyre kell állítania a képviselői tisztségbe vetett közbizalmat, másrészt vissza kell szorítania a mentelmi joggal történő visszaélés lehetőségét.   A sérthetetlenség fenntartása ezért a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében nem, csupán – az gyakran rosszhiszemű, zaklató jelleggel indított – magánvádas és pótmagánvádas ügyekben indokolt, a képviselők közéleti tevékenységének védelme érdekében.   A fentiekre tekintettel javaslom az országgyűlési képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályok javaslatnak megfelelő módosítását. Részletes indokolás 2 1. § Ebben a szakaszban kerültek meghatározásra a 74. § módosuló bekezdései. Az (1) bekezdésben szűkítésre került azon büntetőeljárások köre, amelyekben mentelmi jog illeti meg az országgyűlési képviselőket. Ezek a magánvádas és pótmagánvádas ügyek, amelyeknek szabályait a mindenkori hatályos büntetőeljárásról szóló törvény határozza meg. A (2) bekezdés változatlanul hagyása mellett a (3) bekezdés módosításra az okszerűség miatt került sor. 2. § Hatályba léptető rendelkezés. 3. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályait az Országgyűlés az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosként fogadta el. A fentiek alapján a módosítására sarkalatos törvényként kerül sor, az erre vonatkozó klauzulát tartalmazza az érintett rendelkezés. 3